udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
119
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-119
Névmutató:
Ágoston András
2003. június 5.
Külső nyomásnak engedve a magyar kormány kiherélte a kedvezménytörvényt. És ehhez a határon túli magyarság szervezeteinek beleegyezését is sikerült megszereznie. A 95%-ét - fogalmazott Kovács László külügyminiszter. Az 5%-ot Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Ágoston András, az egyik délvidéki magyar párt képviselője jelentenék. Ők ugyanis ellene szavaztak a módosításoknak, s az eredeti szellem megtartásához ragaszkodtak. "A 95%-ban benne lennénk mi, erdélyi magyarok, és benne szlovákiai testvéreink is. Benne még azok is, akik aláírásunkkal tiltakoztunk a megcsonkítás ellen" - írta Gazda József. Vannak kérdések, amelyekben nem lehet kompromisszum. Ilyen az, hogy az egységes magyar nemzet részei vagyunk, szögezte le. A Duna Tévé jún. 1-jei, vasárnap esti adásában Kovács László külügyminiszter így érvelt: "mi az, hogy egységes magyar nemzet"? Már Szent István korában sem volt egységes a magyarság, mert hát Koppány... Az MSZP politikusa csak politikában tud gondolkodni. Nem nemzetben. /Gazda József: A 95 százalék nevében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./2003. június 24.
A Kisvárdai Tőkés László Alapítvány díját vette át ünnepélyes keretek között a kisvárdai református templomban Orbán Viktor ex-miniszterelnök. Az ökumenikus istentisztelet keretén belül sorra kerülő nyilvános kuratóriumi ülésen jelen volt maga a kitüntetett, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, az első Tőkés-díj tulajdonosa, Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke, a kuratórium tagjai, valamint dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektora, aki laudátiót mondott, továbbá sok más meghívott. A zsúfolásig megtelt templomban, valamint a templomon kívül rekedtek számára az istentisztelet után Lengyel Szabolcs felolvasta a kuratórium határozatát, amely szerint az április 7-én megtartott ülésen egyöntetű szavazással a kuratórium tagjai úgy döntöttek, hogy idén a Tőkés László-díjat Orbán Viktor ex-miniszterelnöknek adományozzák, a magyarság mint nemzet értékeinek és érdekeinek képviseletéért. /Köllő Katalin: Orbán Viktor Tőkés László-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./2003. augusztus 9.
A kettős állampolgárság bevezetésének támogatására kérte öt vajdasági magyar párt és mozgalom /Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom/ Mádl Ferenc államfőt, Medgyessy Péter kormányfőt és Szili Katalin házelnököt. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szerint a kettős állampolgárság hosszú távon a kárpátaljai magyarság szempontjából is megoldást jelenthet az akadálytalan kapcsolattartásra Magyarországgal. A levélhez csatolták a kettős állampolgárságot támogatók aláírását is. Eddig mintegy négyezer aláírás gyűlt össze - közölte Ágoston András, az aláírásgyűjtést kezdeményező Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke. A kettős állampolgárság bevezetése iránti igény alátámasztására az aláírásgyűjtés teljes anyagát is elküldik Budapestre. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság című kolozsvári lapnak kijelentette, az RMDSZ is szívesen tárgyal a határon túli magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárság kérdéséről, de ebben az ügyben a döntés alapvetően a magyar kormányon múlik. Kovács László külügyminiszter korábban úgy fogalmazott: a magyar kormány kész szakértői tárgyalásokat folytatni a kettős állampolgárság kiterjesztéséről a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival és az Európai Unióval." /S. M. L.: Vajdasági egység. Kárpátalján üdvözlik a kezdeményezést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./2003. augusztus 14.
Kettős állampolgárságot igényel a magyar kormánytól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete, csatlakozva a vajdasági és kárpátaljai magyar szervezetek által megfogalmazott kéréshez. A testület kezdeményezését Orbán Barra Gábor, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke is támogatja. Elmondta: nem az RMDSZ nevében, hanem magánemberként pártolja a kezdeményezést. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke és Sárközi Zoltán, a Magyar Polgári Egyesület elnöke örömmel üdvözölte a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) kezdeményezését a kettős állampolgárság kérdésében, Ágoston Andrásnak, a VMDP elnökének címzett nyílt levélben. Közölték: támogatják a vajdasági magyar összefogáson alapuló aláírásgyűjtési akciót, és egy, a Kárpát-medence felelős politikai és civil szervezeteinek részvételével megrendezendő kerekasztal-beszélgetés létrehozását javasolták a kérdéssel kapcsolatos közös álláspont kialakítása érdekében. /Erdélyiek is csatlakoznak a VMDP kéréséhez. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./2003. szeptember 1.
A Partiumi Magyar Napokon magyarországi politikusok is részt vettek Szatmárnémetiben. Az idei rendezvénysorozat jelszava Otthon a szülőföldön volt. A rendezvény fővédnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke arról az útról beszélt, amelyen az erdélyi és az anyaországi magyarok külön-külön indultak el, de amely a közös cél, az Európai Unió felé vezet. - Mindenki érdeke, hogy a magyar kultúra egésze érjen célba, és álljon helyt az európai versenyben - jelentette ki. A Partiumi Magyar Napok rendezvényeivel egy időben szervezett polgári fórumot Szatmárnémetiben a Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület. A központi téma a kettős állampolgárság kérdése volt, de a szervezők tervei szerint a résztvevők tájékoztatást kaptak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének célkitűzéseiről, valamint a megyei Magyar Polgári Egyesületről is. A fórum előadói: Tőkés László püspök, Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság volt elnöke, Surján László, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség társelnöke, országgyűlési képviselő, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, valamint az EMNT kezdeményező testületének tagjai voltak. A fórum nyilatkozatot fogadott el, amelyben az EMNT azt követeli, hogy "mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások" elosztását változtassák meg úgy, hogy azokból ne csupán az RMDSZ részesüljön, hanem "más magyar politikai alakulatok" is. Egyben azt is szorgalmazták, hogy a magyarországi hatóságok a MÁÉRT-ülésekre az RMDSZ mellett az EMNT-t és a történelmi egyházak képviselőit is hívja meg. /Elbeszélünk egymás füle mellett. Partiumi Magyar Napok és polgári fórum Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ "A Magyar Köztársaság kormányának határozottan támogatnia kell a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit - legyen az az autonómia, a kettős állampolgárság vagy a kedvezményes vízum ügye" - jelentette ki beszédében Szűrös Mátyás. Surján László szerint a kettős állampolgárság ügye csak politikai akarat kérdése, nem lehet az EU-csatlakozás kapcsán kibújni a felelősség alól. "A nemzetközi jogban mindenre van példa, elég csak a már meglevő modelleket követnünk" - jelentette ki a képviselő, hozzátéve, az állampolgárság kérdése mögött sokkal több van, mint utazási vágy, a schengeni határok kitolása csak alkalmat kínált az ügy felvetésére. Hasonlóan vélekedett Ágoston András is. A felszólalók több ízben is a román modellt hozták fel követendő példaként. A fórumon közel 450-en látták el kézjegyükkel a magyar kormányhoz és Országgyűléshez intézett felhívást, amelyben kérik a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét azon határon túli magyarok számára is, akik szülőföldjükön akarnak maradni. Az elfogadott nyilatkozat szerint "Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma, valamint a romániai Kisebbségi Tanácstól származó támogatásokat kezelő Communitas Alapítvány kuratóriuma szinte kizárólag az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségének tagjaiból áll. A Communitas Alapítvány megalakulása óta még soha nem számolt be a nyilvánosság előtt a romániai magyar közösség intézményei részére kiutalt összegek felhasználásáról. Ez a példátlan méretű monopolhelyzet lehetővé teszi, hogy a jelentős összegű támogatások csoportérdekeket, egyéni ambíciókat, a sajtó és a civil társadalom intézményeinek politikai alárendelését is kiszolgálják". /E. R.: Vitatják a budapesti támogatási rendszert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./2003. szeptember 29.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (WMDP) üdvözli a Magyar Demokrata Fórum elnökének, Dávid Ibolyának a bejelentését, miszerint pártja kezdeményezi az állampolgársági törvény módosítását, hogy könnyebbé tegye a kettős állampolgárság megszerzését. A VMDP közleménye szerint ha sor kerülne a törvény módosítására, akkor az igénylő úgy kaphatná meg a magyar állampolgárságot, hogy nem kellene többé bizonyítania, hogy egy éve letelepedett Magyarországon, s rendelkezik a megkövetelt anyagi tartalékokkal. Az Ágoston András vezette VMDP szerint az MDF kezdeményezése kiküszöböli a vízumkényszer által okozott nehézségeket, s alapot ad arra, hogy az a vajdasági magyar, aki ezt óhajtja, személyesen is bekapcsolódhasson a nemzet határmódosítás nélküli integrációjába. A kettős állampolgárság kérdése már túl van tárgyalva, hetek óta ugyanazok az érvek és ellenérvek hangzanak el mindkét oldalon, s ebből kifolyólag minden további "szószaporítás" - a VMDP ez alatt érti a Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke által beharangozott "maratoni" tárgyalássorozatot is - a kettős állampolgárság ügyének már inkább árt, mint használ. /A VMDP üdvözli az MDF tervét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./2003. október 23.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt megütközve értesült Zoran Zsivkovics szerb kormányfő budapesti kijelentéséről, miszerint a kettős állampolgárságról szóló majdani kétoldalú megállapodásnak mindkét ország állampolgáraira vonatkoznia kell. Az Ágoston András vezette VMDP közleménye szerint a Zsivkovics kormányára váró parlamenti bizalmi szavazással hozható összefüggésbe az, hogy a szerb miniszterelnök megmásította korábbi kijelentését A VMDP érthetetlennek tartja, hogy Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, szerbiai miniszterelnök-helyettes visszafogottan reagált Zsivkovics nyilatkozatára. A párt szerint Kasza Józsefnek le kell mondania, a VMSZ hat parlamenti képviselőjének pedig meg kell vonnia a bizalmat a Zsivkovics-kormánytól. Medgyessy Péter miniszterelnök júniusi szabadkai látogatása alkalmával Zsivkovics úgy nyilatkozott, hogy Belgrádnak nem lenne semmilyen kifogása az ellen, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. A szerb kormányfő későbbi nyilatkozatában ezt azzal toldotta meg, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának jóváhagyásáról a magyar kormánynak kell döntenie. Most viszont budapesti látogatása alkalmával Zsivkovics úgy nyilatkozott, hogy amennyiben létrejön egy megállapodás a két ország között a kettős állampolgárság intézményéről, akkor az a két ország minden állampolgárára kiterjedne, mert "az európai civilizáció szempontjából a XXI. században elfogadhatatlan a kettős állampolgárság megadása etnikai alapon". A magyar külügyminisztérium szóvivői irodája szerint Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök nyilatkozata azt a korábbi szerb hivatalos álláspontot ismételte meg, amelyről Németh Zsolt képviselőként és a parlament külügyi bizottsága elnökeként tájékoztatást kapott, "csak nem volt hajlandó tudomásul venni". Az eset rámutat arra, hogy egyes ellenzéki politikusoknak, köztük Németh Zsoltnak "tudomásul kell vennie, miszerint a magyar nemzeti érdek érvényesülését a higgadt és tényekre alapozott érvelés és nem a valótlan állítások, a belpolitikai használatra szánt, a magyar kormányt lejáratni próbáló nyilatkozatok segítik elő" - olvasható a külügyi nyilatkozatban. /VMDP: Kasza mondjon le. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./2003. október 25.
Okt. 26-án, vasárnap alakul meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Meghívást kaptak a parlament RMDSZ-frakcióinak vezetői is. A legnépesebb küldöttség Marosszékről érkezik, arányaiban Gyergyószéken és Bardóc-Miklósvárszéken jött létre a legtöbb települési tanács. Ez utóbbinál a 18 településből 17 helyen sikerült létrehozni a testületet, és itt már hétfőn megalakult a széki tanács is. Orbaiszéken okt. 24-én alakult meg a széki tanács, a 17 településből hét alakított helyi tanácsot. Sepsiszéken a 34 településből 23-on jött létre tanács, a széki alakuló ülést vasárnap tartják. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője egyelőre nem jelzett vissza. Vajdaságból Ágoston András nem jöhet el, de levélben üdvözli az SZNT-t és Sepsiszentgyörgyre utazik Lezsák Sándor, az MDF frakcióvezetője is. Okt. 24-én Csíkszeredában is megalakult a helyi székely tanács. Sántha Pál Vilmos, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének Csíkszékért felelős tagja a célkitűzéseket, az autonómiaterveket ismertette. A csíkszeredai helyi székely tanács elnökének György Attila költőt, a Székelyföld folyóirat szerkesztőjét választották meg, , az alelnöki tisztséget Szondy Zoltán újságíró, a titkári tisztséget pedig Pálfy Árpád keramikus tölti be. /Balázs Ildikó: Vasárnap alakul az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./2003. október 27.
Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./2003. október 28.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszentgyörgyi alakuló ülése sikeres volt. A meghívott RMDSZ-tisztségviselők közül a csúcsvezetőség nem jött el, a hazai törvényhozásból Vekov Károly és Szilágyi Zsolt vett részt az alakuló ülésen. A székelyföldi fórumot külföldről többek között Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz-MPSZ elnöke, Éva Maria Barki bécsi emberjogi aktivista és Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke üdvözölte. Az SZNT elnökévé dr. Csapó I. József volt RMDSZ-szenátort választották, aki a vele készült beszélgetésben elmondta: személyi elvű autonómia-statútumomát az SZKT 1996 nyaráig vitatta meg, és egyetlen szavazásra lett volna szükség ahhoz, hogy végleges szöveggé váljon, amit a törvényhozás elé lehetett volna terjeszteni. Erre azonban nem került sor. A székelyföldi autonómia-statútum az 1996 nyaráig még működő Székelyföldi Egyeztető Tanács napirendjén szerepelt többször, és ebben az esetben is végső szavazásra lett volna szükség ahhoz, hogy az RMDSZ hivatalos dokumentumaként a parlament elé jusson, de erre sem kerülhetett sor. 1996 óta egyetlen RMDSZ-fórum sem foglalkozott többé az autonómia-statútumokkal. Az SZNT határozata értelmében Csapó autonómia-statútuma munkadokumentum, amelynek véglegesítésére a SZNT az állandó bizottságot, a szakbizottságokat, valamint a székely székeknek a tanácsait hatalmazta fel. Az autonómia-tervezetet a román törvényhozáshoz történő eljuttatásával párhuzamosan továbbítják az Európai Unió (EU) parlamentjének, illetve az Európa Tanácsnak (ET) is. Az ET nemrég hozott 1334-es határozata megfogalmazza azt, hogy a régió sajátos hatáskörrel való felruházása a demokratikus eszköze annak, hogy az ott élő nemzeti közösség önazonosságát megőrizhesse, hogy a teljes és tényleges egyenlőséget élvezze. A SZNT által megfogalmazott igény az EU tagországaiban is honos. A Regionális Európai Autonómia-charta előírásai szerint a régió autonómiájának kiépítésére több szomszédos vidék is társulhat. A legutóbbi Szilágysomlyói Fórumon nyilatkozat született a partiumi magyarság autonómia igényéről a regionális és a személyi elvű autonómia elnyerésére. A Partiumban, illetve Kolozsvár környékén Csapó öt olyan régiót említett, amelyek polgárai jogosak lennének ilyen önkormányzás megfogalmazására: a Nagyszalonta környéki Erdőhát, a nagyváradi és a Várad melletti Hegyköz, az Érmellék, a Szilágyság és Kalotaszeg. Mindezek önrendelkezési törekvése szervesen illeszkedik az Európa-szerte érvényes jogszabályokhoz. /Makkay József: Csapó: Napirenden Kalotaszeg autonómiája is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2003. november 8.
Kasza József , a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ elnöke, Böröcz József, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és Ricz György, a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom elnökének társaságában tartott Szabadkán sajtótájékoztatót. Kasza József kijelentette: Magyarország a felelős a határon túliak állampolgárság-vesztéséért. Már nem kérik, hanem követelik az állampolgárságot. - Közel ötvenezer, a kettős állampolgárság odaítélését kérő aláírást sikerült összegyűjteniük a délvidéki magyar pártoknak. A VMSZ egy hónap alatt közel harmincezer aláírást gyűjtött össze. "Hiszek abban, hogy az anyaország végérvényesen felfogja: a kettős állampolgárság igénye nem a vajdasági pártok, hanem a vajdasági magyar polgárok igénye - mondta Kasza. - Ha egész Európában más nemzeteknek megadatott a jog a kettős állampolgárságra, akkor a vajdasági magyarok igényét sem kérdőjelezheti meg senki, legkevésbé Magyarország, amely jóvoltából veszítettük el az állampolgárságunkat az első és a második világháború eseményei miatt". Kasza szerint a délvidéki magyarok e történelmi igazságtalanság kiigazítást követelik. Kasza az MTI-nek azt nyilatkozta: sajnálatos, hogy nincs kellő politikai akarat a magyarországi parlamenti pártokban a kettős állampolgárság kérdésének rendezésére. Mindhárom pártelnök élesen bírálta az aláírásgyűjtés kezdeményezőjét, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot, amiért a többi párttól külön, már nov. 5-én a nyilvánosság elé tárta az aláírásgyűjtés eredményeit. Kasza azt is felrótta Ágoston Andrásnak, hogy a VMDP Szabadkán koalícióra lépett két ellenzéki párttal, és az interneten közzétette a budapesti tárgyalásokról készült jelentést. /Már követelik a kettős állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./2003. december 18.
Dec. 17-én a délvidéki magyar pártok vezetői a magyar kormány képviselőinek, Szabó Vilmos kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárnak és Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének átadták a magyar állampolgárság odaítélését támogató ötvenezer aláírást. Ágoston András, a VMDP elnöke úgy vélte: Magyarország uniós csatlakozása előtt vagy közvetlenül utána adottak lesznek a feltételei annak, hogy a magyar állam megadja a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a vajdasági magyarok jogos igénye alátámasztására gyűjtötték össze az aláírásokat azt kérve, rövid időn belül pozitív döntés szülessen. Ricz György, a Kereszténydemokrata Európa-Mozgalom megbízott vezetője közölte, "a jövőképében erősen megtépázott vajdasági magyarság jó néven veszi, hogy az anyaország sorsközösséget és felelősséget vállal ezáltal a határon túlra szakadt nemzettársai iránt." Szabó Vilmos közölte, a kormány komolyan és szakszerűen megvizsgálja a kérdést, és a lehető leggyorsabban a lehető legjobb döntést fogja meghozni. Az öt délvidéki magyar párt júl. 18-én döntötte el, kérni fogja az ott élő magyarokat, támogassák aláírásukkal kérésüket, hogy a magyar állam adja meg a magyar állampolgárságot azoknak a délvidéki magyaroknak, akik ezt igénylik. Néhány hét leforgása alatt az öt párt több mint ötvenezer támogató aláírást gyűjtött össze, és megállapodott abban, hogy együtt adják át az aláírásokat a magyar kormány képviselőinek. /Átadták a délvidékiek aláírási íveit. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./2004. január 27.
Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című /a Heti Válaszban, az Élet és Irodalomban, a Krónikában, a Nyugati Jelenben és más lapokban közölt/ politikai dolgozatával kapcsolatban vitára hívta olvasóit a Nyugati Jelen. Az első beérkezett írás szerzője az RMDSZ belső ellenzékének markáns Arad megyei alakja, Nagy István. Nagy István emlékeztetett, hogy Markó Béla 38 képviselő- és szenátortársával együtt a kolozsvári Szent Mihály templomban 1992. október 25-én esküvel fogadta: “...Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. ...” Markó Béla hiányolja a nemzetstratégiát, a nemzeti értékrendet. Érvénytelen lenne imént idézett esküje? Lelkiismeret-furdalása volt talán? Úgy tűnik, igen, és pótcselekvésbe menekülve kiáltó szavakat keresett. Markó Bélának nem írnia kellett volna, hogy magyarországi politikai pártokhoz fordulva nemzetstratégiát és értékrendet keressen. Elég lett volna elővennie a Kolozsvári Nyilatkozatot. Markó miért Magyarországon keres megoldást az itthoni problémákra? Budapesten, a Teleki László Intézetben a meghívott szakértők a szóban forgó írását vitatták meg. A Heti válasz így összegzett: “A konferencia végén Markó Béla a demokráciadeficit veszélyéről beszélt, ám a pozitív végszó kedvéért hozzátette: az 1989-es események olyan lehetőséget kínáltak a határon túli magyarság számára, amelyeket minden szervezet megragadott és a magyarság javára fordított. Sokan kétkedve fogadták az RMDSZ elnökének ezt a meglátását.” Ugyanerről a tanácskozásról Bakk Miklós a Krónikában így írt: „Markó Bélának azt is tudnia kell, hogy az összmagyar paktum óhajtása itthon, Erdélyben akkor hiteles, ha azt a megegyezésre való törekvés hazai faktumai is igazolják. Vagyis: a konszenzushoz vezető utat nem a magyarországi míves beszéd fórumain, hanem az itthoni, elrontott helyzet körülményei közt kellene keresni.” Markó Béla dolgozatáról a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András “Nincs titok, tenni kell!” címmel írt, és ezek a záró mondatai: “Az elmúlt több mint ezer évben nem egyszer eleink becsületes ügyért folytatott nemes, önfeláldozó küzdelme, virtusa tette lehetővé, hogy mi itt most vitatkozhatunk. Tisztelt Markó Béla! Mi lenne, ha Ön személyesen ajánlaná Kovács Lászlónak, hogy Tőkés László is legyen ott februárban a Máérten? Szerintem ez bölcs dolog lenne, lovagias gesztus”. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt Nemzetpolitikai Tagozatának elnökeként így zárja a magyar–magyar egyetértés esélyeiről közzétett állásfoglalásukat: “Markó Béla írásának legfőbb tanulsága: tárgyalóasztalhoz, magyar!” Markó Bélának előbb itthon kell tárgyalóasztalra és konszenzusra lelnie. /Nagy István: Tárgyalni kellene végre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./2004. február 10.
Az újvidéki Nagy Sándor Magyar Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület és a Magyar Olvasókör meghívására Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Bán István alelnök február 6-án részt vett a Magyar szellemi egység a XXI. században című kerekasztal-megbeszélésen, amelynek témája volt a magyarság kálváriája a huszadik században. Az SZNT elnöke az erdélyi autonómiatörekvésekről tartott előadást. A rendezvényen felolvasták Szarka László történésznek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának a tanulmányát is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke támogatásáról biztosította az SZNT-t. Február 19-én Nagyváradon mutatják be az Autonómiák és autonómiatörekvések című, az SZNT elnöke által jegyzett kötetet. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./2004. április 10.
Életveszélyesen megfenyegették Csorba Bélát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) alelnökét: a politikus ápr. 9-én, nagypénteken temerini háza kapujánál konyhakéssel átszúrt papírlapot talált, amelyen "Legyilkolunk benneteket" üzenet állt. Csorba emlékeztetett arra, hogy immár 15 éve alelnöke a VMDP-nek, zajlottak körülötte a politikai események, ő mindig el szokta mondani véleményét. – Az elmúlt hónapok, évek során elég sok magyarellenes kilengés volt, amelyek ellen szót emeltem – közölte Csorba. Csorba Béla védelmet kért a rendőrségtől, egyelőre azonban nem kapott választ. A történtek miatt Ágoston András, a VMDP elnöke levéllel fordul a belgrádi illetékesekhez és a magyar politikai élet vezetőihez. A szerb radikálisok győzelmét hozó szerbiai parlamenti választások óta megszaporodtak a Vajdaságban a kisebbségellenes kilengések. /Életveszélyesen megfenyegették a VMDP alelnökét. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./2004. április 23.
A vajdasági magyar pártok vezetői egyetértenek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) felvetésével, miszerint az anyaországnak haladéktalanul meg kell adnia a délvidéki magyaroknak a magyar állampolgárságot, és Budapestnek fel kell erősítenie diplomáciai tevékenységét a vajdasági magyarok elleni atrocitások megszaporodása miatt. Kasza József, az MVSZ elnöke pozitívan értékeli az MDF képviselőcsoportjának felvetését, mert miközben "Magyarország kötözködik, Szerbia arra készül, hogy megadja az állampolgárságot mindenkinek, aki egy kicsit is tud szerbül, s még a szerb származást sem fogják firtatni". A VMSZ elnöke nem kívánta kommentálni Balogh László MDF-es képviselő kijelentését, miszerint nem elég, ha a magyar külügyminiszter felhívja Belgrádot és elmondja, hogy Budapestet aggasztják a megszaporodó magyarellenes atrocitások. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke közölte, hogy pártja nagyra értékeli a MDF aggodalmát és segítőkészségét. A VMDP elnöke emlékeztetett arra: már korábban is javasolta Kovács Lászlónak, hogy Draskovic kinevezése után tegyen villámlátogatást Belgrádban, s javasolja, hogy a készülő szerb alkotmány rendelkezzen a magyar kisebbség politikai és perszonális autonómiájáról, s szavatoljon garantált helyeket a kisebbségeknek a szerb parlamentben. /Véleménycsere a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./2004. május 31.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2004. április 24-én elfogadott határozatának megfelelően, az Esztergomi Nyilatkozat szellemében, a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek együttműködési megállapodást írtak alá Szegeden a különböző közösségi autonómiaformák iránti igény kinyilvánítására és demokratikus eszközökkel való képviseletére. A Kárpát-medencei közösségi képviseletek, az EMNT, az SZNT, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Együttműködési Megállapodást kiinduló pontnak tekintve, határozatokat fogadott el a további tennivalókat illetően. A Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek autonómiatörekvéseit képviselő testületek elhatározták a közösségi autonómiaformák iránti közakarat demokratikus eszközökkel való egységes képviseletére hivatott Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, a tanács Brüsszeli Irodájának felállítását, a külügyi kapcsolatok elősegítése végett a Diplomáciai Csoport megalakítását. A Szegeden május 28-29-én a magyar Kisebbségi Információs Egyesület szervezésében tanácskozó testületek képviselői felszólítják az ET Parlamenti Közgyűlését, az EP-t, az EBESZ-t, hogy a parlamenti demokrácia eszközével szerezzen érvényt a közösségi autonómia jogi kereteinek elnyerésére irányuló igényünknek, és tegye lehetővé, hogy a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek, megkülönböztetés nélkül, hasonló autonóm intézményekkel, jogosítványokkal és hatáskörökkel rendelkezzenek, mint az EU jogállamaiban élő autonóm közösségek. Aláírta: az EMNT részéről – Tőkés László elnök, SZNT – Dr. Csapó I. József elnök, VMDP – Ágoston András elnök, KMKSZ – Milován Sándor alelnök. /Kárpát-medencei magyar szervezetek együttműködése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./2004. július 1.
A Transindex internetes portál szerint Tőkés László püspököt és Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét kritizálta az MVSZ, mert nem szavazták meg, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács a kettős állampolgárság követelését is bevegye alapító okiratába. Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Nemzeti Tanács. A nyilatkozat-tervezetben az autonómia mellett szerepelt a kettős állampolgárság támogatása. A javaslat ellen kifogást emelt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, és kérte, hogy töröljék a kettős állampolgárság támogatását. Árus Zsolt, az EMNT jegyzője részt vett a váradi tanácskozáson és pontosított. Csapó József (az SZNT elnöke) ragaszkodott hozzá, hogy az autonómia és a magyar állampolgárság ügye szerepeljen a nyilatkozatban. Tőkés László álláspontja az volt, hogy az EMNT részéről nem kapott meghatalmazást, hogy a magyar állampolgárság kérdésében állást foglaljon. /MVSZ: Tőkés a kettős állampolgárság ellen? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2004. szeptember 28.
Meglepetés volt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség helyhatósági választási kampányzáró nagygyűlésén megjelentek a Fidesz vezetői. Kövér László /Fidesz/ elmondta, hogy az elmúlt évtizedben az Ágoston András által vezetett VMDP-vel jobb viszonyban volt a Fidesz, de vészjóslóak az ottani folyamatok, ezért eleget tettek a meghívásnak. Ahol a magyarokat elűzéssel és halállal fenyegetik meg, ott meg kell próbálni a széttöredezett vajdasági magyarságot egy politikai szervezetbe összeterelni. Erdélyben is hasonló migrációs folyamatok mennek végbe, mint a Vajdaságban. Az RMDSZ sajnálatos módon nem a jó úton jár, az RMDSZ nyilvánvalóan a Magyar Szocialista Pártnak a szövetségesévé vált, úgy, ahogy a román Szociáldemokrata Párttal kitüntetett jó viszonyt ápol. A Magyar Polgári Szövetség az autonómiáért kiáll. Jellemző, hogy az RMDSZ csak azután tűzte zászlajára az autonómia kérdését, miután a Magyar Polgári Szövetség föllépett. /Nits Árpád: Barátság és nemzetpolitikai érdek. Beszélgetés Kövér Lászlóval, a Fidesz alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 28./2004. október 6.
Részeredmények szerint a Demokrata Párt (DS) nyerte a vajdasági parlamenti választást, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tíz képviselői helyet szerzett a vajdasági parlamentben, míg a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egyet. Intő jel, hogy a szerbiai helyhatósági választáson Újvidéken kívül számos más vajdasági magyarlakta városban, így Temerinben, Kikindán, Verbászon, Kúlán és Szenttamáson győzött a Seselj-párt jelöltje. A VMSZ-nek eddig hét polgármestere volt, s a választás után marad négy: Szabadkán, Zentán, Topolyán és Kishegyesen. Kasza József szerint pártja, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. Ágoston András, a VMDP elnöke szerint viszont a VMSZ nagyon rosszul szerepelt. /A DS győzött a vajdasági parlamenti választásokon, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./