udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
462
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 451-462
Névmutató:
Borbély Tamás
2006. február 28.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) aláaknázásaként értékeli az egyetem vezetősége a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tevékenységét, amely az egyetemen magyar karok és az önálló magyar egyetem létrehozásáért küzd – fejtette ki Nicolae Bocsan, a BBTE rektora sajtótájékoztatóján. A BBTE vezetői szerint a BKB vezetői „félretájékoztatással manipuláltak”. A rektor a BKB vezetőiről kifejtette, hogy ezt a kampányt „azok a személyek irányítják, akiknek erre nincs sem szakmai sem erkölcsi alapjuk”, hiszen semmilyen jelentős tervvel nem járultak hozzá az egyetem fejlesztéséhez. A rektor emlékeztetett, hogy február 20-án az egyetem szenátusa elutasította a magyar karok megalapítására vonatkozó kérést. A rektor szerint az európai egyetemeken sehol nem működnek etnikai-nyelvi alapon létrehozott karok. Úgy véli, hogy az ilyen szempontok alapján „megvalósítani próbált kettészakítás” „nem illeszkedik az Európában támogatott megoldások szellemiségéhez”. A rektor szerint a nemzetiségek esetében „az etnikai alapon történő állandó szétválasztás ugyanolyan hibát jelent, mint az asszimilációjuk.” Bocsan elutasította az RMDSZ több vezető politikusa – közöttük Markó Béla – azon múlt heti megállapítását, miszerint az egyetem szenátusa merevségről tett tanúbizonyságot, amikor nem hagyta jóvá a magyar karok létrehozására vonatkozó kérelmet. Gyémánt László, a Judaisztikai Intézet igazgatója a magyar karok létrehozását a zsidó közösség iránti támadásként állította be. Szerinte a BKB akcióival az egyetem multikulturális jellege szűnne meg. Gyémánt szerint a Bolyai Egyetem újraalapítását szorgalmazó, Nobel-díjas tudósok által aláírt nyílt levelet azért támogatja Elie Wiesel és Kertész Imre is, mert egyoldalúan tájékoztatták őket. A Szabadság azon kérdésére, hogy miért értékeli a magyar oktatók kérését a zsidó közösség elleni támadásként, Gyémánt kifejtette: a karok létrehozása egy lépést jelentene a Bolyai Egyetem újraalapításáért, és így a BBTE multikulturális jellegének megszűnésével attól tartanak, hogy az új helyzetben az intézet „nem találná meg a helyét”. A BBTE vezetői szerint a magyar oktatók 83 százaléka – szám szerint 149-en – azért írták alá a BKB kezdeményezésére a karok létrehozására vonatkozó kérelmet, mert féltek attól, hogy esetleges elutasító válaszukkal „árulókként bélyegzik meg” a romániai magyar közösségen belül. /Borbély Tamás: BBTE: az európai szellemiség jegyében utasították el a magyar karokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2006. március 1.
Büntetést helyezett kilátásba a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két vezetőjével szemben. A figyelmeztetés az oktatók munkaszerződésének felbontását is eredményezheti. Nicolae Bocsan, az egyetem rektora Hantz Pétert és Kovács Lehelt arra figyelmeztette, hogy rendszeres nyilvános állásfoglalásaikkal szándékos módon hamis dolgokat közöltek az egyetem multikulturális jellegével és az intézmény által biztosított magyar nyelvű oktatással kapcsolatban. Felhívja a figyelmüket, hogy az egyetem szabályai szerint kötelesek érvényt szerezni a szenátus, a rektorátus, valamint a kari tanács döntéseinek. A figyelmeztető levél végén Bocsan leszögezte, magatartásukkal megsértették az egyetemi személyzet státusáról szóló törvény, amely kimondja, hogy fegyelmi büntetéssel sújthatók azok, akik ártanak az egyetem érdekeinek és hírnevének. – Ezt jelenti a demokrácia a BBTE értelmezésében – jelentette ki a Szabadságnak Hantz Péter. Szerinte ez a figyelmeztetés is bizonyítja, hogy a BBTE diktatórikus intézmény, amelynek célja a magyar tagozat önállósulásának bármi áron való megakadályozása. A figyelmeztetés ellenére továbbra is megragadnak minden jogi eszközt, hogy „a nyilvánosság elé tárják az egyetem mélyen antidemokratikus gyakorlatát”. Kovács Lehel közölte: a matematika karon a magyar oktatók önfelfüggesztése a kari tanácsban betöltött tisztségükből továbbra is érvényben van. Kovács az egyetem rektorának vádja kapcsán, miszerint szakmai okok miatt nincs joguk ilyen vitákat gerjeszteniük, emlékeztetett: 1998-ban is a BBTE vezetősége hozzá nem értéssel vádolta azokat akik a magyar felsőoktatás kiterjesztésén dolgoztak. Akkor éppen a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozásával megbízott testület tagjait támadták hasonló érvekkel. Megdöbbenéssel fogadta a magyarországi egyetemek rektorait tömörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK), hogy a BBTE szenátusa elutasította az egyetem 149 magyar oktatójának az önálló karok létrehozására vonatkozó kérését. A testület által február 28-án elfogadott nyilatkozat szerint az MRK „támogatja – az európai uniós normákkal összhangban – a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját”, amely mellett elvben kiállt Románia is. Az MRK szilárd meggyőződése, hogy „a kulturális autonómia nem lehetséges a kisebbségek anyanyelvén történő széleskörű felsőoktatás lehetősége nélkül”. „Egy multikulturális intézményen belül is egy nemzeti kisebbség képviselőinek joga van arra, hogy önállóan döntsön az anyanyelvi oktatást illető kérdésekben” – áll a nyilatkozatban. A dokumentum szerint az MRK „ezzel a nyilatkozattal és személyes megkereséssel is kezdeményezi a BBTE vezetésénél, hogy a fenti indokok alapján vegye fontolóra döntésének felülvizsgálatát”. /Borbély Tamás: Megbüntetné az egyetem a BKB tagjait. Kirúgással fenyegették meg Hantzot és Kovácsot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2006. március 1.
Érthetetlen az a támadható érv is, miszerint a BBTE-n a magyar karok létrehozása a zsidó közösség ellen irányulna. Csakis az egyetem vezetése dönthetne a Judaisztikai Intézet megszüntetéséről. Taktikai hibának nevezhető az a Nicolae Bocsan rektor által kifejtett érv, miszerint a magyar oktatás kapcsán folytatott vita nem az intézményre tartozik. Nagy hibát követett el a rektor a kiadott figyelmeztető levéllel. Ez a fenyegető gesztus azok javára billentheti a mérleg nyelvét, akik a szélsőséges megoldásokat támogatják. /Borbély Tamás: Taktikai hibák. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2006. március 2.
Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnöke bejelentette, hogy bepereli Kertész Imre Nobel-díjas írót a Frankfurter Allgemeinen Zeitung február 22-i számában közölt cikk /Ceausescus Lehranstalt – Imre Kertesz protestiertgegen die rumänische Staatsuniversität in Klausenburg/ miatt. Marga szerint Kertész nem ismeri a BBTE szerkezetét, hiszen az író – Marga szerint – úgy tudja, hogy a kolozsvári egyetemen nem létezik magyar nyelvű oktatás. Az akadémiai tanács elnöke szerint a cikkből kiderül, hogy Kertésznek „fogalma sincs „ az 1989 után a magyar nyelvű oktatás kapcsán folytatott vitákról. Marga szerint Kertész a cikkben összetéveszti a multikulturalizmust a nacionalizmussal. Margának meggyőződése, hogy a cikket nem Kertész írta, de mivel az írás az ő neve alatt jelent meg a német lapban, ezért kénytelen ehhez a jogi lépéséhez folyamodni. Emlékeztetett, hogy mindketten Herder-ösztöndíjasok, ezért ennek a díjnak az odaítélésével megbízott hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány megkérte őket, hogy Hamburgban vagy Bécsben nyilvános vitában tisztázzák álláspontjukat a kérdésről. Marga közölte: hamburgi kollégái vizsgálják jelenleg, hogy Kertészt magyar vagy német bíróság elé hívja, hiszen az író magyar és német állampolgársággal egyaránt rendelkezik. Valóban nem Kertész írta a cikket – jelentette ki a Szabadságnak Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egyik vezetője. Korábban a BKB egyik sajtótájékoztatóján be is mutatták a cikket, amelyből kiderül, hogy a cikk szerzője Reinhart Olt, aki a Bolyai Egyetem létrehozását szorgalmazó, 79 tudós által aláírt levél ismertetéséről szóló tudósításában kiemelte a címben Kertész nevét. Hantz szerint Kertésznek csak annyi köze van a cikkhez, mint a többi tudósnak. Marga nem kívánta kommentálni a Magyar Rektori Konferencia nyilatkozatát. A magyarországi testület közölte: személyes megkereséssel is kezdeményezni fogja, hogy az egyetem szenátusa újratárgyalja a magyar karok létrehozására vonatkozó kérést. A Szabadság azon kérdésére, hogy ha a magyar oktatók közgyűlése a részleges bojkott mellett dönt, akkor kezdeményezik-e az oktatók megbüntetését, Marga kifejtette: ezeket a személyeket kénytelenek lesznek helyettesíteni, hogy az egyetem tovább működhessen. Az MSZP, a magyar kormánypárt támogatja az önálló, államilag finanszírozott erdélyi magyar egyetem ügyét. Közleményük szerint a multikulturalizmus hosszú távú fenntartása az egész térség érdeke. Ezt gazdagíthatja az együttműködésre képes önálló egyetem. A megoldás kialakításában irányadónak tekintik az RMDSZ álláspontját. /Borbély Tamás: Andrei Marga bepereli Kertész Imrét. Félretájékoztatással vádolják a Nobel-díjas írót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./2006. március 3.
Március 2-án tartották a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatóinak közgyűlést. Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes kifejtette: ha nem sikerül közös álláspontot kialakítaniuk a magyar oktatóknak, akkor benyújtja lemondását. Tizenötperces áramszünet volt a tanácskozás idején. A közgyűlést megelőzően, március 2-án az egyetem rektora, Nicolae Bocsan újabb fenyegető közleményt adott ki, amelyben leszögezte: mivel több külföldi újság ellenőrzés nélkül közölte azt, amit „a jelentéktelen létszámú oktatócsoport” az egyetemről mondott, vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az oktatási intézményről „hamis adatok közlésével félretájékoztató személyek és újságírók” ellen pert indítson. Hozzátette: az egyetem jogi szakértői azt a lehetőséget is vizsgálják, hogy a szóban forgó személyeket román és külföldi bíróságok elé állítsák. A dokumentum konkrétan senkit nem nevezett meg, vélhetően az egyetem vezetősége ezzel a figyelmeztetéssel próbálta megakadályozni az egyetem multikulturális jellegére vonatkozó nyilvános vita folytatását. Egy dokumentumban az egyetem több dékánja kifejtette, hogy az eddigi vitában a magyar karok vagy az önálló magyar egyetem akkreditálásának a kérdése elsikkadt. Név szerint Kötő József oktatási államtitkárt említették, kételyeiket fejezve ki afelől, hogy az RMDSZ színeit képviselő tisztségviselő ne ismerné az egyetem akkreditálására vonatkozó szigorú szabályokat. A dékánok szerint a BBTE-nek az akkreditációra vonatkozó jogát senki nem használhatja fel más egyetemi struktúrák létrehozására. /Borbély Tamás: Közös álláspontról egyeztettek a magyar oktatók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ „Nem vagyok elragadtatva attól, ami a kolozsvári magyar egyetem ügyével kapcsolatban a személyem körül történik” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Kertész Imre Nobel-díjas író Andrei Marga azon szándékára, hogy bepereli Kertészt amiatt a cikk miatt, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilapban a Babes-Bolyai Tudományegyetemen indítandó három magyar karról megjelent. A várható perrel kapcsolatban Kertész Imre nem kívánt megjegyzést tenni. Ugyanezt a cikkre reagált március 2-án nyílt levéllel Nicolae Bocsan rektor, Serban Agachi, Wolfgang Breckner, Szamosközy István és Gyémánt László, a BBTE professzorai. Válaszuk szerint 1989 óta a BBTE rektorai azon munkálkodtak, hogy többnyelvű és multikulturális intézményt alakítsanak ki. A levél írói úgy gondolják, minden normálisan gondolkodó ember számára fontos, hogy román, magyar, német nyelven legyen tanítás, valamint létezzen judaisztikai tanulmányok szak. Az egyetem soha nem tett semmit, hogy megakadályozza a román, magyar, német, héber vagy más nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatást, állítják. A levél végén leszögezik: jó lenne, ha azok, akik a Babes-Bolyai Tudományegyetemről írnak, erkölcsi és intellektuális kötelességüknek éreznék, hogy utánanézzenek, miről írnak. Áramszünet sötétítette el a termet amelyben a magyar oktatók közgyűlése folyt. Az egyetem tanárai a sötétben is folytatták a megoldáskeresést. A BKB közgyűlés előtti szándéka az volt, hogy bizalmi szavazást javasol a rektor-helyettesek, Salat Levente, Nagy László, valamint az akadémiai tanács alelnökének, Szamosközi Istvánnak leváltásáról. A BKB szerint ez lehetne az első lépés az egyetem működésének bojkottja felé. Erre Nagy László az ÚMSZ-nek kifejtette, hogy „ha az oktatók nagy része úgy gondolja, hogy nem végzik megfelelően a munkájukat, akkor elgondolkodnak a lemondásuk benyújtásán, de a közgyűlésnek nincs hatásköre a tisztségükből való leváltásra.” A közgyűlést Salat Levente és Szamosközi István hívta össze. Salat Levente jelezte, amennyiben a közgyűlés olyan, az önálló magyar egyetem megvalósítását célzó ütemtervet fogad el, amit ő nem tud vállalni, akkor lemond, „ha azonban van lehetőség az egységre, az egységes cselekvésre, akkor tovább is vállalja a küzdelmet.” A BKB képviselői ismertették tevékenységüket. /Debreczeni Hajnal, Salamon Márton László: BBTE: sötétben tapogatóztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ Gabriel Bethlen, Ioan Sigismund, Stefan Bathory – ezek a nevek szerepeknek a BBTE honlapjának angol nyelvű változatán (https://ubbcluj.ro/www-en/despre/istoric.htm). A románul vagy magyarul nem beszélőknek az angol verzió az egyetlen lehetőség arra, hogy tájékozódjanak az egyetemről, a német nyelvű rész nem tartalmaz ilyen irányú információkat. A dokumentum homályosan kezeli a történelmi tényeket, nem derül ki, hogy a kolozsvári tanintézetek, amelyek megelőzték Kolozsvár magyar egyetemét, magyar kezdeményezések voltak. Viszont ha valaki magyarul is el akarja olvasni az egyetem történetét, akkor azt tapasztalja, hogy ez a fejezet hiányzik. A magyar verzióban megjelenik a kapcsolat „Az egyetem története”, ám rákattintva üres az oldal. A magyar oktatók aláírásgyűjtést is kezdeményeztek annak érdekében, hogy magyarul is megjelenjen egy korrekt történeti felvezetés, de ennek nem lett eredménye. /(I. I. Cs.): Gabriel Bethlen. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ 2006. március 4.
Nem bojkottálják a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói az egyetem döntéshozó szerveit – derült ki az oktatók március 2-án késő este véget ért közgyűlése után. A tanárok, célkitűzéseik megvalósításáért, ami most főleg a magyar karok létrehozása, az RMDSZ segítségét kérték. A magyar tagozat vezetősége közleményt adott ki, amelyben Salat Levente és Nagy László rektor-helyettes, valamint Szamosközi István az Akadémiai Tanács alelnöke kifejtik álláspontjukat. Szerintük a résztvevő oktatók úgy döntöttek, hogy nem vonják meg a bizalmat tőlük. Részvételüket az intézmény tevékenységében, a magyarnyelvű oktatás menetének zavartalan biztosítása érdekében, szükségesnek ítélik meg. A magyar oktatók döntő többsége szükségesnek tartja ugyanakkor a BBTE szerkezeti reformjával kapcsolatos kérdések napirendre tűzését, és ennek érdekében az egyetem vezetőségével dialógust kezdeményez. Emlékeztetnek, a résztvevők határozatot fogadtak el, amely kimondja: az intézményi reform kérdését szét kell választani az önálló állami magyar egyetem létrehozását célzó legitim törekvésektől. Hangsúlyozzák: a BBTE keretében zajló magyar nyelvű oktatás autonómiájának intézményesítésére irányuló erőfeszítések nem célozzák az egyetem szétválasztását. Korábban, a magyar karokért és az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azt javasolta, hogy a magyar oktatók ne vegyenek részt az egyetem döntéshozó testületeinek munkájában. Így tiltakozzanak amiatt, hogy a felsőoktatási intézmény szenátusa február 20-án közvetett módon elutasította az önálló magyar karok létrehozását. Kása Zoltán, az egyetem oktatója a gyűlés után elmondta: a résztvevők jelentős többséggel több nyilatkozatot is elfogadtak. Az egyetem vezetőségéhez intézett dokumentumban leszögezték, nem kívánják szétrobbantani a BBTE-t. Azt akarják csupán, hogy jobban működjön az egyetem, ezért szorgalmazzák a magyar karok létrehozását. Szintén az intézmény román vezetőségéhez intézték azt a nyilatkozatot, amelyben kifogásolták, hogy megfélemlítették azokat, akiknek a BBTE többségi álláspontjától eltér a véleményük. Egy másik nyilatkozatban az oktatók az RMDSZ-től azt kérték, a kisebbségi törvénytervezet és a most készülő felsőoktatási törvény révén tegyék lehetővé, hogy a magyar karok és az önálló magyar egyetem létrejöhessen. Azért intézték ezt a kérést az RMDSZ-hez, mert szerintük a két célkitűzés kivívása meghaladja az oktatói közösség erejét. Emellett kérték, hogy az érdekvédelmi szervezet indítson társadalmi vitát a romániai magyar felsőoktatásról. Egyed Emese oktató a magyar tanárok megosztottságára utalva kifejtette, senki nem várta, hogy a közgyűlésen egységes álláspont alakuljon ki. Úgy véli, különböző oktatásstratégiai elvek szerint szerveződő csoportosulások is megfigyelhetők a magyar oktatói közösségen belül, de bízik benne, hogy ezek egymással tárgyalni fognak. – Előrelépés történt a magyar oktatók közgyűlésének intézményesülése és a BBTE magyar tagozatának fokozottabb önállósulása irányába –értékelte a történteket az ülés végén Hantz Péter, a BKB egyik vezetője. A BKB folyatja munkáját, több román–magyar értelmiségi fórumot szervez majd a romániai magyar egyetemi oktatásról. Hantz leszögezte: ha nem oldódik meg a magyar karok ügye, akkor júniusban további lobbi-körutakat szerveznek az Európai Parlamentbe, ugyanabban a hónapban pedig az ENSZ elé vinnék ezt a szerintük tarthatatlan helyzetet. Hozzátette: a BKB végső célja továbbra is a Bolyai Egyetem létrehozása, de most a magyar karok kérdése aktuális. Az ülésen végül nem tartottak bizalmi szavazást, amit eredetileg a magyar tagozat vezetősége kért. Hantz Péter leszögezte: a BKB azon lesz, hogy minél hamarabb tető alá hozza a bizalmi szavazást. /Borbély Tamás: Nem lesz bojkott a BBTE-n. Tisztségében marad a magyar tagozat vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./2006. március 6.
Egyelőre harmincezer könyvcímet tartalmaz a március 4-én Kolozsváron bemutatott Erdélyi Közös Katalógus (EKKA), amelynek célja a virtuális egységes erdélyi könyvtárkatalógus létrehozása. A projektet Nagy Zsolt távközlési miniszter jelenlétében ismertették. A www.konyvtar.ro internetes címen található virtuális katalógusból megtudható, hogy a keresett példány hol található meg, kölcsönözhető-e vagy csak a könyvtárban lehet olvasni. A Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány által hirdetett pályázat útján megvalósult rendszer azért is fontos, mert elősegíti, hogy az Erdélyben megjelent magyar kiadványok is megjelenjenek a közös magyar katalógusrendszerben. Főleg azon romániai magyar könyvek esetében fontos a katalógus, amelyekből az elmúlt évtizedekben nem küldtek kötelező példányt Magyarországra. A jövő héten a nyilvántartott kiadványok száma eléri a 60 ezret. Jelenleg a katalógusban megtalálhatóak a Bolyai Társaság, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképzőjének, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMT, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Gál Kelemen Területi Oktatási Központ, valamint a Romániai Magyar Közgazdász Társaság könyvtárában levő könyvek adatai. Nagy Zsolt beszámolt arról, hogy Erdélyben összesen 130 teleház – ebből 89 eMagyar pont – működik. Azt remélik, hogy 2006-ban az erdélyi teleházak száma meghaladja majd a 200-at. /Borbély Tamás: Egységes erdélyi könyvtárkatalógus. Világhálón az erdélyi magyar könyvtárak állománya. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2006. március 7.
Elérte célját a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozása kapcsán indított nacionalista hisztériakeltés: március 6-án a román külügyminisztérium sajtóközleményben közölte, hogy visszavonja a parlamentből az alapítvány létrehozására vonatkozó tervezetet. Niculescu Toni külügyminisztériumi államtitkár reméli, hogy a magyar fél megérti a Romániában kialakult helyzetet, ami azzal magyarázható, hogy a román pártok választási kampányban vannak. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke korábban kifejtette: a kormányközi egyezmény bukaresti elutasítása precedens értékű volna, és rendkívül negatívan befolyásolná a jól működő magyar–román kapcsolatokat. /Borbély Tamás: Meghiúsult a Gozsdu Közalapítvány. A nacionalista hisztériakeltés újabb sikere. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./2006. március 10.
Mégsem pereli be Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnöke a Nobel-díjas Kertész Imre írót egy németországi lapban megjelent cikk miatt. Az egyetem vezetősége elhatározta, minden olyan személyt meghív Kolozsvárra, aki véleményt mondott a BBTE-ről anélkül, hogy a felsőoktatási intézménybe ellátogatott volna. Marga a BBTE magyar oktatóinak március 2-i közgyűlésén az egyetem vezetőségéhez intézett nyilatkozata kapcsán közölte: eddig nem kapott hivatalosan semmilyen iratot, de „ha megérkezik, figyelmesen elolvassa”. Marga válasza érdekes, hiszen a sajtó a múlt héten éppen az egyetem sajtóirodájától kapta meg a hivatalos közlemény román és magyar nyelvű változatát. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága kolozsvári ülésén elfogadott állásfoglalásából kiderül: támogatják a magyar oktatók többségének arra irányuló törekvését, hogy a multikulturális jellegnek és a tagozati autonómiának megfelelően a magyar tagozat nyerjen az egyetemi struktúrának megfelelő önállóságot magyar oktatási nyelvű tanszékekkel és karokkal. /Borbély Tamás: Mégsem lesz Marga–Kertész per. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2006. március 10.
Március 15-e megünneplése kezdi elveszteni tartalmát. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „március 15-e kapcsán folytatott szenvedélyes magyar–magyar és román–magyar retorikai egymásnak feszülés csak az erdélyi magyarságot vélten vagy valósan képviselő szervezeteknek hasznos.” A cikkíró szerint a magyarság ünnepe kapcsán minden magyar szervezet hiéna módra csap le, hogy saját szeletet hasíthasson az „ünneplés tortájából”. Az SZNT-vezetők magyarázata, miszerint Székelyudvarhelyen nem kiáltják ki az autonómiát, hanem csak megerősítik az önrendelkezés iránti igényt, hiteltelen, tudjuk meg a cikkből, továbbá Tőkés László majd megismételi „rögeszmésen a nemzethalált sugalló apokaliptikus félelmeit”. Mindezek helyett a román féllel folytatott valós párbeszédre kellene törekedni. /Borbély Tamás: Tartalmatlan egymásnakfeszülés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2006. március 21.
A magyarság nemzeti ünnepén elhangzott politikai állásfoglalások megerősítették, hogy az erdélyi magyar közösségen belül nincsenek jelentős ideológiai törésvonalak. Az erőviszonyok a rendszerváltás után többnyire nem a klasszikus bal- és jobboldal által behatárolt kettőspólusú rendszer, hanem baráti kapcsolatok, de főleg a kölcsönös haszonelvűség alapján létrejött érdekcsoportok mentén alakultak ki, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Elég volt a Székely Nemzeti Tanács radikálisnak mondott nagygyűlésének a megszervezése ahhoz, hogy Markó Béla olyan kijelentésre ragadtassa el magát, amire Tőkés László még álmában sem mert volna gondolni. Közben a magyarországi és határon túli magyar politikai elemzők és kisebbségpolitikai szakértők megállapították, hogy a politikai rivalizálások miatt esély sincs a következő tíz-tizenöt évben az autonómia kivívására. Az erdélyi magyarság jelenleg nem rendelkezik olyan integráló személyiséggel, aki képes lenne maradéktalanul maga mögé felsorakoztatni a közösséget. Ezért inkább integráló kompromisszumot kellene keresni, hogy sikerüljön az erdélyi magyarság erejét összpontosítani az önrendelkezés megvalósítására. /Borbély Tamás: A megkerülhetetlen integráló kompromisszum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./2006. március 23.
Mindössze három hétig tartott az a remény, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) összeolvad a Demokrata Párttal (DP), azonban kiderült: az egykori parasztpártiak és a demokraták összeférhetetlenek. A továbbiakban választási együttműködés tető alá hozatalán dolgoznak. /Borbély Tamás: Elmarad a DP–KDNP fúzió. A két párt nem zárkózik el az együttműködéstől. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./2006. március 31.
„Fel kell mérni a szomszédos országokban a rendszerváltozás után felnőtt magyar nemzedéknek az anyaországgal szembeni elvárásait”, „miért és hogyan akar magyar maradni, a korábbi elnyomás megszűnése után milyen alapon képzeli el megtartani magyarságát, s az új kisebbségi politikának minderre tekintettel kell lennie” – ez a kiindulópontja annak a magyar nemzetiségpolitikának, amit a nemsokára hatalomra kerülő magyar kormánynak ki kell dolgoznia, fogalmazta meg Sólyom László köztársasági elnök finnországi látogatásán. Hangsúlyozta: felül kell vizsgálni az eddigi magyar nemzetiségi politikát. – Az államfő szerint az eddigi nemzetiségi politika „túlságosan beleragadt abba, hogy vannak külföldi szervezetek, amelyeket ki-ki segélyez”, s „jelentős összegek mennek el anélkül, hogy voltaképpen tudnánk, mennyire hatékonyak és valóban jóra fordítjuk-e”. Sólyom a kettős állampolgárság kérdésére is kitért, közölte, hogy uniós tagállamok esetében (tehát Románia és Magyarország vonatkozásában is) a magyar állampolgárságnak csak szimbolikus jelentősége van. Borbély Tamás újságíró hozzátette: mentalitásbeli áttörést jelentene, ha a boldogulást nem csak a szűk etnikai „gettóban” képzelné el az erdélyi magyarság, hanem figyelme kiterjedne a teljes romániai munkaerőpiacra. Ennek az áttörésnek egyelőre elsősorban nyelvi akadályai vannak. Emiatt a felsőoktatási politikában sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a román szaknyelv megtanulására. /Borbély Tamás: Az új azonosság felfedezése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2006. április 4.
Folytatódik a volt politikai foglyok, az egykori Szekuritáté által meghurcolt értelmiségiek és forradalmárok elszánt kolozsvári utcai tüntetése. Az erdélyi román kommunista ellenállás jelképe, Doina Cornea köré tömörült maroknyi csoport kiállt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság elnöki székébe óhajtott Constantin Ticu Dumitrescu fényképével a kolozsvári Mátyás király szoborcsoport elé. /Borbély Tamás: Elszánt utcai tüntetésen követelik az igazságot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2006. április 6.
Az utóbbi időben ismét napirendre került az erdélyi magyar sajtó helyzete azt követően, hogy az Evenimentul Zilei című napilap cikket írt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátorról. A cikk szerint a magyar sajtó úgy táncol, ahogy Verestóy Attila húzza. Gyakran elhangzik, hogy az erdélyi magyar média az RMDSZ-nek kiszolgáltatott, főleg a szövetség által kezelt alapítványi támogatások révén. A szakma csak hebegve-habogva cáfolt. A Szabadság napilap részére az Illyés és a Communitas Alapítvány által nyújtott támogatás összértéke tavaly – ami jó évnek számított – nem haladta meg a 140 millió lejt, ami a Szabadság havi papír és nyomdai költségét fedezi szűkösen. Ez a napilap évi összköltségének csupán 1,8 százaléka! A legtöbb helyi és regionális napilapnál is hasonló a helyzet. Ilyen mértékű támogatás esetén nem lehet szó attól, hogy a lap anyagilag lekötelezettje az RMDSZ-nek. Természetesen léteznek olyan lapok, amelyek köztudottan RMDSZ-közeliek, a nekik juttatott alapítványi támogatás nagyobb értékű. /Borbély Tamás: Médiagondok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./2006. április 10.
Függetlenül attól, hogy milyen összetételű lesz Magyarország kormánya, az új kabinetnek a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát a higgadt, a pártérdekeket háttérbe szorító jobb- és baloldal közötti vitával lehet megtalálni, írta a lap munkatársa, Borbély Tamás. Szerinte „az Orbán Viktor vezette alakulat önző módon értelmezett agresszív külpolitikájával bajnoka a szomszéd országokban élő többségi nemzet és a magyar kisebbség közötti viszony megrontásának.” /Borbély Tamás: A mi választásunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2006. május 5.
Sokszor kell megállapítani, hogy ebben a térségben a magyarokat nem szeretik a környező népek. Fel kell tenni a kérdést, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa, hogy „ezért mi mennyire vagyunk hibásak”. Tény, hogy a nagy példányszámú román napilapokban többnyire csak negatív kontextusban említik a magyarokat. Főként akkor, amikor egyetemet, autonómiát, általában valamilyen kisebbségi jog biztosítását követelik. Arra kellene törekedni, hogy a magyar művelődési, kulturális és civil intézmények igyekezzenek együttműködni hasonló román szervezetekkel, javasolta az újságíró. Kolozsvár e tekintetben az élen járhatna. A megmaradáshoz erős önbizalomra van szükség. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete hiába hívta fel a figyelmet a kolozsvári polgármesteri hivatal által meghirdetett, jól fizetett állásokra, senki nem jelentkezett. A kommunista diktatúra elrettentette az elnyomott szegény erdélyi magyarokat a román állami intézményektől. A fiatalok „az idősebb korosztálytól olyan fajta etnocentrizmust láthatnak, aminek az eltanulása végzetes lehet számukra.” „Az etnikumba zárkózottság kóros megnyilvánulása az, amikor rangosnak vélt kulturális rendezvényeken a tucatnyi személyből álló erdélyi szakma – amely esetenként rokoni szálak révén is kötődik egymáshoz – megdicséri egymást.” Arra kellene törekedni, hogy a magyar közéletet a románok előtt is megnyissák. Ez a kétnyelvűség biztosításával érhető el. A kolozsvári magyar értelmiség, pontosabban a Kolozsvár Társaság egyik próbaköve az 1956-os forradalom emlékére tervezett emlékműnek köztéren való felállítása lesz. Ez csakis úgy sikerülhet, ha a szándékot „lekommunikálják a román sajtóval”. /Borbély Tamás: Nyitás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2006. május 11.
A Magyar Polgári Szövetség (MSZP) bejelentette, hogy összegyűlt az új párt bejegyzéséhez szükséges aláírások 70 százaléka. Borbély Tamás újságíró szerint figyelembe kell venni, hogy az egységkényszert továbbéltető etnocentrikus félelem mélyen gyökerezik a romániai magyarságban. Az RMDSZ továbbra is megkérdőjelezhetetlenül az erdélyi magyarság reprezentatív érdekképviselete. Az MPSZ jelenleg nem képes reális alternatívát nyújtani. A következő parlamenti választás kérdése az, hogy lesz-e parlamenti képviselete az erdélyi magyarságnak vagy sem. Megkockáztató-e a magyar–magyar megmérettetés? /Borbély Tamás: Megmérettetés vagy egység? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./2006. május 15.
Szokatlanul élesen bírálta László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a hét végén a megyei önkormányzatban, a városi és községi tanácsokban, valamint a polgármesteri hivatalokban dolgozó RMDSZ-es tisztségviselőket. A Kisbácsban szervezett Kolozs megyei önkormányzati konferencián László Attila főleg a hiányosságokra összpontosított. A megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett, hogy 2004-ben a Kolozs megyei magyarság potenciális szavazatainak csak a felét sikerült megszerezniük. László Attila az utánpótlás fontosságára is felhívta a figyelmet. Lakatos András megyei tanácsos megállapította: meglátása szerint az RMDSZ-nek leginkább az a baja, hogy a számonkérés hiánya miatt „mindenki azt csinál, amit akar”. /Borbély Tamás: Nem tudnak pályázni, nem ismerik a törvényeket. László Attila a megyei és községi önkormányzati képviselőket bírálta. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2006. május 26.
Infrastrukturális támogatást kaptak Belső-Erdély megyéi a legutóbbi kormányülésen. A magyar lakosságú települések sem maradtak ki a központi támogatásból. A listát Kolozs megye toronymagasan vezeti, hiszen összesen több mint 66 milliárd régi lejt kapott. Kerekes Sándor, Kolozs megyei tanácsalelnök szerint fontos, hogy a kormány által megítélt legutóbbi támogatásokból magyar falvak sem maradtak ki. A Kolozs megyének megítélt több mint 66 milliárd lejből, az RMDSZ lobbizásának köszönhetően, sikerült szerezni 550 ezer új lejt a Szék és Visa közötti útszakasz aszfaltozására. A Vistai út rendbetételére pedig 100 ezer új lejt folyósítanak. /Borbély Tamás: Kormánytámogatás Belső-Erdély megyéinek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./