udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 1211 találat lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 1201-1211

Névmutató: Szent (I.) László /magyar király/

2007. február 2.

A megyei tanácstól támogatásként kapott 20 000 új lejből megkezdték Sepsibesenyő műemlék templomának mentését. A templomot azért nyilvánították műemlékké, mert az északi és a nyugati oldalfalon középkori freskómaradványokra találtak. Még ma sem végérvényesen eldöntött, vajon nem maradhattak-e meg részletek az egykori Szent László-képsorból is. /(Kgy. Z.): Tatarozzák a sepsibesenyői műemlék templomot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

2007. február 28.

A Romániai Magyar Dalosszövetség 2006. november 18-án tartotta évi beszámoló gyűlését Kolozsváron. A kórusok, fúvószenekarok több mint száz képviselője volt jelen Szatmártól Sepsiszentgyörgyig. Az évi beszámolót Tóth Guttman Emese elnöknő olvasta fel. 2006-ban Bartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére a Dalosszövetség a Bartók-év jegyében szervezte tevékenységét. Ebben a szellemben szerveztek Nagyszebenben, Besztercén, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Nagyenyeden, Tordaszentlászlón a kórustalálkozókat. Ebben az évadban (2005. november – 2006. november) 32 kórustalálkozót tartottak az énekkarok, többnek volt nemzetközi jellege. Gyimesbükkön 2006 áprilisában, a római katolikus templom felszentelésének 30. évfordulóján tartott ünnepséget, ahol 18 énekkar magyar és latin nyelvű kórusműveket énekelt. Májusban Sepsibodokon a XIII. Cantate egyházi zenekar találkozót rendezték a református műemléktemplomban. Májusban a Kolozsvár-monostori református templom énekkara Zsoltáros Énekkari Találkozót szervezett. Júniusban a XVII. Szent László-napi kórustalálkozón vehettek részt az énekkarok Tordaszentlászlón. Júliusban a Kolozs megyei Kisbácsban gyűltek össze a református templom avatásának évfordulóján. Szilágybagoson a negyedik találkozót tartották meg a református templomban. Lehetne sorolni még a települések neveit: Aranyosgyéres, Aranyosegerbegy, Méra, Máramarossziget… /Guttman Mihály: /Guttman Mihály: A Romániai Magyar Dalosszövetség évi közgyűlése. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. február/

2007. március 1.

Marosfelfaluban a református egyház tulajdonában levő Árpád-kori templomot mintegy 800 évvel ezelőtt, II. Géza magyar király idejében építették a betelepített szászok. A hajó IV. Béla-kori, erről a falba helyezett téglák tanúskodnak. A templom udvarán levő temetőt Szent László rendelete után kezdték használni. E történelmi műemléket szeretné az egyházközség felújítani. Borbély László miniszter megígérte, ha elkészül a terv és a munkálatok költségvetése, megpróbál segíteni. A helyi önkormányzat támogatja a romtemplom felújítását. /(vajda): Ritka műemlék a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2007. március 5.

A 190 éve született Arany Jánosra emlékeztek Nagyváradon és a költő szülővárosában Nagyszalontán. Nagyváradon első ízben szerveztek Arany-megemlékezést, amelynek ötlete Tódor Albert alprefektustól származik. Az alprefektus elmondta, Arany János Bihar leghíresebb szülöttjének számít, ezért tartotta fontosnak, hogy a megye román ajkú lakói is megismerjék életútját, munkásságát, amelyet Dánielsz Endre hajdúvárosi Arany-kutató ismertetett a jelenlévőkkel. A nagyváradi Szent László és az Ady Endre Gimnázium diákjai és tanárai gyűltek össze a fiatalok verses műsorára. Dánielisz Endre hosszú időn át vezette a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot, majd tanárként is a költő munkásságát kutatta. Nagyszalontán a hagyományokhoz hűen a költő egész alakos emlékszobránál kezdődött az évfordulós ünnepség. A költő tiszteletére az idén tizenkettedik alkalommal megszervezett Arany János versmondó versenyre idén kevesebben jelentkeztek Az Arany János Művelődési Egyesület ez évben is két kategóriában hirdette meg a versenyt: a jelentkezőknek egy Arany-balladával és Sinka István egy versével vagy prózájával kellett benevezniük. Patócs Júlia, az egyesület elnöke szerint a jelentkezők kis száma azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban több más szavalóverseny is zajlik, így a jelentkezők megoszlanak. /Gergely Gizella: Esős ünnep balladával. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2007. március 24.

Csutak Levente grafikusművész arcképcsarnoka látható Gyergyószentmiklóson, a Művelődési Központban. A kiállítás súlypontja az 1848–49-es „örökmécseseken” van, de nem feledkezik meg a Székelyföldön talán legjobban tisztelt Szent László király megrajzolásáról sem. /Bajna György: Rajzokban is élők. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2007. március 30.

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének képviselői továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a város történelmi főterét ismét a városalapító Szent Lászlóról nevezzék el, oda a szent király szobrát visszaállítsák, illetve a magyarság számarányát figyelembe véve az utcák 26 százaléka kapjon magyar elnevezést Nagyváradon. Bejelentették, ha ez nem történik meg, az ügyben polgári engedetlenségi akciók sorozatához folyamodnak. Az utcanevek terén a szervezet az elmúlt év tavaszán kezdett aláírásgyűjtésbe a városban. Akkor 46 civil szervezet, közöttük az egyházak és az RMDSZ több körzeti szervezete is a kezdeményezők mellé állt, javaslatukat az RMDSZ-frakció a városi tanács elé is terjesztette. A kezdeményezést csökkentett mértékben szavazta meg a tanács. Szent László nevéről a többségében román nemzetiségű tanácsosok hallani sem akartak, a magyar utcanevek szaporodása is nagy riadalmat keltett, mi több Petru Filip polgármester kijelentette, szerinte nincs sok értelme a magyar feliratoknak, mert a magyarság akkora sebességgel fogy a városban, hogy lassan nem lesz aki olvassa ezeket. Végül az RMDSZ-frakciónak sikerült elfogadtatnia, hogy az utcanév-táblákat újakra cserélik, a már meglévő, de elírt magyar neveket kijavítják, illetve a megnevezések után magyarul is feltüntetik a táblákon az út, utca, tér, sétány szavakat. A határozat végrehajtását tavaly szeptemberben kellett volna elkezdeni, de eddig semmi sem történt. Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke elmondta, írásban kértek tájékoztatást az ügyről, a válaszban a városvezetés arra hivatkozott, hogy pénzhiány miatt késik a táblacsere, de a határozatot végrehajtják. „A késedelem oka az, hogy mind a 722 utcanévtábla feliratát ellenőrizni kellett, újat kellett terveztetni – nyilatkozta Biró Rozália alpolgármester. Ő nem lát esélyt arra, hogy több magyar utcanevet kapjon a város. /Gergely Gizella: Szimbolikus honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

2007. április 18.

A múlt héten ismeretlenek eredeti magyar neveikkel látták el Nagyvárad egyes utcáit. Többek szerint a tettesek megunták az RMDSZ tétlenségét, az RMDSZ helyi vezetője viszont természetesen nem díjazza az akciót. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöke korábban kijelentette: az EMI polgári engedetlenségre is kész a magyar utcanevekért. Körös utca, Kapucinus utca, Zöldfa utca, Szent László tér – ezek az elnevezések jelentek meg Nagyvárad belvárosában, ezek azonban nem a helyi tanács által kihelyezett utcanévtáblák, hanem fekete festékkel, titokban az épületek falára rótt írások. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke azt nyilatkozta: nem tudja, kik lehettek a „tettesek”, de mint mondta, „úgy látszik, a kezdeményezésünknek hatása volt abban, hogy valakik ezt megcsinálták. Mi továbbra is folytatjuk hivatalos küzdelmünket az utcaelnevezések ügyében, de úgy látszik, egyesek megunták azt a módot, ahogyan mi küzdünk”, tette hozzá. Barta Béla, az EMI váradi alelnöke úgy értékelte, hogy ez minden bizonnyal üzenet az RMDSZ-nek, hogy tegyen többet a magyar elnevezésekért. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke az eset kapcsán kijelentette: „Vannak olyan típusú lehetőségek, melyekkel élni lehet. Jogos az, hogy legyenek magyar feliratok a városban, de azzal nem értek egyet, hogy éjjel valaki partizánakciószerűen felírja az épületek falára az elnevezéseket; már csak azért sem, mert azok az épületek lehetnek műemlékek, templomok is. Az épületek tulajdonosai biztos, hogy ennek így nem örülnek”. (A Bihari Napló nyomán) /Visszakapták nevüket Nagyvárad utcái. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 18./

2007. április 26.

Az egyházak, a civil szervezetek és az RMDSZ együttműködve szervezik Nagyváradon a hétvégén kezdődő, 16. Festum Varadinum rendezvénysorozatot. Az ünnepség keretében többek között komolyzenei koncerteket, népi mesterségek szemléjét és könyvbemutatókat tartanak. A rendezvénysorozatot a hagyományokhoz híven a Szent László-körmenet zárja. „A Varadinum életében három periódust különböztethetünk meg – értékelte Tőkés László püspök sajtótájékoztatóján. – Az első évek rendezvényeit a magyarság teljes összhangja, összefogása és az egyetértés jellemezte. A második periódus minden rendezvényét a széthúzás bélyegezte meg, míg újabban mindenki szervezi a maga ráeső részét, nem kaszálunk egymás szénájába, nincsenek ellentétek. ”A Varadinum az anyák napja és a gyermekvédelem jegyében megszervezett családi nappal veszi kezdetét április 28-án a Várad-réti református templomban. Ugyanezen a napon Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójáról is megemlékeznek. A nyitórendezvényt április 29-én a Várad-réti református templomban szervezik meg. A következő napokban 40 népi mesterséget mutatnak be az Apáról fiúra című rendezvényen. A népfőiskolák helyzetéről tartanak szemináriumot, bemutatkoznak a civil szervezetek, Pomogáts Béla tart könyvbemutatót, a Festum Varadinum emlékkönyvet is bemutatják, a rendezvénysorozatot a Honvéd táncegyüttes Bartók útjai című előadásának premierje zárja. /Gergely Gizella: Együttműködés a 16. Festum Varadinumon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2007. május 3.

Folytatódik Nagyváradon, Szent László városában a XVI. Festum Varadinum. Háromévnyi kimaradás után együtt tartja idén Nagyvárad magyarsága az egyhetes városünnepet, nincs külön RMDSZ-es és külön református rendezvény. Az április 29-i vasárnapi hivatalos megnyitót a nagyvárad-réti református templomban tartották, ahol Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét. A templomban a rengeteg helyi és magyarországi közéleti személyiség mellett jelen volt Tempfli József római katolikus megyéspüspök is. Rengeteg érdeklődőt vonzott a Kanonok sorra az Apáról fiúra elnevezésű népi mesterek vásárral egybekötött kiállítása. Május 2-án volt a Civil Társadalom Napja volt, átadták a Bihar kultúrájáért díjakat. /Both Abigél: Együtt ünnepel Várad magyarsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2007. május 7.

A római katolikus szentmisét követő, immár hagyományos körmenettel, majd a színházban megtartott Varadinum-gálával május 6-án véget ért Nagyvárad magyarságának egy hétig tartó ünnepe, a XVI. Festum Varadinum. A körmeneten több mint ezren vettek részt, az egyházi vezetők mellett jelen voltak az RMDSZ helyi tisztségviselői. Május 4-én Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, a Történettudományi Intézet igazgatója Nemzeti történelem és kultúra az Európai Unióban címmel tartott előadást. A rendezvényen először mutatták be Romániában a tavaly a legszebb magyar könyv címet elnyerő A magyarok krónikája című kiadványt. /Jeles vendégek a Festum Varadinumon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./ A szentmisén a Magyar Művelődésért Díj kuratóriuma Árpád fejedelem-emlékdíjat adott át Tempfli József megyés püspöknek. Este a budapesti Honvéd Táncegyüttes gálaműsora zárta a Varadinum utolsó napját. A Novák Ferenc vezette táncegyüttes a Bartók útjai című produkciójának erdélyi bemutatója alkalmából a Varadinum-díjat is átadták. Sokaknak úgy tűnt: a városalapító Szent László tiszteletére, a helyi magyar értékek felmutatásának céljával rendezett programsorozat színvonala csökkent. Sárközi Zoltán, a helyi Magyar Polgári Egyesület volt elnöke felháborítónak tartja, hogy a város ünnepe alkalmával nem a helyi együtteseket, színházi társulatot népszerűsítettek a szervezők, hanem az importkultúra bemutatását karolták fel. Az Ady Endre Gimnáziumban Luxemburgi Zsigmondról szóló történelmi vetélkedő, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság történelmi pályázatának díjkiosztó ünnepsége zajlott. „Minden egyszerre történik, egymásra szervezték a programokat, nem csoda, hogy egy-egy helyszínen kevesen jelennek meg, jóval kevesebben, mint tavaly” – elégedetlenkedett Dukrét Géza, a műemlékvédő bizottság elnöke. Dukrét megalázónak tartja, hogy Csocsesz meg Zalatnay Sarolta fémjelzi az ünnepet. /Gergely Gizella: Importsztárok vagy helyi érték? = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2007. május 10.

Kristófi János nagyváradi festőművész immár tizedik alkalommal mutatja be alkotásait Budapesten, ezúttal a Gellért Szállóban. A május 24-éig megtekinthető tárlatot Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg. Szent László városának festője többször megfestette a váradi magyar király alakját, de felkeltette érdeklődését a többi magyar szent is. Frigyesy Ágnes: Szent László festője Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2007. június 22.

Dóczy András a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán Kós András, Vetró Artur és Korondi Jenő tanárai irányításával végezte a szobrász szakot 1976-ban, ezt követően egy évig rajztanárként dolgozott Csíkszentsimonban, majd a tanulók házánál vezetett szobrászkört. 1983-tól szabadfoglalkozású, visszatért az apai örökséghez, a kőfaragás gyakorlásához. Mindez közeledést jelentett a szobrászat felé, ugyanis szobrok talapzatának elkészítéséhez, megtervezett műemlékek kivitelezéséhez egyre gyakrabban vették igénybe szobrászkollégák. A rendszerváltás után nyílt alkalom számára a monumentális munkák elkészítésére. A 2000-ben Nagyváradon felállított Millenniumi-emlékmű elkészítésénél méltó társa Bocskay Vincének és Gergely Istvánnak. A kézdivásárhelyi világháborús emlékművet Bocskayval és Sántha Csabával együtt állították fel. Az aradi szabadságszobor hiányzó kőoszlopait, darabjait is tőle rendelték meg. Az elmúlt évben két 1956-os emlékműnek a társszerzője: a nagyváradi emlékmű esetében Gergely István tervéhez társul kivitelezőként, Sepsiszentgyörgyön Varga Mihály és Sántha Csaba nevéhez adta a magáét, kivitelezőként. A kilencvenes években készült márványszobra a Monospetriben felállított Madonna-kompozíció, pályázaton pedig díjat nyert Márton Áron portréja. A június 23-án Csíkszentsimonban felállítandó Szent László király szobor teljesen az ő alkotása, a szobor és a talapzat is. Talapzatostól három méter magas a szobor. /Ferencz Imre: Szobor és talapzat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

2007. június 22.

Június 23-án kezdődnek a Kászoni Falunapok. Könyvtár- és képtáravató, néptánctalálkozó, hagyományőrző műsorok és szórakoztató programok lesznek. A Bóbiska néptánctalálkozón több együttes fellép. Székelyderzsen június 23-án kezdődnek a falunapok. A Forgórózsa citeraegyüttes fellépése után Gerendás Lajos Székelyderzs és erődtemploma című könyvét mutatják be. Csíkszentsimonon a Szent László Napok programjában gyermekversenyek is lesznek. A szervezők: Szentsimoni Fiatalokért Egyesület és a Csorgó Fiatalok Szervezete. /Antal Ildikó: Falunapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

2007. június 25.

Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a lármafa-találkozót, ezúttal a Beszterce megyei Cegőtelkén. Az Árpád-házi Szent László király emléke előtt tisztelgő találkozót 2000-ben a Magyarok Székelyföldi Társasága kezdeményezte, s immár nyolc éve a szórványban élő magyarok helyzetére kívánják felhívni a figyelmet. Az idei rendezvényre egy autóbusznyi résztvevő indult a cegőtelki Cserhalom emlékműtől Felvidékre, bejárva a Szent László emlékét idéző helyeket. A hét végén avatták fel a Brassó megyei Hosszúfaluban az evangélikus közösség vallásos-kulturális otthonát, a Keresztyén Csángó Házat. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke ünnepi beszédében elmondta: a szövetség az egyházak partnere kíván lenni abban, hogy a magyarság számára fontos épületek törvényes úton kerüljenek vissza a közösségekhez. „Azoknak a négyfalusi evangélikus magyaroknak, akik 1938-ban ennek az épületnek a létrehozásán fáradoztak, legsötétebb jövőképei között sem szerepelhetett az, hogy az evangélikus közösségnek vissza kell vásárolnia majd jogos tulajdonát. A Keresztyén Csángó Ház az önök kitartásának és közösségi összefogásának gyümölcse, amely mindannyiunk számára példaértékű” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. /Lármafa-találkozó Cegőtelkén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2007. június 25.

Háromszék – Kézdiszék, Sepsiszék, Orbaiszék – olvasható azon a hármas kopjafán, amelyet június 23-án avattak fel Gelencén a Bodor György Művelődési Ház udvarán. Az eseményt a nyolcadik alkalommal megszervezett Gelencei Napok keretében szervezték; az avatóünnepséggel egy időben a nemrég megalakult Szent László cserkészcsapat 11 tagja is letette az esküt. A kopjafaegyüttest a gelencei Both fivérek, László és Imre a csernátoni tájmúzeum vezetője, Haszmann Pál irányításával készítették el. Többek között a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja, valamint a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat lépett fel, számos koncert és sportrendezvény zajlott. /Bartos Lóránt: Kopjafaavató Gelencén. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2007. június 29.

Arad megyében június 27-én az ágyai erdőben lévő, tavaly felújított Szent László-kápolnában 60 év után újra templombúcsút ünnepeltek. Az ünnepélyes szentmise előtt a kisjenői katolikus fiatalok keresztútjárást tartottak a kápolnához vezető, szintén felújított stációknál. Szentbeszédében Király Árpád marosi főesperes Szent László életéről, erős hitéről szólt, kiemelve: azok a szent emberek, akik életmódjukkal fényt hoznak mások életébe. A szentmisét. Pántya Elemér plébánosnak ajánlotta fel, amiért fáradságot, időt és energiát nem kímélve a vadontól visszaszerezte Isten hajlékát a kultúra, a hitélet számára. /(balta): Templombúcsú 60 év után. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2007. június 29.

Felvinc 1747-ben épült római katolikus templomának védőszentje Szent László király. Az egyházközség 84 lelket számláló kis közössége a június 27-én megtartott templombúcsúval adózott szent királyunk emlékezete előtt. Az idei szentmisét dr. Marton József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem teológiai fakultásának tanára celebrálta. Az ismert történész Szent László király érdemeit méltatta. Horváth István, a felvinci templom plébánosa hívei körében köszöntötte dr. Csucsuja István egyetemi tanárt, Gál Lászlót, a gyulafehérvári Gróf Majláth Guszáv Károly Római Katolikus Főgimnázium igazgatóját és másokat. /Takács Ildikó: Szent László-búcsú Felvincen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2007. július 2.

Sikeres volt a térség egyik legnépszerűbb kórusmozgalmi rendezvénye, a tordaszentlászlói, Szent László-napi kórustalálkozó. A rendezvény menete a hagyományokhoz igazodott: ünnepi istentisztelet, közös éneklés a cinteremben, majd díszes felvonulás a faluban. Elsőként a házigazdák, Tordaszentlászló énekkara lépett fel. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Kolozsvár Törökvágási Református Egyházközség Vegyes Kara, főleg a Magyarfenesi Vegyes Kar, amelyet Tóth Guttmann Emese Jagamas János-díjas karnagy vezetett. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tordaszentlászló – 18. kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2007. július 12.

A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban tartja idei vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A július 12-én kezdődő rendezvény házigazdája a Bihar Megyei Civil Szervezetek Szövetsége. A vándorgyűlés témája Szent László városa és a Partium, jelmondatául pedig egy ismeretlen szerző Ének Szent László királyról című versét választották a szervezők: „Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!/ Magyarországnak édes oltalma,/ Szent kerályok közt drágalátos gyöngy,/ Csillagok között fényességes csillag” Az előadók többsége a város történelméről, nevezetes személyiségeiről értekezik. Nagyváradot Dukrét Géza helytörténész és Péter I. Zoltán újságíró mutatja be a meghívottaknak, Fleisz János történész pedig a város múltjáról tart előadást. A vándorgyűlésen Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író A Szent László legenda és a csillagos ég című könyvét mutatja be. A Nagyszalontán született Sinka István költészetéről Medvigy Endre irodalomtörténész beszél majd. A zárónapon a 81 esztendős Kristófi János nagyváradi festőművész is a vándorgyűlés vendége lesz, valamint Gazda József író, aki Varga Domokosra, az Irodalmi Társaságok Szövetségének alapító elnökére emlékezik. /Gergely Gizella: Szent László városában. Irodalmi társaságok találkozója Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2007. július 13.

A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett Lármafa-találkozó sorozat célkitűzései révén fontos szerepet tölt be a magyar kultúra ápolásában. Fő feladatának a Szent László-kultusz megőrzését tekinti. Ezt a Szent László nevéhez fűződő Kárpát-medencei helységek felkeresésével, megismertetésével és tartós kapcsolatok kiépítésével valósítja meg. A találkozó résztvevői felkeresik a cserhalmi ütközethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékekkel rendelkező és ezt templomi freskókban megörökítő 48 települést (Erdélyben, Felvidéken, Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában). A 8. Lármafa-találkozó útiránya: Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely-Marosvásárhely-Cegőtelke-Sárospatak-Borsi-Margonya-Eperjes-Kassa-Rozsnyó-Kakaslomnic-Késmárk-Lőcse-Krasznahorka-Pelsőc-Tállya- Sepsiszentgyörgy. A Lármafa-találkozó székelyföldi csoportját Cegőtelkén fogadta Székely Pál és dr. Szántó Árpád, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke és alelnöke. Cegőtelki fiatalok eljátszották a cserhalmi ütközet azon mozzanatát, amely templomi freskókban meg van örökítve. Ezután a székelyföldiekhez csatlakoztak a cegőtelkiek és a beszterceiek, és a csoport továbbindult a Felvidékre. A lármafások Borsiba emlékeztek arra, hogy a községben álló ősi kastélyban született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A lármafások tapasztalták, hogy a többségében magyarok lakta Borsiban nem működik magyar óvoda és magyar iskola, a magyar anyanyelvű gyerekek szlovák nyelven tanulnak. A találkozó résztvevői Margonyán megkoszorúzták Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, aradi vértanú sírját. A debrődi sírkertben koszorút helyeztek el Papp Anna volt polgármester asszony sírjánál, aki lelkes támogatója volt a Lármafa-találkozóknak, éltetője a Szent László-kultusznak. Kassán meglátogatták a Szent Erzsébet püspöki székesegyházat, a kassai dómot; a Rodostó-házat, II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának másolatát, a Szent Mihály-kápolnát, melyben létezett egy Szent Lászlót ábrázoló freskó, amelyet lemeszeltek. Kakaslomnicon megtekintettek egy Szent László-faliképet, majd Késmárk és Lőcse nevezetességei következtek. A 8. Lármafa-találkozó felvidéki záró-mozzanata a pelsőci református templomban tartott ünnepi istentisztelet volt. A 8. Lármafa-találkozó állásfoglalásában felszólított: építsünk közös jövőt. Van megoldás a megbékélésre, ehhez a múltat be kell vallani. Szükség van az autonómiára, az anyanyelvi oktatás biztosítására minden szinten, Borsitól Cserhalomig, akár Szabadkáig. /Trufán József tanár, a találkozó résztvevője: 8. Lármafa-találkozó. 2007. június 20-25. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./


lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 1201-1211




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék