udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
77
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-77
Névmutató:
Herman M. János
2007. november 17.
Több, az egykori Szekuritátéval együttműködő volt teológiai alkalmazott nevét hozták nyilvánosságra november 16-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendes őszi közgyűlésén. A Krasznán tartott gyűlés egyik napirendi pontjánál Tőkés László hivatalosan bejelentette: sikerült egy személyt azonosítania egykori besúgói közül, Gálfy Zoltán professzor, volt teológiai tanárt. Kezében dossziéjával a püspök elmondta: Gálfynak meghatározó szerepe volt 1990 és 2000 között az egyház életében, hiszen a zsinat szürke eminenciásának minősült. ‘89 előtt Gálfy – Tőkés édesapja és Kallós Zoltán néprajzkutató mellett – a diákjairól is jelentett. Tőkés szerint egész másként alakult volna az egyház története, ha még az elején le tudták volna leplezni a Szekuritáté valamennyi beszervezett emberét. Felszólalt Hermán M. János egyházkerületi tanácsos, aki két további teológiai alkalmazottat nevezett meg: az ő megfigyelési iratcsomójából Szőcs Endre volt teológiai tanárról és Izsák Vilmos volt teológiai titkárról derült ki egyértelműen, hogy jelentett. A 83 éves Gálfy Zoltán nyugdíjas professzor Kolozsváron él, Szőcs Endre és Izsák Vilmos elhunytak. /Egykori besúgókat lepleztek le. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./2007. november 21.
Az előzetes program szerint emlékeztek Ady Endre születésének 130. évfordulójára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Partiumi Írótábor Egyesület képviselői november 17-én Érmindszenten. Ady Endre szobránál Tőkés László püspök ismertette a helyzetet erős rendőri készültség mellett. Elmondta, eredetileg, ahogy eddig is, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel és az RMDSZ-szel együtt tervezték a megemlékezésen való részvételt, de idén kihagyták őket a programból, a párt saját kampányára használva a rendezvényt. – Régebb természetes volt, hogy a román főhatalom korlátozta mozgásunkat, ma ezt a magyar oldal végzi el, mondta Tőkés, 2007-es helyzetjelentésnek nevezve beszámolóját. Ezekből az állapotokból szeretnénk eljutni az „értől az óceánig”, Erdélyből Európába, ezért kell építkeznünk s így haladnunk Európa felé, zárta szavait a református püspök. Az ünnepségen részt vett és koszorúzott Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke is. A megemlékezés templomi istentisztelettel zárult. Este Hadadon közéleti fórumon vettek részt Tőkés László és vendégei. Hermán János egyházkerületi tanácsos Pro Partium díjat adott át a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Lázár Jánosnak a partiumi magyarságért végzett munkálkodása elismeréséül. Lezsák Sándor a magyarság jövőjéről értekezve a herderi jóslatot hozta fel példaként, aki 1791-ben a magyarság kétszáz éven belüli eltűnését jósolta. Nem lett igaza, mert nem volt tudomása olyan emberekről, mint Csokonai, Kazinczy, Széchenyi és Petőfi, akik mindent megtettek, hogy ne legyen igaza Herdernek. Mennyi mindent nem tudnak a mai Herderek! – tért át napjainkra Lezsák. Nem tudják, hogy itt a Kárpát-medencében a kis közösségek ereje össze kell, hogy fogjon, így lesz képes arra, hogy a brüsszeli képviselet maga mögött érezhesse az energiát és ma még elképzelhetetlen dolgokat műveljen. Tegyük a dolgunkat a mai Herderek ellen, egyesítsünk olyan erőt, amely megmutatja nekik, hogy van jövője, egészséges jövője a magyarságnak a Kárpát-medencében! – szólított fel az Országgyűlés alelnöke. /Lezsák Sándor a mai Herderekről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 21./2007. november 28.
Saját diákjait és tanártársait súgta be Gálfy Zoltán professzor, nyugalmazott református teológiai tanár – állítja Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A „Könyvtáros” fedőnevű Gálfy a ‘70-es évek legelején, valamint egyik, 1987-es jelentésében hat teológiai hallgatóról – köztük Tőkés Lászlóról –, továbbá Kallós Zoltán néprajzkutatóról, dr. Tőkés István püspök-helyettesről és Komjáthy Aladár amerikai teológusról szolgáltatott információkat a politikai rendőrségnek. „Ennél is fájdalmasabb, hogy 1989–2000 között Gálfy tovább tanított a kolozsvári teológián, másfelől a Református Egyház Zsinatának egyik legbefolyásosabb embere, dr. Csiha Kálmán püspök egyik jobbkeze volt. Utóbbi minőségében felbecsülhetetlen károkat okozott egyházunknak” – olvasható Tőkés László közleményében. Gálfy Zoltán ugyancsak sajtóközleményben reagált a református püspök által megfogalmazott vádakra. A nyugalmazott professzor állítása szerint – aki Tőkés László szekusdossziéjában a Könyvtáros fedőnéven szerepel – a Kolozsvári Protestáns Teológia ‘70-es években kinevezett rektorai, Dávid Gyula és Rab Károly minden évfolyamfelelőstől, így tőle is, rendszeresen jellemzést kértek a hallgatókról. Azt azonban nem tudja, hogy a begyűjtött jellemzéseket mire használták, mint ahogy azt sem, hogy ezeket kinek kellett továbbküldeniük. „Tőkés László 1970–1975 között volt a teológia hallgatója. Úgy tudom, hogy egy időben évfolyamfelelőse is voltam. Bármennyire próbálok visszaemlékezni, nem tudom, hogy mit írtam róla 32 évvel ezelőtt. És azt sem tudom, hogy ez a szöveg most hol van” – írta Gálfy Zoltán. „Az erdélyi magyarság megosztása történelmi bűn. Nem magasztos ideológia, hanem érdek, hatalom és pénz diktálta tévedés” – olvasható ugyanakkor a dokumentumban. A nyugalmazott professzor arra nem tért ki nyilatkozatában, hogy jelentéseket írt volna a Szekuritáténak Kallós Zoltán néprajzkutatóról, dr. Tőkés István püspök-helyettesről és Komjáthy Aladár amerikai teológusról. Tőkés László elmondta, Gálfy Zoltán professzor 1983-tól a Református Szemle főszerkesztője volt, véleménye szerint a professzort a Szekuritáté „tette oda”. Az ülésen felszólalt Hermán M. János egyházkerületi tanácsos is, aki két további teológiai alkalmazottat nevezett meg. Elmondta: az ő megfigyelési iratcsomójából Szőcs Endre volt teológiai tanárról és Izsák Vilmos volt teológiai titkárról derült ki egyértelműen, hogy jelentettek róla. A 83 éves Gálfy Zoltán nyugdíjas professzor jelenleg Kolozsváron él, Szőcs Endre és Izsák Vilmos már elhaláloztak. /Gyergyai Csaba: Cáfol a „Könyvtáros”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./2008. február 7.
Érthetetlennek nevezte Tőkés László a temesvári belvárosi református egyházközség presbitériumának döntését, amelyben kiáll a Szekuritáténak többek között róla jelentő Bányai Ferenc lelkész mellett. Tőkés László EP-képviselő feburár 6-án újabb jelentéseket hozott nyilvánosságra saját, illetve Hermán M. János előadótanácsos dossziéjából. Ezekből kiderül, hogy Petrescu és Farkas fedőnéven Bányai Ferenc, Könyvtáros néven Gálfy Zoltán nyugalmazott teológiai tanár tájékoztatta róla a titkosszolgálatot. Tőkés szerint más besúgói is lehettek, akiket még nem sikerült azonosítani. Bányai a 2007. december 16-i igehirdetést követően beismerte az őt illető vádak jogosságát és tájékoztatást tartott, amit „a hívek többsége elismeréssel és megértéssel” fogadott. Tőkés László a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ működését alkotmányellenesnek minősítő alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban meglepőnek nevezte Traian Basescu hallgatását, szerinte az államfőnek állást kellene foglalnia az ügyben. /Fried Noémi Lujza: Tőkés: érthetetlen a temesvári döntés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./2008. május 2.
Örvendetesnek nevezte Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, hogy Bihar megyében az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) egyezsége révén csak az RMDSZ indít megyei tanácselnök- és nagyváradi polgármester-jelöltet. Ennek ellenére az RMDSZ csúcsvezetését tette felelőssé amiatt, hogy nem jött létre országos megegyezés a két fél között. Véleménye szerint az erdélyi magyarság az utolsó posztkommunista rendszer szerint politizáló közösség volt eddig. Tőkés beszámolt arról, hogy tovább gyűrűzik a Lorántffy Zsuzsanna egyházi iskola sportpályájának ügye, a püspököt június 23-ára idézték a bíróság elé. A Szentháromság ortodox egyházközség pópája ezúttal nemcsak illetéktelen behatolással és kerítésrongálással, de lopással is vádolja az alperest, állítva, hogy a kerítés egy darabját magával vitte. /D. Mészáros Elek: Pópával, pappal perel Tőkés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Nem szabad abbahagyni az egyházi személyek múltjának átvilágítását, vélekedett Tőkés László püspök, EP-képviselő. A sajtótájékoztatón bemutatták a Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) kapott tetemes aktakupacot, mely feljelentéseket, szekusdossziék másolatát tartalmazta. Hermán M. János előadó-tanácsos megdöbbenéssel olvasta azokat a jelentéseket, melyekből kiderült, külföldi tartózkodása alatt is megfigyelték. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa egyhangúlag visszautasította a Temesvári-Belvárosi Egyházközség presbitériumának fellebbezését, melyben Bányai Ferenc temesvári lelkész felmentését kérték, akiről kiderült, hogy egykor besúgó volt. Bányai megszegte lelkészi esküjét azzal, hogy folyamatosan jelentett a román titkosszolgálatnak, sőt amikor később lehetősége lett volna beismerni múltját, ezt nem tette meg. Kiderült három lelkész besúgó múltja: Halász Sándor Temesváron volt pap, jelenleg külföldön tartózkodik, Kovács Imre, Paptamási egykori lelkésze jelenleg a magyarországi Nagykerekiben szolgál. Fazakas Sándor a nagyvárad-rogériuszi gyülekezet lelkésze volt, most egyéves skóciai kiküldetésben van. /Szőke Mária: Besúgó lelkészek kilétére derült fény. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 2./2008. augusztus 11.
Györgyfalváról a Mezőségbe, onnan Kolozsvárra és Bukarestbe, lelkészként vissza a Mezőségbe, majd Hollandiába, Budapesten és Komáromon át pedig Nagyváradra vezetett Hermán M. János lelkipásztor, író életútja. A lelkésszel Fábián Tibor, a Harangszó című református lap főszerkesztője beszélgetett a VII. Kárpát-medencei Nyári Egyetem zárónapján, Nagyváradon. Csűry István megbízott püspök rövid áhítata után Gerrit Wiersingát tüntették ki Pro Ecclesia díjjal, aki a hollandiai Emmaus Alapítvány munkatársaként 211 romániai református magyar gyülekezetbe vitt segélyt. Hermán M. János 1983-ban megbetegedett, és a kivándorlás mellett döntött. Hollandiai lelkészi tevékenysége mellett irányította a segélyeket, magyar istentiszteleteket tartott Belgiumban, és szükség esetén mozgósította a Szabad Európa Rádió munkatársait. Holland állampolgárként került Budapestre, ahol 1992-ben a délszláv háború menekültjeit segítette. Onnan a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémiára ment tanítani, majd Nagyváradra jött, és létrehozta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Dokumentációs Központját, mert „itt szükség volt könyves emberre. ” /Fried Noémi Lujza: A nagyszájú apostol. Befejeződött Váradon a nyári egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./2008. szeptember 15.
Szeptember 12-én érkeztek a vendégek határon innenről és túlról a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének IV. Konferenciájára Érmihályfalvára. A találkozó témája: Politizáló egyház – imádkozó politikus. A háromnapos egyházi rendezvényt Csűry István helyettes püspök istentisztelettel nyitotta meg. Hermán M. János előadó-tanácsos, Sipos Gábor történész, Tőkés László EP-képviselő, valamint Varga Mihály egykori magyar pénzügyminiszter osztotta meg a véleményét a hallgatósággal. A történelem során bebizonyosodott Márton Áron püspök, Mindszenty József bíboros, valamint a mihályfalvi Sass Kálmán lelkipásztor példáján keresztül, hogy az egyházi ember szava mérvadó a nemzet sorsának alakulásában. Az előadások utáni hozzászólások is – kevés kivétellel – erre utaltak. /Sütő Éva: Presbiteri konferencia Mihályfalván. Kötelező állást foglalni a nemzet ügyeiben. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 15./2009. január 27.
A Biblia évében nem is vihettünk volna mást Brüsszelbe, mint a Szentírást – mondta Hermán M. János előadó-tanácsos, az először Brüsszelben, az Európai Parlamentben megrendezett bibliakiállítás szervezője a január 25-i, vasárnapi nagyváradi megnyitón, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Húsz évvel ezelőtt tízezer Károli-féle magyar bibliát zúztak be WC-papírnak, most pedig abban az épületben, amely a Román Kommunista Párt székháza volt Váradon, Szentírásokat állíthatnak ki – állapította meg Tőkés László püspök, EP-képviselő. Nemcsak Európa országainak nyelvén, hanem ország nélküli népek nyelvén, mint a fríz, a lapp vagy a katalán is láthatók szentírások. A nagyváradi tárlatmegnyitón leplezték le a Biblia évének tiszteletére készített emléktáblát. /Fried Noémi Lujza: Különleges szentírások vándortárlata. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./2009. június 13.
Jövő héten dől el, marad-e Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke. Az európai parlamenti választáson Tőkést ismét képviselőnek választották, az előző, csonka mandátum idején pedig Csűry István látta el a püspöki teendőket, de az ő helyettesi megbízatása lejárt. Így a KREK közgyűlése fog dönteni, hogy marad-e az eddigi felosztás, tehát az egyházkerületnek lesz tényleges és helyettes megbízott püspöke, vagy Tőkés László visszavonul, és nem tölti le az egyébként 2010-ig szóló egyházi mandátumát. Tőkés László az egyházkerület jelenét és jövőjét érintő kérdésekről azért tájékoztatta még most a közvéleményt, mert jövő héten az Amerikai Egyesült Államokban lesz, ahol átveszi a Truman-Reagan Szabadságérmet. A Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány minden évben kiosztja ezt a díjat olyan szervezetnek vagy személynek, amely/aki tanúbizonyságát adta az egy életre szóló elkötelezettségnek a szabadság és a demokrácia, valamint a kommunizmus és a zsarnokság minden formájával szembeni ellenállásról. Bátori Gyula volt lelkészről kiderült, hogy besúgóként tevékenykedett. A már korábban leleplezett egykori nagyvárad-rogériuszi lelkipásztor, Fazakas Sándor besúgói múltjáról is újabb adalékokkal szolgált Tőkés. A nyugat-európai és kanadai magyarság feltérképezése, megtévesztése volt a többi mellett Fazakas feladata. A lelkész 1991-ig tevékenykedett, tehát a rendszerváltás után is. Az egykori püspökjelöltet, Fazakas Lászlót, a margittai tiszteletest, aki Fazakas Sándor testvére, parlamenti képviselőnek is megválasztották, de pártja lemondatta. További négy lelkészt is beléptettek ugyan a Securitatéba, de ők mégsem jelentettek, így inkább a megfigyeltek csoportjába tartoznak. A politikai és közéleti legmagasabb körökben fordult meg valamikor, sőt napjainkban is Bartha Tibor. Tőkés László húgának, Eszternek a hajdani férje még a saját esküvőjének napján is jelentett. Az 1989 óta Magyarországon élő egykori szekus tevékenységét az EP-képviselő rendkívül veszélyesnek nevezte. Bartha negyedóránként jelentett sógoráról és apósáról. Hermán M. János arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen lelkészek közül senki sem bánta meg tettét, senki nem vallotta be, és nem is kért bocsánatot. Nemsokára bemutatják az erről, az 1948-1989 közötti korszakról szóló Molnár János-könyvet, a Szigorúan ellenőrzött evangéliumot. /Megyeri Tamás Róbert: Az esküvője napján is jelentett. A szekus lelkészekről számoltak be. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 13./2009. július 6.
Jelentés a világnak címmel nyílt levélben tiltakozott Hermán M. János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) tanácsosa amiatt, hogy Molnár János nemrég megjelent, Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvében a „bizonytalan kilencek” csoportjába sorolta őt, olyanok közé, akikről nem lehet biztosan állítani, hogy soha nem jelentettek a Szekuritáténak. Hermán leszögezte, sohasem jelentett a Szekuritáténak. Mindenkinek, így Molnár Jánosnak is a segítségét kéri, hogy a rá vonatkozó dokumentumokat hozzák nyilvánosságra, beleértve az emlékeket is. Molnár János közzétette válaszát, eszerint a könyv kifogásolt része nem Hermán informátori beszervezéséről szól, hanem kifejezetten azt állítja, hogy „a beszervezéssel valami nem stimmel”. Nem volt hajlandó információt adni az ismerőseiről, a Szekuritáté Hermánt „nem engedelmeskedő informátorként” tartotta nyilván nagyjából egy évig. Molnár nem tud arról, hogy Hermán valaha bárkit feljelentett volna. /Nagy Orsolya: Hermán M. János: nem dolgoztam a Szekuritáténak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./2009. október 5.
A román–magyar közös kormányülés napirendjén szerepelhet a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) állami támogatásának kérdése – közölte a felsőoktatási intézmény fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László, az egyetem elnöke. Elmondta, hogy a magyar államtól a kormányváltozást követően kérni fogják: a tanintézet egy összegben kapja meg az elmúlt hét évben elmaradt támogatást, ez ugyanis lehetővé tenné a további fejlesztéseket. Az új tanévben 384 diák jelentkezett az egyetemre, tíz százalékkal több, mint tavaly – számolt be Horváth Gizella, a nemrég akkreditált Partiumi Keresztény Egyetem rektora. A bölcsészkarra 200-nál, a közgazdasági karra 150-nél többen jelentkeztek, a művészeti karon mintegy 30 hallgató van. Idén három mesteri képzést indítottak, Európai szociálpolitikák, Filozófia és művészet a nyilvános térben, valamint Többnyelvűség és multikulturalitás címmel, ezekre 62-en jelentkeztek, a hallgatók egyharmada térítésmentes helyen tanul. Az akkreditálási folyamat lezárását kész pályázatokkal várták, közölte János-Szatmári Szabolcs egyetemi kancellár. Hermán M. János, a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézet vezetője a felsőoktatási intézménnyel való jó együttműködést hangsúlyozta. /Fried Noémi Lujza: Tízéves a váradi PKE. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./2009. november 9.
A hősök, áldozatok és mártírok emléknapját tartották meg november 8-án Nagyváradon. A nyitórendezvényen a váradújvárosi református templomban az ünnepi istentiszteleten a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrégiben lemondott püspöke, Tőkés Lászlónak hirdetett igét. Az egyházkerület két különleges napot is hivatalosított: március 15-ét az 1948-49-es szabadságharcénak, míg a halottak napja utáni vasárnapot a hősök, a mártírok, az áldozatok emlékének, emlékeztetett. Idén ez utóbbit az erdélyi magyar felsőoktatás vértanúi mementójaként szervezték meg. Hangsúlyozta, hogy jelenleg sincs államilag támogatott magyar egyeteme az erdélyi magyarságnak. Tőkés László szólt az árulók felelősségéről is. Megemlítette a 20. századot végigkísérő kommunista vonulatot, de korunk júdásairól is beszélt. Hermán M. János megbízott egyetemi lelkészként, valamint a püspökség képviseletében röviden felvázolta az 50 évvel ezelőtt megtörtént egyetem-összeolvasztást. Ezután átvonultak a református püspöki palotába, ahol Demeter Szilárd, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója beszélt, majd levetítették a Mementó 1959 című, a Bolyai Egyetem beolvasztásának emlékére készített filmet. A film készítője, Páskándiné Sebők Anna fogalmazta meg a vetítés után, hogy vissza kell szerezni az önálló magyar állami egyetemet. Az emlékezés könyvbemutatóval folytatódott. A Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról című kötetről előbb a felelős szerkesztő, Somai József beszélt, majd szerzőtársai, Bodó Barna és Kónya Hamar Sándor. A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete azért adta ki a könyvet, hogy dokumentált anyagot lehessen felmutatni arról, hogyan szűnt meg az önálló állami egyetemi (és ezzel párhuzamosan az alsóbb szintű) oktatás Erdélyben. Végül megkoszorúzták a püspöki palotában lévő, a kommunizmus áldozatainak emlékére állított táblát. /M. T. R. : Az egyetem szimbóluma sorsunknak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 9./2010. június 14.
A keresztény jelző kötelez! – Évzáró a PKE-en
Zsúfolásig megtelt szombat délelőtt a nagyvárad-újvárosi református templom, ahol a Partiumi Keresztény Egyetem tanévzáró ünnepségét tartották. Több mint háromszáz különböző vallású fiatal, szülők, barátok töltötték meg a templom padjait, de számos hazai és magyarországi politikai és egyházi személyiséget is láttunk a padsorokban.
Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Tőkés László volt püspök, EP-képviselő, a PKE elnöke. A veretesen kidolgozott prédikációban a címzetes püspök üdvözölte a PKE hallgatóit, kiemelve azt, mennyire fontos, hogy a fiatalokban tudatosuljon a keresztény értékrend fontossága, hogy felvérteződjenek egy olyan életszemlélettel, amely szelektál, megtart és hitet ad egy látványcentrikus, globalizált világban, ahol a médiával manipuláló érdekcsoportok sokszor tudatosan törekednek arra, hogy sivár fogyasztókká torzítsák a jövő generációit. Az egyházkerület volt püspöke, az egyetemalapítás kezdeményezője beszédében több aktuális politikai és közéleti eseményt is megemlített, szólt például a magyarországi politikai váltásról, üdvözölte a Fidesz–KDNP új határozatait, amelyek az elcsatolt részek magyar lakosságát is erőteljesen és remélhetőleg pozitívan érintik. Szó esett az anyaországi árvízkárosultakról, mint megtudtuk, a tegnapi ünnepi istentiszteleten begyűlt perselypénzt is ahhoz az összeghez adják, amellyel a magyarországi testvéreket akarják megsegíteni.
A lélek kardja Istennek fegyvere, utalt a Szentírásra Tőkés, figyelmeztetve a PKE végzős hallgatóit arra, hogy életükben, karrierjük folyamán se feledjék, Krisztus katonáiként a szeretet szent fegyverével kell építsék, javítsák és szebbé, igazabbá tegyék a világot. A hit harcosai soha nem támadnak, hangzott el a prédikációban, de elég erősek ahhoz, hogy Isten segedelmével megvédjék a veszélybe került igazi értékeket.
Az igehirdetést követően János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora mondott ünnepi évzáró beszédet. Gratulálva a most végzett fiataloknak sikeres, boldog életet kívánt nekik. Az ünnepi köszöntések során szót kapott Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalban lévő püspöke is, aki a keresztény kötelességek éltetésére is buzdította az ifjakat. A PKE-nek már a nevébe foglalt„keresztény” jelző is egyfajta útmutató, hogy az itt végzett hallgatók ne feledjék, honnan lettek szárnyra bocsátva, hol tanultak s hogy a keresztény tradíciókon alapuló életszemlélet hirdetői kell legyenek.
Ezt követően felszólalt Szászfalvi László, a magyar kormány egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára. Az anyaországi politikus gratulált Tőkésnek az egyetem létrehozásáért, s a magyar nemzet teljes összefogásának szükségességére mutatott rá. A magyarság gyümölcsei a most végzett fiatalok, vélekedett az államtitkár, hát adja isten, hogy teremjenek a nemzet javára. Kitért az aktuális magyar politikai eseményekre is, biztosítva a jelenlevőket, hogy a második Orbán-kormány fokozott figyelemmel kíséri az erdélyi, partiumi magyarság sorsát is, és remélik, sikerül minél hamarabb elfelejteni azokat a nemzetáruló cseleket és cselekedeteket, amelyeket a Gyurcsány kormány követett el a kisebbségi létbe szakadt magyar közösségek ellen.
A beszédek között a Partiumi Kórus adott elő igen szép énekeket, emelve ezzel az évzáró ünnepélyességét. A kissé hosszúra nyúlt rendezvényen még mások is felszólaltak, így többek között Hermán M. János egyetemi lelkész, előadó-tanácsos, aki a moderátor szerepét is betöltötte az ünnepségen, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul, Sorin Curilă a Nagyváradi Állami Egyetem képviseletében, Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora. Ezt követően a PKE rektora érdemokleveleket osztott ki az arra érdemes ifjaknak. Majd megtörtént az egyetem jelképes kulcsának átadása a következő, jövőre végző évfolyamnak. Az ünnepség a himnusz eléneklésével zárult.
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. június 27.
Lezártak egy korszakot
Nagyvárad - Pénteken a KREK védnökségével és a PUPA szervezésében fórumra került sor a református egyházkerület székházának dísztermében, melyen Tőkés László EP-alelnök tekintett vissza püspöki szolgálatára.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) védnökségével és a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) szervezésében zajlott fórumon szinte zsúfolásig megtelt a KREK székházának díszterme. Az előcsarnokban a Tőkés László eddigi tevékenységét bemutató kiadványokat lehetett megtekinteni, illetve megvásárolni, a rendezvényre pedig meghívást kaptak a tavaly visszavonult egyházfő más helységbeli küzdőtársai, barátai is. Az emlékezésre való ráhangolódásképpen ugyanakkor archív fényképeket vetítettek a falra.
Az egybegyűlteket Hermán M. János teológus, egyetemi lelkipásztor köszöntötte, magyarul és románul egyaránt. Ezután Kovács Zoltán főgondnok elevenítette fel az 1989-es fordulat utáni történéseket, azt az időszakot, amikor stratégiát és programot kellett szabni az egyháznak. Beszédében azt emelte ki, hogy a volt püspök mindig rávilágított a lényegre, az egyenes szókimondás embere volt még akkor is, ha ez sokakban ellenérzéseket váltott ki. Tolnay István előadótanácsos, a PUPA kurátora tanügyi szemszögből tekintett vissza az elmúlt két évtizedre. Úgy vélte: a KREK kezdeményezőként és helyzetteremtőként lépett fel, együtt tudott lélegezni kettős kisebbségben élő híveivel.
Levetítették az interjút
A köszöntő- és méltató beszédek után levetítették azt az interjút, melyet Gergely Gizella készített Tőkés Lászlóval a Duna Televízió számára eddigi közéleti tevékenységéről. Ezután a tavaly visszavonult püspök nyilvános párbeszédet folytatott újságírókkal, Rais W. István, Dénes László és Fábián Tibor főszerkesztőkkel, valamint Gazda Árpád főmunkatárssal. A körülbelül másfél órás beszélgetés kezdetén szóba került az az időszak is, amikor Tőkés Lászlót fiatal lelkipásztorként még antiklerikális és antiepiszkopális gondolatok foglalkoztatták, majd természetesen az 1989 utáni történésekre terelődött a figyelem.
A volt egyházfő úgy vélekedett: a két évtizede folyó fárasztásos politika eredményeképpen erőtartalékaink kifogyóban vannak. “Megtörténhet, hogy hiába álmodozunk az igéret földjéről, nem leszünk képesek rá, hogy átlépjük a Jordánt, mert sehol sincs megírva, hogy sikerülni fog”, fogalmazott. Hozzátette: bár számos eredményt elértünk, a befektetett energiát figyelembe véve nem lehetünk elégedettek. A kezdeti lendület megtorpant, “ahhoz, hogy megéljünk, többre van szükség”. Aggasztó, hogy mindenütt gondban vannak a határon túli magyarok, az egyházi téren is elhidegültek a kapcsolatok, “saját gyarlóságunk és a titkosszolgálati manipuláció pedig oda vezetett, hogy a magyarság szétesett és megosztott”. Meglátásában ugyanakkor most az út felénél járunk, és kedvező jelek (magyarországi változások, európai lehetőség) mutatkoznak arra, hogy ebből a helyzetből kilábaljunk, ehhez azonban összefogásra van szükség.
Erkölcspolitikát folytat
Püspöki tevékenységéről szólva Tőkés László fontosnak tartotta kiemelni: nem olyan értelemben diktált dokumentumokat vagy munkatempót a munkatársainak, hogy a szava parancs volt, hanem adekvált módon szerette megfogalmazni a határozatokat, s erről akarta meggyőzni a közgyűléseket is. “A parancsuralmi kormányzás haszontalan, mert visszaüt”, közölte. Sokan azzal vádolják, hogy önkényesen meghosszabbította a mandátumait, azonban a valóságban az történt, hogy akaratán kivül, menet közben változtak a törvények, hangsúlyozta. Mások azért kritizálják, mert egyaránt foglalkozik egyházi és politikai ügyekkel is, de annyi baj legyen, ha néha túlságosan összekeveri a kettőt, mert “szekularizált világunkra ráfér a keresztvíz”. Meglátásában egyébként ő erkölcspolitikát folytat , mert “Erdély és a népünk ügyét nem lehet száraz politikai ignoranciával kezelni”. A volt püspök ugyanakkor arra figyelmeztetett: MSZP-s és SZDSZ-s veszély van a református egyházban (titkosszolgálati múltak, liberális- individualista magánkegyesség), ezért sem lényegtelen, hogy milyen utat követünk, ki következik a sorban.
Vita a KAT-ról
Amikor az újságírók az RMDSZ-ről kérdezték, az EP-alelnök az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) aznapi, marosvásárhelyi összejövetelét említette. Megítélésében szinte szakításra került sor, végül mentették a menthetőt, s abban állapodták meg Markó Bélával, hogy Tusványoson folytatják. A vita tárgyát a Kulturális Autonómia Tanács képezte, Tőkés László szerint az oportunista RMDSZ egypártrendszerben gondolkodik, azt szeretné ugyanis, hogy a KAT a saját intézménye legyen, s csupán magának vindikálná a pénzelosztás felelősségét.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2010. június 28.
Van ok a reménykedésre – Húsz évről, püspöki szolgálatról egy esetben
A pusztai vándorlás útjának felén elnevezéssel tartottak pénteken fórumot Nagyváradon. A református püspöki palota díszterme színültig megtelt a rendezvényre, amelyen TŐKÉS LÁSZLÓ mintegy búcsút vett a várostól, a királyhágó-melléki egyházkerülettől annak apropóján, hogy nemrégiben az Európai Parlament alelnöki tisztségébe választották meg. Az eseménnyel – amint mondta – köszönetét fejezte ki a támogatásért. Egy vetített filmben, majd a helyszínen készített interjúban szólt az elmúlt húsz esztendőről, mely alatt püspökként tevékenykedett Váradon, beszélt ennek sikereiről, kudarcairól és a jövőről is.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) védnökségével a Pro Universitate Partium Alapítvány szervezte est kezdetén Hermán János előadótanácsos köszöntötte az egybegyűlteket. A KREK főgondnoka, Kovács Zoltán az eltelt húsz évet elemezve beszámolt az egyházkerület strukturális átszervezéséről, újjá-, illetve megteremtésének mikéntjeiről. Beszélt a kezdetekről, amikor is „a bibliai pusztához hasonlatos állapotok uralkodtak a KREK-ben”. Szólt a vezetőről, Tőkés László püspökről, aki csapatával egységbe kovácsolta a darabokban lévő egyházkerületet. A folyamatot megfékezni akarókról is beszélt. Tolmácsolta az egyházkerület jelenlegi püspökének, Csűry Istvánnak az üdvözletét, aki nem lehetett jelen az esten. Megköszönte Tőkés eddigi tevékenységét, és ennek folytatását kívánta, valamint további támogatásukról biztosította. Ezt alátámasztva a sokadalom felállva tapsolta meg az EP-alelnököt.
Mindössze tíz perc állt rendelkezésére Tolnay István előadótanácsosnak, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsa ügyvezető elnökének ahhoz, hogy összegezze az egyházkerület oktatásügyi teljesítményét. Amint rámutatott, e témában is – a temesvári események szellemében – mindig kezdeményezni akart és tudott a KREK. Az egyházi oktatás visszaállítása a Sulyok István Főiskola létrehozásával kezdődött, ez teljesedett ki előbb a PKE létrehozásában, majd az ökumenikus keresztény egyetem akkreditálásában. Utóbbi tulajdonképpen azt is jelenti, hogy a Bolyai Egyetem megszüntetése óta az első önálló magyar felsőoktatási intézmény jött létre Romániában. Persze szólt a többi egyházi intézményről is, az óvodákról, iskolákról, amelyekben összességében háromezren tanulnak.
A Duna Televízió Gergely Gizella váradi tévés által készített félórás nagyinterjúját vetítették le ezután. Tőkés László püspöki szolgálatának közel két évtizedére tekintett vissza ebben. A képkockák után az előszóé volt a főszerep. Rendhagyó sajtóbeszélgetésben faggatta a leköszönt püspököt, az EP alelnökét lapunk főszerkesztője, Dénes László, a Harangszó főszerkesztője, Fábián Tibor, a Krónika főmunkatársa, Gazda Árpád és a Bihari Napló főszerkesztője, Rais W. István.
Számos kérdést tettek fel az újságírók, a válaszokból összességében kibontakozott mind a személyiség rajzolata, mind a korszak képe meghatározó alakjának szemszögéből, és a jövővel kapcsolatos mikéntekről is szó esett. Mindjárt az első kérdésekre, Gazda Árpádéra válaszlova Tőkés elmondta, hogy nagy alázatra késztette a püspöki szolgálat. Fábián Tibor kérdésében visszautalt a címbeli képre, s arra volt kíváncsi, hogy az egyház mennyire fáradt bele a vándorlásba a táv felénél. Az is megtörténhet, hogy mindössze álmodunk az ígéret földjéről – szemléltette az interjúalany válaszában, hogy korántsem biztos, siker koronázza-e a küzdelmeket. Szólt arról, hogy a kifárasztásra már a legelejétől fogva törekedtek. Ezzel magyarázta azt, hogy a húsz év alatt, noha sokat sikerült elérnie az egyháznak, a romániai magyarságnak, összességében nem azt hozta a korszak, amit reméltünk. A taktika eredményeként szétforgácsolódtak erőink, mindazonáltal a táv felénél kedvező előjeleket is mutatkoznak – biztatott Tőkés. Honnan az energiája? – tudakolta Rais W. István. Az EP-képviselő, -alelnök kifejtette, hogy nem herkulesi az ereje, inkább gyengeségének tudatában képes harcolni, a hite ad erőt. „Az aratnivaló sok, a munkás kevés” – vázolta a szomorú közállapotokat Tőkés Gazda egy újabb kérdésére felelve. Mind a hitet, mind a szürkeállományt ritkította a kommunizmus a kontraszelekciójával.
A Reggeli Újság főszerkesztője aktuálpolitikai kérdéssel nyitott, s mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökétől tudakolta, hogy miért nem egyeztek meg semmiben az RMDSZ-szel az aznapi kolozsvári találkozón. Holott formális gyűlésnek gondolták, majdhogynem teljes szakításba fulladt a gyűlés – árulta el Tőkés –, mindazonáltal legalább a folytatásban sikerült megállapodniuk. A kérdések sorában újra Dénes Lászlónak válaszolva elmondta, hogy az Európai Unióban egyenrangú partnerek vagyunk magyarként, azaz van ok a reménykedésre.
Záró momentumként Tőkés László kifejtette, hogy a rendezvénnyel – amely visszaemlékezés püspökké választásának huszadik évfordulójára is – köszönetét akarta kifejezni a közösségnek. A Szózat eléneklésével fejeződött be az est, a jelenlévők az előcsarnokban kiállított képeket nézegetve a két évtized fontos eseményeibe csöppenhettek vissza.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. október 1.
Tanévkezdés a jubileum jegyében
A Nagyvárad-Újvárosi református templomban tartott péntek délelőtti ünnepélyes tanévnyitóval hivatalosan is kezdetét vette a tizedik egyetemi tanév a Partiumi Keresztény Egyetemen.
Pénteken délelőtt ünnepélyes tanévnyitóra került sor a Partiumi Keresztény Egyetemen. Idén – jubileumi év lévén – a tizedik generáció kezdheti el tanulmányait a Sulyok István Főiskola jogutódjaként megalakult, immár államilag is elismert tanintézet falain belül. A tanévnyitó alkalmából mintegy háromnegyedig megtelt a Nagyvárad-Újvárosi templom, többségében elsőévesek, az egyetem oktatói és a meghívottak töltötték meg az istenháza padsorait. Az ünnepi istentiszteleten Csűry István püspök hirdette az igét a Zsoltárok könyve 91 fejezetének 9-12 versei alapján. Az úgynevezett tanító zsoltárban Isten pedagógiája érvényesül, mely mindennapi életünk meghatározója kell legyen. Az igei szakaszok azt az üzenetet hordozzák, hogy ha életünkben a bizonytalanság lesz úrrá, akkor is ott lesz egy kéz, mely felemel oltalmat nyújt és vezet. Hermán M. János köszönte meg az igehirdető szolgálatát, majd üdvözölte név szerint is a meghívottakat.
Fogadalom-tétel
Tolnai István, előadó-tanácsos, a PKE megbízott elnöke történelmi visszatekintője során arra hívta fel az elsőévesek figyelmét, hogy legyenek méltóak az egyetem örökségéhez, hiszen kitartó munka és hit kellett ahhoz, hogy PKE elnyerje azt a szerepét, amit jelenleg betölt. János Szatmári Szabolcs rektor ünnepi beszédében arra buzdította az új hallgatókat, hogy legyenek önállóak, ambiciózusak, szorgalmasak. Lássák meg az egyetem adta lehetőségeket és ne tartozzanak azon egyetemisták csoportjához, akik úgy akarnak eredményeket elérni, hogy közben nem tesznek semmit érte. A rektor hivatalosan is bejelentette, hogy az új tanévben hozzálátnak az új főépület építéséhez. A továbbiakban ünnepi beszédet mondtak a történelmi egyházak képviselői is: Mátyás Attila az evangélikus, Szabó Ervin a római-katolikus, Buzogány-Csoma István az unitárius egyház nevében. Dávid László, a Sapientia rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulás nem szégyen viszont a tudatlanság az. Az ünnepi hangulatot emelte két másodéves zene szakos hallgató illetve Kristófi János orgonaművész közreműködése. Szilágyi Mátyás főkonzul levelét Hermán M. János előadó-tanácsos olvasta fel. A tanévnyitó utolsó részében Ráksi Lajos, új egyetemi lelkész köszöntötte a hallgatóságot. Elmondta: örül, hogy immáron tagja lehet a Partiumi Keresztény Egyetem közösségének. Végezetül az elsőévesek hangos szóval fogadalmat tettek, hogy hűek lesznek az egyetem által szem előtt tartott keresztény és nemzeti értékrendhez. A mintegy két órás ünnepség nemzeti imánk eléneklésével zárult.
Mészáros Tímea, erdon.ro2010. december 16.
Tovább kell harcolni
A trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerület keleti részét – 183 egyházközség és majd kétszázötvenezer református hívő – Romániához csatolták. Egy új egyházkerület létrehozását és megszervezését tűzték ki célul az 1920. december 14-én Nagyváradon megtartott közgyűlésen, amelynek a 90. évfordulójára emlékeztek tegnapelőtt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) székházának Bartók-termében.
A sokak által remélt nagy érdeklődés elmaradt, mintegy ötven ember tekintette meg az áhítattal és zenés produkcióval egybekötött szimpóziumot. Elsőként Csűry István, a KREK idén újraválasztott püspöke tartott nyitó áhítatot. A zsidókhoz írt reményt sugalló levélből (6,18-20) olvasott fel, majd az ige szimbolisztikáját magyarázta és transzponálta a hányatott sorsú, szétdarabolt magyar nemzetre. „Eltelt kilencven esztendő, és kisebbségben élünk. Olykor bizony nem örvendetes az életünk, néha halkabban, néha hangosabban mondjuk ezt ki” – mondta a püspök, a reményvesztés okait pedig Isten igéjétől való elfordulásban látta. „A nagy ellentétek emberei vagyunk” – folytatta, majd a magyar nemzetről beszélt, amely bár hatalmas sikereket ért el és akadályokat döntött le a történelem folyamán, olykor mégis a legkisebb gondokkal volt képtelen szembenézni és megküzdeni.
A továbbiakban Boros Konrád Erzsébet Katalin (ének) és Letiţia Chirodea (zongora) tanárnők, egyetemi előadók zenei produkciója következett, akik Verdi, Mozart és Liszt műveiből adtak elő részleteket.
Ezek után három előadást követhettek figyelemmel a megjelentek, melyek a 19. század eleji Kárpát-medencében lezajlódó történelmi eseményeket tárták fel.
Kupán Árpád nyugalmazott történelemanár, közíró Sulyok István néhai püspök életébe, illetve kiemelkedő szellemi és anyagi munkásságába nyújtott betekintést. A betegeken és a rászorulók támogatásán, valamint a nemzet és az egyház mellett folytatott harcokon túl olyan megvalósítások is a neve mellett szólnak, mint a KREK mostani székházának az építtetése, amely eredetileg református középületnek, kultúrpalotának és ipariskolának készült.
Hermán M. János lelkipásztor, a teológiai tudományok doktora az első világháború körülményeit, majd a trianoni döntés következményeit taglalta, illetve a KREK megalapításának nehézkes útjáról beszélt. Az új egyházkerület megszervezésével és vezetésével Sulyok István rangidős esperest, valamint Domahidy Elemér rangidős gondnokot bízták meg. A román kormány azonban majd két évtizedig, 1939. november 23-áig nem ismerte el jogi személynek az egyházkerületet. Ezt követően Sulyok Istvánt a rá következő év májusában hivatalosan is püspökké választhatták.
Pálfi József lelkipásztor, teológiai doktor az 1940-es második bécsi döntést, majd az 1947-es párizsi békét követő visszacsatolásokról, illetve ezeknek az egyházkerületre gyakorolt óriási hatásairól beszélt. Miután Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt, két évtizednyi keserves harc után a román kormány előtt is elismert KREK-et a Tiszántúli Református Egyházkerület ismét bekebelezte, pedig ez ellenkezett a helyiek akaratával. „Ez a kerület már kész volt” – emelte ki Pálfi tiszteletes. Hét év múlva pedig megtörtént az, amire senki sem számított: a visszaszerzett hajdani magyar területeket, közöttük Észak-Erdélyt ismét elcsatolták, ez a fordulat pedig hatalmas csapást mért a már megalapított, majd bekebelezett, és immáron ismét védtelenül álló egyházkerületre.
Az előadásokat hozzászólások, illetve kérdések követték, egyesek borúsan, mások derűsen látták a magyarság, valamint az egyház jelenlegi, illetve jövőbeli sorsát, de abban valamennyien egyetértettek, hogy a harcot, melyet kilencven éve megkezdtek, folytatni kell.
Balla Sándor, Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. december 21.
Könyvbemutató és lelkész-beiktatás az Új Ezredév Református Központban
Megemlékezés Újvárossy Ernő sírjánál
A forradalom 21. évfordulója alkalmából Újvárossy Ernőről emlékezett meg vasárnap délután Tőkés László EP-alelnök, Hermán János és Tolnay István egyházkerületi tanácsosok, Gazda István, az Új Ezredév református gyülekezet lelkipásztora és a gyülekezet néhány tagja a temesvári forradalom első halottjának kopjafájánál, az erzsébetvárosi temetőben.
A temetői áhítat során Hermán János egyháztanácsos felidézte az 1989-es belvárosi templombővítés kulcsembere, Újvárosi Ernő helytállását, aki a folyamatos zaklatások ellenére kiállt egyháza mellett és mindent megtett az építkezés előremozdítása érdekében. Halálának valódi oka máig ismeretlen, 1989. szeptember 18-án találták meg a holttestét a városszéli erdőben. Néma tüntetéssé alakult temetésén Farkas Árpád Avaron című versét idézték („Orra bukva az avaron / a veszélyt megkeresni, derékig csonterdőben is / csak menni, egyre menni”) A megemlékezés résztvevői a kegyelet koszorúját helyezték el Újvárossy Ernő kopjafájánál.
A megemlékezések az épülő Új Ezredév Református Központban folytatódtak, ahol Tőkés László EP-alelnök részvételével mutatták be G. Mátyus Melinda Színről színre – A temesvári református egyházközség forradalma 1989-ben című kötetét. A kötetből Balázs Attila színművész, a Csiky Gergely Színház igazgatója olvasott fel részleteket, Czári Tibor zeneszerző élő zongorajátékától kísérve. G. Mátyus Melinda könyvét Demeter Szilárd mutatta be, aki szerint a Színről színre című kötetben a református gyülekezet tagjainak személyes történeteiből mozaikszerűen áll össze az 1989-es forradalom története.
A könyvbemutatót követően ünnepi istentisztelet keretében került sor Gazda István lelkipásztor beiktatására. Igét hirdetett és a beiktatási szolgálatot elvégezte Tőkés László. A rendhagyó módon csak 12 év után beiktatott templomépítő lelkipásztort köszöntötték az egyházkerület és az egyházmegye jelenlevő lelkipásztorai, a történelmi egyházak, az RMDSZ és prefektusi hivatal képviselői. A jeles vendégek ez alkalommal meglátogatták az épülő Új Ezredév Református Központnak, a gyülekezeti teremnek is otthont adó E épületét. Tőkés László ez alkalommal kijelentette: reményei szerint a temesvári forradalom 25-ik évfordulóján (2014 decemberében –szerk.) sor kerülhet a Makovecz Imre által tervezett temesvári Református Központ felavatására.
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)2011. április 12.
?j tervek, új vezetõ a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céhben
A magyar költészet napja volt az egyik témája annak a tegnapi sajtótájékoztatónak, amelyet Tõkés László, az EP alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott nagyváradi irodájában. Verses gondolatokkal indította a tájékoztatót, röviden beszélt József Attila költészetérõl, s rámutatott arra a sajnálatos jelenségre, amelyet mai napig éltetnek egyes magyarországi és romániai magyar szocialista és balliberális pártok vezéralakjai, amikor József Attilát proletár, baloldali költõnek állítják be. A magyar költészet napján fel kell hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy kulturális örökségünk kincseit senki ne sajátítsa ki, ne állítson ezekrõl valótlanságot. Az EP alelnöke elmondta, március végén Schmitt Pál magyar államelnökkel megállapodtak abban, hogy az UNESCO Világörökség, valamint az Európai Kulturális ?rökség mintájára kezdeményezik a aq Programjának beindítását, amely olyan kiemelt jelentõségû történelmi és kulturális helyszíneket foglalna magába, ahová minden magyar embernek illõ volna ellátogatni életében legalább egyszer.
Tõkés közölte azt is, hogy március elsejétõl a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma új igazgatót nevezett ki az alapítvány által mûködtetett Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh (PMMC) élére, Mostis Gergõt, a Partiumi Keresztény Egyetem volt hallgatóját és szóvivõjét, aki az elmúlt években tanúbizonyságot tett szervezõi rátermettségrõl. A PMMC volt igazgatójának, Barabás Zoltánnak megköszönték több esztendeig tartó munkáját, õ a következõkben új posztot fog betölteni. Az új igazgató is szót kapott, s röviden ismertette azokat a terveket, amelyeket a jövõben meg szeretne valósítani. Kiemelte azt, hogy meglátása szerint a váradi és talán egész erdélyi magyar kulturális életünk azért laposodott el az elmúlt két évtized alatt, mert sokan a kulturális rendezvényeket egyszerûen a politika eszközévé degradálták. Márpedig ezt nem szabad és nem is lehet megengedni egyetlen politikai vonulatnak sem, sommázott Mostis, hozzáfûzve, azon lesz, hogy a PMMC rendezvényein a kultúra kultúra maradjon, nem pedig a politikusok felvonulási terepe.
Azt is megtudtuk, hogy a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh és a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság közösen útjára indítja az ?lõ Partium elnevezésû honismereti és kulturális turisztikai programot. Ennek célja, hogy felelevenítsék és a köztudatba visszaemeljék a hosszú évtizedekig feledésre kárhoztatott Partiumot.
A sajtótájékoztató után Tõkés László is részt vett azon a koszorúzáson, amire csak a sajtó volt hivatalos. A magyar költészet napja alkalmából József Attila szobránál tisztelgett több magyar szervezet képviselõje: János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Csûry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Hermán M. János elõadó-tanácsos; Mostis Gergõ, a PMMC új igazgatója, illetve az EMNT bihari szervezete részérõl Török Sándor megyei elnök és Nagy József Barna ügyvezetõ elnök. Az Erdélyi Magyar Ifjak váradi szervezetét Csomortányi István elnökségi tag képviselte.
Szõke Mária, Reggeli ?jság
Erdély.ma2011. április 18.
A protestáns egyházak helyzete Trianon után
Nagyvárad - Trianon utáni változások a partiumi protestáns egyházak életében címmel tartottak konferenciát pénteken Nagyváradon, szombaton pedig ?rmihályfalván. ?rdekes elõadások hangzottak el, bár az érdeklõdõk száma a megszokottnál is kisebb volt.
A Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem közös szervezésében két napos konferenciára került sor Trianon utáni változások a partiumi protestáns egyházak életében címmel. Az elõadás-sorozat péntek reggel kezdõdött Nagyváradon és szombat délután ért véget ?rmihályfalván. A Nagyvárad-?jvárosi Református Egyházközség imatermében péntek reggel maroknyian gyûltek össze a kezdési idõpontra, így családias légkörben hallgathattuk meg Herdean Gyöngyi lelkipásztor áhítatát. Az elõadások közben folyamatosan gyarapodott az érdeklõdõk száma is a szépen felújított imateremben. A tiszteletes asszony a Zsoltárok könyvébõl olvasott fel néhány igeszakaszt, melynek mondanivalója, hogy Isten mindig újabb és újabb képességekkel áld meg bennünket annak érdekében, hogy megváltozott élethelyzeteinkben is kitartsunk és meglássuk az ? hatalmasságát. A igehirdetés után Dr. Hermán M. János, a Teológiai Intézet igazgatója, az esemény fõszervezõje köszöntötte a megjelenteket. Megtudhattuk, hogy a tavaly decemberben volt az elsõ olyan konferencia, mely a trianoni békediktátum utáni idõszakkal foglalkozott a partiumi református egyház tükrében. A tavalyi konferencia folytatásának tekinthetõ a hétvégi rendezvény is.
Unitáriusok Trianon után
Az elõadások sorát Dr. Czire Szabolcs kezdte meg Az unitáriusok vallásosságának alakulása Trianontól napjainkig címû értekezésével. Az unitárius teológiai professzor elõadásában elhangzott, hogy Trianon elõtt az unitarizmust a jövõ vallásának tartották Erdélyben, de abékediktátum okozta lelki trauma megtörte a vallás térhódítását. Az ezt követõ idõszakban, amikor is az 1949-es iskolareform következtében beindul a protestánsok közös papképzése, a reformátusok pozitív hatást gyakoroltak az unitáriusokra, ugyanis a liberális, humanista irányból egy biblikusabb hozzáállás irányába terelték a vallást. Az elõadó végezetül egy vallásszociológiai felmérés eredményét is ismertette. Buzogány Csoma István elõadásának címe: A Nagyváradi Unitárius Egyházközség megalakulása és mûködése a Trianont követõ idõszakban volt. Megtudhattuk, hogy a Nagyvárad-Bihari Unitárius Egyházközség gyülekezeteinek megalakulásához számos regényes adalék fûzhetõ. A gyülekezet megalakulási közgyûlése 1933-ban volt, majd újraalakulása 1947-ben. Számos intrika elõzte meg a váradi, illetve bihari unitáriusok szervezõdését. Templomuk 1935-ben épül, de már 1966-ra a gyülekezet nincstelensége miatt szégyenletes állapotba kerül. A tiszteletes kiemelte, hogy példaértékû lehet az, hogy a gyülekezetek megszervezésében mindig a világiak fogtak össze.
Zsebkendõs szavazás
Soós József Tamás gyantai lelkipásztor elõadása a Királyhágómelléki Református Egyházkerület alapításáról, Sulyok István püspök ebben játszott szerepérõl, az egyház Trianon utáni elnyomásáról szólt, majd kitért a missziós tevékenységekre is. A konferencia elsõ napjának délelõtti elõadás-sorozatát Dr. Szendrei Ákos debreceni professzor zárta, aki Gr. Tisza István születésének 150. évfordulója alkalmából emlékezett meg a politikatudósról, a Magyar Királyság 15. miniszterelnökérõl. Elõadásában Tisza István és Justh Gyula házszabály-vitáját mutatta be, melynek fõ oka az volt, hogy Justh a vitaparlament, míg Tisza a munkaparlament híve volt. Szó volt az úgynevezett zsebkendõs szavazásról is, mely 1904-ben történt annak köszönhetõen, hogy a Tisza István miniszterelnök javaslatára a parlament elé került a Házszabály módosításának kérdése, az ellenzék azonban ellehetetlenítette a voksolást és végül zsebkendõkkel bocsátották szavazásra a vitás kérdést.
Zenei mûsor
A konferencia délutáni programjára már a Partiumi Keresztény Egyetemen került sor. Áhítatot tartott Hermán M. János, majd Dr. Chirodea Letiþia és Dr. Boros-Konrád Katalin zenei mûsorára került sor, mely nagy sikert aratott. Orosz Otília Valéria az ?jvárosi Református ?nekkar Nagyvárad mûvelõdési életében játszott szerepérõl tartott elõadást a 125 éves jubileum jegyében. Megalakulásukkor a polgárosodó Nagyváradon rangot jelentett az, ha egy polgár valamely kórus tagja lehetett. Megtudhattuk, hogy az énekkar adományaiból építették 1899-ben az ?jvárosi templom egyik karzatát. Bár a kommunizmus idején elsorvadt a kórusélet Nagyváradon, napjainkban ismét méltó helyét foglalja el a város mûvelõdési életében. Ezt követõen még további két elõadás hangzott el: Péter Csaba a presbitérium egyházépítõ szolgálatáról beszélt a Trianont követõ idõszakban, míg Hermán M. János Trianon következményeirõl a korabeli holland sajtó tükrében.
Mészáros Tímea
erdon.ro