udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
170
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-170
Névmutató:
Severin, Adrian
1997. február 4.
Adrian Severin részt vett febr. 7-én Isztambulban a Fekete-tengeri Országok Együttműködési Tanácsa külügyminiszteri értekezletén és rendkívüli jelentőségűnek nevezte azt. Szándéknyilatkozat született a térség szabad kereskedelmi övezetté alakításáról. Románia részvétele ebben ugyanakkor nem alternatívája az európai integrálódásnak, jelentette ki Severin. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./1997. február 14.
Adrian Severin külügyminiszter elfogadta Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnökének meghívását egy két múlva tartandó nyilvános vitára a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitásával kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./1997. február 21.
Febr. 24-én a Képviselőház Külügyi Bizottságának tagjai találkoztak Orbán Viktorral, a FIDESZ - Polgári Párt elnökével, az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnökével, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. A találkozón az RMDSZ részéről jelen voltak dr. Kelemen Attila és Szilágyi Zsolt, a Képviselőház külügyi bizottságának tagjai. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 25., 974. sz./ Adrian Severin külügyminiszter olyan javaslatot ismertetett az egyházi javak visszaszolgálatására vonatkozóan, amely megnyugtatóan rendezheti a kérdést, nyilatkozta Orbán Viktor a külügyminiszterrel tartott megbeszélése utáni sajtóértekezleten. Severin pedig elégedetten nyugtázta, hogy "a román-magyar partnerség, amely közös európai és euro-atlanti jövőre irányul, jó úton halad, minden szinten fejlődik és minden magyar politikai erő támogatását élvezi". /Javaslat az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./1997. február 28.
Adrian Severin külügyminiszter febr. 28-án Kolozsvárra látogatott, találkozott a városi tanácsosokkal és kifejtette, hogy a városban megnyitják a magyar konzulátust. Visszautasította az ellenzéki pártok tiltakozását. Egy kérdésre válaszolva elmondta, nem tudja, jún. 1-jéig megnyílik-e a konzulátus. /Magyar Hírlap, márc. 1./ Szinte mindegyik lap márc. 1-jei számában beszámol Adrian Severin Kolozsváron tett látogatásáról, mely során találkozott a városi tanáccsal és az Avram Iancu valamint a Vatra Romaneasca Egyesület tagjaival a célból, hogy tisztázza velük a magyar konzulátus megnyitásának ügyét. A román külügyminiszter elmondta Gheorghe Funar polgármesternek, hogy ne folytassa az aláírásgyűjtést a magyar konzulátus megnyitása ellen, mivel e kérdésben úgyis a külügyminisztérium határoz. Severin kijelentette, hogy a külpolitikát, még a szövetségi államokban is, a központból irányítják, tehát Funar cselekedetei "szecesszióhoz vezethetnek". Szerinte a NATO-hoz való csatlakozásnak nincs semmi köze a konzulátus megnyitásához. Funar tagadta ezt és kijelentette a városházán tartott találkozó végén, hogy Severin a saját bőrén fogja érezni a következmények, amikor útlevéllel fog jönni Erdélybe. A Romania Libera megemlíti, hogy a kormánypárti tanácsosok kijelentették, hogy a magyar és más konzulátusok megnyitása csak hasznot hoz a kapcsolatok fejlesztése terén. A lap ismerteti Severin azon kijelentését is, miszerint "nem lehet úgy egy partnerségi kapcsolatot kiépíteni egy szomszédos országgal, Magyarországgal, hogy kijelentjük, léteznek területek, melyekre tilos a szomszédos ország diplomatáinak belépni". A lap furcsának tartja, hogy azon RNEP-es és NRP-s politikusok akik, számos alkalommal blamálták Severin-t most azt kérték tőle, hogy az 1201-es ajánlást iktassa be a román-ukrán alapszerződésbe, az ukrajnai románok védelmében. Az Adevarul szerint az Avram Iancu és Vatra Romaneasca tagjai kifütyülték Severin-t, "mikor az megpróbálta elmagyarázni, hogy senki sem veszi el Erdélyt". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 3., 39. sz./1997. március 16.
Adrian Severin külügyminiszter Németországba utazott, márc. 19-én tárgyalt kollégájával, Klaus Kinkel külügyminiszterrel. Severin elmondta, hogy Románia nagy várakozással tekint az euroatlanti szervezetekbe való felvétel elé. A német kormány a tagállamok csúcsértekezlete előtt nem foglal állást, válaszolt Kinkel, elégedetten szólt a romániai német kisebbség helyzetének örvendetes javulásáról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./1997. március 21.
Brüsszelben az Európai Unió és a társult államok külügyminisztereinek ülése után - márc. 24-én megbeszélést tartott Kovács László magyar és Adrian Severin román külügyminiszter. Fenn kell tartani a magyar-román együttműködés jelenlegi lendületét - állapították meg kölcsönösen. Ennek érdekében a két ország további egyezményekre készül. Az alapszerződés után helyzetet értékelve Kovács László úgy fogalmazott, hogy a tettek végre összhangba kerültek a szavakkal, példának márc. 15-e romániai megünneplését hozta fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./1997. március 26.
A Romániai Magyar Szó Markó Béla és Tőkés László véleményét ismertette a két politikus közötti nézeteltérésekről. A tiszteletbeli elnök elmondta, hogy nem azon van a hangsúly, hogy őt el akarják szigetelni a szövetségben, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Adrian Severin külügyminiszter egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy Tőkés László egy lapra tartozik Vadim Tudorral és Gheorghe Funarral, az ilyeneket el kell szigetelni. Tőkés László úgy értékeli, hogy a magyar és a román kormánnyal összhangban el akarják távolítani őt az RMDSZ-ből. "Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSZ politikai rangra kezd emelkedni" ? jelentette ki Tőkés László, majd később hozzátette, hogy a szövetségből kiszorulófélben van az autonómia gondolata. Markó Béla szerint a tiszteletbeli elnök az elmúlt időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSZ többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy adott esetben véleménye kisebbségben maradt. a szövetség elnöke szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből, hogy a szélre sodródik. Markó Béla úgy értékeli, hogy bárkiről is legyen szó a közösségi döntéseket el kell fogadni, és azt kell a továbbiakban képviselni. Károsnak tartja, ha a nézetek ütköztetése a közvélemény előtt folyik, különösen akkor, ha személyi síkra terelődik. Hangsúlyozta, hogy nem nehezményezi az elvi vitát. Úgy vélte, hogy ebben az esetben azonban egy bizonyos állásfoglalásról van szó, melynek már az első mondata erkölcsi síkra terelődik, "becsületsértésről, valótlan állításról van szó, azokhoz mérhető minősítésekről". Megjegyezte, hogy az ilyen vitát már nem lehet elvi jellegű vitának tekinteni. Markó Béla szerint sokan úgy vélik, hogy az RMDSZ ölébe hullott minden és ezért túl olcsónak tartják a koalícióban való részvételt. Ezzel szemben elmondta, hogy a kompromisszum kialakítása nehezen ment. /"Kiszorítósdi" ? RMDSZ-módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., szerkesztett, rövidített változat: Brassói Lapok, márc. 28./1997. április 14.
Ápr. 12-én Bukarestben Románia is csatlakozott a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (CEFTA). A hat országra bővült társulás /Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia/ illetékes miniszterei aláírták a csatlakozást. Magyar részről Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter látta el kézjegyével a dokumentumot. Jelen volt Victor Ciorbea miniszterelnök és Adrian Severin külügyminiszter is. Emil Constantinescu államelnök fogadta a minisztereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./ A Szabadság ismertette a csatlakozás kevésbé előnyös oldalait is, úgymint a védővámok megszűnését, valamint a nagyméretű külföldi konkurencia megjelenését. Románia már 1995-ben szabadkereskedelmi társulást írt alá Csehországgal, illetve Szlovákiával. A védővámokat fokozatosan csökkentik 2002-ig. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./1997. április 15.
Adrian Severin ápr. 15-én Fehér könyvet adott ki Románia NATO-csatlakozásáról, megismételve elődje, Teodor Melescanu két évvel korábbi gesztusát. Severin erről a NATO-tagállamok bukaresti nagykövetei előtt beszámolt. A dokumentum a román NATO-ba jutás elvi és világstratégiai indoklása. A könyvet a nyári madridi csúcstalálkozó résztvevőinek szánták. /Magyar Nemzet, ápr. 17./1997. április 16.
Adrian Severin külügyminiszter Olaszországba utazott, ápr. 16-án Rómában olasz-román stratégiai együttműködési szerződést írt alá Lamberto Dini külügyminiszterrel. /Népszava, ápr. 18./ 1997. április 17.
Ápr. 17-én a Vatikánban II. János Pál pápa fogadta Adrian Severin külügyminisztert, majd Severin megbeszélést folytatott Jean Louis vatikáni külügyminiszterrel. Ugyanezen a napon Severin találkozott Lamberto Dini olasz külügyminiszterrel, stratégiai partnerségi közös közleményt írtak alá. A megbeszéléseken kiderült, hogy Olaszország támogatja Románia csatlakozását a NATO-hoz és az EU-hoz. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ Adrian Severin romániai látogatásra hívta meg a pápát, aki kijelentette: régóta szeretett volna Romániába látogatni, reméli, hogy ez az óhaja hamarosan teljesül. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./1997. április 21.
Adrian Severin külügyminiszter hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott, ápr. 21-én tárgyalt Madeleine Albright külügyminiszterrel. Severin minden megbeszélésén Románia NATO-csatlakozása mellett érvelt. Találkozott a Bnai Brith, a legnagyobb nemzetközi zsidó szervezet vezetőivel. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 23., 75. sz./1997. április 22.
Adrian Severin külügyminiszter Amerikába érkezett négynapos látogatásra, mely során Románia NATO-csatlakozása mellett fog érvelni. Ápr. 21-én Severin Madeleine Albright külügyi államtitkárral, valamint helyettesével Strobe Talbott-tal tárgyalt. Románia az atlanti integrációs törekvések megalapozásánál tart, a NATO-bővítés nem ért véget a madridi első körrel, válaszolta Albright román kollégájának. A válasz jelzi: nem teljesítik azt a kérést, hogy Románia az első körbe bekerüljön. - Ápr. 20-án az amerikai román lobby háromszáz tagja a Fehér Ház előtt demonstrálva kérte Clinton elnököt, hogy ne hagyja ki a bővítésből a régió legfontosabb országát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Az Evenimentul Zilei tájékoztat, hogy Adrian Severin kijelentette, nem azért érkezett Amerikába, hogy megkérje magyarázzák meg mit tudnak tenni Románia érdekében, hanem azért, hogy megmagyarázza, mit tud tenni Románia az Európai stabilitás, Amerika érdekében. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./1997. április 28.
Ápr. 28-án Adrian Severin külügyminiszter Brüsszelben részt vett a zárt ajtó mögött történt meghallgatáson. Meghallgatása után kijelentette: a 16 NATO-ország közül 7 feltétel nélkül támogatja Románia tagságát. Brüsszelből való hazatérése után Severin józanságra intett, nem szabad sem alá- sem túlbecsülni a megbeszélést. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Románia számára az első körben történő NATO-felvétel jelenti a lehetséges megoldást, szögezte le Victor Ciorbea miniszterelnök, aki Severin külügyminiszterrel szintén Brüsszelbe utazott és találkozott a NATO-országok nagyköveti tanácsával. "A csatlakozás elmaradása jelentős mértékben terhelné az ország katonai költségvetését, a politikai-gazdasági következmények pedig kiszámíthatatlanok" - tette hozzá. Ciorbea a nagyköveti tanács mellett megbeszélést folytatott Javier Solana NATO-főtitkárral, majd a német, a francia, végül az amerikai nagykövettel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./1997. április 30.
Klaus Kinkel német külügyminiszter ápr. 30-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt kollégájával Adrian Severinnel, majd beszédet mondott a parlament két háza előtt. Leszögezte, hogy a NATO-csatlakozásnál a fő szempont az lesz, hogy az illető ország mennyire felel meg a belépés feltételeinek. Németország a közép-és kelet-európai országok ügyvédje marad, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./1997. május 1.
Románia és Németország között ígéretes kapcsolatrendszer épül ki, állapította meg Bukarestben Klaus Kinkel német külügyminiszter máj. 1-jén, miután találkozott Emil Constantinescu államelnökkel. Megegyeztek abban, hogy Iasiban német konzulátus nyílik. A gazdasági együttműködés szándékát jelzi, hogy ez alkalommal 700 német vállalkozó érkezett Bukarestbe. - Adrian Severin külügyminiszter kijelentette, hogy Románia bocsánatot kér Németországtól a romániai németek deportálásáért, illetve a Ceausescu által folytatott gyakorlatért, hogy a Német Szövetségi Köztársaságtól kapott fejpénzért engedélyezték a német nemzetiségű állampolgárok kivándorlását: "Mélységesen sajnáljuk ezt /a deportálást/, és az erkölcsi jóvátétel gesztusaként bocsánatot kérünk a történtekért azoktól az egykori romániai, ma németországi állampolgároktól, akiket ezzel az elítélendő eljárással mindörökre megbélyegeztek." A második világháború után mintegy 70 ezer erdélyi szászt és bánáti svábot deportáltak szovjet munkatáborokba. A deportálásokban román hatóságok közreműködtek, állapította meg Severin. A Sztálin-Tito konfliktus idején pedig tömegével telepítettek bánáti svábokat a Baragan vidékére. Ceausescu idejében a kitelepedni szándékozókért fizetett fejpénz elérte a 12 ezer márkát is. Kinkel üdvözölte a román fél gesztusát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./1997. május 9.
Kétnapos szimpózium keretében emlékeztek meg Brassóban a Johannes Honterus Középiskolában a "fekete-templombeliek pere" néven emlegetett 1958-as perre. Azután tartották az emlékezést, hogy Adrian Severin külügyminiszter először ismerte el nyilvánosan a román kormányok felelősségét az erdélyi szászok és a bánáti svábok második világháború utáni meghurcoltatásáért, a deportálásokért, a vagyonelkobzásokért, valamint azért, hogy a hetvenes években kiárusította a német kisebbséget. Ennek következtében a szász közösség napjainkra megszűnt életképes közösségként létezni. Az 1958-as per során 20 brassói ismert értelmiségit ítéltek el, ez betetőzése volt a szász közösség megfélemlítését célzó folyamatnak. A vád valamennyi ellen hazaárulás, szervezkedés volt. Sokan nem ismerték egymást, valamennyien ismerték viszont Konrad Möckel főlelkészt. Négyüket - köztük a főlelkészt - halálra ítélték, nyolcukat életfogytiglani börtönre, a többit 6 és 30 év közötti börtönre. Külföldi nyomásra 1964-ben mindegyiküket szabadon engedték. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 9./1997. május 13.
A román-ukrán alapszerződés nyilvános vitáján, melyet a bukaresti rádió közvetített, felrótták Adrian Severin külügyminiszternek, hogy Ukrajnától nem tudta visszaszerezni a "régi román területeket", miközben Románia Erdélyben is területeket veszíthet el a magyarok autonómiakövetelései, szeparatista törekvései, valamint az osztrák és magyar tőke beáramlása révén. Adrian Severin bírálta a románok egy részének "gazdasági nacionalizmusát", amivel igyekeznek elriogatni a külföldi tőkebeáramlást. Elmondta, hogy a románok zöme inkább lemond az autonómiáról, csakhogy másoknak ne jusson autonómia. Az ukrajnai románok képviselői elmondták, hogy számukra a visszacsatolás helyett nem volt elég az alapszerződésbe foglalt kisebbségi dokumentumok alkalmazása. /Szabadságot adó autonómia. = /Új Magyarország, máj. 13./1997. május 15.
Adrian Severin külügyminiszter bízik abban, hogy Romániát az első körben felveszik a NATO tagjai közé, nyilatkozta Bécsben, máj. 15-én, amikor ismertette Románia külpolitikai célkitűzéseit. Ezt megelőzően ugyanerről beszélt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ Állandó Tanácsának ülésén. Severin visszautasította azt a feltételezést, hogy a katonai költségvetés esetleges növelése összefüggésben állna Romániának szomszédaihoz, így Magyarországhoz fűződő kapcsolataival. Hozzátette: amennyiben Románia nem kerül be az első körbe, az nem okoz feszültséget Magyarországgal, viszont akkor a stabilitást célzó struktúrák megteremtésének folyamata lelassul. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./1997. május 16.
Adrian Severin román külügyminiszter Jugoszláviába utazott, máj. 16-án Versecen tárgyalt Milan Milutinovics külügyminiszterrel, majd aláírták a két külügyminisztérium közötti együttműködésről szóló egyezményt. Pontosan egy évvel ezelőtt, 1996. máj. 16-án írták alá Belgrádban a román-jugoszláv alapszerződést. /Magyar Szó (Újvidék), máj. 17. 16. p./