udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 22261-22290 | 22291-22320 | 22321-22350 ... 134011-134016
Névmutató:
1999. október 9.
Okt. 9-én tartotta alakuló ülését az RMDSZ nemzeti liberális platformjának, a Reform Tömörülésnek Kolozs megyei szervezete. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés, és az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, valamint Bencze Tibor, Mátis Jenő és Papp Előd alelnökök. Toró T. Tibor politikai tájékoztatójában beszámolt a platform eddigi tevékenységéről, az elért eredményekről és kudarcokról, valamint a további feladatokról. Megválasztották az ügyvezető testületet, amelynek elnöke Hajdó Csaba, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ifjúsági alelnöke lett. /Megalakult a Reform Tömörülés Kolozs megyei szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./1999. október 9.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és marosvásárhelyi fiókegyesülete közös rendezésében okt. 8-án Marosvásárhelyen tartotta 1999. évi vándorgyűlését. A rendezvény témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben, annak előzményei, lefolyása és következményei. Egyed Ákos kolozsvári történész köszöntötte a megjelenteket. Fodor Imre polgármester külön köszöntötte a város díszpolgárát, a vándorgyűlés korelnökét, főtisztelendő Léstyán Ferenc érseki helytartót. Benkő Samu professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzetiségek egymásnak feszülése a negyvennyolcas idők lényege, hanem az, hogy vége szakadt a több száz éves feudalizmusnak, a forradalom szabad utat nyitott a modern polgári törekvéseknek. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlésről Egyed Ákos (Kolozsvár), Széchenyi Stádiumáról és Vörösmarty Szózatáról Murvai Olga (Bukarest), a forradalom és szabadságharc erdélyi akadémiáiról Szabó Miklós (Marosvásárhely), az erdélyi katolikus papság áldozathozataláról Léstyán Ferenc (Gyulafehérvár), a székelységtudat változásairól Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely), az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről Tóth Béla (Budapest), a szabadságharc utáni erdélyi magyar közgondolkodásról Csucsulya István (Kolozsvár) tartott előadást. A Történelemtudományi Szakosztály ülésszakán Demény Lajos, Ábrám Zoltán, Tófalvi Zoltán, Cserey Zoltán, Bíró Dónát és Sebestyén Mihály, míg a Nyelv-és Irodalomtörténet, Néprajz Szakosztály ülésén Egyed Emese, Gaál György, Nagy László, Adorján Károly, Olosz Katalin, Bónis Johanna, Pál Judit és Pál-Antal Sándor voltak az előadók. Okt. 9-én a Történelemtudományi Szakosztály tovább folytatja tudományos ülésszakát. /(lokodi): EME-vándorgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./1999. október 9.
Az Algyógyi Pihenő Központot a kolozsvári református püspökség egy régi, viharvert parókia épületéből alakította ki. Ide nyaranta több csoportban járnak szórványfiatalok turnusos anyanyelvi táborokba. Algyógy szórványmagyarságunk leggroteszkebb képlete. Három árva, utolsó szórványlélekre jut két egész templom, írta Zsiskú János a szórványgondozó lelkészek algyógyi találkozójáról tudósítva. Algyógyon, Magyarigenben, Marosszentimrén, és még sok szórványtelepülésen: néptelen, gazdátlan, sorsukra hagyott templomok, parókiák, nullaszaldós magyarság. A beolvadás egyre aggasztóbbá válik: Küküllőalmás, Medgyes környéke, Bereck, Oroszfalu, Kissármás, bánsági szórványvidék, Nagyenyed környéke, újabban és egyre hangsúlyozodóbban Szatmár környéke is. Hetente tűnnek el ifjaink magyarországi munkavállalásra, sokszor végleges kitelepedésre, mondta az egyik tiszteletes. Egyre több fiatal keres boldogulást Kanadában. Elhangzott az is, hogy megjelentették a Zarándi Zarándok című szórványlapot. /Zsiskú János: Szórványgondozó lelkészek találkozója. Algyógy, 1999. augusztus 30-31. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1999. október 9./1999. október 9.
Okt. 9-én az ötödik születésnapját ünnepelte a Humanitárius Alapítvány által működtetett Teodidaktosz bentlakása. Vízi Imre, az alapítvány elnöke és a bentlakás ügyvezetője megnyitóbeszédében elmondta: az intézmény 1994 októberében nyitotta meg először kapuit, és azóta nyugodt második otthont biztosít a 31 bentlakójának. /Majláth Orsolya: Ötéves a Teodidaktosz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./1999. október 9.
Tordaszentlászló községben az 1944-es őszi harcokban a magyar Tordaszentlászló és a román Kisfenes közötti határrészen elesett román, magyar, német és orosz katonák emlékére, 55 év után, szept. 19-én emlékművet avattak. A szinte két hétig tartó állóharc hadszíntere Tordaszentlászló és a szinte Erdőfelekig húzódó határrész volt. Az Elkán György tervei alapján a tordaszentlászlói mesterek betonból öntötte obeliszken a magyarfenesi Kun Árpád által faragott négynyelvű márványtábla: románul, magyarul, németül és orosz nyelven örökíti meg az elesettek emlékét. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászlói emlékműavatás Alkalom egymás támogatására, jobb megismerésére és az alaptalan gyanúsítgatások eloszlatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1999. október 9.
Okt. 8-án Kolozsváron sajtótájékoztatón jelentette be a nagyváradi székhelyű kiadóhivatal, hogy október 30-tól új országos terjesztésű magyar napilap jelenik meg Kolozsváron, Krónika címmel. A szerkesztőtanács elnökének, Kántor Lajosnak az üdvözlőbeszéde után Stanik István, a lap felelős szerkesztője elmondta: csak most ért meg az idő arra, hogy olyan részletes marketingtervet sikerüljön készíteni, amit a magyarországi befektetők elfogadtak, amiben fantáziát látnak. A tulajdonosi érdekeltség 93 százaléka magyarországi, 7 százaléka pedig hazai. Az újságírói gárda átlagéletkora 25 év alatti. A legkorszerűbb lapelőkészítési berendezések felhasználásával céljuk a romániai magyarság gyors és hatékony tájékoztatása az európai értékrendek szellemében, mondotta Stanik. 80 ezer potenciálisan romániai magyar olvasóhoz szeretnének szólni, kezdetben 30 ezer, később pedig 60 ezres napi példányszámban. A kolozsvári szerkesztőség mellett fiókszerkesztőséget üzemeltetnek Bukarestben, és tudósítói gárdájuk lesz Erdély jelentősebb városaiban. A terjesztést saját hálózatukon keresztül bonyolítják. A 12 oldalas, nagy formátumú lapszám tervezett ára 2500 lej, a pénteki, színes műsormellékletet is tartalmazó példányé 4000 lej. /Makkay József: Országos magyar napilapot indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az alaptőke 1,2 millió dollár. Ebből sikerült a kolozsvári szerkesztőséget/kiadóhivatalt, a bukaresti fiókot, 6 megyei képviseleti irodát felállítani (Nagyvárad, Szatmár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Arad, Sepsiszentgyörgy). Tervezett példányszámuk 50 ezer, s magyarországi terjesztésre is gondolnak. A szerkesztőséget nagyrészt fiatalok alkotják, a kolozsvári egyetem újságíró szakának és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumának végzettjei. A Krónika vezérigazgatója Werner Péter, a lapigazgató dr. Fóti Péter. /(Csomafáy Ferenc): "A lényeget elfelejtettem..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "A Krónikának mint magyar lapnak egy olyan jelenségnek a megszüntetése az elsőrendű feladata, amelyet Erdélyben így neveznek: nyelvi zsákutca. Arról van szó, hogy az ottani magyarság jelentős tömegei jelenleg nem juthatnak hozzá modern magyar nyelven írt sajtótermékekhez. Pedig a nyelvi fejlődésnek ezek nélkülözhetetlen eszközei. Igen fontos, hogy nagyszámú magyar az anyanyelvén olvashassa, miként formálódik a román politika, a román társadalom, és hogyan alakul ezen belül a magyar kisebbség sorsa. Nem kevésbé fontos, hogy anyanyelvén tájékozódhasson a romániai magyarság arról, hogy milyen is éppen a nemzetközi helyzet. A romániai magyarok érdeklődésének megfelelően bőséges tájékoztatást ad majd a Krónika a mindenkori magyar viszonyokról" - nyilatkozta a Népszabadság október 8-i számában Stanik István felelős szerkesztő. - Korrekt önreklámozás: a zsákutcán kívüli Krónika olyan, mint a tökéletes mosópor. A zsákutcából üzent Szilágyi Aladár: Jó lapot kívánunk! /Szilágyi Aladár meg a többi zsákutcai kolléga: Üzenet a zsákutcából. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./1999. október 9.
Okt. 7-én a Heltai Alapítvány pinceklubjában bemutatták Márkus-Barbarossa János /sz. 1955/ Éjfél a repülőtéren című verseskötetét. A másság már a kötet elején is észlelhető: az eddig megszokott oldalszámozást az ábécé betűi helyettesítik. A könyvet Domokos Csaba grafikái díszítik. Márkus-Barbarossa János életének - mint mondta - két alapvető vonása van: a tolerancia és a humor. A sokoldalú művésznek tavaly hangszerkiállítása volt, idén a 25 év terméséből összeválogatott verseit adta ki. Ami pedig a jövőt illeti, talán a készülő szonettkötetével is megismerkedhetünk. /Majláth Orsolya: Éjfél a repülőtéren, avagy egy másfajta könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1999. október 9.
A Korunk Galéria tárlatainak fáradhatatlan szervezője, Heim András okt. 8-án ismét alkotóként mutatkozott be, kettős minőségében. Úgy is mint grafikus és úgy is mint művészeti író. A kiállítás képeit az önvallomásokkal, esszékkel kiegészített Építem a rendet című, most megjelent grafikai albumának anyagából válogatta. /Megnyílt Heim András kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1999. október 9.
A Házsongárdi temetőben nap mint nap törik szét a magyar sírköveket. Sok a ledöntött, összetört emlékmű. A sírkertnek csak 10%-a van gondozva. A temető irodájában bejelentették, hogy ledöntötték a sírköveket. Vonták a vállukat. /Levey Ferenc: Lopják, ledöntik a Házsongárd sírköveit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1999. október 9.
Vöő Gabriella Szaván fogjuk. Erdélyi magyar szólások. /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című nemrég megjelent munkája az erdélyi magyar szóláskincsnek monografikus célzatú bemutatása, egyben pedig rendszerezés. Alapja a kolozsvári Folklór Intézet Archívumában őrzött gazdag szólás-anyag, mely több évtizedes gyűjtői-kutatói munka eredménye. A dokumentumanyag 161 helységet képvisel. Ezek ábécé szerinti felsorolásában feltárul az egyes helységek gazdagabb, illetve szegényesebb jelentkezése is. /Nagy Olga: Egy anyanyelvi dokumentum főbb tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Ez a könyv a Kriterion Könyvkiadónál 1989-ben megjelent Igaz ember igazat szól - Közmondások a romániai magyar folklórból című közmondásgyűjtemény kiegészítője. /Könyvbemutató a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./1999. október 9.
Új igazgatót /Garbea Péter/ neveztek ki a Közoktatási Minisztérium Magyar Nyelvű Oktatási Osztályának az élére, aki a szakoktatásért, illetve a kisegítő iskolahálózatért felel. Az október 1-jén beiktatott igazgató szakmai tanácskozást hívott össze november elejére. A tanácskozás témája: a romániai magyar szakoktatás jelenlegi helyzete, valamint a kisebbségi tankönyvellátás. (Klárik Attila): Új kézben a romániai magyar szakoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./1999. október 9.
Okt. 8-i sajtókonferenciájukon a temesvári nagy-romániások mégegyszer visszatértek az október hatodikai aradi eseményekre. Szerintük "13 magyar hóhér emlékművének" aradi felállításának tervéről van szó, "akik az 1848-as forradalomban 40.000 románt gyilkoltak meg és 200 falut töröltek el a föld színéről". Javasolták, hogy a szobrokat szállítsák Magyarországra. A temesi nagy-romániások állnák a költségeket, sőt, ha kell, "hátizsákban is elhordják a szoborcsoport darabjait". Egyetértenek Corneliu Vadim Tudor pártvezérrel: akkor állítják föl Aradon a tábornokok emlékművét, amikor Tel Avivban beleegyeznek egy Hitler-szobor felállításába a városközpontban. /(Pataki Zoltán): Hátizsákban akarják elhordani az aradi emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./1999. október 9.
Székely Géza /Kolozsvár/ kifejtette, hogy nem túl divatos műfaj manapság a rézkarc, nagyon munkás, de neki ez a kedvenc, ez mond a legtöbbet. Szívesen is készíti rézkarcait. Munkáiban a csernátoni székely ember ízes beszéde keveredik a képzőművész szavakban is képszerű fogalmazásmódjával. Időnként olajképekkel is jelentkezik. "Régen volt a szocreál - legalábbis helyi viszonylatban - most van a McDonalds étkeztetés mintájára szabott művészet. A készen kapott dolgok fetisizálása." - jelentette ki. /Vissza a gyökerekhez. Provokatív képek, provokatív gondolatok Székely Géza műtermében /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./1999. október 9.
Az 1993-ban létrejött Közép-Európai Üzleti Szövetség (CEBA) célja a térség gazdasági kapcsolatainak erősítése. A szövetség kézikönyvszerkesztősége, a CEBA Kiadó 1996-tól kezdi megjelentetni a megyéket, városokat, kisebb régiókat bemutató település-monográfiákat, úgy, hogy abban földrajzi, töténelmi, szellemi-kulturális vonatkozású, valamint társadalom-szerkezeti ismertető mellett állami és civil szervezetek adattára, megyei közéleti személyiségek bemutatása, turisztikai kalauz, műemlék- és címtár is megtalálható. A CEBA Kiadó új sorozatot indít Magyarország kézikönyvei címmel, amely az ezredfordulóhoz közeledve reális helyzetképet ad az ország és a nemzet helyzetéről. A sorozatban két önálló kötet jelenik meg a határon túli magyarságról. Az első kötet a Kárpát-medence magyarságát mutatja be. A kiadók gyakorlatilag is hasznosítható kézikönyvet terveznek, tanulmányokkal és adatokkal egy-egy ország magyar kisebbségéről. Kiemelkedően fontos része az a gazdasági adattár, amely első ízben ad átfogó, széles körű információt a határon túli magyar vállalkozókról, vállalkozásokról. A kiadó jelenleg gyűjti az adatokat, ezért várja azok jelentkezését, akiknek szándékukban áll szerepelni a könyvben. /Határon túli magyar szervezetek és vállalkozók adattára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 9./1999. október 9.
Okt. 6-án a Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy/ megnyílt Nagy B. János amatőr festő kiállítása, aki az aradi tizenhárom portrésorozatával tisztelgett emlékük előtt. A most nyolcvanegy éves Nagy B. János nyugalmazott tanító Szárazajtán született, s hetvenöt éve él Sepsiszentgyörgyön. A múzeumban a budapesti Hadtörténeti Múzeum ajándékaként érkezett anyag látható. /A Székely Nemzeti Múzeum tisztelgése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./1999. október 10.
Gaál Gábor a kommunista diktatúra 1945 utáni első éveinek vezető marxista ideológusa volt, a Korunk főszerkesztője, egyetemi tanár, akadémikus. 1950-ben bírálni kezdték megjelent könyvét, a bírálat egyre hevesebb lett. A támadó cikkeket eddigi elvtársai /Csehi Gyula, Sőni Pál, Robotos Imre/ írták, élükön a nagyhatalmú Salamon Ernővel, aki a Iosif Bogdan nevet vette fel. Sokan a bírálatok hatásának tudták be azt, hogy szívroham végzett vele 1954-ben. Gaál Gábor kanonizációja megindult, volt tanítványai több könyvet adtak ki, a méltatások során az egykori marxista vezető hős, mártír és áldozat lett. Tordai Zádor /Legyünk realisták!, Magvető, Budapest, 1977/, Tóth Sándor /Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából. Gaál Gábor sorsa és utóélete Romániában 1946-1986. Balassi, Budapest, 1997/, Gáll Ernő /Számvetés, Komp-Press, Kolozsvár, 1995/ könyvei sorra tisztelegtek az elhunyt emléke előtt. Tóth Sándor még azt is kifejtette, hogy életművének azt a részét, amely jelenleg "értelmezhetetlen", azt az életműtől el kell különíteni. /Tehát a "dogmatikus" szellemű tanulmányait./ Tapodi Zsuzsa helyesen állapította meg, hogy ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, ez Gaál Gábor szövegkorpuszának, életművének egyharmada, ezt akkor írta, amikor megvalósulni látszott az a rendszer, amiért harcolt, ekkor volt főszerkesztő, tanár. Ez tehát az életmű szerves része. /Tapodi Zsuzsa: A sors mint jelkép. A Gaál Gábor-i utóélet kultikus vonulata. = Helikon (Kolozsvár), okt. 10. - 19. sz./1999. október 10.
Három évvel ezelőtt, 1996. szept. 17-én nyílt meg Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Ház, amely külföldi segélyszervezetek támogatásával épült föl és katolikus egyházi személyek konferenciákat, tanulmányi hétvégéket, tanfolyamokat rendeznek benne. Az idők folyamán a ház önellátó lett, nem terheli a gyulafehérvári főegyházmegye költségvetését. /Vasárnap (Kolozsvár), okt. 10./1999. október 11.
Valeriu Stoica igazságügyi miniszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy október 6-án egy csoport tüntető igyekezett megakadályozni Aradon a megemlékezéseket. Stoica szerint teljes mértékben az ellenzék a felelős a történtekért. /Valeriu Stoica sajnálkozik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./1999. október 11.
Politikusok, akadémikusok, egyetemi tanárok, jogászok értekeztek okt. 9-én Nagyváradon az alkotmányozás, a jogfolytonosság kérdéseiről a Magyarok Világszövetsége Alkotmányossági Műhely és Fórum nevű munkacsoportja szervezésében, egy most induló megbeszéléssorozat nyitányaképpen. Az eszmecserén felmerült a határon túli magyarok státusának ügye is. Az egyik végkövetkeztetés szerint a Szent Koronához való tartozás felelevenítése jelenthetné a megoldást erre a kérdésre. A konferencia előadói neves magyarországi és romániai magyar személyiségek voltak. Egyikük Fáy Árpád, a fórum kezdeményezője, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. elmondta: a megbeszélések inkább elméleti jellegűek. A műhelymunka november elején Salgótarjánban, decemberben pedig Gödöllőn folytatódik. A fórum egyik házigazdájaként Toró T. Tibor, az RMDSZ-en belül működő Reform Tömörülés vezetője elmondta: jelképes jelentőségű, hogy az első megbeszélést a magyar állam határain kívül tartják, s éppen Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. Fáy Árpád előadásában az úgymond időtlen alkotmányossági elveket ismertette. Az alkotmányozás kérdéskörére tért ki dr. Samu Mihály, a fórum elnöke, az ELTE professzora. Borbély Imre politológus a nemzeti alkotmányosság témakörében szólt. "A cél egy összmagyar hatósugarú alaptörvény" - összegezte mondanivalóját. Kocsis István politológus a Szent Korona és a jogfolytonosság összefüggéseinek taglalásából vezette le az ügy időszerűségét. Ideje feleleveníteni a Szent Korona tagjainak fogalmát. Tagnak mindenki elismerhető, aki bizonyíthatóan magyar származású. Egyértelműen a Szent Korona tagságának helyreállítása mellett foglalt állást Pölöskei Ferenc, az ELTE professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is. /Szeghalmi Örs: Alkotmányosság és jogfolytonosság. A Szent Korona tagjai lehetünk. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./1999. október 11.
Okt. 8-án nem hivatalos látogatásra Marosvásárhelyre érkezett Harach Péter, Magyarország szociális és családügyi kérdésekkel foglalkozó minisztere. A Caritas-házi központban, valamint, a belvárosi római katolikus plébánia nagytermében találkozott az egyházi, valamint a helybeli szociális téren tevékenykedő nemkormányzati szervezetek képviselőivel, Marosvásárhely polgármesterével, illetve RMDSZ-politikusokkal. A résztvevők az árva gyerekek, idősek, munkanélküliek, nagycsaládok, testi és szellemi fogyatékosok helyzetét, illetve azokat a próbálkozásokat ismertették, miként vállalja fel a civil társadalom és az egyház helyi szinten azt, amit az állam nem. Lőrincz János református lelkész, az Add a kezed nevet viselő, fogyatékos gyerekek óvodájának létrehozója kifejtette: a gondok góliátiak, amelyekkel csak dávidi parittyával állnak szemben. Az állam levette a gondját a társadalom elesettjeiről. Kétségbeejtő helyzetben vagyunk - összegzett gróf Bethlen Anikó -, mert akárcsak a többi alapítvány, szervezet, a magánkapcsolatoknak köszönhető külföldi segélyekre támaszkodhatunk. "Beteg társadalmat örököltünk, s az ebből adódó bajok csak egyre fokozódnak" -, mondotta Kelemen Atilla, az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetője. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy csökkenőben a magyarok lélekszáma a Kárpát-medencében. A jelenlegi prognózisok szerint az anyaország lakossága 2020-ra 8 millióra csökken. Sajnos, hasonló a helyzet Erdélyben is, s az életszínvonal tartós romlása miatt egyre nagyobb számú kivándorlással kell szembenézni, mert Magyarország, amely jelentősen magasabb életszínvonalat biztosít, elszívja el a Kárpát-medence lakosságának jelentős részét. Csató Béla katolikus főesperes szerint a legnagyobb gond az, hogy az összmagyarság elbizonytalanodott, s a magyarok körében egyfajta inercia tapasztalható. Harach Péter miniszter röviden ismertette az anyaország politikáját e területen. A jelenlegi polgári kormány éppen ezért hozta létre az általa vezetett minisztériumot, hogy kezelje a szociális kérdéseket, így a fogyatékosok, az idősek, a hajléktalanok, a szenvedélybetegek, a munkanélküliek ügyét. /Mezey Sarolta: Parittyával Góliát ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./