udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3976
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 3961-3976
Névmutató:
Kelemen Hunor
2005. október 28.
Október 27-én megalakult a Szülőföld Alap első kollégiuma, az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégium. Ez a kollégium határoz az idei 800 millió forintos keretösszegű pályázatok kiírásáról – tájékoztatott a Határon Túli Magyarok Hivatala. A Szülőföld Alap Tanács által meghatározott prioritások alapján ez a kollégium határoz a 2005-ben 1 milliárd forinttal rendelkező alap erőforrásainak 80 százalékát felhasználó pályázati kiírásokról. A külügyminiszter által kinevezett kilenc tagú testület Zilahi Lászlót, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetőjét választotta elnökévé. /Megalakult a Szülőföld Alap első kollégiuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ A Kárpát-medence régiói számára megpályázható 800 milliós keretösszegből 400 millió forintra pályázhatnak a Romániában magyar nyelvű oktatást folytató intézmények, irodalmi és kulturális tevékenységet folytató intézmények, illetve az európai integrációs felkészítést végző szervezetek – nyilatkozta Zilahi László. A prioritások között a szórványvidékek közoktatása, valamint a felsőoktatási intézmények beruházásai és működtetése élvez előnyt – és ez nem csupán önálló intézményekre – mint például a Sapientia -, hanem a Babes-Bolyai Tudományegyetemre és többi magyar nyelvű oktatási tevékenységre is nyitott. A magyar nyelvű romániai média is jelentős támogatásra számíthat – a november 18-i beérkezési időre eljuttatott pályázati igénylések kiértékélése után. „Óriási késésben van a Szülőföld Alap pályázatainak meghirdetésében, de ha mindenki jól dolgozik, év végéig sikerül a támogatásokat kiosztani” – jelezte Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Szülőföld Alap Tanács alelnöke. /Gergely Edit: Beindult a Szülőföld Alap – megalakult az első kollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./2005. november 1.
A lap korábban beszámolt arról, hogy Csíkszentgyörgyön két rendőr megverte a helybeli János Elemért, pusztán azért, mert nem tudott románul. Október 31-én Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő a parlament plénuma előtt intézett kérdést Vasile Blaga belügyminiszterhez, hogy milyen stádiumban van a vizsgálat. A választ két héten belül fogja megadni a belügyminiszter. A sértett, János Elemér elmondta: amióta panaszt tett az ügyben, a két rendőr naponta megáll járőrkocsijával háza előtt, szerinte ezt megfélemlítésként teszik. Két szemtanú látta, amikor a sértettet a rendőrök ütlegek között vonszolták vissza az őrszobába, János Elemér hangsúlyozta: az őrszobában, ahol verni kezdték, rajta s a két rendőrön kívül más nem volt jelen. /Szondy Zoltán: Kelemen Hunor képviselő magyarázatot vár. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./ Előzmény: Szondy Zoltán: Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./2005. november 1.
Levélben fordult Vasile Blaga belügyminiszterhez Kelemen Hunor Hargita megyei RMDSZ-es képviselő a több mint egy hónappal ezelőtt Csíkszentgyörgyön történt rendőri túlkapás ügyében. Két csíkszentgyörgyi rendőr súlyosan bántalmazott egy helybeli lakost, mivel kihallgatása során a férfi nem szólalt meg románul, és tolmácsot kért. „Tudomásom van arról, hogy a helyi rendőrség nyomást gyakorol a tanúkra, hogy vonják vissza nyilatkozatukat. Megkísérelték megfélemlíteni János Elemért is. Az ügyben határozottabb fellépést várok el a belügyminisztertől és a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőségtől, hiszen megengedhetetlen, hogy ehhez hasonló esetek történjenek” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Kelemen Hunor elmondta, információi vannak arról, hogy Vlad Urzica rendőr nem első esetben bántalmazott falubelit. /D. Balázs Ildikó: Megfélemlíti a rendőrség a csíkszentgyörgyi tanúkat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./2005. november 2.
A képviselőház pontosításokat kér a kormánytól a kisebbségi törvény kapcsán, döntötte el november 1-jén a képviselőház állandó bizottsága azt követően, hogy a kormánykoalícióban született egyezség kapcsán Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kérte, sürgősségi eljárással vitassa meg az alsóház a tervezetet. Kelemen Hunor szerint veszítettek egy hetet. /Formai kifogást emeltek a kisebbségi törvénnyel szemben. Várhatóan sürgősségi eljárásban vitatja a jogszabályt az alsóház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./2005. november 2.
Közleményt juttatott el a szerkesztőségbe Radu Sandu Moldovan rendőrfőbiztos, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség vezetője, reagálva a Hargita Népében szeptember 23-án, illetve november 1-jén megjelent, Szondy Zoltán által aláírt, Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast és Kelemen Hunor képviselő magyarázatot vár című cikkekre, melyek – a rendőrparancsnok szerint – rossz fényt vetnek az általa vezetett intézményre. A közlemény szerint János Elemér panaszát továbbították az ügyészségnek. A rendőrparancsnok kifogásolta, hogy a cikkíró nem kérte ki a rendőrség véleményét. /Pontosít a rendőrség. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./2005. november 8.
Gazdára lelt a kolozsvári szüreti bálon begyűlt adomány: Máté András Levente parlamenti képviselő, a bál kezdeményezője és védnöke Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő kíséretében felkereste a madéfalvi Zöld Péter Általános Iskolát, melynek bútorzata és padlója nagy károkat szenvedett az árvíz miatt, és átadta a kolozsvári és megyei magyarság adományát Máté Sándor iskolaigazgatónak, valamint Tamás József polgármesternek. /Madéfalva kapta az adományt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2005. december 8.
A szenátus és a képviselőház jogkörét világosabban el kell határolni egymástól alkotmánymódosítás révén, hogy megszűnjön az átfedés a parlament házainak működésében, mondta Calin Popescu Tariceanu kormányfő. Három, Kovászna és Hargita megyei RMDSZ-képviselő felhívást intézett a két megye román civil társadalmához, hogy a térség reális helyzetéről beszéljenek, mivel az itteni románokat „paravánként használják különböző figyelemfelkeltő politikai manőverekre”. Antal Árpád András, Tamás Sándor és Kelemen Hunor képviselők szerint „sok ostobaságot mondtak és most is mondanak” a két megye helyzetével kapcsolatban, ezért szükség van a figyelmeztető jelzésre. A Braila megyei Zavoaia településről származó minták első laboratóriumi vizsgálatai szerint lehetséges, hogy a madárinfluenza vírusáról van szó. A parlamenti frakciók vezetői december 7-én felhatalmazták a titkosrendőséget, az SRI-bizottságot, vizsgálja ki a Románia területén lévő CIA-börtönök ügyét. /Belföldi hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2005. december 15.
December elején 27 917 gyermek után folyósított nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást, és 1581 egyetemistának utalt hallgatói támogatást az Iskola Alapítvány. A magyar kormány által késéssel folyósított összeget az Iskola Alapítvány a hátralevő 40 ezer 52 támogatásra jogosult gyermeknek december folyamán utalni tudja – áll az Iskola Alapítvány közleményében. „Az ösztöndíjat a pályázó szülők legkésőbb jövő év január közepéig mindenképp át tudják venni” – áll a Kelemen Hunor elnök és Nagy Zoltán irodavezető által aláírt közleményben. /Utalják a húszezer forintokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./2005. december 16.
A posta már ezen a héten házhoz visz 27 ezer oktatási ösztöndíjat – az összeg a magyar kormánytámogatás lebonyolítója, az Iskola Alapítvány számláján van. Ezzel a kedvezményezett I-XII. osztályos diákok száma 140 ezerre kerekedik. „Megkapja mindenki a pénzt, immár száz százalékban mondhatjuk ezt nekik – csúszás csak annyi lesz, amennyit az összeg átváltásának papírmunkája igényel, illetve az ünnepek miatt elkerülhetetlen” – nyilatkozta Kelemen Hunor alapítványelnök, RMDSZ-es parlamenti képviselő. A 22 400 forintos tételekben a húszezer forintos ösztöndíj mellett a tanszertámogatást is benne foglaltatik. „2002-20003-ban kikerültek az óvodások a támogatást biztosító törvény szövegéből – próbáltuk visszahozni, de ehhez a Határon Túli Magyarok Hivatala és a magyar külügyminisztérium törvénymódosítása szükséges, ez egyelőre nem következett be” – mondta el Kelemen Hunor. Az elnök szerint az összeg jövőre is azonos nagyságrendű marad. /Bankszámlán a forinthúszezrek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./2005. december 17.
Az erdélyi magyar felsőoktatás az európai uniós csatlakozás perspektívájában címen rendeztek konferenciát Kolozsváron. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: A magyar nyelvű oktatás csak akkor válhat a legjobb minőségűvé, ha azok döntenek sorsáról, akik azt a legjobban ismerik. Ezért szükséges az oktatásban is a minél nagyobb fokú önállóság. Markó hozzátette: az önállóság nem románok és magyarok egymásnak való hátat fordítását jelenti. Jó hírként közölte, hogy míg 1999-ben több mint 20 ezer diák tanult magyar középiskolában, addig idén számuk meghaladta már a 31 ezret. A kormányzati jelenléte révén az RMDSZ-nek vannak eszközei a magyar nyelvű oktatási hálózat fejlesztésére. Ilyenek például az elmúlt években létrehozott új közoktatási intézmények, de ugyanilyen fontos a magyarul tanuló egyetemisták után az oktatási intézményeknek járó fejkvóta esetében az 1,5–ös szorzónak 2-re való emelése. Kötő József romániai oktatási államtitkár szerint a karok létrehozására a román kormánynak sürgősségi kormányrendeletet kell kibocsátania. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese a minőségi oktatás megteremtésének szükségességére helyezte a hangsúlyt. Az európai felsőfokú oktatási tér egységesítését célul kitűző bolognai folyamat bevezetése után a hallgatói mobilitás fokozódik, emiatt Romániában a magyar nyelvű oktatást kínáló egyetemeken a diáklétszám csökkenhet. Salat is szükségesnek tartja, hogy a BBTE-n a magyar nyelvű képzés leváljon a román oktatás kényszerpályájáról. Nagy László, a BBTE másik rektor-helyettese szerint megoldást jelenthet a román terminológia számon kérése a diákoktól. Veres Valér szociológus, a konferenciát szervező Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy az erdélyi felsőoktatásnak szánt költségvetési támogatás jórészét a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek folyósították, miközben az erdélyi magyar felsőoktatás legjelentősebb intézményéhez, a BBTE-hez, illetve a magyar tagozat háttérintézményeinek csak néhány millió forint jutott. Veres szerint az akkreditált intézményeket kell megerősíteni, és nem szabad a diákokat és az oktatókat arra serkenteni, hogy magánegyetemekre vándoroljanak. Szerinte nagyon veszélyes az, hogy a Sapientia Egyetem az erdélyi magyar oktatási kínálatban szakokat dupláz. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke emlékeztetett a magyar kormánynak a magyarul tanító egyetemi oktatóknak nyújtott bérkiegészítésére, amivel szerinte sikerült jórészt megszüntetni a romániai magyar állami és magánoktatás közötti megkülönböztetést. /Borbély Tamás: Nagyszabású felsőoktatási konferencia Kolozsváron. Önállóság, anyanyelvűség és minőségi képzés. Markó szerint anyanyelven is lehet biztosítani a minőségi oktatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ – Az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása továbbra is prioritás az RMDSZ számára, a minőségi anyanyelvű oktatás ugyanis csupán az intézményi önállóság révén teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a konferencián. A magyar óvodában, illetve iskolában tanuló óvodások és kisiskolások 1999-ben mért 6 ezres létszámról mára a 11 ezerre nőtt számuk. Ez a pozitív folyamat a szövetségi elnök szerint az anyanyelven oktató oktatási intézmények számának jelentős növekedésével, és nem utolsósorban az anyanyelvű oktatásba vetett bizalom erősödésével magyarázható. /Az önálló magyar oktatás megteremtése továbbra is prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17/2006. január 12.
Folytatódik az RMDSZ és a Demokrata Párt (DP) közötti háború a kisebbségi törvény ügyében. A demokraták új tervezettel álltak elő, amelyből hiányzik a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet. A DP-be olvadt Vatra Romaneasca nacionalista szervezet tagja, Valeriu Tabara nyilatkozta: ebben a változatban még érintőlegesen sincs szó autonómiatanácsokról. – Semmilyen formában nem lehet belemenni az autonómiatanácsok létrehozásába, az erre vonatkozó fejezet minden passzusa alkotmánysértő – nyilatkozta a Tabara. Kelemen Hunor képviselő jelezte, az RMDSZ a sajtóból értesült erről az új tervezetről. Emlékeztetett, hogy a koalíció létrehozásakor a kormánypártok között egyezség született az RMDSZ által megfogalmazott kisebbségi törvénytervezetnek változatlan formában történő elfogadásáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a DP tervezetéről szóló sajtóhírnek az a célja, hogy bizonytalanságot keltsen a kormánykoalícióban. /Sz. K.: Kulturális autonómia nélküli új kisebbségi törvénytervezet? Vátrás szósszal leöntött tréfát szolgál Boc az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2006. január 12.
Az audiovizuális média, valamint a pártok képviselőivel tartott egyeztetést Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke, a Gáspárik által javasolt tervezet „megfeneklése” miatt. A tervezet a médiaszerepléseket egyharmados arányban írja elő a kormányzat, az ellenzék és az önkormányzat részére. „Számomra elfogadhatatlan, hogy az RMDSZ a kimutatások szerint lényegesen számaránya alatt szerepel a műsorokban” – nyilatkozta Gáspárik. „Nem vagyunk mi könyvelők” – jelentette ki erre Rodica Culcer, a közszolgálati tévé egyes csatornájának vezetője. Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő kiemelte: gyakran előfordul, hogy más televíziók az RMDSZ-es képviselőkkel készített interjúkat végül nem teszik adásba. /Gergely Edit: Megfogalmazása szerint „kibeszélő-showra” hívta az audiovizuális média, valamint a pártok képviselőit Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./2006. január 24.
Méltánytalannak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetősége a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának decemberi döntését. Ennek értelmében a felsőoktatásra szánt pénzalap mindössze 12 százalékát fordították a legtöbb magyar diákot befogadó kolozsvári állami egyetemen zajló oktatás támogatására. Kelemen Hunor, a Szülőföld Alap Tanácsának alelnöke kifejtette: kénytelenek voltak kiegészíteni a magyarországi költségvetési szigorítások miatt a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) 2005-ös költségvetésétől megvont 100 millió forintot. A magyar nemzetiségű egyetemi hallgatók 81,5 százaléka állami egyetemeken folytatta tanulmányait. Legtöbben a kolozsvári BBTE-n, kisebb számban pedig a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint az ugyanott működő Színművészeti Egyetemen. Tavaly közel 12 ezer magyar hallgató tanult a kolozsvári BBTE-n. A romániai költségvetésben nincs olyan nagyságrendű felsőoktatási alap elkülönítése, amely megoldhatná az egyetemeken folyó magyar tannyelvű oktatás tudományos, infrastrukturális, oktatásszervezési és szociális gondjait. Kelemen Hunor elismerte, hogy az EMTE nagyobb összeget kapott. Emlékeztetett, hogy a magánegyetemnek a tavalyi magyarországi költségvetési összegből 100 millió forintot zároltak különböző anyaországi megtakarítási programokban. Ezért ki kellett egészíteni az EMTE költségvetését, hogy a terveknek megfelelően működhessen az egyetem. /Borbély Tamás: Méltánytalan támogatásra panaszkodik a KMEI. Az EMTE költségvetését pótolták a Szülőföld Alapból. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ „Lobbicsoportok szerzik meg a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiumának pályázatra kiírt pénzeit” – állapította meg Veres Valér, a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának háttérintézményeként megalakult Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) vezetője. Arra a kérdésre, hogy kik képviselik a pénzeket eltérítő lobbicsoportokat, Veres Valér nem volt hajlandó válaszolni. /Isán István Csongor: Lobbicsoportok a Szülőföld Alap körül? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./2006. január 24.
Év elején a vagyonbevallások ideje van. Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai közül természetesen Verestóy Attiláé a legterjedelmesebb bevallás. A politikus a szenátus honlapján közzétett nyilatkozata szerint zetelaki termőföldje, két vladiceascai és egy bukaresti erdőterülete mellé 2005-ben újabb 2500 négyzetméter erdőt vásárolt az Ilfov megyei településen. Épületeinek listája nem változott: három tömbházlakást és egy hétvégi házat vallott be, kettő Bukarestben van, egy Udvarhelyen, a víkendház pedig Vladiceascán. Egy 2001-es Audi S8-as gépkocsi van a nevén, 2005 májusához viszonyítva pedig 10–10 ezer euróval nagyobb értékű ékszereinek és festményeinek összessége, 30.000, illetve 20.000 eurót kóstálva. Folyószámláinak, bankbetéteinek értéke is növekedett 2005-ben, ebben az évben 1.980.000 eurót helyezett letétbe, 1.200.000 eurót a bécsi Kathrein & Co. Banknál, 150.000 eurót a genfi Clariden Banknál, 75.000 eurót pedig idehaza, a Raiffeisen Banknál. Több részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyesületnél rendelkezik tulajdonrésszel. Legnagyobb piaci értéke a Junior Com Kft.-ben tulajdonolt részének van (1.615.000 új lej), ezt azonban mindjárt az egyesületi tulajdonrész követi (1.072.585 új lej). Magyarországon százszázalékos tulajdonosa a Sajó-Hor Kft.-nek, résztulajdonosa a Sajó 2005 Kft.-nek és a General Kémia Kft.-nek, ezek a tulajdonrészek azonban bevallása szerint „mindössze” 5,3 millió forintot érnek. A bukaresti részvénytőzsdén jegyzett vállalatoknál tulajdonolt értékpapírjait külön mellékletben tüntette fel a szenátor, ezek piaci értéke január 10-én közel 47,5 millió új lej volt. Verestóy Attila szenátusi fizetése 2005-ben 40.395 új lej volt, ugyanakkor 36.946 új lej a Hungastro Rt. területi igazgatójaként, 11.000 új lej a SIN-Bukarest, 2,4 millió forint a Sajó-Hor Kft. adminisztrátoraként, 7500 új lejben részesült a Famos Rt. cenzoraként. A Hungastro Rt. osztalékaként 6.170.180 új lej adózás utáni jövedelemben részesült 2005-ben, ugyanezen társaság részvényeinek eladásából 3.685.100 euró érkezett számláinak egyikére. A tőzsdés portfólió 5.385.345 új lejt hozott a konyhára részvénytranzakciókból, 26.235 új lejt osztalékból. A Famos Rt.-től 35.970 új lejnyi osztalékot vett fel. A Transilvania Bank és a Siretul Pascani Rt. ingyenrészvényei nyomán 487.000 illetve 2327 új lej bevételt tüntetett fel. Banki tranzakciók 1.040.058 új lejjel és 27.335 euróval gyarapították az udvarhelyi szenátort. Mellette csíki kollégája, Sógor Csaba vagyona szinte említésre sem méltó. Antal István mezőgazdasági és erdőterületekkel, vízfelülettel, négy épülettel vagy épületrésszel, két gépkocsival rendelkezik, bankbetétei is vannak, mintegy 10.000 euró és 90 millió régi lej értékben. Asztalos Ferenc 2005-ös bevallásának tanúsága szerint mindössze egy székelyudvarhelyi lakóház, egy 11.000 dolláros és egy 5000 eurós bankbetét tulajdonosa. Kelemen Hunor csíki képviselő egy 50.000 új lej értékű bankbetétet, valamint a csíkszeredai Medianet Kft.-ben birtokolt 1,8 millió lej tulajdonrészt vallotta be. /Rédai Attila: Képviselői, szenátori vagyonbevallások megyénkben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./2006. február 15.
A liberális-demokraták egy része ellenőrzése alá akarja vonni a közszolgálati médiát – állította Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő. Ezzel magyarázható szerinte a médiatörvény körüli huzavona. A közszolgálati rádió és televízió működésében legfőbb gondot az igazgatótanács-elnöki és a vezérigazgatói funkció egybeesése okozza. Megoldás a két jogkör szétválasztása lenne. /Béres Katalin: Különút a médiatörvényhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2006. február 15.
A 2004–2005-ös oktatási-nevelési támogatást igénylők száma 10,5 százalékkal nőtt Erdélyben a korábbi kiíráshoz képest. A következő évi pályázat esetében is hasonló arányú növekedésre számítanak – közölte Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke. Az oktatási nevelési támogatás erdélyi lebonyolításáért felelős alapítvány elnöke a 2004–2005-ös pályázatot értékelte kolozsvári sajtótájékoztatóján, amit Komlós Attilával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével közösen tartott. Az igénylők számának növekedése esetében is ki tudják fizetni a pályázatokat. A 2004–2005-ös évben összesen 131 148-an kérvényezték a támogatást, amit az igénylők 98,5 százalékának folyósítottak is. A magyar állam így összesen 11 millió 581 ezer eurót juttatott a magyar nyelven tanuló erdélyi magyar gyerekeknek. A tankönyv és taneszköz-vásárlásra szóló támogatásért 5709-en nyújtottak be pályázatot. Az igénylők legtöbben a székelyföldi Hargita, Maros és Kovászna megyében járnak iskolába. Hozzátette: a jogosultak 56 százaléka rendelkezik magyarigazolvánnyal. Komlós Attila megköszönte az Iskola Alapítványnak, hogy lebonyolította és kiértékelte a pályázatot. Garantálta, hogy a magyar állam jövőben is kifizeti ezt a támogatást, még akkor is, ha az igénylők száma növekedik. Kifejtette: a Kárpát-medencében járva az a személyes tapasztalata, hogy főleg szórványvidékeken a magyar gyermekek jelentős hányada az óvodában részesül utoljára magyar nyelvű tanításban. Ezért pártolja azt, hogy a határon túli magyar oktatás támogatásának fejlesztéseként terjesszék ki ezt a finanszírozást az óvodás korúakra is. /Borbély Tamás: Nőtt az oktatási támogatást igénylők száma. A HTMH elnöke az óvodásokra is kiterjesztené a juttatást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2006. február 27.
Február 25-én Marosvásárhely ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. Megjelent többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Lakatos András oktatási kérdésekért felelős RMDSZ ügyvezető alelnök, valamint a Közoktatási Tanács tagjai: Kötő József államtitkár, Asztalos Ferenc képviselő, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, Péntek János képviselőjeként Néda Árpád professzor, Tulit Zsombor, a Romániai Magyar Tankönyvkiadók Egyesületének képviselője, Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője, Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség elnöke. A tanács egyéves tevékenységét értékelve Lakatos András mindenekelőtt a Tanügyminisztérium által 2005-ben kiírt 53 tankönyv lektorálásának fontosságát emelte ki. Arra kell törekedni, hogy a minőségi magyar tankönyveket magyar szakemberek írják, és ehhez tankönyvíró műhelyek létrehozása szükséges. – Igény van a romániai magyar pedagógusok akkreditált, intézményesített továbbképzésére. /Ülésezett a Romániai Magyar Közoktatási Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 27./2006. március 8.
Március 7-én a képviselőház elutasította a Monica Macovei igazságügyi miniszter által javasolt, Adrian Nastase elleni házkutatási kérelmet. A szavazás eredménye a Transparency International rosszallását is kiváltotta. A Demokrata Párt (PD) frakcióvezetője, Cristian Radulescu szerint az „RMDSZ meg akarta mutatni, hogy számottevő entitást képez a döntésekben”. „Nem hiszem, hogy Cristian Radulescu egyetlen RMDSZ-es képviselőt is látott volna az igazságügyi miniszter kérelme ellen szavazni” – reagált Kelemen Hunor a PD-s frakcióvezető vádjaira. /Gujdár Gabriell, Mihályi László: Leszavazott házkutatás, vádaskodó pártok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2006. március 8.
Első falugyűlését tartotta a másfél évvel ezelőtt önállósult Csíkcsicsó község, melyen a volt szövetkezeti vagyon sorsát próbálták tisztázni. Csíkcsicsó ugyanis a különváláskor nem kérte az egykori szövetkezet vagyonának megosztását. Az egykori Madéfalva, Rákos és Csicsó falvak közös szövetkezete tizenhét taggal alakult újra, pedig 1989-ben ötszáznál is több csicsói tagja volt. Meghívták a falugyűlésre Antal István, Kelemen Hunor képviselőket és Borboly Csabát, a megyei tanács alelnökét, továbbá a megyei szövetkezet vezetőit. A település lakói a tisztségviselőktől vártak segítséget, mert nem szeretnék, ha az egykori közösségi vagyon most csupán néhány személy tulajdonát képezné. /Daczó Dénes: Újraalakult a csicsói Hangya. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2006. március 13.
Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./