udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2731
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 2731-2731
Névmutató:
Orbán Viktor
2001. március 16.
Közel háromezren emlékeztek márc. 15-én Kolozsváron az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra: a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten többszáz fiatal gyűlt össze. Az ünnepi rendezvényen Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök mondott köszöntő beszédet, majd az Erdélyi Református Egyházkerület nevében Vetési László lelkész, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, a Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház részéről dr. Kovács László Attila, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Mikes Sámuel, a Magyar Baptista Imaház főlelkésze beszélt. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke azokra a budapesti ifjakra emlékezett, akik a béke, szeretet és egyetértés jelszavával egy nap alatt megfordították a világ állását Budapesten. A kolozsvári magyar konzulátus részéről dr. Cseh Áron a Magyar Köztársaság üzenetét tolmácsolta. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében kifejtette: "határtalan nemzet határtalan ünnepe van ma. Március 15-ét nem kellett és nem kell újraértékelni, hiszen évről évre általa újultunk és újulunk meg". Az ünnepség a Biasini Szálló előtt folytatódott. Boros János kolozsvári alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót Dan Canta alprefektusnak, illetve Kerekes Sándornak, a Kolozs megyei tanács alelnökének, akik Adrian Nastase kormányfő március 15-i üzenetét tolmácsolták román és magyar nyelven. Dr. Cseh Áron konzul Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét ismertette. /Papp Annamária: Március 15-re emlékeztek Kolozsváron. Határtalan nemzet határtalan ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A kolozsvári népfőiskolai rendezvények keretében Csetri Elek akadémikus tartott előadást Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentősége címmel. Albert Júlia színművésznő részleteket olvasott fel Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Mikszáth Kálmán írásaiból és leveleiből. /Balog Éva és Levey Ferenc: Március 15-re emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2001. március 16.
Csíkszeredán a márc. 15-i rendezvény Gál Sándor szobránál kezdődtek, dr. Csedő Csaba István polgármester mondott beszédet, majd Hegyi István református lelkész szólt az egybegyűltekhez. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes negyvennyolcas dalokat énekelt. Koszorúzás után a tömeg a Vár-térre vonult, meghallgatta Adrian Nastase miniszterelnök köszöntő szavait, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök üdvözletét. A csíkszeredai RMDSZ-szervezet nevében Veress Dávid alelnök méltatta Petőfi példaértékű magatartását. Kelemen Hunor képviselő beszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök és Simén Domokos unitárius lelkész közös imát mondtak. A 48-as szabadságharc idei ünnepségén először vettek részt a katonaság képviselői. /(Daczó Dénes): Márciusi ünnepségekről - dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2001. március 16.
Több ezer ünneplő jelenlétében kezdődött Sepsiszentgyörgyön a szabadságharcra emlékező ünnepség. A szabadságharc hőseinek a város központjában lévő emlékműnél Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Márton Árpád, az RMDSZ Háromszéki szervezetének elnöke, valamint a város közintézményeinek, szervezeteinek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit. Az ünnepség a kisstadionban folytatódott, ahol Czimbalmos Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere köszöntötte az ünneplőket. A Szózat hangjai után Szabó Tibor Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Olosz Gergely alprefektus Adrian Nastase román kormányfő üzenetét olvasta fel. Markó Béla beszédben szólt 1848 jelentőségéről, üzenetéről. - Különös feladatunk van itt a Székelyföldön - jelentette ki Markó Béla -, ismét otthonunkká kell tennünk az otthonunkat, ismét tulajdonunkká a tulajdonunkat, ismét történelmünkké a történelmünket, s ami a legfontosabb, önmagunkat kell visszaszereznünk. Szabó Tibor elmondta: március 15. fogalommá és jelképpé vált minden magyar számára. /Ünnepi megemlékezés Sepsiszentgyörgyön. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 16. - 1930. sz./2001. március 16.
Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2001. március 20.
Márc. 15-én mintegy 200-250 résztvevő jelenlétében igen visszafogott hangulatban zajlott a vesztőhelyi koszorúzás Aradon. A rendszerváltás óta először rögzítették videószalagra hivatalosan és feltűnően a csendőrség egyenruhás operatőrei az egész ceremóniát. A megemlékezés a román és a magyar himnuszok meghallgatásával kezdődött, a szervezők végig igyekeztek biztosítani a kétnyelvűséget, csak a Tokay György képviselő által mondott rövidített román beszéd miatt húzták fel kissé az orrukat a román újságíró kollégák s nemtetszésüknek természetesen hangot is adtak a másnapi lapokban. Florin Remetan aradi alprefektus felolvasta Adrian Nastase román miniszterelnök üzenetét, Sipos Ilona kolozsvári konzul pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kárpát-medencei magyarsághoz intézett gondolatait tolmácsolta. Tokay György RMDSZ-es képviselő beszélt, Dinnyés József magyarországi előadóművész rövid fellépése után elhangzott a Miatyánk magyarul és románul, majd következett a koszorúzás. A vesztőhelyi ünnepség után a részvevők zöme a Minorita-rendház udvarán felállított Szabadság-szoborhoz zarándokolt, ahol Bognár Levente alpogármester mondott rövid beszédet. Este a Minorita palota nagytermében zenés-irodalmi összeállítással zárult az aradi megemlékezés. /(Péterszabó Ilona): Vesztőhelyi koszorúzás - visszafogott hangulatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./2001. március 21.
Márc. 20-án Tőkés László püspök Budapesten megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A püspök Orbán Viktor miniszterelnököt, Pokorni Zoltán oktatásügyi minisztert és Németh Zsolt külügyi államtitkárt is Nagyváradra hívta az Arany János Kollégium felújított, kibővített épületének átadására. Az épület kibővítése az első nagyszabású munkálat, amely az egyetemépítésre adott magyar költségvetési támogatásból készül el. Az esemény máj. 19-én, a Varadinum rendezvénysorozat keretében lesz. - Tőkés László elmondta, a megbeszélés annak a tárgyalássorozatnak a része, amit a miniszterelnök időről időre folytat a határon túli egyházi, politikai, közéleti vezetőkkel. Tőkés László a Krónikának kifejtette, egyetértettek a Partiumi Keresztény Egyetem és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem távlati összekapcsolódása kérdésében. Tőkés sajnálatosnak tartotta, hogy a magyar kormány továbbra is elzárkózik attól, hogy jelenlegi helyzetében támogassa a Magyarok Világszövetségét (MVSZ). "Ez azonban nem tette feszültté a megbeszélésünket - magyarázta Tőkés - a miniszterelnök úr megértette, hogy a Világszövetség tiszteletbeli elnökeként kötelességem képviselni az MVSZ ügyét." Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta, érzése szerint legalább olyan jó a kapcsolata a magyar kormánnyal és a miniszterelnökkel, mint Markó Béla szövetségi elnöknek. /Gazda Árpád: Nagyváradra látogat Orbán? A magyar kormányfővel tárgyalt Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./2001. március 22.
Mircea Geoana külügyminiszter március 25-26-án hivatalos látogatást tesz Budapesten. A tervek szerint a tárgyalások a Romániában létesítendő új magyar konzulátusok és a Gojdu-hagyaték ügyére is kiterjednek. Geoana tárgyalni fog magyar kollégájával, Martonyi Jánossal, fogadja őt Orbán Viktor kormányfő, Mádl Ferenc államelnök. Találkozik a magyar parlament külügyi bizottságának képviselőivel, és különböző politikai pártok vezetőivel, valamint a magyarországi román közösség és ortodox egyház reprezentánsaival. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2001. március 22.
A magyar kormány jóváhagyta a szomszédos országokban élő magyarok jogairól szóló törvénytervezetet, amelyet valószínűleg még a tavaszi ülésszak alatt elfogad az Országgyűlés és így a jogszabály 2002. január 1-én életbe is léphet. Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László református püspök a napokban sorra került találkozóján is szó esett a státustörvényről. A Miniszterelnöki Hivatal közleményéből kiderül: az RMDSZ és a magyar történelmi egyházak továbbra is készek részt vállalni a tervezet végrehajtásában. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: a magyar kormány a kedvezmények jogkörébe beépítette a családtámogatást is, amelynek értelmében a legalább kétgyermekes határon túli magyar családok évente minimum 20 ezer forintos támogatásban részesülnek, amennyiben magyar oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. Markó még nem tudja, hogyan fog ez megvalósulni. Most, amikor számos erdélyi magyar család nehéz egzisztenciális helyzettel küzd, a jogszabály által biztosított támogatás segítséget jelenthet számukra. Markó Béla szerint az érdekvédelmi szervezetekre hárul a feladat, hogy az ajánlásoknak a kibocsátását megszervezzék. Erdélyben az RMDSZ rendelkezik azzal az apparátussal, amely képes ezt a munkát elvégezni. /Papp Annamária: Az RMDSZ ajánlására adhatnak magyar igazolványt Markó Béla a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2001. április 3.
A média csak eszköz, a bajt azok okozzák, akik a médiában rossz ügyek mentén teszik le a garast, állapította meg Kádár Ferenc. Itt van a negyven magyarországi értelmiségi aláíró esete. Köztük van Kőszeg Ferenc, Lengyel László, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István, Faludy György és Esterházy Péter - "ők is beálltak a sorba, és aláírták a szégyenlistát, melynek semmi más célja nem volt, mint az, hogy a jelenlegi anyaországi kormányt, a vezető pártot és személy szerint Orbán Viktort lejárassa. Csak azt felejtették el nagy buzgalmukban, hogy ezzel az egész országot, az egész népet és - természetszerűen - saját magukat is lejáratják. Egy keresztény-nemzeti-konzervatív szellemiségű hatalmat járatnak le azok, akik vezető értelmiségiként annak idején szintén ott voltak a barikádokon, a régi rendszer megdöntésében pont olyan vehemenciával agitáltak, mint a jelenlegi hatalom képviselői. És akkor, néhány év múltán legádázabb ellenségeivé válnak tegnapi részben-bajtársaiknak, csak azért, hogy a volt kommunisták mai szószólóinak udvaroljanak? Megint létrejöhet a balliberális torzó, mely netán hatalomra kerülhet? Ezeknek már semmi sem szent? Azért, hogy lejárassanak valakit, köszönetet mondanak a francia kormánynak a büntetőjogi felelősségre vonás elől külföldre szökött zámolyi romáknak adott menedékért?" "Köztudott, hogy éppen Franciaföldön mennyi jogtalanság éri az ottani romákat és más kisebbségieket, híres, hírhedt esetek forognak közszájon Európa- és világszerte. A magyar "elit" egy díszes csoportja pedig gratulál a franciáknak!" /Kádár Ferenc: Az értelmiség Janus-arca. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./2001. április 5.
Ápr. 4-én Mircea Geoana román külügyminiszter hivatalos látogatásra Budapestre utazott. - Minden feltétel megvan a kétoldalú kapcsolatok további töretlen fejlődéséhez, és ahhoz, hogy valódi partneri kapcsolat jöjjön létre Magyarország és Románia között - jelentette ki a Martonyi János külügyminiszterrel folytatott hivatalos megbeszélést követő sajtótájékoztatóján. A tárgyaláson nagy hangsúlyt fektettek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére és a határok átjárhatóságának javítására. A román fél folytatja konzultációit a magyar kormánnyal a romániai magyarság helyzetét illetően, a romániai magyar főkonzulátusról pedig szélesebb körű tárgyalásokra van szükség. Kovács László MSZP-elnökkel való tanácskozásán Mircea Geoana sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány eddig nem konzultált hivatalosan Romániával a készülő státustörvényről. A román külügyminisztert Orbán Viktor kormányfő is fogadta. /Mircea Geoana látogatása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2001. április 18.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői levélben fordultak Orbán Viktorhoz, amelyben találkozót kértek a magyar miniszterelnöktől az erdélyi magyar tudományegyetem ügyében. Amint azt Tőkés László királyhágómelléki református püspök a Szabadságnak elmondta: az egyházfők azért látogatnak ápr. 18-án Budapestre, hogy a legmagasabb szinten vethessék fel aggodalmaikat, gondjaikat, a tervezett felsőoktatási hálózattal kapcsolatban. A miniszterelnök által kitűzött tanácskozás egybeesik a státustörvény vitájával, amelyet ápr. 19-i tart az Ország-gyűlés. Az egybeesés lehetővé teszi, hogy a magyar államfő és az egyházi vezetők még az utolsó előtti napon is egyeztessenek ebben a kérdésben is. - Tőkés püspök szerint semmiképpen sem szabad egyik, vagy másik szervezetnek monopolizálni a magyar igazolvány kiállításához szükséges ajánlás kibocsátását. Az ajánló szervnek minél szélesebb körben kell képviselnie a kárpát-medencei magyarságot. - Tavaly közös nyilatkozatot bocsátottak ki - emlékeztetett Tőkés László -, amelyben az egyházak kifejezték részvételi készségüket a magyar igazolvány kibocsátásában. - A törvénytervezet értelmében egy önálló fórum jönne létre a magyarság-igazolvány kibocsátásának előkészítésére, amely magában foglalná az egyházak képviselőit is - nyilatkozta a püspök. /Sz. K. : Erdélyi magyar egyházfők Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./2001. április 19.
Ápr. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei Budapesten megbeszélést tartottak Orbán Viktor kormányfővel. Egyetértettek abban, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának ügye jó irányba halad, a Sapientia Alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, a püspökök pedig tényleges szerepet kívánnak vállalni az egyetemügyben. Tonk Sándor, a Sapientia kuratóriumának elnöke elmondta, minőségileg új stádiumba került az egyetemalapítás ügye, hiszen a magyar kormányfővel folytatott találkozó lezárta a szervezés első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. /Sapientia: nemzetpolitikai kérdés. Orbán Viktor kormányfővel egyeztettek az erdélyi magyar egyházfők. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./ Szót ejtettek az erdélyi történelmi egyházak helyzetéről, a magyar nyelvű tudományegyetem létrehozásáról, valamint a státustörvényről. A találkozón részt vett Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Reizer Pál szatmárnémeti megyéspüspök, Martin Ross temesvári püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Pap Géza erdélyi református püspök, Mózes Árpád kolozsvári evangélikus püspök és Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök. Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyar történelmi egyházak azon igényét, hogy kapják vissza a kommunista időszakban elkobzott ingatlanjaikat. Ez a kérdés szerepel az RMDSZ és az RTDP között létrejött megállapodásban is. Bizonyossá vált, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek négy helyszínen - Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredán - lesznek kihelyezett fakultásai. Megindult a szabályzatok kidolgozása és már komoly ingatlan-beruházásokra is sor került. A magyar kormány ugyanakkor reméli, hogy a román tudományos akkreditációs bizottság már a következő ülésén pozitívan bírálja el a magyar egyetem számára benyújtott akkreditációs kérelmet. Tonk Sándor szorgalmazta, hogy az erdélyi magyar tudományegyetem koordinálásával bízzanak meg kormánybiztost, de erről egyelőre nem született döntés. Arra kérte Orbán Viktort, hogy a magyar diplomácia gyakoroljon nyomást az erdélyi magyar tudományegyetem létrehozása ügyében. Véleménye szerint ugyanis a magyar egyetem kérdése átkerült a politikum területére, a kuratórium pedig kimerített minden szakmai lehetőséget és érvet. /Erdélyi püspökökkel találkozott Orbán. Elemezték a Sapientia tevékenységét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2001. április 19.
Jóváhagyta a kormány az idénymunkások és gyakornokok cseréjéről szóló magyar-román egyezményt. A megállapodást Orbán Viktor magyar miniszterelnök tavaly májusban Mugur Isarescu akkori román kormányfővel írta alá. A kezdetben három évre szóló, s a magyar fél által már jóváhagyott egyezmény értelmében évente nyolcezer idénymunkás és hétszáz szakmai gyakornok vállalhat munkát a másik országban. A megállapodások három évre szólnak, s ameddig egyik fél sem mondja fel azokat, érvényességük automatikusan mindig egy évre meghosszabbodik. Az idénymunkások és a gyakornokok a gazdasági élet bármely területén alkalmazhatók. /Jóváhagyta a kormány a magyar-román munkáscsere-egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2001. április 19.
Ápr. 17-én az Országgyűlésben Tóth Károly (MSZP) képviselő azzal kapcsolatban intézett kérdést Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy Gyula fideszes polgármestere látogatásra hívta meg Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. A szélsőségesen magyarellenes polgármestert abból a célból hívta meg Gyula első embere, hogy az tájékozódjon a magyarországi nemzetiségi politika felől. Ámde a szélsőségeknek tett bármilyen kedvezmény, a velük való együttműködés a nemzet egészének tragédiájához vezet - vélte a képviselő. Orbán Viktor úgy ítélte meg: nem célszerű a parlament szintjére emelni egy vélhetően nem kellően átgondolt önkormányzati kezdeményezést. /Egy "nem kellően átgondolt önkormányzati" kezdeményezésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ 2001. április 19.
Mintegy 1500 otthonra kiterjedő felmérést végeznek, érdeklődnek a Duna tv bemondóinak népszerűségéről és Orbán Viktor magyar miniszterelnök megítéléséről Erdélyben. A felmérést a Duna tv rendelte meg. /Duna tévé felmérés 1500 erdélyi otthonban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2001. április 21.
Ismeretlen magyar katona sírjára bukkant 1997 szeptemberében a Kolozs Megyei Polgári Felügyelőség a Torda közelében található kőbányánál. Ugyancsak 1997-ben, Kolozsváron a lett két német katona földi maradványait fedezték fel. Ezeket hivatalosan átadták a németországi Világháborús Hadisírgondozó Egyesületnek, amely a bukaresti Belu temető Pro Patria részlegében újra elhantolta a katonák földi maradványait - tudtuk meg Ioan Savin ezredestől. Lates Vasile tábornok, a Hősök Országos Emlékegyesülete Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: az ismeretlen magyar katonát nem sikerült azonosítani, de annyit megállapítottak, hogy a magyar hadseregben teljesített szolgálatot. Az ügyről értesítették a kolozsvári magyar főkonzulátust, hogy intézkedjen a magyar katona földi maradványainak esetleges hazaszállításáról. Azonban Magyarország és Románia között még mindig nem jött létre tárcaközi egyezmény a hadisírok gondozásáról. Tavaly novemberben Budapesten a Rákosligeti temetőben létrehozták a Román Katonák Hősi Parcelláját. Orbán Viktor miniszterelnök akkor kijelentette, hogy szükségesnek és természetesnek tartja hasonló parcella megteremtését Romániában is. /Papp Annamária: Elfelejtett ismeretlen magyar katona? Hiányzik a román-magyar tárcaközi egyezmény a hadisírokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./2001. április 24.
Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa /egyben a Népszabadság kolozsvári tudósítója/
emlékeztetett, „az 1998-as magyarországi választási kampány idején az Orbán–Torgyán-koalíció pártjai még a kettős állampolgárság biztosítását lebegtették”, később az anyaország határain kívül élő magyarok magyarországi jogállásának rendezését, majd az ún. státusra szelídítették, végül a törvényjavaslat már csak "a szomszédos államokban élő magyarokról" szólt. Tibori reméli, hogy a határon túli magyarság világosan látja: a számára beígért előnyökből „mindinkább hátrányok kerekednek” /!/.
A Népszabadság tudósítója szerint hátrány a három hónap, bezzeg a Magyar Szocialista Párt (MSZP) javasolta, hogy a munkavállalási időszakot a készülő törvényben évi öt-hat hónapra növeljék. Tibori az Orbán–Torgyán-kormány képmutatás-politikájáról írt és sorolta ellenvetéseit a törvénytervezettel kapcsolatban. Tibori a Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárjára hivatkozott: "Orbán Viktor miniszterelnököt nem pusztán az a nemes szándék indította a tervezet benyújtására, hogy segítse a magyar népcsoportok összetartozását, és gátolja a diszkriminálásukat, hanem sokkal inkább politikai propagandáról van szó, már a következő választásokra való készülődés jegyében". Újabb hivatkozás: a brit The Economist írta: "Orbán Viktor miniszterelnök abban bízik, hogy sok ezer hálás (határon túli) magyar kérvényez majd ilyen különleges jogokra felhatalmazó igazolványokat még a következő választások előtt". Tibori szerint a magyar állampolgárok egyre idegesebbek, amikor a határon túli magyarokról és a többletjogokról hallanak. Meg is fogalmazták: a magyar állampolgároknak is biztosítani kellene az évi négyszeri, 90 százalékos utazási kedvezményt, illetve a gyermekenkénti 20 ezer forintos iskolakezdési támogatást. – A törvény mintegy 8 milliárd forintba fog kerülni. „Az ellenzék szerint akár 20–30 milliárd is rámehet.” Tibori szerint a magyar adófizető panaszkodott: nem volt hárommilliárd a tiszai gátak megépítésére, s közben ötmilliárd elúszott országimázsra, most pedig újabb nyolc és felet dobnak ki az ablakon státusra...
Etnokorrupció, etnobiznisz - nem írta, hogy ezek a kifejezések Tabajdi Csaba ellenvetései között szerepeltek. - Tibori felvetette az arányt: a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalának működtetése évente ugyanannyiba kerül (422 millió forintba), mint amennyi a határon túli magyarok gazdasági megerősítésére szolgál (450 millió forint). /Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./"
2001. április 25.
A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban egyaránt vár magyarázatot az Európai Unió, illetve a környező országok kormányai. A törvénytervezet és az uniós szabályok összeegyeztethetőségével kapcsolatban felmerülő EU-kételyekre a magyar illetékesek azt válaszolják: a tervezet minden rendelkezése összhangban áll a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel; a magyar igazolvány kibocsátása nem sérti a schengeni elveket; az EU több tagállama is alkalmaz pozitív diszkriminációt, mind az állampolgárságot, mind a vízumpolitikát illetően; a környező országokban is születtek hasonló törvények. Spanyolország például a latin-amerikai országok állampolgáraival alkalmaz pozitív diszkriminációt: 90 napnál rövidebb tartózkodásra nem szükséges számukra schengeni vízum, a beutazáshoz nemzeti vagy kedvezményes vízumot kapnak. Ugyanakkor pozitív elbírálásban részesülnek a tartózkodási és munkavállalási engedmények, illetve az állampolgárság megszerzésében is. Portugália Brazíliával és volt gyarmataival tart fenn különleges kapcsolatokat. A portugál és a brazil állam vízummentességi megállapodást kötött, ezenkívül Portugália "visszafogad" minden olyan brazil állampolgárt, aki a schengeni térségben túllépi a megengedett három hónapos tartózkodási időszakot. Írországban alanyi jogon illeti meg az ír útlevél azt a személyt, aki be tudja bizonyítani, hogy legalább egyik nagyszülője ír származású. Németországban szintén pozitív diszkriminációban részesülnek az állampolgárság megszerzésében az áttelepülő németek, akik kezdetben ún. "német jogállásúaknak" minősülnek. Ausztria kizárólag a Romániában élő német nemzetiségűek számára állít ki 1 éves érvényességű nemzeti vízumot. Az Albániában élő görög kisebbséghez tartozó személyek pedig 6 hónapos, csak Görögországba szóló vízumot kapnak, ennek birtokában pedig olyan személyi igazolványt kérhetnek, ami feljogosítja őket a görög területen való munkavállalásra, más EU-tagállamok meglátogatására. 1998-ban a román parlament is elfogadott egy, a határon túli román közösségek támogatására vonatkozó jogszabályt. Ennek értelmében a határon túli román közösségek által szervezett oktatási, művelődési, ifjúsági rendezvények támogatására, különleges orvosi beavatkozások finanszírozására stb. külön pénzalapot hoztak létre, amellyel a miniszterelnök rendelkezik. A támogatások odaítélése a Románia és Moldova Köztársaság között létrejött minisztériumközi bizottság dolga, amelynek összetételét a mindenkori román kormányfő hagyja jóvá. A bizottság tagjai: az oktatási, a külügyi, a művelődési és a pénzügyi tárcák, valamint a kormányfőtitkárság, illetve a vallásügyi államtitkárság képviselői. Létrejött ugyanakkor az oktatási minisztériumnak alárendelt Eudoxiu Hurmuzachi Központ, amelynek feladata a törvényben megjelölt támogatási akciók véghezvitele. Szintén e központ hatáskörébe tartozik a határon túli román fiatalok felvételi felkészítése a román oktatási rendszer valamennyi fokozatára. A felvételt nyert fiatalok erre az időre román állami ösztöndíjban, ingyenes bentlakásban, illetve más juttatásokban részesülhetnek. /Székely Kriszta: Magyarázatot várnak Magyarországtól. Nyugat- és kelet-európai "státus-példák". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ (Helyben) - A Magyarországon készülő státustörvény diszkriminatív lehet abban az értelemben, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezmények hátrányos megkülönböztetést jelenthetnek a többiekkel szemben - jelentette ki a hét elején Adrian Nastase miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva. Nastase szerint további problémát jelent az, hogy a tervezett törvény szerint elegendő, ha a román állampolgárok saját maguk kijelentik: ők magyar nemzetiségűek. "Előfordulhat, hogy arra ébredünk: Erdélyben hét millió magyar él - fogalmazott, hozzátéve azt, hogy nem tudni, miként fogják felkutatni a magyarokat."Ha ezt a szabályt az Európai Unió törvényesíteni fogja, akkor bennünket is érdekelni fog a határokon túl élő románok esetére"- szögezte le. - A hét elején Budapesten tartózkodó szlovák kormányfő, Mikulás Dzurinda aggályainak adott hangot a készülő státustörvénnyel kapcsolatosan. Felvetette, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat egyes passzusainak gyakorlati megvalósítása esetleg megronthatja a légkört a szomszédos országokban, illetve Magyarország és szomszédai között. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány készen áll az egyeztetésre az érintett országokkal. A Die Presse című bécsi lap ápr. 24-én ismertette a státustörvény lényegi elemeit, majd megállapította, hogy mindez az EU-hoz és Schengenhez való csatlakozás nyomán problémákat okozna. - A Romániai Magyar Szó idézte a Szabadságból Tibori cikkének néhány részletét. /Nincs béke a státustörvény körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Idézett cikk - Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./2001. április 26.
Románia megvizsgálja a közös álláspont kialakításának lehetőségét Magyarországgal a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki Mircea Geoana külügyminiszter a Curentulnak adott interjújában. Annyit közölt, hogy a fenntartások "egy része formai, más része alapkérdés". A Curentul az interjúhoz azt a kommentárt fűzte, hogy a román vezetők végre bátorságot merítettek a szlovák miniszterelnök példájából és ők is keményen bírálni kezdték a magyar státustörvényt. - Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő nem volt hajlandó a nyilvánosság előtt megnevezni a státustörvénnyel kapcsolatos aggályait, amelyeknek ápr. 23-án, magyarországi látogatásakor Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalva hangot adott. /Románia egyelőre "aggódik" a státustörvény miatt. Konkrét fenntartásait később fogalmazza meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2001. április 27.
Már megint félreértették Mircea Geoana román külügyminiszter szavait. Nastase miniszterelnök bejelentette: aggódik a státustörvény okán-jogán, nehogy arra ébredjünk, hogy Erdélyben hétmillió magyar él. Orbán Viktor magyar miniszterelnök leszögezte ápr. 25-én /heti szerdai rádióinterjújában/: a szabad identitásválasztás alapján áll, magyar az, aki magyarnak vallja magát, vagyis bejelenti, hogy a magyar nemzeti közösséghez tartozik. Orbán Viktor értékelése abszolút hihető. A szülőföldön maradás esélyét kínálja ez a törvény a határon túli magyaroknak. Néhány órával az Orbán-interjú után, a déli hírekben közölték, hogy Mircea Geoana, a román külügyminiszter Strasbourgban is elmondta, hogy aggályai és kérdései vannak Romániának a jogszabályt illetően csakúgy, mint Magyarország más szomszédainak is. /Oláh István: Státustolmács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./