udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-131
Névmutató:
Balló Áron
1999. január 11.
Bitay Károly kolozsvári főkonzul megvonta az elmúlt év mérlegét. A főkonzulátus által kibocsátott vízumok "mintegy 70 százaléka munkavállalói vízum, illetve úgynevezett jövedelemszerzői vízum (cégtulajdonosoknak). A fennmaradó 30 százalék tanulmányi vízum, vagy azoké a nagymamáké, akik kimennek a gyermekükhöz, és több mint 30 napot tartózkodnak Magyarországon, illetve a gyógykezelésre szorulóké. Nemzetiségi megoszlást nem vezetünk, csak becslésekre hagyatkozunk: 35-45% között mozoghat a vízumot kérő román nemzetiségűek száma." Sajnos emelkedett a Magyarországra áttelepülést kérők száma. A kitelepedést kérők tévhitben élnek, azt képzelik, hogy ha az ilyenkor szokásos 120 napos kérelem elbírálási idő után az áttelepedését elfogadják, mentesülnek a Schengeni Egyezmény vízumkötelezettségei alól. Ezzel szemben az igazság az, hogy az áttelepült még 3-8 évig életvitelszerűen Magyarországon kell hogy éljen is ahhoz, hogy a magyar állampolgárságot megkaphassa! És addig Magyarországon élő román állampolgár marad, tehát ha onnan akár csak Ausztriába is menni akar, éppúgy kell vízum neki, mint a Kolozsváron élőnek. Sokan azzal keresnek meg, hogy nem is akarnak áttelepedni, csak magyar útlevél kell nekik. Nagyon sokan érdeklődnek, mikor lehet feliratkozni sorszámért Schengen-vízumra, mennyi idő múlva kapják meg. Bitay nem érti ezt a félelmet. Először is még nem vezették be a Schengen-vízum kötelezettségét a román állampolgárok részére Magyarországon, de ha be is vezetik majd, akkor is tartani kívánjuk magunkat a mai ügyintézési ütemünkhöz... Ha lesz tehát Schengen-vízum is, Kolozsváron biztosan nem kell majd napokat várni érte, mint egyes országok konzuli hivatalainál Bukarestben. (A Szabadság nyomán) /Balló Áron: Schengen-őrület és következménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./1999. január 26.
A bányászvezetők és a kormány között Coziaban kötött megállapodást titkosnak minősítették. Ennek ellenére egyes részletek kiszivárogtak. A megállapodás szerint 30 nap múlva lesz az egyeztetés, amikor a vállalatoknak a veszteségek megszüntetését célzó programmal kell előállni. /Balló Áron: A "titkos" egyezség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./1999. március 24.
A Romániai Magyar Szó aláírás nélküli hír közölt arról, hogy a kolozsvári Szabadság napilap a Krónika helyi mellékleteként "és nem független kiadványként láthat napvilágot". A hír hamis, és ellenőrizetlen információn alapul, de nem légből kapott. Való igaz ugyanis, hogy az országos napilapot kiadni készülő magyarországi befektetőcsoport megkereste ajánlatával a lapot, de erre a Szabadság választ még nem fogalmazott meg, és nem is biztos, hogy fog. Emiatt az RMSZ híroldalában közölt anyag első mondata nemcsak valóságtartalmánál fogva kifogásolható, hanem szakmailag azért is, mert kétértelműséget tartalmaz. Pontatlan a cikkben az, hogy a Szabadság Kft.-t létrehozó személyek lennének a kft. jelenlegi társtulajdonosai. A legfájóbb az, hogy a Szabadság vezetőségét az RMSZ nem kereste meg a kérdésben, annak álláspontját nem foglalta bele az írásba. Az RMSZ sajtóetikából elégtelenre vizsgázott. Egy biztos: Kolozsvárnak és környékének továbbra is lesz napilapja, nem mellékletként. A Szabadság Szabadság marad. /Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője: A Szabadság Szabadság marad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./1999. április 14.
Ápr. 14-én tartotta a bukaresti magyar nagykövetség évi sajtótalálkozóját, amelyen megjelent Markó Béla RMDSZ-elnök is. Szőcs Ferenc nagykövet elmondta, hogy a vajdasági Duna-hidak lebombázása érzékenyen érintette a magyar dunai szállítást, miközben a magyar kormány nem észlel a vajdasági magyarságot érintő atrocitásokat, de érzékeli a megoldatlan kisebbségi helyzetből adódó gondokat. A 2002-ben teljes európai uniós tagságra számító Magyarország gazdasági mutatói biztatóak. A bruttó nemzeti össztermék 5,1%-kal nőtt, s az egy főre eső GDP 4542 dollárt tett ki 1998-ban. A magyar-román kapcsolatokat továbbra is kiegyensúlyozottaknak találta Szőcs Ferenc, noha 1998-ban kevesebb konkrét eredménnyel jártak, mint 1997-ben. Idén, talán a második félévben, sor kerül mind Göncz Árpád államfő, mind pedig Orbán Viktor kormányfő romániai látogatására. Ellátogat egymás országába idén Áder János, az ország gyűlés elnöke, illetve Ion Diaconescu képviselőházi elnök. A jövő hét végén várják Magyarországra Radu Berceanu iparügyi minisztert, a közeljövőben pedig Constantin Degeratu vezérkari főnököt és több parlamenti szakbizottságot. Radu Vasile februári budapesti megbeszéléseinek folyományaként szóba jöhet a Konstanca-Trieszt olajvezeték magyar területen át történő haladása, a kis- és középvállalatok együttműködésének elősegítése. Új határátkelőhelyeket nyitnak Érmihályfalván, Ágerdőmajornál, Csanádon és Csalánosnál. Magyarország konzulátust szeretne nyitni a Székelyföldön, és a nemrég megnyílt konstancai után további két-három tiszteletbeli konzulátust Erdélyben. Várható a győri román tiszteletbeli és a gyulai alkonzulátus megnyitása. A magyar-román gazdasági kapcsolatok keretében a magyar kivitel 564, a behozatal 150 millió dollárt jelentett 1998-ban, az egyenleg 378 millió dollárt mutat a magyar fél javára. Ezen a román miniszterelnök a román kivitel növelésével szeretne javítani. Noha 1997-hez képest 50%-os emelkedést jelent a 750 millió dolláros kétoldali kereskedelmi összforgalom, valós lehetőség van az 1 milliárd dollár elérésére is. Magyarország 2741 cége összesen 86 millió dollárt fektetett be eddig Romániában, és ezzel Magyarország a 11. helyen áll a külföldi befektetők sorában. Romániából eddig 1954 vállalat részéről 36 millió dollárt fektettek be Magyarországon. - A romániai magyar kisebbség minden követelését, az egyetemtől az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáig, a mindenkori magyar kormány támogatja, mint ahogy a magyar katolikus püspöki kar és Orbán Viktor egyaránt értésére adta a pápának, hogy romániai látogatása Erdély érintése nélkül nem a legszerencsésebb. E téren a magyar-magyar csúcstalálkozón intézményesített Magyar Állandó Értekezlet a nyilatkozatok szintjéről a gyakorlati megvalósításokra történő áttérést jelzi. Ez utóbbit sem a román, sem a nyugati média nem támadta annyira, mint az 1996-os magyar-magyar találkozót. Az új magyar kormány növelni fogja a határain túl élő magyarok támogatását az Illyés, Új Kézfogás és Apáczai alapítványok, illetve a millenniumi rendezvények révén. /Balló Áron: Sajtótalálkozó a magyar nagykövetségen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./1999. május 1.
Ápr. 15-i határozatában az oktatásügyi minisztérium elfogadta a kolozsvári Báthory István alapította iskola ismételt kérését, hogy a tanintézményt az alapítójáról nevezzék el. Az iskola hivatalos neve: Báthory István Elméleti Líceum. Az új elnevezést tartalmazó névtáblát az iskola 420. születésnapját ünneplő tanárok és meghívottak május 1-jén, leplezték le. Mások mellett ünnepi beszédet mondott Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, az iskola volt diákja. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki ugyancsak diákja volt az iskolának, egyetértett viszont azzal, hogy akarni kell, s akkor az eredmények megsokszorozódhatnak. A püspök reményét fejezte ki, hogy valamikor a jövőben a szemben lévő egyetem épületén is táblaavatásra kerülhet sor. Tőkés László az iskolákat a várakhoz hasonlította. Azoknak a megvédésével tudtak megmaradni. Hozzátette: arra kell vigyáznunk, hogy ezek az intézmények ne exportra termeljenek. /Balló Áron: Most már hivatalosan is Báthory István Líceum. Tőkés László: Iskoláink ne exportra termeljenek! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./1999. május 4.
A Szabadság napilap részben módosult összetételű, részben pedig meg is fiatalodott vezetősége több változtatással akarja a lap minőségét javítani. Az újság elsősorban a Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében élőknek szól, a változások mindenekelőtt az őket érdeklő anyagok javára történnek. Ezentúl egyre gyakrabban tizenhat oldalas lapszámot adnak ki. Hétfőtől újabb melléklettel gazdagodik a Szabadság, ráadásul olyasmivel, ami a romániai magyar sajtópiacon, mondhatni, teljességgel hiányzik: Digitália néven számítógépes, internetes melléklet lesz kéthetente. /Balló Áron: Átalakulások első napjait éli lapunk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./1999. május 20.
Sikerült a szervezetnek a vitákon felülemelkednie, és olyan előremutató politikai nyilatkozatok és álláspontok születtek, amelyek mind az autonómia, mind a délszláv válság, mind a térség és az integráció viszonyának a vonatkozásában irányadók lehetnek nemcsak a romániai magyarság, hanem a román politikum egésze számára is - értékelte Németh Zsolt államtitkár az RMDSZ-kongresszust. Gratulált Markó Bélának, amiért megszerezte a küldöttek kétharmadának a támogatását. Bizonyára elgondolkozik afelett, hogy az egyharmad ellenszavazat mire és minek szólt. Németh Zsolt szerint ennek az indoka alapvetően abban kereshető, hogy a román kormánykoalíció csak részlegesen tudta a kormányprogramban lefektetett célokat elérni. A "magyar kormány elkötelezett a határon túli magyarság támogatása és a szülőföldön maradásának az elősegítése mellett." és nem kívánja a romániai magyarság helyett eldönteni, hogy mi jó neki. /Balló Áron: Németh Zsolt: A kormányprogram részleges megvalósítása feszültséget szül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./1999. július 6.
Az életbeléptetés előtt álló helyi közigazgatási törvény szerint mindenütt, ahol egy kisebbség a helyi lakosság legalább 20 %-át alkotja, ott a helyi tanács és hivatalai, ügyosztályai kötelesek az illető nemzetiség nyelvén tudókat is alkalmazni. Kolozsvár lakosságának 22,7 százaléka magyar az utolsó hivatalos, 1992-es népszámlálás szerint. Figyelembe véve, hogy csak a szerkesztőséget hány magyar család hívta fel a városból, hogy hozzájuk nem szállt ki semmiféle népszámláló biztos, illetve, hogy a nemzetiség megjelölését csak ceruzával végezték az űrlapokon, akkor a fenti adathoz hozzátehetjük: Kolozsvár lakosságának legalább 22,7 százaléka magyar. - Kétnyelvű helységnév- meg közintézménytáblákat, illetve helyhatósági kettős nyelvhasználatot előíró rendelkezés ugyan 1997 óta már érvényben van, sürgősségi kormányrendelet formájában. Hogy ezt melyik megyében, melyik helységben mennyire tartották be, mindenki láthatja. - Funar a tévéhíradóban bejelentette, hogy Kolozsváron azt veszik figyelembe, hogy az alkotmány szerint a román nyelv a hivatalos, a magyaroknak pedig román nyelvleckéket tartanak. /Balló Áron: Magyarul a városban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./1999. július 13.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 12-én a romániai magyar tömegtájékoztatás vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen. Előttük kifejtette: kéri a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetőségét, hogy a székelyudvarhelyi Polgári esték részvevőinek az SRI általi megfigyelési botrányát sürgősen vizsgálja ki. Markó Béla megerősítette, hogy Costin Georgescu, az SRI igazgatója egy korábbi beszélgetésükön elismerte: a titkoszsolgálatnak korábban az irredentizmussal és magyar veszéllyel foglalkozó külön ügyosztálya létezett, amelyet azóta felszámoltak. Ennek ellenére tény, hogy az RMDSZ-t és különböző politikusokat azóta is figyeli a titkosszolgálat. Ezt bizonyítja a lehallgatókészülékek felfedezése például RMDSZ-székházakban. Markó Béla szerint nem is az a lényeg, hogy az említett ügyosztály létezik-e vagy sem, hanem hogy mit tekint az RHSZ azóta is nemzetbiztonsági kérdésnek. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatal újjászervezte emberjogi főosztályát, amelynek felelőséhez, Asztalos Csaba emberjogi és kisebbségi tanácsoshoz lehet fordulni az ehhez hasonló jogsérelmekkel. - Markó Béla szerint Csapó József szenátortársának az a gesztusa, hogy a tanügyi törvény ellen szavazott, felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával is, amelyeket az új törvény, meglevő hiányosságai ellenére, a kisebbségeknek biztosít. /Balló Áron: Markó Béla kivizsgálást kér az RHSZ-től. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./1999. szeptember 21.
Alföldi László, Magyarország új főkonzulja szept. 20-án Bukarestben átadta megbízólevelét a román külügyminisztériumnak. Ezzel megkezdhette hivatalos tevékenységét. /Balló Áron: A zajosnak szánt hangulatkeltés nem érte el célját. Kolozsváron hivatalába iktatták az új magyar főkonzult. Exkluzív interjú Alföldi Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./2000. február 22.
Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele a következő: Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Balló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság - Népszabadság, Kolozsvár - Budapest). Az Erdélyi Napló munkatársa megjegyezte: a tizenhárom tagból heten hivatalosan máig román állami tulajdonban lévő sajtóorgánum főállású alkalmazottai. /A pénzosztók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./2000. június 5.
Kevesen mentek el szavazni Kolozsváron. A becslés szerint a polgármester-jelöltek közül Gheorghe Funar és Eckstein Kovács Péter egyaránt vezetett a belvárosi szavazókörzetben. /Balló Áron: A belvárosban Eckstein-Kovács és Funar fej-fej mellett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./2000. október 18.
A Szabadság okt. 18-i száma a napilap háromezredik száma. A háromezer szám majdnem tizenegy év alatt született meg. A magyar nyelvterületről és Romániából egyaránt elsőként jelent meg a napilap a világhálón. /Balló Áron: A háromezredik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Az elmúlt évtizedben a Szabadság három belső munkatársa hunyt el: Krizsán Zoltán olvasószerkesztő, rendszeresen közölt színház- és filmkritikákat. Bazsó Zsigmond falu, a mezőgazdaság iránt elkötelezett újságíróként marad meg az emlékezetben. Maga is faluról, Magyarfenesről ingázott be napi rendszerességgel a szerkesztőségbe. Pálfi Mircea, a szerkesztőség titkára tördelési, szerkesztési munkája mellett apró fricskáival - Hallottuk címmel - jelentkezett. /Akik távoztak közülünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2001. március 1.
Erdély - egy európai régió fejlődése, változásai és kilátásai címmel konferenciát rendez Londonban az ottani Közgazdasági és Politikatudományi Egyetem (London School of Economics and Political Sciences, LSE) márc. 3-án. Az LSE-t az etnikumközi konfliktusok kutatásának élenjáró műhelyeként tartják számon a nagyvilágban, de csak most szentel először Erdélynek egésznapos rendezvényt. Az értekezleten meghívott előadóként részt vesz dr. Vasile Dancu információs miniszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológia karának dékán-helyettese, a Metromedia Transilvania közvélemény-kutató cég igazgatója, dr. Chris Binns ismert brit Románia- és Kelet-Európa-kutató, Schöpflin György, a Londoni Egyetem társadalomtudományi karának professzora, Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök, Gabriel Andreescu, a Helsinki Watch Emberjogi Bizottság romániai fiókjának elnöke, valamint Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. Az értekezletre eljön Ion Iliescu elnök szóvivője is. A Szabadság főszerkesztője a magyar sajtó, közelebbről pedig a Szabadság szerepéről szól majd az erdélyi etnikumközi viszonyok és az európai beilleszkedés fényében. Balló Áron márc. 1-jén az erdélyi magyarság helyzetéről tart előadást a Warwick Egyetem meghívottjaként, Coventryban. /Londoni értekezlet Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2001. március 9.
Londonban a Gazdaság- és Politikatudományi Egyetem (LSE) két doktorandus hallgatója, Füzesi Julianna és Valentin Mandache nemzetközi konferenciát szervezett Erdély: EU-bővítés, regionalizmus és kisebbségi politika Romániában címmel. Az értekezlet anyagából kötet készül. Tom Gallagher, ismert Románia-szakértő, a Bradfordi Egyetem tanára leszögezte, hogy senki sem akarja Erdély elszakadását Romániától, legfeljebb a rossz kormányzás szül mesterséges feszültségeket, amelyeket táplálhatnak a megoldatlan gazdasági kérdések. Nem lehet a nacionalizmus áttörő sikeréről beszélni. A Románia Ceausescu után könyv szerzője nem talált elég bizonyítékot Clinton volt amerikai elnök ama értékelésére, miszerint Románia modellszerűen megoldotta volna a kisebbségi kérdést. Gabriel Andreescu ismert emberjogi aktivista vitatta Molnár Gusztáv erdélyi devolucionista elméletét. Andreescu a konszenzuson alapuló demokrácia mintáját és az egység megőrzését találta a magyar kisebbség számára követendő útnak céljai elérésére. Az értekezletre, ígérete ellenére, nem jött el sem Vasile Dancu információs miniszter, sem Ion Iliescu elnök szóvivőnője. A román és a magyar hivatalosságok jelenléte mégis számottevő volt. A rendezvényre eljött nemcsak a magyar külügyminisztériumot képviselő Szesztay Ádám és Csikos Imre, de a román külügyi tárca főosztályvezetője, Mihai Dobre, a londoni román nagykövetség két alkalmazottja, valamint - a nagy-britanniai román katonai attasé... A megjelent románok szaporán jegyzeteltek, és magnóra vettek mindent. Képviselőjük pedig vitába szállt mindegyik előadóval, kommentárjai már-már külön kiselőadás méretét öltötték. A romániai magyar előadóktól semmit sem kérdeztek. Schöpflin György arra figyelmeztetett, hogy "a románokat", "a magyarokat" csak a nacionalisták veszik egy kalap alá, a valóságban különböző magyar és különböző román tudatformákról beszélhetünk. Ha az erdélyi román öntudat a magyar kultúra hatására nagyban különbözik a regátitól, az erdélyi magyar nemcsak más, mint a magyarországi, de azon belül is jól elkülönül a székely, belső-erdélyi és partiumi magyar identitás. Schöpflin üdvözölte a magyar státustörvényt, amelyet a jelek szerint az EU is elfogad, de feltette a kérdést, hogy mi lesz Schengen után az erdélyi románok húsz százalékával, akik a magyar szürke gazdaságban dolgoznak? A magyar irredentizmusról Füzesi Julianna tartott előadást. Kifejtette, hogy a két világháború közötti időszakkal szemben Magyarország és Románia esetében ma már nemcsak hogy nincs, de nem is lehet irredentizmusról beszélni Erdély kapcsán, hiszen ennek korábbi okai megszűntek. Balló Áron a romániai magyar sajtó etnikumok közötti és az európai integrációban betöltött szerepéről beszélt, Tokay György aradi képviselő jellemezte a korábbi kormányok tevékenysége tükrében a mai erdélyi helyzetet és az EU-integrációs esélyeket. A román politika csak akkor lehet sikeres, ha egyszer már kiszámítható és hiteles lesz. A Nagy-Románia Párt nem nacionalista alapon való sikerével kapcsolatban a volt kisebbségügyi miniszter megjegyezte, hogy sokak gondolkodásmódját még mindig az álmok (EU), rémálmok (irredentizmus) és félelem (Erdély elszakítása) vezérli. Tokay szerint a románok nagyon is sérülékenyek. Takács Csaba Londonból figyelmeztette Bukarestet, hogy azt a szerencsés állapotot, amikor mind a román, mind a magyar kormány, mind pedig az erdélyi magyar kisebbség egyaránt Románia minél hamarabbi EU-betagolódását támogatja, elképzelhetetlen anélkül fenntartani, hogy a romániai magyarok kéréseit ne teljesítsék. /Balló Áron: Erdély-konferencia Londonban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2001. április 9.
Erdélybe látogatott a magyarországi közszolgálati sugárzott sajtó több vezetője, hogy előkészítse egy Kárpát-medencei hírügynökség megalapítását. Nagyváradi megbeszélésük után ápr. 7-én Kolozsváron találkoztak a Duna Televízió, Magyar Televízió és Magyar Rádió szakemberei a helyi sajtó képviselőivel. Az összejövetelen a Duna Televíziót képviselő Bodzsoni István, a kezdeményezés ügyintézője, elmondta, olyan hírszolgálatot szeretnének kialakítani, amely minden települést, ahol magyarok laknak, összekötne egy tájékoztatási rendszerbe. Az Erdélyben felállítandó hét-nyolc tudósítói irodából egy Kolozsváron lenne. A hírszolgálat ellátná hírrel, illetve egyéb műfajú információs anyaggal egész Erdélyt, Magyarországot, más magyarlakta vidékeket, valamint az egész világot, ahol erre igény lesz. Az együttműködést a Duna Televízió és a Magyar Rádió már aláírta, és a héten a Magyar Televízió is csatlakozik hozzá. Jelentős magyar kormánytámogatásra számítanak: az egész rendszerhez 1,5-1,7 milliárd, az induláshoz 420 millió forintra van szükség. /Balló Áron: A Kárpát-medencei hírügynökség előkészületei. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Erdélyi körúton jártak a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Televízió vezetőségének tagjai, hogy ismertessék egy Kárpát-medencei magyar hírügynökség beindítására vonatkozó elképzeléseiket. Az út célja a tájékozódás is volt, kikérték a romániai magyar sajtó, a civil szféra és a politikum képviselőinek a véleményét is a későbbiekben létrehozandó hírszolgálat majdani teendőiről. A szolgálatot a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat Kht. működteti majd, a közhasznú társaságot a Magyar Rádió és a Duna Televízió alapította több mint fél éve, a Magyar Televízió betársulása is biztosra vehető. Bodzsoni István, a kht. ügyvezetője ismertette a hírszolgálat megalakításának terveit. Tizenhat - írott, hangos és képes információk továbbítására alkalmas - kihelyezett stúdiót hoznak létre a határokon túl, ebből nyolcat Erdélyben és a Partiumban. Szitnyai Jenő, a Duna tévé határon túli ügyekért felelős igazgatója elmondta, hogy a magyar közszolgálatiság meg fog erősödni, hiszen már több kereskedelmi rádiótól és tévétől is kaptak jelzéseket, hogy a hírügynökség szolgáltatásaira igényt tartanak, azaz versenyhelyzetben fognak működni. /Kárpát-medencei hírszolgáltatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./2001. április 13.
Dr. Biró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. kolozsvári képviseletének és egyben a kolozsvári magyar főkonzulátus turisztikai részlegének vezetője hasznosnak ítélte a magyarországi jelenlétet a kolozsvári Vakáció 2001 nevű 4. Nemzetközi Turisztikai Vásáron, Erdély egyetlen ilyen jellegű szakmai rendezvényén. Dr. Biró Gáspár elmondta, az általa megalakulásától, 1998 februárjától vezetett iroda elsősorban a Magyarország felé irányuló romániai turizmussal foglalkozik, és e téren sikereket ért el: ha 1998-ban 130 000 vendégéjszakát töltött el romániai turista Magyarországon, ez a szám 2000-ben már 170 000 körülire emelkedett. Ez a szállodákban, panziókban megszálltak számát jelenti, és becslés szerint ennek több mint kétszerese lehet a valós adat. Tíz-tizenöt éves eltolódással a magyarországi szokásokat követik a romániai turisták, az elmaradt utazásokat, buszos körutakat kezdenek igyekezni pótolni. Jellemző a Nyugat-Európa felé átutazók magyarországi megszállása, és összekötése bevásárlással, hiszen a magyar termékek árszínvonala a nyugatinál, de sokszor a románnál is kedvezőbb. Erdély újra közismert úticéllá válik. Jó hír, hogy nonprofit, úgynevezett tour-info iroda nyílt már Székelyudvarhelyen, és további négy nyílik még a Székelyföldön. /Balló Áron: Románok a West End City Center tetején Nőtt a magyar-román idegenforgalom. Exkluzív interjú Dr. Biró Gáspárral, a kolozsvári Magyar Főkonzulátus turisztikai részlege vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./2001. augusztus 11.
Sok mindenünk azért nincs, mert egyszerűen igénytelenek vagyunk, szögezte le Balló Áron, a lap főszerkesztője. Azok a közösségek, amelyek kellőképpen kifejezésre tudták juttatni igényüket, előbb-utóbb biztosan célt értek. Az EBESZ volt kisebbségügyi főbiztosa határozottan kiállt a macedóniai Tetovo városában felállítandó albán nyelvű egyetemért már évekkel ezelőtt, ugyanakkor elegendőnek tartotta a kolozsvári egybeolvasztott egyetemmodellt. - Biztosabb talajon álló jogrendszert építettek ki maguknak kifejezetten békés úton a finnországi svédek, a spanyolországi galegók vagy a dél-tiroli németek. Közösségi céljaikért küzdés közben nem jellemezte őket az igénytelenség. Igénytelenséggel azt is elveszíthetjük, amink van, figyelmeztetett Balló. /Balló Áron: Igénytelenség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2001. szeptember 3.
A washingtoni Newseum nevet viselő sajtómúzeumban a Freedom House társadalmi szervezet A világ ezen a héten című rendezvénysorozatának keretében Magyarországnak és sajtójának szenteltek egy egész napot augusztus utolsó hetében. Az esemény során Jeszenszky Géza magyar nagykövet és Purger Tibor, az Újvidéki Magyar Szó és a Duna Tv tudósítója az Egyesült Államok fővárosa sajtójának képviselői és az érdeklődő közönség kérdéseire válaszolt a C-Span televízióadó egyenes adásában. A Szabadság a magyar határokon kívül rekedt magyar nemzetrészek megjelenítése felől érdeklődött a magyararországi sajtóban. Jeszenszky Géza exkluzív interjút adott a lapnak. Elmondta, hogy állandóan tájékoztatja az amerikai közvéleményt a magyar kisebbségek létéről, gondjairól. Az amerikai társadalom nem nagyon érti az etnikai kérdést. Tud ugyan a balkáni fegyveres konfliktusokról, látja tévén a borzalmakat, de annak okait már kevésbé ismeri. A balkáni vagy más problémák olykor alkalmasak a határon túli magyarok helyzetének a bemutatására. Az utóbbi két-három évben a nemzetközi közvélemény figyelmének előterébe kerülhetett, hogy a határokon túl élő magyarok erőszakmentesen küzdenek céljaikért. Az erdélyi magyarság már hosszú évek óta küzd az erdélyi magyar állami egyetemért. Közben a macedóniai Tetovóban is az állami albán nyelvű egyetem rejlik a feszültségek kirobbantásának fő okai között. Amikor a világ pénzügyileg is támogatja félmillió macedóniai albán egyetemét, akkor mennyire járna ugyanilyen támogatás a kétmillió erdélyi magyarnak. /Balló Áron: Magyar minta a Balkánnak, macedóniai érvek Erdélynek. Nemzetközi támogatást a kisebbségek békés küzdelméért. Exkluzív interjú Jeszenszky Gézával, a Magyar Köztársaság washingtoni nagykövetével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2001. december 14.
A Hivatalos Közlöny dec. 7-i számában napvilágot látott a helyi közigazgatási törvény alkalmazási előírása. Felvetődik a központilag irányított szándékos időhúzás gyanúja is, szögezte le Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. Hiába szavazták meg a törvényt már májusban, csak néhány jártak el jóhiszeműen. Máshol megvárták a törvény elnök általi kihirdetését, a végrehajtási szabályok megfogalmazását, végül a dec. 7-i megjelentetését, és egyes helyi polgármesteri hivataloknak ez még mindig nem elég az életbe léptetésére. Funar, Kolozsvár polgármestere megengedheti magának, hogy nyíltan azt hazudja, a magyarság a város lakosságának 11 százalékát teszi ki, tehát rá nem érvényes a törvény. Legutóbb is azért fordult a kormányfőhöz, mert sokallta, hogy a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának bővített adása 25 százalékban magyar nyelvű, holott az ország lakosságának csupán 7 százaléka magyar. Funar javasolta, hogy csak heti 13 perc legyen magyar adás. Funar mindig is csak azokat a törvényeket tisztelte, amelyek a Kolozsvár további románosítását célzó politikának megfeleltek. Funar az 1992-es népszámlálási adatok meghamisításáról beszél, amikor közismert, hogy a nemzeti hovatartozás adatait ceruzával írták be, és senki sem tudja, hogy később mit hamisítottak helyettük. Azt is kevesen veszik figyelembe, hogy hány és hány magyar hívta fel a Szabadság szerkesztőségét, és panaszolta el Kolozsvárról, hogy "nálunk sem voltak", "nálunk sem". A jövő évi népszámlálást, Kolozsváron Funar akarja megszervezni, az adatok fölött rendelkezni, a bizottságából kizárta Boros János alpolgármestert. Vasile Soporan prefektus hiába ígérte meg a lapnak, hogy személyesen meggyőzi Funart a közigazgatási törvény tiszteletben tartásáról, nem tette meg. Balló Áron javasolta: az RMDSZ és az SZDP együttműködésének januári újratárgyalásakor az együttműködés egyik feltételéül Kolozsvárt kellene hozni, hogy itt is érvényesüljön a kisebbségi nyelvhasználat. /Balló Áron: Kolozsvár legyen a feltétel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./