udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 212 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-212

Névmutató: Kilyén Ilka

2003. december 3.

Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő sok települést felkeresett a Kárpát-medencei magyar karácsonyokról szóló verses-zenés összeállításával, melyben a magyar irodalom és népköltészet gyöngyszemei követték egymást. Olyan dallamok, melyek jelen voltak szüleink, nagyszüleink karácsonyváró napjaiban. Az Kilyén Ilka-előadássorozat Hunyad megyei állomásain meglepően kevesen voltak jelen. Felújított templomokban, imaházakban Déván, Vajdahunyadon, Petrozsényban, Lupényban, Vulkánban maroknyi gyülekezet hallgatta előadását. /Gáspár-Barra Réka: Karácsonyi rege. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2004. március 2.

Ritkán látott tömeg jött össze a múlt héten, amikor Berde Máriára emlékeztek, mert Berde Mária nevével összefonódik Marosvásárhely. A Helikon-Kemény János Alapítvány kuratóriuma kettős évforduló alkalmából szervezte a megemlékezést: az írónő születésének 115. és halálának 55. évfordulójára is ekképpen emlékeznek. Király László nagyenyedi tanár méltatta az írónő munkásságát. Előadását szavalatok, regényrészletek, novellák gazdagították, Kilyén Ilka és Nagy Dorottya színművésznők tolmácsolásában. /Nagy Botond: Szentségvivőre emlékezve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

2004. május 25.

Máj. 23-án Marosvásárhelyre látogatott a Történelem Fő utcája. Kilyén Ilka és Ritiu Krisztina Ilka Wass Albert-verseket szavalt. Tőkés András tanácsos, a Magyar Polgári Szövetség vásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte a rendezvényen megjelent RMDSZ-t, majd beszédében a diktatúra időszakára emlékeztetett. Az autonómia kérdésének kapcsán elmondta: minden kor megteremti a maga kurucait és labancait: "mi nem akarunk kicsik lenni, mi szeretnénk álmodni és álmainkat valóra váltani." Ölvedi Zsolt MPSZ- tanácsosjelölt a szabadság mai nevét az autonómia fogalmában találta meg, Ráduly Levente a pluralizmust mint megoldást, az autonómiát mint egyetlen esélyt hangoztatta. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az autonómia nyitott, és anyagi jólétet hoz. /Nagy Botond: Vásárhelyen járt "Fő utca". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

2004. július 12.

Marosjárán a református és a római katolikus egyház közösen szervezte a most tartott első falunapokat. Fellépett Kilyén Ilka színművésznő is. Megkoszorúzták a hősök sírját. Az iskolában Sándor János fafaragó, Egyed Ufó Zoltán fotó- és Székely Beáta festészeti kiállítását tekinthették meg az érdeklődők, de nagy látogatottságnak örvendett a falumúzeum is. Nagy Róbert történelemtanár a falu történetét, ifj. Szabó Mihály református lelkész a falu demográfiai alakulását ismertette. /Nagy Annamária: Marosjáraiak találkozója – 2004.= Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

2005. február 8.

A medgyesi szórványmagyarságnak művészi, lelki élményben volt része január 30-án, a zsúfolásig megtelt unitárius templomban. Az ökumenikus nőszövetségi találkozó fénypontja Kilyén Ilka művésznő előadása volt. Móricz Zsigmond, Berde Mária, Tamási Áron, Sipos Domokos írásai szólaltak meg a művésznő ajkán. /Kiss Anna, Medgyes: Kilyén Ilka Medgyesen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./

2005. július 4.

Mikházán harmadik alkalommal rendezték meg a Csűrszínházi Napokat július 1-je és 3-a között. A Csíki Játékszín, a Gruppenhecc Kabarétársulat, Kilyén Ilka színművésznő, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem hallgatói és a jókedv várták az érkezőket. Ezzel felélesztették a régi Székely Színház hagyományát: a vidéki színjátszás ápolását, falubeli turnék szervezését. Szélyes Ferenc színművész volt az ötletgazda. /Nagy Botond: Csűrszínház a jókedv jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2005. július 9.

Vásárhely visszavár, az EMKE Maros megyei szervezetének vezetői ezzel a jelszóval indították városnapi rendezvénysorozatukat. Azokat az alkotókat és művészeket hívták, akik valamikor Marosvásárhelyen, a megyében éltek, dolgoztak, hangsúlyozta Kilyén Ilka alelnök. A helybeli színtársulat Szolnokra áttelepült egykori közkedvelt művésznője, Meister Éva vastapsot aratott a színház zsúfolásig telt kistermében. A lírai est anyagát Molnár H. Lajos író válogatta, egykori erdélyi tollforgató társai – Bogdán László, Czegő Zoltán, Csiki László, Farkas Árpád, Ferenczes István, Hervay Gizella, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Magyari Lajos, Székely János, Szőcs Géza, Szőcs Kálmán – költészetéből állította össze és rendezte a műsort, amely a létrejötte óta eltelt másfél évtizedben is megőrizte frissességét. /N.M.K.: Vásárhely visszavár. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2005. november 21.

November 18-án tartották Marosvásárhelyen az EMKE-közgyűlését. Folytatják a hagyományos tevékenységeket – mint a Gyöngykoszorú találkozók, civil szervezetek fóruma, Mindentudás Egyeteme, részvétel a Marosvásár-helyi Napokon, emellett pedig újabb rendezvények szervezésére is lehetőség nyílik – fogalmazták meg a jövő évi teendőket. Az elmúlt év tevékenységéről dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke számolt be. A legnagyobb megvalósításként a Don-kanyarban elesett áldozatok tiszteletére felállított emlékmű felavatását említette. A Marosvásárhelyi Napokon társszervezőként szerepeltek a Kárpát-medencében fekvő Vásárhely elnevezésű települések találkozóján. A tagsággal és a szimpatizánsokkal való szorosabb kapcsolattartás, az információszolgáltatás, a megyében működő közművelődési egyesületek, csoportok feltérképezésének fontosságát emelte ki az EMKE elnöke. A közgyűlésen tisztújításra is sor került. Ábrám Zoltán elnök mellett Kilyén Ilka, Ábrám Noémi, Barabás László, Náznán B. Olga, Fazakas Ildikó, Kiss Zoltán tölt be a megyei EMKÉ-ben vezető funkciót. /Mészely Réka: Tisztújítás és jövő évi tervek az EMKÉ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./ Az elnök által többször felfüggesztett, majd határozatát mindannyiszor visszavont tisztújító közgyűlést tartott a hét végén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete. A vita alapvető forrása a megyei szervezet elnöke, Ábrám Zoltán és alelnöke, Náznán Olga közötti nézeteltérés volt. Előbbi kijelentette ugyanis, nem óhajt alelnökével tovább dolgozni, az alelnökhöz viszont a közgyűlés ragaszkodott. Náznán Olga azt rótta fel Ábrámnak, hogy nincs tekintettel az alelnökök munkájára. Ábrám visszautasította a személye elleni kifogásokat. Nagy Pál közíró, miután az alapszabályhoz ragaszkodva felrótta, hogy a közgyűlés nem statutáris, továbbá: a nem volt pénzügyi beszámoló, otthagyta a közgyűlést. A távozó példáját többen követték. A maradék testület, rövid tanácskozás után, a régi vezetést közfelkiáltással új mandátummal bízta meg. /Lokodi Imre: EMKE-tisztújítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2005. november 21.

Marosvásárhelyen november 19-én a telt házas Kultúrpalota ünnepelte a kétszázharmincnyolc lakosnak Zalaegerszeg testvérváros tiszteletbeli polgárává avatását. Az összmagyarságban, együvé tartozásban gondolkodók Zalaegerszegen nem értettek egyet a múlt évi december 5-i népszavazás eredményével, ezt sajátos módon kifejezésre juttatják: „az egymás iránti felelősségtudat, a közös múlt, nyelv és hagyományok arra köteleztek, hogy ezt a csekélyke lépést megtegyük, bár nem nekünk kellene itt állni és ily módon próbálkozva jóvátételt tenni, Magyarország miniszterelnöke kellene a Kultúrpalota színpadáról magyar útleveleket és személyi igazolványokat adományozzon az itt élő véreinknek” – mondta dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere. A műsorvezető Kilyén Ilka színművésznő volt, a fellépő Szabó Csilla budapesti énekesnő immár „hazajár” Erdélybe. /(f.): Minden magyarért felelősen. Zalaegerszeg tiszteletbeli polgári címeket adományozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./

2005. december 7.

Gyergyószentmiklóson az idei Szent Miklós Napok kulturális programjára a bőség zavara volt jellemző: több esemény is azonos időpontban kezdődött. A december 6-án zárult négynapos városünnep egyik kiemelkedő rendezvénye Kilyén Ilka színművész Karácsonyi rege című pódiumműsora volt, amelyet fogyatékkal élő gyermekeknek adott elő. Karitatív céllal érkeztek Gyergyószentmiklósra a csongrádi Múzsa Alapfokú Művészeti Iskola diákjai is, akik a Szent Erzsébet Öregotthon lakóit szórakoztatták Móricz Zsigmond Dinnyék című darabjával. A Figura Stúdió Színház a városnapokra időzítette legújabb előadásának bemutatóját: Georges Feydeau Zsákbamacskáját. A rendezvénysorozatot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata zárta, Szigligeti Ede Liliomfijával. /Jánossy Alíz: Városünnep színházzal Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2005. december 12.

Marosszentgyörgyön a plébánia tanácstermében Balázs József festő mutatkozott be a közönségnek. A székelyföldi táj szerelmese a gyergyóalfalvi „képíró” – derült ki a tárlatnyitón. Ezt követően az est házigazdája, Baricz Lajos plébános, Csókagyűlés című verseskötetét ismertették. Néhány vers Kilyén Ilka előadóművész tolmácsolásában hangzott el. /Bakó Zoltán: Csókacsendítés és lapp lapulás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2006. január 24.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete és az Erdélyi Kárpát Egyesület rendezésében a zene, vers jegyében ünnepelték meg a magyar kultúra napját január 22-én, vasárnap Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, Kilyén Ilka műsorvezetésével. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke beszélt a 120 éves szervezetről. Az EMKE 120 évét örökíti meg egy könyv, amelyet az ünnepségen bemutattak. /Mészely Réka: Verssel, zenével ünnepelt az EMKE. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2006. május 23.

Május 22-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg az óvodások megyei mesemondó vetélkedőjét. A Hol volt, hol nem volt című versenyt első alkalommal szervezi meg a Maros Megyei Tanfelügyelőség. A „kis előadóművészek” szebbnél szebb magyar népmesékkel és állatmesékkel nyerték el a közönség tetszését. Kilyén Ilka színművésznő dicsérte a gyerekek színészi képességeit. /Menyhárt Borbála: Mesedélelőtt a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

2006. augusztus 22.

Az idei augusztus 20-i ünnepség az államalapítóról szóló megemlékezésen túl tisztelgés volt az erdélyi múlt emlékei és romos műemlékei előtt. A Fehér megyei RMDSZ Alvincra hívta ünnepelni a megye magyarságát. Alvinc történelmünk neves színtere: itt gyilkolták meg 1551-ben Martinuzzi Fráter Györgyöt, itt született 1814-ben Kemény Zsigmond, itt győzte le Bem serege 1849 februárjában az osztrák csapatokat. XIII. századi református temploma, melyben 50 évvel ezelőtt hangzott el az utolsó istentisztelet, augusztus 20-án újra megtelt. Sándor Botond unitárius lelkész a templom pusztulása fölött érzett szomorúságáról beszélt. Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök szerint az ünnepnek a magyar szabadságról, függetlenségről, az újrakezdés kényszeréről kell szólnia. Keleti származásunkat nem tagadtuk meg a végzetes XX. századig, amikor el akarjuk már tüntetni emlékműveinkről a turulmadarat, és erőltetett európaiságunkban elveszítjük önazonosságunkat. Az egybegyűltek Szőts István, a magyar filmművészet európai rangú rendezőjének emléktábláját koszorúzták meg. Az Emberek a havason vagy a Forró mezők felejthetetlen alkotója Alvincen, apai nagyszüleinél töltötte gyermekkorát. Koszorút helyeztek el Pataky László festőművész síremlékére is. Munkácsy egyik kedvenc tanítványa bécsi, párizsi majd budapesti pályafutása után Alvincre költözött haza. Sírköve előtt Kilyén Ilka Wass Albert Üzenet haza című versével figyelmeztetett ismét az álló fundamentumra. Az ünneplők a Martinuzzi-kastély romjai mellett elhaladva a XII. században épült, ma már homokba süllyedt borbereki református templomot látogatták meg. /A Szent István-i fundamentum. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2006. december 28.

Marosvásárhelyen Csató Béla esperes Keresztelő Szent János-plébánián tartott karácsonyi éjféli misén a szeretetről beszélt. Szászrégenben a polgármesteri hivatal 10.000 új lej értékben osztott ki csomagot a gyerekeknek. December 16-án a szászrégeni MADISZ az ifjúsági házban Kék nefelejcs címmel néptánctalálkozót szervezett, amelyen több környékbeli hagyományőrző együttes vett részt, a radnótfáji templomban pedig egyházi kórustalálkozó volt. December 22-én Szászrégen művelődési házában az RMDSZ helyi szervezete és a pedagógusok kisiskolásoknak szerveztek közös karácsonyi ünnepséget. A marosvásárhelyi Tálentum Tehetséggondozó Alapítvány az idén 15. alkalommal szervezte meg a közös karácsonyt az alapítvány által indított különböző foglalkoztatási csoportokban részt vevő gyerekeknek. Először a Habakuk bábszínjátszó csoport lépett fel, majd a Kilyén Ilka színművésznő által irányított színjátszó csoport tagjai Charles Dickens Karácsonyi ének című darabjának részletét vitték színre. Szerepeltek még a modern táncosok is. /-vagy-: Karácsony megyénkben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

2007. február 24.

A POLÍSZ című budapesti folyóirat februári száma közölte többek között a Kárpát-medencei Keresztkötések Konferencia előadásait. A Népújság az erdélyi Mezőséggel és kiemelkedő személyiségeivel foglalkozó írásokból tallózott. „Tudja-e, uram, hogy a sztálini román nemzeti proletárdiktatúra által kitagadott, mindenéből kifosztott és kisstílű csirketolvajok júdáspénzért elmakogott rágalmai alapján halálra ítélt író, Wass Albert írta meg az erdélyi román paraszt apoteózisát?” (Cselényi László). Nagyercsén már csak Karcsi bácsival lehet magyarul beszélni. Ő a gondnok és a harangozó. (Bálint Zsigmond). Kövesdi Kiss Ferenc gyakran hangoztatta: Édesanyám mind az öt fiát hazaimádkozta. Egész életén át magyar, református és lévita volt. Valamennyi politikai rendszer fényes állásokkal kínálta meg. Mindegyiket elhárította. Ehelyett tanított Maroskeresztúron, Székelyföldváron, Brailán, Ákosfalván, Szentgericén. Osztatlan iskolákban 80-90 gyermeket. Irányította a faluközösségeket, dalárdákat szervezett, tánccsoportokat alakított. Istentiszteleteken szolgált, és temetett. (Papp Vilmos). Egyetlen völgy, a Füzes mente három jeles személyt indított útjára, alig tíz km-es távolságra egymástól: Vasasszentgotthárdon volt Wass Albert birtoka, Katonában született Barcsay Jenő szentendrei festő, és Pusztakamaráson született Sütő András. Ugyanitt van Kemény Zsigmond író sírja is. (Vetési László) A konferencián Székely András Bertalan nyitotta meg Gálfy-Bódi Tamás Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült festőművész kiállítását és megköszönte Kilyén Ilka színművésznőnek a versekkel való közreműködését. /(bölöni): Jajszavak a szórványból. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2007. augusztus 27.

Augusztus 26-án, vasárnap ért véget az ötödik bolyais világtalálkozó Marosvásárhelyen. Az augusztus 24-i ünnepélyes megnyitót és címerleleplezést programok sokasága követte Volt tablókiállítás, emlékezés, a képzőművésszé, gyűjtőkké vált volt diákok tárlatnyitója (címerekkel Novák József, fotókkal Molnár Zoltán, képeslapokkal Csepreghy András, textilmunkákkal Lukács Katalin Judit, természetfotókkal Puskás György jelentkezett), Bolyai-kutatók előadásai is elhangzottak, kerekasztal-beszélgetés és emléktábla-avatás is szerepelt a programban. A Nemzeti Színház nagytermében Kincses Elemér rendező, öregdiák egymás után szólította színpadra öregdiák-társait: színésznőket és színészeket, rendezőket egyaránt. Többek között fellépett Csíky Csengele, Bodolai Balázs, Kilyén Ilka, Szalma Hajnalka, Kárp György, de szólt a közönséghez Kincses Réka, Bocsárdi László és Tompa Gábor is. /Nagy Botond: Véget ért a bolyais világtalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

2007. december 27.

Tizenötödik alkalommal szerveztek karácsonyi ünnepséget és műsort a marosvásárhelyi Tálentum Alapítvány által foglalkoztatott gyermekek a Deus Providebit Tanulmányi Házban. Dóczi Tamás, az alapítvány elnöke elmondta, az alapítvány létezése óta több mint 2000 gyerek lépte át a Vihar utcai központjuk kapuját. Sokuknak meghatározta az életét, pályaválasztását az itt eltöltött időszak. Örömmel foglalkoznak gyerekekkel, hiszen ők az élet legnagyobb ajándéka – mondta Dóczi. A tálentumosok betekintést nyújtottak az összegyűlt szülőknek, nagyszülőknek a mindennapi tevékenységükbe. Az óvodások gyerekjátékokat mutattak be, verseket, az alkalomhoz illő énekeket adtak elő. A Kilyén Ilka és Ritiu Krisztina által vezetett színjátszó körösök saját maguk által kitalált, rendezett improvizációs játékkal álltak színpadra. / -vagy-: Tálentum- karácsony. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./

2008. január 3.

Immár hetedik esztendeje, hogy január elsején délben Petőfi szobránál gyűlnek össze bensőséges ünneplésre a költő marosvásárhelyi hívei. A viszonylag hideg idő ellenére szép számban jelentek meg Petőfi Hunyadi László által alkotott bronzszobránál, a Kossuth és az Arany János utca találkozásánál kialakított kis tér megtelt az emlékezőkkel. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete által kezdeményezett eseményen a kialakult szokásrend szerint a történelmi egyházak egy-egy vásárhelyi papja hirdet igét, ezúttal Papp Noémi evangélikus lelkészen volt a sor. Kilyén Ilka színművésznő és Ábrám Noémi szavalataikkal idézték fel művészetét. /Király K. László: Újévi ének Petőfinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2008. január 10.

Wass Albert születésének 100., halálának 10. évfordulója alkalmából szervezett január 8-án emlékestet a szászrégeni Kemény János Művelődési Társaság. Böjte Lídia főszervező elmondta, hogy az első irodalmi estet, amelyet Wass Albertnek és munkásságának szenteltek, ugyancsak Szászrégenben szervezték meg 1997-ben. Azóta nem múlnak el évek anélkül, hogy a helikoni írói közösség marosvécsi találkozóin ne esne szó a költő- íróról. Szellemisége tovább él a Maros völgyében (de nem csak ott), hiszen Wass Albert legtöbb művében e táj embereinek állít emléket, tette hozzá a tanárnő. Kilyén Ilka színművésznő nyújtott ízelítőt Wass Albert verseiből, prózájából. Az író, költő életútját Antal Rozália magyar szakos tanárnő ismertette. Nagy Pál irodalomtörténész Wass Albert erdélyiségéről szólt a jelenlévőkhöz. /Berekméri Ildikó: Wass Albertre emlékeztek Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-212




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék