udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
335
találat
lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 331-335
Névmutató:
Kiss Olivér
2007. február 16.
Megszületett a döntés: Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke független jelöltként indul a május 13-án sorra kerülő európai parlamenti választáson. Tőkés László csak úgy volt hajlandó a megmérettetésre, ha az őt felkérő civil és egyházi szervezetek összefognak és teljes erőből támogatják őt. Tőkés mögött felsorakozott a „nemzeti oldal”, a püspök bejelentette: vállalja a megmérettetést. Beindult mind az RMDSZ, mind a Tőkés Lászlót támogatók gépezete az ilyenkor szokásos kölcsönös vádaskodásokkal. Markó Béla támadásba lendült: a múltat nem lehet visszahozni, hangoztatta, a református püspöknek a kilencvenes évek elején kellett volna úgy tevékenykednie, hogy kihasználja a megfelelő helyzetet és a lehetőségeket. A jelek szerint a kolozsvári RMDSZ-székházban ősszel megejtett találkozó, az erdélyi minimum létrehozásának igénye nem ért célt: a két fél nem tudott közös álláspontra jutni. /Kiss Olivér: Tiszta víz a pohárba? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./2007. április 17.
Megszűnik az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kolozsvári információs irodája. Washington szerint Románia politikai és gazdasági szempontból stabil ország, az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) és az Európai Unió tagja, az iroda fenntartása tehát már nem indokolt. Nem hivatalos források szerint azonban az információs irodák bezárásának anyagi okai vannak. A kolozsvári iroda vezetője, Lisa M. Heilbronn, akivel a lap interjút készített. /Kiss Olivér: „Leginkább a fegyelmezetlen sofőrök zavartak”. Beszélgetés Lisa M. Heilbronn leköszönő amerikai konzullal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./2007. május 3.
Kolozsvár május 3-tól – bizonyos értelemben – a kontinens figyelme középpontjában áll, az itt megrendezett A kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az Európai Unióban című nemzetközi konferencia miatt. A rendezvényt a Szabadság a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával, valamint a dél-tiroli székhelyű Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületével (MIDAS) közösen szervezi. A konferencián többek között a szlovákiai, németországi, spanyolországi, olaszországi, litvániai, írországi, horvátországi és finnországi kisebbségi és regionális nyelvű napilapok kiadóinak vezetői, főszerkesztői, illetve képviselői vesznek részt. Néhány évvel ezelőtt a Szabadság Balló Áron néhai főszerkesztő kezdeményezésére vált a MIDAS teljes jogú tagjává, s neki köszönhető az is, hogy a civil szervezet Kolozsváron tartja idei soros közgyűlését. Szükség van arra, hogy a Szabadság napilap bemutatkozzon európai társainak a közös érdekek képviselete érdekében. Európában a legtöbb kisebbségi és regionális nyelven íródott napilap nem részesül semmiféle kormányzati szubvencióban. A rendezvényre meghívták a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE), valamint a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének képviselőit is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke is jelen lesz a konferencián. Európában csaknem ötven millióan élnek kisebbségben. /Kiss Olivér: Kolozsváron – az európai nemzeti kisebbségekért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./2007. május 23.
Tizenharmadik alkalommal jelenik meg az erdélyi magyar középiskolai ballagók évkönyve, a Maturandusok, és az idei kiadás újdonságokkal szolgál. A Tinivár Kiadónak erre az évre sikerült növelnie a végzőseik névjegyzékét közzé tevő iskolák számát: immár 127 tanintézmény büszkélkedik „végtermékével”. A kötetben több hazai volt véndiák is közöl útravalót, pl. : dr. Bíró András docens (Partiumi Keresztény Egyetem), Hantz Péter fizikus (Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke), Kiss Olivér (a Szabadság főszerkesztője), Tőkés Elek (a Báthory-líceum igazgatója) és Zilahi Csaba (a Kolozsvári Rádió magyar adásának könnyűzenei szerkesztője). /Ö. I. B. : Maturandusok 2007. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2007. augusztus 14.
A hét végén a Bihar megyei Barátka határában kezdetét vette a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK) hagyományos barlangász sátortábora, mintegy ötven résztvevővel. Barlangok felmérését végzik GPS (Global Positioning System – Globális Helymeghatározó Rendszer) segítségével. Azért választották idén Barátkán (más néven Brátka), mert a környéken nagyon sok a barlang. Az 1966 óta minden évben megszervezett hagyományos, 50–100 személyt megmozgató barlangásztábor vasárnap ér véget. /Kiss Olivér: A mélyben rejlő barlangok után kutatnak. Kilencnapos KABK tábor Barátkán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./2007. szeptember 7.
Az Országos Ifjúsági Hatóság /ANT/ Costinesti-en augusztus 29 – szeptember 5. között szervezett Újságírás elnevezésű nyári egyetemen Kiss Olivér, a Szabadság főszerkesztője a romániai magyar sajtó helyzetéről, sajátosságairól beszélt. Egyeseknek tudomásuk sem volt arról, hogy magyar nyelvű napilapok, hetilapok, magazinok is megjelennek Romániában. /Újságírásról a tengerparton. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./2007. szeptember 14.
Magyar, baszk, cseh, ír, olasz, roma kisebbségi sajtósok találkoztak és beszélték meg közös gondjaikat a Bukarestben megrendezett Európai Újságírók Egyesületének kongresszusán. Kiss Olivér, a Szabadság napilap főszerkesztője – az erdélyi magyar írott sajtó képviselőjeként – beszédét az erdélyi magyarság problémáinak felsorolásával, nevezetesen az autonómia, az önálló állami magyar egyetem hiányával, a kétnyelvű feliratok helyzetének taglalásával kezdte. Ezután Lucian Ionica, a Román Televízió temesvári kirendeltségének elnöke pozitív képet mutatott be a bánáti kisebbségek békés együttéléséről. Az egyik román újságíró szóvá is tett: hogyan lehetséges, hogy Románia két régiójában, a Bánátban és Erdélyben lévő kisebbségek helyzete annyira különböző? Kiss Olivér válaszát, amelynek lényege a bánsági származású Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester magyarellenes diszkriminatív tevékenységének kifejtése lett volna, az előadás moderátora megszakította – időhiányra hivatkozva. /Oborocea Mónika: Kisebbségi sajtósgondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./2007. november 13.
Eddig a Szabadságot, mint sokoldalú és igényes lapot, éveken keresztül el lehetett olvasni bárhol a nagyvilágban, interneten. Az archívumból lehetett megkeresni az emlékezetes, tartalmas cikkeket vagy információkat. Mindezt most hirtelen maga a Szabadság szüntette meg, megváltoztatva az eddigi formát, elektronikus úton csak csipegetés kerül az olvasóhoz. Az archívum sem található. /Malin Ede: Onlájn, de meddig? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A kifogásokra a főszerkesztő válaszolt, mondván, a lap továbbra is felkerül az internetre. Az archívumot hozzáférhetővé teszik. /Kiss Olivér: Webszabadság, mértékkel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2008. január 29.
Romániában szinte kizárólag politikai alapon juttatják központi pénzekhez az önkormányzatokat – ez valamennyi kormányzás alatt így működött. Emil Boc kolozsvári polgármester panaszolta: hússzorosan csökkent a kormány rendelkezésére álló alapokból a Kolozsvárnak kiutalt pénz azt követően, hogy 2007 áprilisában a Demokrata Párt kilépett a kormányból. Funar polgármesterkedése alatt állandóan harcban állt mindenkivel helyi, regionális és központi szinten egyaránt. Ilyen körülmények között kevés pénzt kapott az akkori kormánytól. Most Boc jutott Funar sorsára. /Kiss Olivér: Funar sorsára jutott Boc. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2008. február 4.
Az erdélyi magyar sajtóorgánumok (írott sajtó, rádió, televízió, on-line) vezetőivel tartott hagyományos sajtóbeszélgetésen Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett megjelentek Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselők is. Utóbbiak pár hetes munkájukról számoltak be. Markó Béla szövetségi elnök szerint az utóbbi hónapok történései veszélybe sodorhatják a romániai demokratikus berendezkedést. Bírálta azt, hogy Traian Basescu államfő állandóan megkérdőjelezi a parlament, a kormány munkáját, hitelét és tekintélyét. Szerinte a kormánynak mihamarabb rendelkeznie kell a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésének folytatásáról. A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzésével kapcsolatban emlékeztetett: nem az első eset, amikor az RMDSZ más magyar alakulattal száll versenybe. Szólt arról, hogy 1990-ben három törvényesen bejegyzett párttal mérkőzött meg az érdekvédelmi szövetség: a Kereszténydemokrata Párttal, a Kisgazda Párttal és a Független Magyar Párttal. Elismerte viszont, hogy a közel húsz évvel ezelőtti helyzet más volt. Figyelmeztetett: az MPP létrehozása Traian Basescu államfőnek az erdélyi magyar közösség megosztása érdekében tett újabb lépése. Sógor Csaba kifejtette, tevékenységében kiemelten figyel majd a Kárpátokon túli magyarság helyzetére is, ezért Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kolozsvár és Szatmárnémeti mellett Bákóban is nyitott képviselői irodát, tervben van ugyanakkor egy kárpátaljai képviselet megnyitása is. /Kiss Olivér: Markó: nem hiszem, hogy sikerül tárgyalni az MPP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2008. március 14.
Újvári Ildikó látja el a Kolozsváron szerkesztett, Kolozs, Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód, Szeben megyékben megjelenő Szabadság közéleti napilap főszerkesztői feladatait a lap március 12-i tisztújító közgyűlésén hozott döntés értelmében. Az újság hasábjain jogi és szociális kérdésekért felelős szerkesztő Kiss Olivért, az eddigi főszerkesztőt váltja tisztségében. /Új főszerkesztő a Szabadságnál. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./2008. április 16.
Személyeskedésektől, etnikai, illetve vallási felhangú vádaskodásoktól sem volt mentes a kolozsvári városi tanács ülése. A testület újabb két hónapra Csoma Botond RMDSZ-es tanácsost választotta ülésvezetőnek. Emil Boc polgármester úgy érvelt, hogy az egyházak vonatkozásában a támogatást a hívők számának függvényében osztották el. Molnos Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy a testület beleegyezése nélkül a polgármester önkényesen módosította a grémium határozatát: 24 egyesületet törölt a jegyzékről, s ebből 18 „történetesen” magyar. Molnos törvénytelennek tartotta a polgármester intézkedését. Az egyik szociáldemokrata tanácsos felvetette, miért van külön magyar tudományos társaság. – Miért nem a románokkal együtt kutatnak? Láthatóvá vált, hogy nem akarják a jegyzékről törölt magyar civil szervezetek támogatását, ezért László Attila RMDSZ-frakcióvezető bejelentette: a prefektushoz fordul a határozat elemzése érdekében. /Kiss Olivér: Pénz nélkül maradt 18 kolozsvári magyar civil szervezet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./2008. április 25.
A Kolozs megyei tanácsosjelöltek rangsorolásán Sztranyiczki Szilárd egyenlő szavazatot kapott Vákár Istvánnal, így sorshúzással dőlt el, ki lesz az első a listán. A szerencse kollégájának kedvezett. Sztranyiczki Szilárd 38 éves ügyvéd, a jogtudományok doktora elmondta, majdnem 20 évet dolgozott a közigazgatásban, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatalnál. Kétszer volt hivatali igazgató, 2004-ben és 2005-ben. Leváltásainak politikai okai voltak, ugyanis annak idején egyetlen magyar intézményigazgató volt a megyében. Pályafutása alatt rengeteget harcolt a földek visszaszolgáltatásáért, az erdőkért, a közbirtokosságokért. Néhány évvel ezelőtt elérte, hogy az unitárius egyháznak jutassanak vissza körülbelül 300 hektár erdőt Erdőfelek községben. Sztranyiczki szerint a döntéshozó testületben nagy szükség van mezőgazdasági szakemberekre. /Kiss Olivér: Sztranyiczki: mezőgazdasági szakembereket a megyei tanácsba! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2008. május 5.
Boros János nyolc éve Kolozsvár alpolgármestere. Amikor megválasztották, Gheorghe Funar nacionalista expolgármester azt mondta: ez a legsötétebb nap az életében. Most a megyei tanácsosi tisztséget pályázza meg. Úgy érzi, rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal ahhoz, hogy a városi és megyei döntéshozó testület között elősegítse az együttműködést. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, később a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben folytatott tanulmányokat. 1976–1990 között főmérnök, fejlesztési-beruházási főosztályvezető volt a Vízgazdálkodási Hivatalnál, 1990–1995 között fejlesztési-beruházási főosztályvezető a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóságnál; 1995-2001 között főelőadó az RMDSZ Ügyvezető Elnökségénél; 1996–1997 között építkezési ellenőr az Erdélyi Református Püspökségen. 1992–2000 között kolozsvári városi tanácsos, 2000-től alpolgármester. /Kiss Olivér: Bemutatjuk jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2008. június 19.
Június 18-án volt a kolozsvári városi tanács alakuló ülése, melyen megválasztották a két alpolgármestert, illetve létrehozták a szakbizottságokat. László Attila (RMDSZ) és Sorin Apostu (Demokrata-Liberális Párt) lett a város két alpolgármestere. Annak ellenére, hogy a helyhatósági választásokon a Nagy-Románia Párt (PRM) nem szerzett elegendő szavazatot ahhoz, hogy képviseltesse magát a kolozsvári döntéshozó testületben, képviselőjük felszólalása magyarellenes volt. Megalakultak a frakciók, ezek vezetőt választottak (az RMDSZ Csoma Botondot). A szakbizottságok vezetői között egy magyar van, Molnos Lajos /RMDSZ, tanügyi-kulturális szakbizottság). Emil Boc polgármester kijelentette: politikai, illetve a magyar közösség iránti természetes gesztusként értékelhető az, hogy a PD-L-s többség ellenére magyar alpolgármestert választottak Kolozsváron. Boc hozzátette: az elmúlt négy évben rendkívül jól együttműködött az RMDSZ-es városi tanácsosokkal. /Kiss Olivér: László Attila Kolozsvár új magyar alpolgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2008. július 29.
Hosszú idő kellett ahhoz, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal vezetősége intézkedjen a kolozsvári temetők helyzetének rendezésére: térfigyelő videokamerákat szereltet fel a Házsongárdi, a kismezői és a monostori temetőben. Egyre több panasz érkezett a helyhatósághoz amiatt, hogy rendszeresen ellopják a friss sírhantokról a virágokat és a koszorúkat. – A monostori temetőben egy hónapja nem lehet temetkezni. /Kiss Olivér: Térfigyelő kamerákat szerelnek fel a kolozsvári temetőkbe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2008. július 29.
Boros János alpolgármesteri mandátuma utolsó napjaiban adott interjút a Szabadságnak. Nyolc évvel ezelőtt Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista ex-polgármester harmadik mandátumot nyert. Ekkor lett az egyik alpolgármester Boros János. Az alpolgármesterek beiktatásakor Funar kijelentette: ez a legsötétebb nap az életében. A sajtó azt latolgatta: vajon hány hónapig bírja Boros a strapát Funar mellett. Ekkor Boros elhatározta: „túléli” a nagy-romániás polgármestert. A legnagyobb elégtétele az volt, amikor a négy évvel ezelőtti helyhatósági választások első fordulója után aláírhatta a Funar munkakönyvére vonatkozó áthelyezési kérelmet. 2000–2004-ben gyakorlatilag semmilyen hatáskört nem ruházott át a polgármester. A városházi alkalmazottaktól megtudták: Funar hírzárlatot rendelt el irányában. A magyar intézmények számára Funar miatt továbbá gond volt az építkezési engedélyek megszerzése és aláírása. Borosnak nem sikerült megvalósítani a nyolc év alatt: a főtéri gödör betömését, a Márton Áron szobor, illetve az 1956-os emlékmű építkezési engedélyének megszerzését. Politikai okok miatt Boc polgármester a Márton Áron szobor felállításának engedélyezését az őszi választások utánra akarja halasztani. Boc polgármesterrel sem sikerült elintézni, hogy helyezzék végre el azt a háromnyelvű helységnév-táblát, amelyet még Funar idejében szavazott meg a városi tanács. Ami sikerült: a Házsongárdi kápolna restaurálása, az utak rendbetétele. Közbenjárására hozzáláttak a Szabók bástyájának restaurálásához, sikerült elindítani a Mátyás-szoborcsoport restaurálását. Sikerült bevezettetni a magyar nyelven történő esketést. /Kiss Olivér: Boros János: a magyar ügyeket kiemelt figyelemmel kezeltem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28., folyt. : júl. 29./2008. augusztus 12.
A Kolozsvár Társaság az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és más országos intézménnyel együttműködve június 27–29. között Hívó Szó Kolozsvárra jeligével először szervezett programsorozatot mindazoknak, akik külföldön vagy belföldön élnek, és Kolozsvár Reneszánsza jegyében elmennek, vagy inkább hazajönnek az ezzel kapcsolatos eseményekre. Sok fiatalnak nem volt szüksége hívó szóra ahhoz, hogy ideiglenesen vagy végleg hazatelepüljön. Elsősorban azokról van szó, akik 2000 után hagyták el Erdélyt, s Magyarországon vagy akár az Egyesült Államokban telepedtek le, jól fizető munkahelyet találtak, lakást béreltek, baráti társaságokat alakítottak ki stb. Ennek ellenére mégis hazatértek szülőföldjükre. Rácz Kingát a háromszor nagyobb fizetés, az állampolgárság sem tartotta Magyarországon. 2001 januárjában kivándorolt Magyarországra. Szerencséje volt, a szakmájában dolgozhatott Budapesten. Közel háromszor annyi volt a jövedelme, mint Kolozsváron. Hazajött, mert hiányzott neki az itteni hangulat. /Kiss Olivér: Egyre több magyar fiatal tér haza az emigrációból. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2008. augusztus 13.
A kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot restauráló cég képviselői László Attila alpolgármesternél jártak a műemlék védelmének azonnali biztosítása érdekében. Kijelentették: feltétlenül szükség van a faállvány és a szobrot körülvevő palánk őrzésére, ellenkező esetben ugyanis a szerkezet bármelyik pillanatban lángra kaphat, s teljesen leéghet, az esetleges tűz okozta hőség miatt a szobor egy része elolvadhat. /Kiss Olivér: Tűz martalékává válhat a Mátyás-szoborcsoport. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./2008. szeptember 27.
Kolozsváron bejelentették: elkezdődik a főtéri archeológiai ásatások konzerválása. Emil Boc polgármester elmondta, hogy a tervek szerint a munkálatok november 30-án befejeződnek. A gödör több mint felét homokkal és földdel feltöltik, a maradék 15x5 méteres részt pedig 70 centiméteres magasságban vastag üveglappal lefedik – az „üvegház” szélei egyben padokként szolgálnak. 2005. november 11-én betömték a Főtér keleti részén lévő kutatóárkot. Két évvel ezelőtt történt kísérlet a kutatóárok homokkal és földdel történő betömésére, de a városvezető utolsó pillanatban meggondolta magát. /Kiss Olivér: Elkezdték a kolozsvári főtéri gödrök befedését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./