udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
175
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-175
Névmutató:
Király László
2003. március 21.
A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor, valamint az onesti-i általános iskola közötti csereprogramot a Soros Alapítvány támogatja. Király László, a Bethlen Gábor Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy háromnapos találkozókat szerveznek. A legújabb találkozó most kezdődik: a székelyudvarhelyi népművészeti kiállítással rukkoltak elő. Az onesti-i Művelődési Házban székely ruhás babákat és festett bútorokat állítanak ki. /Tóth Adél: Székely ruhák, festett bútor, magyar népdal Moldvában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 21./2003. március 23.
Gyulafehérváron a katolikus kisszeminárium 102 növendéke kápolnába n tartotta a március idusát idéző ünnepségét. Király László, a magyar nyelv és irodalom tanára mondott beszédet. /(sch): Emlékezés megszentelt falak között. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 23./2003. június 3.
Székelyudvarhelyen vetítik Gulyás Gyula rendező 2001-ben készített román-magyar filmkoprodukcióját. A Fény hull arcodra, kedvesem című alkotásban csak erdélyi magyar színészek /Váta Lóránd, Tompa Klára, Bíró József, Gáspárik Attila, Pálffy Tibor, Kovács Ágnes és Fülöp J. Zoltán/ játszanak, története 1849 után játszódik, forgatókönyve Király László novellája alapján készült. /Katona Zoltán: Fény hull arcodra, kedvesem. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 3./2003. július 4.
Két magyar szerző munkáját díjazta a Romániai Írók Szövetsége jún. 30-án Bukarestben, az Odeon Színházban tartott ünnepélyes díjátadáson. Király László A szibárdok története /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ című verseskönyvével nyerte el a szövetség díját, míg a debütdíjat Papp Attila Zsolt kapta A Dél kísértése /Erdélyi Híradó Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetéért. A nemzetiségi (magyar, német és szlovák) díjakat az írószövetség nemzetiségi bizottsága ítéli oda. /Papp Attila Zsolt debütdíjas. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./2003. november 13.
Nov. 13-án irodalmi est lesz a szászrégeni könyvtárban, tájékoztatott Demeter Judit szászrégeni főkönyvtáros, a Kriterion Könyvkiadó munkatársait, szerkesztőit és szerzőit látják vendégül a szászrégeniek: H. Szabó Gyulát, Cseke Pétert, Király Lászlót, illetve Katona Éva színművészt. A Kriterion legfrissebb könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Antal Erika: Olvasókat nyerni. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2003. november 24.
Nov. 19-én a bukaresti Petőfi Házban Molnár Szabolcs, a Bukaresti Hungarológia tanszékvezetője jóvoltából a Szent László hermát bemutató rövid filmet mutatták be. Ezután a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula a kiadói könyvújdonságokról számolt be. Kiadták Harsányi Zsolt Mathias rex című könyvét; egy fiatal nyíregyházi tanár, Antal Attila Világalkotó elemek Áprily Lajos költészetében című monográfiáját és Balázs Imre József Hervay Gizella költészetét újraértékelő könyvét. A régi Téka sorozatból harminc könyvet szeretnének ismét kiadni, ezek közül megjelent Kőrösi Csoma Sándor Buddha élete és tanítása című könyve; a második (újra)kiadásnál tart Szabó Attila és Erzsébet alkotása, melynek három nyelvű címe közül a magyar: Erdélyi helységnévszótár. A 60 éves Király Lászlót köszöntötte a kiadó egy, a szerző prózai írásait tartalmazó kötet kiadásával, miután CD-t is készítettek verseiről. Magyar fa sorsa címmel jelent meg a Makkai Sándor négy tanulmányát tartalmazó kötet. Egy fiatal szerző, Vallasek Júlia Sajtótörténeti esszéiben a Pásztortűz, a Helikon, a Hitel és a Termés folyóiratokról írt. /Gáspár Hajnal: Este a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./2003. november 27.
Király László költő hatvanéves, ebből az alkalommal köszöntötte Bogdán László. /Bogdán László: Király László hatvanéves. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./2003. december 8.
Dec. 6-án Aradon, a Jelen Házban ünnepség keretében átadták az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) 2003-as irodalmi díjait, melyek az erdélyi magyar irodalom legjobb ez évi alkotásait jutalmazzák. A 2000 euró értékű Méhes György-nagydíjat Király László kapta életművéért és a Madarak árnyéka című kötetéért (Kriterion Kiadó, Kolozsvár), míg az 1000 euró értékű Méhes György-debütdíjat Páll Zita a Milyen fej varródhat az ex-macska nyakához című kötetéért (Erdély Híradó Kiadó, Kolozsvár). Az Irodalmi Jelen Prózadíjat Márton László nyerte el Testvériség című trilógiájáért (Jelenkor Kiadó, Pécs), az Irodalmi Jelen Költészeti Díjat pedig Szőcs Géza Az allegóriás ember című kötetéért (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad). Az Irodalomtudományi Díjat Bíró Béla kapta A füst árnyéka című kötetéért (Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda). A most alapított, az E-MIL barátainak járó Szindbád-díjat Mircea Dinescunak ítélték oda. Beszédet mondott Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Böszörményi Zoltán házigazda, Kötő József, az EMKE elnöke és Lakatos Mihály, az NKÖM főosztályvezetője. /Sántha Attila, az E-MIL ügyvezetője: 2003-as erdélyi irodalmi díjak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2004. március 2.
Ritkán látott tömeg jött össze a múlt héten, amikor Berde Máriára emlékeztek, mert Berde Mária nevével összefonódik Marosvásárhely. A Helikon-Kemény János Alapítvány kuratóriuma kettős évforduló alkalmából szervezte a megemlékezést: az írónő születésének 115. és halálának 55. évfordulójára is ekképpen emlékeznek. Király László nagyenyedi tanár méltatta az írónő munkásságát. Előadását szavalatok, regényrészletek, novellák gazdagították, Kilyén Ilka és Nagy Dorottya színművésznők tolmácsolásában. /Nagy Botond: Szentségvivőre emlékezve. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./2004. április 16.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör, a SEIK, 1962 óta tartja összejöveteleit. Önképzőköri jellegű, tagjai száma 12–20 között ingadozik, de voltak időszakok, amikor 35–50 irodalombarát is látogatta üléseit, s tagjai között olyan irodalmárokkal büszkélkedhetett, mint Györffi Kálmán, Szávai Géza, Gál Éva Emese vagy az orvosként is köztiszteletnek örvendő Kercsó Attila és Panigay Róbert. A kör tagjai között tarthatták számon a történész Garda Dezsőt is. Az idei rendezvények közül Ambrus Lajos költő, meseíró, Rokaly József helytörténész, Komán János költő felolvasóestje emelkedik ki. E hónapban Tüzes Bálint nagyváradi költő lesz a vendég, májusban Kozma János budapesti költő, előtte a Helikon szerkesztőségéből Szilágyi István, Sigmond István és Király László látogat Gyergyószentmiklósra felolvasni. Júniusban a beregszászi Füzesi Magdolnát várják estjükre. /Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./2004. április 30.
Beke Sándornak /Székelyudvarhely/ idén a Fehér tulipánok és a Mosolygó oroszlánok című verseskönyvei mellett két könyve román nyelven is megjelent a bukaresti Cornelia Moldoveanu fordításában.Az egyik: Poezie de dragoste despre cascada Niagara (Szerelmes vers a Niagara vízesésről) című kötet válogatás Beke Sándor költészetéből, míg a másik, a Mi-am cladit in inima o biserica (Szívemben építettem egy templomot) istenes verseket tartalmaz. – Beke Sándor szerint a lefordított irodalmi alkotás egy nép irodalmának, lelkivilágának, kultúrájának, nyelvének a szolgálati útlevele. 1989 után alig hallani egy-egy románra lefordított műről. Beke Sándor erdélyi magyar költők verseit is fordította románra. Így a Román Írószövetség kiadványaiban napvilágot láttak Szemlér Ferenc, Szőcs Kálmán, Markó Béla, Lászlóffy Aladár, Molnos Lajos, Király László, Kenéz Ferenc, Jancsik Pál, Egyed Péter, Cselényi Béla, Soltész József, Balla Zsófia és más hazai szerzők versei az ő tolmácsolásában. Beke Sándor kiadója, az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó főleg történelmi, művelődéstörténeti, szociográfiai, nyelv- és irodalomtudományi, etnográfiai jellegű könyveket, a Székelykapu Könyvkiadó székelyföldi, helytörténeti munkák kiadását tűzte ki céljául, az Erdélyi Pegazus pedig főleg szépirodalmi könyvek kiadását vállalja programjában. Papp Tibor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori eszperantó nyelvtanára fordított le 3 kötetnyi Beke-verset. E kötetek az ő jóvoltából jutottak el az európai országok eszperantó nyelvet is ismerő olvasóihoz, sőt az öreg kontinensen túlra, Észak- és Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába is. /P. Buzogány Árpád: Beke Sándor két verseskönyve román fordításban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 30./2004. június 12.
A Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókszervezetének magyar díjazottjai idén Király László, Sigmond István és Vallasek Júlia. Király László Madarak árnyéka című összegyűjtött prózakötetét, Sigmond István Keselyűcsók címmel kiadott válogatott novelláit és Vallasek Júlia irodalomtörténész Sajtótörténeti esszék című könyvét tartotta a szakmai zsűri a 2003-as év legértékesebb köteteinek. Mindhárom kiadvány a Kriterion Könyvkiadónál jelent meg. /F. I.: Magyar szerzőket díjazott a Romániai Írók Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./2004. szeptember 22.
Király László erdélyi költőnek is odaítélték a Magyar Művészetért (MM) elismerést, amelyet majd dec. 2-án gálaünnepségen adnak át Budapesten, a Károlyi-palotában. Király mellett idén Bessenyei Ferenc színművészt, Jankovics Marcell filmrendezőt, Csoóri Sándor költőt, Ferencz István építészt, Marton László színházi rendezőt, Püski Sándor könyvkiadót, Sánta Ferenc írót, Szabó Szilárd és Németh Ildikó néptáncos-koreográfust, valamint Tőzsér Árpád felvidéki író-költőt részesítik az elismerésben. A Magyar Művészetért posztumusz díjat Dohnányi Ernő zeneszerzőnek és Weöres Sándor költőnek ítélték. Az elismerés célja az alkotóművészek és a hagyományos magyar művészet alkotásainak megbecsülése valamennyi műfajban, határokon innen és túl, az egész világban. /Odaítélték a Magyar Művészetért díjakat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./2005. április 8.
Új tagokkal gazdagodott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A nemrégiben megtartott közgyűlés döntése szerint az akadémia ötven határon túli magyar művészt vett fel soraiba. Az MMA, amelynek elnöke Makovecz Imre, 15 éve alakult, ma már csaknem száz tagja van, közöttük írók, költők, képzőművészek, zeneművészek, építészek. Az intézmény adományokból tartja fenn magát, jelenleg nem fogad el kormánytámogatást. A mostani döntést Makovecz Imre a tavaly december 5-i népszavazás végeredményével magyarázta, mint mondta, ezzel a lépéssel a Magyar Művészeti Akadémia a Kárpát-medence magyar művészeti akadémiájává válik. Az Akadémiának eddig is voltak határon túli tagjai, mint például Sütő András író, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár költők és Terényi Ede zeneszerző. Gyurkovics Tibor, az akadémia alelnöke úgy fogalmazott, hogy a mostani bővítés jelképes gesztus az „elmaradt ölelés miatt”. A határozat szerint az MMA tagjai sorába felveszik az irodalom berkeiből, többek között, Farkas Árpádot, Ferenczes Istvánt, Király Lászlót, Lászlóffy Csabát és Sigmond Istvánt, valamint Kallós Zoltán néprajzkutatót, Murádin Jenő művészettörténészt, Jakobovits Márta keramikust, Páll Lajos festőművészt, költőt és Zakariás Attila építészt. Az oklevelek ünnepélyes átadására április 10-én lesz. /A Magyar Művészeti Akadémia új tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./2005. április 11.
Április 10-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában ünnepi ülést tartott a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). Az ülésen 44 új, határon túli magyar művész vehette át a tagságot bizonyító oklevelet. Ezen a napon kapta meg az idei akadémiai aranyérmet Gergely István csíksomlyói plébános. Az MMA új, erdélyi tagjai: dr. Almási István népzenekutató; Bocskai Vince szobrász; Bogdán László író; Farkas Árpád író, költő; Ferenczes István költő; Haáz Sándor zenenetanár; Hunyadi László szobrász; Jakobovits Márta keramikus; Jecza Péter szobrász; Kallós Zoltán néprajztudós; Király László író; Kusztos Endre festő, grafikus; Kuti Dénes festőművész; Lászlóffy Csaba költő, író, műfordító; Marosi Barna író, újságíró; Murádin Jenő művészettörténész; dr. Nagy Attila mérnök, Shakespeare-kutató; Páll Lajos költő, festőművész; Sigmond István író; Sipos László festőművész; Szenik Ilona népzenekutató; Szőcs István író, műfordító; Újvárossy László grafikus és Zakariás Attila építész. /Ünnepi ülés a Magyar Művészeti Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./2005. december 2.
Az Áprily-estek során, november utolsó napján Torockó és Nagyenyed festőművészére, Vass Albertre (1896–1969) emlékezett a nagyenyedi közönség. Király László, az ünnepelt egykori kollégája személyes élményei alapján idézte a festő emlékét, Pópa Tibor előadásban méltatta Vass Albert sokszínű művészetét, Hantz Lám Irén /Kolozsvár/ Vass Albert festményeinek tizenhárom reprodukciójával díszített 2006-os falinaptárát mutatta be. Vass Albert az internálás után, 1945-től a Bethlen Kollégium rajztanára volt. Feleségével, Székely Piroska keramikussal és tánctanárnővel együtt Nagyenyed meghatározó művész értelmiségije volt. Vass Albert olaj- és pasztellképeiben, akvarelljeiben és rajzaiban egy letűnt világot örökített meg, a népművészetéről híres Torockó és Torockószentgyörgy világát. /Józsa Miklós: Nagyenyed festőjére emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./2006. február 18.
Király László Szentivánéji álmom. 100 szerelmes vers. Válogatta Katona Éva. /Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2005/ című verseskötete kapcsán írta Bogdán László, hogy Király Lászlónál nem lehet szabályosan elválasztani ,,szerelmes” és ,,történelmi” verseket, hiszen ahogyan a világ egyre inkább komorodik k, váltják fel a költő tündökletes teleit az őszök, a halódó világ képei. A veszteségről beszélt regényében, a Kék farkasokban /1972/, ahol a megidézett ötvenes évek kegyetlen történelmi képcsarnoka nem tudott semmit hatálytalanítani. /Bogdán László: Egy végtelen vers közepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./2006. március 3.
Józsa Miklós ny. magyar tanár az Áprily-esték farsangvégi rendezvényeként Hermányi Dienes József (1699–1763) életét és irodalmi munkásságát ismertette Nagyenyeden a dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Hermányi Dienes József Nagyenyeden volt lelkész, anekdotáiban megörökítette környezete életét. György Lajos írta róla: „Erdély különböző helyein 72 főméltóság temetésén szerepelt, azonkívül 407 enyedi híve, 6 pap és 40 kollégista koporsója mellett mondott gondosan kidolgozott szépen felépített ékes beszédet.” Gazdag írói hagyatéka, a mintegy 158 kötetnyi kézirat nagy része megsemmisült, vagy elkallódott. Legfontosabb művei az Emlékirat és a Nagyenyedi Demokritus. Ez utóbbiban 339-ből hetven anekdota Nagyenyedről szól. Az esten Király László ny. magyar tanár a Demokritus nyelvi érdekességeiről beszélt. A református papilak falán ma Hermányi Dienes József emléktáblája található id. Pásztori Kupán István lelkipásztor jóvoltából, Lőrinc Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása. /Bakó Botond: „Lábakon járó könyvtartó polc”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ 2006. március 25.
A Literátor Klub 2005 őszén jött létre Kolozsváron, egyfajta versfelolvasó műhelyként, ahol a verseket sokkal inkább megbeszélik, mint megvitatják – mondta el Karácsonyi Zsolt. A klub március 23-ai meghívottja a Bulgakov irodalmi kávéházban Király László költő volt, aki néhány még nem publikált művét olvasta fel. Utána még négy alkotó olvasta fel vereseit (Váradi Nagy Pál, Vass Csongor, Horvát Előd Benjámin, Varga Melinda). /-kb-: Literátor Klub a Bulgakovban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./2006. május 6.
Nagyenyeden a dr. Szász Pál Galériában Lőrincz László nyugalmazott muzeológus huszonöt alkotását, tusrajzait lehetett megtekinteni. Király László nyugalmazott magyartanár előadást tartott a művész munkáiról. Lőrincz László az utóbbi két év grafikai termését vonultatta fel. /(bakó): Mozgalmasság és fegyelem. Tusrajzkiállítás a dr. Szász Pál Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./