udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
50
találat
lapozás: 1-30 | 31-50
Névmutató:
Andrási Árpád
2004. október 22.
Az általános iskolák összevonásával kapcsolatos gondokra hívta fel a figyelmet Marosvásárhelyen sajtótájékoztatóján Dáné Károly, az RMDSZ oktatási alelnöke, városi tanácsos. Ilyen címen október 1-jétől immár Andrássy Árpádot, az egyetlen marosvásárhelyi magyar nemzetiségű iskolaigazgatót is leváltotta a főtanfelügyelő. Az iskolák összevonásának eredménye: "eltűnt" 13 magyar és csak 1 román osztály. Utalt arra, hogy 1957-től nem neveztek el egyetlen marosvásárhelyi iskolát sem magyar személyiségről, és ezen szándékoznak változtatni az elkövetkezőkben. Mivel az iskola-összevonások nyomán az a helyzet állt elő, hogy egy-egy tanintézmény több épületben működik, amelyeket csak egyszerűen A, B épületeknek neveznek, a tanácsban az RMDSZ-frakció javasolni fogja, hogy ezen épületeket magyar személyiségekről nevezzék el. A frakció három nevet javasol: Vályi Gyula és Hegyi Lajos matematikusokét, valamint Székely János irodalmárét. /(antalfi): Magyar iskolaneveket javasol a tanács RMDSZ-frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./2004. november 3.
Rágalmazás és becsületsértés miatt bűnügyi pert készül indítani Stefan Somesan főtanfelügyelő ellen Andrássy Árpád, az igazgatói tisztségéből felmentett marosvásárhelyi tanár. A tanfelügyelőség legújabb álláspontja szerint Andrássy azért nem lehet igazgató, mert sikeresen vizsgázott az aligazgatói tisztségre. „Ez nevetséges, hiszen Andrássy Árpádot előbb menesztették igazgatói tisztségéből, és csak utána lett aligazgató. Mivel a 7-es iskola nem szűnt meg, hanem hozzácsatolták a szomszédos, 6-os számú tanintézethez, nem lett volna szabad felbontani Andrássy menedzseri szerződését” – hangoztatta az érintett ügyvédje, Kincses Előd. /Szucher Ervin: Megelégelte a rágalmazást. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./2004. december 16.
December 14-én a Megyei Törvényszék ítéletet hozott Andrássy Árpád, a Marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola leváltott igazgatójának munkajogi perében. A határozat megsemmisítette a Megyei Tanfelügyelőség döntését, amellyel Somesan Stefan főtanfelügyelő Andrássy Árpádot felmentette igazgatói tisztségéből. /b.: Jogtalan volt az igazgató leváltása. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./2005. február 19.
Marosvásárhelyen több iskolát összevontak. A marosvásárhelyi 6-os és 7-es számú általános iskola összevonásának lett az áldozata az egyetlen magyar igazgató, Andrássy Árpád. Andrássy Árpád a Székely Nemzeti Tanács országos jegyzője (emellett az RMDSZ marosludasi területi szervezetének az elnöke) az utóbbi időben azért harcolt, hogy a 7-es iskolát magyar személyiségről, Vályi Gyuláról nevezzék el. Andrássy Árpád a munkaügyi bíróságon megfellebbezte az eltávolításáról szóló döntést, és első fokon jogerősen pert nyert. Andrássy Árpádot vissza kellett volna helyezni az immár egyesített iskola élére, de ez nem történt meg. /(Máthé Éva): Mennyit ér egy jogerős határozat? Az iskolaigazgató nem tudta érvényesíteni az ítéletet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./2005. március 17.
Az egyetlen marosvásárhelyi magyar nemzetiségű általános iskolai igazgatót, Andrássy Árpádot, 2004. október elsején felmentették tisztségéből, amelyet négy évre versenyvizsgával nyert el. Tisztségéből való eltávolítása után Andrássy Árpád azonnal pert indított. 2004. december 14-én a Maros Megyei Törvényszék ítéletet hozott, amellyel visszahelyezték őt állásába. Az ítéletet azonban Somesan Stefan, a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője nem volt hajlandó végrehajtani, és megfellebbezte azt. A marosvásárhelyi Táblabíróság március 15-én tárgyalta újra az ügyet, melyen elutasította a tanfelügyelőség megalapozatlan fellebbezését és 5 millió lej perköltség kifizetésére kötelezte. Kincses Előd, Andrássy Árpád ügyvédje szerint, nemzeti ünnepünk szellemiségéhez méltó ítélet született, és védencét azonnali hatállyal vissza kell helyezni tisztségébe. /(mezey): Andrássy Árpádot visszahelyezik igazgatói tisztségébe. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./2005. április 15.
Április 14-től ismét van magyar általános iskolai igazgató Marosvásárhelyen. A másodfokon is megnyert per nyomán a megyei főtanfelügyelő kénytelen volt visszahelyezni tisztségébe Andrássy Árpádot, a Marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola tavaly október 1-jén leváltott igazgatóját. /(antalfi): Andrássy Árpádot visszahelyezték igazgatói tisztségébe. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./2005. november 14.
A Szent Mártonhoz kötődő népi ünnepkör elevenítették fel november 11-én, Nyárádszentmártonban a helybéli iskolások. Bernád Ilona a Szent Márton-napi néphagyományokról és hitről beszélt az egybegyűlteknek. November 12-én Fodor Imre és Andrássy Árpád a Székely Nemzeti Tanács marosszéki szervezetének alelnökei Szent Márton Európája tegnap és ma címmel, arról a püspökről beszéltek, aki Pannóniában született rómaiként és végül a mai Franciaországban talált hazát és alapított kolostort. Pál Antal Sándor történész-levéltáros A székely önkormányzat története, valamint a Marosszéki pecsétek, címerek és Marosszék az 1848–1849-es forradalomban című könyveit ismertette. November 13-án, vasárnap a nyárád- szentmártoni unitárius templomban tartottak megemlékező istentiszteletet. Itt jelenthették be, hogy az amerikai egyesült államokbeli testvéregyház újabb pénzajándékot juttatott el Nyárádszentmártonba. Ebből az óvodások és kisiskolások számára bábszínházbérletet vásároltak, az iskolásoknak pedig ösztöndíjat hoznak létre, míg a 70 év fölötti egyháztagoknak egy ideig minden héten egy kenyeret vásárolhatnak, s jutott még az árvízkárosultak támogatására is. Az unitárius parókia udvarán a kisfarsangi vigadalommal elevenítettek fel egy másik hagyományt: hajdanában a mezőgazdasági munka lejártával Szent Márton-naptól Szent Andrásig a falun élők megünnepelték a jó termést, a gazdag vásárt. /Vajda György: Szent Márton ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./2005. november 29.
November 26-án Marosvásárhelyen ülésezett Marosszék Székely Tanácsa (MSZT). Az MSZT egyetért Basescu elnöknek a koszovói helyzet rendezésére Párizsban tett nyilatkozatával, amely szerint meg kell adni a tartománynak a területi autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez ne veszélyeztesse Szerbia területi integritását, jelentette ki Fodor Imre, az MSZT elnöke. Kincses Előd szerint a területi autonómia három úton valósítható meg, a belső jog alapján (pl. Grönland, Korzika, Spanyolország), a külső, avagy nemzetközi jogrend alapján (Dél-Tirol, Aland-szigetek), vagy pedig vegyes módszerrel, azaz a belső szabályok és a nemzetközi jog alapján. Az autonómia- törekvések időszerűségéről Fodor Imre, az autonómiára vonatkozó igénylések jogi helyzetéről és esélyéről Kincses Előd, az önrendelkezés pozitív hatásairól Bod Aladár beszélt. Andrássy Árpád az MSZT teendőit vázolta. Fodor Imre kifejtette, Székelyföld területi autonómiája közel hét évszázados múltra tekint vissza. Székelyföld területe 10.000 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer, amelyből 612 ezer, vagyis 75,6% magyar nemzetiségű és őshonos. Marosszék őslakossága 281 ezer, ebből 168 ezer, azaz 59,8% magyar. Ezért jogosult a területi autonómiára, mert csak így lehet megállítani az etnikai összetétel megváltoztatását, további romlását. Az autonómia nem cél, hanem eszköz. Az az eszköz, amelynek segítségével szülőföldön magyarként megmaradhatnak, gyarapodhatnak, jelentette ki Kincses Előd. A tanácskozáson határozattervezetet fogadtak el a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozására vonatkozó helyi népszavazások további kezdeményezéséről, a Székely Nemzeti Tanács önálló és egységes közképviseletéről. Az MSZT nyilatkozattervezetet fogadott el az autonómia-igénylések egységes megjelenítéséről, a megvalósításban szükséges együttműködésről, valamint az azzal összefüggő tevékenységek támogatásáról. /Mózes Edith: „Az autonómia nem cél, hanem eszköz”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2006. március 29.
A Szovátai Hírmondó márciusi számában olvasható Péter Ferenc polgármester március 15-i ünnepi beszéde. Mester Zoltán interjút készített Fazakas Attila költővel. Az Erdőszentgyörgyi Figyelő /Barót/ márciusi száma Kányádi Sándor Öreg iskola ünnepére című versével és Sebestyén Péter jegyzetével indul. Andrássy Árpád öregdiák cikkében a magyar oktatás, a magyar kultúra őrhelyének nevezte az erdőszentgyörgyi iskolát. A Sulilapi két oldalán vetélkedők, kirándulások, ünnepségek hírei találhatók. /b. d.: Kisrégiós laptükör. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./2006. június 20.
Rossz dolgokra ösztönzik az ifjú magyarokat a „magyar neorevizionisták és a hazai autonomisták” – aggódott a június 16-i Cuvantul Liber marosvásárhelyi román napilapban a magát „Prof. Kovacs Sandor”-ként megnevező cikkíró. Egyes erdélyi magyar fiatalok tanulás helyett a felnőttek politikai játékaihoz nyúltak, ami alkotmányellenes. Az írás apropója a marosvásárhelyi EMI által kiállított és a helyi magyar líceumokban terjesztett kérdőív, amelyen a fiatalok terveit és véleményét firtató szokásos kérdéseken kívül felháborító módon az is szerepelt, hogy helyeslik-e Székelyföld autonómiáját. A cikkíró tudni vélte, hogy az EMI-nek van egy nagyobb testvére, nem más, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, amelyet Magyarországon hoztak létre. Az EMI a Trianon-film megtekintésére vetemedett június negyedikén. Ennél is súlyosabb, olvasható a cikkben, hogy a Maros széki Székely Tanács emberei, Fodor Imre és Andrássy Árpád cukorkával, piskótával és üdítővel csalogatták az ifjakat a székelyudvarhelyi Székely Nagygyűlésre március 15-én. Vajon tudják-e a szülők, milyen iskolán kívüli, a törvényesség határát súroló tevékenységekkel töltik idejüket a gyerekeik az EMI-ben, aggódott a tanár úr. /Bagoly Zsolt: Aggódnak a vásárhelyi EMI-ért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 20./ 2006. június 27.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága átiratot fogalmazott meg Olli Rehn bővítési biztosnak, amelyben tájékoztatja a Székely Nemzetgyűlés határozatáról és felkéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a székely nép jogát az önrendelkezésre, Székelyföld önkormányzására, népszuverenitásának gyakorlására. Az SZNT Állandó Bizottsága ugyanakkor jóváhagyta a Románia államelnökének, kormányának és parlamentjének címzett megkereséseket a Székelyföld autonóm státusának garantálására vonatkozó tárgyalások megkezdéséről, tájékoztatott az SZNT elnöke, Csapó József közleményében. Az ÁB átiratot küld Magyarország kormányának, arra kérve a magyar államot, hogy gyakoroljon védőhatalmi státust Székelyföld autonómia-törekvései felett. Összeállt egy tárgyalóbizottság is, amelynek hatásköre képviselni az illetékes romániai hatóságokkal folytatott megbeszéléseken a székelyföldi autonómia-törekvéseket. A tárgyalóbizottság tagjai: dr. Csapó I. József, Andrássy Árpád, Ferencz Csaba, Izsák Balázs és Tulit Attila. Az ÁB tiltakozó átiratban tájékoztatta az illetékes hatóságokat, az emberjogi szervezeteket és a nemzetközi közvéleményt a Székely Nemzetgyűlés előestéjén Gyergyószentmiklóson elkövetett, súlyos etnikai konfliktus veszélyét magában hordozó csendőri atrocitásról. /Az SZNT tájékoztatja Ollie Rehnt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 27./2006. december 5.
A marosvásárhelyi 7-es iskola 100. évfordulójának ünnepét megelőzően kedvezőtlenül alakult az iskola névadási kísérlete. Andrássy Árpád igazgatónak, a magyar pedagógusoknak és a magyar szülőknek nem sikerült elérniük, hogy a tanintézményt az alapító dr. Bernády György egykori polgármesterről nevezzék el. A névadásra tett próbálkozás hatszor bukott meg. Bernády nevét még az emléktábláról is száműzték. /Mezey Sarolta: Beárnyékolt iskolaünnep. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./2007. március 14.
Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ideiglenes elnöke és Andrássy Árpád, az SZNT Állandó Bizottságának titkára kijelentették, hogy az SZNT tagjai és az RMDSZ vezetői külön-külön vesznek részt a március 15-ei ünnepségeken. Felvetődött a közös ünneplés lehetősége, és helyszíneket is javasoltak, többek között Csíkszeredát, de ez nem valósult meg. „Nem szervezünk külön ünneplést, mindenki magánszemélyként vesz részt az ünnepségeken” – mondta Andrássy. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) baróti szervezetei aláírtak egy felhívást, amelyben felszólítják a magyarokat, hogy ünnepeljék együtt a magyar nemzeti ünnepet. A felhívást az említett három szervezeten kívül a magyar egyházak, a civil szervezetek, illetve Barót független polgármestere, Nagy István is aláírta. Március 14-én elkezdődnek Kolozsváron a március 15-i ünnepi rendezvények. A kolozsvári Magyar Operában Talpra magyar... ! címmel ünnepi műsor lesz, amelynek díszvendége Sólyom László köztársasági elnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ idén Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál rendezi meg a március 15-i, országos központi rendezvényét. /Külön ünnepelnek az SZNT vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2007. július 2.
A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./2007. július 20.
Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, egy hete bejelentette, hogy valószínűleg közvélemény-kutatás alapján állítanak Marosvásárhelyen polgármester-jelöltet. Ezzel szemben az RMDSZ szabályzata szerint a jelöltet a városi szervezetnek kell megneveznie. Előzőleg választmányi ülés titkos szavazásán Csegzi Sándor alpolgármester 23-20-as arányban nyert Borbély László fejlesztési miniszter ellen. Csegzi Sándor kijelentette: számított támadásokra, de különösebben nem zavarja a megyei szervezet által kitalált újabb „vizsgatétel”. „Az RMDSZ-nek tisztán ki kellene mondania: nem ezt vártuk a voksolástól!” – jelentette ki Andrássy Árpád, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jegyzője. Izsák Balázs, a szervezet alelnöke leszögezte, az SZNT nem kíván beleszólni az RMDSZ jelöltállítási módszerébe. Magánemberként viszont Izsák hangsúlyozta, hogy Borbély László jobban tenné, ha visszavonulna a társadalmi és politikai életből. Ezt Borbély népszerűtlenségével és sorozatos kudarcaival indokolta. A város egykori polgármestere, Fodor Imre, az SZNT országos elnöke szerint az lenne a tisztességes, ha az RMDSZ vezetősége tiszteletben tartaná a választmány szabályszerű döntését. Fodor ugyanakkor cáfolta a Népújság által neki tulajdonított kijelentést, miszerint „amennyiben valóban azt akarjuk, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere legyen, s valóban le akarjuk győzni Dorin Floreát, akkor Borbély Lászlóra van szükség”. /Szucher Ervin: Játék közben módosítana szabályt az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./2010. január 8.
Megéri magyar iskolába járni
A jövőben „megéri” kisebbségi oktatást szervezni ott is, ahol eddig ilyen nem működött, magasabb normatív támogatás jár ugyanis a nemzetiségi oktatásban részt vevő diákoknak egy frissen érvénybe lépett kormányhatározat szerint.
Pásztor Gabriella, az oktatási minisztérium vezérigazgatója az ÚMSZ-nek elmondta, ezentúl a törvény értelmében fejkvóta szerinti támogatásban részesülnek az iskolák, azaz minél több diák tanul egy intézményben, annál több állami támogatást kap. A kisebbségi oktatásban résztvevők számára a jogszabály kiemelt szorzót irányoz elő.
Nekünk több jár
Kisiskolások esetében évi közel ötszáz lejjel több jut a nemzetiségi tanulók oktatására, mint amennyit a többségi gyerekek képzésére biztosít a minisztérium. Az elméleti líceumok esetében ez a különbség körülbelül 300 lej, míg a zene- és művészeti oktatásban a kisebbségi diákok 400 lejjel „érnek” többet.
Pásztor Gabriella elmondta, ez a normatíva már januártól az iskolák rendelkezésére áll, és ha mégsem sikerül az összes kifizetést kieszközölni, azok korrekciójára törvényes határidőn belül sor kerül. „Arra viszont fel kell készülni, hogy a közeljövőben átszervezések következnek. Nem maradhatnak meg a kis létszámú osztályok, ezeknek az összevonására a következő tanévtől sor fog kerülni” – figyelmeztetett a vezérigazgató.
Több pénz jár a vidéki, kisebbségi, illetve a hátrányos helyzetű iskoláknak
Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő úgy véli, fontos döntésről van szó. „A nemzetiségi oktatás mindig drágább, mint a többségi. Több pedagógusra, hosszabb oktatási programra van szükség, ezeknek a költségvonzatai magasak. Azt még nem látjuk pontosan, hogy mennyire lesz elég ez az emelt normatíva, ez a következő hónapokban derül ki” – nyilatkozta lapunknak a főtanfelügyelő.
Mint elmondta, a Kolozsvár külvárosaiban működő többtannyelvű intézményekben a magasabb normatíva folyósítása kétséges, mert sok az alacsony létszámú osztály, és ezek fenntartása is gondot okoz. Péter Tünde szerint elképzelhető, hogy a jövőben a román tannyelvű intézményekben is úgy döntenek, érdemes nemzetiségi osztályokat indítani.
„A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy egyelőre minden iskola ragaszkodik a már kialakult arculatához, nehezebben nyitnak az intézmények, és nehezen épül ki a szülők és az iskolák közötti bizalom” – jelentette ki.
Nekik könnyebb
Bálint István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója úgy tartja, végre történt egy jó kezdeményezés a kisebbségi oktatás érdekében, az oktatáspolitika tekintettel van a sajátos igényekre és lehetőségekre. „Azt remélem, hogy a megnövelt normatív támogatás kiterjed a segédeszközök vásárlására is, mert ezen a téren van jelentős többletkiadásunk” – foglalta össze elvárásait az igazgató.
A határozattal azonban nem mindenki elégedett. Andrássy Árpád, a marosvásárhelyi 7-es számú általános iskola igazgatója úgy véli, hogy a szórványban fontos segítséget jelenthet ez a támogatási forma, a tömbvidékeken azonban elégtelen.
„Tordán, ahol szórványban élnek a magyarok, vagy Temesváron, Aradon lehet tizenkét osztályos önálló iskola, Marosvásárhelyen pedig nem. Holott ha létezik önálló magyar iskola, akkor a konfliktusok nagyrésze kiküszöbölhető lenne” – mondta lapunknak az iskolaigazgató.
Antal Erika, Sipos M. Zoltán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. március 11.
Az önkormányzatoknak felelősségük van Székelyföld autonómiájának a kivívásában
Március 15. legyen munkaszüneti nap
Kedden a Székely Nemzeti Tanács és a Székelyvásárhely Egyesület fórumot szervezett a Kultúrpalota kistermében a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismeréséről Székelyföldön. A Népújság kérdésére Izsák Balázs, az SZNT elnöke elmondta, céljuk az, hogy Marosvásárhely lakossága is ismerje meg, mi készül Sepsiszentgyörgyön, milyen határozattervezeteket hoznak nyilvánosságra, bocsátanak közvitára: tulajdonképpen egy helyi előkészítése ennek, segíteni beemelni a közbeszédbe ezt a témát, az ott megfogalmazott határozatokba kitűzött célokat.
Az elnök a fórumon arról beszélt, hogy Romániában nyomban az első önkormányzati választások után kormánymegbízottat neveztek ki, aki ellenőrzést gyakorol az önkormányzatok fölött, megtanították a polgármestereket és tanácsosokat, hogy "az ő hatáskörükbe nem tartozik politika, csak a közvilágítás, legelőtakarítás, az utcák, vagyis korlátozzák magukat olyan tevékenységekre, amelyek nem zavarják a központi hatalom köreit. Megpróbálták fenntartani azt a diktatúrából örökölt beidegződést, hogy a ténylegesen fontos, a közösségeket érintő döntéseket messze, a központban hozzák. Ezt sulykolták a polgármesterekbe, tanácsosokba, hogy nincs feladatuk a közösség szellemi örökségének megőrzésében, nem szólhatnak bele olyan politikai döntésekbe, amelyek arról szólnak, hogy az ő hatáskörüket ki kell bővíteni".
Kijelentette: tudatosítani kell az önkormányzatokban, hogy igenis felelősségük van Székelyföld autonómiájának a kivívásában, szerepet kell vállalniuk ebben.
A pénteki sepsiszentgyörgyi önkormányzati nagygyűlés határozattervezeteit Kiss István, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke, illetve Csíki Sándor, Marosszék Székely Tanácsának alelnöke olvasta fel.
A jegyzők jobban félnek a prefektustól, mint a tanácstól
Csíki Sándor szerint Romániában nem létezik önkormányzatiság. A kifejezés szépen hangzik, de inkább helyhatóság van. Tapasztalta tanácsosként, hogy a saját határozattervezeteit, de a nyárádszeredai tanács határozatait is semmibe veszi a román állam. Legutóbb két, a Csaba-szoborral és a Bocskai térrel kapcsolatos tervezetét támadta meg a prefektus. "Ebben az országban nem úgy működik a demokrácia, hogy az önkormányzat valamit elképzel, a tanács megszavazza és az elkezd működni. Sajnos, nálunk a prefektus, vagy más magas rangú tisztségviselő kitalál valamit, leszól a polgármestereknek, a jegyzőt időnként szőnyegezteti. A jegyzők jobban félnek a prefektustól, mint a tanácstól. Hiába jövünk ötletekkel, utcanév vagy a magyar nyelv használata ügyében, a jegyző azt mondja, igen, de őt a prefektus szőnyegre fogja hívni. Jó lenne, ha elérkeznénk a demokráciának abba a szakaszába, amikor a helyi kezdeményezéseket a jegyzők támogatják, a polgármesterek elfogadják, és működik a demokrácia". Andrássy Árpád, az SZNT jegyzője arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor anyanyelvről beszélünk, az oktatást sem szabad megkerülni.
Egy másik határozattervezet arról szólt, hogy "március 15. legyen munkaszüneti nap a Székelyföldön, mert Székelyföld minden polgárának joga van szabadon megünnepelni ezt a napot".
A kérdésekre és észrevételekre válaszolva, amelyekből nem hiányoztak az RMDSZ-nek szóló bírálatok sem, Izsák Balázs egyebek között kijelentette: Mindig a jövőbe kell tekintenünk és bíznunk abban, hogy amit a tegnap nem tudtunk megtenni, azt holnap meg tudjuk. Akár azt is, hogy összefogjunk adott kérdésben. Minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni, a közvéleményben tudatosítani kell, mellé kell állítani az önkormányzatokat és élni a nemzetközi jog kínálta lehetőségekkel is.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2011. március 16.
Pártos ünneplés Erdély-szerte
Ünnepi hangulatban, de korántsem feszültségektől mentesen telt március 15-e Erdélyben. Több városban külön ünnepeltek a magyar szervezetek, Kézdivásárhelyen viszont egységesen hátat fordítottak a civilek a politikusoknak.
Marosvásárhely: párhuzamos megemlékezések
Több helyszínre is ünnepi rendezvényt szerveztek tegnap Marosvásárhelyen: emiatt kevesen jelentek meg a városi RMDSZ-tagszervezet és az MPP által szervezett megemlékezésen. Népesebb közönség csak a délutáni, megyei RMDSZ által rendezett ünnepségen volt. Az idei megemlékezést az tette különlegessé, hogy most először piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorúkat helyezhettek el az ünneplők a hadsereg tulajdonában lévő Görög-ház falára.
Itt emléktábla emlékeztet arra, hogy Petőfi Sándor innen indult a segesvári csatába. Andrássy Árpád, a 7-es Számú Általános Iskola igazgatója a tanulók és a pedagógusok nevében kérvényezte a hadügyminisztériumtól a koszorúzást, az illetékesek pedig, a magyar nemzeti ünnepre való tekintettel, jóváhagyták a megemlékezést.
Az RMDSZ szervezésében a székely vértanúk emlékművénél Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepi szónoklatok sorozatát, aki az összetartozás, a szülőföld iránti szeretet, a „feltöltekezés napjának” nevezte március idusának ünnepét. Traian Băsescu üzenetét Szabó Árpád, alelnök, míg Emil Boc miniszterelnök szavait Bárczi Győző alprefektus tolmácsolta.
A megemlékezésen részt vett Füzes Oszkárné Bajtai Erzsébet. A magyar nagykövet felesége Schmitt Pál üdvözletét hozta, illetve felolvasta Orbán Viktor üzenetét. Bajtai hangsúlyozta: most a magyar nemzet „demokratikus egyesítése folyik”, de ez a folyamat – emlékeztetett a szónok – ugyanakkor „harc is, amit békésen kell megvívni”.
Csegzi Sándor alpolgármester a magyarság korszerű gondolkodását emelte ki beszédében, az elöljáró úgy fogalmazott: a történelmi viszontagságokon a haladó világlátás segítette túl a magyar nemzeti közösséget. Az MPP, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a református és az unitárius egyház, valamint a Siculitas Egyesület a Petőfi-szobornál külön ünnepelt. A rendezvényen jelentős számban vettek részt a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelképeit és a Magyar Gárda egyenruháját viselő demonstrálók is, akik árpádsávos zászlókkal tüntettek.
Kézdivásárhely: hitelüket vesztették
A Kovászna megyei kisvárosban a Gábor Áron téren népes közönség gyűlt össze a nemzeti ünnep tiszteletére: becslések szerint 10 ezer ember volt kíváncsi a helyi iskolák, a környező falvak és a 15. székely határőr-gyalogezred hagyományőrző csoportjainak a bevonulására. A kulturális műsor végén azonban, amikor a politikai szónoklatok kezdődtek, harmadára csökkent a résztvevők száma: vélhetően a napokban kirobbant korrupciós botrány miatt fordítottak hátat a civilek a politikusoknak.
A helyi önkormányzatot Szarvadi József alpolgármester képviselte, aki beszédében az egységet, a közösen kiharcolt eredményeket nevezte az 1848-as forradalom legfontosabb hozadékának, a jelen legfontosabb örökségének. Bardócz Csaba református lelkész, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kézdivásárhelyi elnöke a márciusi ifjak szellemét idézve 12 pontban foglalta össze, hogy 2011. március 15-én mit kíván Kézdiszék.
Beszédében utalt Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester korrupciós ügyére is, amikor kifejtette: „kívánjuk, hogy vezetőink ne a pártért és saját érdekeikért, hanem az emberekért, értünk cselekedjenek”. Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor a magyar nemzet szabadságszeretetéről és az összefogás erejéről beszélt. Sepsiszentgyörgyön mintegy hatezer ember ünnepelt, a kézdivásárhelyinél érezhetően derűsebb, bizakodóbb hangulatban.
Jelentős számú közönség kísérte figyelemmel az egész napos programsorozatot. Beszédet mondott Tamás Sándor háromszéki tanácselnök, aki a nemzetek közötti összefogás fontosságára, a lengyel–magyar barátság felemelő példájára és Székelyföld forradalmi örökségére emlékeztetett. Sajátos szempontból emlékezett Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki kifejtette: „miközben emlékezünk a harcban jeleskedő ifjak tetteire, sokszor megfeledkezünk azokról a nőkről, akik kitartóan hazavárták férjüket a harcokból, akik odaadták az utolsó kanalakat is a házból, hogy legyen miből Gábor Áron ágyút öntsön.
Azokról a nőkről, akik eltemették szeretteiket, akik megözvegyülten a forradalom áldozataiként éltek keserves életet, nevelték árva gyermekeiket, és akik a jövő nemzedékek számára átmentették a szabadság nemes eszméjét”. Az elöljáró hozzátette: 1848-ban is fontos kérdés volt Erdély ügye, akkor is a nemzet politikai egysége lebegett mind a budapesti forradalmárok, mind a székelyföldi szabadságharcosok szeme előtt.
Most újra olyan időszakot élünk – fogalmazott az elöljáró – amikor, a 12 pontban megfogalmazott kérésnek megfelelően, egyfajta unió jön létre Erdély és Magyarország között. Most a kettős állampolgárság intézménye teremt hidat az emberek között.
Kolozsvár: kalács és tea
A Szamos-parti városban családias hangulatú ünnepség zajlott tegnap. A Biasini szálloda előtt László Attila alpolgármester szónokolt. „Sajnos nem mindig tudunk felhőtlenül ünnepelni. Mindig vannak, voltak és lesznek olyanok, akik szívesen zavarják meg mások közös örömét. Annak idején Petőfiék is szembesültek azzal, hogy forradalmi ünnepüket megzavarták, és nekünk kolozsváriaknak sem ismeretlen ez a jelenség.
De mi az ünneprontókat, zavargókat lenézzük és megvetjük. Ezen az ünnepen lehet megidézni és felidézni de beidézni, és felróni nem” – mondta a politikus, aki hangsúlyozta: senki sem szabhatja meg, hogyan ünnepeljen a magyar közösség. Kelemen Hunor kulturális miniszter üdvözlő levelét Molnos Lajos költő tolmácsolta. A tárcavezető levelében arra emlékeztette a kolozsváriakat: húsz éve szabad ünnep március 15-e, ám a történelmi évforduló üzenete elhalványulhat.
Az egykori forradalomnak új értelmet adott az 1989-es romániai rendszerváltás, Kelemen Hunor úgy véli, azóta az erdélyi magyarság a fennmaradásért folytatott küzdelemben él. A kolozsváriak a Deák Ferenc utcában levő Bem-emléktábla előtt is lerótták kegyeletüket tegnap: a résztvevőket egy szelet kaláccsal és meleg teával vendégelték meg a szervezők.
Szatmár: román–magyar béke
A román–magyar megbékélés jegyében zajlottak az ünnepségek Szatmár megyében. Erdődön szinte több román, mint magyar nemzeti szalagos koszorú került tegnap Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobrának talapzatára. Huszonegy évvel az atrocitásokig fajuló etnikai zavargások után teljes egyetértésben ünnepelték a márciusi forradalmat a helyi románok és magyarok.
A koszorúzáson megjelentek az önkormányzat román tagjai, és a többségében román fiatalokból álló fúvószenekar Cacu Mircea karnagy vezényletével megzenésített Petőfi-verseket adott elő. A megyei tanács liberális alelnöke, Ştef Adrian is beszédet mondott, közösen koszorúzott a két magyarországi testvértelepülés, Szakoly és Napkor vezetőivel.
A megyeszékhelyen, Szatmárnémetiben Schönberger Jenő katolikus püspök és Kovács Sándor református esperes imájával kezdődött a megemlékezés. A helyi felszólalók mellett beszédet mondott Tilki Attila Fehérgyarmat polgármestere, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke is. Az ünnepi hangulatot a Bartók Béla kórus fellépése, valamint a Harag György Társulat előadása biztosította.
Nagyenyed: diákoknak szólt
A civileké volt a főszerep Nagyenyeden: az ünnepi műsort a Bethlen Gábor Kollégium diákjai nyitották meg. A forradalom előtt tisztelgők meghallgatták a középiskolások számára kiírt Pápai Páriz Ferenc-pályázat értékelését. Szőcs Ildikó igazgató a magyar forradalom jelentőségét méltatta, beszédet mondott Kováts Krisztián megyei RMDSZ-elnök is. A kollégiumi megemlékezést Boros Emese népdalénekes műsora egészítette ki. A tisztelet virágait a vártemplomban található Széchenyi István- domborműnél helyezték el a résztvevők.
Székelyudvarhely: megköszönték
Tegnap a Márton Áron téren emlékeztek a székelyudvarhelyiek. Beszédet mondott Ladányi László, Hargita megye prefektusa, Bunta Levente polgármester és Mátyás Károly főesperes is. Koszorúztak a magyar politikai szervezetek helyi képviselői, a civil szervezetek tagjai, az iskolák, illetve művelődési intézmények vezetői is. Mátyás Károly katolikus főesperes beszédében kiemelte, hogy az emberi szabadság külön ünnepnapot érdemel.
Sokszor nehezebb feladat az egyéni szabadság kivívása, mint egy közösség szabadságáért harcba szállni – emlékeztetett az egyházi elöljáró – mert nehéz feladni az önös érdekeket. Bunta Levente köszönetet mondott a magyar államnak a magyar állampolgárság biztosításáért. A politikus úgy vélte: fontos, hogy úgy lehetnek magyar állampolgárok az erdélyiek, hogy nem kell elhagyniuk szülőföldjüket. Bunta kitért továbbá arra: a mindenkori magyar kormány felelős az erdélyiek egységéért.
Nagyvárad: pártos emlékezők
A párhuzamos ünneplés jegyében telt március 15-e Nagyváradon is. Ünnepi megemlékezést, koszorúzást tartottak a rogériuszi református templom melletti honvédemlékhelyen, Rulikowszky Kázmér síremlékénél, Nicolae Bălcescu és Szacsvay Imre szobránál, majd huszárok, cserkészek vonultak végig a Fő utcán a Petőfi szoborig. Az RMDSZ politikusai – Kis Sándor, a Bihar megyei tagszervezet elnöke, Bíró Rozália alpolgármester – az összefogás és a forradalmi örökség fontosságára hívták fel a figyelmet.
A magyar nemzeti ünnepen a helyi román politikai élet szereplői is képviseltették magukat, Traian Băsescu államelnök üzenetét Gavril Ghilea prefektus olvasta fel. Az EMNT is több helyszínen volt jelen: a szervezet által rendezett ünnepségek díszvendégeként Pelczné Gáll Ildikó európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke volt jelen Nagyváradon. Új Magyar Szó (Bukarest)2011. augusztus 12.
Felháborodás, kétkedés és bizakodás a bizonytalanságban – Tanügyi reform
Felháborodás, kétkedés és bizakodás a bizonytalanságban: ez az általános fogadtatása a 2011 januárjában életbe lépett oktatási törvénynek, aminek értelmében a 2011–2012-es tanévtől kezdődően az ötödik osztályba lépő diákok négy helyett öt évig tanulnak az általános iskolában, és csak hármat a középiskolában. Ez többtényezős és szereplős problémát vet fel.
Arról, hogy fel vannak-e készülve anyagilag és szakemberek szempontjából az általános iskolák, hogy van-e elégséges osztályterem, és hogy mik lehetnek ennek a tanügyi reformnak a következményei, Illés Ildikót, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettest, Andrássy Árpádot, a Marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola igazgatóját, és Kedei Pál Elődöt, a Búzásbesenyői Általános Iskola igazgatóját kérdeztük.
Felháborodás – Folytonos változások
Nem csoda, hogy mindannyiunknak, akik érintettek vagyunk e témában, elegünk van abból, hogy a romániai tanügy, a rendszerváltás óta folyamatos reformokon megy át.
„Egy olyan rendszert próbálnak meggondolatlanul, előre meg nem fontolt, meg nem vizsgált, és ki nem elemezett módon bevezetni, ami ellentétben van a romániai, de főleg az erdélyi magyar iskolai hagyományokkal. Remélem, nem fog hosszú ideig tartani ez az áldatlan állapot” – fejezte ki nemtetszését Andrássy Árpád.
Mivel plusz egy évfolyammal fog bővülni a diákok száma, ezért a tanterem problémája sem elhanyagolható, így megoldásként Illés Ildikó szerint erős iskolaközpontok létrehozása lenne a legcélravezetőbb, Andrássy pedig úgy gondolja, hogy csak az a kényszerű megoldás létezik, miszerint visszaállítják a „délutáni műszakot”, azt, aminek eltörléséért a szülők annyit harcoltak. Ez viszont magával vonná a 7-es Számú Általános Iskola diákjai számának csökkenését, hisz az igazgató szerint az iskola „a periférián, a külvárosban helyezkedik el, így egy geopolitikailag kedvezőtlen helyzetben van, és a szülők inkább a városközpontban levő iskolákban szeretik tudni a gyerekeiket.”
A líceumi tanárok leépítése is felháborodásra ad okot: ahány kilencedik osztály eltűnik a líceumokból, az annyiszor másfél tanári állás megszűnését eredményezi. Igaz, a főtanfelügyelő-helyettes asszony szerint ez megoldható az iskola-összevonásokkal és a tanárok „költöztetésével”, de ezt látva, joggal lehet az az érzésünk, hogy ez a reform több kárral jár, mint haszonnal.
Kétkedés – Szakemberek és anyagi támogatás hiánya
Illés Ildikó elsősorban a falusi iskolákban tapasztalható osztályterem-hiány miatt aggódik, mivel jelen pillanatban nekik sincs kidolgozott stratégiájuk erre a problémára, Andrássy szerint sokkal nagyobb kihívást jelent a szakemberek hiánya, és az iskola felszereltségéhez szükséges anyagiak beszerzése. Elmondta, a tanárok (Illés Ildikó véleményével ellentétben) nincsenek felkészülve és felkészítve arra, hogy még egy évet tanítsanak a gimnáziumokban. Tudniillik a középiskolában való tanítás sokkal nagyobb és alaposabb felkészülést igényel, mint az általános iskolában való oktatás. Hiába van a gimnáziumi tanároknak képesítése arra, hogy középiskolában is tanítsanak, nincs meg a megfelelő felkészültségük ahhoz, hogy ebben a plusz egy évben líceumi szinten tanítsanak. Andrássy Árpád még azt is nehezményezi, hogy ennek a reformnak a diákok lesznek a legnagyobb áldozatai, mert akarva-akaratlan az első néhány évjárat, kísérleti évjárat lesz, mert időre és tapasztalatra van szükség ahhoz, hogy a gimnáziumi kilencedik osztály elérje a líceumi kilencedik osztály tanítási, felkészítési szintjét. A másik probléma, amit ugyancsak a szakemberek hiánya generál, az leginkább a falusi iskolákat érinti. Ez pedig abból fakad, hogy ezzel a reformmal együtt bővül a gimnázium végi tudásfelmérés tananyaga, és természetesen megváltozik a felvételi rendszer is. Az általános iskola végén a diákok egy országos tudásfelmérő rendszer keretében vizsgáznak öt – a kisebbségi oktatásban résztvevők hat – kötelező tantárgyból: románból, matematikából és természettudományokból, idegen nyelvből illetve anyanyelvből, továbbá a tanév közben számítógépkezelői alapismeretekből és egy szóbeli keretében társadalomtudományokból is felmérik tudásukat. A bökkenő csak az, hogy a kisebb iskolákban nincs olyan tanár, aki a gyerekeket fel tudná készíteni számítógépes alapismeretekből: „Nekem például jelen pillanatban nincs magyar ajkú tanárom erre, és ha kötelezővé teszik ezeket a tanórákat, nem tudom, hogyan találok majd szakembert, aki heti 1–2 óráért Marosvásárhelyről eljön ide Búzásbesenyőbe” – fejezi ki aggodalmát Kedei Pál Előd, a falu általános iskolájának igazgatója.
Bízzunk. De miben?
„Az iskola egy hagyományőrző intézmény kellene legyen, és a több száz éves oktatási struktúra is igazolta, hogy a nyolc év kisgimnázium és a négy év líceum egy nagyon jó és bevált módszer volt” – fejtette ki Andrássy Árpád, aki azt is hozzátette, nem tartja tisztességesnek, hogy a tanügyben dolgozóknak nem kérték ki a véleményét a tanügyi reformról. De hát mit tehetnek egyebet? Kiszolgálják azt a rendszert, amelyben épp vannak (jelen esetben a helyi önkormányzatot és a tanfelügyelőséget), és bizakodnak, hogy valahogy áthidalják ezeket a nehézségeket, és összeszorult gyomorral várják a következő tanévet, amely szinte biztosan újabb változásokkal és reformokkal fog majd kezdődni, megnehezítve a tanárok munkáját és próbára téve a diákok alkalmazkodó kézségét.
Nem hiszem, hogy egyedüli vagyok, akik választ várnának arra a kérdésre, miért reformálják évente a tanügyi rendszert, továbbá vajon mi járhatott Funeriu miniszter úr fejében, amikor a hírhedten gyenge minőségű, és folytonos reformokon áteső francia tanügyi modellt tukmálja ránk? Reménykedjünk abban, hogy ez a reform nem fogja negatív irányba befolyásolni a gyerekek továbbtanulását, de főleg azt szeretnénk, ha végre ez az intézmény következetességével és kiszámíthatóságával megteremtené azt a biztos pontot, ami egyaránt hozzásegíti a gyereket és a szülőt ahhoz, hogy bizalommal forduljanak a tanügyi intézményekhez.
Pál Piroska
www.kozpont.ro
Erdély.ma2012. január 23.
Több százan vettek részt az MPP és az SZNT által szervezett szimpátiatüntetéseken
Összesen több mint ezren vettek részt néhány erdélyi városban a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett szimpátiatüntetéseken szombaton, amelyeket a budapesti megmozdulással egy időben szerveztek. Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kovásznán, Baróton is elhangzott a Hősök terének üzenete.
Marosvásárhelyen mintegy 250-en válaszoltak az MPP és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására, és dacoltak félórán keresztül a nullafokos hideggel a Petőfi-szobor előtt. A szimpátiatüntetésként meghirdetett rendezvényre, mely inkább meghitt, békés megemlékezésre hasonlított, többnyire az erdélyi magyar jobboldal képviselői és hívei jöttek el. A tömegben mindössze egy-két RMDSZ-es körzeti elnököt lehetett látni.
Az emberek nem skandáltak, és nem rázták ökleiket, csendben végighallgatták a szónokokat, majd a székely himnusz eléneklése után hazatértek otthonaikba. Amint Andrássy Árpád, az MPP egyik helyi vezetője fogalmazott: a marosvásárhelyiek és környékbeliek lélekben csatlakoztak magyarországi testvéreikhez. „Üzenjük, hogy el a kezekkel Magyarországról, a Székelyföldről, a magyarokról. A haza nem eladó!” – jelentette ki beszédében az MPP megyei elnöke, László György. „56 évvel ’56 után azt tapasztaljuk, hogy Magyarország szuverenitása újra veszélyben van – hangsúlyozta diskurzusában Bíró Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnöke. – Brüsszel nem lehet Moszkva, gondoltuk, amikor a budapesti bársonyos és a hazai véres forradalmakat követően abban reménykedtünk, hogy a közös Európához csatlakozva, nemcsak a schumanni elvek mentén létrejött értékközösség tagjai lehetünk, hanem a határok légiesítésével gyakorlatilag a békés nemzetegyesítés haszonélvezői is”.
Beszédében rámutatott, hogy a demokratikus, a keresztény értékrendre és a felebaráti tiszteletre épülő társadalom helyett, ma egy, a moszkvai tankoknál alattomosabb diktatúra, az úgynevezett kalmárdiktatúra sötét fellegei gyülekeznek a magyarság feje fölött. „Ha pedig ez ellen egy ország vagy nemzet saját érdekei védelmében lépni mer, arra könyörtelen pergőtűzzel sújtanak le napjaink csodafegyverének, a médiának a bevetésével. A tömegkommunikáció mára sajnos legtöbb esetben már a tömegmanipuláció eszközévé vált, és az üdítő kivételektől eltekintve általánosan elterjedt harcászati eszközként kezelik azt” – figyelmeztetett Bíró. Az SZNT vezetője a bukaresti – román és magyar – hatalomnak is üzent, amikor rámutatott, hogy a szubszidiaritás elve már-már elcsépelt szóhasználattá vált Romániában. „Nem kampányszövegként megfogalmazott marosvásárhelyi kiáltványokra van szükség, hanem tudatos Székelyföld-politikára, tiszta és világos vonalvezetésre, melynek hiányát nem lehet unos-untalan a gazdasági válság okozta nehézségekkel magyarázni. Az alibipolitizálás helyett konkrét és előremutató lépésekre van szükség idehaza is” – szögezte le Bíró Zsolt.
Autonómiáról is szó volt Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön több mint háromszázan gyűltek össze az Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén gyertyával, magyar és székely zászlóval, Orbán Viktor-fotókkal és az EP-képviselőknek üzenő magyar és angol nyelvű feliratokkal, amelyek szerint ma Magyarország, ám holnap bármelyik más nemzet sorra kerülhet. „Világgá kiáltjuk, hogy Brüsszelben is hallják: El a kezekkel Magyarországról!” – fogalmazta meg a közel egyórás szimpátiatüntetés üzenetét Fazakas Tibor, az MPP országos alelnöke. Elmondta, az Európai Unió történetében példátlan a félrevezető rágalomhadjárat, amit a balliberális körök indítottak Orbán Viktor és a magyar kormány ellen.
A világuralomra törő pénzügyi körök attól félnek, hogy a magyar példa ragadós lesz, más nemzetek is felemelik a szavuk a bankokrácia, az eladósodás, a Világbank uralma ellen – fogalmazott Fazakas, aki szerint Magyarország ismét zászlóvivője a népek, nemzetek szabadságért vívott harcának. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi elnöke hangsúlyozta, Magyarország is az önrendelkezésért, az autonómiáért vív harcot, miként a székelyek. „Ugyanaz a sorsunk, bízunk benne, hogy Magyarország is támogatni fog a Székelyföld autonómiájának elérésében” – mondta Gazda. A szimpátiatüntetésen az MPP több elöljárója is felszólalt, áldást mondtak Kovács István unitárius és Incze Zsolt református lelkipásztorok, felolvasták a közös nyilatkozatot, Veres László színművész Wass Albert egyik versét mondta el, majd a csendesen tüntetők elénekelték a magyar és a székely himnuszt.
Különböző válságkezelési módok
Több százan vettek részt a Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson tartott szimpátiatüntetésen is, utóbbi városban és a hargitai megyeszékhelyen mintegy 150 személy, míg Udvarhelyen az MPP mintegy 200 tagja és szimpatizánsa gyűlt össze. A résztvevők magyar zászlókat és égő gyertyát tartottak a kezükben, illetve elénekelték a Himnuszt. Szász Jenő MPP-elnök, aki Udvarhelyen vett részt a szimpátiatüntetésen, arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Romániában és Magyarországon is nehéz a gazdasági helyzet, míg nálunk a megszorító intézkedések a lakosok ellen irányultak, a szomszédos országban a kormány támogatja a polgárokat.
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, amennyiben az Orbán-kormánynak sikerül véghez vinni a tervét, ez modell lehet más országok számára is, és ily módon tért veszíthetnek a globalizáció hívei. Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a rendezvény célja az volt, hogy „lelkileg támogassák” Orbán Viktor magyar kormányfőt, míg Mezei János gyergyószentmiklósi elöljáró sok erőt kívánt a magyarországi politikusnak, hogy véghez tudják vinni azt, amit elkezdtek.
Pincében tüntettek Kolozsváron
Kolozsváron csupán néhány tucatnyi magyar vett részt a szombat délután a Heltai Alapítvány Mikó utcai udvarán tartott szimpátiatüntetésen. A részvevők előbb gyertyát gyújtottak, majd tekintettel a zord időjárásra levonultak a vendéglő pincéjébe, ahol László György megyei MPP-alelnök felvázolta az összejövetel célját. „Erkölcsi és szent kötelességünk kiállni a nemzeti kormány mellett” – mondta. A rendezvényen felolvasták a budapesti tüntetés nyilatkozatát, illetve Simon Csaba országos alelnök a polgári alakulat nyilatkozatát, amelyben támogatásukról biztosítják Magyarország kormányát, a dokumentumot a későbbiekben átadták a kolozsvári magyar főkonzulátusnak. A szervezők a beszédek végeztével teával és borral vendégelték meg a szimpatizánsokat.
Krónika (Kolozsvár)