udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
194
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-194
Névmutató:
Rus, Ioan
2001. szeptember 11.
Ioan Rus belügyminiszter meghívására kétnapos hivatalos látogatást tesz Romániában Pintér Sándor, a magyar belügyi tárca vezetője. A látogatás alkalmával sor kerül a román-magyar kormányközi toloncegyezmény, illetve az egyezményhez kapcsolódó végrehajtási jegyzőkönyv aláírására, és jegyzőkönyvet írnak alá a belügyi szakoktatás kérdéseiről is. /Román-magyar belügyminiszteri tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2001. szeptember 18.
Szept. 17-én Adrian Nastase miniszterelnök a kíséretében lévő személyekkel - Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Serban Mihailescu kormányfőtitkár, valamint népes újságíróküldöttség - egy óra késéssel érkezett Csíkszeredába. A kormányfő fogadta a katonai tiszteletadást, majd az Octavian Goga Főgimnáziumba indult, a román gimnáziumból pedig a Márton Áron Gimnáziumban tett látogatást. Az etnikumközi és a generációk közötti párbeszéd társadalma kell legyünk - hangsúlyozta a kormányfő. Nastase felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy zárjanak ki körükből mindenféle szélsőséges egyént vagy megnyilvánulást, a bölcsesség és az etnikai másság elismerése legyen a jellemző. Mindkét iskolában megtekintette az oktatási minisztérium által kezdeményezett, az iskolák számítógépekkel való ellátását célzó program részeként kapott számítógépekkel berendezett informatikai laboratóriumot, illetve könyvadományt nyújtott át az iskolák könyvtárának. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója románul és magyarul köszöntötte a vendégeket. Nastase hangsúlyozta a román nyelv mint hivatalos nyelv fontosságát. - Hargita megye mindeddig kimaradt a nagyobb infrastruktúra-fejlesztési programokból - fejtette ki Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke a kormányfőnek és kíséretének, majd vázolta a szükségleteket. Hasonló gondokat vetett fel Demeter János háromszéki megyeelnök is. Horia Granma háromszéki prefektus azt vetette fel, nincs elegendő romántanár. Javasolta, hogy az oktatási tárca támogassa brassói egyetemek román nyelvtanárképző kihelyezett tagozatainak létesítését Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. - Másként értelmezünk közös szavakat - hangsúlyozta hozzászólásában Ráduly Róbert parlamenti képviselő, példaként az autonómia fogalmát említve. Nastase a felvetett kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyénileg kell elbírálni valamennyit. A sajtótájékoztatón Adrian Nastase elmondta: a csángó-ügynek túl sok a fogadatlan prókátora, a magyar oktatás kérdése a Csángóföldön pedig túlpolitizált. Véleménye szerint a csángók nem igénylik azt. /Sarány István: Csíkszeredában járt Adrian Nastase kormányfő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./2001. október 29.
Ioan Rus belügyminisztert választotta meg elnökévé a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezete okt. 27-én tartott tisztújító közgyűlésén. A párt tiszteletbeli elnöke a megyei szervezet volt elnöke, Grigore Zanc, alelnöke pedig Vasile Soporan prefektus lett. A testület helyi szinten is elfogadta a Romániai Szociáldemokrata Párt (RSZDP) és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) Kolozs megyei szervezetének fúziójáról szóló határozatot. - Magyarország egy olyan "belső anyaországot" akar létrehozni a romániai Hargita, Kovászna és Maros megyékben, amely főszerephez jutna Erdély többi részének fejlesztésében is és ezzel gazdasági ellenőrzés alá próbálja vonni a térséget - jelentette ki Ioan Rus belügyminiszter, az Erdély szociáldemokrata programja című dokumentumot ismertetve. A miniszter szerint a román nacionalizmust az európaiság jelszavával nem támogatják, a magyar nacionalizmus abban a formában jelenik meg, hogy szükség van a romániai magyar közösség önazonosságának megőrzésére és a magyar nemzethez való tartozás. - Hargitában és Kovásznában a románok diszkrimináció áldozatai etnikai hovatartozásuk miatt, ebben a térségben a román állam jelentős mértékben elveszítette a fennhatóságát - szögezte le a belügyminiszter. Ioan Rus szerint a magyar propaganda egyik alapelemét jelenti az, hogy ösztönzik az erdélyi és az ország többi részén élő románok közti ellentéteket. A belügyminiszter úgy vélte, hogy a státustörvény éppen "az elmagyarosítást" szolgálja. Az ülésen szintén jelenlévő Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tiltakozásképpen elhagyta a termet. "A döbbenetes számomra leginkább az, hogy tíz év után is a magyar veszély felemlegetése történik meg. Amikor 1992-ben Ion Iliescut új elnökként beiktattuk tisztségébe, ugyanezeket a szavakat hallhattuk. Mindenki felállva tapsolt a parlamentben, csak az RMDSZ-frakció maradt ülve. Ezek a megfogalmazások tíz év után is érvényesek lennének?" - tette fel a kérdést a képviselő. /Ioan Rus az RMDSZ-t és a magyar kormányt bírálja. Kónya-Hamar Sándor tiltakozásképpen kivonult az ülésről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./2001. október 30.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke okt. 29-én nyilatkozott az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy Ioan Rus belügyminiszter arról beszélt: Magyarország az RMDSZ bevonásával gazdasági ellenőrzése alá akarja vonni Erdélyt. Markó emlékeztetett arra, hogy ezt a vádat az elmúlt 11 évben folyamatosan hallani lehetett. Az éppen hatalmon lévő kormánytól függően hol nyíltan, hol a kulisszák mögött ellenezték az Erdélybe jövő magyarországi befektetéseket. Markó úgy vélte, hogy Rus nyilatkozata azt is mutatja: a kormánypárton belül komoly zavar van. Ugyanarról a kérdésről egymásnak ellentmondó nyilatkozatok látnak napvilágot. Példaként említette, hogy Adrian Nastase miniszterelnök egyik nap azt javasolta: az RMDSZ-tagság legyen a magyar igazolvány megadásának alapja, Ioan Rus belügyminiszter másnap az RMDSZ gazdaságpolitikáját nevezte veszélyesnek Románia számára. - A gazdasági mutatók arra figyelmeztetnek, hogy Erdély ma szegény és szegényebb, mint az ország többi része. Az lenne a legrosszabb, ha valóban sikerülne elriasztani a magyarországi befektetőket - szögezte le az RMDSZ elnöke. /Markó Béla a belügyminiszter ostobaságairól. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./2001. október 30.
Dávid Ibolya magyar és Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter is részt vesz az okt. 29-én kezdődött magyar-román jogásztalálkozón Kolozsváron, melynek témája a korrupció megelőzésében és leküzdésében folytatott nemzetközi jogi együttműködés. Dávid Ibolya cáfolta Ioan Rus belügyminiszter korábbi vádjait, miszerint a magyar állam "belső anyaországot" akar létrehozni a Székelyföldön. Rodica Stanoiu tárcavezető szerint Rus a kormány álláspontját hangoztatta, a státustörvény pedig nyugtalanságot kelt Romániában. Dávid Ibolya Kolozsváron kifejtette, Ioan Rus kijelentései nem igazak, és amint a Velencei Bizottság jelentéséből is kitűnik, a magyar kormány felelősséget vállalhat a határokon túl kisebbségben élő magyarokért. "Számomra a bukaresti kormány véleménye releváns. Remélem, a belügyminiszter kampányelemeket és politikai túlzásokat tartalmazó kijelentése magánvélemény - nyilatkozta a kincses városban Dávid Ibolya. "Egy dologban azonban egyetértek a belügyminiszterrel: el kell jutni odáig, hogy ne legyen tilos arról beszélni, Erdély évszázadokon keresztül európai térség volt, jelenlegi küldetése pedig az, hogy az egész román térség európai integrációjának motorja legyen. Erdély ugyanis az a kapu, amelyen az európai gazdaság belép Romániába." Mint a magyar igazságügyi tárca vezetője elmondta, kívánatos lenne a gazdasági és politikai kérdéseket egymástól különállóan kezelni. Dávid Ibolya leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a Velencei Bizottságnak a kisebbségi jogok területén nagy előrelépést jelentő jelentése nemcsak Romániáról és Magyarországról szól, hanem több ország kisebbségi problémáit foglalja össze. "Nem vitás, hogy az anyaországnak jogában áll foglalkozni nemzettársai identitásával és gondjaival" - mutatott rá az igazságügyi miniszter, aki örömmel üdvözölné, ha Románia a határain túl élő románoknak is kedvezményeket biztosítana. "Békés megoldást akarunk - nyilatkozta a miniszter asszony. "A magyar kormány azt szeretné, ha a törvényt közösen töltenénk ki tartalommal, a közös munkához azonban nyugodt légkörre van szükség." Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter nem volt hajlandó kommentálni Ioan Rus kijelentéseit. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Stanoiu elmondta, Románia is foglalkozik a határain túl kisebbségben élő románokkal, mindezt azonban a megengedett keretek között teszi. "A magyar státustörvény nyugtalanságot keltett Romániában, amelyet ha a román kormány véleményének figyelembe vétele nélkül alkalmaznak, mindenképp alapvető változásokat idéz elő az Erdélyt érintő stratégiában" - nyilatkozta a román igazságügyi miniszter. /Lázár Lehel: Dávid: Erdélyen keresztül Európába. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./2001. október 31.
A magyar fél üdvözli, hogy Ioan Rus román belügyminiszter nyilatkozata Románia euroatlanti integrációs felkészülése jegyében az európai értékek román részről történő átvételére való törekvést tükrözte, így a magyar-román kapcsolatok összefüggésében is a szubszidiaritás, a decentralizáció és a helyi autonómia európai normáit említette - áll Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő nyilatkozatában, amely a román belügyminiszter vasárnapi kijelentéseire reagál. "Sajnálatos azonban, hogy az európai fejlődésnek ezen, ma már meghatározó és a jövőben tovább erősödő alapelvei a román értelmezésben éppen lényegükkel és az európai fejlődés kibontakozó fő vonulatával ellentétes következtetésekhez vezetnek - folytatódik a dokumentum. - Magyarország következetesen olyan politikát folytatott és folytat, amely beruházás-barát feltételeket teremtett a gazdaság- és területfejlesztésbe bekapcsolódó külföldi tőke működéséhez. A magyar fél Románia európai felzárkózásában és annak támogatásában érdekelt, így e téren is kész átadni tapasztalatait. Egy évtizede Magyarország esetében is földrajzi realitás volt az, hogy az európai gazdaság nyugati irányból lépett be. Ennek felismerése, majd kamatoztatása kétségtelenül felgyorsította az egész ország euroatlanti felzárkózását és csatlakozását. A Románia nyugati területeire, így az Erdélybe irányuló külföldi beruházások egy ilyen folyamat kiindulópontjai lehetnek. A Románia nyugati részein, így Erdélyben megvalósuló magyar beruházások a kölcsönös gazdasági érdekeken túl az európai fejlődésben szintén egyre hangsúlyosabbá váló regionalizmus térnyerését is megtestesítik. A magyar magángazdaság szereplőinek romániai jelenlétét érintő, és főleg ennek állítólagos kedvezőtlen következményeit sugalló rendszeres és téves román állításokkal szemben a magyar fél általános és egyértelmű kiindulási pontja az, hogy a külföldi befektetők elutasítása, jelenlétük politikai okokból való bírálata és megkérdőjelezése általában a beruházók elriasztásának kockázatával járhat. A közlemény szerint a magyar fél ezúttal is megerősíti, hogy a magyar-román gazdaságpolitikai együttműködés terén változatlanul érvényesek az Orbán Viktor miniszterelnök által július 28-án ismertetett csomagtervben javasolt kezdeményezések. /A magyar külügyminisztérium válaszol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./2001. október 31.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, annak ellenére, hogy az utóbbi hetek eseményeinek függvényében oldódni látszottak a státustörvény szülte feszültségek, a hazai sajtó torzított információk révén fokozza ezt a feszültséget. Az ellenzéknek és a parlamenten kívüli pártoknak a státustörvény bírálása kapcsán történő összefogásáról Markó Béla elmondta: valóban szükséges egy erős ellenzék létrehozása, viszont sajnálatos, hogy ezt az ellenzéket csakis a magyarellenesség képes összetartani. Az utóbbi időben felerősödő nacionalista hangvételre utalva a szövetségi elnök rámutatott, hogy ezzel az erőfeszítéssel az NLP és a DP akár a Nagy-Románia Párt liberális, illetve szociáldemokrata szárnyát is képezhetnék. Markó Béla kifejtette, hogy a nacionalista megnyilvánulásoktól a kormánypárt sem mentes. Ioan Rus belügyminiszter programtervezetének kapcsán elmondta, bízik abban, hogy a Szociáldemokrata Párt vezetősége nem fogja felkarolni a Kolozs megyei szervezet újonnan megválasztott elnökének kezdeményezését. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 31., 2070. sz./2001. november 1.
Sem Magyarország, sem a Magyar Állandó Értekezlet nem utasította el Adrian Nastase észrevételeit, elképzeléseit és javaslatait a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki okt. 31-én Markó Béla, RMDSZ- elnök. Bukaresti sajtóértekezletén a szövetségi elnök érthetetlennek minősítette azt, hogy Romániában eltorzítva került a közvélemény elé a MÁÉRT álláspontja, amelyet aztán román politikusok és politikai pártok is eltorzítva értelmeztek. Markó Béla nyomatékosan hangsúlyozta: a MÁÉRT és tapasztalatai szerint a magyar kormány legilletékesebb képviselői is méltánylóan fogadták a román kormányfő javaslatait. Azokat a határon túli magyarokra vonatkozó kedvezménytörvény egyik lehetséges megközelítési módjaként értékelték. Ez megfogalmazódott a MÁÉRT tanácskozásáról kiadott állásfoglalásban is. Érthetetlen a bukaresti kormányzati tényezők és politikai pártok elfogult, torz és túldimenzionált fellépése a státustörvénnyel kapcsolatban - mondta. Véleménye szerint ebbe a sorba illeszkedik a román parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki politikai erők RMDSZ-ellenes, nacionalista felhangú állásfoglalása is a státustörvény ügyében. Markó kitért arra az "erdélyi szociáldemokrata programra" is, amelyet Ioan Rus belügyminiszter vázolt fel okt. 27-én Kolozsvárott. Markó visszautasította Rus mélyen magyarellenes és RMDSZ-ellenes kolozsvári megnyilatkozását. /Eltorzították a MÁÉRT-álláspontot. Markó: Senki sem utasította vissza Nastase észrevételeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./2001. november 1.
Amint az várható volt, az elsők között a Har-Kov-beli román civil szervezetek biztosították támogatásukról Ioan Rus belügyminisztert, a Kolozsváron előterjesztett "Erdély- programváltozatá"-val kapcsolatban. Horia Grama prefektus kiemelte, "a két megye román lakossága bizonyos nehézségekbe ütközik" jogai érvényesítésében. /(Flóra Gábor): Har-Kov "helyeslés". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./2001. november 6.
Az RMDSZ Temes megyei szervezetének nov. 2-i sajtókonferenciáján Toró T. Tibor parlamenti képviselő a státustörvény-magyar igazolvány kérdéskörről, illetve Ioan Rus belügyminiszter Szociáldemokrata program Erdélynek c. kezdeményezéséről számolt be a helyi román és magyar sajtónak. Toró T. Tibor szerint a Szociáldemokrata program Erdélynek c. kormánypárti manifesztum magyarellenességével a Nagy-Románia Párt szimpátiájának elnyerését célozza. Toró T. Tibor szerint a MÁÉRT egyértelműen elvetette a "tagsági könyv magyar igazolvány helyett" javaslatot. A Temes megyei RMDSZ a paritásos alapon kialakított, civil szervezetek-történelmi egyházak-RMDSZ képviselőkből álló ajánlószervezet létrehozása mellett teszi le a garast. A sajtókonferencián résztvevő Fórika Éva, városi tanácsos kijelentette: nincs tudomása olyan jogszabályról, amely tiltaná kérvények vagy nyilatkozatok összegyűjtését, de ha mégis hoznak ilyen törvényt, akkor is részt vesznek a státustörvény végrehajtásában és vállalják a következményeket. "Ha kell, a dutyiba is elmegyünk az ügy érdekében"- jelentette ki a parlamenti képviselő. /Pataki Zoltán: Sajtóértekezleten a státustörvény alkalmazásáról:"Ha kell, a dutyiba is elmegyünk ...". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./2001. november 12.
A Szociáldemokrata Párt Erdély-programja Ioan Rus belügyminiszter kolozsvári kijelentéseit követően úgy került be a köztudatba, mint össznemzeti összefogás a magyar tőke erdélyi térhódítása ellen. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének elnöke, Nagy Károly az ominózus program szociáldemokrata vonásairól kifejtette: a program szociálsoviniszta kiáltvány. Azért érkeznek a befektetések Erdélybe, és nem az egész Romániába, mert Erdélyben jobb a munkamorál, több a szervezettség, több a szakértelem. A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete nov. 17-én Kolozsváron fórumot szervez, a Szegények Fóruma nevében is jelzi, hogy a kiszolgálatott tömegek napi megélhetési gondjaival akar foglalkozni. /M. J.: Készül a magyar szegények fóruma. Szociálsoviniszta programot hirdetett a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2001. november 13.
A román külügyminisztérium túl későn kapta meg a magyar igazságügyi miniszter nem hivatalos látogatását bejelentő szóbeli jegyzéket ahhoz, hogy minden illetékes szervet értesíteni tudjon - közölte nov. 12-én az MTI-vel Victor Micula román külügyi szóvivő, aki szerint csak nov. 9-én délben kapták meg a szóbeli jegyzéket. Miután a magyar miniszter fegyveres testőr kíséretében utazott, erről a külügyminisztériumnak az előírt hivatali úton kellett volna értesítenie a román kormányőrséget, amely a maga részéről a határrendőrséget hivatott tájékoztatni. Hozzátette: létezik egy korábbi szabály is, amely előírja, hogy a fegyveres kísérettel érkező hivatalos személyek útjáról hét nappal korábban kell értesíteni a külügyminisztériumot. Micula hangsúlyozta, a szóbeli jegyzékkel történő tájékoztatás rendszerét éppen azért vezeték be, hogy biztosíthassák a nem hivatalos látogatások zavartalan lebonyolítását. A bukaresti magyar nagykövetségen arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a román külügyminisztérium nov. 8-án, hivatalosan átvette a szóbeli jegyzéket. A "hétnapos szabályról" a magyar nagykövetségnek eddig nem volt tudomása, ilyen rendelkezésről mostanáig semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott. Fegyveres kísérettel akart belépni Romániába a magyar igazságügyminiszter - számolt be nov. 12-én címoldalán a Cronica Romana arról, hogy a román határőrök vasárnap feltartóztatták Dávid Ibolyát és kíséretét a román-magyar határon. - A magyar hivatalos személyiségek továbbra is Erdélyben sétálgatnak, s csak azt lehet kérdezni Adrian Nastase román miniszterelnöktől, hogy mikor ér véget ez a csúfság - tette fel a kérdést a kormánypárt nézeteit tükröző lap, amely a közelmúltban a Magyarországgal tartott gazdasági kapcsolatok felszámolását sürgette. - A nem hivatalos magyar küldöttségek ingázása incidenst okoz a határon - írta hétfőn a Jurnalul National. A lap Ioan Rus belügyminisztert idézte, aki szerint ilyen esetekben a hivatalos személy védelmét biztosító testőr fegyverének és lőszerének számát közölni kell a határrendőrséggel. A lap tudni véli, a belügyminiszter nyilvántartása szerint Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár például csak az idén 24 alkalommal járt Romániában, s ezekből az utakból csak kettő volt hivatalos. /Újabb magyar-román diplomáciai botrány. Időben értesítették Bukarestet Dávid Ibolya látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2001. november 14.
A szervezett bűnözés elleni harcról szóló együttműködési megállapodást írt alá nov. 13-án Prágában a cseh és a román belügyminiszter, Stanislav Gross és Ioan Rus. Gross a dokumentum aláírása után újságíróknak kijelentette: reméli, hogy a megállapodás hozzájárul a román állampolgárok illegális csehországi útjainak a korlátozásához is, ami miatt Prága vízumkényszer bevezetését fontolgatja a román állampolgárok számára. Rus leszögezte: a román fél természetesen segédkezet nyújt Prágának a kényes probléma megoldásához. A román kormány már eddig is számos intézkedést foganatosított annak érdekében, hogy lehetetlenné tegye olyan személyek kiutazását, akik potenciális emigránsok. Szerinte ennek köszönhető, hogy míg augusztusban 340 román állampolgár kért politikai menedéket Csehországban, addig szeptemberben már csak 240, s októberben pedig csak 80. /Cseh-román belügyminiszteri megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2001. november 14.
Kolozsváron nemrégiben Ioan Rus belügyminiszter, frissen megválasztott megyei szocdem elnök nacionalista kirohanásakor Kónya Hamar Sándor képviselő az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elhagyta a termet. Rus először az erdélyi gondolkodást állította szembe a bukaresti korrupcióval, hegemóniával. Ezután egyszercsak fejtegetni kezdte, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében a kisebbségben lévő románok rossz elbánásban részesülnek. Élesen támadta a magyarságot, az RMDSZ-t bűnbaknak nevezve mindazért, ami Erdélyben történik, hangoztatva, hogy a románság viselkedése csak válasz az erdélyi magyaroknak a budapesti kormány hathatós támogatásával véghezvitt tetteire. Rus szerint Bukarest teljesen elvesztette a fönnhatóságát a három említett megye fölött. A magyarellenes támadások szólamait többszöri heves taps szakította meg a teremben. Erre Kónya kivonult. Kint a sajtónak elmondta, hogy az elhangzottak ellen a kivonulásával tiltakozott, mert az új megyei pártelnök belügyminiszter is, szavaival hitelesítette azokat a szélsőségesen nacionalista szlogeneket, melyeket eddig a Nagy-Románia Párt és a RNEP hangoztatott. Rus a székelyföldi enklavizációról, a románok elűzéséről, megkülönböztetéséről, letelepedésük megakadályozásáról és lehetetlenné tételéről beszélt, a magyar gazdasági támogatást mint külső veszélyt említette. 1992-ben, amikor beiktatták államelnöknek Ion Iliescut, akkor szinte szó szerint ugyanezeket mondta el. Iliescu azt is hozzátette, hogy az RMDSZ azért szövetkezik külfölddel, hogy leválassza Erdélyt Románia testéről. Erre a parlamentben a magyarok kivételével mindenki fölállva tapsolt. - Több évvel a fordulat után tehát még ugyanott tartunk: az etnikumok közötti konfliktust továbbra is fönn akarják tartani. Ugyanakkor meg akarják torpedózni a státustörvényt. - Ezt az ellenséges hangot minden román párt fölvállalta. Kónya hangsúlyozta: a Rus-beszéd nem szociáldemokrata program, hanem nacionalista megnyilvánulás. Nyugati beintésre az RMDSZ-nek tettek engedményeket, de ezeket egy kormányváltás érvénytelenítheti. - Kialakult az RMDSZ-ben belső vita, s megtörténhet, hogy ez a Reform Tömörülés bírálatait fogja igazolni. Mert Rus nem mondott igazat, a Székelyföldön nem az a helyzet, amit fölvázolt. Azonban a tényeket, a valóságot az RMDSZ nem használta ki kellőképpen. /Magyar Balázs: Kónya Hamar Sándor képviselő az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmeséli: Ki szállt fel a fekete mozdonyra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./2001. november 16.
Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója nov. 15-én úgy nyilatkozott: egyetért Ioan Rus belügyminiszter kijelentéseivel, miszerint az RMDSZ és a magyar kormány ténykedése miatt az állam elveszítette tekintélyét és befolyását Hargita és Kovászna megyében. Timofte szerint valószínű, hogy a belügyminiszter a Román Hírszerző Szolgálattól származó adatokra alapozta bejelentését. Az említett megyék román kulturális és civil szervezetei közleményben tiltakoztak a Sapientia magánegyetem csíkszeredai épületében folyó állítólagos román- és európaellenes propaganda akciók miatt - adta hírül a Mediafax. A szervezetek képviselői felszólították az illetékes hatóságokat, hogy akadályozzák meg a hasonló rendezvényeket, mert, szerintük, a legutóbbi koszovói konfliktusok is egy hasonló, felsőfokú tanintézményből indultak. Ugyanakkor arra kérték a Tanügyminisztériumot, hogy folytasson alapos vizsgálatot a Sapientiánál, s ha indokolt, vonja vissza működési engedélyét vagy akadályoztassa meg az intézmény akkreditálását. Elítélték a Sapientiánál tartott Székelyföld konferenciát, amelyen hat magyarországi adjunktus azon véleményének adott hangot, miszerint a térség "független európai tartománnyá" alakulhatna. Tiltakoztak a Duna tévében közvetített, az ortodox egyház terjeszkedéséről és a térség elrománosításáról szóló adás miatt is. Románellenességgel vádolják a Sapientiát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./2001. november 21.
Corina Cretu, Ion Iliescu államfő tanácsosa nov. 20-án kijelentette: Iliescu szerint reális alapjai vannak azon félelmeknek, amelyek Hargita és Kovászna megye enklavizálódását vetítik elő. Iliescu szerint ezt a jelenséget azzal lehetne kiküszöbölni, ha a román állam törvényeit az egész ország területén egyforma szigorúsággal tartanák be, tiszteletben tartva ily módon az állampolgári szabadságok és jogok minden alkotmányadta formáját. A közelmúltban több magasrangú kormánytisztviselő - többek között Ioan Rus belügyminiszter és Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója - azzal vádolta meg a két székelyföldi megye önkormányzatait és civil szervezeteit, hogy az enklavizálódás irányába akarják eltéríteni a régió szekerét. /Iliescu: Reális veszély a Székelyföld enklavizálódása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./2001. november 28.
A Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt nyújt be Harkov-ügyben azt követően, hogy a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága visszautasította a liberális frakciók beadványát, amelyben arra szólítják fel Adrian Nastase miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a parlamentet, milyen intézkedéseket hoztak a román állam autoritásának Hargita és Kovászna megyékben történő visszaállítása érdekében. Az NLP felkérte valamennyi ellenzéki pártot, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. - A képviselőházban nov. 27-én az RMDSZ részéről többen is nyilatkoztak. Antal István, dr. Birtalan Ákos, dr. Garda Dezső, Márton Árpád, Ráduly Róbert és Vekov Károly képviselők a SRI működését ellenőrző parlamenti bizottság elnökének múlt heti nyilatkozatára válaszoltak, elutasítva a jelentésben foglaltakat, a Hargita, Kovászna és Maros megyéket támadó állításokat. /Liberális bizalmatlansági indítvány Harkov-ügyben. Magyarázatot várnak Nastasétól "a székelyföldi állapotokról" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Lemondásra szólította fel nov. 27-én a belügyminisztert és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az RMDSZ képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a magyar kisebbség őszinte párbeszédet kíván kialakítani a többségi román közösséggel. Az RMDSZ programja egyebek között az állami közigazgatás decentralizációját, a vallási és közösségi javak visszaszolgáltatását, a saját gazdasági, társadalmi és kulturális élethez való jogot sürgeti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságot érő, egyre sűrűsödő támadások nem tesznek jót sem az RMDSZ és a kormány együttműködésének, sem pedig Románia külföldi megítélésének. Hangsúlyozták: a Székelyföld esetében nem lehet az állam hatóságainak térvesztéséről beszélni, hiszen itt a hatóságokat képviselő intézményeket - a prefektúrát, a rendőrséget, a csendőrséget, a katonaságot, az SRI helyi szervezeteit, a számvevőszéket, az ügyészséget - nem magyarok, hanem románok vezetik, akik buzgón teljesítik kötelességüket. Ioan Rus belügyminiszter szóvivője útján közölte, hogy nem kíván érdemben foglalkozni az RMDSZ felszólításával. Ion Stan, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nov. 27-én, a bizottság ülésén kijelentette: fenntartja minden eddigi, a Har-Kov üggyel kapcsolatos állítását. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint azonban az SRI dokumentuma "kitaláció és fikció", komoly kételyei vannak az irat valóságalapját illetően. /Rus és Timofte lemondását követelik. Az RMDSZ visszautasítja az SRI-jelentés vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2001. november 29.
Az RMDSZ szokásos bukaresti sajtótájékoztatóján Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke nov. 28-án elmondta: jelen pillanatban az 1918. december 1-ei Gyulafehérvári Nagygyűlés nyilatkozatának a felelevenítése különös aktualitással bír. Felelevenítve a gyulafehérvári végső nyilatkozat egyes passzusait, az RMDSZ szenátora kifejtette: ezek a gondolatok összekötik a kisebbségi magyar közösséget a többségi románsággal. A továbbiakban Verestóy Attila kitért a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság által kibocsátott dokumentum következtében kialakult helyzet értékelésére. Verestóy Attila kijelentette, hogy a Ioan Rus belügyminiszter által bemutatott dokumentum pontjai nem tükrözik a valóságot. Márton Árpád képviselő idézte azt a határozatot, amely kötelező módon előírja a jelentéseknek a parlament két háza előtti bemutatását. Végezetül Verestóy Attila hangsúlyozta: anyagot meg kell vizsgálni. /Politikai eltévelyedés a RHSZ székelyföldi jelentése. RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2001. november 30.
Az RMDSZ nov. 28-i sajtóértekezletén Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke vett részt. Verestóy Attila mindenek előtt a december 1-i nemzeti ünnep jelentőségét méltatta, megemlítve az 1918-as határozatot, mely - mint mondta - a romániai magyarság számára is egy támpont, "nem annyira történelmi, mint inkább az Európai Unió, a jövő szemléletében". A Hargita és Kovászna megyével kapcsolatos kérdésre kitérve elmondta: az RMDSZ figyelmeztette kormánypárti kollégáit, hogy a Ioan Rus belügyminiszter miniszter által bemutatott program a két megyében az állam autoritásának elvesztésére hívja fel a figyelmet, egyrészt rendkívül rossz színben tünteti fel Romániát a külföld szemében, másrészt nincs valós alapja. Az ország valamennyi megyéjébe ellátogató ellenőrző bizottság a Hargita és Kovászna megyei tájékozódás után arra a közös nevezőre jutott, hogy a nemzeti kisebbségek nem veszélyeztetik a nemzeti biztonságot, a fennálló esetleges problémák egyediek és ellenőrzöttek. Mindezek után megjelent egy ellenjelentés, mely gyökeresen megváltoztatva mutatja be a bizottság által a helyszínen tapasztaltakat. Márton Áron leszögezte: nem volt szó az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokoll megszakításáról, a szövetség egyes tagjai csupán kedvezően fogadták a javaslatot. Jövő héten kerül sor egy találkozóra az RMDSZ és az SZDP között a helyzet tisztázása végett. Verestóy elmondta: a státustörvényt felügyelő bizottság előkészületei összhangban vannak az RMDSZ és a kormánypárt által tárgyaltakkal. /(Koszta Erika): RMDSZ-konferencia. Nem a cenzúra a megoldás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2001. december 5.
A Nemzeti Liberális Párt szenátorai kérik Ioan Rus belügyminisztert, hogy bírálja felül a határozatot, amely a román állampolgárok határátlépésének megszigorítására vonatkozik. December elsejétől lépett életbe az a határozat, amely szigorúbb feltételeket szab meg a román állampolgárok magáncélból történő határátlépésénél. Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ-képviselő is bírálta a Nastase kormány sürgősségi rendeletét. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Szilágyi Zsolt szerint a kormány nem tájékoztatta a román parlamentet erről a döntésről. Szilágyi azt is sérelmezi, hogy Magyarország is szerepel ezen a listán, a kormánynak a Schengen térségben utazók szemszögéből kellett volna megfogalmazni a határozatot. /Tiltakozás a határátlépés megszigorítása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./