udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
678
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 661-678
Névmutató:
Sike Lajos
2004. augusztus 6.
A magyar-román kistérségi társulásokról tartottak kétnapos tanácskozást Szatmárnémetiben a Nyíregyházi Fejlesztési Ügynökség és a Szatmár Megyei Tanács rendezésében. A nyíregyháziak megosztják tapasztalataikat a szatmáriakkal. A két megye a Phare CBC program keretében pályázatot nyert a felkészítők anyagi támogatására. Nagy igény van a jobb határ menti és kisrégiós együttműködésre, szinte minden területen, a gazdaságtól kezdve a kultúráig, a környezetvédelemtől a gyermekvédelemig. A közös internetes adatbázist a közeli jövőben létrehozzák. Gáman Mihály a pusztadaróciak polgármestere elmondta, hogy a határövezet forgalmának problémáit csak közösen tudják megoldani. /(Sike Lajos): Közös érdek a magyar-román kistérségi társulások kialakítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./2004. augusztus 9.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke volt a Partiumi Magyar Napok fő védnöke. Együtt ünnepelünk, mondta, és készülhetünk a nemzet határokon átívelő egyesítésére, amire az EU-s csatlakozás kiváló lehetőséget biztosít. A magyar kormánynak az a célja, hogy Románia minél hamarabb az EU tagja legyen, mert vele az erdélyi, a partiumi magyarság is az lesz. „Aki halasztásról beszél, az az erdélyi magyarság szándéka és érdeke ellen is szól.” Magyarország csatlakozásával új helyzetbe került a HTMH, a határon túli magyarság támogatásának kormányzati szervezete. A Felvidék és Muraköz az anyaországgal együtt lett az EU tagja, Erdély Romániával két-három éven belül csatlakozik, míg a kárpátaljai magyarság Ukrajnához, a vajdasági Szerbiához van kötve, vázolta helyzetet a HTMH elnöke. Kiemelten figyelnek Vajdaság és Kárpátalja magyarságára, az ő helyzetük a legriasztóbb. Az utóbbi évtizedben 300 ezerrel csökkent a határon túli magyarság száma, annyival, amennyit most az egész Délvidék magyarsága számlál. Elemezni kell, mit lehet tenni ebben a helyzetben. Érdekes, hogy ott a legkisebb a fogyás, ahol legnagyobb a szegénység, vagyis Kárpátalján, ahol a magyarság azonosságtudata szempontjából más térségeknél is meghatározóbb szerepe van az egyháznak és az anyanyelvi oktatásnak. – A Medgyessy-kormányt sok bírálat érte az idei költségvetési támogatások megnyirbálása miatt. Elég, ha csak a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi campusa építésére szánt pénz nagyarányú csökkentésére célozni. A jövő évben nem vonnak el a határon túli magyaroktól újabb összegeket? – hangzott a kérdés. Hirtelen nem tudná megmondani, mennyit vett el a kormány, válaszolt Bálint-Pataki József, de „a HTMH keményen fellép a határon túli magyarokért”. Az fel se merülhet, hogy a támogatás tovább csökkenhet. Reméli, hogy a támogatás jövőre inkább növekszik. A határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatására viszont hatalmas összeget fordítanak. Mintegy 200 ezer diák és pedagógus részesül belőle. A HTMH elnöke szerint a határon túl élő magyarok számára a legfőbb veszély a megosztottság. Ilyen megosztottság, mint 2004-ben, korábban soha nem volt tapasztalható soraikban. Szerinte a megosztottságban „meghatározó szerepe van a magyarországi politikának, a politikai elit egy részének, melynek tagjai az egymásnak feszülést, a széthúzást bátorítják.” Jó lenne, „ha e fontos nemzetpolitikai kérdésben nemzeti konszenzus jönne létre, lehetőleg még a romániai parlamenti választások előtt, mert elgondolni is rossz, milyen katasztrófát jelentene, ha az erdélyi magyarság elvesztené parlamenti képviseletét. A vajdasági események, az egyre szaporodó magyarverések egyértelműen igazolják, hova vezethet az ilyesmi. Jó volna, ha minden politikus megértené, hogy a határon túli magyarság érzelmeivel nem lehet játszani, s azt nem lehet eszközként felhasználni itthoni politikai célok eléréséhez. Ez egy életveszélyes játék!” /Sike Lajos: „Most már a megosztottság a legnagyobb veszély, immár életveszély!" Beszélgetés Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./2004. augusztus 14.
Szatmárnémetiben az útlevélosztályon a sorban állók között mindennaposak a veszekedések, botrányok, s többen ott alszanak, hogy másnap bent lehessenek. Az új prefektus megelégelte a sok panaszt és a Belügyminisztériumhoz fordult. Azt kérte, hogy oldják fel a létszámkorlátozást, hogy többen dolgozhassanak az útlevélosztályon. /(Sike Lajos): Megoldódik az útlevél- mizéria?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./2004. augusztus 19.
Koczinger Tibor, a Hans Lindner Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta hogy az alapítvány által működtetett, családi rendszerű nevelést nyújtó Mária Házból eddig már 15 fiatal került ki. Mindannyian dolgoznak (asztalosként, szabóként, festőként, pékként, cukrászként) abban a szakmában, amit nevelőik irányításával tanultak, s mindannyian megállják helyüket. Az idén három fiatal érettségizett sikerrel. Őszre újabb három-négy 12 és 16 év közti fiatalt várnak. Ha netán több jelentkező lenne, akkor beindítanak még egy hasonló házat. A Hans Lindner Alapítvány működésének lényegéből fakad az árván maradt és a szegény sorsú fiatalok felkarolása, megfelelő neveltetése. /Sike Lajos: Hans Lindner további árváknak nyújtja kezét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./2004. augusztus 26.
A román lapok előszeretettel közölnek olyan írásokat, amelyekben a magyar közösség egyes tagjainak viselt dolgait szellőztetik. Most Csóka Dezső apai református papról írtak, akivel problémák voltak. Nehezen jön ki környezetével, a szószéket politikai vélemények kinyilatkozására is felhasználja, s az anyagi helyzete is zavaros. Négy esztendeje a Romániai Magyar Szó megvédte a tiszteletest, aki az akkori választások előtt az RMDSZ több vezetőjét név szerint ócsárolta a templomban. Az eltelt években Csóka Dezsőt összeférhetetlensége és felelőtlensége miatt elhelyezték Apából. Csóka Dezső most új pártjának, az MPSZ-nek érdekében buzgólkodik. /Sike Lajos: Nem az RMDSZ, a hívek zavarták el! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./2004. szeptember 8.
A 24 éves Kereskényi Gábor bejelentette, hogy az RMDSZ színeiben parlamenti képviselő szeretne lenni, és megméretteti magát az előválasztásokon. A fiatal jogász a Szatmár Megyei Magyar Ifjúsági Tanács elnöke és a MIÉRT országos alelnöke, a tavaszi helyhatósági választások óta pedig városi tanácsos. Közben a debreceni egyetemen európai jogot hallgat. Kereskényi Gábor Kereskényi Sándor szenátor fia. Kijelentette, hogy a parlamentben a fiatalság kérdéseivel szeretne foglalkozni. /Sike Lajos: Mindössze 24 éves az első szatmári képviselőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./2004. szeptember 13.
Háromnapos oktatási konferenciát tartottak a múlt hét végén a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar nyelvet és irodalmat oktató tanárok Szatmárnémetiben a szakminisztérium, a megyei tanfelügyelőség és a Magyar Reformátusok Világszövetsége szervezésében. A konferencia témája: a Kárpát-medencei közös alaptanterv aktualitása és regionális tantervváltozat kidolgozása. Berki Anna a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa, a HTMH elnökének, Bálint-Pataki József üzenetét tolmácsolta, majd a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokról tartott előadást, melyben kiemelte: annak köszönhetően, hogy újabban egy gyermekért is jár oktatási támogatás, az idén 210 ezer fiatal vehette ezt igénybe. Erdélyben 88 ezer tanuló és 4400 oktató kapja meg esztendő végéig az ezzel járó összeget. Kiemelte 2004-ben a szórványban élő fiatalok oktatási támogatására, kollégiumok építésére és fenntartására elkülönítettek 90 millió forintot. Folynak a délvidéki magyar egyetem előkészületi munkálatai, s valószínű, hogy 2005 őszén megnyithatja kapuit. Takaró Mihály, a MRVSZ főtitkára, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora elmondta, hogy a XX század magyar irodalmának tanításával ma is problémák vannak, ami elsősorban a politika beavatkozásával magyarázható. Az irodalom oktatásában hangsúlyt kell kapnia a magyarságtudatnak. Dr. Murvai László az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának főigazgatója a magyar irodalmi helye a közoktatásban címmel, dr. Fóris Ferenczi Rita, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a tantervi keretekről, Kónya László tanár, a megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese az anyanyelv és irodalom tanítása az oktatási rendszer átszervezésének folyamatának témakörében tartott előadást. /(Sike Lajos): Kárpát-medencei oktatási konferencia Szatmárnémetiben. Magyar-magyar szellemi kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./2004. szeptember 15.
Megjelent Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász Alkotmányjogi és államszervezési alapismeretek című könyve a Sapientia tankönyv sorozatban. Legalább félévszázada nem jelent meg Romániában ilyen témájú magyar nyelven írott tankönyv, igaz legalább ennyi ideje jogot sem tanítottak Erdélyben magyarul, jogászokat sem képeztek magyarul. Varga Attila a Sapientia mellett a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a szatmárnémeti közigazgatási főiskolán is oktat. /(Sike Lajos): Megjelent Varga Attila alkotmányjogi tankönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2004. szeptember 16.
Pécsi Ferenc, a Szatmár megyei Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ elnöke, arra hivatkozva, hogy Markó Béla szerint a szövetség nyitottabb lesz, mint bármikor, elsőnek jelentkezett a Szatmár megyei RMDSZ-nél, hogy vegyék fel a parlamenti képviselőjelöltek listájára. E hét elején Pécsi Ferenc elnökkel az élen, lemondott a MPSZ megyei vezetésének nagyobb része. A Szatmár megyei vezetőség és Szász Jenő országos elnök között nézeteltérés van, mert Szász nem tartja legitimnek a Szatmár megyei MPSZ szervezetet. /(Sike Lajos): Lemondott az MPSZ megyei vezetősége, avagy: Újabb Pécsi-bukfenc, azaz hoppá Miticá!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./2004. szeptember 16.
Szatmárnémetiben a Hám János Katolikus Iskolaközpont most is a székesegyházban tartotta az ünnepélyes tanévnyitót, melyen Schönberger Jenő megyéspüspök mondott imát. Az iskola ez év elején költözött végleges helyére, a püspöki palota ama szárnyába, amelyben korábban az Élelmiszeripari Líceum működött. Az épületrészt már-már romos állapotban kapták vissza, így a januári beköltözésig csak hat tantermet sikerült rendbe tenni. A nyári vakációban az építők vették birtokukba az egész épületszárnyat. Felújítottak újabb 10 tantermet és előrehaladott állapotban van az étkezde és a fűtési rendszer korszerűsítése, s teljes gőzzel dolgoznak a könyvtár, a tornaterem és a díszterem felújításán. Idén elemi első osztály is indult a Hám Jánosban. /(Sike Lajos): Napközis étkezdével és első osztállyal bővült a Hám János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./2004. szeptember 20.
A határon túli magyarság örömmel vette tudomásul, hogy az Országgyűlés egyöntetűen megszavazta a Magyarok Világszövetsége kezdeményezését, mely szerint az anyaországban írjanak ki ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság megadásáról. Varga Attila alkotmányjogász, parlamenti képviselő jelezte kifejtette, két ellentétes hatásról van szó. Az egyik az érzelmi hatás, amit a magyar nemzet egysége megőrzése szükségességének tudata táplál, a másik az egzisztenciális hatás. Az RMDSZ álláspontja: támogatja az Országgyűlést, hogy akár törvénymódosítással, akár más módon biztosítsa a magyar állampolgárság megadását. Az RMDSZ többször kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a kettős állampolgárság ösztönözheti a kitelepülést. Sokan mondják, hogy az RMDSZ évekig hallgatott az autonómiáról, most a közelgő választások miatt vette élő. Varga szerint viszont az RMDSZ 2003 januárjában megtartott szatmári kongresszusán elfogadott programban is megerősítést nyert az autonómiára való törekvés. /Sike Lajos: Erős parlamenti jelenlét nélkül nem lehet autonómia! Kettős állampolgárság és (vagy?) autonómia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./2004. szeptember 21.
Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, miután beadta újrajelölésének kérvényét a helyi RMDSZ-hez, az elmúlt napokban lemondott a Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei elnöke tisztségéről. Egy interjúban (amit a Szatmári Friss Újság munkatársának, Princz Csabának adott) Pécsi Ferenc megindokolta visszavonulásának okait. Korábban javasolta Szász Jenőnek, mivel az MPSZ-elnöke erdélyi, a választmány elnöke partiumi legyen, s az udvarhelyi mellett működjön egy területi MPSZ-iroda Nagyváradon is, vagyis kellően érvényesüljön a területi elv. Javaslatát nem fogadták el. Szept. 12-én Szász Jenő Szatmárnémetibe utazott és Pécsi távollétében gyűlést hívott össze az itteni MPSZ egyes elnökségi tagjaival. Amint ezt Pécsi megtudta, lemondott Szatmár megyei MPSZ-elnöki tisztségéről, mivel a háta mögött puccsot szerveztek ellene.. /(Sike Lajos): Szász Jenő puccsot szervezett Szatmárnémetiben? . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./2004. szeptember 25.
Szatmárnémetiben a városi tanács legutóbbi egyöntetűen megszavazták, hogy Deák Árpád szobrászművész Petőfi szobrát a városi kórház előtt állítsák fel. Dr. Fanea Dumitru kormánypárti tanácsos kifejtette: Petőfinek előkelőbb helyet is választhatott volna az RMDSZ, azt is megszavazták volna. A liberálisok képviselője, dr.Enatescu Virgil kifogásolta, hogy az RMDSZ nem kért anyagi támogatást a tanácstól a szoborállításra. Ugyancsak megszavazták, hogy hivatalosan is a nemrég elhunyt kiváló színész, Ács Alajos nevét viselheti a színház stúdióterme. /(Sike Lajos): A románok is egyöntetűen Petőfire szavaztak! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2004. szeptember 25.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Főgimnázium a reformátusok (nemrég visszakapott) épületében működik. Szept. 23-án itt tartotta kihelyezett igazgatótanácsi ülését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés püspök hangsúlyozta, hogy most már nem csak javakra, de jóval több gyermekre is szükség lenne. Az Egyetértési Nyilatkozatot Tőkés László püspök, Ilyés Gyula polgármester, Muhi Sándor a Kölcsey Főgimnázium igazgatója, Szilágyi Éva a Református Gimnázium igazgatója és Kónya László főtanfelügyelő-helyettes írtak alá arról, hogy mindenben együttműködnek a református egyház itteni épületeinek hasznosításában, és több visszaadott épületből, plusz a felépítendő Rákóczi Kollégiumból létrejön a Szatmárnémeti Református Oktatási Központ. Az egyház az épületeket visszakapta, s vonatkozó törvény értelmében öt éven belül birtokba veheti. Erre kell felkészülni, az ezzel kapcsolatos tennivalókat kell összehangolni. Tőkés László azt szeretné, ha a közeli években a Partiumi Keresztény Egyetem kihelyezett tagozatot hozhatna ide, s akkor kialakulna a református oktatás teljes vertikuma, szellemi központ Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Visszaadott iskolákból Református Oktatási Központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2004. szeptember 27.
Szabó Károly szenátor beszámolt az RMDSZ Szatmár megyei választmányának az elmúlt négy esztendőben végzett munkájáról. Szerinte az egyik legfontosabb eredmény az alkotmány több vonatkozásában kedvező módosítása volt. Meggyőződése, hogy a kötelező katonai szolgálatot mielőbb meg kell szüntetni. Szabó Károly szerint a következő években az RMDSZ-nek többet kell foglalkoznia gazdasági és pénzügyi dolgokkal, ezen belül a költségvetés decentralizálásával. /(Sike Lajos): Szabó Károly szenátor még rátenne négy évet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2004. szeptember 28.
Szatmárnémetiben az utolsó pillanatban még két személy jelentkezett előválasztási megméretésre: Reha Endre református pap, képviselőjelölt, akinek programja: „Védelmezni és megóvni az RMDSZ-t a szétzilálástól” és Juhász Zsolt, a megyei tanács műszaki osztályának mérnöke a szenátusban kíván tevékenykedni. Összesen tehát 13-an vetélkednek Szatmár megyében az október 8-i előválasztási megméretésen, közülük 8-an a képviselői és 5-en a szenátori listán. /(Sike Lajos): Reha Endre református pap, képviselőjelölt programjából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2004. november 1.
Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa azelőtt Torgyán Józsefen nevetett, most Kövér Lászlót Fideszes politikust figyeli a tévében, hogy viduljon egy kicsit. A napokban Kövér László kifejtette, hogy az erdélyi magyarság „egyedüli felkent" képviselője a Magyar Polgári Szövetség. /Sike Lajos: Felkenve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./2004. november 4.
Két fiatal szatmári újságíró, Erdei Róbert és Túrós Loránd elhatározta, hogy magyar rádiót indít Szatmárnémetiben, a település lakosságának közel 40 százaléka magyar. Megkapták a szükséges frekvencia engedélyt. A City Rádió a 106,4FM frekvencián fog sugározni, a tervek szerint 24 órán át, legnagyobb részt magyarul. Március 15-ére tervezik az ünnepélyes indulást. /(Sike Lajos): Magyar rádió indul Szatmárnémetiben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./2004. november 12.
Brailán a belvárosban van a református templom. Hegyi Mózes egykori brailai pap 1937-ben adta ki Végvár című könyvecskéjét a helyi református egyház fennállásának 75. évfordulója alkalmából. Hegyi Mózes részletesen megadta, hogy melyik esztendőben hány fiatal tanult a helyi magyar iskolában. Az 1887-88-as tanévben nem kevesebben, mint 126-an jártak oda. A brailai református templom, 1892-ben épült. Azonban megfogyatkozott és megöregedett a helyi magyar közösség. A reformátusok templomát immár az itteni román pünkösdisták használják, alkalomszerűen továbbra is helyük van benne a reformátusoknak. /Sike Lajos: Vendégségben a regáti magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2004. november 15.
Eredményes jótékonysági estet tartottak a hét végén Szatmárnémetiben, az Északi Színházban a Református Líceum és az esperesi hivatal szervezésében az épülő Rákóczi Kollégium javára. Tőkés László püspök beszédében az egység fontosságát hangsúlyozva. Sike Lajos újságíró ezt örömmel nyugtázta, hozzátette, hogy a püspök másfél évig inkább az egységes képviselet szétverését végezte. /Sike Lajos: Megkésett üzenet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./