udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1461
találat
lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-240 | 241-270 ... 1441-1461
Névmutató:
Tamás Sándor
2007. szeptember 13.
Tamás Sándor képviselőnek nagy térkép-gyűjteménye van. 1990 óta él hobbijának, budapesti egyetemistaként kezdte az antikváriumokat járni, elsősorban Erdélyről szóló térképeket, erdélyi részvénytársaságok által kiadott részvényeket, Kossuth-bankókat gyűjt. A képviselő szeptember 21-én Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban mutatja be gyűjteményét. A részvények érdekessége, hogy sok köztük a kétnyelvű: a „román világban” román és magyar nyelvű részvényeket adtak. Térképgyűjteményének legrégebbi darabja egy fametszet 1544-ből, amely a Sebastian Münster által kiadott Cosmografia című atlaszból származik. Zsámboky János az egyik kedvenc térképésze rendkívül igényesen, esztétikailag is szépen ábrázolta munkáiban Erdélyt. Tamás Sándor egy brassói térképtörténésszel, Mariuca Raduval készítenek tanulmányt Székelyföld a régi térképeken témával. Ebből az első nagy fejezet – Székelyföld a XVI. századi térképeken – már elkészült, májusban, a Sepsiszentgyörgyön megtartott első térképtörténeti konferencián mutatták be. Dokumentumok bizonyítják, hogy a Székelyföld már az első térképeken rajta volt. /Sz. K. : Erdély-térképek, régi részvények, Kossuth bankók. Beszélgetés Tamás Sándor képviselővel, térképgyűjtővel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./2007. október 9.
„Az állam összes erdejében a Földmívelésügyi Minisztérium által jóváhagyott ütemterv alapján kell gazdálkodni” – áll az első magyar nyelvű erdőtörvényben. Az 1879-es jogszabály kidolgozásában Bedő Albert országos főerdőmesternek, államtitkárnak volt a legnagyobb szerepe. A politikus-szakember mellszobrát október 7-én avatták fel szülőfalujában, a Kovászna megyei Kálnokon. Stróbl Alajos művének másolatát a magyarországi ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakközépiskola és Kollégium segítségével állíttatták fel a falu református vártemploma előtti téren. Tamás Sándor felsőháromszéki parlamenti képviselő, aki szenvedélyes térképgyűjtő is, a szoboravatáson arról számolt be, hogy gyűjteményének egyik legértékesebb darabja a Kárpát-medence első erdészeti térképe, amelyet éppen Bedő Albert készített. Az egykori főerdőmester a millenniumra elkészítette Magyarország erdőinek leírását is. /A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása, Budapest, 1885/. „A négykötetes mű melléklete volt az angyalokkal körülvett, Nagy-Magyarország címerével díszített gyönyörű térkép is, amely a mai műholdas technika korában is megdöbbentően pontosnak számít” – mondta Tamás Sándor. Dr. Bedő Albert erdész szakíró, főerdőtanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Kovászna megyei Kálnokon született 1839-ben, ősi székely családból, apja unitárius lelkész volt. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Kolozsváron végezte, majd áttért a gazdasági pályára, és elkezdett az erdészettel foglalkozni. A selmeci akadémián 1866-ban erdészeti államvizsgát tett, majd az Országos Erdészeti Egyesület titkári állását töltötte be. 1868-ban lépett a Pénzügyminisztérium szolgálatba. 1873-tól Kerkapoly Károly pénzügyminiszter a kincstári erdők ügyosztályának előadói tisztségével bízta meg. Bedő a kor színvonalához képest teljes értékű összefoglaló tanulmányt és hozzá tartozó térképművet alkotott. 1881-ben országos főerdőmester, 1895-től pedig a Földmívelési Minisztérium államtitkára. 1918-ban halt meg. Bedő Albert rakta le a Kárpát-medencében az erdőgazdálkodás tudományának alapjait, négy ma is működő erdészeti iskolát alapított. Emlékezetére az Országos Erdészeti Egyesület 1957-ben megalapította a Bedő Albert-emlékérmet, amelyet évente ítélnek oda. /Kovács Zsolt: Szobor a falu nagy szülöttjének. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./2007. október 16.
„Létre fogunk hozni egy országos természetvédelmi hálózatot, brassói központtal, egy erdészeti hivataloktól független intézményrendszert, ahol az ügykezelést saját kezünkben tartjuk” – tájékoztatott Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Az Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki képviselők kezdeményezésére létrejött, Milyen székelyföldet akarunk? című konzultációsorozat negyedik része zajlott október 15-én Sepsiszentgyörgyön. A fórum résztvevői zömmel Hargita és Kovászna megye erdőgazdálkodással foglalkozó szakemberei, valamint a környező falvak polgármesteri hivatalainak képviselői voltak. /Illyés Judit: Milyen Székelyföldet akarunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./2007. október 17.
Október 16-án a képviselőház plénuma előtt Tamás Sándor parlamenti képviselő kemény hangon, kézdivásárhelyi román pedagógusok szavait idézve cáfolta Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke hazugságait.,,Megtörtént a csoda. Dan Voiculescu alászállt az égből. Nem metaforikusan, hanem akárcsak Ceausescu, helikopterrel érkezett Kovászna megyébe. És hamarosan ő is el fog menni, akárcsak Ceausescu, helikopterrel” – e szavakkal kezdte interpellációját a háromszéki honatya, majd adatokkal cáfolta a Konzervatív Párt elnökének hazugságait. Befejezésül a háromszéki románok és magyarok megbízásából arra kérte Voiculescut, hogy kerülje el ezentúl Kovászna megyét. /Iochom István: Parlamenti interpelláció Felix székelyföldi látogatásáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./; Előzmény: Iochom István: A román pedagógusok cáfolják Dan Voiculescu hazugságait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10.2007. november 6.
Magyarország és Erdély feltérképezésének szükségessége a XVI. századra ért meg, noha Nicolaus Cusanus (1401–1464) püspök 1458-ban megjelent Magna Germania térképének 1491 évi kiadása az első, amelyen Erdélyt Transylvania néven jelölte meg. A magyar kartográfia büszkesége, Lázár diák térképe 1528-ban jelent meg. A korabeli leírásokból tudjuk, hogy már a Dózsa György vezette felkelés idején Lázár diák és segítői dolgoztak az ország felmérésén. Erdély első önálló térképe Johannes Honterus (1498–1549) brassói tudós reformátor kiadásában jelent meg Bázelben, 1533-ban. Lázár deák és Honterus térképei egyedülállóak az egyetemes kartográfiatörténet kezdetén. Abraham Ortelius 1570-ben megjelent kötete 53 térképe közül 3 a magyar királyság területét ábrázolja. Közülük egy lap Zsámboky János Transilvania térképe volt. A székelykeresztúri Molnár István Múzeum és a Magyar Köztársaság Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja közös szervezésében nyitották meg Székelykeresztúron a Tamás Sándor gyűjteményéből származó régi erdélyi térképek kiállítását. Ezekből legelőször Sepsiszentgyörgyön, majd Székelyudvarhelyen szerveztek kiállítást. /László Miklós: Régi erdélyi térképek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./2007. november 8.
Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen folytatta kampánykörútját. Alsócsernátonban a Haszmann Pál Múzeumot látogatta meg, majd a zsúfolásig telt alsócsernátoni református templomban tartott istentiszteletet. A fórumot Sánta Imre bikfalvi református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke vezette. Tőkés László püspök az 1998 szeptemberében tartott alsócsernátoni autonómiafórum főbb mozzanatairól, következményeiről szólt, amikor a négy magyar történelmi egyház képviselőinek jelenlétében a székelység kinyilvánította autonómiaigényét. Tőkés László Kézdivásárhelyen a Vigadó nagytermében tartott fórumot. Tőkés László párhuzamot vont az egykori Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ vezetői között, akik a mindenkori román hatalom érdekeit képviselték, képviselik. A püspök a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszust említette, ahol Markó Béla egy sorban ült Medgyessy Péterrel és Andrian Nastaséval, az akkori magyar és román miniszterelnökkel. Az Új honfoglalás RMDSZ-es jelszó kapcsán kifejtette: valóban zajlik honfoglalás, de nem magyar, hanem román honfoglalás Erdély-szerte. Tőkés László két pártfogoltjáról, Tamás Sándor parlamenti képviselőről és Sógor Csaba szenátorról is szólt, akiknek karrierjét támogatta, s most köszönetképpen ellene fordultak. Tőkés László még Rétyen, Illyefalván, Málnásfürdőn és Málnáson találkozott a választópolgárokkal. /Iochom István: Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./2007. november 22.
Minden bizonnyal elszámoltatásra számíthatnak azok az RMDSZ-es képviselők, akik részt vállaltak Tőkés László választási kampányában, jelezte Kovács Péter kampányfőnök-helyettes, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, ez csak a saját véleménye. A püspök egyes kampányrendezvényein Toró T. Tibor, Antal Árpád András, Tamás Sándor és Garda Dezső képviselő vett részt. Toró T. Tibor, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti, székelyudvarhelyi kampánybeszédében kijelentette, számára természetes és magától értetődő a Tőkés László melletti kiállás. Nem az RMDSZ ellen, hanem Tőkés László mellett szólalt fel Székelyudvarhelyen. Valószínűnek tartja, hogy az RMDSZ kizárja soraiból azokat, akik nem követik a párt irányvonalát. „Állok elébe – jelentette ki Toró. – De én abban reménykedem, hogy a választások után lesz tér azoknak is, akik a megegyezést sürgetik. ” Sajtótájékoztatón magyarázta el Antal Árpád András képviselő is, hogy miért kísérte végig Tőkés Lászlót és a vele tartó Orbán Viktort a háromszéki kampánykörútján. Kijelentette, ha a magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban mennek el szavazni, van esély arra, hogy mind az RMDSZ-lista, mind Tőkés László bejusson. Tamás Sándor képviselő Tőkés László kézdivásárhelyi kampányrendezvényén vett részt. Garda Dezső Gyergyószentmiklóson volt jelen Tőkés László fórumán. Jelenléte nem értelmezhető úgy, hogy az RMDSZ ellen kampányolt volna. Márton Árpád frakcióvezetőtől megkérdezte a Krónika, hogyan ítéli meg frakciótársai részvételét a Tőkés-kampányban, és készül-e szankciókat alkalmazni a renitensek ellen. „Provokatív kérdésekre nem válaszolok” – jött a szűkszavú válasz. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese inkább elítélte ezt. /Gazda Árpád: Elszámoltatják Toróékat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./2007. december 11.
Tamás Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke november 26-án bejelentette lemondási szándékát Baka Mátyás területi elnöknek. Az operatív tanács nem fogadta el Tamás Sándor lemondását a városi szervezet éléről. Azt is eldöntötték, hogy egyelőre Baka Mátyás és Molnár Endre, a kézdiszéki területi szervezet elnöke, illetve ügyvezető elnöke is tisztségben marad. Ami a megyei RMDSZ-be való beleolvadást illeti, az operatív tanács tagjai határozottan kiálltak a tíz éve eredményesen működő területi szervezet fenntartása mellett. /Iochom István: Tamás Sándor marad az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./2008. január 11.
A nagyszebeni magyar-román kormányülés eredményeként végre megalósulhat a Bartók-központ a bánsági Nagyszentmiklóson. A zeneszerző szülőfalujában Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke állt a kezdeményezés élére. Fuchs Sándor helyi amatőr szobrász Bartók-mellszobra áll Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban berendezett emlékszobában Tamás Sándor elmondta, Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár javasolta, hogy a Pro Bartók Társaságot alakítsák át közhasznú társasággá, és miután ez megtörtént, nyújtsanak be pályázatokat a két kormány által létrehozott kulturális alapítványokhoz. Ő beindította a közhasznú társasággá való alakulás folyamatát. Felújították és bővítették a Nákó-kastélyban 1969-ben berendezett Bartók-emlékkiállítást, anyaországi támogatással beszereztek egy koncertzongorát és Bartók Béla összes műveinek gyűjteményét digitális formában. Post mortem Nagyszentmiklós díszpolgárává avatták Bartók Bélát; szülőháza falán emléktábla, a város központjában Jecza Péter 1993-ban leleplezett mellszobra állít emléket a város legnagyobb szülöttjének. /Pataki Zoltán: Valóvá lett Bartók-álmok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2008. január 16.
Antal Árpád és Tamás Sándor parlamenti képviselők közösen reagáltak Csutak István vitacikkére. Végre valaki kimondta, hogy egységes székelyföldi jövőkép, összehangolt akcióterv nincs. Vitaindítónak kiválóan alkalmas az írás, a válaszokkal azonban adós marad. A képviselők nem értenek egyet azzal, miszerint Székelyföld összes problémája a székek szerinti szerveződésére vezethető vissza. Milyen Székelyföldet akarunk? témában több rendezvényt is szerveztek. 2007 elején Ojtozban faluturizmussal foglalkoztak, májusban a környezetvédő civil szervezetekkel, majd Bodokon az önkormányzatokkal tanácskoztak, Alsó-Lemhényben a mezőgazdaságból élők problémáiról, szeptemberben Sugásfürdőn vállalkozókról volt szó, októberben az erdőtulajdonosokkal szerveztek szakmai találkozót, novemberben a nyugdíjasokkal, decemberben közbirtokosságokkal foglalkoztak. Építeni kell Székelyföld sajátosságaira, ki kell emelni eredményeit. Új szemléletre van szükség, amely a vállalkozó szellemen és nem a szociális támogatáson alapul. Felmérés szerint Székelyföld lakóinak 85 százaléka részesül a szociális segély valamelyik formájából. Az egységes Székelyföld elsősorban együttműködés és szervezés kérdése. A két megye tanácsa időnként együttes üléseket tarthat. – Székelyföldön a turizmus tűnik az egyik legígéretesebb, legjövedelmezőbb ágazatnak. /Antal Árpád parlamenti képviselő – Sepsiszentgyörgy, Tamás Sándor parlamenti képviselő – Kézdivásárhely: Milyen Székelyföldet akarunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., ugyanezt közölte: Szabadság (Kolozsvár), jan. 16., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16., Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Krónika (Kolozsvár), jan. 18./2008. január 23.
„Milyen Székelyföldet akarunk?” – ezt a kérdést ma sokaknak meg kell válaszolniuk! A Csutak István vitaindítójában fölvetett kérdésekre (Hargita Népe, 2008. január 8.) Tamás Sándor és Antal Árpád képviselők több választ is adtak, ezek a válaszok egyértelműek és határozottak. Zsombori Vilmos szenátor úgy véli, hogy az erős székelyföldi régió alapja csak az erős háztartás, az erős család lehet. A piacgazdaság, a szerkezeti átalakulás az elmúlt 18 esztendőben hatalmas terhet rakott a családok vállára. Sokak számára nehéz a lakást fenntartani, a közköltséget kifizetni. Olyan Székelyföld szükséges, ahol erős, gyarapodni tudó családok vannak. Ehhez csökkenteni kell a családok terheit a jogszabályok megváltoztatásával, fejlesztési és segélyprogramok kiterjesztésével, az életkörülmények és a szolgáltatások javításával. A közéleti–politikai elit ma nem mutat társadalmi érzékenységet, nem figyel a bérből élőkre. Olyan Székelyföld szükséges, ahol nem mondanak le egyetlen magyar településről sem. A kis települések nehéz helyzetben vannak. Nincsenek utak, nincsen működő iskola, kultúrotthon, s nincsenek munkahelyek sem. Zsombori nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogy ezeket a településeket nem érdemes fejleszteni, hanem le kell írni őket. Székelyföld működéséhez szükségesek a saját intézmények. A térséget átszövő hálózatok, szervezetek kellenek. Jó példát jelentenek a kistérségi együttműködések. Az egyházi támogatással létrejött karitatív és más szolgáltató intézmények sok szerveződés számára példaértékűek lehetnének. Erős családok – erős falvak és helyi közösségek –, erős régió, ez az a három pillér, amely a jövőbeli Székelyföldet kialakítja. /Zsombori Vilmos szenátor: Székelyföld-vita. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./2008. január 26.
Az RMDSZ néhány ismert és aktív képviselője számolt azzal, hogy a parlamenti választásokon az RMDSZ szerényebb eredményeket ér el, kevesebb képviselője, szenátora lesz, ezért visszahúzódnak eredeti szállásterületeikre, Borbély László például Marosvásárhely polgármestere szeretne lenni, Tamás Sándor Háromszék tanácselnöke, esetleg alelnöke, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy városvezetője. Azonban a jelenleg helyben funkcióban lévők sem hagyják magukat, maradni akarnak, mintha összenőttek volna székeikkel. Az egység fontos lenne, de már az RMDSZ sem erre törekszik, pusztán győztes párt szeretne lenni. /Simó Erzsébet: Múltidéző latolgatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./2008. február 4.
Az őszi parlamenti választások előtt elengedhetetlennek tartja a Magyar Polgári Párttal való együttműködést Tamás Sándor képviselő. Az RMDSZ felső-háromszéki szervezetének küldöttgyűlésén kihangsúlyozta, az önkormányzati választásokon mind az RMDSZ-nek, mind az MPP-nek úgy kell majd kampányolnia, hogy ne csorbuljon a két szervezet közötti kiegyezés lehetősége. Tamás Sándor elmondta, a helyhatósági választásokon Torja és Gelence kivételével valamennyi felső-háromszéki településen állóurnás előválasztást szerveznek, a jelöltlistákra az alapszabályzat értelmében kizárólag RMDSZ-tagok iratkozhatnak fel. /Gyergyai Csaba: Tamás Sándor: elengedhetetlen a kiegyezés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./2008. február 5.
Tamás Sándor képviselő bejelentette, indul a megyeitanács-elnöki tisztségért az RMDSZ-előválasztáson. Demeter János, aki nyolc éve vezeti a megyét, újabb mandátumot szeretne elnyerni. Az RMDSZ megyei egyeztetőtanácsa dönt a módszerről: állóurnás szavazás, közvélemény-kutatás, ha nem sikerül kiegyezniük, átruházzák a döntés jogát az RMDSZ csúcsvezetésére, az Állandó Tanácsra (ÁT). /Farkas Réka: Harc a megyeitanács-elnöki székért (Halogatja a döntést az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./2008. február 6.
Tamás Sándor képviselő is indulna Háromszék megyei tanácselnöki tisztségért az RMDSZ szervezte előválasztáson. Demeter János – aki nyolc éve vezeti a megyét –bejelentette, hogy újabb mandátumot szeretne nyerni. A Székely Hírmondó hetilap szerint a megyei tanácselnöki tisztségre Vajda Lajos jelenlegi alelnök és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester pályázik még. /Gyergyai Csaba: Tanácselnök lenne Tamás Sándor. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./2008. február 9.
Az alsó-háromszéki települések többségében állóurnás előválasztásokon döntenek arról, ki kerüljön fel az RMDSZ önkormányzati jelöltlistájára, döntött február 8-án a HKT. Kézdivásárhelyen városi, és nem csupán RMDSZ-előválasztásokat kívánnak tartani – tájékoztatott Tamás Sándor parlamenti képviselő, azaz a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács képviselőit is meg szeretnék szólítani, vegyenek részt az előválasztásokon, szervezzék meg azt közösen március 16-án. Tamás Sándor reménykedik abban, hogy a Magyar Polgári Párt nem utasítja vissza javaslatukat, és közösen szervezik meg az előválasztásokat. /(-kas, iochom): Főleg állóurnás előválasztásokat tartanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./2008. február 9.
Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke Tamás Sándor képviselővel és Vajda Lajos alelnökkel közösen ismertették a megyei tanács RMDSZ-es elnök-, alelnökjelöltjeinek, illetve képviselőinek kiválasztási módját. Úgy határoztak, közvélemény-kutatással mérik fel, ki a legnépszerűbb, legesélyesebb jelölt. Vajda Lajos továbbra is alelnök kíván maradni, így az elnöki tisztségért Demeter János és Tamás Sándor verseng. Sepsiszék, Erdővidék és Orbaiszék régióban külön-külön, elektoros gyűlésen választják ki a jelölteket. /Farkas Réka: Harc nincs, verseny lesz a megyei tanács elnöki székéért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./2008. február 12.
Ismertető sorozatot indított az autonómiáról a román parlament alsóházában Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő. Az RMDSZ-es politikusok felváltva, keddenként napirend előtti felszólalásban ismertetnek egy-egy európai autonómiaformát, közölték sajtótájékoztatójukon. Mint mondták, az Európai Unió 27 tagállamából tizenegyben működik valamilyen önrendelkezési forma, ezeket sorra be szeretnék mutatni képviselőtársaiknak. A sorozat az elmúlt héten kezdődött, amikor Tamás Sándor a belgiumi német területi autonómiát ismertette, február 12-én pedig Antal Árpád beszél a baszkföldi autonómiáról. Több román politikus nem tartja európai szelleműnek az autonómiamodellt, ezért elsősorban őket szeretnék meggyőzni. A képviselők szerint az autonómiáról az iskolákban is szót kellene ejteni. Felkérik a pedagógusokat, hogy beszéljenek a témáról, és mutassák be a diákoknak a székely szimbólumokat. Antal Árpád javaslatára az RMDSZ román nyelven is kiadta Bognár Zoltán Kisebbségek autonómiái című tanulmányát, és márciusban megjelenik két autonómia-körútjáról írt dolgozata is. /Kovács Zsolt: Autonómia-tanórák. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./2008. február 13.
Felső-Háromszéken a Magyar Polgári Párt külön jelölteket indít az önkormányzati választásokon, – közölte dr. Fekete Károly, a Magyar Polgári Szövetség kézdiszéki elnöke. Tamás Sándor parlamenti képviselő javaslatát illetően elmondta: az MPP nem venne részt az RMDSZ által szervezett előválasztásokon, hanem minden kézdiszéki községben és Kézdivásárhelyen saját polgármester- és tanácstagjelölt listát indítana. Az MPP elnöksége kidolgozott egy együttműködési javaslatot, melyet ha elfogad az RMDSZ felső vezetősége, új út nyílik a magyar–magyar együttműködés felé. /Iochom István: Kézdiszéken saját jelölteket állítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./2008. február 20.
A közös előválasztások megszervezését a Magyar Polgári Szövetség elutasította, ellenben a Székely Tanács kézdiszéki vezetői elfogadták, így rajta lesz a listán Bakk Dávid László széki elnök és Laczkó Áron városi elnök neve is – közölte Tamás Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke. /Iochom István: Negyven jelölt (RMDSZ-előválasztások Kézdivásárhelyen) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./