udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
166
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-166
Névmutató:
Haszmann Pál
2005. június 25.
Csernáton nem falunapokat, sörfesztivált, hanem színvonalas művelődési napokat szervezett. Immár negyedik alkalommal. Két magyarországi település Bogyiszló és Kaszaper küldöttsége is megjelent. Június 24-én a Petőfi Sándor Művelődési Otthonban Bölöni Dávid csernátoni polgármester nyitotta meg a háromnapos rendezvényt, majd Magyari Lajos költő, a Háromszék főmunkatársa megnyitotta Haszmann Júlia Réka képzőművész egyéni tárlatát, Salamon Ferenc ex libris-gyűjteményét pedig maga a gyűjtő mutatta be. A Haszmann Pál Múzeumban megnyílt a Felső-háromszéki Népművészek Egyesületének kiállítása. Az író-olvasó találkozón Farkas Árpád költő, a Háromszék főszerkesztője Határátkelés című új könyvét, Duma-István András Csángó mitológia című könyvét és Albert Ernő néprajzkutató három legújabb munkáját mutatták be. /Iochom István: Megkezdődtek a művelődési napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./2005. november 2.
Elcsendesedett az élet Csernátonban, a Haszmann Pál Múzeum udvarán, véget ért a táborozási idény. Haszmann Pál, a múzeum és népfőiskola vezetője elmondta: elkészült a tavasztól késő őszig tartó táboraik számvetése, s idén több mint négyszázötven fiatal kapcsolódott be a népfőiskola tevékenységébe. A táborlakók a történelmi Magyarország minden vidékéről érkeztek, zömében erdélyiek voltak, de a Nyugatra szakadt magyarok leszármazottjai is eljöttek, elsajátítani elődeik népművészetét, megismerkedni a székely fafaragással, bútorfestéssel. A táborban két emlékjel készült el: a Nyergestetőn felállított nagyméretű fejfát a Magyarok Világszövetsége megrendelésére készítették el, a másik a rodostói székely kapu. Időközben a rádió-, mezőgazdaságigép- és kályhagyűjtemény is tovább gazdagodott, több száz régi tárgy került a múzeum tulajdonába. A Csernátoni Füzetek újabb számai is megjelentek. /Iochom István: Táborzárás a népfőiskolán (Csernáton). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./2006. január 13.
Tízéves pereskedéssel visszaköveteli csernátoni otthonát valamint birtokát a jelenleg Sepsiszentgyörgyön élő volt tulajdonos, és ezzel bármely pillanatban kérdésessé válhat a felső-háromszéki falu neves kúriájának termeiben és udvarán a hetvenes évek elején létrejött néprajzi, képzőművészeti, technikatörténeti gyűjtemény és a népfőiskola sorsa. A pereskedő tulajdonos, idősebb Damokos Csaba csakis a visszaszolgáltatás megtörténte után nyilatkozik a birtok területén található kulturális értékekről. „A gyűjteménynek helyben kell maradnia, nem lehet elvinni, mert nem egy szerény kis kollekció, melyet ide-oda lehet tologatni – nyilatkozta ifjabb Haszmann Pál, a csernátoni múzeum igazgatója. A tulajdonos a Haszmann Pál Múzeumot fenntartó Kovászna Megyei Tanácstól követeli vissza birtokát. A csernátoni gyűjtemények alapítója, idősebb Haszmann Pál már a 20-as években megkezdte a felső-háromszéki települések hagyományait, történelmét alátámasztó, szellemi és tárgyi néprajzi anyagok felkutatását, gyűjtését és rendszerezését. A székely közösségek hozzájárulásával egyre változatosabbá vált a gyűjtemény: őskori leletek, bútordarabok, kerámiák, ásványok, kőzetek, könyvek, okmányok, bélyegek, varrottasok, hímzések, kályhacsempék, kopjafák gazdagították. Az 1964-es mezőgépészeti átszervezéskor haszontalanná vált traktorok egy része is szállást kapott itt. A szakszerű közszemlére tétel 1973-ban történt meg, amikor az akkori Kovászna Megyei Múzeum részlegeként felavatták a Damokos Gyula-féle ősi telken és kúriában az állandó kiállítást. Néhány napra rá ugyanott megalakult a Csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület, valamint a hagyományápolásért, a népi mesterségek elsajátításáért létrejött Csernátoni Népfőiskola. Utóbbi elnevezését kifogásolták a rendszerváltás előtti hatóságok, ezért az intézménybeliek hol nyári alkotótábornak, hol népművészeti iskolai külső részlegnek, hol szövő-fonó kalákának titulálták 1990-ig. /Domokos Péter: Csernátoni végzésvárás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./2006. február 24.
Szerencsésen végződött a Damokos család kontra csernátoni néprajzi múzeum közötti pereskedés. Ifjabb Damokos Csaba közölte, hogy három évre szóló bérleti szerződést kötöttek ifjabb Haszman Pállal, a múzeum igazgatójával, s így helyén marad a kulturális létesítmény. Mindezt tízéves pereskedés előzte meg, fennállt a veszélye a múzeum kényszerű elköltözésének. Noha minden alkalommal pozitív ítélet született a tulajdonosok javára, az évek során Kovászna megye vezetése mindig megfellebbezte az igazságszolgáltatás döntéseit. /Domokos Péter: Megmarad a csernátoni múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2006. március 11.
Pro Comitatu-díjjal tünteti ki Haszmann Pál Pétert, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum vezetőjét Veszprém megye önkormányzata március 15-e alkalmával. /Kovászna és Veszprém testvérmegyék/. A kitüntetést március 15-én ünnepi közgyűlésen adják át. /(sz.): Kitüntetik Haszmann Pált. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./2007. március 23.
Nem minden község büszkélkedhet egy olyan rangos sajtótermékkel, mint a Csernátoni Füzetek. A kiadvány idén januárban ünnepelte a 16. születésnapját. Első száma 1991 januárjában jelent meg. Címoldalán egy jellegzetes buzogányvégződésű kopjafa díszelgett, derekán, a molnárgomb alatt egy székely kereszttel a főmotívumok között. Azóta a Csernátoni Füzeteknek 38 száma látott napvilágot, egyenként több mint kétezer példányban. A lap színvonalas helytörténeti és művelődéstörténeti dolgozatokat tesz közzé. A csernátoni lap születésénél Haszmann Pál, Kocsis Károly és Salamon Ferenc bábáskodtak. Később olyan szakemberekkel bővült a szerkesztői gárda, mint Simó Erzsébet, Kádár Gyula, Tompa Ernő, Sylvester Lajos, valamint Albert Levente fotográfus. A kiadvány első számait a Háromszék Kiadó adta ki a Bod Péter Közművelődési Egyesület égisze alatt, a 24. lapszámtól kezdődően a megyeszékhelyi Charta Kiadó, illetőleg Kisgyörgy Tamás technikai szerkesztő gondozásában jelenik meg. Haszmann Pál olyan szerkesztői közösséget gyűjtött maga mögé, amelynek tagjai díjmentesen és kötelességtudattal látják el feladatukat. /Brassai István: Székely kereszt és molnárgomb. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 23./2007. március 31.
Impozáns kötettel /Háromszéki olvasókönyv/ rukkoltak ki a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Charta Kiadó a háromszéki magyarok augusztusi világtalálkozójára. A tekintélyes kötet Kovászna megye leírásával indít (Kisgyörgy Zoltán), Hermann Gusztáv Mihály történész Székely történeti kis tükröt adott közre, szerepel még a kötetben Demeter Lajos Háromszék területi egységeit és népét székenként való bemutatása, Szellemi értékek címmel Háromszék népművészetéről, művészettörténetéről, iskoláiról, a Székely Nemzeti Múzeumról, a Kézdivásárhelyi Múzeumról, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumról, a kézdivásárhelyi színjátszásról és Háromszék írott sajtójáról. A könyv legterjedelmesebb részét a Háromszéki írók, írók Háromszékről fejezet tölti ki. Alig ismert régi szerzők is szerepelnek. A Háromszéki olvasókönyv olyan emlékkönyv, amelyet az itthon élők s a nagyvilágba szétszóródottak örömmel olvashatnak. /Sylvester Lajos: Háromszéki olvasókönyv (Reprezentatív kiadvány a világtalálkozóra). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./2007. június 25.
Háromszék – Kézdiszék, Sepsiszék, Orbaiszék – olvasható azon a hármas kopjafán, amelyet június 23-án avattak fel Gelencén a Bodor György Művelődési Ház udvarán. Az eseményt a nyolcadik alkalommal megszervezett Gelencei Napok keretében szervezték; az avatóünnepséggel egy időben a nemrég megalakult Szent László cserkészcsapat 11 tagja is letette az esküt. A kopjafaegyüttest a gelencei Both fivérek, László és Imre a csernátoni tájmúzeum vezetője, Haszmann Pál irányításával készítették el. Többek között a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja, valamint a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat lépett fel, számos koncert és sportrendezvény zajlott. /Bartos Lóránt: Kopjafaavató Gelencén. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./2007. július 10.
Árpád fejedelem halálának millecentenáriumára szerveztek ünnepséget Bihar megyében, Árpádon. Az Egy nemzet, egy haza mottóval megszervezett, július 8-áig, vasárnap estig tartó rendezvény házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt. Árpád-kori fegyvereket és viseleteket, valamint magyar harcművészeti módszereket is bemutattak. Tőkés László püspök hirdetett igét. „Ennek az évfordulónak többszörös üzenete van – hangsúlyozta a püspök. – Történelmi üzenete a folytonosság, politikai üzenete pedig az, hogy olyan vezérekre van szükség, akik népükért és nem népükből élnek. ” Árpád fejedelemről és koráról Bakay Kornél történész tartott előadást, majd Maczkó Mária népdalénekes produkciója után Miller Lajos operaénekes az Árpád népe című operából énekelt részleteket. Az Árpád-díjat idén Szörényi Levente zenésznek adták át. Bár Szörényi nem a régió szülötte, de térségektől függetlenül szolgálja a nemzetet. A színpadon felállították azt a szoborfejet, melyet Brassóból, a Cenkről ledöntött Árpád-szoborból mentettek meg. A szobor elé azt az Árpád-pajzsot is kiállították, amelyet a Szörényi Levente által alapított Holdvilágárok Alapítvány adott át kitüntetésként Tőkés Lászlónak. „Nem az a célunk, hogy egymás munkáját díjakkal jutalmazzuk – fogalmazott Szörényi. – Célunk, hogy a velünk nem teljesen egy hullámhosszon lévő, ámde értékes embereket is buzdítsuk arra, hogy ne csak a külföldért, hanem népükért is merjenek bátorsággal cselekedni. ” Szörényi a Sziklák meghasadása című új művét is előadta az árpádi színpadon. A református templomkertben emlékoszlopot lepleztek le. Az oszlop fáját a háromszéki, székelyszáldobosi Albert Tibor adományozta, a művet az alsócsernátoni Haszmann József és Haszmann Pál faragták ki. /Gergely Gizella: Árpád vezérre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./2007. augusztus 11.
Csernáton község önkormányzata a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának tiszteletére a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó gondozásában a Kovászna Megyei Tanács támogatásával nyolcvanoldalas, gazdag képanyaggal illusztrált füzetet adott ki – egy leendő falumonográfia előfutáraként. A füzetet Dimény Haszmann Orsolya és Haszmann Pál-Péter szerkesztette. A szerzők a kúriák, udvarházak sokaságát is felvonultatják, a köztéri szobrok, emlékhelyek Csernáton község neves alkotóinak, hírességeinek a galériája. /(sylvester): Csernáton írásban és képekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./2007. augusztus 17.
Székelyföld határát jelző tábla felállításával kezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A megyehatáron elhelyezett háromnyelvű Székelyföld-tábla avatásán Olguta Vasilescu a Nagy-Románia Párt megyei elnöke és egyik képviselője is megjelent és kijelentette, ha az RMDSZ nem őrködik a reklámpannó mellett, éjszaka leveteti a táblát embereivel. Indulatait Markó Béla RMDSZ-elnöknek kellett csitítania. Az ünnepség díszpolgári címek adományozásával folytatódott. A világtalálkozóra hazaérkezők előbb a településeik rendezvényein, majd a székek rendezvényein, végül pedig a megyei rendezvényeken vehetnek részt. Augusztus 17-én 10 órakor egyszerre kondul meg valamennyi háromszéki magyar templom harangja, jelezve, hogy megkezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. Augusztus 16-án a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtárban 12 háromszéki személyiségnek osztották ki a Pro Comitatu Covasnae díjakat. Idén a díjat dr. Boga Olivér, a kézdivásárhelyi kórház volt igazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum alapítója, Gazda József kovásznai etnográfus, Damó Gyula kisborosnyói tanító, Máthé Ferenc baróti népművelő, Kubánda Gizella nagyajtai művelődésszervező, Molnár Gizella sepsiszentgyörgyi színművész, dr. Ioana Georgescu megyeszékhelyi gyermekorvos, Niculina Tintar szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense, Botka László sepsiszentgyörgyi színművész, József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár és dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos kapta. Gazda József kovásznai etnográfus elmondta, jelenleg a Szétszóratottságban. Magyarok a nagyvilágban című könyvén dolgozik, amelyhez Dél-Amerikától a skandináv országokig gyűjt adatokat. „Igyekszem átfogni a nagy magyar jelenlétek színhelyeit, sok emberrel elmondatva a sorsát, ezekből a mozaikokból megépíteni a nemzet azon részének krónikáját, amelynek valamilyen okból el kellett hagynia a szülőföldet” – mondta el. Damó Gyula tevékenységét Sylvester Lajos közíró méltatta. „A kisborosnyói tanító csodát művelt a 300 lelket számláló faluban, olyan magyar históriai és kortárs Pantheont rendezett be, amely párját ritkítja a régióban. Hihetetlen, hogy ez a kis falu Damó Gyula tanító úr vezetésével mire képes, hiszen a település lakóinak tevékenysége Rodostóig nyúlik, oda is ők küldtek cserefát, amiből székely kaput faragtak” – hangzott el. József Álmos, a Székely Mikó Kollégium matematikatanára több mint 40 éves szerteágazó munkásságával érdemelte ki a díjat. 1991-ben adta ki Sepsiszentgyörgy képeskönyvét, 1995-ben jelentette meg Fürdőélet Háromszéken című kiadványt, 1997-ben a tusnádi fürdőkről készített könyvet, ezt követően pedig Sepsiszentgyörgy képes történetével rukkolt elő. Mire a falevelek lehullnak címmel 2003-ban kiadta az első világháborús képes és írásos dokumentumokat tartalmazó könyvet, és idén jelent meg az Országzászló-állítások Háromszéken című kiadványa. Dr. Szőcs Dániel 18 éven át volt a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, részt vett az Úz-völgyi háborús veteránok emlékművének felállításában. Tíz éve elnöke a Székely Mikó Kollégium véndiák-társaságának, akik felállították a Mikó Imre-szobrot, illetve 5 évig háromszéki főorvosa volt a budapesti Segítő Jobb Alapítványnak. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik csúcspontjaként augusztus 19-én felavatják a Háromszékiek emlékparkját Maksa község határában, az Óriáspince-tetőn. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu a 12 hónapot és stációt jelöli, a feliratokon a háromszéki települések neve szerepel. A szervezők arra számítanak, hogy az emlékpark a háromszékiek szent helye lesz. /K. Zs. : Hazavárt székelyek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./2007. augusztus 30.
A Czuczor–Fogarasi-szótár alapján dolgoznak a csernátoni nyelvművelő táborban, Marácz László, az amszterdami egyetem docense, Kisberk Ferenc fertődi gépésztanár és Haszmann Pál, a múzeum őrzőjének vezetésével Erdélyben premiernek számító nyelvápoló tábor zajlik a csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeumban. A táborozó – magyarországi és erdélyi – gyerekek számára új megközelítés szerint nyújtanak ízelítőt a magyar nyelv titkaiból. A szógyök, azaz a nyelv legkisebb szótani egységének a szempontjából ismertetik mindazon szavakat, amelyeket a mai fiatalok már nem ismernek, vagy nincsenek teljesen tisztában a jelentésükkel. Marácz László elmondta, a Czuczor Gergely által megkezdett, majd a Fogarasi János által befejezett alapmű, A magyar nyelv szótára alapján zajlik az oktatás, a múzeum pedig ilyen szempontból ideális helyszínül szolgál számukra. „A régi gépek, berendezések, régi háztartási eszközök elnevezését próbáljuk elhelyezni a gyökrendszerben, az oktatás alatt a gyerekekkel közösen derítjük ki, hogy a megvizsgált szavak magyar eredetűek-e vagy sem” – mondta a Hollandiában élő professzor. A kolozsvári Transylvanian Treasure Box (Erdélyi kincsesláda) alapítvány által támogatott rendezvényen a gyerekek betekintést nyerhetnek a kézműves-foglalkozásokba is. /Bartos Lóránt: A szekértől a szekercéig. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./2007. szeptember 10.
Hatodik alkalommal rendezték szeptember 8-án Máréfalván a Székelykapuk Napja néprajzi tanácskozást. A művelődési házban tartott „Épített örökségünk, ezek védelme és hasznosítása” című konferencia jól sikerült. Kovács Piroska, a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület elnöke bemutatta az „Elődeink hagyatéka. Udvarhelyszék öreg kapuinak katasztere” című képes CD-jét. Ezt követően a székelyföldi múzeumokban található kapuállomány bemutatása következett. Sepsiszentgyörgyről, a Székely Nemzeti Múzeumtól Szőcsné Gazda Enikő, a Csíki Székely Múzeumtól Salló Szilárd, a gyergyószentmiklósi múzeumtól Szőcs Levente, a székelykeresztúri múzeumtól Sándor-Zsigmond Ibolya, Székelyudvarhelyről Miklós Zoltán, a Hargita megyei műemlékvédelemtől pedig Mihály Zita tartottak előadást. Az Alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumtól Haszmann Pál-tanulmányt küldtek felolvasásra. /(bágyi): Székelykapuk Napja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 10./2007. október 20.
Csernáton írásban és képekben /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ a címe annak a nyolcvanoldalas, több mint száz színes fotóval illusztrált falufüzetnek, melyet a település első írásos említésének 675. évfordulójára és a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára jelentetett meg a nagyközség önkormányzata. A kiadványt Haszmann Pál Péter és leánya, D. Haszmann Orsolya írta, szerkesztette. A képeket Dimény Haszmann Árpád készítette. A kiadvány csupán előzménye a közeljövőben kiadásra kerülő átfogó falumonográfiának. /(Iochom): Csernáton írásban és képekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./2007. november 8.
Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen folytatta kampánykörútját. Alsócsernátonban a Haszmann Pál Múzeumot látogatta meg, majd a zsúfolásig telt alsócsernátoni református templomban tartott istentiszteletet. A fórumot Sánta Imre bikfalvi református lelkész, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke vezette. Tőkés László püspök az 1998 szeptemberében tartott alsócsernátoni autonómiafórum főbb mozzanatairól, következményeiről szólt, amikor a négy magyar történelmi egyház képviselőinek jelenlétében a székelység kinyilvánította autonómiaigényét. Tőkés László Kézdivásárhelyen a Vigadó nagytermében tartott fórumot. Tőkés László párhuzamot vont az egykori Magyar Népi Szövetség és a mai RMDSZ vezetői között, akik a mindenkori román hatalom érdekeit képviselték, képviselik. A püspök a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszust említette, ahol Markó Béla egy sorban ült Medgyessy Péterrel és Andrian Nastaséval, az akkori magyar és román miniszterelnökkel. Az Új honfoglalás RMDSZ-es jelszó kapcsán kifejtette: valóban zajlik honfoglalás, de nem magyar, hanem román honfoglalás Erdély-szerte. Tőkés László két pártfogoltjáról, Tamás Sándor parlamenti képviselőről és Sógor Csaba szenátorról is szólt, akiknek karrierjét támogatta, s most köszönetképpen ellene fordultak. Tőkés László még Rétyen, Illyefalván, Málnásfürdőn és Málnáson találkozott a választópolgárokkal. /Iochom István: Tőkés László Csernátonban és Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./2008. február 16.
A népfőiskola szempontjából az idei esztendő is igen gazdagnak ígérkezik – jelezte Haszmann Pál, a csernátoni múzeum és népfőiskola vezetője. A Pécsi Tudományegyetem június végén, július elején érkező csoportja többféle mesterséget szeretne gyakorolni. Magyarkanizsáról huszonnégy tagú csoport érkezik júniusban. A múzeum udvarán négy falukapu is elkészül. Idén hagyományos népi hangszerekből szándékoznak időszakos kiállítást szervezni. A hálás utókor idén szobrot szeretne állítani az alsócsernátoni születésű és az Amerikai Egyesült Államokban élt Cseh Tibor (1925–2004) mérnöknek, írónak, lapszerkesztőnek, közéleti személyiségnek, akinek hamvait kívánsága szerint hazahozták szülőfalujába. /Iochom István: Csernátonban Cseh Tibor-szobrot állítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./2008. június 18.
Haszmann Péter Pál csernátoni muzeológus Kovászna megyei képviselőjelölt, aki a Tamás Sándor és Antal Árpád után megüresedő parlamenti székek egyik várományosa, elmondta, az RMDSZ még nem kereste meg őt. Tamás Sándornak Kovászna megyei tanácselnökké, valamint Antal Árpádnak sepsiszentgyörgyi polgármesterré történt megválasztása után – az összeférhetetlenségi törvény miatt – le kell mondaniuk képviselői mandátumukról. Nem első eset az RMDSZ-nél, hogy képviselők lemondanak parlamenti mandátumokról, helyüket pedig a listán következő jelölt foglalja el. Legutóbb Puskás Bálint szenátor helyét vette át Szabó Ilona, miután előbbit alkotmánybírónak nevezték ki, majd Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság elnöke foglalta el az európai parlamenti képviselőnek megválasztott Sógor Csaba szenátori székét. /Mihály László: Távozó honatyák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2008. augusztus 14.
A képviselőház augusztus 13-án tartott rendkívüli ülésszakán letette az esküt Háromszék új képviselője, Haszmann Pál. A csernátoni múzeum igazgatója azért került be a parlamentbe, mert két Kovászna megyei képviselő, Antal Árpád és Tamás Sándor lemondott mandátumáról az önkormányzati választások után. Haszmann Pál mellett még tizenegy új képviselőt iktattak be, köztük egy RMDSZ-est, Nádudvary Györgyöt, aki Kovács Attilát váltja a parlamenti székben. /Farcádi Botond: Képviselő lett Haszmann Pál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./2008. szeptember 6.
Attila király halálának 1555. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség keretében szeptember 7-én, vasárnap Árpád fejedelem-díjjal tüntetik ki Kubik Anna színművésznőt Alpáron, ahol a legenda szerint hármas koporsóban a Tisza medrébe temették a hunok királyát. A díjat a Magyar Művészetért Alapítvány Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra alapította 2007-ben, Árpád vezér halálának 1100. évfordulóján. Az Árpád fejedelem-díj kuratóriuma úgy döntött, ebben az évben a díjat Kubik Annán kívül az Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség, a Háromszék szerkesztősége, Győrfi Sándor, Dunaszerdahely városa, valamint posztumusz Illyés Gyula és Wass Albert kapja meg. A Háromszék szerkesztősége a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében október 23-án tartandó ünnepségen veszi át az Árpád fejedelem-díjat. Ugyanakkor adják át a Bartók Béla-emlékdíjat a csernátoni Haszmann Pál Múzeumnak, a Magyar Művészetért Díjat Ádám Gyula csíkszeredai fotóművésznek és Benedikty (Horváth) Tamás írónak, az 1956-os forradalomról szóló Szuvenír című regény szerzőjének. /Szekeres Attila: Árpád fejedelem-díj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 6./2008. szeptember 16.
Tanácskozást szerveznek a közművelődési szemléletváltásban érdekelt szakemberek számára Alsócsernátonban, a Haszmann Pál Néprajzi Múzeumban, szeptember 20-án. Azért ekkor, mert a Székelyföldi Művelődésszervezők Egyesülete (SZEME) és a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete (SZEKE) szeretné bevinni a köztudatba a székely kultúra napját. Megünneplését a Tamási Áron (1897. szeptember 20. – 1966. május 26.) születésnapjához legközelebb eső hétvégére rögzítették. A SZEME szerint belső megújulás nélkül nincs esély közösségi megújulásra sem. Ezért az idei székely kultúra napját elsősorban nem "nagyrendezvényként" szervezik meg, hanem tanácskozás formájában. Tematikája: helyzetelemzés, és a teendők megbeszélése. Négy társegyesület közös kiadványa a TájÉk (a cím feloldása: tájban élő közösség), a SZEME, a SZEKE, a HUREF (Human Reform Alapítvány) és a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom Egyesület periodikája következő számát a székely kultúrának szenteli. A TájÉk két-három eddig megjelent száma megtekinthető az interneten is, a www.zoldsziv.ro, vagy a www.huref.ro honlapokon. /(bölöni): Szeptember 20-án tartják a székely kultúra napját. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./