udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
82
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82
Névmutató:
Dánielisz Endre
2001. február 8.
Harmadik évét zárja az 1998-ban újraindított nagyszalontai Arany János Irodalmi Kör. Az eredmények gyengécskék. Emberi indulatok, ellenszenvek munkálnak, van, többen ezért nem jönnek el. Nagy Ilona írónő megértőbb volt, Dánielisz Endre helybeli történész legalább egyszer eljött az irodalmi körbe. Miért vállalta mégis Sára Péter az irodalmi kör vezetését? Eszébe jut a magyar irodalom egyik gyöngyszeme: "Az égig érő fának, ha nem nő újra ága, úgy élj, te légy virágnak virága, világnak világa." /Sára Péter, Nagyszalonta: Az égig érő fának... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2001. június 1.
Máj. 31-én ünnepi tanácsülést tartott Nagyszalonta önkormányzati testülete, a város alapításának 395. évfordulóján. Magát az alapító oklevelet a háromszáz hajdú Bocskai Istvántól, Erdély fejedelmétől 1606. június 3-án vette át. E dátum évek óta a város napja Nagyszalontán. Az ünnepi ülés előtt koszorút helyeztek el a fejedelem köztéri szobránál. Koszorúzáson részt vettek a magyarországi testvértelepülések: Sarkad, Túrkeve, Hajdúböszörmény, Csepel és Méhkerék polgármesterei is. A rendkívüli tanácsülésen átadták a díjakat azoknak a szalontaiaknak, akik az utóbbi években sokat tettek a hajdúváros fejlődése érdekében. Egy Pro Urbe-díjat is kiosztottak, melyet a köztiszteletben álló tanár, közíró, Dánielisz Endre vehetett át. Csepel polgármestere, Tóth Mihály az egykori Bocskai-zászló másolatát nyújtotta át Tódor Albert polgármesternek. /Nagyszalonta napja. Bocskai-zászlót kapott a hajdúváros. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./2002. március 9.
Márc. 2-án zarándokhely lett Nagyszalonta, az anyaországból, Erdélyből érkeztek a 185 éve, 1817-ben e napon született nagy magyar költőnek adózni, verseit szavalva. A hetedik Arany János Nemzetközi Szavalóversenyen résztvevőket Tódor Albert polgármester köszöntötte. Nagy-György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélt arról, hogy pár hete az általános iskolát, amelynek helyén Arany hajdani öreg iskolája állt, a költőről nevezték el, és Zilahy Lajos nevét kapta a város kultúrotthona. A mostani jubileumra az egyesület Arany Koszorú címmel irodalmi folyóiratot adott ki. A megjelentek megkoszorúzták az emlékhelyeket: az Arany portán álló házon az emléktáblát, majd a nagyszalontai születésű Kossuth-díjas magyar szobrászművész Kiss István 1992-ben felavatott Arany János szobrát. Dánielisz Endre, a helyi Arany János Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke ismertette a költő életútját A városközpontbeli park mint egy nemzeti panteon, a városka igazi büszkesége, benne Kossuth Lajos és Bocskai István fejedelem bronzszobra, Arany János monumentális mását, Zilahy Lajos, Sinka István és Kulin György busztja koszorúzza. Nagyszalontán százméteres körzetben van Arany, a Sinka és a Zilahy szülőháza. /Balla Tünde: Arany János ünnepségek. Pár napra a magyar nyelv, a míves beszéd fővárosa lett Nagyszalonta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ 2002. szeptember 24.
Nagyszalontán szept. 19-én Kossuth Lajosra emlékeztek. Az ünnepséget Kossuth Lajos egészalakos bronzszobra előtt a város önkormányzata az Arany János Művelődési Egyesülettel közösen szervezte. A sarkadi múzeum jóvoltából időszaki Kossuth Lajos emlékkiállítás nyílt, köszöntőt mondott Tódor Albert polgármester. A helyi magyar házban tudományos értekezések idézték meg Kossuth Lajos alakját. Az Arany János Művelődési Egyesület nevében Nagy György József elnök köszöntötte a hallgatóságot, dr. Egyed Ákos a politikusról, míg dr. Erdmann Gyula levéltáros a lapszerkesztő géniuszról beszélt. Dánielisz Endre helyi magyar tanár a Kossuth kultusz szalontai eredetét mutatta be. A szobornál zajló megemlékezésen a románság képviseletében egyik városi tanácsos méltatta Kossuthot, Tokay György képviselő beszélt a magyarságát a történelem viharaiban is megőrző személyiségről, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke pedig a magyar kormány támogatásáról biztosította a szalontaiakat és minden összesereglettet - a megmaradásban és az építkezésben. /(Balla Tünde): Nagyszalontán Kossuth Lajosra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./2002. november 25.
Zsiskú János tiszteletes csökkenő számú református híveit pásztorolja Belényesben. Híveivel létrehozták a Megmaradás Házát. Zsiskú János harmadik verseskötetét /Beszélgetőkön önmagammal/ a napokban bemutatták Belényesben. /Dánielisz Endre: Lírai kiáltás a szórványból. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./2003. április 16.
Dánielisz Endre Nagyszalonta szülötteként, elkötelezett kutatója szűkebb pátriájának. Most megjelent könyve /Nagyszalontai nyomdák és hírlapok. Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002./ összeállításához szinte egy egész élet kellett. Nagyszalontán 1889-1948 között harminchárom magyar és három román nyelvű időszaki sajtókiadvány látott napvilágot. Számuk napjainkig tizennyolccal bővült. Dánielisz Endre adatai pontosak, elsődleges forrásokra támaszkodnak. Hiánypótló művet adott olvasóinak a szerző. /Huber András: Nagyszalontai hármas tükör. - Hírlapok, nyomdák, események. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./2003. augusztus 25.
Arany János szellemisége belengi Nagyszalontát, és kötelez. Romániában civil szerveződésként az Arany János Művelődési Egyesületnek sikerült elsőként visszakapnia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot. Az újságírót Tódor Albert polgármester, Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Dánielisz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője és Zuh Imre muzeográfus várta. A Csonka-torony a romániai nemzeti örökség listáján szerepel. Azt visszaszerezni sokkal nehezebb lesz. A kommunizmus államosította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultak újra, 2003-ban perben kellett bizonyítaniuk a jogfolytonosságot, hogy visszakaphassák az ingatlant. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyedévente az Arany Koszorú művelődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel. A művelődési egyesület felkérésére született meg 1992-ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szomszédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak koszorút. "Kevesen tudják, hogy Arany János kétszer is megbukott, bár lángelme volt. Már hat évesen írt, olvasott és latinul tudta a Miatyánkot. Arany Györgyné Megyeri Sára tizedik gyereke gyenge fizikumú volt, azért kellett évet ismételnie" - Dánielisz Endre meséli el az Arany-út második stációján. "E helyen állott az az iskola, amelyben Arany János tanult és tanított 1823-1833 és 1836-1839 között" - őrzi a költő emlékét az iskola falán a kétnyelvű felirat. A múzeumban van Arany János dolgozószobája és a fotel, ahol 1882. okt. 22-én Arany János csendesen elszenderült. Öt kiállítóteremben mutatják be Arany János életét és munkásságát. 1899. aug. 27-én nyílt meg, így most lesz 104 éves az Arany János Emlékmúzeum. /Balla Tünde: "Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld" Arany János nyomában Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., folyt.: aug. 25./2004. december 13.
Megdöbbenéssel fogadta a magyarországi Túrkeve vezetősége, hogy erdélyi testvérvárosukban, Nagyszalontán nem fogadták a település nagyszámú küldöttségét a kettős állampolgárságról szóló anyaországi népszavazás sikertelensége miatt. A túrkeveiek ötvenfős delegációja a hét végén érkezett volna a hajdúvárosba. Néhány nappal a szombati esemény előtt azonban arról tájékoztatták Szabó Zoltán túrkevei polgármestert, hogy nem fogadhatják a testvérvárosi vendégeket. A Túrkevéért Alapítvány elnöke – akinek jóvoltából évekkel ezelőtt Sinka Istvánnak is szobrot állítottak Szalontán – elmondta, ünnepi műsoruk mellett a magyarországiak két örömhírrel lepték volna meg a nagyszalontaiakat. Az anyaországi testvérváros javaslatára a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány Dánielisz Endre hajdúvárosi helytörténésznek adományozta a Magyar Kultúra Lovagja elismerést, emellett a január 22-i díjátadáson jelentik be azt is, hogy Nagyszalonta kapja az alapítvány 21. századi emlék békeoszlopát. /Rostás Szabolcs: Stop a túrkevei küldöttségnek), dec. 13./2005. január 28.
Három erdélyi magyar személyiséget tüntettek ki az idén a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel Budapesten, a Magyar Kultúra Napján: Kis Portik Irént, Dánielisz Endrét és Kusztos Tibort.A gyergyószentmiklósi Kis Portik Irén néprajzkutató mögött negyedszázados gyűjtőtevékenység áll, ő a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő alkotóközpont néprajzi referense. Kis Portik Irén oroszlánrészt vállalt az egyik legrégebbi gyergyószentmiklósi ház, a Benedek-kúria rekonstrukciójában. Több önálló kötete és több mint kétszáz néprajzi tárgyú tanulmánya látott napvilágot. A nagyszalontai 79 éves Dánielisz Endre nyugdíjas pedagógus, helytörténész, kitűnő Arany-kutató. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem teológia, valamint pedagógia-lélektan szakán végzett, majd a szalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett, tisztségből a kommunista hatalom mozdította el, 1985-ben a nagyszalontai Arany János Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba. Dánielisz Endrének 17 néprajzi, helytörténeti könyve, több mint kétezer cikke és tanulmánya jelent meg. A bánffyhunyadi református lelkész, Kusztos Tibor a magyar nyelv határon túli ápolásáért, társadalmi szervezetek létrehozásáért és működtetésért részesült az elismerésben. /Botházi Mária, Rostás Szabolcs: A magyar kultúra erdélyi lovagjai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2005. február 4.
A köztiszteletnek örvendő 80 esztendős nagyszalontai magyartanárt, Arany János életútjának avatott ismerőjét, Dánileisz Endrét a budapesti Stefánia palotában ütötték a magyar kultúra lovagjává január 22-én. Dánielisz Endre írói, nyelvművelői munkája, helytörténeti cikkei, könyvei a közösségéért élő, dolgozó tudóst méltatják. A szalontai Arany János Múzeumért végzett munkája és Arany-kutatásai felbecsülhetetlen értékűek. /A magyar kultúra lovagja, Dánielisz Endre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./2005. május 11.
Május 9-én Nagyszalontán is megemlékeztek a II. világháború befejezésének 60. évfordulójáról. Dánielisz Endre, Nagyszalonta helytörténésze elmondta, a bevonuló csapatok fosztogatták a házakat, a boltokat, felégettek mindent, a nőket is rejteni kellett előlük. Kifosztották az Arany János Emlékmúzeumot, és a felhalmozott Arany-ereklyék egynegyedét elvitték. Ledöntötték a Kossuth szobrot is, de a szovjet parancsnok visszaállíttatta a szobrot. Így maradt meg az utókor számára. Nagyszalontán a világháború magyar áldozatainak 2000-ben állított obeliszket a helyi RMDSZ. /(Lakatos Balla Tünde): A bevonuló csapatok kifosztották Arany emlékmúzeumát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2005. június 7.
Nagyszalontán sikeresek voltak a Szalontai Napok. Az ötnapos rendezvénysorozat a szórakozás és a kikapcsolódás mellett erősítette a lokálpatriotizmust, állapította meg Török László nagyszalontai polgármester a magyarországi testvérváros, Túrkeve műsorával június 5-én, vasárnap véget ért városnapokról. Jövőre ünnepli a hajdúváros a település alapításának 400. évfordulóját. A város alapításának 300. évfordulóján, 1906-ban országos ünnepséget tartottak Nagyszalontán. A mostani Szalontai Napokon bemutatták Dánielisz Endre helytörténész Galíciától a Garda-tóig című kötetét, az Arany János Emlékmúzeum galériájában pedig két japán művésznő alkotásaiból nyílt kiállítás. /R. Sz.: Szalontai Napok: gusztusban „magyarosan” folytatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./2005. december 23.
Nagyszalontán a Zilahy Lajos Művelődési Házban december 21-én bemutatták be az évkönyvet, melyet Tódor Albert volt polgármester, a prefektúra főtitkára szerkesztett. A bemutatót Zuh Imre, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója nyitotta meg, majd átadta a szót Dánielisz Endre helytörténésznek, aki méltatta a kiadványt. Ez az évkönyv négyszáz évre tekint vissza, mondta, történelemkönyvként is forgatható. Ez mér a harmadik évkönyv, amely Tódor Albert gondozásában megjelent. /Papp Gy. Attila: Évkönyvben a történelem. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 23./2005. december 29.
Hálaadó istentiszteletre gyűlt össze Nagyszalontán a református gyülekezet abból az alkalomból, hogy 250 éve emelték templomunkat. Igét hirdetett Csűry István püspök-helyettes. Mikló Ferenc esperes házigazdaként ismertette a templom építésének történetét. Az istentiszteletet követően Török Ferenc polgármester méltatta az erre az alkalomra megjelent Nagyszalonta református templomának története és Szalonta képekben című könyvet, melyet Dánielisz Endre és Koszorús Erzsébet szerkesztett, a képeket pedig Bagosi Imre Tibor készítette. /Papp Gy. Attila: Könyvet adtak ki a szalontai templomról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 29./2006. május 22.
Helytörténeti kiadványok bemutatásával kezdődött a váradi Limes könyvfesztivál utolsó napja. A budapesti Wagner Péter Feneketlen a múltnak kútja /Europrint Kiadó, Nagyvárad/ című könyvéről elmondta: a könyv fiatalkori kutatásának az eredménye, s a széki népi építészettel foglalkozik. A szerző három évvel ezelőtt vette elő az 1970-es évek elején készült anyagot. Új felvételeket készített 2003-ban, hogy felmérje, mi maradt meg az akkori világból. Bemutatták továbbá Borbély Gábor Stark Erzsébettel és Dukrét Gézával egyetemben írott, Bihar megye útikönyve című kiadványának második kötetét (Prolog Kiadó). Ezután Dánielisz Endre beszélt Biharország népi világa (Prolog Kiadó) című könyvéről. Fleisz János bemutatta Egy város átalakulása – Nagyvárad a két világháború között (Literátor Kiadó, Nagyvárad) című kötetét. Ez a könyv a tíz évvel ezelőtt megjelent Város, kinek nem látni mását című kötet folytatása. Ebben 1867-től 1918-ig ismerhették meg Várad történetét, a két világháború közötti időszakról (1919-1940) pedig az Egy város átalakulásában olvashatnak. Végezetül Péter I. Zoltán beszélt a Nagyváradi emlékképek című (Europrint Kiadó), tavaly megjelent könyvéről. /Fried Noémi Lujza: Helytörténeti könyvek matinéja. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 22./2006. június 7.
Szülőanyánk, Nagyszalonta címmel látott napvilágot a jubileumi kiadvány, amely a város alapításának 400. évfordulójára jelent meg. Dánielisz Endre sokrétű munkásságának gyümölcseiből szerkesztette kötetté C. Patócs Júlia ezt a sajátos kronológiát, amelyet a száraz történeti adatokon túl számos szak-és újságcikk, lexikon-szócikk, naplórészlet, jegyzettöredék színesít. Alcíme: Évszámok tükrében az eltelt századok. /Kézikönyv. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 7./2007. január 12.
A 81 éves Dánielisz Endre irodalom- és helytörténész a vele készült beszélgetésében összegezte pályafutását. Szinte az egész Nagyszalontát tanította, 23 könyvet írt, kilencet szerkesztett. Itt született 1925-ben, kisiparos szülők gyermekeként. Nemrég jelent meg a Biharország népi világa című kötete, amelyben helyet kapott az a ballada- és folklórgyűjtemény, amit a negyvenes évek végén jegyzett föl a belényesi medencében. A Bolyai Egyetemen végzett, majd Aradra került, a pedagógusképzőbe. Az aradi magyar pedagógusképzést megszüntették, így 1955-ben visszajött Nagyszalontára, az Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett. A Magyar Tudományos Akadémia részéről megkereste őt Keresztury Dezső akadémikus, korábbi magyar kulturális miniszter, aki megbízta őt Arany addig ismeretlen jegyzői múltjának felkutatásával. Munkája eredménye, az első általa szerkesztett kötet a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt jelent meg, Arany János összes művei 13. köteteként, Arany jegyzői iratait tartalmazta. Dánielisz Endre a helyi Arany János Irodalmi Kör első elnökeként budapesti útjai során Sinka Istvánnal, 1962-ben pedig Illyés Gyulával is találkozott. A Szekuritáté a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak Romániába való érkezésére felkészült. Gábor Ferenc költő, az akkori levélkihordó önéletrajzi írásából kiderült, hogy őt bízták meg az érkezők és Dánielisz megfigyelésével. 1965-ben az irodalmi múzeumok vezetőinek kétnapos bukaresti tudományos tanácskozásán vett részt, onnan hazaérkezve Dánieliszt egyenesen a Szekuritátéra vitték. Kihallgatása után a szekusok megállapították, hogy Dánielisz a párt és a román állam ellensége, magyar nacionalista, ezért le kellett mondania a múzeumi vezetőségről meg az irodalmi körben betöltött funkciójáról is. Áthelyezték a Pionírházba, ahol a bélyeggyűjtő kört meg a bábszínházat bízták rá. Néhány év múlva átkerülhetett az Arany János Gimnáziumba. 1977-ben újrakezdődött a szeku érdeklődése. Felajánlották az iskola aligazgatói állását, ha jelentéseket ír, de ő ebbe nem ment bele, így lett belőle újra elemi iskolai tanító, onnan ment nyugdíjbaA Dánielisz által írt 23 kötetből 5 Aranyhoz kapcsolódik, egy a nyelvészethez, a többi helytörténet. Felesége orvos, ketten összefogtak, és megírták a szalontai egészségügy történetét az 1700-as évektől napjainkig. Összegyűjtötte egy kiadványban azokat a helyi születésű hírességeket, akik valóban letettek valamit a magyarság asztalára. Nagyszalontának három Kossuth-díjasa van: dr. Kiss Ferenc anatómus professzor, a párizsi akadémia tagja, post mortem kapta meg a díjat Sinka István költő, és még életében megkapta a híres szobrász, Kiss István is, aki a szoborparkban álló Arany-emlékszobrot is alkotta. Dánielisz Endre kitüntetései: Pro Lingua Hungariae Díj (1992), az EMKE Kun Kocsárd Díja (1977), a Magyar Kultúra Lovagja (2004). /Gergely Gizella: A múlt kutatása: kötelesség. Beszélgetés Dánielisz Endre irodalom- és helytörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./2007. március 5.
A 190 éve született Arany Jánosra emlékeztek Nagyváradon és a költő szülővárosában Nagyszalontán. Nagyváradon első ízben szerveztek Arany-megemlékezést, amelynek ötlete Tódor Albert alprefektustól származik. Az alprefektus elmondta, Arany János Bihar leghíresebb szülöttjének számít, ezért tartotta fontosnak, hogy a megye román ajkú lakói is megismerjék életútját, munkásságát, amelyet Dánielsz Endre hajdúvárosi Arany-kutató ismertetett a jelenlévőkkel. A nagyváradi Szent László és az Ady Endre Gimnázium diákjai és tanárai gyűltek össze a fiatalok verses műsorára. Dánielisz Endre hosszú időn át vezette a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumot, majd tanárként is a költő munkásságát kutatta. Nagyszalontán a hagyományokhoz hűen a költő egész alakos emlékszobránál kezdődött az évfordulós ünnepség. A költő tiszteletére az idén tizenkettedik alkalommal megszervezett Arany János versmondó versenyre idén kevesebben jelentkeztek Az Arany János Művelődési Egyesület ez évben is két kategóriában hirdette meg a versenyt: a jelentkezőknek egy Arany-balladával és Sinka István egy versével vagy prózájával kellett benevezniük. Patócs Júlia, az egyesület elnöke szerint a jelentkezők kis száma azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban több más szavalóverseny is zajlik, így a jelentkezők megoszlanak. /Gergely Gizella: Esős ünnep balladával. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./2007. június 4.
Régi álma vált valóra a nagyszalontai lakosságnak, amikor a városnapok keretében a helyi gimnázium – hosszú szünet után – visszakapta az Arany János nevet, sőt a tanintézetet főgimnáziumi rangra emelték. Az iskola névadó ünnepségét Dánielisz Endre helytörténész, az iskola egykori diákja kötetének bemutatója nyitotta meg, amely az ősi iskola történetét dolgozza fel. Beszédet mondott többek között Kötő József egykori, valamint Pásztor Gabriella jelenlegi oktatásügyi államtitkár, akiknek oroszlánrészük volt abban, hogy az iskola visszanyerte régi nevét és rangját. Ezt követően Fábián Boglárka, az Arany János Főgimnázium aligazgatója és Török László nagyszalontai polgármester a gimnázium központi bejáratánál leleplezte Arany János mellszobrát, amelyet Varga Ferenc szobrászművész özvegye ajándékozott az iskolának. A részvevők megcsodálhatták, hogy a főgimnázium frissen felújított homlokzatán magyar nyelvű felirat is hirdeti a gimnázium nevét. Nagyszalontán a városházán fotókiállítás nyílt az Alfa Fotóklub tagjainak munkáiból. A rendezvényen bemutatták Nagyszalonta várossá válásának 400. évfordulóján, tavaly szervezett jubileumi tárlat anyagából készült albumot is. Június 3-án a nagyszalontai önkormányzat, a helyi civil szervezetek képviselői a testvérvárosokból érkezett vendégekkel megkoszorúzták a hajdútelepítés tiszteletére tavaly felállított emlékművet. A tavalyi jubileumi rendezvénysorozatot C. Patócs Júlia szalontai újságíró, városi tanácsos könyv formájában is megörökítette. Az Arany János Múzeum nagygalériájában megnyílt Dávid Júlia szegedi festőművész „A bennünk élő múlt” című, ősi magyar motívumokban gazdag üvegfestményeket felsorakoztató tárlata. /”Bearanyozott” városnapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./2007. szeptember 3.
Az 1993-ban alakult Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság ma már talán az ország legszámottevőbb olyan magyar civil szervezete, amelynek célja az épített örökség megőrzése és a cselekvő honismeret erősítése. A társaságnak Partium néven saját időszakos kiadványa van, a népszerű Partiumi Füzetek-sorozatban pedig közel félszáz tanulmány látott napvilágot. A Kárpát-medencében szinte nincsen olyan rangos kulturális esemény, évforduló, szobor- vagy emléktábla-avatás, ahol a társaság ne képviseltetné magát. Az évente más helyen megrendezett szakmai konferenciákon pedig rendszerint jelen vannak az anyaországi honismereti és örökségvédelmi társaságok és más civilszervezetek, szakkiadványok képviselői. Az idén Szatmárnémetiben, a Szent Alajos Konviktusban megtartott 13. konferencia újdonsága az volt, hogy a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottságból jogi bejegyzéssel tavasszal Társasággá átalakult civilszervezet decemberben megkapta a Kós Károly-díjat. Ugyanakkor évente a társaság által alapított Fényes Elek-díjjal honorálják az örökségvédelemben kimagasló teljesítményt nyújtó tagok munkáját. Tavaly óta a díjátadást kiterjesztették az önkormányzatokban felelős tisztséget betöltő személyekre is. A konferencia idei négy díjazottja között volt még Dánielisz Endre nagyszalontai kutató, aki pályája elején több évig tanított Aradon és ma is erős érzelmi szálak fűzik e városhoz. Az idei konferencia előadói négy témakörrel foglalkoztak: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, illetve A 20. század öröksége. A háromnapos konferencia több mint félszáz résztvevője szeptember 2-án, vasárnap szakmai kiránduláson kereste fel Szatmár megye műemlékeit. /Puskel Péter: Honismereti konferencia Szatmárban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./