udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
192
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-192
Névmutató:
Bocsárdi László
2005. december 19.
Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ új igazgatója csakis az általa javasolt változtatások mellett hajlandó aláírni a szerződést. „Azt tanácsolom Bocsárdi Lászlónak, kérje ki szakemberek véleményét, mielőtt meggondolatlan lépésekre szánná rá magát, azaz eldöntené, hogy nem írja alá a szerződést” – nyilatkozta Kalamár György, a vizsgabizottság elnöke. Bocsárdi elmondta, igazgatói pályázatának fő irányvonala a közönség felé való nyitás, célkitűzése egyértelmű, de ha ezt nem teszik lehetővé, akkor a megbízatást nem tudja vállalni. /Domokos Péter, Tapasztó Péter: Bocsárdira várva. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2005. december 21.
A Budapesten vendégrendező Bocsárdi László aláírta az eredeti, tehát nem módosított szerződést, ezzel a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója lett. Előzőleg még azt nyilatkozta, hogy csak az általa kért változtatások esetén írja alá a dokumentumot. Kifogásolta, hogy az önkormányzat meghatározta bevételi terv teljesítése művészileg értéktelen előadások megrendezésére kényszeríti. Keresztélyi Irma, a művelődési bizottság elnöke rossz néven vette, hogy Bocsárdi garanciavállalást követelt a képviselőtestülettől a szerződési feltételek három hónap múlva esedékes újratárgyalására. /Domokos Péter: Bocsárdi László aláírta szerződését. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./2006. január 5.
A Csárdáskirálynő operett színrevitelével lepte meg szilveszteri nézőit Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház. A terem zsúfolásig megtelt, pótszékek is voltak. Az előadás kezdete előtt Bocsárdi László, a színház új igazgatója lépett függöny elé, üdvözölte a nézőket, majd Nemes Levente leköszönt igazgatót, aki tizenegy évig irányította az intézményt. Nemes Leventét színészként még sokszor visszavárják a deszkákra. Bocsárdi László megemlítette, hogy a Tamási Áron Színház tavaly a magyar nyelvterületen a legjobb negyedik magyar színház címet vívta ki, majd Botka László színművésznek átadta a Magyar Játékszín Társaság Hűség-díját. A rangos elismerést teljes méltatásaként, a magyar színházművészet szolgálatának szentelt életéért kapta a Csárdáskirálynőben ezúttal is fellépő Botka László. /(i.): Szilveszter a színházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./2006. február 4.
Könczei Árpád Sepsiszentgyörgyön 1995 februárjáig, öt évig vezette a Háromszék Néptáncegyüttest, majd átköltözött Budapestre. 1995 februárjától a Duna Televízió szerkesztőjeként dolgozik, mondta el a vele készült beszélgetésben. Azóta visszajár, többek között Sepsiszentgyörgyre is, a színházhoz, de régi együtteséhez is. Jó kapcsolata alakult ki Bocsárdi Lászlóval, rendszeres munkatársa lett, Könczei írta a zenét. De nemcsak vele dolgozott, hanem a gyergyószentmiklósi Figurával is, s Parászka Miklóssal a Csíki Játékszínben, Kövesdi István rendezéseinél is közreműködött, négy különféle szatmári darabhoz is szerezhetett zenét. A Háromszék együttes sorra mutatta be Könczei táncjátékait, az Ábelt, a színházzal közösen a Vérnászt, Orza Calin Tündérálom című művét, s az Ördögváltozás Csíkban címűt. Könczei különösen 2000 óta sokat dolgozik itthon, évente 120–140 napot. Közben a Duna Televízió mellett büszke a Talentum sorozatban készített portréira – Orbán Györggyel, Demény Attilával, Jurovits Tamás koreográfussal, Tompa Gábor rendezővel készíthetett műsort, azután Kiss B. Attila operaénekessel, Kosztándi Jenő festőművésszel, Balogh József cimbalomművésszel. 1998-tól hat évig (2005 januárjáig) a Maros együttes művészeti vezetője is volt. Ez a legrégibb együttes Erdélyben, a kilencvenes években nehéz helyzetbe kerültek, nem volt koreográfusuk. Végül azért jött el onnan, mert nem tudta elérni a magyar tagozat önállóságát. A Maros együttesben együtt van a román és a magyar tagozat, s amint a közmondás is jól mondja: közös lónak túros a háta. A két tagozat közötti felfogásbeli a különbség. A magyar folklór az elmúlt években elindult egy új irányba, míg a románoknál nem alakult ki a tudományos kutatási igény. Megrekedtek valahol a Megéneklünk, Románia fesztiválok szintjén. A Maros együttesnél arra számított, hogy az RMDSZ mellé áll, támogatja az önállósulási törekvést, de nem így történt. Erdélyben jelenleg öt hivatásos magyar táncegyüttes működik: a Maros, a Hargita, a Háromszék, a Táncműhely és a nagyváradi Táncegyüttes. Működésük nincs összehangolva. Könczei zeneszerzőként is bemutatkozott, bemutatták Rapszódia című, tárogatóra és zenekarra írott művét, amelyet Kiss Gy. László klarinét- és szaxofonművész felkérésére írt. A másik művét, A fejedelem táncát Selmeczi György rendelte a nyírbátori zenekari napokra. /Bogdán László: Egy áttáncolt élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./2006. március 11.
A Marosvásárhelyen zajló interetnikai fesztivál alkalmából főiskolai hallgatók az erdélyi kisebbségi színházakat vették számba. Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi magyar színházi társulat. Jelenleg repertoárszínházként működik, Tompa Gábor vezetésével. Az előadások nagy részét szinkronfordítással a román közönség is megtekintheti. A Temesvári Csiky Gergely Állami Színház egy épületben működik a román és német nyelvű színházzal, valamint a Román Operával. A magyar társulatnak néhány hete új igazgatója van Szász Enikő személyében. A színháznak két játéktere is van, nyáron pedig a Ferencesek Udvara nyújt lehetőséget a szabadtéri előadásokra. A színészet Nagyváradon is régi hagyományokra tekint vissza. Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatát Meleg Vilmos vezeti. A Szatmárnémeti Északi Színháznak két társulata van: a román társulat és a Harag György Társulat, a magyar, az utóbbinak Lőrincz Ágnes az igazgatója. A színházhoz tartozik még egy 100 férőhelyes stúdióterem is. A Harag György Társulat az elmúlt években nagyon sok fiatal színészt szerződtetett. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. 1987-től román tagozat is működik. 1992-ben a két tagozat különvált, s a Tamási Áron Állami Magyar Színház és az Andrei Muresanu nevét viselő román nyelvű színház közös székhelyen ugyan, de jogi és költségvetési szempontból egymástól független művészeti intézményként működik. 1998-tól a színház neve Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, azóta Bocsárdi László vezeti a magyar társulatot. A csíkszeredai székhelyű Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit, Parászka Miklós vezetésével. A Csíki Játékszín befogadó színházként is tevékenykedik, így olykor Csíkszeredában több társulat előadását lehet megnézni, mint más erdélyi városokban, de nem csupán egyszeri alkalommal, hanem előadás-sorozatokban. 2004. március 4-én nyitották meg stúdiószínházi termüket, a Hunyadi László színművészről elnevezett kamaratermet. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az erdélyi magyar színházak nem hagyományos törekvéseket képviselő társulata, az egyetlen, amely hangsúlyozottan alternatív színházi programmal tevékenykedik. 1984–1990 között amatőr kísérleti színházként működött, Bocsárdi László vezetésével; 1990. szeptember 1-jétől kapott intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven. Jelenleg Béres László az igazgató. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – mint a városi művelődési ház hivatásos tagozata – az önkormányzat támogatásával 1998. november 6-án tartotta színházmegnyitó előadását, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az önálló jogi státusz elérésének érdekében több lépést is tettek, eddig g eredménytelenül. Repertoárszínházként (népszínházi hagyományokat követnek) működik, de kísérleti jellegű előadásoknak is helyet ad. Romániában működik két német nyelvű hivatásos társulat és egy zsidó színház. 1876-ban Jászvárosban (Iasi) Avram Goldfaden művész és író a saját társulatával bemutatott előadásaival a világ első hivatásos zsidó színházának alapjait fektette le. A második világháború után 1948-ban a bukaresti Zsidó Színház állami intézmény lett. Az Állami Zsidó Színház számos nemzetközi turnén vett részt, ugyanakkor szervezője a jiddis nyelvű színházak fesztiváljának (1991, 1996, 2000). Az erdélyi szász kultúra a temesvári és a nagyszebeni német társulatoknak köszönhetően jelen van a színházi életben is. A Temesvári Állami Német Színházat 1953-ban hozták létre és a mai napig működik. Nagyszebenben 1788-ban épül fel Dél-kelet-Európa első kőszínháza, amelyben német nyelvű előadásokat tartottak. A kommunizmus idején több évig nem hangozhatott el német szó a nagyszebeni színpadon, azután 1956-tól folyamatosan dolgozik a Radu Stanca Színház német társulata. 1992-től Temesváron, 1997-től Nagyszebenben képeznek német nyelvű. /Turoczki Emese, Madaras Orsolya, Kádár-Dombi Katalin és Papp Ida Júlia, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói: Színházak, társulatok.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./2006. május 11.
A sepsiszentgyörgyi román színház igazgatója, Horatiu Mihaiu beismerte: az osztozkodás a színházépületen a magyar társulattal csökkentette a bevételeket, de nem tartja megalapozottnak Albert Álmos polgármester minőségre vonatkozó kritikáját. Albert Álmos felrótta a Tamási Áron Színháznak, hogy betegség miatt elmaradt mindkét előadásuk a városnapokon. A határon túli szereplésekről beszélve Albert megjegyezte, hogy a sepsiszentgyörgyi és veszprémi társulatok között létező több évtizedes kapcsolat dacára ez nemigen működik. A polgármester szerint a színház csak támogatásból él, s ez meglátszik, mert a teremben a nézők kevesen vannak. Erre reagálva Bocsárdi László igazgató elmondta, négy színész egyidejű megbetegedése olyan kényszerhelyzetet teremtett, amelyre nem lehetett megoldást találni. Hozzátette, vállalt kötelezettségeit a színház az eltelt öt hónapban hiánytalanul teljesítette. /Domokos Péter: A veszprémi színházhoz viszonyítva bírálta a szentgyörgyi társulatokat Albert Álmos. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2006. június 7.
Háromnapnyi vendégszereplésre érkezett Marosvásárhelyre sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Operettől keserédes darabon keresztül a névadó utánozhatatlan hangvételű műveinek egyikéig terjedt a színházi kínálat. Június 2-án láthatta a közönség Kálmán Imre Csárdáskirálynőjét, ez garancia a biztos bevételre. Másnap John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című darabjának szentgyörgyi adaptációja stúdió-előadásként érkezett Vásárhelyre: Bocsárdi László rendezésében. Június 4-én pedig Tamási 1961-ben írt utolsó drámája, a Boldog nyárfalevél következett, Török Viola rendezésében. /Nagy Botond: Kacagás a majdnem-tragédiákon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./2006. július 15.
Bartha József képzőművészként, művészetszervezőként is gyakran hallat magáról, emellett az egyik legtevékenyebb színházi díszlettervező. Díszlettervezőként legtöbbet Bocsárdi László rendezővel dolgozik, ismerik egymás gondolatait. Bartha József emellett egy alapítványt vezet és művészeti menedzseléssel is foglalkozik. Bartha József hozta létre az ArtEast Alapítványt. Úgy érzi, hogy az alapítvány tevékenységét közelebb kellene hozni a városhoz, Marosvásárhelyhez. Ne egy évben egyszer hallasson magáról, hanem folyamatosan működjön. /Nagy Miklós Kund: Egyetemes dimenziók vonzásában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./2006. augusztus 28.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a budapesti Nemzeti Színház együttműködésében augusztus 21-én Budapesten megkezdődtek Shakespeare Lear király című tragédiájának próbái. A darabot a Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László viszi színre, és azért tekinthető egyedülálló vállalkozásnak, mert a rendező egyszerre dolgozik a két társulattal. Jelen esetben a két társulat közös munkájából két különálló produkció jön majd létre Budapesten, illetve Sepsiszentgyörgyön. /Budapesten a Tamási Áron Színház társulata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./2006. szeptember 16.
Letelt a két sepsiszentgyörgyi színház igazgatójának próbaideje, itt az alkalom az elszámoltatásukra jelentette ki Albert Álmos polgármester, aki többször adott hangot elégedetlenségének, amiért Bocsárdi László, a Tamási Áron Színház igazgatója vendégrendezéseket is vállal, ahelyett hogy csak és kizárólag társulatának menedzselésével foglalkozna. /Váry O. Péter: Új évad, régi vita (Tamási Áron Színház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./2006. szeptember 19.
Budapesten és Sepsiszentgyörgyön folynak Shakespeare Lear király című tragédiájának közös próbái Bocsárdi László sepsiszentgyörgyi rendezővel és a főszerepet párhuzamosan alakító két színésszel – Blaskó Péterrel a Nemzeti Színháztól és Nemes Leventével a Tamási Áron Színháztól. Rendhagyó és merész próbálkozásnak mindkét társulat számára, hogy ugyanazon rendezővel, egy időben mutassák meg magukat egymásnak: három héten át közös műhelymunka keretében próbálva a budapesti Nemzeti Színházban a Shakespeare-tragédiát, melyet aztán – próbáit ugyanazzal a rendezővel, de külön-külön befejezve – különböző időben fognak bemutatni, Erdélyben idén novemberben, Magyarországon jövő év februárjában. A közös start után két különböző előadás fog születni, más összefüggésekben – más helyen, más díszlettel, színészekkel. „Ez egy örömteli vállalkozás – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Blaskó Péter Jászai Mari-díjas, érdemes művész. A két társulat között alapvető különbözőségek is vannak, melyek elsősorban abból adódnak, hogy más-más társadalmi közegben iskolázódtak. Míg az erdélyi inkább képi, érzelmi típusú színházi világ, a magyarországi inkább verbális. /Guther M. Ilona: Lear király egy rendezővel, két társulattal. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2006. november 3.
Nagy Miklós Kund következetesen szólította meg a Marosvásárhely kultúrtörténetéhez valamiképpen kapcsolódó jelenkori írók, színészek, zenészek, tágabb értelemben vett értelmiségiek tucatjait az országból és határainkon túlról. Megszületett könyve (Míg a magnó összekapcsolt... Interjúk, beszélgetések – Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006) egyfajta Kárpát-medencei „ki kicsoda”, a teljesség igénye nélkül. Interjúalanyai között van például Bocsárdi László, Bodor Ádám, Cseh Tamás, Eperjes Károly vagy László Gyula. Bertha Zoltán esztéta megkülönböztetett figyelemmel kíséri erdélyi írók életművét. Idevágó, a magyar irodalmi sajtóban megjelent tanulmányai a Bibliotheca Transsylvanica 50. kötetében (Erdélyiség és modernség. Irodalmi tanulmányok – Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006) olyan erdélyi alkotók értékeléséhez jelentenek támpontot, mint Kányádi Sándor, Páskándi Géza, Székely János, Farkas Árpád, Derzsi Sándor, Sütő András stb. Pomogáts Béla cikkgyűjteménye (Magyar ezredforduló. Felelősség Erdélyért III. Nemzetpolitikai jegyzetek 1998-2000, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006) a neves irodalomtudós nemzetpolitikai gondolatainak harmadik könyve. /(csg): Pallas-Akadémia sarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./2006. november 30.
Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház első bemutatója a Lear király, Bocsárdi László rendezésében. /Bartha Réka: Sakkjátszma a vérpad árnyékában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2007. február 15.
Képtelen teljesíteni menedzseri szerződésében szereplő vállalásait Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Társulat igazgatója az idei, nem kielégítő költségvetési juttatás miatt, írta Albert Álmos polgármesternek, kérve, tárgyalják újra az idei költségvetést. /Domokos Péter: Működésképtelen a Tamási? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2007. február 16.
Alexandru Colpacci rendezőt csalogatná Franciaországból Marosvásárhelyre, a maga megüresedett, versenyvizsgára is bocsátott művészeti aligazgatói helyére Kárp György. Kárp György elmondta, hogy ő ma is színész, mert ha 1994-ben, amikor kinevezték, elvállalta volna, hogy művészeti tanácsadó legyen, akkor a színháznak minden fellépéséért külön kellett volna hogy fizetnie. Kárp hangozatta, hogy ő a színházat hivatásból csinálta, és nem pénzért. Emlékeztetett, hogy a környező színházak művészeti vezetői mind nagy színházi nevek. Tompa Gábor, Czintos, Meleg Vilmos, Szász Enikő, Parászka Miklós, Bocsárdi László és ő. Olyan személyiségben kell gondolkodni, aki méltó a színház múltjához, hagyományaihoz. Szerinte például ilyen Tompa Gábor. Tíz éve hívja rendezni, de még nem jött. Kárp nem tartja megfelelőnek, hogy egy magyar társulat művészeti vezetőjének románul kell versenyvizsgáznia. /Bögözi Attila: Colpacci jön Vásárhelyre? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2007. február 22.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezetősége és az önkormányzat kulturális, illetve gazdasági bizottságának tagjai viták után zárt ajtók mögött megegyeztek a színház idei költségvetésének keretösszegében. Az önkormányzat a színház büdzséjének első negyedévre eső részét megnöveli. A sepsiszentgyörgyi tanács eredetileg alig 1,85 millió lejt különített el erre az évre a színház részére, az általuk igényelt 2,63 millió lej helyett. Bocsárdi László színházigazgató szerint az 1,85 millió lejből csak az alkalmazottak béreit és az épület fenntartási költségeit fedezhetik, új produkciókat egyáltalán nem állíthatnak színpadra. Kalamár György tanácstag elmondta: „a színház vezetősége tudomásul vette, hogy a városi önkormányzat idén csak ennyi pénzzel rendelkezik, és a tanács vállalta, hogy az év közben bejövő bevételekből kiegészíti a színház költségvetését”. Pénzhiány miatt a másik sepsiszentgyörgyi társulat, az Andrei Muresanu Színház igazgatója, Horatiu Mihaiu már benyújtotta lemondását. /Kovács Zsolt: Ígéret több pénzre. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./2007. március 9.
Néhány hete Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták tevékenységét, március 15-én a Jászai Mari-díjat is átveheti Nemes Levente, a szentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze. Idén két erdélyi színművész kap Jászai Mari-díjat, Nemes Levente mellett B. Fülöp Erzsébet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művésze. Nemes Leventével a Tamási Áron Színháznak immár négy Jászai Mari-díjas tagja lesz, Bocsárdi László 2003-ban, Pálffy Tibor 2004-ben, Szabó Tibor tavaly kapta meg e kitüntetést. /Váry O. Péter: Nemes Levente Jászai Mari-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./2007. március 30.
Budapesten a Thália Színházban vendégszerepel jövő héten a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek elnevezésű rendezvény részeként a társulat a 2005 novembere és 2006 novembere között bemutatott darabok közül az öt legjelentősebb produkcióját viszi el Budapestre, ezek közül három előadás először látható Magyarországon. Tamási Áron Boldog nyárfalevél című színjátékát Török Viola rendezésében, Apokrif című előadást a középkori magyar boszorkányperek iratai alapján Bicskei Zsuzsanna állította össze és adja elő. Samuel Beckett Godot-ra várva című műve Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója rendezésében, John Millington Synge, A nyugati világ bajnoka című komédiáját Bocsárdi László rendezésében, végül Shakespeare Lear király című tragédiáját szintén Bocsárdi rendezésében mutatják be a. /Válogatás a legjavából. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./2007. május 24.
Kétezer művész érkezik a május 24-én kezdődő XIV. Nagyszebeni Nemzetközi Színházfesztiválra. A külföldi társulatok főként látvány-, mozgás-, tánc- és utcaszínházi produkciókkal érkeznek. A tizenegy napos szemlén 68 ország művészei lép fel. Az erdélyi magyar társulatok közül a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház lesz jelen a fesztiválon – Visky András Hosszú péntek című művét Tompa Gábor, John Millington Synge A nyugati világ bajnoka című drámáját Bocsárdi László rendezte. /Rostás-Péter Emese: Színház kinn és benn. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./2007. augusztus 27.
Augusztus 26-án, vasárnap ért véget az ötödik bolyais világtalálkozó Marosvásárhelyen. Az augusztus 24-i ünnepélyes megnyitót és címerleleplezést programok sokasága követte Volt tablókiállítás, emlékezés, a képzőművésszé, gyűjtőkké vált volt diákok tárlatnyitója (címerekkel Novák József, fotókkal Molnár Zoltán, képeslapokkal Csepreghy András, textilmunkákkal Lukács Katalin Judit, természetfotókkal Puskás György jelentkezett), Bolyai-kutatók előadásai is elhangzottak, kerekasztal-beszélgetés és emléktábla-avatás is szerepelt a programban. A Nemzeti Színház nagytermében Kincses Elemér rendező, öregdiák egymás után szólította színpadra öregdiák-társait: színésznőket és színészeket, rendezőket egyaránt. Többek között fellépett Csíky Csengele, Bodolai Balázs, Kilyén Ilka, Szalma Hajnalka, Kárp György, de szólt a közönséghez Kincses Réka, Bocsárdi László és Tompa Gábor is. /Nagy Botond: Véget ért a bolyais világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./