udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
208
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-208
Névmutató:
Kiss Károly
2004. szeptember 16.
Szept. 14-én Aradon PHARE–CBC-program keretében lezajlott, az Aradi Múzeum és a Békés Megyei Múzeum közös, Népi hagyományok és szokások – Határokon átívelő kulturális interferenciák elnevezésű kutatási projekt. Zárásaként levetítették a kutatásokról készült dokumentumfilmet, s bemutatták a kutatások eredményeit összefoglaló kétnyelvű albumot. /Kiss Károly: Népi hagyományok és szokások. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./2004. november 1.
Okt. 30-án a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Arad megyei elnöksége átadta a Márki Sándor-díjat és Márki Sándor-életműdíjat, ez utóbbit nyugdíjas pedagógusoknak. Post mortem Márki Sándor-díjat kapott Hévizi Otília 2003-ban elhunyt simonyifalvi magyar nyelv- és irodalomtanár. A díjazottak emlékoklevelet, egy szerény összeget tartalmazó borítékot és egy szál piros szegfűt kaptak. /Kiss Károly: Átadták a Márki Sándor-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./2004. december 4.
A kettős állampolgárságról az írott sajtóban, sugárzott médiában, nyilvános vitában sokan elmondták véleményüket. Boros Péter – Antall József belügyminisztere, majd utódja a kormányfői bársonyszékben – kijelentette, igent kell mondani, mert ez egyértelmű üzenet a világ magyarságának, hogy az anyaország magáénak érzi, felelősséget érez iránta, s ezt nyíltan vállalja is. /Kiss Károly: Üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2005. január 22.
Az évtizedekig Nagyzerinden szolgáló Horváth Endre lelkipásztor nyugdíjba vonulásával megüresedett református lelkészi hely betöltésére szeptember utolsó vasárnapján tartott bemutatkozó istentisztelet után Dénes Józsefet egyhangúlag meghívta a presbitérium és a gyülekezet közgyűlése. Dénes József elmondta, hogy huszonöt évi szolgálat és öt gyülekezet után érkezett Nagyzerindre. Első dolgának tartja összefogni az ifjúságot. Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) már megalakult, 19 tagja van. Dénes József minden családot meglátogat, hogy összeírja a híveket, családonként külön kartotékot vezetve. /Kiss Károly: Előbb az Ige, aztán az eke szarva. Beszélgetés Dénes József nagyzerindi református lelkésszel. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./2005. március 21.
Március 21-én Aradon ünnepélyesen megnyitották a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny idei országos döntőjét. Kötő József oktatásügyi államtitkár mondott beszédet, megjelent Aurel Ardelean szenátor, az Aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem rektora, Búza Gábor, Arad megyei tanácsi alelnök, Horváth Levente Ákos, Arad megyei alprefektus is. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, a bizottság elnöke azt kívánta, a magyar és nyelv és irodalom mindenkiben találja meg a maga otthonát. A tantárgyverseny főszervezője, Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő volt. Az ünnepélyes megnyitó az ősi székely himnusszal zárult, a Bátkai Melinda vezette Vox Juventutis kórus előadásában. /Kiss Károly: “Lengessük nyelvünk láthatatlan lobogását”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./2005. március 22.
A magyarországi Apáczai Kiadó és a Bács-Kiskun Megyei Kisiskolások Közművelődési Egyesülete által a kistelepülések kisiskolásainak kiírt anyanyelvi és matematikai versenybe az anyaországiakon és a vajdaságiakon kívül idén az Arad megyeiek is bekapcsolódhattak. A Lakiteleken tartott kétnapos döntőre az Arad megyei gyerekek és kísérőik – 29 tanuló és 13 pedagógus – mentek, díjakat és dicséreteket is begyűjtöttek. A verseny mellett minden résztvevő kapott emléklapot és gazdag könyvcsomagot – az Apáczai Könyvkiadó, a Lakiteleki Népfőiskola és a Nemzeti Oktatási Központ jóvoltából. /Kiss Károly: Kis nyelvészek, kis matematikusok. Díjakkal tértek haza Lakitelekről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./2005. április 19.
Nagyzerinden a Pro Zerind Kulturális Egyesület április 16-án negyedik alkalommal rendezte meg a nagyzerindi Olosz Lajos Művelődési Otthonban a Nótázz velünk! elnevezésű hagyományőrző nótaestjét. Pallagi Margit és Csáky Barna bemutatta a Pro Zerind Egyesületet, működésük öt éve alatt elért eredményeket. /Kiss Károly: Sokaknak támadt nótázni kedvük. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./2005. április 26.
Aradon elmaradt a Nagyváradi Állami Filharmónia Nagyvárad Táncegyüttesének Boszorkánytánc című néptánc előadása. Az előadásra érkezőket egy kézzel írott közlemény fogadta, amely közölte az előadás elmaradásának tényét, valamint azt, hogy a megvásárolt jegyeket visszaváltják. Ez nagy csalódást okoztak az aradiaknak., de volt, aki 20 kilométernyiről, Pécskáról, 40 kilométernyiről, Kisjenőből, vagy 70 kilométerről, Simonyifalváról kocsikázott be Aradra, erre az előadásra. /Kiss Károly: Csalódás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./2005. május 4.
Április 30-án ünnepelte Pécskán a Búzavirág népi táncegyüttes negyedszázados fennállását. A Búzavirág az ünnepségen komoly produkcióval állt ki. Fridrik Rozália nyugalmazott tanárnő, a 2000-ben megalakult Pécskai Búzavirág Egyesület elnöke sorra adott szót Augustin Cionca pécskai polgármesternek, aki további támogatásáról biztosította az együttest, Bognár Levente aradi alpolgármesternek, aki RMDSZ-érdemoklevelet, a 15 éves RMDSZ bronzplakettjét adta át, továbbá Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelőnek, a megyei EMKE képviselőjének. Az előadásra érkezőket kiállítás várta a művelődési házban, mely képekkel, plakátokkal, oklevelekkel és újságcikkekkel illusztrálta az együttes 25 éves tevékenységét. Az alkalomra emlékfüzet is készült az együttesről. 25 év: 155 táncos, sok-sok szólóénekes, lelkes zenekar, mintegy másfélszáz előadás. /Kiss Károly: 25 éves a Búzavirág. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./2005. május 14.
Május 13-én Aradon informális megbeszélésre került sor Arad, valamint DKMT eurorégiós testvérvárosai: Gyula, Hódmezővásárhely és Nagybecskerek küldöttségei között a kulturális együttműködés további bővítéséről. Tavaly egy kétnyelvű, magyar–román antológia jelent meg, ezúttal döntés született egy háromnyelvű, magyar–román–szerb kötet megjelentetésére. A magyar és a vajdasági küldöttségek meglátogatták a negyedik alkalommal megrendezett eurorégiós könyvvásárt. /Kiss Károly: Eurorégiós tanácskozás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./2005. július 25.
Megtartották Nagyzerinden a Zerindi Napokat. A helybeliek, a hazaérkező elszármazottak mind az Olosz Lajos művelődési ház felé igyekeztek. A meghívott vezetők hangsúlyozták, mennyire támogatják a hasonló találkozókat, ennek ellenére a megyei tanács egyetlen fityinggel sem járult hozzá a rendezvényhez. Nem úgy a község németországi befektetője, Hermann Hilsheimer, aki szabadidőközpontot tervez és 750 euróval támogatta a Zerindi Napokat. Válogatni lehetett a programokban: volt, aki a képtárra volt kíváncsi, más a fogathajtó versenyre. Az esti műsorban fellépett a Rozmaring, a helybeli Tabajdi Károly Általános Iskola kórusa, a helyi népi táncegyüttes és a helybeli IKE-kórus is. /Kiss Károly: A szülőföldet azért szeretjük, mert a miénk. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./2005. július 27.
Makfalva pezsgő művelődési életével hosszú éveken át a Kis-Küküllő mente szellemi központjának számított. Színvonalas irodalmi estek, előadások, kiállítások, képzőművészeti táborok voltak. Azonban kiöregedett a régi „gárda”. Bármilyen rendezvény megszervezésére ma is a nyugdíjasokat kérik meg. A lakosság öregszik. Az összetartás is kisebb lett manapság – állapította meg Zsigmond Vencel polgármester. Anyagi segítség hiányában a falunapok megszervezése is nehézségekbe ütközik. Péterfi György, a helybeli Wesselényi Általános Iskola igazgatója rámutatott, az iskolai előadások nem hiányoznak, de a lendület mára megtört. Özvegy Fülöp Dénesné Suba Irén, akit férje nyomdokaiban ma is a művelődési élet lelkének tartanak, emlékezett a szép évek hangulatára. 1965-ben egyszerre jöttek tízen fiatal tanárok, felerészt helybeliek. Színjátszó kört szerveztek, együtt mentek kirándulni. 1968-tól kezdték szervezni az irodalmi színpadot. A kortárs erdélyi irodalom jeles képviselőit – Sütő András, Kányádi Sándor, Kiss Jenő, Huszár Sándor, Bajor Andor, Páll László, Horváth István – hívták meg Makfalvára. 1979-ben képzőművészeti tábort szerveztek, amely 1999-ben Nagy Pál tragikus halálának évfordulóján felvette a művész nevét. 1990-ben alapították meg a Wesselényi Művelődési Egyesületet (az első egyesületek között a megyében), amely a múzeum gondozását, a hagyományőrzést és a képzőművészeti táborok szervezését vállalta fel. 1999-ben háromszori nekifutás után az iskola felvette alapítója, Wesselényi Miklós nevét. 2000-ben avatták fel a községközpontban Dózsa György szobrát, Suba László alkotását. A társaság széthullott, mintha a társadalom is atomjaira bomlana. Nincs igény a hajdani művelődési életre – vélekedik Kiss Károly református lelkész. A hívek lélekszáma 1955-höz viszonyítva egyharmadára apadt (800 körül) a romáké viszont a 700 felé közeledik. Egyházi kórus nem működik. – A lelkész cserkészcsapatot szervezett. /Bodolai Gyöngyi: Megroppan a falvak gerince? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./2005. augusztus 1.
Matekovits Mihály megyei helyettes főtanfelügyelő /Arad/ sikeresen versenyvizsgázott a Tanügyminisztérium kisebbségi főosztályának vezérigazgatói tisztségére, s azt szeptember 1-jétől foglalja el. Úgy látja, hogy nála a kilencéves periódusok a meghatározók. Kilenc évig volt aligazgató, kilenc évig volt iskolaigazgató, kilencedik éve van a tanfelügyelőségen – egy évet volt kisebbségi tanfelügyelő, s nyolc éve helyettes főtanfelügyelő. Annak idején az RMDSZ húsz pontból álló listát készített annak az indoklásával, hogy miért akarnak főtanfelügyelő-helyettes-cserét. Matekovits Mihály kinevezése után egy évvel ebből 19-et meg tudott oldani, az egyetlen megoldatlan a Csiky és a román iskola szétválasztása volt a közös fedél alól. Ehhez hosszabb időre volt szükség. Matekovits az elmúlt évek kiemelkedő eredményének tartja, hogy sikerült visszaállítani az ágyai iskolát, kiegészítve az elemi oktatást. A Csiky Évkönyv eseménynaptára mutatja, hogy ott pezsgő élet folyik. – Matekovits reméli, még október folyamán sikerül találkoznia minden olyan megye főtanfelügyelőjével, helyettes főtanfelügyelőjével vagy megbízott tanfelügyelőjével, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, utána pedig novemberben azoknak a megyéknek a főtanfelügyelőivel, ahol a többi nyelven folyik oktatás. /Kiss Károly: Interjú. “Nem a szék, a feladat a fontos!” = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./2005. augusztus 15.
Az idei Majláthfalvi hétvége egyszerre volt a hagyományok megőrzésének és új hagyományok teremtésének a színtere. A hagyományosan az augusztus 15-i templombúcsúhoz kötődő népművészeti seregszemle továbbéltetése ugyanis a megőrzés szándékát jelzi, míg az immár második alkalommal megszervezett bográcsos verseny egy új hagyomány megszületését bizonyítja. A helybeli római katolikus templomban tartott szentmise után kezdődött a bográcsos verseny, a rendező a Pro Majláth Egyesület volt. Az Aradi Művészeti Líceum fúvószenekara a főutcán végighaladva köszöntötte a falunapok résztvevőit. Matekovits Mihály műsorvezető sorra jelentette be a fellépő együtteseket: simonyifalvi Pitypang, pécskai Búzavirág, temesvári Geml József Társaskör Nefelejcs hagyományőrző népdalcsoportja, majláthfalvi Nefelejcs, kisiratosi Gyöngyvirág, kisperegi Peregi Rózsás népi táncegyüttes stb. /Kiss Károly: 34. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./2005. augusztus 19.
Telekkönyvezheti a katolikus egyház az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport épületét. A püspökség nem kíván katolikus egyházi iskolát berendezni, hanem továbbra is támogatja a magyar nyelvű oktatást Arad megyében, úgy, hogy az épületet – protokoll alapján – használatba adja a városi tanácsnak, illetve a megyei tanfelügyelőségen keresztül az iskolának. Ez azt jelenti, hogy minimális, szimbolikus házbér fejében az épület kihasználása, javítása, karbantartása, mindennemű közköltsége továbbra is a városi tanácsra hárul, hasonlóképpen a pedagógusok, illetve a nem pedagógus személyzet fizetése továbbra is a tanfelügyelőség feladata. Aradon tehát a Csiky változatlan struktúrában működik tovább. A temesvári püspökség területén csak a volt piarista gimnáziumot szeretnék visszaállítani, az épületet jelenleg még a Műegyetem használja. /Kiss Károly: Megmarad a Csiky státusa! = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./2005. augusztus 30.
Immár sokadszorra Aradon az evangélikus-lutheránus (Vörös) templom ad otthont Brittich Erzsébet egyéni képzőművészeti kiállításának, amely változatos tematikájú és technikájú alkotásokkal várja a művészetkedvelőket. 1996-ban volt itt az első, s azóta minden évben visszatér ide. Brittich Erzsébet evangélikus, 1999 óta pedig tagja az aradi közösségnek. Erről a gyönyörű templomról készítette szakdolgozatát, amelynek egy része már megjelent az augusztusi Kisharangban, folytatása a szeptemberiben várható. /A Kisharang aradi evangélikus gyülekezeti lap/ Brittich Erzsébet festett, bronzplaketteket készített, újabban pedig tűzzománcképeket. /Kiss Károly: Brittich Erzsébet kiállítása a Vörös templomban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./2005. szeptember 21.
A magyar Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól kapott tanszertámogatást a temesvári Reconstructio 2005 Egyesület, mely már eljutott 20 torontálkeresztesi óvodásnak, 16 gátaljai fakultatív magyarórára járó gyereknek, 13 magyarszentmártoni, 11 nagybodófalvi és 21 óteleki kisiskolásnak. Torontálkeresztesen és Gátalján nincs magyar nyelvű elemi oktatás, de az adományokat úgy osztották el, hogy az valamilyen formában magyarul tanuló gyerekekhez jusson. A tavaszi árvízben romba dőlt, magyarok által lakott falvak újjáépítésére létrehozott civil szervezet, Reconstructio 2005 Egyesület a 44 csehországi falszárító berendezést a kolozsvári Máltai Segélyszolgálat közvetítésével továbbította a szintén árvíz sújtotta udvarhelyszéki településekre. Fekete Nagy László építészmérnök, Csősz János, az agrárhivatal aligazgatója és Kiss Károly, a magyar gazdaegyesület Temes megyei elnöke előterjesztették a gazdasági melléképületek építésére vonatkozó javaslataikat. Pénzadományok is érkeztek a Reconstructio számlájára. /P. L. Zs.: Érkeznek az adományok a Reconstructióhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./2005. október 3.
Aradon a belvárosi református templom imaterme adott otthont október 1-jén a Szövétnek folyóirat délutánjának, amelynek témája az Erkölcsi nevelés tegnap és ma (?) volt. A házigazda Ilona János, a Szövétnek főszerkesztője, a vitaindítót mondó Szilvágyi Zsolt római katolikus egyházmegyei ifjúsági lelkész és Baracsi Levente arad-belvárosi református lelkipásztor után a résztvevők közül igen sokan fejtették ki véleményüket. /Kiss Károly: Csak hitelesen! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./2005. október 15.
Egy hete már, hogy véget ért az először megrendezett Aradi Magyar Napok, a tíznapos rendezvénysorozat. Kiállítások, könyvbemutató, tudományos értekezések, istentiszteletek, versműsorok, színházi előadás, koncertek- bevonták az olyan állami intézményeket, mint a megyei múzeum, a megyei könyvtár, a színház és a filharmónia. Az Aradi Magyar Napok szervezői talán óvatosságból nem használták az “első” jelzőt. A vitathatatlan siker viszont feljogosít erre. /Kiss Károly: Értékfelmutatás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./2005. október 19.
A Nevelési és Kutatási Minisztérium szervezésében két napon át Aradon tanácskoztak a romániai magyar főtanfelügyelők, főtanfelügyelő-helyettesek, illetve azokból a megyékből, ahol nincs ilyen beosztásban magyar pedagógus, a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó tanfelügyelők. Az összejövetel október 18-án a Csiky Gergely Iskolacsoportban zárult. A tanácskozáson Görbe Péter, a szakoktatás minisztériumi tanácsosa az iskolahálózat- és a beiskolázási terv előkészítésének fontosságáról beszélt a kisebbségi oktatásban. Fodor Dóra Andrea, a minisztérium magyar szakos tanácsosa előbb a 2005–2006-os tanévben érvényes oktatási és tanterveket ismertette, majd a magyar nyelv és irodalom országos versenyek menetét. Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatási alelnöke arra kérte a magyar tanügyi vezetőket, támogassák az RMDSZ honlapján a magyar iskolahálózat adatbázisának a feltöltését, ugyanis erre kívánják alapozni a méltányos támogatási rendszer kidolgozását. /Kiss Károly: Folyamatos tájékoztatást! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./