udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
538
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 511-538
Névmutató:
Szabó Csaba
2002. november 11.
Nov. 9-én az Iskola Alapítvány szervezésében A romániai magyar oktatási hálózat jövőképe címmel értekezletre került sor Kolozsváron. A rendezvényen mintegy 150 pedagógus, illetve oktatási szakember vett részt. A magyar iskoláskorú népesség bemutatott demográfiai képe valósággal sokkolta a hallgatóságot. Nyitóbeszédében Markó Béla, az Iskola Alapítvány elnöke az intézményépítés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: az óvodákat és az elemiket nem szabad semmiféleképpen feladni. Ha az állami iskola megszűnne, át kell ezt vennie vagy az egyháznak vagy a civil szférának. Veres Valér szociológus előadása szerint a legnagyobb arányú fogyás éppen az iskoláskorú gyerekeknél mutatható ki. Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke számos aktuális kolozsvári közérdekű oktatási fonákságra is rámutatott. Vetési László kiemelte: a felekezeti iskola nemcsak az elitképzést vállalja, hanem az ún. közepes képességű tömegek oktatását/nevelését is. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő felszólalásában felhívta a figyelmet arra, a magyar pedagógusok feltűnően ódzkodnak attól, hogy vezető szerepet vállaljanak. Elmondta: Kovászna megyében csak úgy "enged" bárkit is nyugdíjba, ha az bemutatja a "kinevelt" fiatalt, aki átveszi a stafétát. /Szabó Csaba: Zsákbanfutás az anyanyelvért. Tanácskozás a magyar iskolahálózat jövőképéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2002. november 15.
Mit lehetne tenni az erdélyi magyar élettér és nyelvhatár visszaszorulása ellen, töprengett Szabó Csaba újságíró. Amikor a Veres Valér szociológus által készített felmérés tartalma ismertté vált, és kiderült, hogy közeledik a magyar nyelvhatár - anyanyelvfront - Nagyenyed felé, és hogy éveken belül teljes egészében felszámolódik a dél-erdélyi magyar iskolahálózat, tanácstalanná vált. Az a kisvárosi RMDSZ-elnök, akinek sikerült egy településen egy olyan öregotthont építtetni, ahol 80 magyar helybélinek nyílik lehetősége megkeresni a mindennapiját, az ő szemében egy kis hős. Erdély lassan egy óriási etnobiznisszé válik, egy nagy vállalkozássá, ahol a magyarság egyetlen tőkéje maga az etnikai hovatartozás lesz. Már kialakulóban is van az engedelmes hősmagyar robotképe: Nagy-Magyarország a falon, Fidesz a gomblyukban, kokárda; aki nincs velünk, ellenünk van - aki nem fideszes, az komcsi, írta. Erdélyben még mindig sok helyen folyik építőmunka, amely valamilyen módon munkahelyek születésével áll kapcsolatban. /Szabó Csaba: Mámorba fojtott jövő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ 2002. december 10.
Vetési László 2001-ben Remények megtartó iskolája című előadása Szabó Csaba újságíró szerint új szakaszt jelentett a romániai szórványkutatásban, mert a szórvány kérdéskörét a kutatói íróasztalra helyezte. Többségi globalizáció, nyelvi imperializmus, etnikus és nyelvi sikerélmények, magyar etnikai stresszélmények - néhány olyan kifejezés, amellyel Vetési László jelezve, hogy elérkezett a szakszerű elemzések ideje. Vetési László nemrégiben megjelent lelkipásztori szórványriportkötete, a Ne csüggedj el, kicsiny sereg! /Kalota Kiadó, Kolozsvár/ továbblépett. A kötetben egymást váltják a szuggesztív riportok, utolsó interjúk, tanúvallomások, barangolás-beszámolók. /Szabó Csaba: A műfajteremtés határánál Vetési László. Barangolás(ok) beszűkült élettereken. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2003. január 6.
Tibori Szabó Zoltán képzőművész-monográfiájáról /Ferenczy Júlia, Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár, 2000. és Balázs Péter, Komp-press, Kolozsvár, 2002./ írt a legnagyobb elismeréssel Szabó Csaba. Tibori Szabó Zoltán egyúttal korképet is adott. A Ferenczy Júlia-monográfiát évtizedes kutatómunka előzte meg. A Balázs Péter-monográfia sem mentes az empatikus megközelítésektől. A szerző az erdélyi közelmúlt történéseit boncolgatja, ezt mutatták korábbi munkái /Teleki Béla erdélyisége -1993, Élet és halál mezsgyéjén - 2001/ is. Tibori számára a Trianon utáni erdélyi sors egy nagy folyó, amelyben a megmaradottak csónakélethez vannak kötve; a sorsszabadság szegényes: kievezni jobbra, kievezni balra, majd visszaülni - vagy egyszerűen már startból bevonni az evezőket. Nem tudna például teljes képet alkotnia az olvasó Balázs Péterről, ha nem ismerné meg a művész reakcióit a kor által kreált igencsak prózai helyzetekben. "Balogh Edgár szinte utasításként rám parancsolt, hogy a jövőben legyek elővigyázatosabb, mert ha egy váratlan ellenőrzés során megtalálják nálam a kilopott iratot, fejbe lőnek érte...". A csónaksors szétszórta a 20. század erdélyi magyar utasait, és a jobb és bal partnak ma is megvannak a szekértábor-maradványai. /Szabó Csaba: Csónaknyira a harmadik parttól. Tibori Szabó Zoltán tényregény-vázlatai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./2003. január 7.
Jan. 6-án elkezdődött a második félév, amely a nyolcadikosok és tizenkettedikesek számára a (kis)érettségi vizsgák eljövetelének időszaka is. A legtöbben az érettséginél a tételek magyarra fordításának kálváriájától félnek. Kolozsváron a Református Kollégium a nemrégiben visszakapott Farkas utcai öreg épületébe csak a napokban költözött be, és az évek óta tartó huzavona annyira megviselte a vezetőket, hogy a magyar nyelvű napilapok egy részét meg sem hívták a megnyitóra. A félévnyitó hálaadó istentiszteletet Pap Géza erdélyi református püspök celebrálta. Tonk Sándor főgondnok rámutatott: az iskola életét meg kell hogy határozza a jövőben az öröm. Ezt a gondolatot Székely Árpád iskolaigazgató fejlesztette tovább. /Szabó Csaba: Nyugtalan évkezdet a Farkas utcában. A diákság megyeszerte stresszben gazdag félévet vár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./2003. január 15.
Balla D. Károly kárpátaljai költő internetes lapjában, az UngParty-ban megkezdődött az első olyan virtuális konferencia, amelynek témája: az irodalom vízumkötelessége. Több figyelemre méltó kommentár is olvasható. Kárpátalján csupán néhány hírportál működik, illetve néhány intézménynek, szervezetnek van saját honlapja. A konferencia anyaga a honlapon /https://hhrf.org/ungparty/ olvasható, Emellett a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának Nyelvünk és Kultúránk c. folyóirata is közölni fogja az anyagot. /Szabó Csaba: Virtuális konferencia az irodalom vízumkötelességéről. Kialszik a gutenbergi mozdulatreflex? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2003. január 17.
A 2003-2004-es tanévre a Kolozs megyei tanfelügyelőség - az előzőhöz képest - öttel kevesebb magyar tannyelvű líceumi, de hattal több szakiskolai osztály indítását kérvényezte a Nevelési és Kutatási Minisztériumnál. /Szabó Csaba: Bővül a magyar közoktatási hálózat. Mítoszt oszlat az új beiskolázási terv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2003. január 24.
Keserű, kiábrándult cikket írt Szabó Csaba. A szegény emberek titokban abban reménykednek, hogy ez a regionalizálódás valami jót hozhat a magyarság konyhájára. A román állam soha nem fog az erdélyi hagyományos belhatárokhoz igazodni. Az idő a román államnak dolgozik, hiszen a magyar elem kihalásával egyre kevesebb lesz az olyan térség, ahol belső határok húzásakor egyáltalán szóba jöhet az etnikai összetétel. Szomorú példákat hozott: Brassó megyében egyetlen olyan település sincs, ahol öt-tíz éven belül nem süllyed kuriózumszintre a magyar jelenlét. Halmágy élő halott, Fogarast már temetik, Kőhalom számlálja napjait. Hunyad megyében az egész Cserna völgye (kivéve Csernakeresztúrt) egy magyar múmia; Hátszeg sorsa megpecsételődött, Piski és Pusztakalán árnyéka önmagának. Elveszett Petrozsény magyar líceuma is (1996), Lupény pedig Urikánnyal hiába próbálkozik visszahozni a régi világot. Karánsebes, Nándorhegy - régen halott. "A magyarság számára itt nincs feltámadás még akkor sem, ha fehér lovon vonul ide be Orbán Viktor és Kovács László, és piros-fehér-zöldre festik a padokat mindenfelé. Ne reménykedjünk hát főleg mi, kolozsváriak semmiféle regionálási jelenségben. A szórványmagyarság olyannyira elvesztette védekező reflexeit, hogy még arra sem képes, hogy önszerveződő módon értesítse az alulinformált kisgyerekes magyar családokat, hogy a magyar állam által kiutalt nevelési ösztöndíj (egy magyar tagozaton tanuló gyerekért 22 500 forint jár ) kérelmezésének határideje december kellős közepén lejár, és ne reménykedjen senki abban, hogy a kérvények beadása folyamatosan történik." "Már csak az maradt hátra, hogy önmagunk régióját, családunkat, lakásunkat megvédjük. Harc az otthonrégióért, a túlélésért. Segítség viszont sehol. Az RMDSZ ellenszenves tömegklikk lett, a kisebbségi létért folytatott kollektív harc szánalmas udemerizmusba fúlt, az egyházak pedig ahelyett, hogy - na de ez más régióhoz tartozik." /Szabó Csaba: Harc az otthonrégióért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2003. február 6.
Nagybányán a Bethlen Gábor Kollégium a tornacsarnok felújítására Deutsch Tamás egykori sportminiszter 19 millió forintot ígért, de ennek még nincs semmi nyoma, jelezte Simon János kollégiumi igazgató. 2001. okt. 15-én kelt levelében dr. Deutsch Tamás miniszter gratulált a 19 millió forint támogatási összeg megítéléséhez. Az építkezési engedélyhez szükséges terv elkészítésére a kolozsvári Utilitas cég vállalkozott. Miután a tervek elkészültek, és az építkezési engedély birtokába jutottak, a dokumentumokat elküldték a Pro Minoritate Alapítványnak, amely átvette a pályázat további lebonyolítását. 2002. szept. 17-én váratlanul a Mobilitas Alapítvány /átvéve a pályázat lebonyolítását/ levelében értesítette a kollégiumot, hogy nem folyósítja a támogatást, ugyanis hiányzik a jogerős építkezési engedély, a kiírásban meghatározott önrész, valamint a számlavezető pénzintézet megjelölése. Ezek az indokok teljesen alaptalanok. A végeredmény az, hogy iskola nem tudja kifizetni az építkezési tervet, elköltött egy jelentős összeget két budapesti utazásra, de az ígért támogatás nem érkezett meg. /Szabó Csaba: Még mindig várják Deutsch Tamás forintjait. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./2003. február 19.
A múlt században még a Hunyad vármegyei magyarok zöme a Cserna völgyében lakott, kisebb része pedig a Zsil völgyében. Az akkori Cserna-völgyi magyarlakta települések sora Szántóhalommal kezdődött, Csernakeresztúrral, Nagy és Kis Barcsával, Alpestessel folytatódott, majd Vajdahunyaddal, Hosdáttal és Rákosddal ért véget. Ehhez magyarlakta falvak kapaszkodtak, többek között Szentandrás, ahonnan - akárcsak Szántóhalomról - teljesen eltűnt a magyar nyelv. Alpestes falu lassan utcájává vált Vajdahunyadnak. A magyarlakta falvak gyöngysorát megváltoztatta a vajdahunyadi kombinát. Jelenleg egyedül Csernakeresztúron található olyan erős magyar közösség /800- 900-an beszélik a magyar nyelvet/, amely még iskolát is működtethet. A többi település a nyelvromlás különböző szakaszaiban van. Kis- és Nagybarcsán mintegy 30-an, Alpestesen kb. 200-an, Hosdáton úgy 130-an vallják magyarnak magukat. Persze a magukat magyarnak vallók nem mindig beszélik is a nyelvet. A kétnyelvű táblák viszont hiánytalanul megvannak az országút szélén. Egymás után szűntek meg az iskolák, annak ellenére, hogy lennének magyar gyermekek. /Szabó Csaba: Bölcső polipkarokban. Magyarok a Cserna völgyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./2003. március 7.
Óvodai, elemi és általános iskolai szinten egyaránt indíthatnak osztályokat a hivatalosan elismert felekezetek - nyilatkozta Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium vezérigazgatója. Az osztályok a magánoktatás szférájába fognak tartozni, az 1995-ben kiadott 84-es tanügyi törvény előírásai alapján egyházi profilú állami iskolát az egyházak csak líceumi szinten indíthatnak. A hatévesek iskolakötelezettségének bevezetésével átmenetileg megnő országszerte a magyar elsőosztályosok száma. Kolozs megyében várhatóan 700-725 kisgyermekkel növekszik a magyar elsősök száma szeptemberben, ez mintegy 30 osztálynyi növekedést jelenthet. /Szabó Csaba: Lényegesen megnő a magyar elsősök száma. Zöld út az egyházi elemi osztályoknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./2003. március 13.
Kolozsváron Máthé Orsolya, a 28-as Iskola magyar első osztályának tanítónője a közelmúltban 26 olyan családot látogatott meg, ahol hat vagy hétéves gyermek készül a szeptemberi iskolakezdésre. A belváros vonzóereje olyan nagy, hogy a szülők jó része ez utóbbi lehetőség mellett döntött. Ennek ellenére eddig tízen vannak ebben az osztályban, de a hét végére várnak további öt hatévest is, akik csak akkorra kapják meg a beiratkozáshoz szükséges lapokat. Amennyiben a 15-ös létszám összejön, akkor jó néhány évig biztosított az iskola magyar elemijének jövője, hiszen a második és negyedik osztályban 17-17 diák, a harmadikban pedig 16 diák tanul. /Szabó Csaba: Lesz első osztály a 28-as Iskolában! Bevált Máthé Orsolya módszere. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2003. március 17.
A hagyományokhoz híven idén is a Randevú Színjátszó Kör szervezte meg Szucságban a márc. 15-i ünnepséget. Mihály-Vitályos Edit, a Randevú Színjátszó Kör vezetője elmondta, a közönséggel együtt énekeltek. /Szabó Csaba: Szucsági közösségi ünnep. A Randevú letette a díszmagyart. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2003. március 20.
Az egyházi jellegű iskolák állami keretek között való működését a jelenlegi oktatási törvény csak líceumi/kollégiumi szinten engedélyezi /óvodát, elemit és 5-8 osztályt csak magánjelleggel lehet Romániában indítani/, az unitárius és a református egyház döntött arról, hogy indít osztályokat: az unitáriusok által indítandó elsőbe húszan iratkoztak be, így minden valószínűség szerint megtörik Kolozsváron a jég, megszületik a kincses város első hagyományos egyházi magánelemije. A reformátusok viszont úgy döntöttek, hogy megvárják, amíg állami keretek között lehet majd megszervezni a református első osztályt. Harmadik éve működik a Tóközi Református Montessori Elemi Iskola. - Az ún. Montessori-módszerrel tanítunk- mondta Visky Sarolta igazgató -, és a Tóközi református templom alsó szintjén működő iskolánk iránt olyan nagy volt az utóbbi években az érdeklődés, hogy idén nem is igen reklámozták az iskolát. Jelenleg 24 diákjuk van, ehhez jön majd a 13 elsős. /Szabó Csaba: Alakul az egyházi iskolahálózat? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2003. április 29.
Nem csak Székelyföldről, hanem Szilágyságból, Bánságból is érkeztek autóbuszokkal résztvevők ápr. 26-án Székelyudvarhelyre, a fórumra, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagjait ismertették a szervezők. A 31 tagú bizottság ügyvivő testületét is megválasztották, ennek soros elnöke Toró T. Tibor. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kihangsúlyozta: a legfontosabb kérdés, amelyre választ kell találni az, miként maradhat meg az erdélyi magyar közösség. Szász Jenő elmondotta, hogy a székelyföldi településeken megalakítandó polgári mozgalmakat a közeljövőben olyan szervezetbe kívánják tömöríteni, amely akár a megmérettetést is vállalhatná a 2004-es helyhatósági választásokon. A fórum résztvevői határozatban tiltakoztak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése, valamint Cserehát ügyének megoldatlansága miatt, tiltakoztak az önkormányzás elvének megsértése ellen Székelyudvarhelyen, és elhangzott többek között az a javaslat is, hogy Erdélynek létesítsenek külképviseletet Brüsszelben és Strasbourgban. /Forró-Erős Gyöngyi: Székelyudvarhelyi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Ápr. 26-án tartották a székelyudvarhelyi fórumot, bejelentették, hogy vége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási monopóliumának a romániai magyarság körében. Toró T. Tibor elmondta, hogy a testület egyrészt szakmai munkát folytat az autonómiaprogram kidolgozásával, valamint megszervezi a nemzeti tanácsokat eredményező általános, titkos és közvetlen választásokat. Fél éven, vagy másfél éven belül szeretnék az erdélyi magyar önkormányzat legmagasabb döntéshozó testületét felállítani. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az Udvarhelyért Polgári Egyesület elnöke közölte, hogy hamarosan létrejön egyesületi formában egy olyan civil szervezet a Székelyföldön, amely a 2004-es romániai helyhatósági választásokon Hargita, Kovászna és Maros megyében saját jelölteket kíván indítani. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magára vállalta a Magyar Nemzeti Tanácsért küzdő fórummozgalom beindítását, de most ezt a terhet átadja a kezdeményező testületnek. A következő fórumot május végén Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. Adrian Nastase kormányfő felkérte Tanase Joita főügyészt, hogy indítson ellenőrzést a romániai magyarság területi és kulturális autonómiáját célul kitűző Magyar Nemzeti Tanács létrejöttével kapcsolatban. "A társulási szabadság jogának teljes mértékű tiszteletben tartásával" Adrian Nastase a Tanács alapszabályzata és deklarált célja - a romániai magyarság területi és kulturális autonómiája - miatt kért főügyészi vizsgálatot. /Több ezer résztvevőt vártak.... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Az elhangzott hozzászólásokban megfogalmazták a magyar történelmi egyházaktól, az erdélyi magyaroktól elkobzott ingó és ingatlan vagyon visszakövetelését. Több hozzászóló szerint nem baj, ha a romániai parlamenti választásokon az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: továbbra sem látja, hogy milyen új programot javasolnak a fórum résztvevői ahhoz képest, amit az RMDSZ most is tesz. Szerinte a kezdeményezők között ott van jó néhány olyan személyiség, akik régebben RMDSZ-tisztséget viseltek, de nem tudtak ilyen módon érvényesülni, és most megpróbálnak egy másik politikai keretet alapítani a maguk számára. Arra a hírre, hogy Nastase miniszterelnök kérte a főügyészt: vizsgálja ki a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának körülményeit, Markó kijelentette: "Határozottan elítélem azt, ahogyan a román miniszterelnök viszonyult a fórumhoz. Neki semmi módon nem szabad beleszólnia abba, hogy a mi közösségünkön belül milyen viták vannak. Nem az ő dolga véleményt mondani arról, hogy egy ilyen fórumon milyen programjavaslatok hangzanak el. Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a román miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik." Markó továbbra is kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Az egység azt jelenti, hogy mindenkinek helyet kell adni az RMDSZ-ben, és a szövetségnek valóban úgy kell dolgoznia, hogy minden tisztességes áramlatnak helyet adjon."Markó kijelentette: "mi az autonómiáért dolgozunk, a fórum résztvevői pedig az autonómiáról nyilatkoznak." /Papp Annamária, Szabó Csaba: Vége az RMDSZ választási monopóliumának. Közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választották Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./2003. május 10.
Máj. 9-én Kolozsvár bemutatkozott az Erdélyi (Kolozsvári) Közszolgálati Televízió magyar szerkesztősége. Bardócz Sándor, a Kolozsvári Televízió osztályvezető szerkesztője elmondta 12 főállású munkatársa 12 megyét kell hogy lefedezzen. A kolozsvári magyar adás szétszabdalt heti 225 percéhez ha hozzászámítjuk a temesvári és a bukaresti magyar adás perceit, ez a romániai közszolgálati televíziók összadásidejének a 3,5%-át teszi ki. Marosvásárhelyen folynak az előkészületek egy újabb területi stúdió beindításához. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy nélkülözhetetlen az anyanyelvi tájékoztatáshoz és az anyanyelven történő tájékozódáshoz való jog. Síkra szállt az egész napos magyar közszolgálati rádió- és tévéadás megvalósítása mellett. Markó a független magyar sajtó fontosságát hangsúlyozta, amelynek elsősorban a politikai befolyástól kell függetlennek lennie. Csép Sándortól, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnökétől származó egésznapos tévéadás ötlete, úgy tűnik, egyelőre továbbra is terv marad. Márton Árpád háromszéki képviselő a tévézés törvényes kereteiről szólt. Mint mondta, noha létezik olyan jogszabály, amely a tévéadások területi továbbítását szabályozza, ezt több kábeltévés társaság nem tartja be, vagy rosszul értelmezi, így a kolozsvári stúdió műsorai gyakran nem jutnak el mind a tizenkét megyébe, amelyet le kell fedeznie. A képviselő azt is elmondta, hogy a területi stúdiók magyar adásidejének bővítését nem szabad valaminek az ellenében értelmezni. A romániai magyarságnak joga van egy szerteágazó közszolgálati és magán tévéhálózat kiépítéséhez. /Makkay József, Szabó Csaba: Bemutatkozott az Erdélyi Közszolgálati Televízió. Az értelmiség támogatja a Donáth úti stúdiót. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./2003. május 13.
Újra a Beke György 1980-ban megjelent nagy sikerű riportkötete, a Búvópatakok nyomába indul a Kolozsvári tévé LIMES rovata. Szám szerint ez lesz a sorozat tizedik része. Az eseményről Borsos K. Lászlót, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, a sorozat tanácsadója tájékoztatott. A Kolozsvári Televízió a szórványvidék számára fontos nemzeti identitáserősítő és megtartó tényezővé vált. Sajnálatos, hogy ezen riportokra nem figyel fel a bukaresti magyar adás vagy a Duna Tv. /Szabó Csaba: Búvópatakok tévériport - 10. rész. Szentmátén és Újősön a LIMES. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2003. május 15.
Máj. 14-én Kolozsváron, a Bethlen (ma Baba Novac) utca 15. szám alatti ház falából került ki az ingatlan felújítása során az a 16. századvégi sírfelirat, az egykori kőtáblán az évszám 1585, a felirat pedig: IT FEK3IK PECHI/IHOL NOS LEANIA/KATAADIS.A feltételezések szerint a felirat vagy eredeti helyén, azaz a belső várfal belső oldalán található, vagy utóbb helyezték át ide a közelből. Más vélemények szerint egy, a múlt század végén azonosított, azaz leírt tábláról van szó, aminek később "nyoma veszett", és most - a véletlen folytán - újra előkerült. Az ingatlan gazdája a táblát nem fogja levenni, hanem rendbetéteti. /Szabó Csaba, Rohonyi D. Iván: 16. századi sírfelirat a házfalon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2003. május 20.
Máj. 19-én Kolozsváron, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban megnyitották a 34. Brassai Hetet. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszédében rámutatott: olyan erős gyökerű hagyománnyá vált ez a rendezvény, hogy már valósággal meghatározza ennek az iskolának az arcélét. Boros János alpolgármester örömmel adta hírül, hogy sikerült a városházi pénzekből - többek között - a Brassainak is juttatni. Kósa Mária igazgatónő is beszédet mondott. /Szabó Csaba: Megkezdődött a Brassai Hét 2003. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./2003. május 28.
Az utóbbi hónapokban a Házsongárdi temetőben főleg magyar jellegű síremlékek ellen elkövetett barbár cselekedetek után máj. 27-én hír érkezett arról, hogy ismeretlen tettesek - állítólag - kifeszítették a Reményik Sándor sírkert kerítését. Kiss Béla kolozsvári lutheránus lelkész szerint inkább az idő vasfogának nyomát lehet észlelni a kidőlés jeleit mutató kerítéskapun. /Szabó Csaba: Dűlőfélben a Reményik-sírkerítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./