udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
506
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 481-506
Névmutató:
Geoana, Mircea Dan
2005. november 14.
Éles támadást indítottak a kisebbségi törvénytervezet ellen a Szociáldemokrata Párt vezetői a hét végén. Mircea Geoana, a párt elnöke (volt külügyminiszter), valamint Adrian Nastase ügyvezető elnök a hétvégén Marosfőn vett részt a PSD megyei vezetőivel tartott találkozón. Geoana szerint a tervezet kulturális autonómiát helyez kilátásba a romániai kisebbségek számára, ez éket verne a szerinte „harmonikus” közösségben élő romániai etnikai csoportok közé. A politikus valamiféle „enklávé” kialakulásától és szuverenitásának elvesztésétől félti a román államot. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a kormánykoalíció miniszterelnök-helyettese az MTI kérdésére válaszolva emlékeztetett arra, hogy a most ellenzékben lévő PSD tavaly év végéig az RMDSZ támogatásával kormányozta az országot. Mostani magatartásával azonban ez a párt megcáfolja mindazt, amit kormányzása négy évében mondott és tett, ha így folytatja, ismét egy Ion Iliescu (volt államfő) által befolyásolt nacionalista párttá válik – állapította meg az RMDSZ-elnök. Markó ugyanakkor politikai szempontból rossz módszernek tartaná, ha az RMDSZ a koalícióból való kilépéssel fenyegetőzne. Ezzel ugyanis a román közvélemény előtt zsarolóknak tüntetnék fel a magyarok politikai szervezetét. /A PSD kampányfogása. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./2005. december 9.
Traian Basescu megkérdezettek 52 százaléka bízik, derül ki a CURS felméréséből. Őt követi, Mona Musca liberális politikus, volt művelődési miniszter (47 százalék). Sorrendben a harmadik Theodor Stolojan elnöki tanácsos (35 százalék), majd Mircea Geoana (33 százalék), illetve Corneliu Vadim Tudor (32 százalék). A közvélemény-kutatás szerint a kisebbségi törvény körüli vita miatt Markó Béla volt az a politikus, akinek a bizalmi indexe a leginkább romlott (74 százalék). Őt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök követi (73 százalék), majd Ion Iliescu volt elnök (72 százalék) és Adrian Nastase (71 százalék). Mind a liberális és demokrata pártból álló D.A. Szövetség, mind pedig a Szociáldemokrata Párt (SZDP) támogatottsága enyhén csökkent novemberhez viszonyítva 2, illetve 3 százalékkal. A Nagy-Románia Párt (NRP) népszerűsége mintegy 5 százalékkal ugrott meg, az RMDSZ, a Konzervatív Párt (KP) megítélése nem módosult különösképpen. /Sz. K.: Máris érezteti hatását a kisebbségi törvény körüli vita. Növekszik a Nagy-Románia Párt és vezetőjének népszerűsége? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szemfüles Cozmin Gusa felismerte a tálcán kínálkozó lehetőséget: betölteni az ellenzéki szerepkörben is eléggé szűk mozgástérben keletkezett űrt. Tizenhat évvel a rendszerváltás után azonban már nem olyan egyszerű zsebpártokat felduzzasztani. Gusa és Boc, a Demokrata Párt elnöke észre sem veszik, hogy a tervezet elleni támadásaikkal a sokszor eltemetett Vadim Tudort erősítik. Ezt jelzi, hogy sok év után először a Nagy-Románia Párt támogatottsága növekedni kezdett, a közvélemény-kutatások szerint. /Salamon Márton László: A nevető harmadik. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2005. december 21.
Botrányba fulladt a parlament együttes ülése december 20-án. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Mircea Geoana, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke a legválogatottabb sértéseket vágták egymás fejéhez a kormányfő évi jelentésének bemutatása alkalmából. A támadásokból az RMDSZ-nek is jutott, a szövetség három európarlamenti megfigyelőjét Geoana azzal vádolta, csak a magyar érdekekért lobbiznak. Frunda György szenátor visszautasította a vádakat felszólítva az SZDP-elnököt, kérjen bocsánatot a magyar közösségtől.– Másfél milliós közösség képviselői vagyunk, nem másodrangú állampolgárok, az SZDP vazallusai, hogy leckéket fogadjunk el önöktől, hogy hol és mit kell képviselnünk – mondta. /Botrány a Tariceanu-jelentés kapcsán Románia parlamentje nem hazudtolja meg önmagát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./2006. január 14.
Adrian Nastase a volt kormányfőnek, aki jelenleg a képviselőház elnöki, és az SZDP ügyvezető elnöki tisztségét tölti be, vagyonbevallásával jelentkeznie kell a korrupciós ügyek kivizsgálására létrehozott kormányhivatalnál. Egy ingatlan megvásárlásának ügyéről van szó, de Ilie Botos, Románia főügyésze kifejtette: a vizsgálatot nem csak erre az ingatlanra, hanem a politikus adóbevallásában szereplő javakra, bankszámlákra is ki akarják terjeszteni. Mircea Geoana, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, Nastase örök riválisa, a sajtón keresztül azt üzente neki: alaposan elege lett abból, hogy a pártra is kihassanak az ügyvezető elnök kétes vagyoni ügyletei. /Nastasét kihallgatja a korrupcióellenes hivatal. Geoana arra használja fel a botrányt, hogy megszabaduljon riválisától. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2006. január 24.
Riválisa, Adrian Nastase eltávolítására készül Mircea Geoana, az SZDP elnöke – kommentálják a központi lapok a Szociáldemokrata Párt (SZDP) brassópojánai találkozóján elhangzottakat. Geoana javasolta: módosítsák a párt alapszabályzatát, töröljék belőle az ügyvezető elnöki tisztséget. Erre rendkívüli kongresszust hívna össze márciusban vagy júniusban. Geoana arra számít, hogy mire Nastase számára esetleg kedvezően, lezárul a botrány, az ügyvezető elnöknek gyakorlatilag nem lenne hova visszatérnie. Geoana mellőzni akarja Ion Iliescut is. Napvilágot látott egy felmérés, amely szerint a megkérdezettek Adrian Nastasét tartják Románia egyik legkorruptabb kormányfőjének. Messze tőle a második helyen áll egy másik SZDP-s, Nicolae Vacaroiu. Az adatok szerint a D. A. Szövetséget a szavazók 48 százaléka, az SZDP 22 százaléka támogatja. /-y-a: Geoana egyeduralomra törekszik. Kihúzná a széket Nastase alól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2006. január 24.
Január 23-án Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke Sepsiszentgyörgyön kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet az első lépés „az RMDSZ valódi terve”, a területi autonómia felé. – Nem kellene engednünk e tekintetben – mondta Geoana, és hozzátette, egyre erősebb az a meggyőződése, hogy Romániában nincs szükség a kisebbségi törvényre. Előzőleg Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kijelentette, hogy az RMDSZ vállalta a területi autonómiát szabályozó törvény kidolgozását. Hozzátette: ez nem fog máról holnapra elkészülni. Mircea Geoana szocialista kollégáját sem kímélte, megdöbbenését fejezte ki annak kapcsán, hogy a Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke romániai látogatásán sürgette a kisebbségi törvény elfogadását: „Mióta áll jogában egy ország parlamenti elnökének beavatkozni egy másik országban folyó törvényhozási vitába?” – kérdezte Geoana. Szerinte elérkezett az ideje annak, hogy Románia kilépjen „a másodrendű partner szerepből a Magyarországgal való viszonyban”. – Nyilvánvaló, hogy Szili asszony elkezdte a választási kampányát Magyarországon, de megengedhetetlen, hogy romániai témák váljanak a magyarországi kampány részévé – mondta Geoana. Geoana a székelyföldi románokért is aggódik, ezért úgy döntött: szenátori irodát nyit Kovászna megyében, hogy segítse az itteni románokat, akiket szerinte továbbra is elnyomnak, és a gazdasági projektek kapcsán is mellőzik őket. Az SZDP elnöke elmondta, pártja a következőkben kitüntetett figyelmet szentel Hargita és Kovászna megyének. /Területi autonómiával riogat Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2006. január 25.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 24-én visszautasította a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökének, Mircea Geoananak nyilatkozatát, miszerint hét végi marosvásárhelyi látogatása során „nyomást gyakorolt” volna Romániára a kisebbségi törvény kapcsán. Szili Katalinnak – kiváltképpen a magyar kultúra napján – a kulturális autonómiára irányuló törekvéseket nemcsak joga, de kötelessége üdvözölni és támogatni. Szili Katalin szerint „sajnálatos, hogy az EU-csatlakozás előtt álló Romániában a volt külügyminiszter alkotmányellenesnek tartja a kulturális autonómia felvetésének, törvényi rendezésének kérdését. Ez az alapállás megnehezíti az érdemi viták konstruktív megoldását” – áll a közleményben. – Várható volt, hogy az SZDP a magyar kártya ismételt kijátszásával próbál kitörni abból a bűvös körből, amelybe a korrupció kapcsán az utóbbi hetekben beszorították – fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Markó Béla felelőtlennek és éretlennek minősítette a szociáldemokrata pártvezető magatartását. „Hirtelen beleköt az RMDSZ-be, beleköt a székelyföldi magyarságba, beleköt Magyarországba is, figyelmeztetve e szomszédos országot, ne szóljon bele abba, hogy mi történik az erdélyi magyarsággal.” – mondta. A bukaresti román napilapok közül többen is azt hangsúlyozták, hogy Geoana nyilatkozatával a pártra nehezedő botrányokról próbálja elterelni a közvélemény figyelmét. /Magyar reagálás Geoana vádjaira. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2006. január 28.
Traian Basescunak a nemzeti kisebbségekkel és az autonómiával kapcsolatos nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy államfőnek nem e kérdéskör szakavatott ismerőinek a tanácsát kéri ki, mielőtt ezekről a témákról nyilatkozik – vélekedett Eckstein-Kovács Péter szenátor. Ez derül ki Basescu legutóbbi cinikus megjegyzéseiből is, az államfő Strasbourgban kijelentette, senki sem kérheti számon a jelenlegi román vezetésen a kisebbségi törvény hiányosságait, hiszen Európában sincs „lemásolható” modell e kérdés rendezésére. Eckstein az államfő figyelmébe ajánlotta a finnországi svédek autonómiájáról szóló bibliográfiát. Finnország azon részein ugyanis, ahol a svéd lakosság többségben van, az egyetlen hivatalos nyelv a svéd, egyes felsőoktatási intézmények oktatási nyelve pedig csakis a svéd. Hiba volt az az államfői kijelentés is – mondta a szenátor – amely párhuzamba állította a romániai magyarok és a magyarországi románok helyzetét. Eckstein szerint a magyarországi románok épp elég joggal rendelkeznek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett, autonómiáról szóló kerekasztal-beszélgetést Eckstein-Kovács Péter jó kezdetnek tartja. Az a tény, hogy az RMDSZ is képviseltette magát a megbeszélésen, az RMDSZ-nek a kérdés iránti nyitottságát bizonyítja. A szenátor kommentálta Mircea Geoana SZDP-elnök azon kijelentését is, miszerint Sepsiszentgyörgyön szenátori irodát nyitna. Csak abban a megyében lehet egy szenátornak, képviselőnek irodája, ahol az illető mandátumát nyerte. A Gorj megyei Geoana tehát nem jogosult arra, hogy irodát nyisson Székelyföldön. /Nagy-Hintós Diana: Félrevezetik Basescut autonómia-ügyben? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./2006. február 3.
Adrian Nastase után most Mircea Geoanaról, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökéről derülhet ki, hogy tisztázatlan üzleti ügyei vannak. Az Evenimentul Zilei című napilap értesülései szerint Geoana néhány hete a közel egyhektáros bukaresti telkén adott túl gyanús körülmények között. Ez az ingatlan nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában. A lap úgy tudja, Geoana ezt a földterületet 48 ezer euróért vásárolta felesége unokatestvérétől, noha a telek piaci értéke 33-szor nagyobb a vételárnál. Az SZDP-elnök elhallgatott egy olyan ingatlant, aminek reális értéke nem kevesebb mint 1,6 millió euró. Magyarán: Geoana vagyonnyilatkozatából több mint másfél millió dollár hiányzik. A pártelnök cáfolta a lap információit. /Korrupciós botrány Geoana körül is? Ingatlanszakértő nagynéni helyett unokaöcs. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ “Nem cselekedtem a törvény ellen, ezért nem kell lemondanom pártbeli tisztségemről, folytatni fogom a tevékenységemet a szociáldemokraták élén” – jelentette ki Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke reagálva a napilap ellene irányult vádjaira. Véleménye szerint a szociáldemokraták lejáratókampány áldozatai. Ion Iliescu PSD-szenátor szintén az ügyvezető-bizottság ülése előtt kijelentette, hogy az PSD megítélése romlik, s ezért az alakulat több vezetőjét terheli felelősség. /I. I. CS.: Geoana sógora az ingatlanügynök. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./2006. február 13.
Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kikelt a Demokrata Párt nacionalista nyilatkozatai ellen. Véleménye szerint Emil Boc elnök és elvbarátai az effajta retorikával akarják növelni befolyásukat Erdélyben. Ezután a párt vezetősége Sepsiszentgyörgyre utazott találkozni Hargita és Kovászna megye románságának képviselőivel. Sajtóértekezletén Mircea Geoana bejelentette, hogy pártja ezután szívén viseli sorsukat, ő maga is szenátori irodát nyit Sepsiszentgyörgyön, Ioan Rus pedig megbízást kapott, hogy készítse el a párt Erdély-stratégiáját. Az előzmények: National című lap, 2001. nov. 22.: Ioan Rus belügyminiszter után Ioan Stan PSD-képviselő, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/-bizottság elnöke sajtóértekezleten jelentette be a fenyegető veszélyt: a Székelyföld tervezett autonómiája révén Románia elveszti területének jelentős részét, a románok kénytelenek lesznek elhagyni szülőföldjüket. Hasonlóan Iliescu államelnökjelölt gyulafehérvári kortesbeszédében (Curierul National, 1996. nov. 11.), az (akkor még) elnök kijelentette: „Mindig elleneztem és ellenezni fogom az RMDSZ némely vezetőinek autonómia-követeléseit és ezzel a román állam egységének szétdarabolását. Nem feledhetjük el, hogy az RMDSZ választási programja kendőzetlenül beszél az etnikai alapú területi autonómiáról, ami egyet jelentene Románia föderalizációjával.” Adrian Nastase (az akkor ellenzéki PDSR alelnöke) ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe /Dimineata, 1997. okt. 27/, majd kijelentette: a románságot elmagyarosítják, nemzeti jelképeit, civilizációjának bizonyítékait eltüntetik, ilyen körülmények között állandó harcot kell folytatnia jogaiért. Ultima Ora, 1997. nov. 24.: Választási kampánya keretében a PDSR harcot indított az erdélyi szavazóbázis megnyeréséért. A párt vezetősége Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezeteinek képviselőivel, ez alkalomból elhatározták, hogy a nacionalizmus jegyében külön Erdély-programot indítanak be. Adevarul, 1998. jún. 22.: A PDSR vezetősége Nagyváradon közzétette Erdély-kiáltványát, hogy ellensúlyozza az RMDSZ egyre radikálisabb politikáját, amelynek célja az etnikai autonómia és általa az ország föderalizációja. Adevarul, 2000. márc. 20.: „A PDSR meg akarja hódítani Erdélyt. Célja, hogy a jobboldali erőket kiszorítsa onnan, és megmentse az országot az összeomlástól, amelybe a Demokrata Konvenció kormánya vitte.” A hódítás tovább folyik. /Barabás István: Erdélyi hódítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./2006. március 3.
A Legfelső Védelmi Tanács több jogszabálytervezetet tárgyal, amelyek máris vitát és váltottak ki. A tervezeteket, amelyek között szerepel a titkosügynökök alapszabályzata, a titkosszolgálat szervezése és működése, valamint az ország biztonságvédelmi stratégiája, Traian Basescu államfő kérésére titkosnak minősítették. Egyes vélemények szerint a titkosítás visszaélést jelent, sérti az állampolgár jogait és szabadságát. A titkosügynökök szakmai alapszabályzata előírja, hogy nem felelősek, amennyiben szolgálati feladataiknak a törvényes keretek közötti gyakorlása során bántalmaztak egy személyt vagy annak vagyonkárt okoztak. Szintén az alapszabályzat-tervezet írja elő, hogy a küldetésben lévő tisztet az illetékes hatóság engedélye nélkül nem motozhatják meg, nem tarthatják vissza, és nem tartóztathatják le. Az ország biztonságát közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében a tisztek bármilyen szállítási vagy közlési eszközt felhasználhatnak, utólagos kártérítéssel. A román titkosszolgálat alkalmazottai a közintézményektől, hatóságoktól és magánszervezetektől kérhetnek és ingyen hozzájuthatnak adatokhoz, okiratokhoz vagy ezek másolatához, amennyiben ezek a nemzetbiztonság megvalósításához szükséges információkat tartalmaznak. A titkosügynökök „megállapíthatják” a tettenéréses bűncselekményt, amely terrorista akciók szervezésére vagy végrehajtására, korrupcióra, szervezett bűnözésre vonatkozik. A tisztek magáncégeket is létesíthetnek, fedezetként. A készülő jogszabálytervezetek több mint 30 kockázatot, az ország biztonságát veszélyeztető cselekményt sorolnak fel, többek között a nyilvános helyen terjedő információk tartalmának elferdítése vagy a víz és energia tartalékok pazarlása. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke, szerint az alapszabályzat-tervezet erkölcstelen és alkotmányellenes. Túllépi hatáskörét a titkosszolgálat – figyelmeztet a Nyílt Társadalomért Alapítvány. A Nyílt Társadalomért Alapítvány közleményben fejezte ki „aggodalmát” a román titkosszolgálatnak a telefonlehallgatások ügyében kifejtett véleményével kapcsolatban. A titkosszolgálat szerint az, hogy a telefonlehallgatáshoz bírói meghatalmazás szükséges, nem érvényes a titkosszolgálati tevékenységben, esetükben a nemzetbiztonsági törvényt kell alkalmazni. Ez pedig elegendőnek tartja a főügyészség által megnevezett ügyész engedélyét. Az alapítvány figyelmeztet, hogy a büntető eljárási törvénykönyv előírásai szerint a lehallgatási parancs legtöbb 30 napra szólhat, és meghosszabbítható, anélkül, hogy a 4 hónapot meghaladná. A nemzetvédelmi törvény azonban lehetővé teszi, hogy az ügyész 6 hónapra állítsa ki a parancsot, a meghosszabbításnak pedig nem szabnak határt. /Működési szabályzat készül a titkosügynököknek. Korlátlan visszaélések törvényes engedélyezése? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./2006. március 6.
Nem alkudozik többet az RMDSZ a kisebbségi törvénytervezet kapcsán – jelentette ki Puskás Bálint szenátor, aki szerint a tervezetet a parlament elfogadja a május közepére várt Romániáról szóló országjelentésig. Antal Árpád képviselő reméli, hogy Traian Basescu államelnök március 15-i ajándéka az lesz, hogy nyilvánosan kifejezi a kisebbségi törvénytervezet támogatását. A politikus szerint jelen pillanatban Emil Boc DP-elnök, Mircea Geoana SZDP-elnök és Corneliu Vadim Tudor NRP-elnök retorikája között nincs semmi különbség. /Kisebbségi törvénytervezet: nem alkudozik többet az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./2006. március 8.
Az Amerikai Egyesült Államok hadserege támadást indíthat Románia területéről anélkül, hogy ehhez engedélyt kérne, vagy akár tájékoztatná Bukarestet, derül ki az amerikai katonai létesítmények romániai elhelyezéséről szóló egyezményből. A parlament védelmi és külügyi bizottságai március 7-én együttes ülésen tárgyaltak a tavaly decemberben aláírt egyezmény ratifikálásáról. A szenátorok, különösen Mircea Geoana, a felsőház külügyi bizottságának elnöke, valamint Norica Nicolai, a védelmi bizottság alelnöke magyarázatot kértek annak kapcsán, hogy az amerikai haderő támadást indíthat Romániából, illetve hogy a romániai amerikai támaszpontok részei lehetnek egy globális katonai programnak, például a rakétapajzsnak. /Szabad kezet kap Amerika. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./2006. március 10.
Legutóbb jó néhány évvel ezelőtt tapasztalt hisztériát váltott ki a román közvéleményben a március 15-én Székelyudvarhelyre tervezett székely nagygyűlés. A Ziua című napilap állítólagos székely katonai légiókról cikkezett, az ellenzék szerint pedig Traian Basescu államfő találkozót hívott össze a Cotroceni palotába, hogy a belügyminiszterrel elemezzék a „potenciálisan robbanékony helyzetet”. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra kérte a magyarságot, ne vegye figyelembe a fenyegetéseket és ne hagyja magát megtéveszteni „az autonómiaharcot megsemmisíteni kívánó hangok” által. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke azt állította, hogy Traian Basescu államfő találkozott a belügyminiszterrel, az igazságügyi tárca vezetőjével és várhatóan a hírszerző szolgálatok vezetőivel is, hogy elemezzék a március 15-i robbanékony helyzetet. Geoana hozzátette, az SZDP méltatlannak és veszélyesnek tartja, hogy Tőkés László református püspök a székelység autonómiaharcáról beszéljen. Az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Egyesület Hargita megyei szervezete felhívást intézett a románokhoz, hogy ne menjenek március 15-én Székelyudvarhelyre, mivel nem kell részt venniük olyan „provokációkban, amelyek hátrányosak a román népre és államra nézve”. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetősége elítéli és veszélyesnek tartja az utóbbi időben a Székely Nemzeti Tanács és a Székely Nagygyűlés ellen irányuló „támadássorozatot”. Tóth-Birtan Csaba, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke elmondta, nem ért egyet az SZNT „politikai eszközeivel”, de elítéli és veszélyesnek tartja a nagygyűlés szervezői ellen irányuló támadásokat. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ vezetője szerint a területi autonómiát csak kommunikáció révén lehet elnyerni. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete aggodalommal értesült, hogy a Maros megyei rendőrség felkutatta és elkobozta az újságárusoktól az Európai Idő című lap 5. számát. Az akció a sajtószabadság megsértését jelenti – áll a szakmai szervezet állásfoglalásában. A Ziua című napilap azt állította, hogy a székelyföldi autonómiáért síkraszálló civil-polgári mozgalom mögött egy 2002. szeptember 5-én Magyarországon bejegyzett Székely Légió nevű félkatonai szervezet áll. Az állítólag dunaújvárosi székhelyű, „ETA- és IRA-típusú félkatonai szervezet” „parancsnoka” egy bizonyos Révész Tibor, aki a „magyar büntetés-végrehajtási szervezet keretében” dolgozott (vagy dolgozik). A „Legion Siculus” „főparancsnoka” alá tartozó „vezérkarhoz” tartozna egy „gyakorló bázis”, valamint három „hadsereg”. A „légió” állítólag „Magyarországon dolgozó fiatal székely értelmiségiek” köréből verbuválja „harcosait”. /Március 15.: a múltat idéző hisztéria. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2006. március 17.
Adrian Nastase március 16-án a képviselőház plénuma előtt is bejelentette lemondását a házelnöki tisztségről. Ez a lépés „az SZDP-beli kollégák döntésének következménye” , de „tiszteletbeli gesztus is a parlament intézménye felé” – mondotta. Úgy vélekedett: lemondásával az „álproblémák” és a „forgatókönyvek” folytatódni fognak. Egyes elemzők szerint a botrány mögött Miron Mitrea, Viorel Hrebenciuc és Ion Iliescu áll. Ők vették rá Mircea Geoana elnököt arra, hogy megzsarolja a területi szervezetek elnökeit: ha nem vonják meg Nastasétól a támogatást, majd a jelenlegi vezetőség mond le. Elkezdődött az „utódlási harc” a képviselőházban. Az SZDP szerint erre a tisztségre csakis szociáldemokrata jelöltet lehet megválasztani, a D.A. Szövetség szerint azonban az utódnak a jelenlegi kormánypárt köréből kell származnia, a kormánypártok közti egyezségek értelmében a liberálisoké a jelölés joga, ők pedig Bogdan Olteanut, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztert javasolják. Ezzel a jelek szerint a demokraták és az RMDSZ egyet is értenek, a Konzervatív Párt (KP) azonban saját jelöltet javasol Daniela Popa képviselő személyében. /Sz.K.: Nastase-búcsú a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2006. március 29.
Nyílt levélben kérte Mircea Geoanát, a PSD elnökét és Cristian Diaconescut, a PSD etikai bizottságának elnökét Veress Róbert újságíró, az Adevarul napilap egykori riportere arra, hogy zárják ki a pártból Adrian Paunescu szenátort. Veress – aki a 2003 és 2004 között az Adevarulban közölt cikksorozatával felhívta a figyelmet Csibi István csíkszeredai üzletember garázdálkodásaira, kifogásolja, hogy a PSD szenátora nyilvánosan kiállt Csibi mellett. „Paunescu védelmébe vette Csibi István maffiótát, ami a hazai felelős sajtó elleni nyílt támadást jelent” – áll Veress levelében. /S. M. L.: Paunescu kizárását kéri Veress. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2006. április 1.
Március 31-én beszédet mondott Basescu elnök az Európai Néppárt római kongresszusán, a Demokrata Pártot képviselve. Az elnök arról biztosította a néppárt politikusait, hogy Románia 2007-es csatlakozása nem okoz majd gondot az Európai Uniónak. Felháborodásának adott hangot a Szociáldemokrata Párt elnöke, Mircea Geoana amiatt, hogy az államfő elutazott Rómába az EPP kongresszusára. Az alkotmány szerint az ország elnökének tartózkodnia kell a politikai tevékenységtől. /Basescu DP logóval lobbizott a demokratáknak az EPP-kongresszuson. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./2006. április 25.
Bárki, aki részt vesz az egyelőre csak papíron létező Szociáldemokrata Pólus létrehozásában, elveszítheti tagságát a Szociáldemokrata Pártban (PSD), jelentette ki Mircea Geoana, a PSD elnöke, a figyelmeztetés az alakulat korábbi vezérének, Ion Iliescunak szól. Geoana azt követően „üzente” ezt Iliescunak, hogy a volt pártelnök és államfő elismerte: a május 3-án megalapítandó Szociáldemokrata Pólus (PS) tulajdonképpen egy új baloldali politikai erőnek, s mint ilyen, a PSD vetélytársának ígérkezik. A PSD jelenlegi elnöke már másodszor fenyegeti Iliescut kizárással. Tavaly ősszel azzal vádolta a volt államfőt, hogy rendkívüli kongresszus összehívását sürgeti a megyei pártszervezeteknél az országos vezetőség leváltása érdekében. /Cs. P. T.: Iliescut fenyegeti Geoana. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./2006. április 27.
Április 26-án elnapolta a Ion Iliescu volt államfő által kezdeményezett Szociáldemokrata Pólus (PS) körüli vitát a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége. Mircea Geoana pártelnök szerint a döntés elhalasztásának oka az, hogy a kezdeményezés szélesebb körű vitát igényel. Iliescu megnyugtatta Geoanát, hogy a PS nem kíván a PSD politikai alternatívája lenni. /Cs. P. T.: Elsimul a Geona-Iliescu ellentét? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./2006. május 9.
Nem írja alá az együttműködési megállapodást a két ellenzéki alakulat. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak „gentlemen agreement”-et, azaz szóbeli egyezséget köt a Nagy-Románia Párttal (PRM) a parlamenti összefogásról – döntötte el a PSD vezetősége. Az európai szocialisták ellenzik, hogy a PSD az általuk idegengyűlölőnek tartott PRM-vel működjön együtt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) felhatalmazta frakcióit arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a Nagy-Románia Párt (PRM) frakcióival a parlamenti együttműködésről. Cristian Diaconescu a PSD szóvivője közölte, első közös feladatuk annak a bizalmatlansági indítványnak a megfogalmazása lesz, amelyet a PSD és a PRM még a jelenlegi parlamenti ülésszak végéig benyújt. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor a múlt héten személyesen tárgyalt Mircea Geoanával az együttműködésről. /Cseke Péter Tamás: A szociáldemokraták nem akarnak írásos egyezséget a nagy-romániásokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./