udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
401
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 391-401
Névmutató:
Horn Gyula
1994. május 6.
Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, ha Horn Gyula, az MSZP elnöke úgy kötné meg az alapszerződéseket, hogy a határon túli magyar közösségeket nem venné figyelembe tárgyalópartnerként, az mindenütt a radikalizálódást segítené elő. Horn Gyula bizonyára arra épít, hogy a negyven évnyi proletár-internacionalista nevelés hatására a tömegek a nemzeti értékekre érzéketlenek, a rövid távú anyagi előnyöket ígérő demagógiára viszont fogékonyak. /Pesti Hírlap, máj. 6./1994. május 10.
Az Evenimentul Zilei máj. 10-i száma értékeli a magyarországi választások eredményét. Kedvezőnek tartja az első fordulóban az MSZP első helyét, mert Horn Gyuláék nagyobb rugalmasságot ígértek a magyar-román viszony rendezésében, illetve azzal nyugtatták meg román tárgyalópartnereiket, hogy a legszükségesebbre faragják le az RMDSZ támogatását. /Magyar Nemzet, máj. 11./1994. május 11.
Az Média újraközölte Tabajdi Csaba és dr. Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének cikkét. Az előbbi azt hangoztatta, hogy nem tartható a jelenlegi kormánykoalíciónak az a felfogása, mintha a határon túli magyarok ügye fontosabb lenne a belső átalakulásnál, demokratizálásnál. Az MSZP -s képviselő több pontban bírálta az eddigi kormánypolitikát. Entz Géza összefoglalta a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentőségét, feladatkörét és kétségbe vonta Horn Gyula, az MSZP elnöke tervének helyességét a hivatal felszámolására. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., máj. 11./ Tabajdi Csaba: Fordulat kell a magyar kisebbségi politikában /Népszabadság, ápr. 11./ Dr. Entz Géza: Előre vagy vissza? /Népszabadság, máj. 2./1994. június 1.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke gratulált Horn Gyulának, az MSZP elnökének a választási eredményhez. Bízik abban, hogy mielőbb találkoznak és véleményt cserélnek az MSZP és az RMDSZ együttműködéséről. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 295. sz., jún. 1./1994. június 1.
Tőkés László püspök Horn Gyulának, az MSZP elnökének írott levelében jókívánságait küldte választási győzelme alkalmából. Reméli, hogy az új kormány folytatni fogja az Antall József nevével fémjelzett nemzetpolitikát. Az erdélyi magyarság elvárásai változatlanok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./1994. június 11.
Kormányzati programunkban az egyik kiemelt prioritás a határon túli magyarság létfontosságú autonómiatörekvéseinek támogatása -írta Horn Gyula választáviratában, melyet Markó Bélának, az RMDSZ elnökének küldött, megköszönve jókívánságait. Azonban Horn üzenete csak az RMDSZ Tájékoztatóban jelent meg /a magyarországi sajtóban nem/, ezt vette át a román hírügynökség /jún. 9-én/, majd ennek alapján adtak hírt a választávirat tartalmáról a magyarországi napilapok jún. 11-én. Egyedül az Új Magyarország közölte, hogy a táviratot csak az RMDSZ kiadványa közölte, a többi napilap ezt nem említette. /Új Magyarország, jún. 11./ Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 10-i sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az etnikai alapú autonómia ellenkezik az európai normákkal. Romániában "ilyen autonómia megadásáról a magyarlakta területeken szó sem lehet". Egyrészt azért, mert ez "bantusztanizálná a magyar kisebbséget, illetőleg a túlnyomórészt magyarok lakta területeken élő román lakosságú településeket", másrészt "az etnikai alapú autonómia megvalósítása dinamittal aknázná alá a román állam egységét." /Népszabadság, jún. 11./1994. június 24.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 24-i sajtóértekezletén a Mátyás-szoborral kapcsolatban elhangzott kérdésekre közölte: Iliescu elnök javasolta a Kolozs megyei prefektúrának, szervezzen megbeszélést az összes érdekelt féllel, hogy elkerüljék a feszültség eszkalációját. Chebeleu mesterségesnek mondta a feszültséget, hozzátéve: "Az utóbbi időben egyes gesztusok és akciók túlpolitizálása figyelhető meg." A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron "keltett lárma valójában nem annyira a belföldi füleknek szól, mint inkább az eljövendő budapesti vezetőségnek. Pontosabban Horn Gyulának és Pethő Ivánnak, a legutóbbi magyarországi választások fő nyerteseinek, akik síkraszálltak a szomszédokkal való történelmi megbékélésért." A konfliktusnak az lenne a szerepe, "hogy bebizonyítsa a magyar vezetők számára: a román-magyar megbékélés nem lehetséges, tehát tovább kell követni Antall József és Boross Péter politikáját a romániai magyar kisebbséggel szemben." /Népszabadság, jún. 25./ 1994. június 25.
A romániai magyarság körében a magyarországi választások eredménye, a szocialisták győzelme aggodalmat keltett, így Horn Gyula és Gherman szegedi találkozója és Horn kijelentése, hogy ő Antalltól eltérően nem 15, csak 10 és fél millió magyar miniszterelnökének érezné magát. A szocialisták újabb állásfoglalásainak köszönhetően /továbbra is felvállalják a magyar kisebbség küzdelmét, autonómiára törekvését/ a helyzet javult, Tőkés László püspöknek Horn Gyulához intézett üdvözlő távirata oldotta a feszültséget. Az RMDSZ továbbra is elvárja Magyarország erkölcsi és diplomáciai támogatását, értékeli a jelent Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. /Magyar Nemzet, jún. 25./1994. június 29.
A Mátyás-szobor próbaköve a romániai magyarság helyzetének, a romániai jogállamiságnak és demokráciának - állapította meg Tőkés László püspök az Új Magyarországnak adott interjújában. Demokratikus államban nem történhet meg, hogy ugyanazon időben eltávolítják egy humanista keresztény uralkodó szobrát, miközben szobrot kívánnak emelni a diktátor és tömeggyilkos Ion Antonescunak. - A távozóban levő magyar kormány szakított egy több évtizedes nemzetellenes politikai szemlélettel, az ún. "aradi típusú" politizálással. Tőkés László nem ért egyet az alapszerződéssel kapcsolatos felelőtlen ígérgetésekkel. Ilyen elhangzott Horn Gyula és Göncz Árpád elnök részéről. Michal Kovác és Göncz Árpád Amerikában köttetett barátságára nem lehet építeni a két ország közötti alapszerződést. /Új Magyarország, jún. 29./ 1994. július 3.
Tabajdi Csaba, az MSZP kisebbségi szakértője nem tartotta szerencsésnek Antall József kijelentését, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, ugyanígy szerencsétlennek tartja, Horn Gyula leendő kormányfőét is, aki 10,4 millió magyarországi állampolgár miniszterelnöke kíván lenni. A megalakuló kormánynak meg kell nyugtatni a határon túli magyarokat. Az alapszerződésben rögzíteni kívánják a kisebbségi jogok biztosítását is. - A kisebbségi megmaradás elemi feltétele az autonómia. /Vasárnap (Budapest), júl. 3./ 1994. július 8.
Balogh Edgár próbálta meggyőzni Fábián Ernőt, aki Emelkedésből hanyatlás címen borúlátó képet adott a magyarországi választások eredményéről a Háromszék hasábjain, hogy a szocialista eszmék nem azonosak a "terrorrá silányodott" gyakorlattal. A reformszocialisták, Horn Gyula, Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Ilia Mihály "népben-nemzetben" gondolkodó humán-szocialisták. Egyetért viszont Fábián Ernővel akkor, amikor figyelmeztet: "...ügyelni kell azokra a múltból itt maradt kísértetekre, akik az ajtóban leselkednek, mindenképpen vissza szeretnének térni". /A Hét (Bukarest), júl. 8./1994. július 13.
Horn Gyula miniszterelnök-jelölt eljuttatta a kormányprogram tervezetének a határon túli magyarságot érintő fejezeteit a környező országokban működő magyar politikai és érdekvédelmi szervezeteknek, az egyházfőknek, művelődési egyesületetek vezetőinek és kiemelkedő személyiségeknek és kérte, tegyék meg észrevételeiket. A címzettek között van Tőkés László, Sütő András, Takács Csaba. /Új Magyarország, júl. 13./ 1994. július 13.
Románia szeretné, ha a Közép-európai Kezdeményezés trieszti csúcstalálkozóján Vacaroiu találkozna az új magyar kormányfővel, Horn Gyulával, közölte júl. 13-i sajtótájékoztatóján Mircea Geoana külügyi szóvivő. /Magyar Hírlap, júl. 14./ 1994. július 15.
Júl. 15-én beiktatták Magyarország új miniszterelnökét, Horn Gyulát, aki júl. 15-én letette az esküt. /Magyar Nemzet, júl. 16./1994. július 15.
Horn Gyula miniszterelnök júl. 15-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Markó Bélát, az RMDSZ elnökét meghívta, a jövő héten látogasson Budapestre és közösen tekintsék át az RMDSZ új koncepcióját. /Magyar Hírlap, júl. 16./1994. július 16.
Júl. 16-án Triesztben, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Horn Gyula miniszterelnök megbeszélést tartott Moravcík szlovák, majd Vacaroiu román miniszterelnökkel. A román kormányfővel folytatott megbeszélésen részt vett a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Kovács László is. Egyetértettek abban, hogy mihamarabb alá kell írni az alapszerződést. Magyarország elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön az alapszerződésbe. A magyar fél fölvetette a határokon uralkodó állapotokat. Vacaroiu javasolta, hogy tegyék rendszeressé a külügyminiszterek találkozóit és tartsanak miniszterelnöki találkozót. /Népszabadság, júl. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Horn Gyula beszámolt Vacaroiu kormányfővel való tanácskozásáról. Tisztázta, hogy azért hozta szóba az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, mert nemzetközi kötelezettségekről van szó, legyen az az oktatási törvénytervezet, a magyarság bevonása a privatizációs folyamatba vagy a Mátyás-szobor. Vacaroiu jelezte, hogy Horn Gyula korábbi üzenete alapján a szobor esetében lépett a központi hatalom, hogy megfékezze a kolozsvári nacionalistákat. - Megállapodtak, hogy az alapszerződés ügyét a két külügyminiszter feladatául teszik, készítsenek leltárt a vitás kérdésekről és tegyenek javaslatot azok megoldására. A magyar miniszterelnök szóba hozta a határátkelőkön kialakult helyzetet, szükség lenne a vámkezelő személyzet bővítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./ 1994. július 18.
Az új magyar kormányprogramból a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatos részt emelték ki a román lapok. Az Adevarul címében is kiemeli, hogy Horn Gyula mindössze tízmillió magyar miniszterelnökének vallja magát. /Magyar Hírlap, júl. 18./1994. július 19.
Horn Gyula véleményezés céljából eljuttatta a kormányprogramot mintegy félszáz határon túli vezetőnek. Sütő András szerint egy pusztán ígérgetésre épülő alapszerződés még akkor is katasztrofális kompromisszum lenne, ha garanciák, gyakorlatilag soha számon nem kérhető vállalások egészítenék ki. Sütő "tragikus tévedésnek" tartja, hogy adottak volnának a történelmi megbékülés feltételei. A feltétel az lenne, ha a román vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzeti államot. /Népszabadság, júl. 19./1994. július 19.
Az új magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos elképzeléseit értékelték az ellenzéki pártok. Csóti György /MDF/ szerint irreálisak azok a nyilatkozatok, hogy gyorsan megköthetők az alapszerződések, mert Romániában és Szlovákiában az uralkodó politikai körök az ott élő magyarság politikai követeléseit nem kívánják kielégíteni. Rossz üzenet a határon túli magyarság részére az, hogy Horn Gyula tíz és fél millió magyar miniszterelnöke akar lenni. "Figyelembe kell vennünk szomszédaink sérelmeit, de nem lehet saját érdekeinket föladni." Csépe Béla /KDNP/ hozzátette, hogy amennyiben Horn Gyula valóban felelősséget érez a határon túli magyarokért, azt a gyakorlatban be is kell majd bizonyítania. Úgy véli, hogy az Antall-féle kisebbségi elképzelésekhez képest ez a mostani visszalépés. Torgyán József /FKGP/ a hatpárti konszenzust sürgette. Kövér László /Fidesz/ úgy látja, hogy a koalíció pártjainak álláspontja habozó, ő is a hatpárti konszenzust tartja szükségesnek. /Új Magyarország, júl. 19./1994. július 20.
Júl. 20-án Horn Gyula miniszterelnök Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba politikai államtitkár jelenlétében a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A kormányprogram tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeket alapvető fontosságúnak tartanak, például azt, hogy a határon túli magyarságot érintő kérdésekben kikérik az érintettek véleményét, mondta Markó Béla. A "magyar kormány is igényli, hogy ebben az alapszerződésben konkrét garanciák szerepeljenek a kisebbségi kérdés rendezésére. Egy ilyen keretszerződés nem képzelhető el megfelelő garanciák nélkül." - fejtette ki Markó Béla. Kérésekre válaszolva az RMDSZ elnöke aggályát fejezte ki e garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. "Nem hagyjuk szó nélkül a határon túli magyarokat ért különféle jogsérelmeket" - jelentette ki Horn Gyula, aki ezeket a trieszti tárgyaláson is fölvetette. Tabajdi Csaba arra a kérdésre, hogy a kormányprogram miért nem tartalmazza a kollektív jogok kérdését, kijelentette, hogy a nyugat-európai közvélemény sajnos nem ismeri el ezeket a fogalmakat. Mindez nem jelenti azt, hogy a határokon túli magyarságnak le kellene mondani azokról a tartalmakról, melyeket ezek a jogok jelentenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Tabajdi Csaba úgy fogalmazott, hogy amennyiben az alapszerződés-tervezetek nem adnak kellő garanciát a határon túli magyarság számára, a szerződést nem kötik meg. Az új kormánykoalíció nem kívánja megszüntetni a támogatást, de azt ideológiamentessé akarja tenni. - Horn Gyula kifejtette, hogy nem kívánják elkapkodni a magyar-román alapszerződést. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27./