udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
57
találat
lapozás: 1-30 | 31-57
Névmutató:
Balázs Péter
2009. augusztus 4.
Balázs Péter külügyminiszter szerint a kettős állampolgárságot csak egyénileg lehet elbírálni, emiatt nem a legjobb eszköz tömeges problémák kezelésére. Szerinte amikor a szomszédos országokban élő határon túli magyarokról beszélünk, akkor a belpolitikai szempontok háttérbe szorítják a lényeget: „itthoni szavazatszerzésre megy a dolog, olykor a versengésre”. „Mi azzal tudunk a határon túli magyarokon segíteni, ha józanul értékeljük a célt, amit el akarunk érni a szlovákiai vagy a szerbiai magyarok esetében – mondta a külügyminiszter, hozzáfűzve: ez lehet az, hogy „boldog legyen a szülőföldjén, hogy ott tudjon maradni, ne érje őt ott hátrány, gyarapodjon anyagilag, kapcsolatot tudjon tartani a külvilággal”. Kijelentette, ha például „az igazolványokkal vagy bármi egyébbel” az egyéneket célozzuk meg, akkor ezzel itthonról mondjuk meg, „sokszor elég sértőn, hogy ki a magyar”. Ezáltal leszűkítjük a kört, mert „olyanokra már nem figyelünk, akiknek a neve esetleg nem magyar, de a lelke az igen, a nyelve félig magyar, az egyik szülője magyar” – fogalmazott. /Balázs Péter a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2009. augusztus 25.
Nem szól bele az Európai Bizottság a magyar–szlovák diplomáciai incidensbe, s nem marasztalja el Pozsonyt, amiért nem engedték be Szlovákiába Sólyom László magyar államfőt. Magyarország azonban nem hagyja annyiban az ügyet. Balázs Péter külügyminiszter hivatalába kérette Szlovákia budapesti nagykövetét. Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője elmondta, Sólyom László június 19-én találkozott személyesen Peter Weiss-szel, a Magyarországra akkreditált szlovák nagykövettel, a megbeszélésen az augusztus 21-re tervezett révkomáromi szoboravatás mellett téma volt az is, hogy milyen menetrend szerint találkozik majd a magyar és a szlovák államfő a közeli jövőben. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nemzetközi fórumokon kívánja felhívni a figyelmet az incidensre, szerinte precedens nélküli, ami történt. Hozzátette: az esetre vonatkozóan nincs európai előírás; van „egyfajta európai intelligencia, és szokásjog, amit (...) mindenkinek követnie kell”. Hangsúlyozta, azt szeretné, ha a szlovák–magyar viszony enyhülne, s nem válna még feszültebbé. /Nem az EU ügye? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./2009. augusztus 31.
A szlovák és a magyar miniszterelnök Budapesten vagy akár más helyszínen már szeptember első felében találkozhat egymással – erről egyeztetett augusztus 30-án a szlovéniai Bledben a két ország külügyminisztere, Balázs Péter és Miroslav Lajcák. A találkozó a magyar fél kezdeményezésére jön létre, és Robert Fico szlovák miniszterelnök késznek mondta magát arra, hogy bárhol és bármikor találkozzék magyar partnerével. Bajnai Gordon magyar kormányfő szerint nem szabad hagyni, hogy elmérgesedjen a két ország közötti viszony. A romániai magyarság képviselői is ott lesznek szeptember elsején Dunaszerdahelyen, hogy a szlovákiai magyarságot támogassák, és tiltakozzanak a szlovák nyelvtörvény ellen – mondta Bíró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei választmányának elnöke, Nagyvárad alpolgármestere. Az RMDSZ Bihar megyei választmánya kezdeményezte az akciót, amelynek keretében állásfoglalást alakítottak ki, tiltakozásul a szlovák államnyelvtörvény módosított változatának bevezetése ellen. „Ezek a módosítások nagymértékben korlátozzák a magyar nemzetiségű lakosok anyanyelvének használatát, és ellentétben állnak az európai kisebbségi nyelvek chartájának szellemével is“ – mondta az alpolgármester. Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint nem kell Pozsonynak bocsánatot kérnie Sólyom Lászlótól a múlt pénteki diplomáciai incidens kapcsán, amikor a szlovák hatóságok meghiúsították a magyar államfő révkomáromi látogatását – mondta Marek Trubac elnöki szóvivő. Kumin Ferencnek, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetőjének nyilatkozatára reagált, aki azt mondta: a Sólyom Lászlót augusztus 21-én ért sérelemmel a Magyar Köztársaság olyan sértést kapott a szlovák féltől, amely miatt elégtételt kell kapnia. Pozitívan fogadta viszont a szlovák fél Kumin Ferenc azon felvetését, hogy Sólyom László és Ivan Gasparovic a visegrádi négyek államfőinek két hét múlva Lengyelországban sorra kerülő találkozóján megvitatnák a kétoldalú magyar-szlovák kapcsolatokat is. Némán koszorúzott Révkomáromban augusztus 29-én a Jobbik a nemrégiben felavatott Szent István szobornál, miután a szlovákiai város rendőrkapitánya nem engedélyezte nekik a beszédek megtartását és a zászlók felmutatását. A szlovák hatóságok nem akadályozták a megemlékezést. A koszorúzás után a helyszínt biztosító egyik civil ruhás rendőri vezető megszakította a Jobbik tagjainak televíziós nyilatkozatát, és tolmács útján közölte, hogy a koszorúzásra szólt az engedély, a nyilatkozatokat tegyék meg a magyar oldalon. /Szlovák–magyar csúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./2009. szeptember 9.
Balázs László bőrplasztika tárlatával újra beindult a Barabás Miklós Galéria tevékenysége. Kolozsváron a kiállítás-megnyitón Németh Júlia műkritikus, a Barabás Miklós Céh ügyvezető elnöke köszöntötte az érdeklődőket. – Különleges maga a műfaj is: nem hinném, hogy Kolozsváron, de akár szélesebb körzetben akadna még valaki, aki ennek a technikának hódolna, mondta. Balázs László a bőr természetrajzának a tökéletes ismeretében metszi az alapanyagot. Balázs László munkáját édesapja, Balázs Péter festőművész emlékének szentelte. /Köllő Katalin: Bőrplasztika: különleges műfajú kiállítás-megnyitó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2009. szeptember 11.
„Leonard Orban nem érzi alkalmasnak a pillanatot, hogy kifejtse álláspontját a szlovák államnyelvtörvény módosításának ügyében” – tudta meg az ÚMSZ az Európai Unió többnyelvűségért felelős biztosának szóvivőjétől. Leonard Orbant azután kereste meg az ÚMSZ, hogy Jacques Barrot igazságügyi biztos azt tanácsolta Balázs Péter magyar külügyminiszternek: a szlovák nyelvtörvény ügyében forduljon az EU nyelvi sokszínűségért felelős biztosához. Leonard Orban szóvivője „hetedik kézből átvett információnak” nevezte azt a hírt, miszerint az igazságügyi biztos Leonard Orbanhoz irányította a magyar külügyminisztert a nyelvtörvény ügyében. Leonard Orban nemcsak a sajtó elől zárkózik el, ha a szlovák nyelvtörvény módosítása kapcsán kérdezik. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője már több mint ötven napja megírta levelét a többnyelvűségi biztosnak, de azóta sem kapott választ. „Leonard Orban megszegte az uniós szabályokat is a hallgatásával. Negyvenöt napon belül köteles válaszolni az európai parlament tagjainak kérdéseire” – mondta Tabajdi. A jövő héten pedig a napirend előtti felszólalásokon teszi szóvá az EP plénuma előtt ezt a gyalázatot, tette hozzá Tabajdi Csaba. /Cseke Péter Tamás: Nyelvtörvény: Orban hallgat. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./2009. szeptember 16.
Leonard Orban, az EU többnyelvűségi biztosa közleménye szerint minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció bármilyen formája ellen. Orban szeptember 14-én Brüsszelben külön-külön találkozott Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák külügyminiszterrel. Orban sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a nyelvhasználat a közelmúltban vita tárgyává vált a két ország között és üdvözölte a magyar és a szlovák külügyminiszter múlt heti közös közleményét, amely együttműködési hajlandóságot fejezett ki. A többnyelvűségi biztos kilátásba helyezte, hogy az EB továbbra is megvalósítja az unión belüli többnyelvűségi stratégiáját, amely vonatkozik a hivatali, az országos, a regionális, a kisebbségi és a migráns nyelvhasználatra egyaránt. /Orban: Garantálni kell az alapvető jogokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./ Hosszas unszolás után megtörte a csendet a szlovák államnyelvtörvény ügyében Leonard Orban, az Európai Bizottság nyelvi sokszínűségért felelős biztosa. „Minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció ellen” – közölte. /Cseke Péter Tamás: Leonard Orban megszólalt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./2009. október 2.
Hamarosan teljesen felszámolják azokat az irodákat, ahol a sydney-i főkonzulátus működött, amelyet Sólyom László és Orbán Viktor is meg akar menteni. „Az itteni magyaroknak nagyon jó érzés volt, hogy van kihez fordulni. Még akkor is, ha nem mindig fordultak hozzájuk” – mondja bezáró sydney-i magyar főkonzulátusról Halász Imre, egy 21 éve Ausztráliában élő magyar. A főkonzulátus ügyében a sydney-i magyarok már írtak levelet Balázs Péter külügyminiszternek, Sólyom László köztársasági elnöknek és Szili Katalin volt házelnöknek is. Sólyom Orbán ausztráliai látogatásakor Orbán Viktor Fidesz-elnök ígéretével biztatta a helyi magyarokat. Orbán megígérte ugyanis: újranyitja a konzulátust, ha a Fidesz kormányra kerül. Sólyom László államfő jelezte, hogy ő maga is az újranyitás pártján van. A 2006-os népszámlálás során Ausztráliában 68 700 ember vallotta magát magyarnak, de a harmadik generációs leszármazottakkal és a határon túli területekről, Erdélyből, a Vajdaságból vagy a Felvidékről származó magyarokkal 150 ezer körül lehet a számuk. 28 600 magyar él Sydneyben, 23 500 pedig Melbourne-ben, a fővárosban, Canberrában a magyarok száma elhanyagolható. Sydney-ben 4 magyar klubház és több mint 80 kis magyar szervezet működik, köztük népi táncosok, színjátszók, nyugdíjasklubok, katolikus csoportok, független szabadságharcosok, cserkészek és a többiek. Nem telt el úgy hét, hogy a helyi magyar lap, a Magyar Élet ne számolt volna be valamilyen eseményről. /Szétbontják Orbán és Sólyom kedvenc konzulátusát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./2009. október 28.
Magyarország elutasítja, hogy a lisszaboni szerződés cseh ratifikálása érdekében az EU bármilyen módon említést tegyen a Benes-dekrétumokról – mondta Balázs Péter külügyminiszter Luxembourgban újságíróknak, az EU-országok kétnapos külügyminiszteri értekezlete után. Azt is elutasította, hogy módosítsák a Magyarország által elsőként ratifikált lisszaboni szerződést, illetve hogy bármi olyan megoldást, kiegészítést illesszenek hozzá, amely újabb ratifikációt igényel. /Magyarország: nem alku tárgya a Benes-dekrétumok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./2009. november 13.
Az európai integráció hosszú folyamat, a csatlakozni kívánó országok integrációs törekvéseit azonban már most számos konkrét területen lehet segíteni – fejtette ki november 12-én Bukarestben a magyar külügyminiszter, Balázs Péter. A politikus a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) külügyminiszteri és a november 13-án tartandó kormányfői találkozóján képviseli Magyarországot Bukarestben. /Az európai integráció nem olyan, mint egy esküvő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2009. november 16.
Balázs Péter magyar külügyminiszter a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) hétvégi bukaresti találkozóján képviselte Budapestet, és a külügyminiszteri szintű találkozón is részt vett. Elmondta, hogy nem kerültek szóba az olyan kétoldalú kérdések, mint például a szlovák–magyar viszony. Két konfliktusos terület volt a nyáron a magyar és a szlovák fél között: az egyik a Sólyom Lászlóval köztársasági elnököt érintő, augusztus 4-én, Révkomáromban történt incidens, amikor nem engedték be Sólyom Lászlót. Emiatt Magyarország az EU-nál panaszt tett, aminek révén jogi és erkölcsi elégtételt nyerhettek. A másik kérdés a nyelvtörvényé – ez egy hosszabb folyamat, hiszen törvény van, de végrehajtási utasítás nincs. Balázs Péter szerint nincs jele annak, hogy a román-magyar közös kormányülés elmaradásának politikai okai lennének. /Salamon Márton László: Ki kapja a tornaórát? Bukaresti beszélgetés Balázs Péterrel, Magyarország külügyminiszterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2009. november 20.
A külügyminisztérium határon túli magyarokkal kapcsolatos politikájáról és a magyar diplomácia legfontosabb feladatairól és céljairól beszélt Balázs Péter külügyminiszter november 19-én a határon túli magyarság vezetőivel folytatott megbeszélésén. „Nem tudunk nem foglalkozni a nemzetpolitikával” – jelentette ki Balázs Péter, hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozik ezért „egyeztetve járnak el”. Megítélése szerint a térségbeli új államok létrejöttével „közelebb jöttek a szomszédok”, és specifikusabbá váltak a kapcsolatok. A külügyminiszter által kezdeményezett tanácskozáson a határon túli magyarság képviseletében részt vett Markó Béla, a RMDSZ elnöke, Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ), Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösség (HMDK) elnöke, Kocon József, a szlovéniai Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, valamint Deák Ernő, az ausztriai magyarság vezetője. /Határon túliak Balázs Péternél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./2010. február 19.
Közös kormányülésből minicsúcs
Tavaly a romániai, idén a magyarországi választások miatt csúszik a kormányülés
A magyarországi választások után tartják a már egyszer elhalasztott következő román–magyar kormányülést. A korábbi egyezség szerint Románia lenne a házigazda, ám Pécs is felmerülhet helyszínként.
Egyelőre ismeretlen időpontban és helyszínen, az év második felében tartják meg a romániai választások miatt már egyszer elhalasztott soron következő közös román–magyar kormányülést. Ezúttal a közelgő magyarországi választások miatt halasztanak a felek – közölte tegnap Magyarország bukaresti nagykövete.
„A közös kormányülések fontosak és folytatódni fognak. A következő ülésre azonban csak az áprilisi magyarországi választások után kerülhet sor, romániai helyszínen, de a pontos időpont egyelőre nem ismeretes” – jelentette ki Füzes Oszkár.
A diplomata tájékoztatása szerint ettől függetlenül hamarosan román–magyar „mini közös kormányülés” helyszíne lesz Budapest: február 24–26-án Emil Boc kormányfő néhány minisztere társaságában Budapestre látogat, ahol Bajnai Gordon miniszterelnökkel és a magyar kormány egy részével is találkozik.
Emil Boc a Visegrádi csoport országainak energetikai biztonságról szóló február 24-i csúcstalálkozójára hivatalos, és azt követően részt vesz az április 25–26-án szintén a magyar fővárosban zajló „Duna-csúcson” is.
Niculescu Tóni külügyi államtitkár szerint érthető a kormányülés újabb halasztása. „A magyar fél is megértően fogadta, amikor Bukarest szintén a választásokra hivatkozva halasztást kért. Egyik félnek sem érdeke, hogy egy ilyen jelentős diplomáciai eseménybe a kampány is beleszóljon” – magyarázta az ÚMSZ-nek az államtitkár.
Korábban román részről Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes szervezte az eseményt. RMDSZ-es utódja a tisztségben, Gáti István az ÚMSZ-nek azt mondta: mandátuma kezdete óta nem kapott ilyen jellegű megbízatást a miniszterelnöktől.
Mint ismert, a két fél korábban abban egyezett meg, hogy a soron következő kormányülést 2009. október 10-én tartják, s Románia lesz a házigazda. Akkor diplomáciai vita is kibontakozott a felek között az esemény helyszíne miatt, mert Bukarest ragaszkodott ahhoz, hogy a román fővárosba hívják a magyar minisztereket. Ezzel a magyar fél nem értett egyet.
Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár akkor lapunknak azt nyilatkozta: Budapest erdélyi helyszínhez – elsődlegesen Kolozsvárhoz – ragaszkodna. László Attila, Kolozsvár alpolgármestere szerint az RMDSZ kormányra kerülésével már enyhült Emil Boc álláspontja, a miniszterelnök végül egyetértett azzal, hogy a kormányülést a kincses városban tartsák, ne Bukarestben.
Az elöljáró azonban úgy tudja: ennek ellenére a következő helyszín nem Kolozsvár lesz, hanem Pécs. „A 2007-es kormányülést Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában tartottuk, a 2008-ast Szegeden. Utána úgy egyeztünk, hogy a 2009-es találkozót Kolozsváron, a 2010-est Pécsett, Európa kulturális fővárosában tartjuk. Nincs kőbe vésve az, hogy a következő ülés házigazdája mindenképpen Románia legyen” – magyarázta lapunknak Kolozsvár alpolgármestere.
„Magyarország Románia legjobb szomszédja”
„Magyarország Románia legjobb szomszédja” – hangsúlyozta tegnap Füzes Oszkár magyar nagykövet. A diplomata az ÚMSZ kérdésére úgy fogalmazott, a kétoldalú kapcsolatok terén Románia elsőszámú partnere Magyarország.
Füzes néhány nappal azután nyilatkozik igen pozitívan a két szomszédos ország kapcsolatáról, hogy Balázs Péter magyar külügyminiszter, az RMDSZ kormányzati szerepét méltatva, a Romániában kormányra lépett magyar kisebbségi szervezetet nevezte meg, mint a román–magyar államközi viszony javulásának legfőbb tényezőjét.
Cs. P. T., S. M. L. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. március 31.
Jogszerűtlen hivatkozás az uniós jogra
Az Európai Bírósághoz fordul Magyarország Sólyom László Szlovákiából való kitiltása miatt
(MTI) – Az Európai Bírósághoz fordul Magyarország azért, mert Szlovákia tavaly augusztusban nem engedte be az országba Sólyom László köztársasági elnököt – tájékoztatta a kormányszóvivő kedden az MTI- t.
A közlemény szerint a kormány az Európai Bizottsággal való korábbi egyeztetést és a bizottság válaszát figyelembe véve döntött arról, hogy az Európai Bíróság előtt is folytatja az eljárást.
Az ügy jogszerű és megnyugtató lezárásával elkerülhető, hogy a jövőben az uniós jogra való hivatkozással bármely tagállamban hasonló incidens történhessen – hangsúlyozzák.
Az uniós eljárási szabályok szerint ebben az esetben is először az Európai Bizottság elé kell terjeszteni az ügyet; Balázs Péter külügyminiszter a magyar kormány beadványát megküldte José Manuel Barroso elnöknek címezve. Az Európai Bizottságnak három hónapja van, hogy a szükséges lépéseket megtegye. Ezt követően Magyarország benyújthatja keresetét az Európai Bíróságnak.
A magyar kormány továbbra is annak megállapítását kéri, hogy a Szlovák Köztársaság Sólyom László köztársasági elnök belépésének megtiltásával megsértette az alapszerződéseket és az irányelvet a közösségi jog visszaélésszerű hivatkozásával, illetve azzal, hogy nem zárja ki hasonló intézkedés megtörténtét a jövőben.
A közleményben emlékeztetnek arra is, hogy a szlovák hatóságok 2009. augusztus 21-én egy uniós irányelvre hivatkozva tiltották meg Sólyom László belépését a Szlovákia területére. Az államfő aznap egy szlovákiai társadalmi szervezet meghívására érkezett volna Révkomáromba, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Szlovákia akkor szóbeli jegyzékben tagadta meg a magyar köztársasági elnök belépését.
A közlemény leszögezi, a magyar kormány meggyőződése, az Európai Unió szellemiségével, céljaival és szabályaival ellentétes, hogy egy tagállam vélt politikai okokból egy másik tagország állampolgárának belépését megtiltja az uniós jogra jogszerűtlenül hivatkozva. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. május 25.
Színvonalas szín-játékok és kompozíciós rend
Balázs Kőrössy Ibolya selyembatik kiállítása a Kolozsvár Társaság székhelyén
Balázs Kőrössy Ibolya tiszta fényű kék szeme ma is úgy ragyog mint néhány évtizeddel ezelőtt, amikor kedvesen mosolyogva hozta a gőzölgő kávét – valódi kincs volt ez annak idején – s tette elém a szoba sarkában álló, tekintélyes vendégváró asztalra. Nekem, kezdő újságírónak azonban még ennél is nagyobb kincset jelentett az a baráti fogadtatás, amelyben férjével, a közíróként is elismert Balázs Péter festőművésszel részesítettek, valahányszor felugrottam a Főtér kellős közepén lévő, tetőablakával a Szent Mihály-templom tornyára néző, műtermül is szolgáló lakásukba. A sajátos perspektívában felkínálkozó téma megannyi festményről köszön vissza napjainkban is, a vendégváró asztal lakóival együtt azonban már máshova költözött. A ház ura immár odaföntről szemléli otthona alakváltozásait s benne festményeinek állandó tárlatát, a ház asszonya, Balázs Kőrössy Ibolya textilművész pedig kiállítóként a napokban tért vissza jelenleg a Kolozsvár Társaság székhelyéül szolgáló egykori lakásába. Selyembatik tárlatát Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke nyitotta meg és nyilatkozott elismerőleg az egykori főiskolai tanár és jeles művész munkásságáról, akinek tehetségénél csupán szerénysége nagyobb.
A művésszel való találkozás és selyembatik munkáinak sajátos varázsa különleges élményt jelentett mindazoknak a barátoknak, ismerősöknek és művészetkedvelőknek, akik az ünnepélyes megnyitó alkalmával zsúfolásig megtöltötték az értékes kulturális rendezvények színhelyéül szolgáló termeket.
A textilművész nem tartozik a gyakori kiállítók közé, munkáinak népszerűsége pedig valamelyest az életmű egységének a rovására is ment. Hiszen az évek folyamán a legtöbb kendő, faliszőnyeg, eredeti tervezésű és mintázatú ruha gazdára talált, örömöt szerezve tulajdonosának. Ilyenformán a most kiállított alkotások csupán ízelítőt képesek nyújtani egy hosszú és tartalmas művészpálya terméséből.
A múlt század ötvenes éveinek sajátos, társadalmi, politikai, gazdasági viszonyai a művészetet sem hagyták érintetlenül. A kizárólagosságra törekvő szocreál évei voltak ezek, amelyek jó néhány művészt a pálya szélére sodortak vagy teljesen elhallgattattak. Mindazonáltal az egész periódus korántsem mondható terméketlennek, hiszen nem egy remekmű keltezési időpontja esik az említett időhatárok közé. S akárcsak a művészképző főiskola jeles tanárai mint Miklóssy Gábor, Kovács Zoltán, Kádár Tibor, Abodi Nagy Béla, Kós András, Mohy Sándor, Vetro Artúr, Lövith Egon, Cs. Erdős Tibor, Szentimrei Judit és maga Balázs Péter is megtalálták az önkifejezésnek azt a módját, amely maradandóságot biztosított alkotásaiknak, tanítványaik közül pedig Feszt Lászlóhoz és Tóth Lászlóhoz mérhető nagyságok kerültek ki. Kőrössy Ibolya pályakezdése is ezekre az évekre esik. S bár a textilművészet területén is születhettek amolyan pártos-szocreálos alkotások, a technika sajátosságaiból adódóan az elvárások itt mintha kevésbé éreztették volna hatásukat. Érvényes ez a kifejezetten díszítőművészeti kategóriába sorolható batikolásra is.
A batikművészet bölcsője Indonézia, pontosabban Jáva szigete. A 20. század elejére Európában is népszerűvé vált többezer éves technika kiváló rajztudást, fölöttébb biztos kezet, művészi képzelőerőt és színérzéket igényel művelőjétől. Az anyag bizonyos részeit a művész forró viasszal lefedi, majd az egészet festékfürdőbe helyezi. A viasszal fedett részek alatt megmarad az anyag eredeti színe. Az eljárás szükség szerint többször is megismételhető, sajátos szín- és formavariációk lehetőségét teremtve meg ezáltal.
Balázs Kőrössy Ibolya kiállított munkái életművének egy csöppnyi szeletét jelentik ugyan, mégis fölöttébb beszédesek és sok mindent elárulnak alkotójuk sokoldalúságáról, művészi nyitottságáról, kísérletező kedvéről. Rendkívüli formagazdagság jellemzi a bemutatott alkotásokat. A kifejezetten dekoratív geometrikus, florális vagy zoomorf, népi ihletésű pávás motívumok találó felhasználásától az összetett, témás kompozíciókig terjed a skála. S bár ezek java része jó néhány évtizeddel ezelőtt készült tökéletesen megfelelnek napjaink korszerű követelményeinek. Azt is mondhatnám: a művész jóval megelőzte korát. A modern vonalú, leegyszerűsített mértani alakzatok szigorát a sejtelmesen suttogó, lágy színharmóniák megannyi változata enyhíti. Sajátos szín-játékok ezek, melyekkel a művész – kitűnő színérzékről téve tanúbizonyságot – oly bőkezűen ajándékoz meg. Érdekes Balázs Kőrössy Ibolya sajátos szimbólum- rendszerét is nyomon követni, melyben különleges szerepet játszik a nap és a szem motívuma. Kitűnő rajzkészségről árulkodó, optimizmust, életkedvet és szeretetet sugárzó, gyakorta játékos hangvételű faliszőnyegei az ornamens formák összetett kompozíciós rendjével is kitűnnek.
A művész egykori otthona a minőségi kultúra, egész Kolozsvár művészetkedvelőinek otthonává, a Kolozsvár Társaság székhelyévé vált. Időleges visszatérése és munkáinak néhány hetes itt tartózkodása nem véletlenül aratott megérdemelt sikert.
Németh Júlia
Szabadság (Kolozsvár)2012. március 27.
Képes könyv-jelző Erdélyből
Noblesse oblige, azaz a nemesség kötelez – ötlött föl bennem a Kántor Lajos szerkesztésében a kolozsvári Korunk Komp-Press kiadónál 2011-ben megjelent Könyv, grafika – Könyvművészet Erdélyben (1919–2011) című kötetet lapozgatva. Nem kis merészség szükségeltetik ugyanis ahhoz, hogy ilyen tartalmi, formai, tér és időbeni mélységet sejtető, átfogó címhez igazodó kötet kerülhessen az olvasó asztalára. Hogy a külcsín megfeleljen a belbecsnek. Merthogy ez a mindenkori szép könyv és jó könyv ismérve.
A külcsín első szempillantásra vételezhető is: a kötet visszafogottan, nemesen elegáns külalakjával, tipográfiájával a nagy elődök nyomdokaiba lépett, de természetesen a modern kor követelményeivel, technikai lehetőségeivel is számoló Könczey Elemér hozzáértését, ízlését, ötletességét dicséri.
Ami pedig a belbecset illeti, a szerkesztő mindjárt a bevezetőben tisztázza: a kötet Korunk és Kriterion központú, tehát elsősorban a folyóirat és a könyvkiadó vonzáskörzetére helyezi a hangsúlyt, a két szerkesztőség holdudvarához tartozó könyves embereket, grafikusokat, írókat, műkritikusokat helyezi előtérbe. „Grafikus életművek, egykori Tóth Samu-tanítványoké, kerülnek a figyelem középpontjába”.
A múlt század eleji eseményekre, többek között a Kós Károly-féle, Sztánához kötődő manufakturális, darabonkénti „könyvtermelésre”, valamint a könyvtervezés és illusztráció két világháború közti látványos fellendülését elősegítő művészgárda tagjainak tevékenységére Murádin Jenő utal történelmi visszatekintőjében. És az Előzmények fejezethez tartozik Székely Sebestyén György színes helyzetképe is arról, miként estek a hozzá nem értés és politikai dogmák áldozatául Incze János Dénes meseillusztrációi. Majd a Kriterion műhelyébe nyerünk bepillantást Domokos Géza, Dávid Gyula, Árkossy István, Kántor Lajos és Csapodi Miklós Deák Ferencet, Cseh Gusztávot, Paulovics Lászlót, Tóth Lászlót, Árkossy Istvánt, Bardócz Lajost és Kancsura Istvánt bemutató méltatásai révén. Az írottak igazolásául szolgálnak a főként Kriterion munkatársak által készített színes könyvborítók.
A Korunk-közelben fejezet az 1960–2002 közötti Korunk számok könyvről, tervezésről, grafikusokról szóló anyagaiból nyújt ízelítőt, Kántor Lajos pedig a folyóirat arculatváltozásait és képanyagát elemzi: „...sorozatok, rovatok tördelésében, lapszámok vizuális tervezésében – mondhatni könyvgrafikai ötletek megvalósításában – sietett segítségünkre mindenekelőtt Deák Ferenc, mellette Cseh Gusztáv, Paulovics László, Árkossy István, Unipán Helga. A Korunk Galéria működése (1973 márciusától) erősítette ezeket a kapcsolatokat, a «honorálás» így válhatott jelentőssé.”
A könyvművészet és képzőművészet szimbiózisáról Deák Ferenc fejti ki nézeteit. Majd a Korunkban napvilágot látott illusztrációk (Árkossy István, Balázs Péter, Bencsik János, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc, Kopacz Mária, Paulovics László, Simon Sándor, Sipos László, Soó Zöld Margit, Surány Erzsébet, Tóth László, Unipán Helga munkái) kaptak helyet a kötetben, valamint többek között Gy. Szabó Béla, Szervátiusz Tibor, Plugor Sándor, Damó István, Unipán Helga, Buday György, Bencsik György, Sipos László könyvgrafikáiról szóló írások olvashatók Banner Zoltán, Bölöni Sándor, Farkas Árpád, Mezei József, Józsa István és ismételten Kántor Lajos tollából. Aki nem csak szerkesztette, hanem írásaival jelentős mértékben gazdagította is a kötetet. A Korunk értékteremtő és -közvetítő szerepének többrendbeli kidomborítása – részéről – egyfajta szolgálat. Aminthogy szolgálat a fiatal tehetségek istápolása is, akik írásaikkal, grafikáikkal szintén helyet kaptak az antológiában. Az erdélyi könyvművészet, grafika folytonosságáról Könczey Elemér, Damokos Csaba, Keszeg Ágnes, Részegh Botond, Csillag István, Hajdú Áron kezeskedik.
Mint minden összegzésre törekvő kötet, természetszerűleg, a Könyv, grafika sem lehet mentes némi szubjektivitástól. Tény viszont, hogy nagy mértékben éppen a Korunk és a Kriterion teremtett leginkább lehetőséget a képzőművészek számára grafikusi, illusztrátori erényeik megcsillogtatására.
Némi hiányérzet azonban csak maradt bennem a kötet olvasását követően. Meglehet, ez már az én szubjektivitásom számlájára írható: a családi kedvencünknek, Fodor Sándor Csipikéjének konkrét alakot teremtő, kiváló illusztrátor és festő, Rusz Lívia nevét ugyanis hiába kerestem. Igaz ő főként a Napsugár jegyében alkotott, de ahogyan elvétve más műhelyek munkatársai is szerepeltek a kötetben, úgy neki is juthatott volna bár említésnyi hely. Ahogyan – többek között – például Andrásy Zoltánnak, Venczel Jánosnak is. Egyébiránt a Napsugár gyermeklap köré csoportosult kiváló grafikusi alkotóműhely – a régi és a jelenlegi – megérdemelne egy antológiát. Jelen kötet szereplőinek zöme „napsugaras” is volt, akikről Bálint Tibor találóan jegyezte meg, hogy „a szín és vonal bűvészeinek és bűvészinasainak egész serege fogott össze, hogy a lap homlokzatáról sugárzó fehér fényt felbontsa, mozgásba hozza, alkalmassá tegye tündérjátékokra, a képzelet röpítésére, vágyak és ébredő álmok beteljesítésére, múlt, jelen és jövő megelevenítésére.” .
Jó grafikusokról, szép könyvekről szépen szól a Könyv és grafika.
NÉMETH JÚLIA
Szabadság (Kolozsvár)2012. november 28.
Újabb közéleti személyiségekről derült ki, hogy együttműködtek a Szekuritátéval
Az erdélyi magyar közélet újabb neves szereplőiről tárta fel Könczei Csilla kolozsvári adjunktus, néprajzkutató, hogy együttműködtek a román kommunista titkosszolgálattal. Apja, Könczei Ádám néprajzkutató – az erdélyi táncházmozgalom megalapítója – megfigyelési dossziéját bemutató blogjában ezúttal Szőcs István, Varró János és Veress Zoltán íróról, valamint Balázs Péter festőművészről hozta nyilvánosságra, hogy fedőnéven jelentettek a Szekuritáténak.
Könczei valamennyiük esetében közzéteszi a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) dekonspiráló jelentését. A Könczei Csilla (képünkön) szekusblogján közzétett, az átvilágító bizottságtól származó dokumentumok szerint Szőcs István író, kritikus, műfordító Rusz Péter néven jelentett a Szekuritáténak. Varró János (Marosvécs, 1927 – Kecskemét, 2004) irodalomtörténész, regényíró, műfordító Vincze János és Vasilescu, az 1986-tól Svédországban élő Veress Zoltán költő, író, műfordító Ovidiu, míg Balázs Péter (Magyarfenes, 1919 – Kolozsvár, 2003) festő Balogh Iosif néven működött együtt a titkosszolgálattal.
Az érintettekről nem tudni, pontosan milyen jellegű jelentésekkel látták el a Szekuritátét. Könczei Csilla feltárja azt is, hogy a Szőcs Istvánnak tulajdonított jelentések fénymásolatával 2010-ben felkereste az írót – Szőcs Géza író, volt magyar kulturális államtitkár édesapját –, aki nem tagadta, hogy ő a jelentések szerzője, de közölte: a nyilvánosság előtt nem fogja felvállalni ügynöki múltját.
Szőcs Istvánról – akit tegnap lapunknak nem sikerült elérnie telefonon – egyébként Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének második, 2010-ben megjelent kötete is megállapítja, hogy Rusz Péter fedőnéven jelentett a Tőkés családról és a nemrég elhunyt Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárról. Különben a most leleplezett írók közül Veress Zoltánt 1952-ben Bodor Ádámmal együtt elítélték kommunistaellenes röplapok terjesztése miatt, 1954-ben szabadult a börtönből; Könczei Csilla róla megjegyzi, hogy ő írta és olvasta fel édesapja temetési búcsúztatóját. Varró Jánost az ’56-os forradalommal való szolidarizálásáért 16 év börtönre ítélték, 1964-ben általános kegyelmi rendelettel szabadult.
Könczei Csilla szekusblogja alapján korábban Xantus Gábor kolozsvári televíziós operatőr-rendezőről, az 1998-ban elhunyt Marosi Péter szerkesztőről, kritikusról és színházigazgatóról, valamint az 1981-ben elhunyt Márkos Albert zeneszerzőről, zeneakadémiai tanárról derült ki, hogy együttműködött a Szekuritátéval.
Krónika (Kolozsvár)2012. december 14.
Több gyűjtés is indult Magyarországon Böjte Csaba árvái javára
Egész napos műsorfolyamban mutatja be december 16-án, vasárnap a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány áldozatos munkáját a Duna Tv és az m1. Az MTVA még december 2-án, advent első vasárnapján indított akciót az alapítvány támogatására. A Jónak lenni jó elnevezésű kampány nyitóeseménye Csobánkán, az alapítvány első, Magyarországon létrehozott, bentlakó gyermekotthonában zajlott.
Az eseményen az MTVA vezérigazgatója, Böröcz Miklós, valamint a közmédia több műsorvezetője is részt vett, akik ajándékkal kedveskedtek az ifjú házigazdáknak, valamint az adventi dekoráció készítésében is segítettek. Böjte Csaba köszöntőjében rámutatott: a magyar emberek segítsége nélkül nem lehetne naponta enni adni 2300 gyereknek.
A kéthetes akció zárul most vasárnap. Mint a közmédia közleményéből kiderül, az egész napos műsorfolyamban fellép többek között Sebestyén Márta, Balázs Péter, Rátóti Zoltán, Kálid Artúr, Szentpéteri Csilla, Hobo, Eszenyi Enikő, Szent Martin és Kovács Katalin olimpiai kajakozó is. A műsor idején is Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekmentő missziója várja az adományokat. Vásárhelyi Tamás, az alapítvány magyarországi elnöke elmondta, hétfőig már csaknem hárommillió forint érkezett. A pénzadományok mellett tartós élelmiszereket és ruhákat várnak az alapítvány munkatársai. Az adománygyűjtésről bővebben a televízió honlapján találhatnak információt az érdeklődők.
Elindult a cipősdoboz szállítmány
Nem ez az egyetlen gyűjtés egyébként az erdélyi árvák számára. Idén immár hetedik alkalommal visznek Böjte atya és a Baptista Szeretetszolgálat szervezésében cipősdobozokba csomagolt, karácsonyi ajándékokat Parajdra. Ennek keretében idén 2500 nehéz sorsú gyermeknek kerül biztosan ajándék a fa alá. Két iskola diákjai is állítottak össze ajándékcsomagokat, amelyeket szombaton Parajdon, egy karácsonyi ünnepség keretében adnak át a gyermekeknek.
Böjte: az ajándék gyógyít
„Az ajándék az, ami gyógyít, nyugtat, bátorít, erőt ad, a közelgő szent karácsony pedig jó alkalom, hogy Mennyei Atyánk példájára, aki fiát küldte el nekünk a Földre, mi magunk legyünk szeretteinknek az áldás, az igazi ajándék” – vallja Böjte Csaba, aki karácsony előtti gondolatairól az MTI-Press megkeresésére beszélt. „Ha ilyenkor, az ünnepek közeledtével mindenki a saját családjában, portáján igyekezne harmóniát teremteni, kitakarítani, az egész világ sokkal szebb és békésebb lenne” – jegyezte meg a főként adományokból már 2350 elárvult gyerekről gondoskodó, Déván élő ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány életre hívója. Megítélése szerint harmónia azonban csak a szívből jövő szeretet igaz érzésével teremthető meg. E nélkül a méregdrága ajándék is legfeljebb – akár egy harsogóan díszes, de üres doboz kibontva – csalódást kelt. „A jótett, az erény gazdagabbá, örvendezővé tesz bennünket, márpedig jónak lenni – mint tudjuk – örömteli dolog. A jó példa pedig ragadós, meglepően sok követője akad, akár a rossznak, ami viszont inkább lehúzza az embert – szögezte le. – A belső békénket, nevezzük akár boldogságnak, nem a javak felhalmozásával, tapsok kicsikarásával, egymás fölé kerekedéssel teremthetjük meg – elég hozzá jót tenni.”
Mindenki tehet szeretetteljes gesztust
A maga szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy Isten megbízottjaként ő egyfajta „reklámhordozónak” tekinthető, aki a szolidaritás érzését igyekszik felerősíteni, amerre jár. Szerinte az állam és az egyház a szociális kérdéseket nem tudja megoldani, ehhez elengedhetetlen az emberekben meglévő nagylelkűség ébrentartása. „Megannyi Böjte atyaként mindenki tehet a környezetében, az utcájában valami olyan apró, szeretetteljes gesztust, amellyel a rászoruló gyerekeken, családokon lendíthet. Amit alighanem más pénzért sem csinálna meg, de mi ezzel a cselekedetünkkel kedvező irányba terelhetjük a dolgokat – magyarázta. – Sok ilyen kis pozitív impulzus pedig összeadódva elérheti a kritikus tömeg szintjét. Amikor a közömbösség helyét a segítőkészség, a gyámolítás szelleme hatja át, a közhangulat, az általános életérzésünk is nagyot javulhat.”
A válságról, az élet nehézségeiről eközben úgy vélekedett, hogy nem a világgal van a baj, hanem az emberekkel. „Gyakran úgy járunk, mint a kapatos székely ember, aki hazafelé a sötétben nekimegy egy oszlopnak, aztán körbetapogatja, és bosszúsan megállapítja: csapdába kerültem, be vagyok zárva. Bódult állapotban nem érzékeli, hogy több irányba is folytathatná az útját. Nyafogunk, pánikolunk, holott jobb körülmények között élünk, mint a középkorban akár egy király – fejtette ki a szerzetes. – Az elmúlt ezer évben például soha annyi ruhája nem volt elődeinknek, mint nekünk, a hűtőszekrényünk tele van mannával. Sok az egészségtelenül kövér ember, miközben a Kárpát-medencében mindenütt megkapálatlan, gazos kerteket, leszűretlenül hagyott almafákat, üres ólakat látni. Pedig megmaradásunk jórészt azon múlik, hogy az őseink által megművelt földeket újból termővé tegyük. Igazi bajok persze időről időre óhatatlanul ránk törnek, de ennek hozadékai is vannak: ilyenkor gyönyörű, szép emberi vonások kerülhetnek elő.”
Szépülő világban élünk
A ferences szerzetes ugyanakkor nem osztja azok álláspontját, akik szerint rossz irányba halad az emberiség, szerinte kibontakozó, szépülő világban élünk, még akkor is, ha a „gonosz lélek ezerrel próbálja gyalázni”. Példaként említette, hogy az elmúlt 20 évben – szemben a korábbi évszázadok gyakorlatával – a Kárpát-medencében senkit nem öltek meg hite, világnézete vagy nemzeti identitása miatt. „A mai emberből leginkább a hit hiányzik. Hit nélkül pedig a napi élet is nehezen működik – hangsúlyozta. – Még a földműves sem kezdheti a tavaszi szántást anélkül, hogy hinne abban: erőfeszítése eredményéből ősszel kenyér készülhet. Az ember tévedhet, a politikusok vagy a kormányok a szeg mellé üthetnek, de hinnünk kell benne, hogy a világ jó kézben van. Isten dolgozik, gondoskodik rólunk. Ha azonban a fiókja rángatása miatt egy szekrény a fejünkre borul, a balesetért nem hibáztathatjuk az asztalost.”
Krónika (Kolozsvár)2013. január 8.
Nemzet/köziség/fölöttiség a Korunk januári számában
Az utóbbi évek egyik legtöbbet vitatott kérdésének szenteli januári számát a Korunk: a lapszám címe Nemzet/köziség/fölöttiség?” A szerzők a témához politológiai, gazdasági, irodalmi tanulmányokban, esszékben, jegyzetekben, versben és prózában szólnak, a folyóiratban egyaránt megtalálható a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió, Románia és Magyarország belső-külső problémái, Ady és Caragiale örökségének értelmezése.
A szerzőgárdát többek közt András Sándor, Balázs Imre József, Balázs Péter, Demény Péter, Gömöri György, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kovács András Ferenc, Kovalszki Péter, Lengyel László, Oplatka András, Pomogáts Béla, Vasile Puşcaş, Róna Péter, Sigmond István, Szilágyi Ákos, Szücs György, Zalán Tibor, Zelei Miklós képviseli. A képi megjelenítést Tettamanti Béla grafikái biztosítják. (közlemény)
Tranisndex.ro,2013. január 9.
Nemzet(köziség)ről a Korunkban
Az utóbbi évek egyik legtöbbet vitatott kérdésének szenteli idei első lapszámát a kolozsvári Korunk folyóirat: Nemzet/köziség/fölöttiség? – ez az alcím olvasható a borítón, kérdőjellel érzékeltetve a három, egymással összefüggő és egymással szembeállítható fogalom kapcsolatának bonyolultságát.
Politológiai, gazdasági, irodalmi tanulmányokban, esszékben, jegyzetekben, versben és prózában szólnak hozzá a szerzők a témához. Egyaránt megtalálja itt az olvasó a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió, Románia és Magyarország külső-belső problémáit, valamint Ady és Caragiale örökségének értelmezését. A lapszám szerzőgárdáját többek közt András Sándor, Balázs Imre József, Balázs Péter, Demény Péter, Gömöri György, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kovács András Ferenc, Kovalszki Péter, Lengyel László, Oplatka András, Pomogáts Béla, Vasile Puşcaş, Róna Péter, Sigmond István, Szilágyi Ákos, Szücs György, Zalán Tibor és Zelei Miklós alkotja. A januári Korunk folyóiratot Tettamanti Béla grafikáival illusztrálták.
Krónika (Kolozsvár),2013. február 20.
Az Erdélyi Művészeti Központ bemutatkozó kiállítása
A 2012 szeptemberében Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának, Vargha Mihály szobrászművésznek az elnökletével megalakult Erdélyi Művészeti Központ (EmüK) gyűjteményéből – festmények, grafikák, szobrok, textilmunkák – nyílik kiállítás február 22-én, pénteken délután 5 órakor Kolozsváron, a Minerva-házban (Jókai/Napoca utca 16.).
A 140 éves Székely Nemzeti Múzeum keretében működő Gyárfás Jenő Képtár törzsanyagából és az EmüK létrejötte óta adományként kapott műalkotásokból rendezett nagyszabású, Jakobovits Miklós emlékének szentelt, bemutatkozó tárlat betekintést nyújt a nagyon fiatal művészeti létesítmény rendkívül értékes gyűjteményébe. Az 1945 utáni Erdély jelentős képzőművészeti alkotásait felvonultató kiállításon a közönség többek között Nagy Albert, Nagy Imre, Szolnay Sándor, Mattis Teutsch János, Mohy Sándor, Kós András, Miklóssy Gábor, Andrásy Zoltán, Balázs Péter, Varga Nándor Lajos, Tóth László, Baász Imre, Gy. Szabó Béla, Plugor Sándor, Vetro Artúr, Lövith Egon, Gergely István, Benczédi Sándor, Román Viktor, Pallos Sch. Jutta, Cseh Gusztáv munkáit tekintheti meg. A központ tulajdonát képező anyag a tárlat idejére a gyűjtőktől kapott, jellegzetesen kolozsvári, Fülöp Antal Andor, Kovács Zoltán, Incze János Dés, Györkös Mányi Albert szignálta munkákkal is kiegészül. A nagy érdeklődéssel várt kiállítást – kurátora Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész – Kántor Lajos műkritikus nyitja meg.
A rendezvény házigazdája Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke.
N. J.
Szabadság (Kolozsvár),