udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3976
találat
lapozás: 1-30 ... 2191-2220 | 2221-2250 | 2251-2280 ... 3961-3976
Névmutató:
Kelemen Hunor
2014. február 17.
Román alkotmánymódosítás – Kelemen Hunor: az alkotmánybíróság túllépte hatáskörét
A román alkotmánybíróság túllépte hatáskörét, és lezárta a 2014-es alkotmánymódosítás lehetőségét – jelentette ki az MTI-nek Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn, a taláros testület előző napi döntését kommentálva.
A testület alkotmányellenesnek minősítette a parlamenti különbizottság alkotmánymódosító tervezetének 26 pontját, közöttük a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatokat. Az alkotmánybíróság szerint ezek túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt.
„Nem fogunk támogatni 2014-ben alkotmánymódosítást, és úgy látom, hogy az nem is lesz lehetséges" – mondta az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy a helyzet „egy alkotmánybírósági diktatúrához" hasonlít.
MTI
Erdély.ma,2014. február 17.
Zászlóháború helyett
Újabb, a székelyföldi magyar közösség véleményének kinyilvánítását célzó kezdeményezést kaszált el a prefektus és az igazságszolgáltatás: ezúttal a megyei önkormányzat népszavazás kiírásáról szóló határozatát nyilvánították törvénytelennek, amelyben a székelyföldi fejlesztési régió kialakításáról kérdezték volna az itt élőket.
Persze, aligha számít meglepetésnek, hogy a kormánymegbízott azonnal a közigazgatási bírósághoz fordult az ügyben, de még az alapfokú ítélet láttán sem csodálkozhatunk túlságosan, az elmúlt években ugyanis hozzászokhattunk már ahhoz, hogy Romániában bizonyos értelemben különleges státussal bír Székelyföld: egészen más törvények érvényesek itt, mint az ország többi részén, és ami másutt szabad, az nálunk tilos. Nem nyilváníthatjuk ki véleményünket a demokrácia egyik alapvető eszköze, a referendum révén, nem használhatjuk szimbólumainkat, zászlónk nem loboghat, még a községháza felirat is sérti a román államhatalom helytartóinak szemét. De hiába ennyire kiszámítható a bukaresti hatalom, mégsem tudunk mit kezdeni a helyzettel. Véget nem érő szimbólumháborúba kényszerülünk, ráadásul folyvást védekező állásban, válaszunk pedig se nem elég határozott, se nem elég bölcs, de még csak nem is egységes. Tudtuk ugyan előre, hogy keresztbe tesznek a népszavazási próbálkozásnak – mégsem az erősebb, közigazgatási hatáskörökkel is felruházott székelyföldi régió szerepelt a tervezetben, eleve a kompromisszumos változatot választottuk. És hiába nyilatkozza egyfelől Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, hogy előre egyeztetett forgatókönyv szerint kérte fel az SZNT autonómiapárti határozatok elfogadására a székelyföldi önkormányzatokat – Kelemen Hunor már fanyalog és kétségeit hangoztatja. Habozunk, vitatkozunk, meghátrálunk – észre sem vesszük, és a bukaresti hatalom játékát játsszuk.
Ráadásul miközben a szimbolikus térben folyó harcra áldozzuk minden energiánkat, megfeledkezünk arról, hogy önszerveződésünkre figyeljünk: elherdáljuk természeti értékeinket, nem törekszünk civil és szakmai szervezetek létrehozására, megerősítésére, saját intézményrendszer kiépítésére, nem élünk nyelvi jogainkkal, nem építjük tudatosan a helyi gazdaságot, közéletünket mindinkább áthatja a balkániasodás, a korrupció. Pedig nem ártana átmenteni némi muníciót az önmagunk, igénytelenségünk, közönyünk elleni küzdelemre is. Mert ez még nehezebb lesz, mint a Bukaresttel való viaskodás.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. február 18.
Románia nemzetállamiságára hivatkoztak az alkotmánybírák
NYILATKOZATOKKAL FRISSÍTVE – Rövid életűnek bizonyultak azok a kisebbségek számára kedvező változásokat előirányzó javaslatok, amelyeket az RMDSZ nyújtott be az alkotmány módosításához. Az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító tervezet 26 pontját, közöttük a magyarságnak fontos változtatásokat is.
A normakontroll során az alkotmánybíróság vasárnap megállapította, hogy a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatok túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt.
A hatályos alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől a korlátoktól csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását.
A magyarságot érintő változtatások közül csak az ellen nem emelt kifogást az alkotmánybíróság, amely szerint Románia elismeri a királyi család, a nemzeti kisebbségek, a román ortodox egyház és a többi vallásos felekezet történelmi szerepét a román állam kialakulásában.
Puskás: elvetették az érveimet
A Krónika megkeresésére Puskás Bálint alkotmánybíró, volt RMDSZ-es szenátor, akit a szövetség javaslatára választottak a taláros testület tagjává, hétfőn elmondta: a magyar szempontból kedvező módosításokat arra hivatkozva vetették el, hogy azok sértik az egységes nemzetállamiságot kimondó cikkelyt.
Ezt a 152-es cikkelyre hivatkozva tették, amely tiltja az országot egységes nemzetállamként meghatározó első cikkely módosítását. Ilyen alapon tehát csak akkor kerülhetnek be hasonló jellegű kezdeményezések az alaptörvénybe, ha nem csupán módosítják a régit, hanem teljes egészében újat fogadnak el.
Puskás lapunknak elmondta: a több mint ötórás vita során ő a módosítások elvetése ellen érvelt, de nem hallgattak rá. „Olyan volt, mintha csak magamnak beszéltem volna” – ecsetelte. Közölte: különvéleményt fogalmaz meg, amelyet majd az alkotmánybírósági döntés indoklásának nyilvánosságra hozatalakor tesz közzé. Ez e hónap végén, vagy március elején várható.
Az alkotmánybíró azt is elmondta: a magyarok számára fontos javaslatokat szavazattöbbséggel vetette el a taláros testület, de azt nem árulhatta el, hogy milyen arányban szavazták le a módosításokat.
Kelemen Hunor: így nem támogatjuk a módosítást
Kelemen Hunor úgy vélte: az alkotmánybíróság túllépte hatáskörét, és lezárta a 2014-es alkotmánymódosítás lehetőségét. „Nem fogunk támogatni 2014-ben alkotmánymódosítást, és úgy látom, hogy az nem is lesz lehetséges” – mondta az RMDSZ elnöke az MTI-nek, hozzátéve, hogy a helyzet „egy alkotmánybírósági diktatúrához” hasonlít.
Úgy vélekedett: hibát követett el a 2003-as alkotmánymódosításkor az akkori parlament, amikor elfogadta, hogy az alkotmánybíróság olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvényhozás nem tud felülbírálni.
„A társadalom dolga eldönteni, hogy milyen államformát akar – mert például ezt sem lehetne módosítani –, milyen legyen az intézmények közti viszony, milyen jogi keretet biztosít az alkotmányon keresztül az őshonos kisebbségeknek. Az alkotmánybíróság mostani döntése szerint ez nem lehetséges” – magyarázta Kelemen Hunor. Kifejtette: az RMDSZ álláspontja szerint új alkotmányt kellene írni, de az alkotmánymódosító parlamenti különbizottságot nem ruházták fel ilyen mandátummal.
Maradnak az államfői jogkörök
Az alkotmánybíróság szerint egyebek mellett azok a változtatási javaslatok is túlmutatnak az alkotmánymódosítás keretein, amelyekkel a szövegező testület a miniszterelnök jelölését akarta pontosabban szabályozni és amelyekkel a honatyák egyik frakcióból a másikba való átülését akarta megtiltani. Az elvetett módosítás arról szólt volna, hogy az államfő köteles lett volna a legtöbb voksot szerzett párt vagy pártszövetség jelöltjét kormányalakítással megbízni.
Krónika (Kolozsvár),2014. február 18.
Az EP választásokról is egyeztetett Orbán Viktor Kelemen Hunorral
A román politikai helyzetről és az uniós választásokról egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedden Budapesten.
A román alkotmánybíróság minapi elutasító döntése a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által is javasolt és támogatott alkotmánymódosításról rossz üzenet a romániai kisebbségi jogok bővítése tekintetében – szögezte le Kelemen Hunor az Orbán Viktorral folytatott megbeszélésen.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek elmondta: a két politikus a magyar kormányfő irodájában tárgyalt, és a romániai politikai kérdéseken kívül a közelgő európai parlamenti választásokról is egyeztettek. Egyetértettek abban, hogy az uniós választás után is erős és egységes magyar képviseletre van szükség úgy az Európai Parlamentben, mint annak jobbközép frakciójában, az Európai Néppártban, melynek a Fidesz és az RMDSZ is tagja. Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ a hétvégén rangsorolja a választáson indítandó képviselőjelöltjeit.
A nap folyamán Orbán Viktor ugyancsak hivatalában fogadta Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, erdélyi EP-képviselőt is.
MTI |
Székelyhon.ro,2014. február 19.
Székelyföld jogállása: nincs összhang a polgármesterek között
Megosztotta a székelyföldi települések polgármestereit a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslata, hogy a székelyföldi települési önkormányzatok fogadjanak el határozatot a Székelyföld jogállásáról, és nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét
Az SZNT terve szerint 153 székelyföldi önkormányzat egyszerre nyilváníthatná ki, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. A területi autonómiát célzó határozattervezet azt is tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint az SZNT egy korábbi, közösen kidolgozott forgatókönyv alapján fogalmazta meg felhívását az autonómiaigény ilyen formájú kinyilvánítása érdekében arra az esetre, ha a régiós népszavazásról szóló tanácshatározatokat a prefektusok „elkaszálják”. Meglátása szerint azonban jogilag nem helytálló, hogy az önkormányzatok „tanácshatározatban felszólítják valamire a kormányt”. A sepsiszentgyörgyi polgármester úgy véli, a tanácsi nyilatkozat lenne formailag elfogadható, a székelyföldi önkormányzatok nyilatkozatban kötelezhetnék el magukat az autonómia mellett.
A Krónika által megkérdezett háromszéki polgármesterek támogatják az autonómiaharcot, ám meglátásuk szerint egységesen kell lépni és olyan formában, ami kivitelezhető, és utólag nem támadható meg.
Berde József, Gidófalva polgármestere lapunknak elmondta, a következő megyei polgármester-találkozón kell napirendre tűzni a kérdést, majd abban a formában, ahogyan ott eldöntik, egyszerre kell lépni, hogy valóban hatásos legyen a megmozdulás.
Bács Benke László, Maksa néppártos polgármester leszögezte: székely magyarként minden autonómiaharcot támogat, de olyan határozatot kell kidolgozni, amelyet nem tud azonnal megtámadni a prefektúra.
Ráduly István, Uzon község polgármestere emlékezetett, az uzoni önkormányzat az SZNT minden felhívására pozitívan válaszolt, az autonómiaküzdelem minden formáját felvállalta. „Nem mondhatom meg előre, ez alkalommal miként fog dönteni a testület, de a határozatot napirendre tűzzük” – nyilatkozta lapunknak Ráduly István.
„Az önrendelkezés kérdését napirenden kell tartani”
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere érdeklődésünkre elmondta, korábban, három-négy évvel ezelőtt, már fogadtak el hasonló témában határozatot, de akkor a prefektúra elgáncsolta a tanács kezdeményezését. „Az autonómia kérdésével foglalkozni kell, támogatom az ilyen jellegű akciókat” – hangsúlyozta a polgármester, de szerinte előbb a románságot kell meggyőzni, mert másképp nehéz lesz eredményeket felmutatni.
Becze Attila, Csíkcsicsó polgármestere az SZNT felhívásának kapcsán elmondta, még nem kapták meg Izsák Balázs levelét. „Ha hivatalok levelezőlistájára küldenék a felhívást, akkor minden önkormányzat biztosan megkapná. Annak ellenére, hogy hozzánk nem jutott el a nyílt levél, elindítottuk a tervezet előkészítését, de még várunk az előterjesztésével” – mondta Becze.
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere leszögezte: egyetért Izsák Balázs SZNT-elnök önkormányzatokhoz címzett nyílt levelének tartalmával, az általa képviselt kezdeményezéssel az önkormányzat és támogatja az akciót. Mezei szerint a tervezet elfogadása közelebb viheti ezt a térséget ahhoz, hogy az itt élő székelység érdekeit hatékonyabban lehessen képviselni, hogy konkrét lépések is szülessenek a többéves elképzelés megvalósítása irányába.
A kezdeményezés azonban Mezei János szerint nem jelent azonnali megoldást. „A határozattervezet napirendre tűzése előtt egyeztetnünk kell a polgármesterekkel, hiszen helyi testület csak és kizárólag olyan döntéseket hozhat, amelyek a saját adminisztratív területére érvényesek. Meg kell találnunk azt a formát, amely az országos törvényes előírások értelmében testületi döntés tárgyát képezheti. Amint ez megtörténik, azonnal napirendre tűzzük a kezdeményezést” – mondta Mezei.
Tartanak a prefektúra beavatkozásától
Maros megyében a polgármesterek nagyon jól tudják, hogy egy ilyen tanácsi határozatot a prefektúra azonnal megtámadna, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy jelenleg fel kell-e vállalni a harcot, vagy sem.
A megye egyetlen polgári párti polgármestere, a Makfalva élén álló Márton Zoltán szerint ez egy olyan lépcsőfok, amit nem szabad átugorni. „Nem hogy tartok a prefektus ellenlépésétől, biztos vagyok benne, hogy megtámadja a tanácshatározatot. Ettől függetlenül mi még ebben a hónapban meghozzuk a döntést” – szögezte le az MPP-s polgármester. Szerinte nemcsak a többségben lévő polgári tanácsosok, hanem az RMDSZ képviselői is meg fogják szavazni a kezdeményezést. „Nagyot csalódnék az RMDSZ-es kollégákban, ha valamiféle felsőbb utasításra szívük és eszük ellen döntenének” – tette hozzá.
Erdőszentgyörgyön szinte biztos, hogy az RMDSZ képviselői igent mondanak az SZNT felhívására. A kisváros polgármestere, Csibi Attila elmondta, még nem egyeztetett a frakcióval, de biztosra veszi, hogy tagjai kiállnak az önrendelkezés gondolata mellett. „A prefektus, ha akarja, megtámadja, de nekünk az a dolgunk, hogy tegyünk meg mindent a Székelyföld autonómiájáért” – fejtette ki a 2012-ben választott polgármester.
„Pótcselekvés, látszatmegoldás”
Sokkal óvatosabb álláspontra helyezkedett Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere, aki leszögezte: még kivár a határozattervezet napirendre tűzésével, hisz egyelőre nem egyeztetett senkivel. Szerinte előbb a magyar pártok és szervezetek kellene egyezségre jussanak, és csak utána lenne érdemes lépni. Meglátása szerint így a prefektusi gáncsoskodások ellenére is gördülékenyebben haladna az ügy.
Simon István kerelőszentpáli RMDSZ-es polgármester nem ismeri Izsák levelét, de különösképpen nem is érdekli. „Ha Izsák Balázs küld valamiféle papírt, megköszönöm, és ennyi. De nekem ő ne diktáljon, van egy elnököm, azt Brassai Zsombornak hívják, én vele tárgyalok” – nyilatkozta lapunknak Simon, hozzáfűzve, hogy a Marosvásárhelytől húsz kilométerre fekvő Kerelőszentpál a múltban Kisküküllő vármegyéhez tartozott, ezért sok köze nincs Marosszékhez.
Az elöljáró szerint egyetlen település sem ér el semmit egy ilyen önkormányzati határozattal, amit a bíróság amúgy is érvénytelenít. Simon István emlékeztetni kívánt arra a több évvel ezelőtt hozott döntésre, amikor a térség vezetői elhatározták, hogy megalakítják a székelyföldi önkormányzatok társulását, de a hatalom csírájában elfojtotta a kezdeményezést. A szentpáli polgármester szerint a „fölöslegesen hozott tanácshatározatok” helyett az RMDSZ vezetőinek a fellépésére volna szükség. „Ők kellene valami olyasmit kitaláljanak, ami át is megy a törvénykezésen” – vélekedett Simon István.
Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere egyenesen látszattevékenységnek nevezte a tervezett akciót. „Szerintem ez a kezdeményezés biztos, de fölösleges út a közigazgatási bíróságra annak, aki elfogadja. Ebben a formában nem lesz sikeres, ez csupán látszattevékenység” – fogalmazott kérdésünkre válaszolva. Ugyanakkor elmondta: február 27-én, csütörtökön tartják a következő tanácsülést, azt megelőzően szakbizottság keretében is megbeszélik a képviselő-testület tagjaival a témát. Az itt hozott döntés értelmében döntenek a tervezet sorsáról.
A téma kapcsán korábban nyilatkozó Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta, a szövetség később alakítja ki álláspontját az SZNT javaslatával kapcsolatban. Hozzátette, az álláspont kialakításánál jelentős súlylyal esik majd latba, hogy miképpen véleményezi a tervezetet az RMDSZ keretében működő Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács.
Az RMDSZ elnöke megjegyezte, többször is tárgyalt a tervezett önkormányzati határozatokról Izsák Balázs SZNT-elnökkel, és kétségei vannak afelől, hogy ez-e a megfelelő útja az akarat kinyilvánításának. Megjegyezte, a romániai törvények értelmében az önkormányzatok csak olyan határozatokat hozhatnak, amelyeket a polgármestereknek kell végrehajtani.
Az SZNT által javasolt határozat viszont a kormányra és a parlamentre vonatkozik. „Ha csupán arra jók ezek a határozatok, hogy az önkormányzatok elfogadják, aztán a prefektus megtámadja, a közigazgatási bíróság pedig érvényteleníti ezeket, akkor pótcselekvés az egész” – állapította meg Kelemen Hunor.
Összeállításunk szerzői: Barabás Hajnal, Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),2014. február 20.
Ha kedd, akkor Erdély
Ha nem hiszünk a politikai véletlenekben – márpedig nem természetünk –, kedden valószínűleg eldőlt, hány erdélyi magyar politikai alakulat vesz részt a májusi Európai Parlamenti választáson, indul-e független magyar jelölt, illetve helyet kap-e a Fidesz EP-listáján erdélyi személyiség.
Hogy miért éppen kedden? Mert ez a nap kivételesen nem Belgiumnak, hanem Erdélynek jutott, Orbán Viktor miniszterelnök ekkor fogadta budapesti hivatalában Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt és Tőkés Lászlót, az EMNT vezetőjét, de a pontosság kedvéért tegyük gyorsan hozzá: a két politikussal folytatott megbeszélés nem egyszerre, hanem külön-külön zajlott.
És ha már filmes hasonlattal éltünk, folytassuk is azzal. Minden bizonnyal terítékre került a két találkozón az európai megmérettetésen való szereplés valamennyi lehetséges erdélyi forgatókönyve: az összefogásé és a külön indulásé, amelyre a korábbi EP-választásokon egyaránt volt már precedens.
A végleges válaszra nem sokat kell várni: Tőkés várhatóan hamar egyértelművé teszi, milyen formában pályázik újabb brüsszeli mandátumra, hangsúlyosan ettől függ az EMNP által követendő irány is, az RMDSZ pedig szintén a napokban rangsorolja a listájára jelentkezett jelölteket. És persze kiderül az is, nyomott-e a latban azoknak a köztiszteletben álló erdélyi magyar személyiségeknek a felhívása, akik a három magyar párt választási koalícióját szorgalmazzák az EP-megmérettetésre. Akik úgy érezték, a nagy magyar–magyar egymásnak feszülés közepette ideje van a szólásnak, a bátor, őszinte beszédnek, annak, hogy a nemzeti érdek a pártérdekek fölé kerekedjék.
Egyetemi tanáraink, orvosaink, művészeink felismerték, a széthúzás semmiképpen sem vezet közelebb az erdélyi magyar közösség céljainak megvalósításához. Intő jel, hogy az alkotmánymódosító népszavazás nem lesz alkalmas a magyarság mozgósítására, hiszen az új alaptörvény szövegéből kigyomlálták a kisebbségbarát cikkelyeket. Emiatt a politikai elitnek kétszer is meg kell gondolnia, hogy milyen üzenettel vág neki Európa újbóli meghódításának. Sellemi elitünk néhány tagja megpróbált támpontot adni, hogy később ne mondjanak csütörtököt.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),2014. február 20.
Kelemen Hunor: Orbán nem szokott semmit sem sugallni
"Egy pillanatig sem éreztem Orbán Viktor részéről olyanféle igyekezetet, hogy bármifélét sugalljon az EP-választásokkal vagy más kérdésekkel kapcsolatban" – jelentette ki szerdán a maszol.ro-nak Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökét a magyar kormányfővel folytatott keddi tárgyalásáról kérdeztük.
Aktuálpolitikai kérdésekről, elsősorban a romániai alkotmánymódosítás fejleményeiről tájékoztatta Orbán Viktort kedden az RMDSZ elnöke. "Elmondtam, hogy milyen rettenetes rossz üzenete van annak az alkotmánybírósági döntésnek, amelynek értelmében kikerül a módosított alaptörvényből az RMDSZ több – a parlamenti bizottságban már elfogadott – javaslata" – számolt be a maszol.ro-nak Kelemen Hunor.
A politikus szerint az alkotmánybíróság kifogásai azt üzenik, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között a kisebbségi jogok bővítése nem lehetséges. "Ez rossz jel, mert a bíráknak nem szabadna ilyen politikai kérdésekben véleményt mondania” – mondta Kelemen, aki szerint a taláros testületnek nem csak az RMDSZ javaslatai kapcsán megfogalmazott kifogásai, hanem más döntései is politikai jellegűek.
„A bírák azt mondják ki, hogy az alkotmányt érdemben módosítani nem lehet. Megosztottam Orbán Viktorral azt a konklúziómat, hogy új alkotmányra van szükség, nem a mostanit kell foltozni” – fogalmazott a politikus.
Kelemen tájékoztatása szerint az Orbán Viktorral folytatott megbeszélésen szó esett az európai parlamenti választások perspektíváiról is. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz és az RMDSZ egyaránt a néppárti (EPP) frakció tagja az Európai Parlamentben, és mindkét fél érdeke, hogy erős legyen ez a frakció. „Annál is inkább, mert szoros küzdelem várható az EP-választásokon a néppárti és a baloldali pártcsalád között” – magyarázta.
Szóba került a magyar miniszterelnök irodájában az EPP közelgő dublini kongresszusa, amelyen többek között arról is döntés születik majd, hogy kit támogat a pártcsalád uniós főbiztosnak. „Több jelölt neve felmerült, most folynak az egyeztetések” – mondta Kelemen.
Arra a kérdésünkre, hogyan látja Orbán Viktor az EP néppárti frakciójának erősödésének fényében azt a forgatókönyvet, amely szerint Tőkés László az RMDSZ ellenében indulna az EP-választásokon, a szövetségi elnök azt válaszolta: erről a forgatókönyvről nem esett szó.
A Szövetségi Állandó Tanács szombaton rangsorolja az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjeit – közölte a szövetségi elnök. Tájékoztatása szerint az így kialakult listát a március elsején ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsának is meg kell erősítenie. Mint ismert, az EMNP szintén szombaton dönt arról, hogy indul-e és milyen formában az EP-választásokon. Döntését Tőkés László szándékaitól teszi függővé, ám a volt püspök tervei még nem nyilvánosak.
„Én azt mondtam, amit korábban is: a Tőkés László által védnökölt EMNP 2012-ben megméretkezett és csúfosan leszerepelt a választásokon. Támogatottságuk azóta sem változott. Teljesen fölöslegesnek tartom, hogy 2014-ben induljanak és kockáztassanak” – tájékoztatott Kelemen Hunor.
A politikus úgy fogalmazott: egy pillanatig sem érzett Orbán Viktor részéről olyanféle igyekezetet, hogy bármifélét sugalljon az EP-választásokkal vagy más kérdésekkel kapcsolatban. „Budapesten meghallgatják, amit mondok, véleményeket cserélünk. De nincs olyan óhaj, amit kötelező lenne betartani” – jelentette ki.
Úgy értékelte: az Orbán Viktorral folytatott keddi tárgyalása beleillik az elmúlt években kialakult gyakorlatba. „Vagyis a romániai magyarság képviseletében megválasztott RMDSZ vezetőjeként a magyar miniszterelnökkel rendszeresen egyeztetek” – fogalmazott Kelemen.
Cs. P. T.
maszol.ro,2014. február 21.
EP-Választások RMDSZ-es lista MPP-s támogatással
Hétfőn kezdi az EP-választásokon induláshoz szükséges aláírások gyűjtését a háromszéki RMDSZ – erről a polgármesterekkel folytatott tegnapi megbeszélésen született döntés – nyilatkozta Tamás Sándor megyei elnök. Az országos leosztás szerint Kovászna megyében legalább 26 ezer támogató aláírást kell összesíteniük, és bíznak benne, hogy a tulipános lista is megkapja az országos öt százalék eléréséhez szükséges 51 ezer szavazatot térségünkben.
Az RMDSZ szombaton rangsorolja az EP-választásokra jelentkezett jelölteket, a háromszékiek Winkler Gyulát és Sógor Csabát támogatják a lista élére kerülésben, és még három megyei jelöltet szeretnének látni a nem befutónak tekintett helyeken, kettőt közülük lehetőleg az első tízben. Az MPP elnöke, Bíró Zsolt tegnap bejelentette, a hosszú távú együttműködés reményében hajlandóak támogatni az RMDSZ EP-listáját, befutóhelyre nem tartanak igényt. Az EMNP a hét végén dönt arról, milyen stratégiát választ: saját listával indul, független jelöltet támogat, vagy nem vesz részt a megmérettetésen. Mindez Tőkés László álláspontjától is függ, aki az Orbán Viktorral folytatott egyeztetés után azt nyilatkozta, még nem tudott dönteni arról, hogy a több lehetőség közül melyiket válassza. Hozzátette: az erdélyi érdekek megkövetelik, hogy legalább az a három képviselő legyen ott Brüsszelben, aki eddig, és ismét kiemelte, a magyar képviselet forog kockán az RMDSZ pártos magatartása miatt. Tőkés László azt ígérte, egy héten belül meghozza döntését.
Bizakodó háromszékiek
Az RMDSZ elkészített egy forgatókönyvet, kiszámolták, legkevesebb hány szavazat kell, hogy a legrosszabb esetben is elérjék az ötszázalékos küszöböt. Magas román jelenléttel számoltak, hogy összejön az alkotmányos népszavazás érvényességéhez szükséges 50 százalék, és arra a következtetésre jutottak: országosan legalább 435 ezer voksra lesz szüksége a szövetségnek. Ugyanakkor az induláshoz 200 ezer támogató aláírást is össze kell gyűjteniük, vélhetően március 22-ig, ezt Háromszéken már hétfőn megkezdik, megyeszerte 200 önkéntesük dolgozik azért, hogy minél több háromszéki emberhez eljussanak az aláíró ívek. Tamás Sándor szerint nem lesz nehéz 26 ezer támogatót toborozniuk, hisz tavaly ősszel tíz nap alatt 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze a fejlesztési régióról szóló népszavazás támogatására. Ugyanakkor azt is kifejtette: a 200 ezer aláírás összesítésére a romániai magyar szervezetek közül csak az RMDSZ képes. Az EP-választásokon Háromszéknek célul kitűzött 51 ezer szavazat teljesítését is elérhetőnek tartja Tamás. Igaz, hogy 2007-ben az első EP-választásokon a szövetség 20 090 voksot szerzett a megyében és Tőkés László 30 ezret, de a tavalyi választásokon az alapul vehető megyei listára már 51 700-an szavaztak, Tamás Sándor megyeitanács-elnökként 53 ezer szavazatot kapott úgy, hogy indultak MPP-s és EMNP-s ellenjelöltek is. A hivatalos névjegyzék szerint 185 ezer szavazópolgár él a megyében, ám a népszámlálási adatok alapján elmondható, hogy a valós szám nem több 100–120 ezernél, az RMDSZ-nek tehát legalább felét kell meggyőznie – mondta az elnök. Euroszkepticizmus valóban létezik, de a magyarság körében ez kisebb, mint országosan – vélekedett. A Szövetségi Állandó Tanács, melynek két háromszéki tagja van – Tamás Sándor és Antal Árpád –, február 22-én rangsorolja a jelölteket. Háromszékről a nőszövetség nevében indul Benkő Erika, a területi szervezet küldötte Klárik Attila, az országos ifjúsági szervezet, a Miért pedig a szintén háromszéki Demeter Ferencet javasolja a listára.
A közösség ereje
Az európai parlamenti választáson nemcsak az lesz a tét, hogy sikerül-e képviselőket elküldenünk Brüsszelbe, hanem az, hogy az erdélyi magyar közösség ismét felmutassa erejét, a szövetség túllépje az ötszázalékos bejutási küszöböt, mert ez jelzés lesz a román politikai erők felé. Amint azt érzékelik, hogy gyengült az erdélyi magyar közösség érdekérvényesítő ereje, ezt azonnal, gátlástalanul kihasználják majd ellenünk – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ Partiumi Önkormányzati Tanácsának tegnapi ülésén. Hozzátette, érzékelhető egyfajta kiábrándulás az európai intézményrendszerből, viszont szerinte az ezzel szemben álló nemzetállami bezárkózás semmiképpen nem megoldás az erdélyi magyar nemzeti közösség számára, hanem továbbra is az uniós nyitás, a felzárkózás a járható út. A szövetség európai parlamenti jelöltjeinek rangsoráról e hét végén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa, majd ezt a március 1-jére összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának kell megerősítenie.
Fontos az együttműködés
Az MPP átnyújtotta az RMDSZ-nek azt a megállapodástervezetet, mely a két politikai szervezetnek az Európai Parlamenti választásokon való együttműködésére vonatkozik, ebben többek között az Európai Néppártba és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójába való tagfelvételük támogatását is kérik a szövetségtől – közölte Bíró Zsolt pártelnök. A tervezet az autonómiatörekvések terén történő együttműködésre is kitér, „vállaljuk, hogy az RMDSZ Kulturális Autonómiatanácsában együttműködünk, és támogatjuk az RMDSZ kulturális autonómiatervezetét, de ezt a támogatást várjuk el az RMDSZ részéről is a székelyföldi területi autonómia tekintetében” – fogalmazott Biró Zsolt. Hangsúlyozta, számukra az elvi együttműködés a fontosabb, nem az európai parlamenti jelöltlistán elfoglalt helyek. Sajnálattal állapította meg, hogy az RMDSZ továbbra is elutasítja a koalíciós jelöltállítást, ezzel kapcsolatban megjegyezte: tudomásul kell venniük, hogy „a válogatott csapathoz” nem ők adják „a szövetségi kapitányt”. A pártelnök a felelős politizálás jelének tartotta az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokat, és bírálta az Erdélyi Magyar Néppártot. Megállapította: az EMNP tudathasadásos helyzetbe került, mert egyfelől együttműködést szorgalmaz, de „azt is kilátásba helyezi, hogy kamikazeakcióval verje szét a képviseletet” – utalt a Néppárt azon megfontolására, hogy önálló jelöltlistát állítson az EP-választásokra, vagy Tőkés László független indulását támogassa. Biró Zsolt úgy fogalmazott, Tőkés László már nem a „magyar válogatottban játszik”, hanem „klubcsapathoz igazolt”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. február 21.
Bocskai Istvánra emlékeztek Nyárádszeredában
„Reálpolitikus volt a szó legnemesebb értelmében, korának zseniális diplomatája, s ami pedig mindennél fontosabbnak bizonyult akkor is, hazáját és nemzetét féltően szerető vezető” – mondta pénteken Bocskai Istvánról a váradi főkapitány Erdély fejedelmévé választásának évfordulóján Kelemen Hunor.
A szövetségi elnök az RMDSZ más vezető politikusaival együtt a Nyárádszeredában szervezett emlékünnepségen vett részt. „Bocskai István kultusza nem véletlenül él a mai napig a kollektív emlékezetben. Az évről évre történő megemlékezések kiemelték őt a tankönyvek és a történelmi tudományos kutatások lapjai közül és évszázadokkal alkotó élete után példaként világító, útmutató fényként lobog a mai nemzedék előtt” – mondta ünnepi beszédében Kelemen.
maszol/közlemény,2014. február 23.
Tőkés: még nem született döntés a Fidesz-listán való indulásról
Tőkés László üdvözölte, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem indít saját listát az európai parlamenti (EP-) választáson. Az erdélyi EP-képviselő az MTI-nek vasárnap azt mondta: még nem született végleges döntés, hogy ő maga a Fidesz-KDNP listán induljon-e újabb mandátumért.
Az EMNP azt követően mondott le az EP-választásokon való részvételéről, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – az EMNP koalíciós felkérését figyelmen kívül hagyva – szombaton önálló EP-listát tett közzé.
Tőkés László (fotó) úgy fogalmazott, hogy nagy valószínűséggel senki sem jutna be az EP-be az erdélyi magyarság köréből, ha ő önállóan indulna, vagy ha az EMNP saját listát indítana, sőt: szerinte ez a veszély így is fennáll. Mint kifejtette: az erdélyi magyar érdekképviselet kisajátítása által az RMDSZ így is azt kockáztatja, hogy nem éri el az ötszázalékos küszöböt.
„Most sem a verseny nem mozgósít, mint 2007-ben, sem az összefogás nem mozgósít, mint az történt 2009-ben” – vélekedett az EP-képviselő, arra utalva, hogy mind 2007-es függetlenként való indulása alkalmával, mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ 2009-es Magyar Összefogása idején az erdélyi magyarságnak – 6,5 százalékos számarányát jelentősen meghaladó, 9 százalékos részvétellel – három képviselőt sikerült Brüsszelbe juttatnia.
Rámutatott: nem szabad kockáztatni az erdélyi magyarság brüsszeli jelenlétét, ezért üdvözli az EMNP választmányának döntést, és megtisztelőnek tartja, hogy kezdettől fogva ott látják a helyét az EP-ben.
A Fidesz-KDNP listán való indulásának lehetősége többször felmerült, legutóbb ezt kedden Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette – mondta Tőkés László. Az MTI érdeklődésére elmagyarázta: „nyílt titok”, hogy fennáll ez a lehetőség, de Orbán Viktor nem akarta befolyásolni a küszöbön álló döntéseket.
„Amint Kelemen Hunor (az RMDSZ elnöke) is nyilatkozta, semmilyen sugallat nincsen: a Fidesszel mi partneri viszonyban vagyunk. Nem diktál nekünk, hanem számba vesszük a nemzeti érdek szempontjából legjobb lehetőségeket. Emlékeztetek arra, hogy 2007-ben és 2009-ben is Orbán Viktor azt támogatta, hogy minél több magyar jusson be Erdélyből. Most sajnos az RMDSZ korszakos hibát követ el, de ez már az ő felelőssége: mi a kettős kiütés felelősségét nem vállalhatjuk” – szögezte le Tőkés László.
A Fidesz EP-listájára való felkerüléséről szólva hozzátette: további találkozók és egyeztetések szükségesek egy ilyen döntés meghozatalához.
Az EMNP országos választmánya február 22-én, szombaton úgy döntött: nem kockáztatja az erdélyi magyarság EP-képviseletét, ezért a kialakult helyzetben nem indít saját jelöltlistát a májusi EP-választásokon, ugyanakkor azt javasolta a párt védnökének, Tőkés Lászlónak, hogy fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a Fidesz-listán újabb brüsszeli mandátumért.
MTI
Székelyhon.ro,2014. február 24.
Kiszorítósdi szociálliberális módra
A Szociál-Liberális Szövetség bomlásának eredményeként a liberálisok kiszorultak a hatalomból, Victor Ponta szociáldemokratái nélkülük is kormányozni tudnak. Boda József elemző szerint legalább az ellenzék erős lesz. Cseke Péter Tamás arról írt, mi vezetett ide.
A sajtósoknak lassan meg kell tanulniuk, hogy USL helyett USD-kormányt írjanak a Ponta-kabinet szinonimájaként. Az egyetlen betű cseréje azonban nagy váltást, a liberálisok ellenzékbe vonulását jelenti. Bár erről az Erdélyi Riport lapzártájáig nem született hivatalos döntés, az államfő eltávolítására 2012-ben létrejött, majd a választásokon hetven százalékos támogatottságú Szociál-Liberális Szövetség (USL) gyakorlatilag felbomlott. Helyette a fele plusz egy mandátumos többséggel rendelkező Szociáldemokrata Szövetség (USD) maradt hatalmon Romániában. Ez utóbbi koalíció az USL eddigi alakulataiból áll, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nélkül.
Antonescu végig gyanakvó volt Az USL felbomlása hosszú folyamat eredménye. 2013 nyarán kezdődött, amikor a PNL elnöke, Crin Antonescu rájöhetett arra, hogy nem ő lesz a pártszövetség államfőjelöltje az idei novemberi elnökválasztáson, annak ellenére, hogy ezt a pártszövetség alapító okiratában is rögzítették. Bár Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő ezt folyamatosan tagadta, az USL legerősebb pártjában erősödtek azok a hangok, amelyek szerint Traian Băsescu mandátuma után a PSD-nek saját emberét kell költöztetnie a Cotroceni-palotába. Erre az igényre ráerősítettek a felmérések, amelyek szerint Ponta népszerűségben konstans módon megelőzi Antonescut. A PNL elnöke gyanakvóvá, idegessé vált, s megindultak részéről azok a támadások, amelyek belülről feszíteni kezdték az USL-t. Belekötött a kormányfő és az államfő „békés egymás mellett élési szerződésébe”, a Ponta és Băsescu közötti alkuba a főügyészek kinevezésével kapcsolatban, ellenezte a szociáldemokraták által javasolt Verespatak-törvényt, kifogásolta a decentralizációs tervezet előírásait, végül az ellenzék mellé állt az amnesztiatörvény és a Btk. módosítása kérdésében. Közben fokozatosan eltávolodott, majd megszabadult az első fokon börtönre ítélt Dan Voiculescu üzletember-médiamágnás Konzervatív Pártjától, amely a PNL szövetségese volt az USL megalakulásakor.
Az RMDSZ már nem támogatja az alkotmánymódosítást
Az alkotmánybíróság a hatályos alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság által kidolgozott alkotmánymódosító tervezet 26 pontját, közöttük a magyarságnak fontos változtatásokat, amelyeket az RMDSZ javasolt. A normakontroll során a testület megállapította, hogy a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatok túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt. A döntést azzal indokolták, hogy a javaslatok ellentmondanak az alaptörvény első cikkelyével, mely szerint Románia egységes nemzetállam. A döntést kommentálva Kelemen Hunor szövetségi elnök közölte, az RMDSZ ilyen körülmények között nem támogatja az alaptörvény módosítását. Fenntartja: 2014-ben sem lesz alkotmánymódosítás. „Nem látom, hogyan lehetne olyan kérdéseket ma a parlamenti bizottságban rendezni, amelyeket az alkotmánybíróság kifogásolt” – jelentette ki.
Új szövetség A szakítást az a döntés gyorsíthatta fel, hogy a PSD és a PNL külön induljon a közelgő EP-választásokon. Pedig ez már nem ígért újabb feszültséget, hiszen a döntést konszenzussal hozták meg a felek, s Victor Ponta ígéretet tett Antonescunak arra, hogy az USL ismét meg fogja őt erősíteni az államfőjelölti minőségében. Ez azonban már nem történt meg. A PNL elnöke váratlan húzással megvonta a bizalmat a fontosabb minisztereitől. Előbb Radu Stroe belügyminisztert mondatta le, majd Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter és Andrei Gerea gazdasági tárcavezetőnek kellett leköszönnie. Mindannyiukat azzal vádolta, hogy jó ideje nem a liberálisokat, hanem a szociáldemokratákat képviselik a kabinetben. „Szeretnénk végre igazán kormányon lenni” – indokolta a döntését. Ezzel egy időben a PSD az USL két kis pártjával, a Konzervatív Párttal (PC) és Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR) közösen létrehozta a Szociáldemokrata Szövetséget (USD). Victor Ponta közölte, hogy az USD az EP-választásokon közös jelölteket indít, s döntöttek is a sorrendjükről.
Johannis, a válóok A valódi törést az USL-ben a PNL miniszterjelöltjeinek bejelentése hozta. Crin Antonescu ugyanis váratlanul Klaus Johannist javasolta belügyminiszternek Radu Stroe helyére, és közölte pártjának azon igényét, hogy a nagyszebeni polgármester kormányfőhelyettes is legyen. Ezt a posztot a liberálisok részéről korábban Daniel Chiţoiu töltötte be a Ponta-kabinetben. A PNL igényével csak az volt a bökkenő, hogy jogi értelemben kormányátalakítást is jelent, azaz a parlamentnek is bele kell egyeznie, hogy ezentúl ne a pénzügyi tárca vezetője, hanem a belügyminiszter legyen a kormányfő egyik helyettese. Még ez sem lett volna gond, azonban Ponta váratlanul közölte: ha már úgyis a parlamenthez kell fordulni Klaus Johannis miatt, ejtsenek meg egy szélesebb kormányátalakítást, és a PC is kapjon egy miniszterelnök-helyettesi posztot. Ez az elképzelés a PNL ellenkezésén megbukott.
Crin Antonescu kimondta: nem tűri, hogy „egy zsebpártot” a liberálisokkal egy szintre emeljenek a kormányban.
Ráadásul az USD feloszlatását és teljesíthetetlen gazdasági intézkedéseket kért Pontától, amire nemleges választ kapott. Ultimátum ultimátumot követett, legutóbb Crin Antonescu a miniszterelnöknek azt üzente: döntse el, hogy USD-kormányt vagy USL-kormány akar. Február 24-ig adott határidőt Victor Pontának arra, hogy egyezzen bele a PNL által javasolt kormányátalakításba. „Ha Ponta az illegitim USD-kormány mellett döntött, követelni fogjuk a lemondását” – jelentette ki Antonescu. A választ még a határidő lejárta előtt megkapta: a kormányfő nem mond le, az USD-t nem oszlatják fel, s a liberálisok által üresen hagyott miniszteri posztokra kinevezett ideiglenes tárcavezetők a törvény által előírt 45 napig tisztségben maradnak. „Hátha addig a liberálisok meggondolják magukat” – mondta Victor Ponta, aki szerint nyilvánvaló, hogy Antonescu ellenzékből szeretne államfői mandátumhoz jutni.
Kelemen: Nem tárgyalunk kormányra lépésről
A RMDSZ nem tárgyalt az esetleges kormányra lépésről Victor Pontával – jelentette ki Kelemen Hunor kolozsvári sajtótájékoztatóján. A politikus újságírói kérdésre elmondta, fel sem vetődött a szövetség kormányra lépésének a kérdése, ez a Szövetségi Állandó Tanács szombati ülésén sem volt napirenden. Az elnök cáfolta a román sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a kormányra lépésről tárgyalnak. Kelemen Hunor hangsúlyozta, Romániában a Szociálliberális Szövetség (USL) kormányoz, még ha a szövetséget alkotó pártok „veszekednek is egymással”. A koalíciót alkotó pártok „családi viszályaiba” az RMDSZ nem kíván beleszólni.
„Jót tesz az erős ellenzék”Boda József politikai elemző is úgy látja, hogy a szociáldemokratákat és a liberálisokat elsősorban a közelgő elnökválasztás távolította el egymástól. Szerinte mindkét félnek érdeke az USL szakadása, miután az alkotmánybírósági normakontroll során kiderült (lásd keretes írásunkat), hogy lehetetlen az alaptörvény módosítása. Emiatt a következő államfő hatásköre sem változik – megőrzi például döntő szerepét a kormányfő kinevezésében – és ez jelentősen megnöveli a novemberi elnökválasztás tétjét. „Az új államfőnek ugyanakkora hatalma lesz, mint most Băsescunak. Most már a PSD tényleg nem engedheti meg magának, hogy az ország legerősebb pártjaként átengedje másnak az elnöki széket” – mondta az elemző, utalva arra, hogy az USL államfőjelöltje hivatalosan még mindig Antonescu. Az új helyzetben a liberális pártelnök a jobboldal jelöltje lesz Boda szerint novemberben, és a második fordulóba kerülve begyűjtheti a többi jobboldali jelölt – Cătălin Predoiu és Mihai Răzvan Ungureanu – szavazóinak támogatását is. „Tehát erős ellenfele lesz a baloldal jelöltjének” – magyarázta Boda. Az elemző meglátása: az USL szakadásával a pártszövetség összes eddigi nagy célkitűzése megbukik, az alkotmány módosítása mellett a decentralizáció és a választójogi reform is. Pontának azonban az lesz a legnagyobb gondja, hogyan fogja a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget biztosítani? „Ez a többség most nagyon törékeny lesz, ha az RMDSZ nem lép kormányra. Márpedig Kelemen Hunorék nem fognak kormányra lépni, legfeljebb egyes kérdésekben a parlamentből támogatják majd Pontáékat, és nem írnak alá bizalmatlansági indítványt” – jósolja Boda. Az elemző örvendetes fejleménynek nevezte, hogy a hetven százalékos támogatottságú pártszövetség felbomlásával végre erős ellenzéke lesz a kormánynak. Emlékeztetett arra, hogy az USL hatalmával visszaélve Európa szélére sodorta az országot, feszegetve a jogállamiság határait.
„Jól fog most egy erős fék az országban. Pontának ugyanis néha elképesztő totalitárius hajlamai vannak” – fogalmazott Boda József.
A liberálisok nélküli kormánynak valóban erős ellenzéke lesz. Az USD-nek a Képviselőházban a kisebbségek frakciójával együtt 206 szavazata van, az ellenzéknek (PNL, Demokrata Liberális Párt, Dan Diaconescu Néppárt és RMDSZ) 198. A szenátusban az USD már kisebbségben van: 84 szavazat 86 ellenében. Ez azt jelenti, hogy az immár harmadik Ponta-kormányt bizalmatlansági indítvánnyal nem lehet megbuktatni.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),2014. február 24.
XXI. Bocskai Napok Nyárádszeredában
"A fejedelem példája világító, útmutató fáklya a mai nemzedékeknek"
Történelmünk jeles napjára, 1605. február 21-ére emlékeztek Nyárádszeredában, a hajdani Marosszeredán, ahol Bocskai István váradi főkapitányt, Bihar megye főispánját Erdély fejedelmévé választották. A XXI. Bocskai Napok emlékünnepen a politikus felszólalók Bocskai politikai végrendelete mához szóló szellemében hangsúlyozták a magyar összefogás szükségességét, egy erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság érdekében. Az egyetlen közös, járható út vezet a jövőbe: az önrendelkezés, hosszú távú fenntarthatósággal – a Bocskai-út.
A bekecsalji középiskolások A fejedelem és kora című történelmi vetélkedőjével kezdődött pénteken Nyárádszeredában az emlékünnepség, majd a Deák Farkas Általános Iskola amfiteátrumában folytatódtak a rendezvények. Kerekes Judit szavalata után Tóth Sándor polgármester köszöntötte a résztvevőket, a felszólaló meghívottakat, a Karosi Turul Hagyományőrző Íjászegyesület és a testvértelepülések képviselőit.
Üzenet a mához
Nyárádszereda polgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta: Bocskai István fejedelem jelentős politikus volt, és a nyárádszeredaiak, nyárádmentiek büszkék rá. Bocskai politikai végrendeletét idézte: "…Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak…". Négyszáz év után a történelem valamilyen formában ismétli magát, a Bocskai-szobor azon a téren, ahol áll, folyamatosan veszélyben van – figyelmeztetett a városvezető, majd a politikára áttérve, hozzátette: választási évben vagyunk, fontos az erdélyi magyarság képviselete Európában, amit egy szervezet tud ellátni.
Bocskai politikai végrendeletének mához szóló szellemében
szólalt fel Markó Béla szenátor, azt boncolgatva, van-e, és miféle üzenete van Bocskai Istvánnak számunkra, azon túl, hogy illő és méltó őt ünnepelni? Értjük-e és jól értjük-e saját történelmünket? – tette fel a kérdéseket. Az RMDSZ volt elnöke szerint nem kell 400 évre visszamenni az időben, elég, ha az utóbbi 100 év nyomorúságaira gondolunk, veszteségek mérföldkövei jelzik az utolsó évszázadot. Hangsúlyozta, Bocskai István rövid, két évig sem tartó fejedelemsége egyensúlyt hozott, jelentős biztonságot adott e térségnek. A fejedelem halálos órájában fontosnak tartotta a végrendelkezést nem saját javairól, hanem arról, hogy milyen jövőt kellene vállalnia Erdélynek, Magyarországnak e két ország közös sorsáról. "Volt koncepciója Erdély jövőképéről, fontosnak tartotta, hogy e tudást, koncepciót hátrahagyja utódainak. Nemzetét szólította meg. A konföderáció gondolata nem idegen tőle, amint az végrendeletéből kiderül, hiszen Erdély olyan sajátos ország, amelynek sajátos megoldásokat, kapcsolatokat kell találni" – mondta Markó Béla Szerinte a kérdés az, hogy "van-e nekünk ehhez hasonló koncepciónk arról, hogy milyen jövőt képzelünk a régiónak, Erdélynek, van-e olyan politikai koncepciónk, amely minden döntésünket ilyen irányban meghatározza?" Az egyéni elképzeléseken túlmenően a jövőben minél többet kell beszélnünk a közös koncepcióról – hangsúlyozta. Figyelmeztetett, hogy a 25 éven át épített, stabilnak hitt romániai demokrácia lebonthatónak látszik, mindmáig él a visszarendeződés lehetősége. "A parlament egyre inkább kirakatintézménynek tűnik, és oda juthat, hogy a legkevesebb szerepe a törvényhozásban éppen a törvényhozónak lesz. Az alternatíva: visszarendeződés egy autoritárius rendszer irányába, miközben a decentralizációt akartuk 1990 után. A decentralizáció- önkormányzatiság- multikulturális ország áll szemben a centralizált, autoritárius nemzetállammal. Nem értünk egyet a centralizált elképzelésekkel, az egynyelvű nemzetállam fogalmával. Sajnos, egyfajta visszarendeződésnek megvan az esélye" – jelentette ki Markó. Hangsúlyozta, az RMDSZ sok mindent elért az anyanyelv nyilvános használati jogának megvalósítása, az anyanyelvű oktatási hálózat kiépítése, a restitúció terén, de folytatnia kell programjának megvalósítását. "Integrálódnunk kell Európába, az igazi integráció az európai rendszerekbe még előttünk van" – jelentette ki, "felszíni integrációnak, átfestésnek" nevezve Romániának az unióhoz való csatlakozását, miközben "a mélyben ott vannak a problémák". Kijelentette, egyetlen célnak – a szülőföldön magyarként való megmaradásunknak, döntési jogokkal felruházva – kell alárendelni eszközeinket, megoldásainkat. Az idei két fontos választás – az európai parlamenti és az őszi romániai államelnök-választási – fogja befolyásolni a mi politikai sorsunkat – tette hozzá Markó Béla. "Integrálódni kell és az itthoni prioritásokat meghatározni: az autonómia (kulturális és területi), minőségi élet, Erdélynek arcot kell adni mint kulturális, közigazgatási entitásnak – ezért fontos Bocskai üzenete" – közölte.
Erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felszólalásában azt mondta: Nyárádszeredában ki kell mondani a sok száz éve érvényes gondolatokat, azt, hogy büszkék vagyunk Bocskai Istvánra, akinek sok üzenete ma is aktuális. "Bocskai dilemmái a ma dilemmái is: kelet vagy nyugat? Legfontosabb üzenete: össze kell fognia a magyarságnak, az erdélyi és Magyarországon élő magyaroknak, együtt kell fellépniük, pártfogókra van szükség, szövetségesekre". Beszélt Bocskai koráról, a történelmi eseményekről. "Huszonöt éve úgy döntöttünk mi, erdélyi magyarok, hogy jogállam keretein belül fogunk a jogainkért harcolni. Erős Erdély, erős Magyarország, erős magyarság – ez a célunk, ez a Bocskai-út, amely a jövőbe vezet" – jelentette ki.
Négyszáz év után is időszerű fejedelmi hagyaték
Tánczos Barna szenátor szerint nem egyszerű 400 év után Bocskai hagyatékáról beszélni, és nincs, aki ne találna aktuális üzenetet benne. "A legbonyolultabb a székelyek és Bocskai viszonya volt 400 évvel ezelőtt, az önrendelkezés, a kiváltságok megtartása okán. A székelyek eltökéltsége, szándékai ma, 400 év után is ugyanazok. Bocskai két békekötése is fontos üzenet: partnerek és béke nélkül hosszú távon fejlődni nem lehet. Az egyetlen járható út az önrendelkezés, hosszú távú fenntarthatósággal. Az anyaország és Erdély, Székelyföld kapcsolata: szereteten, egymás támogatásán alapszik, ez a hosszú távú, közös út" – mondta.
Az ünnepi felszólalásokat követően az emlékünnepség a főtéren, a Bocskai- szobornál folytatódott, ahol beszédet mondott Székely Endre református lelkipásztor, emlékeztetve, hogy a jelen csak úgy hoz áldást, ha nem feledjük a múltat. Sándor Szilárd helyi unitárius lelkész ünnepi gondolatai után László János, a Bocskai Alapítvány elnöke szavalt.
Dr. Kelemen Hunor, az RMDSZ országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta, egy nép, egy nemzet számára, akárcsak az egyén számára, nem az a nagy kihívás, hogy győzelem esetén talpon maradjon, hanem az, ha képes a kilátástalanságból, az elnyomásból, a bukásból és vereségből talpra állni. "Történelmünk során gyakran ezzel az utolsó kihívással kellett szembenéznünk. Azok az államférfiak, történelmi személyiségek, akik képesek voltak erre, méltán maradtak meg a nemzet emlékezetében. Bocskai István kultusza nem véletlenül él a mai napig a kollektív emlékezetben és évszázadokkal alkotó élete után is világító, útmutató fényként, mintegy fáklyaként áll példája a mai nemzedékek előtt. Bocskai a kusza és kegyetlen, elveket és értékeket könnyen feladó hatalmi harcok világában képes volt a magyar szabadságtörekvéseknek értelmezhető hangot adni. Reálpolitikus volt a szó legnemesebb értelmében, korának zseniális diplomatája, hazáját és nemzetét féltőn szerető vezető, kiváló hadvezér, toleranciáról tanúbizonyságot tevő ember. A másságban sohasem az ellenséget látta, hanem a gazdagságot, a kiaknázható szellemi bőséget, a változatosság adta kiegyensúlyozottság lehetőségét" – mondta az RMDSZ elnöke, Bocskai Istvánt a tévedéseit felismerő és korrigálni képes államférfinak nevezve, aki a napi politikai taktikázást képes volt ötvözni az általa élesen felismert nemzeti érdekkel. "Bocskai István bevéste magát abba a kollektív emlékezetbe, ahol mindig csak a legnagyobbaknak van hely. És példát is mutatott abban, hogy hogyan lehet reálpolitikusként, elvszerűen és a legfontosabb értékekhez hűségesnek maradva eredményesnek lenni. Számomra példája azt mutatja, hogy a napi megpróbáltatások és a távlati célok között nincs ellentmondás, azok mindig összeegyeztethethetők, csak tudni kell, hogy mi a cél, milyenek a lehetőségek, hogy melyek az eszközök és hogy kik lehetnek a szövetségesek. Egy pillanat erejéig sem szabad szem elől téveszteni, hogy a politika szolgálat: a nemzet, a közösség szolgálata".
Okos döntésekkel kormányozni a magyarság hajóját
Hídvéghi Balázs, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke idézett a fejedelem végrendeletéből, hangsúlyozva: Bocskai István példaértékű és maradandó örökséget hagyott maga után, politikai éleslátásról tett bizonyságot, Magyarország és Erdély testvéri együttműködését sürgette, és e szellemben üzent a mai kornak is. Magyarországon az elmúlt években hozott sarkalatos döntések, mint az új alaptörvény elfogadása vagy az állampolgársági törvény módosítása, mind a magyar nemzeti összetartozást kívánják erősíteni. Idén három fontos választás is következik az erdélyi magyarok számára: az áprilisi magyarországi választások, a májusi európai parlamenti választások és az őszi romániai elnökválasztás, és "ahogy Bocskai idejében, úgy ma sem könnyű, de nem lehetetlen a megfelelő helyzetfelismerés birtokában helyesen cselekedni". "Azt a szándékot ma sem adhatjuk fel, hogy a magyarság hajóját okos döntésekkel, az adott kornak és helyzetnek megfelelő eszközökkel egy irányba kormányozzuk" – tette hozzá Hídvéghi Balázs.
Tamás Sándor, Háromszék RMDSZ-elnöke szerint Bocskai István rövid fejedelemsége elég volt ahhoz, hogy jó irányba fordítsa és döntően meghatározza a következő évtizedek, talán évszázadok eseményeinek alakulását. Hangsúlyozta, a Székelyföld kell legyen az a hely a földön, ahol senki sem lehet fontosabb a székelyeknél, semmi a székelység ügyénél. "A Székelyföldnek sikeres, pozitív jövőképre van szüksége, azt szeretnénk, hogy siker legyen, ha az ember saját otthont teremt itthon, hogy siker legyen a napról napra gyarapodó család, ha a bajba jutottakon azonnal tudunk segíteni, az egymásról való gondoskodás, az egymás iránti tisztelet, és igenis siker az, ha nem egymás ellen harcolunk, hanem összefogunk mind, ahányan vagyunk. Csak ez lehet a sikeres Székelyföld alapja, csak együtt van és lesz erőnk előre vinni a Székelyföld ügyét" – tette hozzá.
A koszorúzást követően a rendezvények a művelődési házban folytatódtak. A székely szabadság napja, 2013. március 10. című fotókiállítást megnyitotta Gáspár Sándor rádiószerkesztő, köszöntőbeszédeket mondtak Brassai Zsombor, Maros megyei RMDSZ-elnök, dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul, a testvérvárosok polgármesterei és fellépett a Bekecs táncegyüttes. Szombaton reggel honismereti körutat szerveztek, este a Bocskai István dalkar hagyományos farsangi kosaras báljára került sor, tegnap a református templomban ünnepi istentisztelet, zászlóavatás volt, a katolikus templomban pedig szentmise, majd este a református egyház Bocskai-termében Nyirő József Halhatatlan élet című egyszemélyes vígjátékát mutatta be Kulcsár-Székely Attila.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),2014. február 24.
Ponta kormányra hívná az RMDSZ-t
Victor Ponta szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök meghívná a bukaresti kormányba a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amennyiben a hetek óta tartó koalíciós válság nyomán a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kilépne a kabinetből - derült ki a politikus egy vasárnap esti nyilatkozatából.
Ponta az Antena 3 hírtelevízió műsorában elmondta: a PSD körül kialakított Szociáldemokrata Szövetség (USD) a liberálisok távozása esetén is rendelkezne egy törékeny többséggel a parlamentben, de számára nem jelentene gondot, hogy az esetleges kritikákat vállalva meghívja az RMDSZ-t is a kormányba.
Emlékeztetett rá: hogy Crin Antonescu liberális pártelnökkel együtt már a 2012-es parlamenti választások előtt egyezményt írt alá, hogy az RMDSZ-t is bevonják a közös kormányzásba. Emiatt sokan bírálták és az RMDSZ kormányzati részvétele végül a koalíciós partnerei ellenállásán meghiúsult, de számára fontos az adott szó, és ez az aláírt megállapodás - tette hozzá Ponta.
A politikus szerint a társadalmi békének is jót tenne az RMDSZ kormányzati részvétele. Úgy vélekedett: azért is be kell vonni az ország legjelentősebb kisebbségét a politikai struktúrákba, hogy az ne radikalizálódjék.
Az ukrán válságot és az oroszbarát erők esetleges elszakadási törekvését említve Ponta azt mondta: Románia északi szomszédságában a problémák még nem oldódtak meg, és ő azt szeretné, hogy Románia megelőzzön minden esetleges "gondot".
"Mivel Magyarországon is eléggé radikális a kormány, legalábbis nyelvezetében, én támogatok minden olyan intelligens megoldást, amely arra irányul, hogy ne radikalizáljunk egyetlen romániai kisebbséget sem" - jelentette ki Victor Ponta az RMDSZ esetleges kormányra hívására utalva.
A műsorvezető kérdésére cáfolta, hogy erről tárgyalások kezdődtek volna a PSD és az RMDSZ között.
Szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kijelentette, az RMDSZ nem tárgyalt az esetleges kormányra lépésről Victor Ponta miniszterelnökkel. A koalíciót alkotó pártok "családi veszekedésébe" az RMDSZ nem kíván beleszólni - nyomatékosította az RMDSZ elnöke.
MTI
Nyugati Jelen (Arad),2014. február 25.
Két minisztériumot ajánl a PSD az RMDSZ-nek
A Victor Ponta miniszterelnök vezette román szociáldemokraták (PSD) nemcsak parlamenti támogatást várnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ) a liberálisok kormányból való távozása esetén, hanem miniszteri tárcákat szánnak a magyar politikusoknak – közölte kedden Ilie Sârbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője kedden Bukarestben.
A szociáldemokrata politikus szerint ma is érvényben van az RMDSZ-szel 2012 őszén – a választások előtt – megkötött, a közös kormányzásról szóló megállapodásuk, „csak nem teljesült” a liberálisok ellenállása miatt. Sârbu szerint az akkori megállapodás két miniszteri tárcát irányzott elő az RMDSZ-nek. Sârbu – aki egyébként a román miniszterelnök apósa – azt mondta: ha az RMDSZ-nek nem felel meg az a 2012-es megállapodás, akkor valószínűleg újratárgyalják az együttműködés feltételeit. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden is úgy nyilatkozott: a szövetség csak akkor kezd tárgyalásokat az esetleges együttműködésről a szociáldemokratákkal, ha a Szociálliberális Szövetség valóban felbomlik. Hozzátette: a 2012-es megállapodást jogilag nem, de „elvileg” érvényesnek tekinti. „Azokat az elvek, amelyekre a 2012-es megállapodásunk épült, ma is érvényesek és ezek alapján újrakezdhetjük, folytathatjuk a tárgyalhatjuk, de korai most erről beszélni, amíg formálisan, intézményi szinten az USL még létezik” – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Victor Ponta miniszterelnök egy vasárnap esti televíziós interjúban beszélt arról, az USD a liberálisok távozása esetén is rendelkezne egy törékeny többséggel a parlamentben, de szívesen meghívná RMDSZ-t is a kormányba, mert azzal a magyar kisebbség „radikalizálódását” is megelőzhetné. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) állandó tanácsa kedd este dönt a liberális miniszterek esetleges visszahívása ügyében, miután a szociálliberális kormánykoalíció pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról és a megüresedett miniszteri tisztségek elosztásáról. MTI
Erdély.ma,2014. február 25.
A székelyföldi románok ellenzik az RMDSZ bevonását a kormányba
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma felkérte Victor Ponta miniszterelnököt, hogy semmiképp se ajánljon kormányzati szerepet a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek. Felhívásában a székelyföldi román civil szervezeteket tömörítő fórum a román nép nemzeti érdekeire hivatkozik, úgy ítélve meg, hogy kormányra jutása esetén „a magyar etnikai szervezet két évtizedes zsaroló politikáját folytatná, hogy valóra váltsa szeparatista és revizionista törekvéseit".
A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma – 400 ezer román képviselőjének nevezve magát – felhívja a román kormányfő figyelmét, hogy megszegné a 2010 március 20-i maroshévizi (Toplita) fórumon tett ígéretét, ha együttműködne az RMDSZ-szel. A felhívás szerzői reményüket fejezik ki, hogy Ponta nem fogja bátorítani az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt (MPP) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőit, akik szerintük etnikai elkülönülésre törekszenek „az európai normákat meghaladó kisebbségi jogok kiterjesztésének útvonalát követve a kulturális autonómiától a területi autonómián át a szövetségi állam és a függetlenség felé".
Ponta egy vasárnap esti televíziós interjúban arról beszélt, hogy bevonná RMDSZ-t a kormányba, ha a liberálisok kilépnek, mert ezáltal megnyugtató többséget szerezne a parlamentben, és „a magyar kisebbség radikalizálódását" is megelőzhetné. Az RMDSZ 1996 óta minden parlamenti ciklusban részt vett a kormányzásban vagy parlamenti támogatást nyújtott a bukaresti kormánynak, a 2012-es választások után azonban a magyar érdekképviselet kormányra lépését meghiúsította a liberálisok ellenszegülése. A miniszteri tárcákon túlmenően a kormányzati részvétel számos egyéb állami intézmény vezetésével jár együtt: többször is az RMDSZ tisztségviselője töltötte be a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna prefektusi tisztségét. Az RMDSZ 2012-es ellenzékbe szorulása óta, amikor román tisztségviselők kerültek a székelyföldi prefektusi hivatalok élére, az önkormányzati döntések törvényességének felügyeletével megbízott prefektusok perek tucatjait indították a magyar közösség jelképei – elsősorban a székely zászló – ellen. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) állandó tanácsa kedd este dönt a liberális miniszterek esetleges visszahívása ügyében, mivel a szociálliberális kormánykoalíció pártjai nem tudtak megegyezni a kormány szerkezetének átalakításáról és a megüresedett miniszteri tisztségek elosztásáról.
Miniszteri tisztségeket szánnának az RMDSZ-nek
A Victor Ponta miniszterelnök vezette román szociáldemokraták (PSD) nemcsak parlamenti támogatást várnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ) a liberálisok kormányból való távozása esetén, hanem miniszteri tárcákat szánnak a magyar politikusoknak – közölte kedden Ilie Sarbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője kedden Bukarestben. A szociáldemokrata politikus szerint ma is érvényben van az RMDSZ-szel 2012 őszén – a választások előtt – megkötött, a közös kormányzásról szóló megállapodásuk, „csak nem teljesült" a liberálisok ellenszegülése miatt. Sarbu szerint az akkori megállapodás két miniszteri tárcát irányzott elő az RMDSZ-nek.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kedden is úgy nyilatkozott: a szövetség csak akkor kezd tárgyalásokat az esetleges együttműködésről a szociáldemokratákkal, ha a Szociálliberális Szövetség valóban felbomlik. Hozzátette: a 2012-es megállapodást jogilag nem, de „elvileg" érvényesnek tekinti.
MTI
Erdély.ma,2014. február 25.
Rangsorolták az RMDSZ EP- képviselőjelöltjeit
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelenlegi európai parlamenti képviselői, Winkler Gyula és Sógor Csaba szerepelnek a befutónak számító első két helyen a szövetség Európai Parlamenti jelöltlistáján – jelentette be szombaton Kolozsváron a szövetség állandó tanácsának ülése után Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az állandó tanács rangsorolta a befutó helyekre pályázó hat jelöltet, a rangsorban Winkler Gyulát és Sógor Csabát Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Lóránt követi. Az eredetileg negyedik helyre sorolt Eckstein-Kovács Péter azt kérte, hogy kerüljön a lista utolsó helyére. Kelemen Hunor elmondta, a rangsor szoros versenyben alakult ki, olyan is volt, hogy az állandó tanácsnak szavazategyenlőség miatt kellett megismételnie a voksolást.
Az RMDSZ elnöke közölte, az állandó tanács arról is döntött, hogy az RMDSZ folytatja tárgyalásait a Magyar Polgári Párttal (MPP) az együttműködési megállapodásról. A testület felhatalmazta az elnököt, hogy – ha sikerül ilyen megállapodást kötniük – nyissa meg az RMDSZ listáját az MPP jelöltje számára. Kelemen Hunor hozzátette, a lista két első helyét mindenképpen az RMDSZ jelöltjei töltik be, és a listát az RMDSZ neve és jele alatt indítják el a választási versenyben. A szövetség jelöltlistáját a március elsejére összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) kell még jóváhagynia.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjének is RMDSZ-tagnak kell lennie ahhoz, hogy a listára kerüljön. Hozzátette, ez öt évvel ezelőtt Tőkés László esetében sem jelentett gondot.
Mivel az RMDSZ civil szervezetként, az MPP pártként van bejegyezve Romániában, nem ütközik törvénybe, hogy valaki mindkettőnek a tagja legyen.
Kelemen Hunor arra is kitért, az RMDSZ-MPP-megállapodás az európai parlamenti választásokon való együttműködésről és néhány hosszabb távú célról is szól majd. Az RMDSZ nem várja el, hogy az MPP feladja identitását.
Nem nyújtottak be óvást
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) szombati rangsoroló ülését követő 48 óra – a hivatalos határidő – lejártával senki nem nyújtott be óvást az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájával kapcsolatban – jelentette be hétfőn Kolozsváron Kovács Péter főtitkár, a Szövetségi Választási Bizottság (SZVB) tagja, hozzátéve: a Szövetségi Képviselők Tanácsának novemberben elfogadott határozata értelmében a SZÁT döntését a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottságnál lehet megóvni a döntés meghozatalától számított 48 órán belül.
,,A szombati rangsoroló ülésen a SZÁT titkos szavazással felállította az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeinek sorrendjét, e szerint az első öt helyen Winkler Gyula, Sógor Csaba, Vincze Loránt, Hegedüs Csilla és Antal Loránt áll, őket további jelöltek követik, a listán ösz-szesen 32 személy szerepel (https://rmdsz.ro/uploads/fileok/dok/szatlistaEPjeloltek.pdf)" – tájékoztatott Kovács Péter.
Az SZVB tagjaként Kovács Péter hangsúlyozta, a jelenleg 32 személyből álló lista a törvény adta keretek szerint újabb tíz névvel bővül ki. A végső döntést az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájáról a március elsején, Marosvásárhelyen ülésező SZKT hozza meg.
Népújság (Marosvásárhely),2014. február 25.
Vége az USL-nek
A miniszterelnök lemondását követeli a PNL, amely kedd este eldöntötte, kilép a kormánykoalícióból. Victor Ponta kormányfő a délutáni órákban még a tévéképernyőkön keresztül üzente a liberális partnereinek, hogy minden nézeteltérés elsimítható. De közben miniszteri tárcákkal kínálta meg az RMDSZ-t.
Megszavazta a kormányból való kilépést szeptember 25-ém, kedden este a Nemzeti Liberális Párt (PNL). A politikai alakulat vezetősége négy pontban fogalmazta meg a napok óta tartó kormányválsággal kapcsolatos álláspontját, kimondva, hogy a koalíció működésképtelen, ezért az alakulat kilép belőle. A PNL egyben lemondásra szólította fel Victor Ponta miniszterelnököt. A lapzártakor kapott hírek szerint kedd folyamán az összes liberális miniszter és államtitkár távozik tisztségéből. Az értesülések szerint a PNL azt fontolgatja, hogy az ellenzéki pártokkal lép szövetségre a továbbiakban.
A délutáni órákban Victor Ponta még a koalíció fenntartásáról győzködte a liberálisokat. A kormányfő a tévékamerák előtt közölte, hogy minden vitás kérdésben van lehetőség a megoldásra, a nézeteltérések áthidalhatók. Beszédét a liberálisok úgy jellemezték: az nem nekik, hanem a médiának szólt, és nem vehető komolyan.
A nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője, Victor Ponta apósa, Ilie Sârbu egyébként kedden arról nyilatkozott, hogy noha annak idején nem ültették gyakorlatba, de még ma is érvényes az a megállapodás, amelyet a Szociálliberális Unió (USL) társelnökei a 2012 decemberi parlamenti választásokat megelőzően kötöttek az RMDSZ-szel.
Sârbu szerint a magyar alakulatnak a hatalomban való részvételéről szóló egyezmény arról is rendelkezik, hogy az RMDSZ-t két miniszteri tárca illeti meg a kabinetben. Kelemen Hunor elnök erre reagálva a Mediafax hírügynökségnek elmondta, ha bekövetkezik a balliberális koalíció szétbomlása, az RMDSZ hozzájárulhat a helyzet megoldásához, mégpedig a másfél évvel ezelőtti megállapodásban rögzített elvek mentén.
Székelyhon.ro,2014. február 26.
Böjte Csaba nem lesz az RMDSZ EP-jelöltje
A Krónika értesülései szerint többek között Böjte Csaba ferences szerzetest és Gergely István katolikus papot is felkérte a Magyar Polgári Párt (MPP), hogy induljon az európai parlamenti választáson az RMDSZ jelöltlistájának harmadik helyén. A római katolikus egyház mindkét képviselője megerősítette portálunknak a megkeresést, hozzátéve: nem fogadták el az ajánlatot.
A Krónika a napokban feltárta, a polgári alakulat az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájának harmadik helyére tart igényt a két alakulat között körvonalazódó megállapodás keretében. Az MPP és az RMDSZ várhatóan a napokban véglegesíti hetekkel ezelőtt megkezdett tárgyalásait.
Az RMDSZ-nek a múlt héten átnyújtott megállapodástervezetben Biró Zsolt MPP-elnök egy párton kívüli, erdélyi és székelyföldi közösségépítési tapasztalatokkal rendelkező, európai parlamenti jelöltségre alkalmas személyt javasolt az RMDSZ listájára.
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) az alakulat jelöltjeinek rangsorolásával egy időben a hétvégén felhatalmazta Kelemen Hunor elnököt, hogy – ha sikerül ilyen megállapodást kötniük – nyissa meg az RMDSZ listáját az MPP jelöltje számára. Kelemen akkor leszögezte, a polgári párt jelöltjének is RMDSZ-tagnak kell lennie ahhoz, hogy a listára kerüljön, majd hozzátette: ez öt évvel ezelőtt Tőkés László esetében sem jelentett gondot.
Az Erdélyben Tisztiként közismert, korábban Csíksomlyón és a Kolozs megyei Jegenyén szolgáló, 2011-ben betegállományba vonult Gergely István katolikus pap kedden portálunk érdeklődésére közölte: nem lesz harmadik jelölt az EP-listán. Az erről szóló felkérést firtató kérdésünkre a Csibész Alapítvány vezetője hozzátette, nem kíván bővebben nyilatkozni, mivel a témában „diszkrét beszélgetés” zajlott.
Eközben Böjte Csaba a Krónikának elmondta, nemcsak az MPP, hanem Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is felkérte, induljon a májusi európai megmérettetésen. „Én nagyra tartom a politikusok, a pártok tevékenységét, de számomra Isten más feladatot szabott. Szó sincs arról, hogy lenézném vagy leértékelném a politikusok munkáját, de mi, katolikus papok nem szoktunk politizálni” – nyilatkozta portálunknak a ferences szerzetes.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője hozzátette, neki az árva gyerekek nevelésével kell foglalkoznia, továbbá munkával, imával kívánja szolgálni népét. „Sokszor azt tapasztalom, hogy a közéleti személyiségek túl sok lovat ülnek meg egyszerre. Tisztelem a politikusokat, fontosnak tartom az európai képviseletet is, de nagyon sok rátermett fiatalember van, aki el tudja látni ezt a feladatot” – jelentette ki a Krónikának Böjte Csaba.
Emlékezetes, az RMDSZ jelöltlistáját Winkler Gyula és Sógor Csaba jelenlegi képviselők vezetik. Miután a szövetség elutasította a hárompárti koalíció létrehozását, az EMNP úgy döntött, hogy nem kívánja kockáztatni az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét, így nem indul a választáson, Tőkés Lászlónak pedig azt ajánlotta: fogadja el a Fidesz felkérését, és induljon a magyar kormánypárt színeiben újabb mandátumért.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),2014. február 26.
Két tárcát ígérnek az RMDSZ-nek Pontáék
Jelentős nyomás nehezedik az RMDSZ-re a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről annak érdekében, hogy a magyar alakulat lépjen kormányra a liberálisok borítékolható távozása nyomán.
Ilie Sârbu, a PSD szenátusi frakcióvezetője – Victor Ponta miniszterelnök apósa – kedden úgy nyilatkozott: bár annak idején nem ültették gyakorlatba, ma is érvényes az a megállapodás, amelyet a Szociálliberális Unió (USL) társelnökei a 2012. decemberi parlamenti választásokat megelőzően kötöttek az RMDSZ-szel.
Sârbu szerint a magyar alakulatnak a hatalomba való kooptálásáról szóló egyezmény arról is rendelkezik, hogy az RMDSZ-t két miniszteri tárca illeti meg a kabinetben. Kelemen Hunor elnök erre reagálva a Mediafax hírügynökségnek elmondta, ha bekövetkezik a balliberális koalíció szétbomlása, az RMDSZ hozzájárulhat a helyzet megoldásához, mégpedig a másfél évvel ezelőtti megállapodásban rögzített elvek mentén.
A szövetségi elnök ugyanakkor ismét cáfolta azokat a bukaresti sajtóértesüléseket, miszerint intenzív egyeztetés folyik a PSD és az RMDSZ között utóbbi alakulat kormányra lépéséről. A Hotnews portál kedden is arról cikkezett, hogy értesülései szerint Kelemen és Ponta hétfőn este megbeszélést folytatott, a miniszterelnök pedig a távközlési és a kulturális tárcát, továbbá egy miniszterelnök-helyettesi posztot ajánlott az RMDSZ-nek.
Egyébként az USL és az RMDSZ vezetői a 2012-es parlamenti megmérettetés kampányában titokban tartották, hogy október elsején paktumot kötöttek a közös kormányzásról. A megállapodás létét először Crin Antonescu PNL-elnök ismerte el a választások után, azt állítva: a paktumban foglaltakat azért nem ültették gyakorlatba, mert „az RMDSZ magatartása nem felelt meg a szándéknyilatkozat szellemének".
Bár Victor Ponta a választások estéjén kormányra hívta a szövetséget, ez Antonescu miatt meghiúsult; Kelemen Hunor később úgy nyilatkozott: az egyedüli ember, aki nem tartotta be az egyezményben foglaltakat, az a liberális elnök volt, aki feltételeket szabott a választások után.
Az RMDSZ az akkori botrány közepette nyilvánosságra hozta a közös kormányzás feltételeit sorjázó titkos megállapodás szövegét. E szerint a felek közösen támogatták volna Victor Pontát a kormányalakításban, az RMDSZ pedig parlamenti mandátumaival arányosan vett volna részt a kormányzásban és a kormányzati struktúrában.
Csakhogy a paktum szövegében tételesen nem szerepel, hogy a szövetséget két minisztérium illeti meg a kabinetben, ahogy arra most Ilie Sârbu tett egyértelmű utalást. Az RMDSZ vezetősége annak idején azt állította: a megállapodásnak nincsenek titkos záradékai.
Krónika (Kolozsvár),2014. február 27.
Csöng a telefon
Mi tagadás, a kormányra való invitálás soha ki nem mondott kategorikus elutasítása ellenére sincs könnyű helyzetben az RMDSZ.
Az „ami nem tartozik össze, szét is szakad” elv mentén törvényszerűen „szétfejlődő” román kormány erősebbik fele ugyan folyamatosan eregette szirénhangjait, de mégiscsak más, ha szól az ember telefonja, a vonal túlsó végén pedig a miniszterelnök invitál arra a beszélgetésre, amelynek talán még a forgatókönyvét is előre megosztották a sajtó barátabbik felével.
A szövetség cseppet sem irigylésre méltó helyzete egyik magyarázatának az tűnik, hogy talán Kelemen Hunor sem tudja pontosan, hol is húzódnak ma az RMDSZ alkupozíciójának határai. Hogy nem az autonómiakérdés lesz a vízválasztó, arra mérget vehetünk, ez a téma még a parlamenti aritmetika fegyverének birtokában sem merült fel soha a maga valós élességében. Pláne nem most, amikor Victor Ponta előrebocsátotta: az RMDSZ esetleges kormányba emelésének egyik központi célja a romániai magyarság legfajsúlyosabb képviseleti szerve radikalizálódásának megakadályozása.
A tíz- és százezres tömegmegmozdulások már a román hatalom ingerküszöbét is nyaldossák, pláne, ha abban nyilvánosan is szerepet vállalnak az eddig igen megbízható tulipános harcosok. A „higgadtságnak” pedig jó piaci ára lehet, aminek megfizethetőségére vélhetően mindkét fél kínosan ügyel majd.
A (majdnem) mindenáron döntés-közelben lenni imperativusa is elhangzott már, ezzel az a legnagyobb baj, hogy igazából nem is vitatható. A megelőzés ugyanis a legtöbb esetben és területen jóval olcsóbb és hatékonyabb, mint az utólagos kármentés. Annál is inkább, mivel jelentős csapatösszevonásokat is feltételez a különböző minisztériumokban és ügyosztályokon, s erre mindennél nagyobb szüksége lehet a peremre került szövetség vészesen oszladozó seregeinek.
Nem utolsósorban a félmandátumnyi kormányzati szerepvállalás sokat segíthet abban, hogy az RMDSZ régi gárdája úgymond minél fájdalom-, de főleg botránymentesebben léphessen le a színről. A múlt kapcsolati koloncainak ledobása után ugyanis talán még a miniszterelnöki telefon csöngése is másképp szól.
Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár),