udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
509
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 481-509
Névmutató:
Kriza János
2009. március 19.
Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaságnál (KJNT) Gazda Klára, Keszeg Vilmos, Peti Lehel és Tötszegi Tekla könyvét ismertették. Gazda Klára Közösségi tárgykultúra – művészeti hagyomány című egyetemi jegyzetére az interdiszciplinaritás és az antropológiai szemlélet jellemző. Keszeg Vilmos Alfabetizáció, írásszokások, populáris írásbeliség című kötetét termékeny egyensúly jellemzi. Peti Lehel A moldvai csángók vallásossága című könyvében található nyolc tanulmány a vallásosság témájával (látomások, szektásodás, mozgalmak) foglalkozik. A Tötszegi Tekla által szerkesztett Satul traditional vazut prin obiectivul lui Denis Galloway című kötet bemutatja Galloway fényképész-festő életpályáját. Szabó Árpád Töhötöm a fiatal kutatók tanulmányait tartalmazó Lenyomatok című kiadvány VII-es számú kötetét, Ilyés Sándor a KJNT 16. évkönyvét, Jakab Albert Zsolt pedig a néprajz szak oktatóinak tanulmánykötetét mutatta be. /Ferencz Zsolt: Néprajzosok könyvbemutatója. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./2009. március 25.
Súlyos betegség után elhunyt Jecza Péter szobrászművész /Sepsiszentgyörgy, 1939. okt. 16. – Temesvár, 2009. márc. 24./ A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán végzett. A temesvári Pedagógiai Főiskolára nevezték ki tanársegédnek. Később műszaki rajzot tanított a műegyetemen, majd 1990-től a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora volt. Nemzedékek sorát készítette fel és indította el a szobrászpályán. Megmintázta a magyar kultúra és irodalom számos halhatatlanjának – Bartók Bélának, Kőrösi Csoma Sándornak, Kriza Jánosnak, Klebesberg Kunónak, Bölöni Farkas Sándornak, Trefort Ágostnak stb. – a mellszobrát. /Elhunyt Jecza Péter szobrászművész. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2009. április 25.
Hiánypótló szakmunkát jelentetett meg Sepsiszentgyörgyön Jánosi József, akit negyvenéves kultúrtisztviselői munkássága alatt a háromszékiek táncosként és koreográfusként ismertek meg leginkább, az utóbbi években ellenben egyre több kiadványban teszi közzé gyűjtőmunkája eredményeit. Tanulmányokat közöl, daloskönyvet szerkeszt, és a 2004-ben megjelent Háromszéki táncok után megjelent a szerző második szakkönyve: Erdővidéki táncélet. Kriza János székely népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák 1863-as megjelenése óta – amelyben először jelenik meg Erdővidék külön néprajzi tájegységként, de itt sem esik szó e vidék táncéletéről – nem született az elmúlt közel másfél évszázadban olyan szakmunka, amelyben az erdővidéki táncos alkalmakat és szokásokat, valamint az egyes táncokat, illetve táncrendeket ismertetnék. Ezért is rendkívüli az Erdővidéki táncélet megjelenése. A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a budapesti Hagyományok Háza közös kiadványában a szerző többségében négy falu – Felsőrákos, Ürmös, Bölön és Vargyas – adatközlőitől gyűjtött táncanyagot írt le, amelyet kiegészít a Szalay Zoltán által összeállított kottás dallamtár, továbbá bő ismeretanyagot van a könyvben a ruha- és hajviseletről, a szokásokról, a legismertebb zenekarokról. Az archív zene- és táncfelvételeket tartalmazó DVD-melléklet értékes örökséget ment át a jövő számára. /Fekete Réka: Erdővidék táncélete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./2009. május 7.
Május 7-én Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székházában csíkszeredai estet tartottak. A rendezvényen láthatták Ádám Gyula Arcpoétika című fényképkiállítását. A HMKK-Könyvek sorozatban megjelent fotóalbumokat Péter Boglárka ismertette: Ádám Gyula egyéni albumai közül a Zsindelyország. Székelyvarság képekben, a Barangolás – Borszék és környéke, a Csíkszeredáról szóló Egy város lenyomata, az Arcpoétika, a Napom, napom fényes napom, a Képek a Gyimes völgyéből és a Száz év fényei című albumokat. /HMKK: Hargita Megyei Kulturális Központ/ Ádám Gyula és Bajna György Óda Gyergyóremetéhez című 2007-es albuma mellett szó esett Bálint Zsigmond Lélekőrző falvaim (2009) és Nagy P. Zoltán Címerem: fény és árnyék (2008) című albumairól is. /Ferencz Zsolt: Csíkszeredai est a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./2009. május 27.
Április 23-26-a között volt a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek idei díszvendége Románia volt. Ennek, illetve a kiadványok minőségi növekedésének köszönhetően a Romániai Magyar Könyves Céh kiadóinak részvétele jóval sikeresebb volt, mint az előző három évben, állapította meg Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a Mentor Kiadó igazgatója. A könyvfesztiválon a Mentor két kiadványának – Benedek István: Szellemek oltalmában. Burmában Orwell-lel című úti-esszéjének és Kászoni Zoltán Székelyföldi vadászatok című munkájának – volt nagy sikere. Június 4-8-a között lesz Budapesten a 80. Ünnepi Könyvhét, melynek legfontosabb helyszíne idén is a Vörösmarty tér lesz. Ez alkalomból a Mentor Kiadó négy szépirodalmi művet és egy néprajzi munkát jelentetett meg: Egyed Emese Szabadító versek, az idén 70 éves Lászlóffy Csaba A waterlooi ganajtúró bogár verseskötete, Székely János drámákat /Protestánsok, Caligula helytartója, Mórok/ – magába foglaló kötete, Bajor Andor paródiáit Füstöl az acélkalapács, illetve Magyar Zoltán Szilágysági dekameron. Szilágysámsoni tréfás történetek című munkája. A Mentor előkészületben lévő kiadványai között van: Kazinczy Ferenc Erdélyi levelek, továbbá hat XVI-XIX. századi marosvásárhelyi krónikaíró munkáját tartalmazó mű, A vásárhelyi krónikák. Szabó Sámuel XIX. századi, Kriza János-kaliberű, elfeledett gyűjtő Erdélyi néphagyományok című munkája; Tófalvi Zoltán 1956 erdélyi mártírjai című művének 4. kötete, amely a Fodor Pál-féle per dokumentumait mutatja be; az Erdélyi testamentumok 4. kötete, Tüdős Kinga szerkesztésében, illetve Marosvásárhely történetének első kötete Pál-Antal Sándortól. Folytatják Wass Albert életműsorozatát. /Nagy Székely Ildikó: „A kultúremberek okosabbak…” Az erdélyi könyv örömpillanatai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./2009. május 28.
Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székházában Almási István kolozsvári születésű népzenekutató A népzene jegyében. Válogatott írások /Európai Tanulmányok Alapítvány, 2009/ című könyvét. A szerzője idén decemberben ünnepli 75. születésnapját. Almási Istvánnak, a romániai magyar népzenekutatás jelentős képviselőjének számos kötete jelent már meg, köztük a Jagamas Jánossal közösen írt Magyaró énekes népzenéje. Egy Felső-Marosmenti falu magyar néphagyományaiból, illetve a Faragó Józseffel együttdolgozva született Virágok vetélkedése. Régi magyar népballadák című kötet. A mostani kötet 25, 1974 és 2007 között született tanulmányt tartalmaz. A házigazda szerepét Pozsony Ferenc néprajzkutató, a KJNT elnöke töltötte be. /Ferencz Zsolt: A népzene jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./2009. június 3.
Úttörő jelentőségű, tudományos igényű munkával gazdagodott a magyar néprajzkutatás. Mohay Tamás A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás /L’Hartmann Kiadó, Budapest/ című könyve nagyszabású összefoglaló egy magyar búcsújáró helyről, elsősorban néprajzi-antropológiai megközelítésben – hangzott el Tánczos Vilmos néprajzkutató méltatójában Mohay Tamás könyvbemutatóján, június 1-jén Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. A szerző, egyben a Magyar Néprajzi Társaság főtitkára, már évtizedek óta foglalkozik néprajzzal. Mohay elmondta, hogy jelenleg a könyv folytatásán dolgozik, amely az 1949-től napjainkig terjedő időszakot fogja vizsgálni. /Sipos M. Zoltán: A búcsú története. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Tánczos rámutatott arra, hogy „úttörő jelentőségű” munkáról van szó, ugyanis „előzmény nélküli a maga sokirányúságában, kritikai jellegében és terjedelmében”. /Jakab András: Mohay Tamás a csíksomlyói búcsúról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./2009. július 4.
A felnőttképzés nagyon széles skálán mozog: az egyik oldalon ott vannak a hobbitevékenységek képzései, a másik oldalon pedig a szakmai továbbképzések. A művelődésszervezés is egyfajta felnőttképzés. A kóruséneklésnek – mint bármely más közösségi tevékenységnek – jellemformáló ereje is van. A népfőiskola intézményesülése a XX. század harmincas éveire tehető. A református egyház megszervezte a sárospataki csizmás diákok iskoláját, a katolikusok pedig elindították a kifejezetten népfőiskolás jelleggel működő képzésüket, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) elnevezésű mozgalmat. Erdélyben a népfőiskola Balázs Ferenc unitárius lelkész nevéhez kötődik. A bécsi döntés után, 1940 és 1944 között Észak Erdélyben a református egyház több népfőiskolát tudott beindítani az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) keretén belül. A KALOT is beindította a maga népfőiskoláját Csíksomlyón. A második világégés után az EMKE 1946-ban próbált népfőiskolákat indítani, ezek az intézmények azonban 1947–1948-ban, az EMKE megszűntetésével együtt megszűntek. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke elmondta, hogy a felnőttképzésbe 1982-ben kapcsolódott be, amikor az Ember és természet elnevezésű, magyar nyelvű szabadegyetemi kollégium továbbszervezését vette át, aztán 1993-tól az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnél (EMKE) keretében folytathatta ezt a munkát. Az EMKE-n belül különböző közművelődési szakmai csoportok jöttek létre, amelyek később önállósodtak, mint például a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Zenetársaság stb., így jött létre 1994-ben a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság is. Dáné Tibor Kálmán úgy látja, Romániában nincs kihasználva eléggé a felnőttképzés mint oktatási forma. Régebben kétéves rendszerességgel szerveztek népfőiskolai tábort Szovátán, majd Szentegyházán. Foglalkoztak pályázatíró, közösségszervező, -építő tréningek megszervezésével, nyelvoktatással is. Az elmúlt húsz évben szép számban jöttek létre magyar házak Erdélyben. Ilyen többek között Kolozsváron a Szabédi-ház, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Heltai Alapítvány mint kulturális központ, a Pro Iuventute, a Kriza János Néprajzi Társaság székháza vagy Válaszúton a Kallós Alapítvány épülete, azután Szamosújváron a Téka háza, Nagybányán a Teleki Ház, magyar házak Désen, Besztercén, Nagyenyeden, Zilahon, Szilágysomlyón, Medgyesen, Csernakeresztúron stb. Az EMKE és a Népfőiskola egy hálózatot kíván kialakítani a magyar házak között. A Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szakmai hozzájárulásával már elindítottak – egyelőre még csak tíz magyar házzal – egy szakmai programot, ezt szeretnék az elkövetkezőkben kibővíteni. /Ferencz Zsolt: Sem a román, sem a magyar társadalom nem használja ki eléggé a felnőttképzés lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./2009. augusztus 7.
A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban megnyitották a JubilArts elnevezésű képzőművészeti kiállítást, augusztus 5-én író-olvasó találkozót szerveztek, hétvégén pedig megnyitják az Évezredek a Nagy-Küküllő mentén című állandó régészeti és várostörténeti kiállítást. Olyan írókat, költőket hívtak meg, akik e kisvárosból, illetve a környékéről származnak: Szente B. Levente, P. Buzogány Árpád, Vass István, Kincsesné Bokor Anna, illetve Zagyi Ferenc köszöntötte az érdeklődőket. Fülöp Lajos muzeológus, néprajzkutató, egykori múzeumigazgató elmondta, habár Keresztúr soha nem volt kiemelkedő irodalmi központ, éltek, tanultak és tanítottak itt olyan írók, költők, tudósok – mint például Kriza János, Aranyosrákosi Székely Sándor, Tompa László, Szabó Gyula, Tiboldi István –, akik érdemben gazdagították az erdélyi irodalmat. Az est szervezője és házigazdája Szente B. Levente író, költő volt, aki jelenleg a székelykeresztúri Kisváros című önkormányzati lap főszerkesztője. P. Buzogány Árpád először a Romániai Magyar Szó 1993-ban meghirdette pályázatára küldte be írásait, amelyet megnyert. A gagyi származású 44 éves írónak, költőnek azóta számos hazai és külföldi lapban jelentek meg versei és meséi, és kötetei is népszerűek. Vass István nyugdíjas pedagógus – bár két önálló kötete is megjelent – nem tartja magát írónak. Műveiben főként szakmai kérdéseket boncolgat. „Írásaimat, tanulmányaimat elsősorban a pedagógusoknak szántam. Manapság az oktatáshoz is kezdünk úgy viszonyulni, mint a politikához és sporthoz: az emberek úgy gondolják, hogy ehhez mindenki ért” – fejtette ki Vass István. Az idő fogságában című első kötetéből, majd Nevelésszociológiai vizsgálatok egy székelyföldi kistérségben című könyvéből olvasott fel egy részletet. Kincsesné Bokor Anna a maga szórakoztatására kezdett el írni. A székelykeresztúri irodalomkedvelők elsősorban 2003-ban megjelent Mesélő Erdély című könyvsorozatának első kötetét, A bátorság próbáját ismerik. Ez a könyv folytatása az unitárius gimnáziumban 100 évvel ezelőtt elkezdett, a környék hagyományainak, kincseinek összegyűjtésére irányuló munkának. Zagyi Ferenc Székelykeresztúr kulturális krónikája c. könyve év elején jelent meg, amelyben a szerző széles áttekintést nyújt a környék másfél évtizedes művelődési múltjáról. Az egykötetes szerző 38 éven keresztül volt a város kulturális életének szervezője, így hiteles tudósítást tud adni erről az időszakról. Hat év kitartó kutatómunka során állította össze kötetét. – Ezen a héten zajlanak Székelykeresztúr fennállásának 550. évfordulója alkalmából megszervezett ünnepi rendezvények. /Lőrinci Réka: Író-olvasó találkozó az 550 éve alapított Székelykeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./2009. szeptember 30.
Kisebbségi tradicionális közösségek változásban – revitalizációs stratégiák, megőrzés és az etnikai identitások politikai felhasználása címmel szervezett szeptember 29-én egész napos konferenciát a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ISPMN). A Kriza János Néprajzi Társaság székházában a különböző etnikai folyamatokról tartott tudományos tanácskozáson magyar, román és angol nyelvű előadások hangzottak el: a résztvevők többek között a debreceni Lajos Veronika, a kolozsvári Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc előadását hallgathatták meg, ugyanakkor a varsói Agnieszka Barszczewska tanulmányát is elolvashatták. Peti Lehel néprajzkutató, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a konferencia főszervezője elmondta: a tudományos tanácskozás célja fórumot teremteni azoknak a kutatóknak, akik a romániai kisebbségek körében vizsgálódnak. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet egyik legnagyobb projektje a kisebbségek intézményrendszere kataszterének elkészítése volt, ugyanakkor számba vették a kisebbségi közösségekről jelentős tudással rendelkező személyeket is. /F. Zs. : Konferencia a nemzeti kisebbségek helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2009. október 13.
Nagyszámú közönség jelenlétében szentelte fel Nagyajtán a katolikus filia új harangját Tamás János segédpüspök. A jelenlevőket Barabás Mihály tanár, a helybeli Kriza János-iskola igazgatója köszöntötte. A nagyajtai katolikusoknak 1935-ben lakóházból alakítottak kápolnát, melyet 2007-ben javíttattak. Kettős ünnepe volt ez a közel százlelkes filiának, mert nemcsak harangot szereltek, hanem Magyarok Nagyasszonya titulust, védőszentet kapott a kápolna. A 90 kg-os új harangot egy székelyudvarhelyi harangöntő ajánlotta fel a püspökségnek. A harang felirata: Az Úr dicsőségére adományozta Lázár Imre harangöntő-vállalkozó az Úr 2009. évében a gyulafehérvári főegyházmegye 1000. évfordulóján. Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk! /(Kgy. Z.): Harangszentelés és búcsú Nagyajtán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./2009. október 25.
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre 2009 októberének közepén Pusztinára, a Magyar Házba hívta tagjait. A meghívott előadó Tánczos Vilmos volt. A Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában tavaly megjelent gazdag kötet, a Lokális és transznacionális csángó életvilágok magyar szakemberek mellett románt, amerikait, lengyelt, németet is felvonultat. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. október (4). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2009. október 25.
A hét végén volt a másfél évtizede évente mindig megrendezett Kriza János Balladamondó Verseny, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében. Erdély tizennyolc középiskolájából érkeztek diákok Sepsiszentgyörgyre, a vetélkedőre. A zsűri Lestyán Attilának, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanulójának ítélte az első díjat. /Fekete Réka: A ballada a magyar nyelv múzeuma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./2009. október 28.
Valamennyi korosztály részvételére számít november 21-én a Kolozsvár magyar művelődési életéhez programokkal hozzájárulni kívánó, 1999-ben alakult Ördögtérgye Néptáncegyüttes. A szervezet tízéves születésnapját is megünneplő VI. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó gazdag programmal várja az érdeklődőket. Stanik Bence, az Ördögtérgye elnöke kifejtette, az egyesület Kolozsvár egyik legfontosabb kulturális-művelődési szervezetévé kezd válni. A program idén is gyermekfoglalkozással kezdődik, majd a Mátyás király álruhái című mesejátékot adja elő a Maros Művészegyüttes. Ezt követően Néprajzi egyetemi jegyzetek címmel a Kriza János Néprajzi Társaság rendhagyó, táncos könyvbemutatót tart: Gazda Klára, Szikszai Mária, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos mutatja be egy-egy kötetét. A tíz év alatt több ördögtérgyés házasság született. Megtartják a korábbi és a jelenlegi ördögtérgyések találkozóját. – Az Ördögtérgye aktív táncosainak mintegy fele oktat jelenleg folyamatosan a világ különböző országaiban: az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországon stb. és persze Erdély különböző településein. /Ferencz Zsolt: Évforduló – „Ne elégedjünk meg azzal, amit kaptunk, próbáljuk meg azt továbbadni” – bíztat Stanik Bence, az Ördögtérgye Néptáncegyüttes elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2009. október 30.
Móser Zoltán dunántúli fotóművész, művészettörténész, néprajzos, tanulmányokat és forgatókönyveket író, Erdélyhez szorosan kötődő sokoldalú tanár, akinek Névviseletek című hatkötetes sorozata első öt részét mutatták be október 28-án szerda Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. Tánczos Vilmos szerint az öt könyv műfaját nehéz meghatározni: a kötetek kicsit kalendáriumok és névmagyarázók is, ugyanakkor tartalmaznak régi magyar irodalmi verseket, népi időjárási regulákat, „hónapverseket”, vallásos himnuszokat, kottákat, szentek legendáit, vallásos népszokások, népi hiedelmek és jóslások leírását, nevekhez kapcsolódó szólásokat, közmondásokat. A Bicskén élő Móser Zoltán elmondta: munkájának célja megőrizni a megőrizhetőt népi hagyományunk gazdagságából, és kicsit ellensúlyozni azt az érdektelenséget, amely évek óta sújtja az anyaország sajtójában a népművészetet. Móser Zoltán főleg fotós, ez mutatkozik meg minden, eddigi kötetében. /Ö. I. B. : Nevekbe foglalt magyar folklór. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2009. november 3.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mai könyvtárának állománya a kolozsvári magyar intézmények könyvtárai közül a legnagyobb, a könyvtár három különböző épületben található. Mostani állományának gazdagsága alig közelíti meg annak a nagynevű, értékes könyvekből álló gyűjteménynek a gazdagságát, ami 1950-es felszámolása előtt jellemezte a könyvtárt. Ez a mai, megközelítőleg 80 ezer kötetet és számos kéziratos hagyatékot tartalmazó könyvtár az 1990-es újjáalakulás után jött létre, és semmit nem kapott vissza az eredeti tulajdonából. 1990-ben, az EME újjászervezésével a mai könyvtárat az akkor az egyesület birtokában levő mintegy 15 ezer kötettel indították útjára, azzal az elhatározással, hogy a továbbiakban beszereznek minden magyar nyelvű szakkönyvet és folyóiratot. A két szoba kevésnek bizonyult az egyre gyarapodó könyvállomány számára, ugyanis az Országos Széchényi Könyvtár és az Akadémiai Könyvtár folyamatosan támogatja a könyvtárat, emellett hazai és külföldi magánszemélyek és kiadók is adományoztak könyveket. 1991-ben Győrbiró István sepsiszentgyörgyi tanár és Binder Pál brassói nyugalmazott kutató–tanár letétbe helyezték kézirataikat az EME-nél, ezzel megalapozva a kézirattárat. Az EME két együttműködési megállapodást kötött 1994-ben: a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemmel az EME könyvtárának egyetemi jegyzetekkel történő kiegészítéséről és a Magyar Országos Levéltárral a tudományos együttműködésre. Az EME könyvtára jelentős hagyatékokat kapott, Szabó T. Attila, Pataki József történetkutató, dr. Kós Károly néprajzkutató és Nagy Jenő nyelv- és néprajzkutató hagyatékát. Az utóbbi két hagyatékot az EME tartós használatra a Kriza János Néprajzi Társaságnál helyezte el. A raktározási gondokat 1995-ben sikerült – ideiglenesen – megoldani a Jordáky könyvtár, a Lakatos utcai könyvtár, kézirattár és kutatóműhely megindításával, ami Jakó Zsigmond professzor, Sipos Gábor és segítőtársaik, tanítványaik munkájának köszönhető. Jelenleg az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek 3 működő könyvtára, 3 könyvtárosa és egy levéltárosa (Bogdándi Zsolt) van. Könyvtárai: Rhédey ház (Jókai utca 2.). Ide kerültek a nyelvészeti és irodalomtörténeti szakmunkák is, itt avatták fel az EME Információs Dokumentációs Központját 2007 januárjában. Jordáky könyvtár: 1995 óta működik, Jordáky Lajos hagyatéka mellett itt van Gobbi Hilda kb. 24 000 kötetes színházi könyvtára, amelyet 1991-ben kapott meg az EME. Lőrinczi ház (Lakatos utca): kézirattári részleg Szabó T. Attila, Nagy Jenő, Brüll Emánuel, Gy. Szabó Béla, Kelemen Lajos, Kós Károly, Nagy Jenő, Vetró Artúr, Bözödi György, Imreh István, Jordáky Lajos és mások hagyatékai, középkori oklevelek fényképei, kézikönyvtár több mint tízezer kötettel. Az Elektronikus Információ Szolgáltatáshoz Kolozsváron diákok csak az EME könyvtárában férhetnek hozzá szabadon. Az EME könyvtárai jelentős részét katalogizálták, bevezették az Erdélyi Közös Katalógusba (https://ekka.progress.ro). /Papp Kinga, könyvtáros: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jelenlegi könyvtárai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./2009. november 23.
A kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepelték a hatodik Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozón. Az rendezvény délelőtti programjai elsősorban gyermekeknek szóltak, délután pedig felnőtt táncoktatással, a Kriza János Néprajzi Társaság könyvbemutatóival, nemez- és fotókiállítással folytatódott a program. Az esti gálaműsoron fellépett a Zurboló, a Szarkaláb, a Kaláka és a szegedi Cuháré néptáncegyüttes is. Az Ördögtérgye pedig a Feketetó – a feketetói vásár táncban és énekben című műsorát mutatta be. Néprajzi egyetemi jegyzetek címmel Gazda Klára, Szikszai Mária, Keszeg Vilmos, Pozsony Ferenc könyveit mutatták be. Ezt követően az Ördögtérgye Néptáncegyüttes tíz év nemezterméséből szervezett kiállítást és vásárt. Henics Tamás bécsi fotóművész Falu szélén, táncház mélyén című fotókiállítását is délután nyitották meg. Kallós Zoltán néprajzkutató és Lengyel „Türei” László is népdalokat énekelt. /Tízéves születésnapját ünnepelte az Ördögtérgye. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2009. november 26.
November 24-én a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság székházában megnyílt Petrás Mária csángó képzőművész és énekes kiállítása. Az agyagból megformált kerámia-domborművek, Petrás Mária neve és munkássága sokakat vonzott a megnyitóra. Vándorkiállításról van szó: a moldvai vallásosságból ihletődött domborműveket már Válaszúton, Gyergyócsomafalván, Zágonban és Csíkszeredában is megtekinthették a csángó kultúra iránt érdeklődők. /Sipos M. Zoltán: Csángó harmónia agyagban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./2009. december 2.
Hülyének nézik az olvasót, és a megosztás logikáját érvényesítik azok az intézmények, amelyek bizonyos szempontok alapján szétválasztják a magas és a populáris irodalmat, kultúrát. Adottnak veszik, hogy vannak az elitek, akik képesek arra, hogy a magas irodalmat befogadják, és vannak a kirekesztettek, akik számára csak egy megrágott, bizonyos mértékben stupid irodalom lesz elérhető – Selyem Zsuzsa irodalomkritikus fenti gondolata vitát szült a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Kriza János Néprajzi Társaság hétvégi konferenciáján. A Kultúra és piac című kolozsvári rendezvényen Selyem Zsuzsa előadásában (A kortárs irodalom opciói a posztkom kapitalizmusban) kiemelte, vannak olyan több milliós példányszámban eladott regények (ide sorolta Stephenie Meyer, Paulo Coelho, Wass Albert műveit), melyek jól meghatározott célcsoportnak nyújtanak szolgáltatást: ready-made (készen kapott) közösségi identitást kínálnak megvételre anélkül, hogy az olvasót önreflexióra, kritikai gondolkodásra ösztönöznék. Wass Albert regényei „kényelmes monotonitással kínálják fel az olvasóknak a felsőbbrendűség érzését”. Selyem Zsuzsa szerint az irodalmi intézmények a pártpolitikai struktúrákat másolják „Azt mondják az általam igen tisztelt irodalomtanárok, hogy Coelho, Meyer azért jó szerzők, mert legalább rászoktatják a diákokat az olvasásra. Csakhogy Coelhótól soha nem fogunk eljutni Nádas Péter, James Joyce, Virginia Woolf olvasásáig” – magyarázta a kortárs irodalmat oktató egyetemi adjunktus. Fekete László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint Selyem pesszimista következtetéseket vont le a populáris és magas irodalmi kultúra elválasztásából. Elmondta, nem érti, miért újszerű és drámaibb most a különválasztás, amikor ez mindig is megvolt. Berszán István, a BBTE magyar irodalom tanszékének vezetője ellentmondást vélt felfedezni abban, ahogy „sajnálkoztunk a populáris és a magas irodalom szétválasztásán azután, hogy elmondtuk, milyen óriási szakadék van közöttük”. /O. M. : Olcsó identitást adó könyvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./2010. március 19.
Azok a "fekete" napok…
(Húszéves az RMDSZ című kiadvány nyomán)
1990. március 15.
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának első "szabad" megünneplése, incidensekkel, előzetes és hónapokig ismételgetett hisztérikus rágalmakkal. Az 1848-as forradalomra való békés emlékezéseket több városban megzavarják a Vatra Româneasca hívei. Szatmárnémetiben az ünneplőkre támadnak, magyarokat vernek meg.
Március 16.
A Tudor lakónegyedben lévő gyógyszertár bejáratára kitett kétnyelvű felirat ürügyén a Vatra Româneasca Szövetség magyarellenes provokatív tüntetést szervez Marosvásárhelyen. Magyarellenes tüntetések Szatmárnémetiben is. Az RMDSZ Országos Elnöksége nyilatkozatban, Maros megyei vezetősége, Sütő András aláírásával, nyílt levélben hozza a hatalom tudomására a magyarság fenyegetettségét.
Március 17.
• Marosvásárhelyen folytatódnak a magyarellenes megmozdulások. Feltüzelt román tüntetők behatolnak a református egyház felsővárosi hivatalába, bántalmazzák az ott tartózkodókat és feldúlják az irodát; eltávolítják az 1848-as emléktáblára a magyar követség által elhelyezett, piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút. A rendőrség figyelmen kívül hagyta a helyi RMDSZ-vezetők ez irányú panaszát. Az RMDSZ elnöksége tiltakozik a magyarellenes provokációk ellen. A Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa nem reagál az RMDSZ helyzetjelentéseire.
• Kolozsváron megalakul a Bolyai Társaság (április végén a Cégbíróságon megkapta a jogi személy státusát is). Célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése, a kolozsvári tudományegyetem visszaállítása.
Március 18.
• Folytatódnak Marosvásárhelyen a magyarellenes megmozdulások.
• Kolozsváron megalakul a Romániai Magyar Zenetársaság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság.
Március 19.
Román nacionalista tömeg Marosvásárhelyen tüntet a magyarok ellen. A környékről 13 busszal hoznak további tüntetőket. Megtámadják a magyar nemzetiségűeket és leszaggatnak minden magyar feliratot. Az RMDSZ székházát fejszékkel, husángokkal ostromolják meg. Az épületben bennrekedt 75 személyt a rendőrség nem védi meg. Később a katonaság szabad elvonulást ígér a magyaroknak, viszont tétlenül szemléli, hogy a román tömeg láncokkal, botokkal támad a székházból távozókra. Sok a sebesült, Sütő András írót fél szemére megvakítják.
Március 20.
• Román tömegek rátámadnak a magyarokra, sok a sebesült. Este Iliescu elnök nyugalomra inti a románokat és a magyarokat. A válság kezelésére Bukarestben összeül az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága. A megbeszélésen részt vesznek a Nemzeti Liberális Párt képviselői is.
• Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozik a történtek miatt, és kéri az események kivizsgálását.
•Az RMDSZ vezetősége magyarországi és romániai értelmiségi találkozón vesz részt Budapesten, hogy párbeszédet kezdjenek a két nép és a két kultúra kapcsolatainak kritikus kérdéseiről. Nyilatkozatot adnak ki a szatmárnémeti és marosvásárhelyi magyarellenes provokatív akciókról.
• Székelyudvarhelyen 20 ezer ember részvételével a nagygyűlésen elutasítják a marosvásárhelyi Vatra Româneasca provokációját. Felhívásukat a román kormányszervekhez és az ENSZ-hez intézik.
Az előző napi események hírére az RMDSZ sztrájkot hirdet a gyárakban, de a türelmetlen munkások a város központjába vonulnak, hogy a megyei tanács székháza előtt tiltakozzanak az előző napi magyarverések ellen. Román tömeg is gyülekezik Marosvásárhely központjában, a katonaság kordont von a magyarok és a románok közé. Ismét Szászrégen környéki román falvakból hoznak teherautókkal, autóbuszokkal románokat, akik dorongokkal, fejszékkel, rönkhúzó csáklyákkal felfegyverkezve átszakítják a kordont, és megtámadják a magyar tüntetőket, akik védekezésül visszavágnak. Az összetűzésnek 6 halálos áldozata van, majdnem félezer a sebesült. A román kormány nyilatkozatában Magyarországot vádolja a marosvásárhelyi vérengzésért. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)