udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
753
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 751-753
Névmutató:
Kántor Lajos
2004. április 19.
Ápr. 17-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben kettős rendezvényt szervezett a Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége (RPVSZ). Előbb évi közgyűlését tartotta meg, amelyen jóváhagyták Farkas Mária elnöki beszámolóját, valamint a 2004-es költségvetési tervet, majd a tisztújítás nyomán a régi-új elnökség már a jövőbeli tennivalókról beszélhetett. A közgyűlést követte a kis- és középvállalkozóknak megtartott fórum. Kónya László, a kolozsvári magyar főkonzulátus gazdasági attaséja az anyaország május elsejei EU-s csatlakozása után várható román–magyar és magyar–magyar gazdasági kapcsolatok alakulásáról beszélt. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság alelnöke, a város magyar vállalkozóinak a közügyeket támogató lehetőségeit vette számba. Lőrinczi Zoltán RPVSZ-igazgató az Új Kézfogás Közalapítvány és a Bethlen Gábor Alapítvány által kínált forráslehetőségeket vázolta. /Ö. I. B.: Kis- és középvállalkozók fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2004. május 13.
Száz romániai író-költő, ezen belül tíz magyar alkotó sorában a Ceausescu-rendszert kiszolgáló Hajdu Győző is állami elismerésben részesült. Szabó Gyula szerint az elismerést nem azok kapják, akiknek munkássága feddhetetlen. Az érdemdíj havi 8,4 millió lejes juttatást jelent, amelyet az állami költségvetésből fizetnek. A jogosultságot az Országos Bizottság dönti el. A testület tagjai többek közt a szenátus és az alsóház művelődési, egyházügyi és tömegtájékoztatási bizottságának elnökei, köztük Adrian Paunescu szenátor. A testületnek egyetlen magyar tagja sincs. Az írók mezőnyében 100 érdemdíjas között 10 magyar szerepel. Balogh József bukaresti szerkesztő mellett Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdu Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Sütő András, Szász János és Szilágyi István a kitüntetett. A képzőművészek sorában Baranyai Ferenc és Gergely István kapott érdemdíjat, a 135 színművész között pedig Boér Ferenc, Csíky András, Lohinszky Loránd, Senkálszky Endre és Tarr László, a 126 zeneszerző-zenész között Bács Lajos, Hary Béla, Ruha István és Valkay Ferenc a magyar kitüntetett. A sportolók 45 fős mezőnyében érdemdíjban részesült Szász Éva Sára, Szemányi Margit, Balló Ferenc, Stefanescuné Ugron Jozefina, Stanisel Stark Anna, Bíró Anna Ilona, az edzők sorában Barcany Pál, Paneth Farkas és Fűrész Géza. Érdemdíjas a Román Akadémia tagjává választott Lászlóffy Aladár és Jakó Zsigmond is. A Kolozsváron élő Szabó Gyula úgy tudja, a román írószövetség őt is javasolta érdemdíjra, de a jogosultságot elbíráló országos bizottságban Adrian Paunescu Hajdu Győzőt támogatta, így maradt ő ki a lajstromból. Hajdu Győző feltétlen kiszolgálója volt a bukott kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak és rendszerének. Szabó Gyula szerint az ő mellőzése annak köszönhető, hogy Képek a kutyaszorítóból című, az utóbbi években megjelent négykötetes memoárjában sokak számára meglehetősen kényelmetlen tényeket tárt fel. Hajdu Győző úgy véli: megérdemelte az elismerést, mert az ő főszerkesztésében megjelenő Együtt-Impreuna magyar–román nyelvű kulturális lap „rendkívül fontos küldetést betöltve a magyar kultúrát népszerűsíti Bukarestben”. /Benkő Levente: Ellenvéleményeket szült az érdemdíj. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./2004. május 24.
Paulovics László 45 erdélyi magyar íróról készített portréja tekinthető meg Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Galériában. Kántor Lajos a kiállított munkák változatosságára hívta fel a figyelmet. A diktatúra elől 1985-ben Németországba áttelepült művész jelenleg Szentendrén él. Erőteljes szülőföldhöz kötődését jelenlegi kiállításának tematikája is jelzi. /Németh Júlia: Erdélyi írók panteonja. Paulovics László kiállítása a Györkös Mányi Albert Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2004. május 28.
Balázs Sándor A politika peremén /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2004/ című kötetét Balázs Imre József mutatta be máj. 26-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. A könyv Balázs Sándor filozófia professzornak 1995–96-ban 12 vezető erdélyi magyar értelmiségivel készített és megjelent interjúját tartalmazza, Arról a kérdésről volt szó, hogy ők miért nem vállalnak politikai szerepet. A könyvbeli beszélgetőpartnerek: Egyed Ákos, László Ferenc, Fodor Sándor, Imreh István, Lászlóffy Aladár, Péntek János, Gáll Ernő, Faragó József, Kántor Lajos, Pálfalvi Attila, Dávid Gyula és Csetri Elek. A könyvbemutatón megjelent Dávid Gyula szerint az értelmiségi párbeszéde a politikussal öncélú monológgá válik, nincs hatással partnerére. Egyed Ákos szerint a hazai történészek dolga írásaikkal védeni a saját történelmet a magyarság megalázásával szemben. /Ö. I. B.: "Gondolkodó ember" kontra politikus. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./2004. június 19.
Jún. 17-én Kolozsváron a Református Kollégium dísztermében emlékeztek Szabó Dezsőre, születésének 125. évfordulója alkalmából. A két éve Kolozsváron megalakult Szabó Dezső Egyesület nevében Makkay Ferenc elnök emlékezett az 1879. jún. 10-én Kolozsváron tízgyermekes szegény családba született író életútjára, irodalmi pályájára. Szabó Dezső a Református Kollégiumban színjelesre érettségizett, iskoláját hányatott élete során mindig második édesanyjának nevezte, hagyatéki örököséül jelölve meg azt. 1945-ben bekövetkezett halála után máig sem tisztázódott tekintélyes könyvtárának sorsa, amelynek jogos tulajdonosa a kollégium. Sebesi Karen Attila színművész az egyesület első kiadványát, a Szabó Dezső – Egy író, aki többet érdemel című esszé- és emlékezéskötetet mutatta be. A kiskötet szerzői (Kerekes Jenő – előszó; Makkay Ferenc – az egyesület megalakulása, beindulása; Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Gaal György, Kozma Dezső, Kolozsvári József – esszék és emlékezések az íróra) jelképes ajándékot vehettek át. /Ö. I. B.: Szabó Dezsőre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2004. június 26.
Jún. 24-én Kolozsváron bemutatták a Polis Könyvkiadónak az ünnepi könyvhéten szerepelt kiadványait, a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány jóvoltából. A Polis egyik új sorozata a Kettős tükörben. Az egykori Kortársunk sorozat mintájára kiadott könyvek eddigi köteteiben /Gellért Sándor: Kölcsey, Németh László: Széchenyi, valamint Szilágyi Domokos: Arany János/ a szerzők szeretettel és kritikával írnak az elődökről, szögezte le Szilágyi Júlia. A Polis Könyvkiadó 1998 óta magára vállalta Bánffy Miklós összes műveinek kiadását, ebben a sorozatban jelent meg most az Összes novellái című kötet. Kántor Lajos A kapu című, Széchenyi-díjjal kitüntetett memoárja családregényként, tényregényként is. Dávid Gyula ismertette a kiadó megjelenés előtt álló új köteteit. A Kettős tükörben sorozat újabb három darabja várható (Schöpflin Aladár: Ady, Féja Géza: Móricz Zsigmond, Lászlóffy Aladár: Szabó Lőrinc), ezenkívül előkészületben van a Prospero könyvek első két kiadványa, ezek jeles színészekkel készített interjúkötetek, valamint Gaal György új kötete, amelyben a kolozsvári Rhédey-palota történetét dolgozza fel. /Sándor Boglárka Ágnes: Ünnepi könyvek a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2004. július 3.
Kolozsváron, a Korunk Galériában júl. 2-án megnyílt Miklóssy Gábor rajzaiból és vázlataiból válogatott kiállítás. Az élete jelentős részében Kolozsváron alkotó Miklóssy nagy fontosságot tulajdonított a grafikai megjelenítés külsőségeinek. Kántor Lajos ez alkalomból a gondozásában napvilágot látott Miklóssy Gábor: A szépség a szellem rangja /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című kötetről szólt. A könyv a művész levelezéseiből, feljegyzéseiből, naplójából nyújt ízelítőt. Olyan könyvsorozat kezdete, amely az erdélyi magyar képzőművészet dokumentumainak közlését próbálja folytatni úgy, ahogyan azt évtizedekkel ezelőtt Banner Zoltán kezdte el. /Ördög I. Béla: Miklóssy-tárlat a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2004. július 8.
Megjelent Kántor Lajos új kötete A Kapu (Balassi–Polis, Budapest–Kolozsvár, 2004), melyben a szerző minden emléket összegyűjtött városáról, Kolozsvárról. Ezt jelzi az alcím is: Ház, utca, város, ország. – A Tanúskodni jöttem (Kriterion, Kolozsvár, 2003) című, a két világháború közötti román emlékirat- és naplóirodalomból válogató kötet előszavában Horváth Andor Eugen Lovinescut idézte: "…az emlékek megőrzése és továbbadása, mint szellemi foglalatosság, szintén intézményes garanciák meglétét igényli." Ezt szolgálja „A Kapu” is. /Demény Péter: A remény könyve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./2004. augusztus 3.
Ady Endrére emlékeztek Kalotaszentkirályon az elmúlt hétvégén, a mára már hagyományossá vált Ady-napokon. Kántor Lajos irodalomtörténész és Szilágyi István író tartottak előadást. A szavalóverseny végeztével megkoszorúzták az Ady-emlékművet. A kétnapos rendezvény Kalotaszentkirályon és Nyárszón zajlott, abban a két faluban, ahol Ady életében többször is megfordult. Lassan tíz éve már, hogy a kalotaszentkirályiak megalapították az Ady Endre Kulturális Egyesületet. Az egyesület azóta számos rendezvényt szervezett. Az egyesületnek pályázat útján sikerült megvásárolnia egy ingatlant, így székhelyük is van. Vincze-Jancsi Tímea, az AEKE jelenlegi elnöke elmondta, hogy angol nyelvtanfolyamot szerveztek, továbbá számítógépes tanfolyamot, és az iskolás diákoknak idén is megrendezik az alkotótábort. /Kismihály Hajnalka: Ady-emléknapok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2004. augusztus 4.
Kassay Péter, a Hargita Megyei Alkotó Központ igazgatója elmondta, hogy idén 30 éves a Barátság Művésztábor. Azokat a művészeket hívták meg, akik az évek során a legtöbbször vettek részt Gyergyószárhegyen a táborozáson. 35 erdélyi és magyarországi művész jelezte részvételét. Zöld Lajos táboralapító visszaemlékezésével kezdődnek az előadások, ezután többek között Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) igazgatója és Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója tart előadást. Aug. 7-én lesz – a Lázár-kastély lovagtermében – a 30. évforduló megünneplése. Kántor Lajos bemutatja a Szárhegyi Enciklopédia első kötetét, majd a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórakoztatja a résztvevőket. /Bajna György: Rendhagyó táborozás Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./2004. augusztus 30.
Augusztus 28-án tartották a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tízéves fennállásának tiszteletére szervezett ünnepséget. Szűcs László, a sajtókollégium jelenlegi igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) nevében Ambrus Attila elnök szólt az egybegyűltekhez. Stanik János után felszólalt Fleisz János, az iskola második igazgatója, Kinde Annamária, a harmadik igazgató pedig Kántor Lajos levelét olvasta fel. /Nagyálmos Ildikó: Tízéves az Ady Endre Sajtókollégium. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./2004. augusztus 30.
A bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület háromnapos rendezvénysorozattal emlékezett Kós Károly építészre, íróra. Bánffyhunyadon Szentimrei Judit néprajzkutató valamint Essig Kacsó Klára, a zsoboki alkotótábor vezetője tartott előadást. Kerekasztal-beszélgetést tartottak azokkal, akik személyesen ismerték Kós Károlyt, melyen részt vett Kötő József, az EMKE elnöke, Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, S. Muzsnay Magda rádióriporter. Szrága Zoltán, a Kós Károly Kulturális Egyesület elnöke ismertette az egyesület tervét, Kós Károly Művelődési Központ építését Bánffyhunyadon. Banner Zoltán megnyitotta a zsoboki alkotótábor műveiből rendezett kiállítást. /Péntek László: Kós Károlyra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./2004. szeptember 13.
Tíz éve jött létre Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégium a magyar és a romániai magyar újságírószövetség bábáskodásával. Olyanok tanítottak, tanítanak az AESK-ban, mint Vitray Tamás, Moldova György, Kepes András, Horváth János és Bernáth László, a magyarországi újságírás doyenje, a Népszabadság szerkesztője, Tripolszki László és még sokan mások. Levélben köszöntötte a jubilálókat Kántor Lajos, a MÚRE alapítóelnöke, aki óraadóként az oktatásban is részt vett. – Jelenleg 350-500 főállású újságírót működik, figyelembe véve az évi 5-10 százalékos lemorzsolódást, indokolt az utánpótlás folyamatos képzése. Évente 20-25 millió forint érkezik az Illyés Közalapítványon keresztül a romániai magyar sajtó támogatására. /Balla Tünde: Szakmai megbeszélés az újságírásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A felsorolásból látható, hogy egyoldalú, balliberális szellemű az oktatás.2004. szeptember 22.
Megjelent egy kötet a kolozsvári Szabó Dezső Egyesület kiadásában. A borítón egy név szerepel: Szabó Dezső. A belső oldalon az alcím: Egy író, aki többet érdemel. A kolozsvári Szabó Dezső Egyesület megalakulásáról, tevékenységéről szól a kötet bevezető fejezete. A könyvben jeles kolozsvári személyiségek vallottak Szabó Dezső munkásságáról, így Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Gaal György, Kozma Dezső és Kolozsvári József. Előtérbe kerül a gondolkodó ember, az író, az Elsodort falu, az Életeim és a Szabó Dezső-füzetek alkotója, valamint az alma materhez haláláig hűséges diák, aki hagyatéka örököséül a kollégiumot jelölte meg. Kántor Lajos hívta fel a figyelmet tanulmányában, hogy ma már egyre kevesebben olvassák Szabó Dezső munkáit, holott az általa felvetett problémák mit sem veszítettek aktualitásukból. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabó Dezső többet érdemel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./2004. szeptember 30.
Szept. 29-én kezdődött a Határon Túli Irodalom Hete Székesfehérvárt.Erdélyi, felvidéki, vajdasági és magyarországi írók, költők, irodalomtörténészek gyűltek össze immár negyedik alkalommal, az idei téma: Mítosz és transzcendencia a határon túli magyar irodalomban. Az istenkereséstől az imádságig című bevezető előadásában Pomogáts Béla irodalomtörténész arra kereste a választ, hogy van-e egyáltalán értelme a vallásosságnak, az istenhitnek, kell-e, lehet-e ezzel a fogalommal foglalkozni az irodalom értelmezésekor. Az előadó kitért Balassi, Zrínyi, Vörösmarty, Babits, Juhász, Ady, Áprily, Szabó Lőrinc költészetére, illetve az úgynevezett katolikus irodalomra, amelynek legjelentősebb képviselője Sík Sándor volt. Pécsi Györgyi Határon járok örökké című értekezésében a metafizikai végtelenség és racionális hit problémáját taglalta Szilágyi Domokos költészetében. Szabó Ferenc költő az istenkeresésről értekezett a modern irodalomban. A találkozón az erdélyi irodalmat Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese, Ferences István, a Székelyföld főszerkesztője, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Lászlóffy Aladár költő, illetve Sebestyén Mihály író képviseli. Láng Gusztáv előadásában a Tamási Áron novelláiban található népi hiedelmek és mitológiai ősképek szerepét emelte ki. Ferenczes István Csíksomlyó, a titok, a mindenség, a csoda címmel értekezik, Bakonyi István Kányádi Sándor költészetéről tart előadást. /Antal Erika, Székesfehérvár: Istenhit és irodalom. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./2004. november 1.
Irodalomtörténészt, költőt és történelemtudóst jutalmazott idén az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA): Ilia Mihály szegedi professzor Hídverő-, Kányádi Sándor Életmű-, Egyed Ákos történész pedig EMIA-díjat kapott. A díjátadó ünnepségre okt. 30-án Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István-termében került sor. Lőrincz György, az EMIA elnöke köszöntötte az ünnepelteket és ünneplőket. Ilia Mihály sokrétű munkásságát Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke; Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese és Kántor Lajos nevében Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője méltatta; Egyed Ákos történész gazdag termésű életpályáját tanítványa, Hermann Gusztáv és Domokos Géza értékelte; Kányádi Sándor költészetéről Gálfalvi Zsolt olvasta fel esszéjét. Rászolgáltak az elismerésre – erősítette meg a laudálók szavait Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke. /Borbély László: Jó ügyekre kész emberek. – Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díjkiosztó ünnepsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./2004. november 6.
A Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi kurátorai /Gálfalvi György, Kántor Lajos, Marosi Barna, Vetési László/ közös nyilatkozatukban aggodalmukat fejezték ki a Duna Televízió elnökválasztása körül kialakult helyzet miatt. Elvárják, hogy a pártpolitikai konfliktusokat félretéve, egyedül a Duna TV jövőjének szempontjait tartsák szem előtt. A tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatásban a Duna Televíziónak kulcsszerepe van. /A Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi kurátorainak nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./2004. november 9.
A kettős állampolgárság magyarországi vitái az erdélyi vezetőket is állásfoglalásra kényszerítik. Az RMDSZ Bihar Megyei szervezete párhuzamos „népszavazást” kezdeményez a megyében. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) sajtóközleményben tudatta sajnálkozását amiatt, hogy a magyar kormánypártok a kedvezményes honosítás elutasítására hívták fel szavazóikat. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz és Hiller István MSZP-elnökhöz intézett nyílt levelet, amely szerint a „határon túli magyarokkal kapcsolatos gyakorlatot a magyarországi pártok és kormányok pillanatnyi politikai érdeke határozza meg”, és úgy véli, hogy a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer felfogása és külpolitikai gyakorlata a nemzetértelmezésben nem tűnt el nyomtalanul. /Nemtetszését fejezte ki a Miért és Kántor Lajos is. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./2004. november 10.
Kántor Lajos Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Hiller István miniszternek írott nyílt levelében fejtette ki véleményét a kettős állampolgárságról szóló vita kapcsán. Tizenöt éve a magyar (kultúr)nemzet egységéről, illetve összetartozásáról van szó, valójában azonban a pártok és kormányok pillanatnyi politikai érdeke határozza meg a határon túli magyarokkal kapcsolatos gyakorlatot, szögezte le Kántor Lajos. A Rákosi-, majd a Kádár-rendszer felfogása a nemzetértelmezésben nem tűnt el nyomtalanul. Egyes emberek, elsősorban Illyés Gyula, továbbá Csoóri Sándor, Ilia Mihály és Pomogáts Béla, sokat tettek e szemlélet ellenében. Jellemző a Duna Televízió helyzete: a Duna TV-t amolyan gettónak tekintik, amelyet az Antall-kormány idején hoztak létre, "különösen az országon kívül élő magyarok számára" – következésképpen nem kap megfelelő támogatást. A "határon túli" magyar kultúra kerülhet az eddiginél is nehezebb helyzetbe. /Kántor Lajos: Kós Károllyal szóló üzenet Gyurcsány Ferencnek és Hiller Istvánnak a 2004 novemberi MÁÉRT előtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./ 2004. november 19.
Minden romániai magyar szavazatára szükség van ahhoz, hogy ez a közösség a jövőben is biztosíthassa képviseletét a román parlamentben – ezt fogalmazta meg nov. 18-án közzétett felhívásában tizenhét vezető erdélyi értelmiségi. A dokumentumot Ágoston Hugó, Dávid Gyula, Domokos Géza, Egyed Péter, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Parászka Miklós, Sütő András, Székedi Ferenc és Varga Gábor írta alá. "Egy erősen központosított országban, ahol a politikai mentalitások és cselekvésmódok többsége is erősen centralizált, a jelenlét a parlament döntéshozó folyamatában – az ehhez tartozó intézményrendszert is figyelembe véve – különösképpen nélkülözhetetlen" – állapítják meg az aláírók, hangsúlyozva, hogy ehhez minden magyar szavazatra szükség van. "Lehetnek közöttünk véleménykülönbségek világnézeti, politikai, magatartásbeli kérdésekben, beleértve az RMDSZ eddigi politikai gyakorlatának megítélését is" – fejtik ki a dokumentum szerzői, de hozzáfűzik: most nem egyszerűen az egyik vagy a másik politikai álláspontra, hanem az érdekképviseleti szövetség egészére, az erdélyi magyarság érdekvédelmének további lehetőségére és folyamatos érvényesítésére kell szavazni. /Értelmiségiek felszólítása a szavazásra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./