udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 462 találat lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 451-462

Névmutató: Borbély Tamás

2006. augusztus 14.

Augusztus 12-én Kolozsváron tartották a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozójának nyitóünnepségét. A világtalálkozón a Bocskai szabadságharcról és a bécsi béke 400., valamint az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról is megemlékeznek, az egész Kárpát-medencére kiterjedő rendezvényeken. Az augusztus 12-22. között zajló ünnepségsorozat a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tartott Bocskai-emlékünnepéllyel kezdődött, az intézet udvarán felavatták Bocskai István mellszobrát. Tonk Sándor, az Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka Ady Endre sorait idézte, amelyek szerint Bocskai „elődje az igazi európai magyarnak”. Dr. Pap Géza püspök a jövő építésére hívta fel a figyelmet. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Bocskai örökségét méltatva emlékeztetett: a fejedelem felszólította az erdélyieket, hogy ne szakadjanak el Magyarországtól, és a magyarországiakat, hogy az „erdélyieket el ne taszítsátok”. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a magyar reformátusok köszöntését adta át az erdélyieknek, kiemelve, hogy az anyaországbeli magyarok is ugyanannak az örökségnek az őrizői. Felvetette a két évvel ezelőtti népszavazás kérdését, és a magyarországi református egyház nevében bocsánatot kért az erdélyiektől. A világtalálkozó több helyszínen folytatódik, Nagyváradon Református Ifjúsági Világtalálkozó zajlott, rendezvények lesznek Péterfalván (Kárpátalja), Bácsfeketehegyen (Délvidék), Kassán, valamint Sárospatakon. /Vincze Judit: „Tedd maradandóvá”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ A világ minden részéből érkezett református magyarok Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát avatták a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán. A református egyház vezetői emlékeztettek, hogy a magyarországi református egyház 2005. évi májusi zsinati ülésén meghozott törvénymódosítása értelmében „tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot”. Az 1996-ban a Bihar megyébe tervezett megnyitóünnepséget a román vallásügyi államtitkárság akkori vezetősége be akarta tiltani. Éppen ezért Csiha Kálmán és Tőkés László akkori református püspökök Nicolae Vacaroiu miniszterelnököt is megkeresték nyílt levélben, hogy tiltakozzanak a rendezvény megakadályozására irányuló hatósági szándék ellen. Az idei rendezvény zökkenőmentesen zajlott. A Protestáns Teológiai Intézetben tudományos előadások hangzottak el Bocskai István erdélyi fejedelem történelmi jelentőségéről. Délután a sportcsarnokban a nyitóünnepségen közel háromezren vettek részt. Többek között a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara lépett fel. Tőkés László püspök kifejtette, a kommunizmus öröksége mellett azok is hibások a népszavazás végkifejletéért, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak. A 2004-es magyarországi népszavazás eredményére utalva leszögezte: vannak olyanok, akik Bocskai örökségét megtagadták. Tőkés szerint a 45 év kommunizmus a vétkes, amely „az osztályharc jegyében árkot ásott ember és ember közé”, és „történelmi feledékenységbe süllyesztette az ország népét”. /Borbély Tamás: Az összefogás jegyében találkoztak a világ reformátusai. Kolozsváron rendezték az V. Magyar Református Világtalálkozót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A határon túli politikai és társadalmi szervezetek mellett az egyházak teljes mértékben indokoltan vallják, hogy a Gyurcsány-kormány a népszavazás idején homlokegyenest mást képviselt, mint a többség. A református püspökök kijelentései rávilágítanak arra a szakadékra, amely a jelenlegi magyar kormány és a magyar egyházak között húzódik. Bölcskei Gusztáv bocsánatot kért a magyarországiak nevében a referendum eredménye miatt, másrészt pedig bevallotta, hogy a világtalálkozó szervezői nem álltak oda a magyar kormány elé pénzt kérni. A viszonyt jelzi, hogy a mostani magyar hatalom új nemzetpolitikai koncepciójában egyetlen szó sem hangzik el az egyházról, írta a Krónika. /Rostás Szabolcs: Félrevert harangok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

2006. augusztus 18.

Traian Basescu államfő augusztus 16-i i nyilatkozatában elismerte, hogy a Szekuritáté ma is gyakorolja hatalmát. Az elnök figyelmeztetett: a politikai leszámolásba torkolló átvilágítással azt kockáztatjuk, hogy nem tudjuk meg a legfontosabbat, vagyis hogy mekkora gazdasági és politikai hatalma volt és van ma is az egykori kommunista politikai rendőrségnek. Tizenhat év után ő az első államfő, aki a gondosan őrzött akták nyilvánosságra hozásáról dönteni mert. Nem fogadható el, hogy Basescu használná fel ellenfeleinek lejáratása érdekében az átvilágítást. Cristian Parvulescu politikai elemző szerint az egész átvilágítást saját maguk biztonsága érdekében a Szekuritáté volt tisztjei irányítják. A romániai civil szféra hangadói is kezdik felismerni, hogy az átvilágításnak nem szabad az együttműködők leleplezésénél megállnia. Szintén Basescu hívta fel a figyelmet arra, hogy nem szabad elveszni a részletekben. Mona Musca földbe döngölése azonban bizonyította, hogy ez valós veszélyt jelent. A szekuval együttműködők és besúgók vétke nem olyan nyilvánvaló, mint ahogyan azt sokan gondolják. Minden aláírás külön sorsot, különböző előzményeket és indítékokat rejt. Csakis ezek alapos vizsgálata alapján ítélhető el valaki a behálózási nyilatkozat aláírásáért. Ennél sokkal fontosabb, hogy kiderüljön, kik voltak azok a szekuritátés tisztek, akik a rendszerváltás után gazdasági és politikai hatalomra tettek szert. Félév, egy év múlva kiderül, mennyire volt őszinte Basescu, amikor megígérte, hogy most végre a múlt feltárásának végére járhatunk. /Borbély Tamás: A Szekuritáté hatalma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2006. augusztus 21.

A gyulafehérvári római katolikus érsekség vezetői szerint a hittudományi főiskola beolvadása a Babes–Bolyai Tudományegyetembe (BBTE) olyan lehetőségekkel kecsegteti az egyházi intézményt, amelyeket érdemes lenne kihasználni. A katolikus álláspont szerint erre a főiskola működtetésének anyagi nehézségei miatt van szükség. A protestánsok ezt a lépést óriási taktikai baklövésnek tekintik, mert jó ideig ismét visszavetheti az erdélyi magyar önálló felsőoktatási intézményrendszerért folytatott harcot. A katolikusok álláspontja az integrációt, a reformátusoké pedig a különmaradást-különválást szorgalmazza. A terv ellenzői az integrálást asszimilációként értelmezik, de ez csúsztatás, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Szerinte amiről ebben a vitában sem beszélnek, „az a lassan, de folyamatosan rothadó, egyensúlyát elveszített és alapjaiban kikezdett erdélyi magyar intézményrendszer.” Az ezt alkotó egyesületek, szervezetek és alapítványok „nagy része annyira elavultan működik, hogy képtelen reális társadalmi hatást kifejteni.” A szegénység a bajok fő forrása, ezt tetézi az elavult mentalitás, „amely a bezárkózottságban és az újtól való idegenkedésben nyilvánul meg.” Ezért „egyesek tudatosan, mások kevésbé tudatosan megfogalmazzák a lassú, csendes, méltóságos elpusztulás önérzetes „programját”.” Az újságíró szerint „az önállóság és az autonómia szimbolikus tartalmaihoz való görcsös ragaszkodás provincializmusba sodor.” Közeledni kell a románokhoz. Sokan követelőznek. Az újságíró szerint a Gyurcsány-kormánynak a határon túli magyar intézmények vezetőit köteleznie kellene arra, hogy a Budapesttől kapott pénzért olyan projekteket is találjanak ki, amelyek érdekesek lehetnek a románok számára is. A hittudományi főiskolát érdemes integrálni a BBTE-be, azzal a feltétellel, hogy az erdélyi római katolikus egyház vezetői intézményesített biztosítékot kapnak az önállóságra vonatkozóan. Az újságíró kifejtette, hogy az elzárkózásra építés stratégiája gyorsította fel az elmúlt tizenhat év leépülését. /Borbély Tamás: Integrálódás és önállóság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2006. augusztus 25.

Mind a liberálisok, mind a szociáldemokraták álszentnek mondják Basescu államfőt. Ha más nem, megfigyelési dossziéja biztosan volt. Időközben két újabb közéleti személyiségről állítják, hogy együttműködtek a Szekuritátéval: az egyik Marian Oprisan, a Vrancea megyei tanács elnöke, és Radu Vasile volt parasztpárti miniszterelnök, jelenleg DP-szenátor. Radu Vasilét egykori kollegája, kormánya idején az Román Hírszerző Szolgálat vezetésével megbízott Costin Georgescu leplezte le. Elmondása szerint Vasile együttműködési nyilatkozatot írt alá a Szekuritátéval, erről pedig már 1999-ben tudtak. Cristian Parvulescu, a Pro Democratia elnöke is egyetért azzal: az átvilágító bizottság hozza nyilvánosságra valamennyi szekus tiszt nevét, hogy ítélkezzen felettük a közvélemény. Tizenhat év alatt csupán 131 név került a nyilvánosság elé a 13 ezerből, 1990 előtt ugyanis legalább ennyi tisztje volt a titkosrendőrségnek. Sorin Oprescu szociáldemokrata párti szenátor szerint Basescu államfő nagy méretű politikai leszámolást készít elő: a parlament lejáratásával „elnöki rezsimet” akar bevezetni. Az összes titkosszolgálati dosszié nyilvánosság elé tárására, az átvilágítást szabályozó törvények módosítására és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság minél függetlenebb működésére van szükség a továbbiakban, hogy kiderülhessen a kommunista hatalmat kiszolgáló titkosszolgálattal való együttműködők névsora – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó szerint a nemzetbiztonsági törvénycsomagnak – amely a hírszerzési szervek működését is szabályozza – azt kell biztosítania, hogy a romániai titkosszolgálatok ne rendelkezhessenek aktív ügynökökkel a pártokban és a médiában. /Borbély Tamás: Kell lennie valahol Basescu-dossziénak is? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2006. augusztus 26.

A Szabadság Kanadában élő olvasója szólt hozzá szülővárosa, Kolozsvár gondjaihoz. Az erdélyi magyarság országalkotó, történelmi kisebbség, ezért nemzeti szintű jogok illetnék meg. A 20 milliós román nemzetből egy kézen megszámlálhatók azok, akik a magyar törekvéseket jogosnak tartják. Egy nemzetnek Európában ahhoz, hogy megmaradjon, feltétlen szüksége van anyanyelvű egyetemre. Ha egy külön nyelvet beszélő népcsoportnak nincs értelmiségi rétege, akkor az eltűnő etnikummá züllik. Sajnos egyre többen ködösítenek. Sokan az egyetemet láthatóan összetévesztik az inasiskolával vagy szakiskolával. Borbély Tamás újságíró több cikkében hajtogatja a románokkal való „közreműködést”, a „betagolódást”. Felhozza, hogy az erdélyi magyarság és annak vezetősége egy „délibábot üldöz” az önálló magyar egyetem képében. Ez a délibáb ott van Kolozsváron. Magyarok építették, a románok elvették. Az erdélyi magyaroknak ki kellene állniuk az egyetem mellett, bár Borbély Tamás maradinak, provinciálisnak nevezi őket. Borbély Tamás cikkeiben ott szerepel a feltételezés, egy távlati, ködös jövő, amelyben erdélyi magyar és román nemzet testvériesen együtt él majd. Azonban az a tapasztalat, hogy a románság mindig is türelmetlenül, elnyomó módon lépett fel minden olyan megnyilvánulással szemben, ami magyar. /Macovei-Benczúr Sebastian László: Egyetemi önállóság közelnézetben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2006. augusztus 29.

Borbély Tamás cikke (Integrálódás és önállóság, Szabadság, 2006. aug. 21.), éppen az ünnepi számvetések idején Kötő Józsefre megrázó hatással volt. Mára a magyar intézményrendszer rothad, elveszítette egyensúlyát? Csupán a lassú, csendes, elpusztulás önérzetes programját hajtja végre? Borbély szerint „az erdélyi magyarság klasszikus dilemmája”, az „integrálódás versus önálló boldogulás”. Integrálódás a cikkíró szerint egyenlő az önálló entitás feladásával, a teljes betagolódást jelenti a többségi társadalmakba, mert az önállóság csupán szimbolikus tartalom, amely a provincializmushoz vezet. A betagolódást zsákutcába vezet. Az 1923-as csúcsai paktum, a belépés a Nemzeti Újjászületés Frontjába, vagy a legfrissebb koalíciós tapasztalat a kisebbségi törvény körüli herce-hurcáról arról vallanak, hogy a betagolódás nem megoldás. Akkor voltunk versenyképesek és sikeresek,, amikor nem betagolódtunk, nem elzárkóztunk, hanem minden társadalom formáló erővel partnerként tevékenykedtünk, írta Kötő. 1989 után mindenki világosan látta: az erdélyi magyarság klasszikus dilemmájának feloldása a harmadik út kiépítése lehet, az erdélyi magyar nemzeti közösség önálló entitássá formálása a magyar és a többségi mellett, önálló politikai érdekvédelem, önkormányzati intézményrendszer, a civil társadalmi szervezetek rendszere terén. Mintegy párhuzamos társadalmat kellett építeni, hogy gátolják a hegemonista, asszimilációs tevékenységet. Tehát nem egy az elzárkózásra építés stratégiája jellemezte az elmúlt tizenhat évet! A nemzeti lét megőrzésének két feltétele van: a gazdasági és művelődési konszolidáció. Újraindulhatott volna a magyar tudományos kutatás az akadémia, az Erdélyi Múzeum újraalakítása nélkül? Vajon az általa kezelt ösztöndíjrendszer nélkül megindulhatott volna a magyar értelmiségi réteg újratermelése, amely az alapja minden kultúra fennmaradásának? Vajon nem az önkormányzó intézményrendszer igénye ösztönzött az anyanyelvű oktatási struktúrák formálásához, hogy ma már olyan oktatói potenciállal és diák létszámmal rendelkeznek, amely feljogosíthat önálló tanintézetek követelésére minden szinten? (Az 1989/1990-es tanévben 500 diák tanulhatott egyes tantárgyakat magyarul az egyetemen, a 2004/2005-ös tanévben több mint tíz ezer egyetemista 102 szakon teljes képzését anyanyelvén nyerheti el). Ha nem indítják el a „fehér folt” akciót, hogy minden magyarok is lakta településen legyenek egyesületek, alapítványok, vajon ki hozta volna létre és üzemeltetné szórvány kollégiumokat és a magyar házakat, állítana emlékjeleket, teremtene otthonokat a kultúra műhelyei számára? A gazdasági konszolidáció érdekében történt kísérletek: vállalkozások ösztönzése, autonómia szigetek megteremtése, a gazdasági elit képzésére szolgáló fórumok létrehozása, mind önszerveződő testületek munkája. Tehát nem a leépülés, hanem éppen az építés jellemezte az elmúlt tizenhat évet, szögezte le Kötő József. Azonban most tovább kell lépni. Egy kiépült társadalmi entitásnak közjogilag szavatolt keretre van szüksége, az adófizető állampolgárok pénzéből a működéshez szükséges forrásokat meg kell kapnia, az arányos részesedés elve alapján. Ez a keret a kulturális autonómia. /Kötő József: Harmadik út. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2006. augusztus 30.

A kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kulturális autonómia romániai alkalmazását meghatározó jogszabállyal éppen akkora az ellenkezés a Demokrata Párt és Traian Basescu elnök részéről, mint korábban. Az államfő ellenkezésének a Göncz Kinga magyar külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon is hangot adott. Augusztus 29-én a képviselőház három szakbizottsága ismét elhalasztotta a tervezet vitáját, mivel a kevés megjelent honatya miatt a testület határozatképtelen volt. Daniel Buda, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke éles bírálatot fogalmazott meg a magyar külügyminiszterrel szemben, kifejtve, hogy Göncz Kinga álláspontja a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban „elfogadhatatlan”. Hozzátette: addig amíg a Magyarországon élő románok nem élvezik ugyanazokat a kisebbségi jogokat, mint a romániai magyarok, főleg ami a parlamenti képviseletet illeti, addig nem létezhet semmilyen „kényszer” a kisebbségi törvény elfogadására. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a demokrata képviselő nyilatkozatára reagálva kijelentette: nagyon szívesen elfogadná, hogy Románia is átvegye betűről betűre a magyarországi kisebbségi törvényt. Ez lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy anyanyelvű iskola igazgatójának kinevezésében a kisebbségi önkormányzat döntsön. /Borbély Tamás: Továbbra is holtponton a kisebbségi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2006. augusztus 31.

Borbély Tamás Integrálódás és önállóság című /Szabadság, aug. 21./ írására két válaszcikk is érkezett, Macovei-Benczúr Sebastian Lászlótól és Kötő Józseftől. Ezekre reagált cikkíró. Megmagyarázta, hogy Kötő József félreértette őt, ugyanis nem az önálló entitás feladását szorgalmazta. Borbély Tamás szerint az integrálódás és az autonómia összeegyeztethető. Az együttműködés a tapasztalatszerzés miatt is szükséges. Borbély elutasította a Kanadában élő Macovei–Benczúr Sebastian László felfogását: „a románság mindig is türelmetlenül, elnyomó módon lépett fel minden olyan megnyilvánulással szemben, ami magyar”. Ugyanis „nyolc év alatt, amióta Ön elköltözött Kanadába, sokat változott jó irányba a román–magyar kapcsolat.” A „magyar intézményrendszer rákfenéje, amitől véleményem szerint rothad, a szegénység.” Továbbá Borbély szerint „minél több civil szervezetünk van, annál kevesebb pénz jut ezek működtetésére.” A „szervezetek maroknyi személyt tömörítve, pénztelenül csak vegetálva rothadhatnak, napszámosaik pedig sokszor öt-hat ember munkáját végezve a méltóságos halált fogalmazhatják meg csak programként.” A fiatal nemzedék sutba dobta a transzszilvanizmus gondolatát. Emiatt fölösleges folytatni az intézményépítést. Emiatt az intézményrendszert a román társadalomba kell integrálni. /Borbély Tamás: Pontosítás az integrálódásról és az önállóságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./ Előzmény: Macovei-Benczúr Sebastian László: Egyetemi önállóság közelnézetben /Szabadság, aug. 26./ Kötő József: Harmadik út /Szabadság, aug. 29./

2006. október 6.

Milliók figyelme összpontosult a magyarországi politikai helyzetre az elmúlt napokban. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „Budapest várhatóan még legalább egy hétig az érdeklődés középpontjában áll majd”. A nemzeti oldal retorikájának nagyobb a keletje Erdélyben, mint a szocialisták vagy a szabaddemokraták üzeneteinek. „Üde színfoltként hatott az az egy-két írás, amelyet a higgadtság jellemzett” – olvasható a cikkben. Az újságíró hiányolta az önálló erdélyi magyar gazdasági, politikai, kulturális és művelődési életet a meglevő kényelmes szokás helyett: a budapesti, illetve a bukaresti szelekhez való igazodást. „A Markó- és a Tőkés-féle politizálás is hozzájárult” ehhez, „a civil értelmiség is magatehetetlenül asszisztált a Budapest–Bukarest közötti vergődésben.” Az újságíró számára „tökmindegy, hogy Gyurcsány marad kormányon, vagy Orbán Viktor ismét megszerzi törvényes módon vagy kevésbé az alkotmányos előírások szellemében a hatalmat”, mert ez „szikrányit se befolyásolja életem”. Azt kellene megvitatni, hogy miként kerültek erkölcsi válságba a politikai osztályok, továbbá van-e ebből kiút. /Borbély Tamás: Elevenbe vágó kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2006. október 12.

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) egyik bukaresti kerületi szervezete kizárta tagjai sorából Theodor Stolojan elnöki tanácsost, volt kormányfőt. Stolojantól megszabadultak a Tariceanu által vezetett liberálisok, de egyáltalán nem biztos, hogy ezzel sikerült megoldást találniuk a párt népszerűségének folyamatos erodálódására. Felértékelődött a hét végére időzített, Theodor Stolojan és Valeriu Stoica által eredetileg liberálisnak tervezett új platform létrehozása. /Borbély Tamás: Stolojan csónakja és Basescu hajója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2006. október 26.

Megoldódott az államfő és a kormányfő közötti vita, Teodor Atanasiu védelmi miniszter október 25-én bejelentette lemondását, így a tárca a demokrata Sorin Frunzaverdeé lesz, Tariceanu pedig Varujan Vosganian jelöltethette az Európai Bizottság (EB) biztosi posztjára. Előzőleg Basescu és Tariceanu találkozott és megegyeztek. Az RMDSZ pozitívan fogadta Varujan Vosganian librális szenátor európai biztosi tisztségbe való jelölését, egy kisebbségi politikus is képviselheti Románia érdekeit. /Borbély Tamás: Kiegyezett Tariceanu és Basescu. Honvédelmi tárca Vosganianért cserébe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ Sorin Frunzaverde PD-alelnök korábban már három miniszteri tisztséget is betöltött, többek között a védelmi tárca vezetését is rábízták. A Ciorbea-kabinet idején, 1997 decemberétől 1998 februárjáig a környezetvédelmi tárcát vezette, Radu Vasile kormányzása alatt pedig turisztikai miniszter lett, tisztségét 1998 áprilisától 1999 decemberéig töltötte be. 2000 márciusában Victor Babiuc demokrata párti védelmi miniszter átigazolt a liberálisokhoz, ezt követően a tárcavezetőnek távoznia kellett, helyére pedig Frunzaverdét ültették a Védelmi Minisztérium bársonyszékébe. 2000 decemberében képviselői mandátumot nyert, 2004-től pedig a Krassó-Szörény Megyei Tanács elnöke. /Sorin Frunzaverde, a sokoldalú miniszter. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2006. november 13.

Erdélyi magyar megbékélésről lehet beszélni, akkor is, ha Tőkés László és Markó Béla egyértelművé tette, hogy ezentúl sem fognak mindenben egyetérteni. A kölcsönös nyitás azonban előrelépést jelent. /Borbély Tamás: Az igazságok menti megbékélés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2006. november 17.

A második román-magyar kormányülésen nem lehetett annál többet elérni, hogy a romániai magyarság képviselői felvessék az autonómia kérdését. Ezt Markó Béla megtette. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint a Fidesz 1998 és 2002 közötti mandátuma alatt látható volt, hogy károkat okozhat az agresszív külpolitika, főleg a határon túli magyaroknak. Ezért szerinte el kell ismerni, van ráció a jelenlegi magyar kormány magatartásában. /Borbély Tamás: Kormányülés és autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2006. december 7.

A Bolyai Kezdeményező Bizottságnak a neve is elárulja, hogy a Bolyai Egyetemért küzd, az önálló állami magyar egyetem visszaállításáért. Ezzel a BBTE román vezetősége is tisztában van. Tudják, hogy ha magyar feliratokat vagy önálló karokat biztosítanának a magyar tagozatnak, akkor hozzájárulnának a Bolyai Egyetem újraalapításához. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint sem az oktatók, sem a politikusok, sem diákok nem tudnak magabiztossággal válaszolni arra a kérdésre, hogy több haszonnal vagy kockázattal járna-e a Bolyai Egyetem visszaállítása. Az önálló magyar egyetem körüli társadalmi vita eredménytelenségéhez az RMDSZ is alaposan hozzájárult. Markó Béla ugyanis olyan új ötlettel állt elő, hogy egy nem létező egyetemet kellene megalapítani, majd kikiáltani önálló állami magyar intézménynek, ugyanakkor meg kell őrizni a BBTE mai szerkezetét. /Borbély Tamás: A táblaügyet elgáncsoló Bolyai Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2006. december 14.

A magyar–magyar kapcsolatok alighanem új korszakába léptek – vélik Magyarország és a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői. Gyurcsány Ferenc kormánya a határon túli magyar szervezetek forráselosztási hatáskörének minimálisra csökkentését szorgalmazza, ez pedig az „erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki szervezetek számára a klientúraépítés fontos eszközének elvesztését jelentené”, írta a lap munkatársa. „Még nem becsülhető fel, hogy mennyi jót és mennyi rosszat fog eredményezni az új korszak.” A mai magyar kormány inkább gazdasági együttműködésben látja a határon túl élő magyarok támogatásának leghatékonyabb módszerét. /Borbély Tamás: Új korszak? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2007. január 15.

Az Erdővidéken, Nyárádmentén, Kalotaszegen vagy az Érmelléken szocializálódott benső énünk levetkőzése lehetetlen, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Sok fórum (rendezvények, kiadványok, szervezetek, rádiók) jött létre a rendszerváltás után, de az erdélyi magyarság vajmi keveset változott mentalitásban annak érdekében, hogy a demokrácia teremtette nyilvánosság eszközeivel élni tudjon. Még mindig sok a kibeszéletlen téma. Elképzelhető, hogy a posztkommunizmus nélkül az erdélyi magyarság politikai egysége megszűnne, ami egyben a közösségi lét végét is jelentené. Az a diák, aki külföldön belekóstolt az ottani életbe, hihetetlenül csalódottan tér haza, rájön, hogy általában milyen provinciális, elmaradott, szellemileg és gazdaságilag egyaránt szegény az erdélyi magyarság. Borbély Tamás szerint a mostani fiatal generációnak a politikai egység imperatívusza elégtelen magyarázat ahhoz, hogy a kisebbségi lét kényszereit elfogadják. /Borbély Tamás: Erdélyi magyar lenni vagy nem lenni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2007. január 17.

Nem nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról, hogy a privatizációkban konzultáns cégek feltételezett szabálytalan kiválasztása miatt büntetőjogi vizsgálatra javasolt Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter európarlamenti képviselői jelöltségét hogyan befolyásolhatja a kémbotrány. Az RMDSZ továbbra is kiáll Nagy Zsolt mellett. Markó rámutatott: a magas rangú állami tisztségviselők is tévedhetnek, törvénytelenséget is elkövethetnek, de nevetséges azt feltételezni, hogy egy erdélyi magyar miniszter Bukarestben kémkedik. /Borbély Tamás: Bukhat Nagy Zsolt EP-jelölése? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2007. január 23.

Január 22-én Kolozsváron bemutatták a Romániai magyarok 2006 november címet viselő felmérést, amelyet az Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ az RMDSZ felkérésére készített. Eszerint a megkérdezettek közel harminc százaléka szavazna az RMDSZ-re, amennyiben választásokra kerülne sor. A népesség legnagyobb gondjai a jövedelmek, nyugdíjak, a munkanélküliség és az egészségügy, az RMDSZ-t ezzel szemben az autonómia foglalkoztatja leginkább. 63,6 százalék szerint hasznos volt az RMDSZ koalíciós tagsága, 91 százalék szerint fontos a párt parlamenti jelenléte. Az EU csatlakozás legnagyobb hasznát a többség (40, 4%) abban látja, hogy nem lesz többé határ Románia és Magyarország között, a szabad munkavállalás csak a második (18,2%). Az RMDSZ EP-részvétele 82,4 százalék szerint fontos, a korrupció elleni küzdelem élharcosa az RMDSZ, Traian Basescu és a kormány. A legismertebb erdélyi magyar politikusok Markó Béla, Tőkés László és Frunda György. /Nem remél lényeges változást az erdélyi magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Az RMDSZ megrendelésére készült közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a romániai magyarság egyre árnyaltabban látják az autonómia összetett kérdését. A közösség most már nem igényel „olyan zsákutcába vezető szólamokat”, mint például a kettős állampolgárság. Közeledünk a kizárólag etnikai alapú politizálás végéhez, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. A romániai magyarok az RMDSZ-t többnyire etnikai pártként azonosítják, és úgy érzik, hogy túl keveset foglalkozik a jövedelmek és nyugdíjak, valamint a munkanélküliség alakulásával. Ehelyett a kulturális autonómiával, Székelyföld területi önrendelkezésével, illetve az önálló magyar egyetem ügyével foglalkozik. /Borbély Tamás: Egy kutatás tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2007. január 25.

Nagy Zsolt távközlési miniszter, EP-képviselő-jelölt kifejtette, ha megválasztanák, az ipari-fejlesztési bizottságban dolgozna szívesen. Az ellene folyó vizsgálat szerinte nem befolyásolja negatívan az RMDSZ EP-választási kampányát, mondvacsinált, koholmányokra alapozott a kémbotrány néven elhíresült ügy. /Borbély Tamás: Mondvacsinált, koholmányokra alapozott a kémbotrány. Interjú Nagy Zsolt EP-képviselőjelölttel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2007. január 30.

Sajtóértesülés szerint a Demokrata Párt (PD) támogatná a kulturális autonómiát meghatározó jogszabályt. Az előzmény, hogy a szenátus jogi bizottságának legutóbbi ülésén az RMDSZ látványosan megváltoztatta véleményét a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. Monica Macovei igazságügyi miniszter szerint az ANI az eddiginél hatékonyabban ellenőrizhetné törvényhozók, miniszterek, közigazgatási vezetők, bírók és ügyészek, illetve egyes közhivatalnokok vagyonát. Az RMDSZ szerint azonban új struktúra létrehozása helyett az ügyészség ilyen vonatkozású munkájának hatékonyságán kellene javítani. A Hotnews című hírportál úgy tudja, hogy az RMDSZ azért módosította véleményét, mert megegyezett volna a PD-vel a kisebbségi törvénytervezet támogatásában. Eckstein-Kovács Péter szenátor cáfolta, hogy ilyen egyezség jött volna létre a PD és az RMDSZ között. /Borbély Tamás: Kiszámíthatatlan a kisebbségi törvény sorsa? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./


lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 451-462




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék