udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
739
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 721-739
Névmutató:
Kelemen Atilla
2004. január 9.
Lakossági fórumon, előválasztáson lehetne dönteni egy közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt személyéről, amennyiben az RMDSZ és a Magyarok Szabad Szövetsége (MSZSZ) elfogadja a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) javaslatát a jelöltek választások előtti megmérettetéséről. Kiss Kálmán MSZSZ-elnök támogatja a lakossági fórum összehívását. Az RMDSZ Kelemen Atilla képviselőt jelöli a polgármesteri tisztségre, az MSZSZ pedig még nem döntött a jelölt személyéről. Információk szerint az MPSZ Donáth Árpád volt főtanfelügyelő-helyettest indítaná a megmérettetésen. Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke bejelentette: a szervezet saját jelölteket állít a helyhatósági választásokon Székelyföld minden olyan településén, ahol erre igény mutatkozik. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, a szervezet egyelőre nem döntötte el, hogy olyan településeken állít-e majd jelölteket, ahol a 20, vagy olyan településeken, ahol a 15 százalékot haladja meg a magyarság számaránya. „Megegyezésre fogunk törekedni a parlamenti választások során” – tette hozzá az elnök. /Demeter Virág-Katalin, Lepedus Péter: Közös magyar jelölt Marosvásárhelyen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./2004. január 23.
Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke, illetve marosvásárhelyi polgármesterjelöltje elmondta, hogy a helyi RMDSZ-szervezetekben március 15-ig zajlanak a beszámoló, illetve meghallgató gyűlések kerületenként, körzetenként. Közben folyik az új jelöltlisták kialakítása. A múltban a listák összeállításánál nem igazán szakbizottságokban, szakemberekben gondolkodtak, hanem körzetekben, kerületekben. A jövőben a szakértelem lesz az elsődleges. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetség négy évvel ezelőtti ténykedését a jelenlegi polgármester megfizette. Elnöküket, Kiss Kálmánt a városi kertészet vezető-helyetteseként alkalmazta. Az RMDSZ nem közeledett Kiss Kálmánékhoz, nem is ajánlott fel semmit. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Élesen el kell határolódni mindenféle alattomos politikai zsarolástól. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./2004. január 29.
Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség Maros megyei elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje a vele készített interjúban azt vallotta, hogy számára és a magyarság számára sokkal fontosabb a polgármesteri szék visszaszerzése, mint a bukaresti bársonyszék megőrzése. Szerinte Dorin Florea jelenlegi polgármester legyőzhető. Nem zárja ki az ellenzékkel folytatandó párbeszéd lehetőségét sem, de csak az RMDSZ-en belül hajlandó tárgyalni. Az újságíró megjegyezte, hogy Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester ősszel még biztos befutónak tűnő jelöltje volt az RMDSZ-nek. Kelemen Attila szerint Csegzinek markánsabbnak kellett volna bizonyulnia ahhoz, hogy meggyőzze a választókat. Kelemen úgy látja, a Magyar Polgári Szövetség nem képvisel olyan fajsúlyt, hogy neki le kellene ülnie a mozgalom tagjaival alkudozni. /Szucher Ervin: Vásárhely fontosabb, mint a képviselőség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./2004. január 31.
Az RMDSZ-frakcióból kilépett két Maros megyei tanácsos (Tőkés András, Berekméri Sándor) lemondásáról Kelemen Atilla megyei RMDSZ elnök megjegyezte, hogy kissé zavaros lemondás, a frakcióból kiléptek, de az RMDSZ-ből nem kívánnak távozni. Kelemen ezt erkölcstelen politikai játéknak nevezte, mondván, felelősséggel tartoznak a választóiknak, akik négy évvel ezelőtt az RMDSZ listájára szavaztak. Kelemen Atilla provokációnak nevezte azt a kérdést, miszerint hajlandó-e leülni nyilvános vitára a polgári körök polgármesterjelöltjével. Az RMDSZ-nek múltja van, minden adu a kezében van és sose gondolta, hogy egyenlő rangúak az RMDSZ-szel a gyanús legitimitású szövetségek. Úgy, hogy a nyilvános vita szóba sem jöhet, tette hozzá. /Kissé zavaros lemondás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./2004. február 3.
Január 31-én Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke és Marosvásárhely polgármesterjelöltje, Virág György, a megyei tanács elnöke, Burkhardt Árpád alprefektus találkozott Székelybósban a Nyárád menti polgármesterekkel. Székelybóson csak 119-en élnek, ennek ellenére életképes közösség. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke kifejtette, a megosztást Magyarország hozta a nyakukra. A nemzetrombolás eredménye megvan a felvidéki önkormányzatokban, megvolt a vajdasági választásokon és megvan Kárpátalján is. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere a Nyárád menti kistérségi régióról beszélt, Osváth Csaba, Ákosfalva polgármestere a múlt héten megnyílt európai integrációs irodáról szólt. /Mózes Edith: Nyárád menti polgármesterek találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./2004. február 5.
Nem véletlen, hogy az RMDSZ állatszakit jelöl Marosvásárhely polgármesteri székébe, hisz közismert, hogy önök a magyar szavazópolgárokat eddig is csak urnákhoz terelendő birkáknak tekintették – így kezdi Kelemen Atillához címzett nyílt levelét Kiss Kálmán, a Magyarok Szabad Szövetségének országos elnöke. A zsebpártnak számító csoportosulás vezetője az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Kelemen Atilla állatorvosi szakképesítésére célzott. Ezelőtt három és fél évvel a szabaddemokraták Marosvásárhelyen saját polgármesterjelöltet indítottak, aki alig szerzett néhány száz voksot, de így megfosztotta Fodor Imrét attól, hogy polgármester lehessen. Kiss Kálmán tagadta, hogy a munkahelyét a polgármestertől kapta volna ajándékba. „Meghirdetett versenyvizsgán vettem részt, melyet háromtagú bizottság bírált el. Közülük ketten magyarok voltak, ráadásul RMDSZ-tagok” – mondta. Kiss Kálmán. /Szucher Ervin: Tornatanár vs. Állatorvos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./2004. február 5.
A marosvásárhelyi költségvetésről, valamint az RMDSZ két megyei tanácsosának (Tőkés András és Berekméri Sándor) lemondásáról dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kifejtette, sajnálta, hogy a két tanácsos lemondásával fejeződik be a négyéves választási ciklus, de furcsállotta, hogy nem léptek ki az RMDSZ-ből. /Sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./2004. február 13.
Interneten hirdette meg idei első pályázatait az erdélyi magyarság költségvetési támogatását kezelő Communitas Alapítvány. Noha a törvényben megszabott határidő lejárt, az alapítvány még nem küldte el a Krónika szerkesztőségébe a korábbi években kiosztott támogatásokról kért adatokat. Az alapítvány, mely 2001 óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott bukaresti költségvetési támogatásokat, idén 50 milliárd lejt oszthat szét a pályázók között. A Communitas Alapítvány nem válaszolt a Krónika kérdésére, hogy kikből áll az erdélyi magyarság pénzét osztó kuratórium. A támogatások elosztásáról eddig csak egyszer, 2002 októberében számolt be az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Krónika január végi írásának hatására az RMDSZ honlapján megjelent a kuratórium összetétele. Az ott közölt adatok lényegében igazolták azt a korábbi feltételezést, hogy a testületet az RMDSZ vezető politikusai alkotják. Tagjai: Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. /Gazda Árpád: Meghirdették a 2004-es pályázatokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./2004. február 16.
Folytatódik a vita a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel (MOGYE) kapcsolatban. Silviu Morariu, a Humanista Párt (PUR) Maros megyei alelnöke és az egyetem oktatója attól tart, hogy a felvételin kieső román diákok jobbak, mint a bejutó magyarok. Morariu 1990 elején, akkor még az egyetem diákligájának vezetőjeként is kivette részét a magyarellenes hangulat szításában. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint az ország tizenkét hasonló állami egyeteméből egy fél megilleti az erdélyi magyar adófizető polgárokat. „Az adófizetők pénze a magyar oktatást is megilleti. Az intézmény kétnyelvűsítéséig is végeztek itt román nemzetiségű, jó hírnévre szert tevő orvostanhallgatók. Nem értem, hogy most miért lenne gond, ha a helyek negyvenegynéhány százalékát a magyar diákoknak tartanánk fenn. Az utóbbi évek felvételi eredményei amúgy is azt igazolták, hogy a bejutóknak közel fele magyar nemzetiségű” – jelentette ki Kelemen Atilla. /Szucher Ervin: Magyaroknak magyar oktatást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./2004. február 19.
Dr. Kelemen Atillát a jelenlegi képviselői ülésszak elején újraválasztották az alsóházi RMDSZ-frakció elnöki tisztségébe, két tartózkodással. Ezzel már hetedik esztendeje ő a frakcióvezető. Amikor először került a tisztségbe, a lap interjút készített vele. Kelemen akkor azt vallotta, legfőbb célja, hogy a frakción belül békesség legyen, egyetértés a fő kérdésekben. Most újból készült interjú. A frakcióvezető emlékeztetett, az RMDSZ-képviselők jelentős többsége rá szavazott. Úgy hírlik, néhány képviselő készül benyújtani a Képviselőházban egy autonómia-tervezetet. Dr. Kelemen Atilla jelezte, frakcióülésen erről még nem volt szó. Ő ezeket a szárnyakat, kisebb csoportokat mindig kezelni tudta, szót tudott érteni mindenkivel. Az RMDSZ megalakulása óta ernyőszervezetnek tartja magát, tehát a sokszínűséget el kell tudnia viselni. Az RMDSZ frakciója 27 szavazattal rendelkezik a többi, 343 képviselőházi voks ellenében. Ezt a nagy aránytalanságot elég nehéz ellensúlyozni. A román kollégák elismerik azt, hogy az RMDSZ-frakció a legfelkészültebb és éppen ezért a leghatékonyabb parlamenti csoport. A Székely Nemzeti Tanácsról elmondta: akik ezt az ügyet jelenleg felvállalják, sajtótájékoztatón is azt nyilatkozták: pontosan tudják, hogy ez most, 2004-ben, a választások előtt, a jelen politikai közegben és hangulatban nem sikeresélyes vállalkozás. /Béres Katalin: Parlamenti beszélgetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./2004. február 25.
Tizenkilenc Kárpát-medencei és észak-amerikai helyszínen tartottak a múlt hét végén 24 órás felolvasómaratont Wass Albert műveiből. A szervező Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület az író rehabilitálását és műveinek a tantervbe való felvételét kívánta elérni, illetve céljuk volt, hogy Guinness-rekordot döntsenek. A Maros megyei művelődési felügyelőség vezetője "bizonyítékokat gyűjt" arra vonatkozólag, hogy a felolvasás "bűntény-e" vagy csupán a "kihágás" kategóriájába tartozik, a megyei rendőr- felügyelőség pedig hivatalból indított eljárást az "ügyben". Vasile Cotoara rendőrparancsnok szerint ugyanis Wass Albert háborús bűnös, és a háborús bűnösök érdekében folytatott propagandáért, magánszemélyek esetében hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje rámutatott, ahogy közelednek a választások, a szélsőséges nacionalizmus kártyáját mindig kijátsszák Maros megyében, Romániában. Ezúttal rendőrségi segédlettel. Vasile Cotoara nem volt ilyen buzgó, amikor Antonescut méltató rendezvények sorozatát szervezték. A kommunista időkre emlékeztető módszerekkel figyeltették, filmeztették a felolvasóestet. Kelemen szerint ez megengedhetetlen. Az RMDSZ a történteket jelezni fogja az SZDP felsőbb szerveinek, mert megengedhetetlen, amit buzgó funkcionáriusok művelnek Wass Albert ürügyén. /Mózes Edith: Dr. Kelemen Atilla: Wass Albert nevét arra használják egyesek, hogy megosszák a román, illetve a magyar lakosságot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./2004. február 26.
Nem támogatja az RMDSZ képviselőházi frakciója az ellenzék bizalmatlansági indítványát, tájékoztatott Kelemen Atilla frakcióvezető, miután Emil Boc, a demokraták ügyvezető elnöke kijelentette: valós esély mutatkozik arra, hogy az RMDSZ társul az ellenzéki kezdeményezéshez. „Mi is úgy látjuk, hogy az ország valós problémákkal küszködik. Nem értünk egyet azonban azzal, hogy a helyhatósági választások előtt három hónappal megbukjon a kormány” – fejtette ki Kelemen. /Nem társul az RMDSZ. bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./ 2004. február 27.
Tele van a sajtó egy része azoknak a közvélemény-kutatásoknak az eredményeivel, amelyeket februárban végeztek Marosvásárhelyen. A Romániai Magyar Szó még nem írt erről, most a lap marosvásárhelyi munkatársa, Máthé Éva tájékoztatott arról, hogy a marosvásárhelyi Natinonal Info Statistics nevű intézet felmérése szerint, ha most lenne az önkormányzati szavazás, akkor 64,5 százalékos arányban Dorin Florea, a jelenlegi polgármester nyerné a marosvásárhelyi választást, Kelemen Atilla, az RMDSZ jelöltje 19 százalékot szerezne meg, és körülbelül 14 százalék azoknak az aránya, akik nem mennének el szavazni vagy nem tudják, hogy kire szavaznának. (Az RMDSZ is végeztetett felmérést, és annak eredménye sem különbözik túlságosan ettől.) A kívülálló számára meghökkentő adatok elemzése arra a következtetésre vezet, hogy Florea a magyarok szavazatai nélkül nem nyerné meg a választást, illetve hogy minden negyedik magyar szavazó rá adná a voksát. Máthé Éva számára – aki 10-12 éve végigül szinte minden városi önkormányzati ülést, és részt vett szinte valamennyi polgármesteri sajtótájékoztatón, az eredmény logikusnak tűnik. Sőt, Dorin Florea sikere részben az RMDSZ-nek köszönhető. Szerinte az RMDSZ következetes, reális, jövőbe mutató parlamenti politikájában gyökerezik Florea sikere. Az újságírónő elismeri: Florea enyhén magyarellenes érzelmű. Nem tette ki a kétnyelvű utcanévtáblákat, és a városban másutt sem sokasodtak a magyar feliratok. Florea durván sértő kijelentésekkel illeti az RMDSZ-es városi tanácsosokat, de ez már a politikai harc része. /Máthé Éva: Frontvárosi aszfaltpolitika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./2004. február 28.
Február 26-án Marosvásárhelyen Borbély László, az RMDSZ alelnöke bemutatta annak a közvélemény-kutatásnak az eredményeit, amelyet a szövetség megrendelésére január- februárban a kolozsvári Etnikumközi Kapcsolatok Kutató Központja végzett. Kelemen Atillát, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét a magyar válaszadóknak a 79 százaléka támogatná. A Magyar Polgári Szövetség jelöltje kb. 5 százalékot kapna. Borbély László elmondta: májusban nagyszabású ünnepség keretében szeretnék elnevezni a felújított marosvásárhelyi stadiont Bölöni Lászlóról. Erről már egyeztettek a neves futballistával. Az MPSZ-nek arra a javaslatára, miszerint áprilisban legyen előválasztás Marosvásárhelyen az egyetlen magyar polgármester-jelölt kiválasztása érdekében, Borbély azt mondotta: nem érti, hogy Donáth Adél miként lehet az MPSZ jelöltje, hiszen például a Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztár igazgatótanácsában az RMDSZ-t képviseli. /(Máthé Éva): Közvélemény-kutatások kora. Stadion Bölöni Lászlóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2004. február 28.
Nyilvánosságra hozták az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeit. A marosvásárhelyi választópolgárok 56 százaléka szavazna az RMDSZ-re, a magyar lakosság esetében az RMDSZ-t választók aránya 94 százalékos – jelentette ki az RMDSZ Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján Borbély László képviselő. Kelemen Atilla, az RMDSZ polgármesterjelöltje a voksok 51 százalékát tudhatja magáénak. A képviselő szerint a felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a magyarok 1,6 százaléka szavazna Dorin Florea jelenlegi polgármesterre, mintegy 6 százaléka pedig az MPSZ jelöltjére. A felmérés szerint a parlamenti választásokon az RMDSZ 54 százalékos eredményt érne el. /Kelemenre szavaznának a marosvásárhelyiek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2004. március 2.
A Krónika kérdései nyomán első ízben tette közzé az interneten éves jelentését a Communitas Alapítvány kuratóriuma. Az adatokból kiderül, 2003-ban az alapítvány 770 millió lejjel többet költött saját működésére, pályázatai lebonyolítására, mint amennyit a szórvány és az ifjúság számára, valamint az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a felhasznált 35,440 milliárd lejből csak tíz milliárdot osztott ki pályázati úton. A legnagyobb kiadási tételt az RMDSZ ügyvezető elnökségének is otthont adó alapítványi székház felépítése jelentette. A Communitas Alapítvány 2001 júliusa óta kezeli az erdélyi magyarság számára juttatott költségvetési támogatást, eddig csak 2001 októberében számolt be az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) előtt tevékenységéről, akkor is csak részleges, összegző adatokat mutatott be. A most közzétett 24 oldalas dokumentumot egy ritkábban használt számítógépes formátumban tették fel a világhálóra, ráadásul úgy, hogy azt ne lehessen kinyomtatni, részleteit ne lehessen lemásolni. Az alapítvány 2003-ban 38,333 milliárd lejből gazdálkodhatott volna, ebből azonban 2,893 milliárdot 2004-re íratott át. A bevételi oldal tulajdonképpen a tavalyi 37,3 milliárdos állami támogatásból áll, ehhez a 2002-ből áthozott közel egymilliárd lej, valamint a banki kamat adódik hozzá. A kiadások oldalán a beruházásoké a legnagyobb tétel: 11,473 milliárd. 7,065 milliárddal a művelődési programok, 5,395 milliárddal a sajtó, 1,8-1,8 milliárddal a könyvkiadás és az ifjúsági programok, 1,5 milliárddal a szórványprogramok, 1,475 milliárddal az alapítvány saját programjai, majd a 432 milliót kitevő alkotói ösztöndíjak következnek a sorban. Saját működésére 4,5 milliárd lejt költött az alapítvány. A beszámoló 22 oldalon keresztül sorolja fel azoknak a szervezeteknek, sajtótermékeknek, programoknak a nevét, elnevezését amelyek a közművelődési, a sajtó, a szórvány, illetve az ifjúsági keret támogatásában részesültek; nem közli azonban tételesen is az összegeket, amelyeket egy-egy pályázónak kifizettek. Farkas András, az alapítvány programfelelőse azzal az indoklással utasította el a részletes tájékoztatást, hogy semmilyen garanciát nem kaptak a Krónikától arra: a lap maradéktalanul közli a listát hasábjain. A Krónika egyébként febr. 21-én az alapítvány elnökének, Markó Bélának és alelnökének, Takács Csabának is tudomására hozta: a lap kész külön mellékletben kiadni a 2001 óta kiosztott Communitas-támogatások teljes, tételes listáját, ha az alapítvány átvállalja a kiadás költségeit. Az alapítvány pályázatainak lebonyolítására 770 millió lejjel fizetett többet, mint amennyit a szórványra, az ifjúságra és az alkotói ösztöndíjakra együttesen szánt. Ráadásul a pályáztatásra és annak ellenőrzésére fordított összegnek alig több mint kétszeresét (10,1 milliárdot) osztotta ki az alapítvány nyilvános pályázatokon. A kuratóriumi beszámoló a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos költségek sorában első helyen említette a meghirdetés, a népszerűsítés költségeit. Ide sorolta még a szaktestületi és kuratóriumi ülések megszervezésének, a székházak fenntartásának és működtetésének, a támogatások rendeltetésszerű felhasználása ellenőrzésének a költségeit, valamint az utazási és szállítási költségeket is. Az összeg egyébként a 2003-as évben ugrott ekkorára. 2001-ben még 1,52 milliárdot, 2002-ben pedig 1,6 milliárdot fordított önmagára az alapítvány. Takács Csaba szerint ez nem jelent pazarló magatartást. A Krónika értesülései szerint a Communitas működési költségei azért ilyen magasak, mert több RMDSZ-székház is alapítványi székházként szerepel az aktákban, az RMDSZ-alkalmazottak többsége pedig Communitas-alkalmazottként kapja a fizetését. A beruházások 11,473 milliárdos keretéből is jobbára önmagát támogatta a Communitas. 5,273 milliárdot költött a kolozsvári irodaház bővítésére. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta, az ingatlan valójában a Communitas székháza. Hogy milyen alapon működik az épületben az RMDSZ ügyvezető elnöksége, erre a kérdésre nem kívánt válaszolni az elnök. Később hozzátette, az RMDSZ több irodát is bérel a Communitas Alapítványtól. 1,4 milliárdot költött az alapítvány irodatechnikai fejlesztésekre, kommunikációs eszközökre, 645 milliót infrastrukturális fejlesztésre, 55 milliót számítógépes programok vásárlására. Összeadván e tételeket a saját programok működtetésére szánt 1,475 milliárddal és a működési költségekkel, az eredmény arra utal, hogy a Communitas Alapítvány az erdélyi magyarságnak szánt tavalyi költségvetési támogatás több mint egyharmadát fordította önmagára vagy saját programjaira. E programok sorában a különböző évfordulós ünnepségek megszervezése, közvélemény-kutatások, felmérések készíttetése, a Haza a magasban című portréfilm elkészítése, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos költségek, valamint az alkotói ösztöndíjak átadási ünnepségének megszervezését említik. Takács Csaba szerint az irodatechnikai és infrastrukturális fejlesztésre, valamint kommunikációs eszközökre költött kétmilliárdnak nem csupán a Communitas, hanem a hozzá pályázatokat benyújtó más szervezetek is haszonélvezői voltak. Az alapítvány sajtószaktestülete 3 milliárdos keret sorsáról dönthetett, az elszámolásban 5,395 milliárd jelent meg sajtótámogatásként. Az alapítvány első ízben tette közzé az RMDSZ honlapján kuratóriumának összetételét. A testület nagy vonalakban az RMDSZ vezérkarával azonos. Kuratóriumi tisztsége mellett Markó Béla az ösztöndíjbizottságban, Takács Csaba pedig a szórványbizottságban elnököl. Kelemen Hunor kuratóriumi tagsága mellett a könyvkiadási és a sajtószaktestületben is jelen van. Utóbbiban az elnöki tisztséget tölti be. Márton Árpád képviselő a Szép Gyula ügyvezető alelnök által vezetett közművelődési szakbizottságban erősíti az RMDSZ-es vonalat, de az ösztöndíjbizottságban is részt vesz. A Kovács Péter ügyvezető alelnök által vezetett ifjúsági szakbizottságot tulajdonképpen az RMDSZ mögé besorakozó ifjúsági szervezetek csúcsszerve, a Miért vezérkara alkotja. A szaktestületek személyi összetétele tavaly óta csak kis mértékben változott meg. A művelődési szaktestületben Kiss Annamária helyét Borboly Csaba Hargita megyei RMDSZ-tanácsos, a könyvkiadási szaktestületben Parászka Boróka helyét Domokos Géza, a szövetség volt elnöke, a sajtó szaktestületben Magyari Tivadar szociológus és Miklósi Ildikó szövetségi sajtóreferens helyét Kereskényi Sándor szenátor vette át, az ifjúsági testületből pedig Orosz Csaba távozott. Létrehozott a kuratórium egy új szaktestületet, mely kutatók külföldi konferenciákon, tanácskozásokon való részvételéhez nyújt utazási támogatást. E testületben az RMDSZ négy jelenlegi és egy korábbi ügyvezető alelnöke vesz részt. Az RMDSZ vezetői nyilatkozataikban többször hangsúlyozták, a költségvetési támogatásban részesülő kisebbségi szervezetek közül egyedül a Communitas vállalkozott arra, hogy nyílt pályázati rendszeren keresztül, szaktestületek bevonásával ossza el a támogatásokat. Nem tettek viszont említést arról, hogy az alapítvány e rendszeren keresztül a támogatásoknak csupán egy kisebb részét osztja. A nagyobbik rész sorsáról a kuratórium, azaz az RMDSZ vezérkara dönt. – A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az SZKT és a SZET 2002. októberi ülésén a Takács Csaba által bemutatott jelentés szerint az EMKE maga kérte a pénzosztás feladatának átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az 1998. márc. 30-án bejegyzett Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. A jogszabály hangsúlyozza, a pénz azoknak a kisebbségi szervezeteknek jár, amelyek pártként nem kapnak költségvetési támogatást. A Transindex internetes újságban közzétett adatok szerint az RMDSZ pártként 6,7 milliárd lej költségvetési támogatást kapott a 2003-as évre. 2001 A Krónika kérte: az alapítvány közölje a 2001-ben és 2002-ben támogatottak listáját, de erre nem kaptak választ. Takács Csaba az illetékes állami hivatalokhoz irányította a lapot kérdéseivel. A Communitas ugyanis háromhavonta küld részletes tájékoztatást a román kormány Etnikumközi Hivatalának a pénzek elköltéséről. /Gazda Árpád: Elsősorban önmagát támogatta a Communitas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./ A Communitas Alapítvány kuratóriumának tagjai: Markó Béla szövetségi elnök (kuratóriumi elnök), Takács Csaba ügyvezető elnök (kuratóriumi alelnök), Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök, Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető, Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, Nagy F. István volt ügyvezető alelnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az RMDSZ választási kampányfőnöke, Szép Gyula ügyvezető alelnök, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Winkler Gyula képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Communitas Alapítvány szaktestületei Sajtó Szaktestület: Kelemen Hunor – elnök, Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Szilágyi Dezső, Kereskényi Sándor, Nagy Zsolt, Papp Sándor Zsigmond Könyvkiadás Szaktestület: Kovács András Ferenc – elnök, Dávid Gyula, Káli Király István, Kelemen Hunor, Domokos Géza, Selyem Zsuzsa, Varga Gábor Művelődési Szaktestület: Szép Gyula – elnök, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád Ifjúsági Szaktestület: Kovács Péter – elnök, Asztalos Csaba, Benedek Csaba, Horváth Izabella, Kereskényi Gábor, Korodi Attila, Porcsalmi Bálint, Szabó Ödön Szórvány Szaktestület: Takács Csaba – elnök, Bodó Barna, Gönczi Irénke, Jakab Elek, dr. Kakassy Sándor, Kovács Attila, Király András, Ludescher István, Molnos Lajos, Rácz Levente, Vetési László Alkotói Ösztöndíjbizottság: Markó Béla – elnök, Angi István, Béres András, Csíky Boldizsár, Gálfalvi György, Jakobovits Miklós, Kötő József, Márton Árpád Utazási támogatások szaktestülete: Nagy Zsolt, Kovács Péter, Kötő József, Nagy F. István, Szép Gyula Támogatási keret a romániai kisebbségeknek Ebből a romániai magyarságnak jutott Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej) (milliárd lej) százalék (milliárd lej) százalék 2001. év 90 13,385 14,87 5,78 43,18 2002. év 126,498 18,612 14,71 6,4* 34,38 2003. év 190 37,3 19,63 10,1* 27,07 2004. év 240 50 20,83 * számított adatok 2004. március 3.
Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje határozottan elutasította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) előválasztásokra tett javaslatát. A Tőkés András által vezetett polgári szervezet ápr. 17-én szeretné megszervezni az állóurnás megmérettetést. Kelemen Atilla azzal magyarázta elutasító magatartását, hogy korábban ő már három szűrőn „ment keresztül”. A közvélemény-kutatások eredményei szerint Marosvásárhely magyar polgármester-jelöltjei közül a lakosság túlnyomó része Kelemen Atillát támogatja az MPSZ-es Donáth Adéllal szemben. /Szucher Ervin: RMDSZ: nem a közös előválasztásra. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./2004. március 11.
Győzni szálltam be ebbe az ütközetbe, a velem szemben állót ellenfélnek, nem pedig ellenségnek tekintem – jelentette ki dr. Kelemen Attila képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje az Ügyvezető Elnökségen (ÜE) márc. 10-én tartott sajtótájékoztatón. Kelemen Attila elmondta: Marosvásárhelynek az elkövetkező években olyan vezetésre lenne szüksége, amely nyugodt építkezést biztosít. /Köllő Katalin: Ünnepeljünk a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség szellemében. Marosvásárhely jövője nem múlhat 167 szavazaton. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./2004. március 13.
Maros megyében, a helyhatósági választások során bárki jelölt lehet az RMDSZ listáin, aki tagja a szövetségnek. Marosvásárhelyen több mint száz küldöttből álló jelölőgyűlés dönti el a végleges névsort – mondotta Borbély László parlamenti képviselő, a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának az elnöke. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje elmondta, az idei önkormányzati választás során szeretnék megtartani a korábbi eredményeket. Eddig az RMDSZ-nek Maros megyében 36 polgármestere és 500 önkormányzati képviselője volt. Tőkés László utóbbi napokban tett kijelentéseivel kapcsolatban, miszerint az RMDSZ-nek esélye van az erdélyi magyarság egységének a megőrzésére, ha elfogadja az ő elképzeléseit, Kelemen Atilla kijelentette: „Mint már korábban mondottam: nem a farok csóválja a kutyát, hanem ez fordítva szokott történni." A román újságírók kérdésére, hogy mi a véleménye az RMDSZ-nek a különböző autonómia-tervezetekről, Borbély László válaszolt: választási évben nem aktuális autonómia-tervezetekkel kell előállni, és emlékeztetett arra, hogy a szövetség már 1993-ban elkészítette a saját, ilyen jellegű tervezetét, ami nem került parlamenti megvitatásra. Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei felhívással fordultak a térség magyar lakosságához, amelyben március 15-e méltó megünneplésére, egységes fellépésre szólítottak fel mindenkit. /Máthé Éva: Maros megyei választási előkészületek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./2004. március 15.
Kemény ellenreakciót váltott ki Tőkés László református püspök márc. 10-én tartott vártemplomi igehirdetése, valamint az ezt követő postaréti koszorúzás. Az eredeti egyezség ellenére az RMDSZ felrúgta a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel (RMPSZ) kötött kompromisszumot. Ennek megfelelően ugyanis a Székely Vértanúk emlékoszlopánál, az RMDSZ által szervezett hagyományos ünnepélyen szót kapott volna Bod Aladár is, az SZNT marosvásárhelyi elnöke. Ugyanakkor az RMDSZ lemondott volna a Petőfi-szobornál a déli órákban szervezett műsoráról, átengedve a teret a hagyományos szervezőnek számító pedagógusszövetségnek. „Belátom, hogy a Székely Nemzeti Tanáccsal a március 10-ei ünnepségek miatt esett el az egyezség. Ezt személyesen is közöltem Bod Aladárral” – jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke. Az RMDSZ vezetői felháborodásukat fejezték ki Tőkés László RMDSZ-ellenesnek ítélt beszéde miatt. A zsúfolásig megtelt vártemplomban a püspök többek között kijelentette, hogy „szomorú, ha a gyávák koszorúzzák a hősöket, az elnyomók a szabadság szobrát és vértanúkét, ha a megalkuvók magasztalják a rendíthetetleneket. Az SZNT tiltakozó közleményt adott ki, amelyben többek között ez olvasható: „Március 15. a világ minden magyarja számára a szabadság, egyenlőség, testvériség ünnepe. Marosvásárhely Székely Tanácsa a forradalom emlékének szellemében akart részt vállalni az esemény méltó megünneplésében. Tiltakozunk ezen önkényes, kirekesztő politikai döntés ellen, mely nemzeti ünnepünk méltóságát csorbítja.” Idén szervez első ízben megemlékezést a Petőfi-szobornál az RMDSZ. Az emlékmű felállítása óta minden évben a pedagógusszövetség és valamelyik történelmi egyház rendezte az ünnepélyt. /Szucher Ervin: Az RMDSZ visszavág. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./