udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
263
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 241-263
Névmutató:
Kiss Sándor
2003. március 11.
Érdemes lenne elemezni, hogy a hazug, manipulált magyarországi tévéhíradók mellett sok újság erdélyi tudósítójának milyen szerepe van abban, hogy torz kép alakul ki az anyaországiakban a romániai történésekről. A posztkommunista-liberális kormány felhasználja saját politikai céljaira a holdudvarához kötődő sajtóorgánumok Kárpát-medencei munkatársainak bértollnoki tevékenységét. Tőkés László nem kegyeltje az MSZP-SZDSZ-kormányzatnak, hiszen a püspök nyíltan szimpatizált az előző polgári kormányzattal. A legszorgalmatosabb püspökfaló a Népszabadság, a legaktívabb revolverező pedig a hírhedt Tibori Szabó Zoltán, aki a kolozsvári Szabadságnál van "munkakönyves" állásban. Tibori tollából az RMDSZ bukaresti utasításra leváltott tiszteletbeli elnökéről még egy jó szó nem jelent meg Magyarországon. Gyakran szerepelteti egyazon cikkben Tőkést Ceausescu egykori talpnyalójával, a szélsőséges, egzaltált román politikai bohóccal, Vadim Tudorral. Az érmindszenti Ady-centrum megvalósítására ígért támogatásnak a szocialista érdekkörök részére való átjátszása miatt tiltakozó Tőkés ismét megkapta a magáét Tibori Szabótól, aki a Népszabadság febr. 25-ei számában arról írt, hogy Tőkést a sárga irigység késztette tiltakozásra, amiért egyházkerülete elesett egy 320 millió forintos támogatástól. Pedig hát az tiszta véletlen - sugallja Tibori -, hogy a pénzt az a Mecénás Alapítvány kapta meg, amelyet Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja, Alexandru Mudura alapított üzlettársaival, lekötelezettjeivel egyetemben. De hogy véletlenül se gondoljon a magyarországi olvasó holmi MSZP-kötődésekre, Tibori cikkében Kiss Sándor "nagyhírű váradi üzletember" (a Körös-parti városban inkább hírhedtként emlegetik), az alapítvány elnöke így magyarázza a szocialistáktól való távolságtartást: a plázaépítő Mudura kilépett az alapítványból, még mielőtt a 320 milliós támogatást odaítélték volna. Tibori a majd féloldalas cikkben minden jót és szépet a Mecénás Alapítvány "nyakába varr", holott annak a tényleges tevékenysége nem ismert, és jobbára csak szándékszinten mozog. A református egyház elképzeléséről mindössze ennyit tart fontosnak megjegyezni: "Időközben az is kiderült, hogy a Tőkés-féle terv szakmailag megalapozatlan volt" - noha ezt a szakértői véleményt még soha senki névvel-aláírással nem vállalta. Egyébként Tibori Szabó egyszer meg a Reform Tömörülést próbálta lejáratni egy fiktív dokumentummal, amiért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének becsületbírósága először elmarasztalta, majd politikai ráhatásra fölmentette. A magyar bíróság már nem volt ilyen tekintélytisztelő, amikor helyreigazításra kötelezte - immár jogerősen - a Népszabadságot, mert Tibori azt állította: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai zavarták meg tavaly Aradon az október 6-ai megemlékezést. /Szakács Árpád, Budapest: Miről írnak a pesti lapok erdélyi tudósítói? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./2003. július 5.
Ünnepélyes keretek között vette birtokba júl. 3-án Nagyváradon a Római Katolikus Püspökség a Barokk Palota restitúciója első lépéseként visszaadott helyiségeket. A palota részleges visszafoglalását az épületnek a kápolna mellett található, emeleti termében ünnepelte Tempfli József megyés püspök, Fodor József püspöki helynök, Markó Béla szövetségi elnök, Székely Ervin képviselő, Pete István szenátor, Lakatos Péter, a Bihar Megyei RMDSZ elnöke és Kiss Sándor megyei választmányi elnök, a megyei önkormányzat alelnöke. Tempfli József köszönetet mondott mindazoknak, akik kitartó lobbival hozzájárultak ahhoz, hogy az egyház "birtokon belül" kerüljön. Tempfli József elérzékenyülve mondta, reméli, rövidesen a palota dísztermében lehet majd ünnepelni az épület teljes visszaszolgáltatását. Most egy emeleti és három földszinti termet, a kápolnát és a pince egy részét veszi birtokba az egyház. Októberben további három helyiség kerül vissza a püspökség tulajdonába. A püspökség vállalta, hogy megtűri a Körösvidéki Múzeumot az épületben mindaddig, amíg annak új székhelyet találnak, de ennek legtöbb öt év alatt meg kell történnie. /Pengő Zoltán: Biztató kezdet. Néhány helyiséget birtokba vett a püspökség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./2003. július 26.
Visszaszolgáltatták Arany és Sinka szülőházát Nagyszalontán. Arany János szülőházát az Arany János Művelődési Egyesületnek (AJME) szolgáltatták vissza, ám a tényleges birtokbavétel még nem történhet meg, ugyanis laknak az épületben. A hatályos törvények értelmében a visszaszolgáltatott ingatlanok lakóit csak akkor lehet kiköltöztetni, ha másik lakást biztosítanak számukra. Legutóbbi erdélyi látogatása alkalmával Makovecz Imre Kossuth-díjas építész megtekintette az épületet, és ígéretet tett arra, hogy visszatér Nagyszalontára, felmérni, mit lehet kezdeni az Arany-házzal. A hajdúvárosiak elképzelése szerint mindkét ingatlant Makovecz Imre terve alapján fogják felújítani. Hosszas huzavona után sikerült megszerezni a hajdúváros másik neves szülötte, Sinka István házát is. Az épületet - amelyben a költő született és nevelkedett - az RMDSZ próbálta megvásárolni, ám nem sikerült összegyűjtenie a 150 millió lejre rúgó vételárat. Az ingatlant végül a Bihar megyei önkormányzat alelnöke, Kiss Sándor vezette Mecénás Alapítvány vásárolta meg, majd adta át ingyen az RMDSZ nagyszalontai szervezetének, azzal a kikötéssel, hogy az épületet kizárólag közösségi célokra használják fel. A távlati cél az alakulóban lévő Sinka István Emlékegyesület veszi meg a házat a Mecénás Alapítványtól. /Pengő Zoltán: Tájmúzeumot terveznek az Arany-portán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./2003. július 30.
Júl. 26-án ült össze a Bihar megyei RMDSZ választmánya, hogy elfogadja az Operatív Tanács határozatait, a választmány működési szabályzatát és kinevezzék a szakbizottságok tagjait. Az RMDSZ-SZDP protokollum múlt heti aláírásáról Lakatos Péter területi elnök kiemelte, hogy a tavalyi ugyan nem teljesült valamennyi pontjában, mégis jelentősen hozzájárult a bihari magyarság támogatásához, az egyházi ingatlanok visszaszerzéséhez. A nemzeti érzülettől túlfűtött román sajtó negatívan kommentálta és túlzónak találta az idei protokollumban szereplőket, az RMDSZ azonban ragaszkodni valamennyi ponthoz, fejtette ki Kiss Sándor a választmány elnöke. /(Balla Tünde): Protokollum után összeült a választmány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./2003. augusztus 2.
Nagyváradon láncfűrésszel kezdték el az Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló építésének előkészületeit. Az építkezésre 320 millió forintos magyar állami támogatást nyert Mecénás Alapítvány vezetői azt remélik, a létesítményt már a jövő év májusában átadhatják, és abban tarthatják a hagyományos Varadinum ünnepségsorozat egyes rendezvényeit. Lakatos Péter kurátor elmondta, a támogatás első részlete májusban futott be az alapítvány bankszámlájára. Az építkezés fővállalkozója a nagyváradi Santeam Kft. A létesítmény alapkövének ünnepélyes letételére már májusban sor került, ám a szükséges engedélyek hiányában a munkálatokat ez idáig nem lehetett elkezdeni. A beruházást finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatalával kötött szerződés értelmében az alapítványnak a munkálatok megkezdésétől származott egy éven belül kell elkészülnie a kivitelezéssel. Az épületben háromcsillagos szálló, étterem, előadóterem, klub és egy kisebbfajta Ady-kiállítás kap helyet. A létesítménynek saját parkolója és strandja lesz. A létesítmény megépítésére a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök tette le az első pályázatot még az Orbán-kormány idején. Az egyházkerület azonban Adyfalván építette volna meg a központot. A pályázat sikeréről és a 320 millió forintos támogatás elnyeréséről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter három nappal a kormányátadás előtt levélben értesítette a püspököt. A Mecénás Alapítványt Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester és Mudura Alexandru, a Lotus Market pláza vezérigazgatója hozták létre nagyváradi magyar egyetemi hallgatók anyagi támogatása céljából. /Pengő Zoltán, Gazda Árpád: Az első "kapavágás" - láncfűrésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./Mudura Sándorról van szó, Medgyessy Péter miniszterelnök régi ismerőséről.2003. október 7.
A szemerkélő eső ellenére szépszámú ünneplősereg gyűlt össze Nagyváradon Nagysándor József szülőházánál, a mártírtábornok emléktáblájának megkoszorúzására. Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ választmányának elnöke hangsúlyozta az aradi Szabadság-szobor visszaállításának szükségességét. Ezt követően Tempfli József római katolikus megyés püspök szólt az egybegyűltekhez, üzenetét a remény gondolata köré szőve. Tőkés László református püspök a tálibok afganisztáni kultúrarombolásához hasonlította az aradi Szabadság- és Kossuth-szobor 1925-ös eltávolítását. "Nincs helye politikai megalkuvásnak, szoborparkosításnak - jelentette ki Tőkés. - Nem lehet egyszerre parolázni a Kempinsky Szállóban és a szobrot védelmezni." A püspök a mártírtábornokok elkötelezettségének, meg nem alkuvásának követésére buzdította a jelenlevőket. /Nagyvárad. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./2003. október 13.
Okt. 11-én tartották Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A z SZKT-t megelőző okt. 10-i Egyeztető Kerekasztalhoz hasonlóan a plénum is elvetette Eckstein-Kovács Péter szenátornak azt az indítványát, hogy a testület külön napirendi pontként elemezze a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) létrejött megállapodást. Markó Béla szövetségi a szekértábor-jelenség kérdéséről kifejtette, megosztottságuk nem újkeletű. . Itt van az ideje, hogy elváljunk egymástól? - tette fel a kérdést a szövetségi elnök. Nincsen - mondotta. A helyzetértékelés különbözik, de a célok ugyanazok, és ezeket a célokat együtt tudják megvalósítani. Markó a megerősödött román nacionalizmusról is szót ejtett, amely az aradi Szabadság-szobor visszahelyezésének betiltásához vezetett. Vannak, akik azt mondják, azonnal szakítani kell. Azonban a szakítás nem használna az RMDSZ-nek, hanem a Nagy-Románia Pártnak (NRP), az ultranacionalistáknak. Markó szerint azáltal, hogy Adrian Nastase miniszterelnök engedett pártja magyarellenes politikusainak, elkövette egyik legnagyobb hibáját, és talán végképp megrontotta az RMDSZ és az SZDP viszonyát. Ennek ellenére Markó Béla még nem javasolja, hogy szakítsanak. A Szabadság-szobor kérdését pedig az együttműködés segítségével kell megpróbálni rendezni. Markó Béla, felszólította a romániai magyar közösséget, hogy menjen el szavazni az alkotmány módosítására. Markó bírálta a Székely Nemzeti Tanács megalakítását. "Micsoda erkölcstelenség azt állítani, hogy ti autonómiát akartok, és mi nem?!" -kérdezte. Az elnöki beszámoló után a több órás vita során alapvetően kétféle álláspont körvonalazódott. A mérsékeltebb politikai álláspontot vallók az alkotmánymódosítás mellett voltak. A székelyföldi mozgalmat népszerűsítő plakátok miatt őrizetbe vett Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester ügyéről szólva Frunda György kijelentette: Fodor nem követett el törvénytelenséget, de részvétele a mozgalomban erkölcstelen, s az RMDSZ-nek meg kell oldania a Fodor-kérdést is. A belső ellenzék véleményének hangot adó Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő kifejtette: amikor letették az RMDSZ alapkövét, két alapvető értékre építették fel azt, egyrészt a belső demokráciára, másrészt az egységre. Az elmúlt években azonban a belső demokrácia meglehetősen sokat sérült. Az autonómia megvalósítására jön létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelyeknek nincs szándékukban indulni a választásokon. Szilágyi hangsúlyozta: az EMNT és az SZNT nem az RMDSZ ellen jött létre, hanem az autonómiáért. Vekov Károly úgy fogalmazott: zsákutcába jutottunk, s az RMDSZ csúcsvezetősége juttatott ide. Itt és most meg kell állni, s ennek a politikának véget kell vetni. A politikus hangsúlyozta: az RMDSZ vezetősége, a szövetséget csődbe vivő oligarchikus csoportja mondjon le, s adja át a helyét a megfelelő erkölcsi értékkel rendelkező személyeknek. Döntöttek az SZKT Állandó Bizottságának a kiegészítéséről is, Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács alalnöke személyében. Ezt követően a plénum megválasztotta a bizottság négy titkárát is, s ezzel teljessé vált a testület összetétele. Az SZKT közleményt bocsátott ki az aradi Szabadság-szobor ügyében: az együttélés elveinek megsértéseként értékelik azt, hogy a központi hatóságok, az RMDSZ és az SZDP közti megállapodást megszegve megakadályozták az aradi Szabadság-szobor okt. 5-i felállítását. Az RMDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság-szobrot az eredetileg kijelölt helyen, a Tűzoltó téren állítsák fel. Az SZKT arra kéri a romániai magyar közösséget, hogy okt. 18-19-én menjen el szavazni, és igent mondjon az alkotmány módosítására. Az SZKT állásfoglalást szavazott meg a különböző politikai szerveződéseket illetően is. Az RMDSZ nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét, mert a kezdeményezők súlyosan félrevezetik a közvéleményt, és megpróbálják megosztani a közösséget. A szövetség helyi, területi és országos tisztségviselői nem vehetnek részt ezekben a testületekben, és azok létrejöttét semmilyen formában sem támogathatják. /Papp Annamária: Nyitottabb RMDSZ-t a jövő évi választásokon. Igen!-t az alkotmány módosítására - Nem!-et a nemzeti tanácsokra! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2003. október 14.
Tárgyalásokat kezdeményez a Bihar megyei RMDSZ a helyi polgári körrel annak tisztázására, melyek ez utóbbi szervezet céljai. Ha a polgári mozgalom elfogadható igényeket fogalmaz meg az RMDSZ-szel szemben, a megegyezést elképzelhetőnek tartják, ám ha nem, akkor annak tagjait kizárják a szövetségből. Kiss Sándor választmányi elnök bejelentette, az okt. 25-ei választmányi ülésen tárgyalóbizottságot állítanak fel, amelynek feladata az lesz, hogy kapcsolatba lépjen a polgári mozgalom helyi vezetőivel, hogy tisztázzák szándékaikat és az RMDSZ-szel szembeni kifogásaikat. Kiss Sándor szerint a polgári mozgalom célja a hatalom megszerzése. "Az ellenzéknek belül van a helye, az ellenségnek kívül. Aki egy szervezeten belül, annak tönkretételén dolgozik, az kórokozó" - fogalmazott a választmányi elnök. /P. Z.: Tárgyalnának a polgári körrel. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./2003. október 14.
Az idei tanévben tíz román nemzetiségű egyetemi hallgatónak is ösztöndíjat folyósít a Mecénás Alapítvány - jelentette be Nagyváradon a kuratórium okt. 13-i sajtótájékoztatóján Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, az alapítvány egyik alapítója. A havi kétmillió lejes ösztöndíjat olyan egyetemisták pályázhatják meg, akiknek előző évi, illetve felvételi átlaga nyolcasnál nagyobb, és akik vállalják, hogy tanulmányaik végeztével legalább öt évig szülőföldjükön maradnak. A Mecénás Alapítvány 2000-ben jött létre, a jó tanulmányi előmenetelű, Bihar megyei lakhellyel rendelkező vagy Nagyváradon tanuló magyar egyetemi hallgatók támogatásáért. Eddig az alapítvány javarészt üzletemberek, közéleti személyiségek számára szervezett bálokból teremtette elő az ösztöndíjakat. Az év elején a megyei önkormányzat egyhektáros, a városi strand területéből kihasított telket bocsátott ingyenesen az alapítvány rendelkezésére, hogy ott termálszállót és kulturális központot építsen. A beruházás anyagi fedezetét - 320 millió forintot - a magyar kormány biztosítja. Az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a Mecénás Alapítvány vállalta, hogy ezentúl tíz román egyetemistát is támogat. /Pengő Zoltán: Ösztöndíj románoknak is. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./2003. október 16.
Tőkés László püspök RMDSZ-ből való kizárását helyezte kilátásba a szövetség etikai bizottsága. A püspök arra figyelmeztetett, tagságáról a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet dönthet. Kónya-Hamar Sándor viszont kiállt a szervezet tiszteletbeli elnöke mellett. Tőkés Lászlót elmarasztaló döntést hozott az RMDSZ Szövetségi és Etikai Bizottsága, arra kötelezvén a püspököt, vonja vissza egy korábbi nyilatkozatát, és kérjen bocsánatot a szövetség Bihar megyei vezetőségétől. A püspök ellen Lakatos Péter területi elnök tett panaszt, amiért tavaly nyilvánosság előtt kijelentette, a megyei RMDSZ nem harcolt az Antonescu utca névváltoztatásáért. Egy helyi román napilapra hivatkozva a püspök azt mondta, Kiss Sándor választmányi elnök és Szabó Ödön megyei tanácsos a Demokrata Párt vezetőinek kifejtette, az RMDSZ-nek nincs kifogása Antonescu ellen. "Fegyelmezés, szankcionálás, kiszorítás, fenyegetés, ezek a politikai tisztogatás eszköztárába tartoznak. Fájdalmas, hogy ide jutottunk" - nyilatkozta a püspök. Úgy vélte, politikai célzatosságra vall, hogy az ügyét júniusban tárgyalta a bizottság, de a határozatot csak most közölték. Megdöbbentőnek találta, hogy a marosvásárhelyi főügyész börtönbüntetéssel, az RMDSZ pedig a pártból való kizárással fenyegeti az autonómiáért fellépő Székely Nemzeti Tanács kezdeményezőit. Tőkés furcsállja, hogy tőle az RMDSZ bihari vezetői nyilatkozata visszavonását és a vezetők megkövetését várják, de nem kértek cáfolatot vagy helyreigazítást a cikk miatt melyre megnyilatkozását alapozta. A püspök kijelentette, semminemű felelősségre vonásnak nem hajlandó alávetni magát, tendenciózusnak és megalapozatlannak tartja a fegyelmi határozatot. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke megerősítette, Tőkés László 2000-ben az egyik kolozsvári kerületi szervezetbe lépett be, mi több, ez év júniusában a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották. "A Lakatos Péterék vagy Kiss Sándorék bosszúja számunkra nem mérvadó" - jelentette ki Kónya. Tőkés László ellen harmadik alkalommal folyik fegyelmi eljárás az RMDSZ-ben, az előző kettőt a szilágysági szervezet, illetve a szövetség ügyvezető elnöksége kezdeményezte. /Pengő Zoltán: Tőkés László nem kér bocsánatot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./2003. október 18.
A nagyváradi magyarságot jobban érdekli a hétvégi referendum, mint a helyi románokat, derült ki a napokban szervezett lakossági fórumokon, hiszen míg a Jurnal Bihorean napilap szópárbaján alig páran, addig a Bihari Napló okt. 16-i vitájára körülbelül ötvenen voltak kíváncsiak. A módosított alkotmány megszavazását jelenlegi állapotában ellenző Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel Lakatos Péter megyei RMDSZ elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, az SZKT újraválasztott alelnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere vitázott. Míg az RMDSZ reformvonalát képviselő politikusok azt bizonygatták, hogy a mostani szöveg, vagyis a nemzetállam fogalma szerint a magyarság nem létezik ma Romániában, addig az igenre biztatók a szövegbeni logikai ellentmondásra figyelmeztettek. Ha a kisebbség létezik, előbb-utóbb a módosítás is újra módosítható. A nekünk járó európai maximumot kell kérnünk, fogalmazott az ellenzék, hiszen a félintézkedések politikája zajlik ma Romániában, hiszen a 2007-es EU- csatlakozáskor az alkotmány nem lesz újra módosítva. /(Balla Tünde): Pro és kontra referendum előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./2003. október 25.
Az Országgyűlés jegyzői karának küldöttsége látogatott el okt. 24-én Nagyváradra, a Szacsvay emléknap alkalmából. A küldöttség első útja az RMDSZ-székházba vezetett. Németh Zsoltot és a többi képviselőt a szövetség elöljárói, valamint Cseh Áron kolozsvári főkonzul fogadta. Lakatos Péter területi elnök az RMDSZ-szervezetre és a Bihar megyei magyarságra vonatkozó statisztikai adatokat ismertette a vendégekkel, akik elmondták, hogy szinte már "hazajárnak" Váradra. A küldöttség találkozott a megyeházán Florian Serac prefektussal, Kiss Sándor és Teodor Fericeanu megyei önkormányzati alelnökökkel és Bíró Rozália alpolgármesterrel. A magyar küldöttség tiszteletét tette Tempfli József megyés püspöknél, majd megkoszorúzta Szacsvay szobrát. Az Állami Színházban díszelőadást tartottak. A rendezvény keretében Világosi Gábor képviselő átadta a Szacsvay-díjakat, melyeket fiatal művészeknek, jogászoknak, a közösségért munkálkodó embereknek ítélnek oda. Az idei díjazottak Kiss Melinda képzőművész, Szabó Ödön történész, megyei tanácsos és Cseke Attila jogász. Szacsvay Imre a függetlenségi nyilatkozat egyik aláírója volt, akit a Habsburgok kivégeztettek. Szacsvayról az Országgyűlés jegyzői kara évente megemlékezik halála évfordulóján, felváltva Nagyváradon, illetve Budapesten. /Pengő Zoltán: Főhajtás Szacsvay emléke előtt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./2003. december 30.
Az RMDSZ Bihar megyei választmánya ülésén szó volt a bihari szervezet stratégiájáról Ismertették az SZKT-n elfogadott keretszabályzatot és a néhány bihari módosítási javaslatot, ezek szerint 5-ről 10 százalékra emelték például az előválasztáskor az állóurnás -, 15-ről 20 százalékra pedig a mozgóurnás voksolás érvényességi küszöbét, a parlamenti választások kapcsán. Kiss Sándor választmányi elnök a szövetségen belüli "különutasokról" szólva elmondta, hogy nem tekintik ellenségüknek őket, hiszen olyan az RMDSZ által vallott elveket mondanak magukénak és olyasmiket kérnek számon, amiket már a szövetségnek sikerült megvalósítania - csak az ellenzékiek még nem tudnak róla. /Választásokról és a "különutasokról" a választmányon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./ 2004. március 1.
Bíró Rozália személyében megválasztotta polgármesterjelöltjét az RMDSZ nagyváradi szervezete. A jelenlegi alpolgármester asszony jelölését a küldöttek 96,7 százaléka támogatta. Hozzászólásaikban többen – Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ alelnöke, Kiss Sándor választmányi elnök, Pete István szenátor, Jakabffy László, önkormányzati igazgató, Varga Gábor államtitkár, egykori területi elnök és Lakatos Péter jelenlegi területi elnök – kivétel nélkül elismeréssel szóltak Bíró Rozália önkormányzati munkájáról. Lakatos Péter kijelentette, Szilágyi Zsolt képviselőnek, a Magyar Polgári Szövetség jelöltjének is ott lett volna a helye a jelölőgyűlésen, ám mivel nem jelent meg, nem vállalta a nyílt megmérettetést, utólagos egyezkedéseknek nincs helye. Szilágyi Zsolt bejelentette, hogy indul az MPSZ színeiben a polgármesteri címért. /Pengő Zoltán: Bíró Rozália az RMDSZ nagyváradi jelöltje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./2004. március 10.
Kiss Sándor szatmárnémeti matematikatanár könyvet írt a neves erdélyi matematikus, Maurer Gyula életéről és munkásságáról Matematikus a XX. század viharaiban /Appendix Kiadó/ címen. A könyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület támogatásával jelent meg. /(benedek): Könyvbemutató – Kiss Sándor: Matematikus a XX. század viharaiban – Maurer Gyula életpályája. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 10./2004. március 20.
Márc. 19-én mutatták be Kiss Sándor Matematikus a XX. század viharaiban című könyvét Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban. A bemutatón jelen volt dr. Maurer Gyula egyetemi tanár, akinek életéről és munkásságáról szól a könyv. A könyv üzenete aktuális: a kisebbségi sorsban élő értelmiségire nehezedő sajátos nyomás. /(benedek): Könyvbemutató: Nem csak matematikusoknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 20./2004. április 19.
A Bihar megyei RMDSZ ápr. 17-i választmányi ülésén látható volt a helyi választási plakát: Itthon, jobban, együtt. Több mint négyórás maratoni ülésen rangsorolták a 19 jelöltet, elhangzott Lakatos Péter területi RMDSZ-elnök és Kiss Sándor választmányi elnök beszámolója. Lakatos Péter hangsúlyozta a megyei szervezet erősödését. A választmány rangsorolása alapján összeállt sorrend: Kiss Sándor, Fodor József, Szabó Ödön, Dérer Ferenc, Miklós János, Sárközi Sándor, Sóki Béla, Kiss Imre, Borzási Gyula, Pető Csilla került az első tíz, bejutó helyre, majd következett Hasas János, Gavrucza Tibor, Kállay László, Szoboszlai Gáspár, Rákóczi Lajos, Rajna-Koppány Zoltán, Nyakó József, Kajántó Pál és Létai Zoltán. /(Balla Tünde): Itthon, jobban, együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./2004. június 19.
Jún. 17-én Kolozsváron a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság (RFMT) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szervezésében bemutatták Kiss Sándor: Matematikus a XX. század viharaiban – Maurer Gyula életpályája című kötetét. Sebestyén Spielmann Mihály prózaíró, történész, a Teleki Téka vezetője méltatta a kötetet. A tanítványok nevében dr. Szenkovits Ferenc, a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság alelnöke szólt arról az értékes szakmai útravalóról, amelyet Maurer professzortól kapott, majd a könyv szerzője, Kiss Sándor szatmárnémeti matematikatanár foglalta össze a kötet születésének körülményeit, mutatta be a neves erdélyi matematikust, aki négy országban, Magyarországon, Romániában, Ausztriában és Olaszországban egyaránt otthon érzi magát. A kötetet volt tanítványainak vallomásai egészítik ki. A jelenleg Maglódon élő Maurer Gyula továbbra is szívügyének érzi Erdély kulturális értékeinek ápolását. /Németh Júlia: Itthon Erdélyben, otthon Európában. Maurer Gyula matematikus életpályája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2004. június 24.
Először van magyar elnöke a Bihar megyei tanácsnak. Kiss Sándort, a megyei RMDSZ választmányi elnökét választották meg a Bihar megyei tanács elnökének. A megyei önkormányzat jún. 23-án tartotta alakuló ülését. A 35 önkormányzati képviselőből 34-en szavaztak az RMDSZ jelöltjére. /Pengő Zoltán: Elsöprő fölénnyel választották meg Kisst. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./2004. szeptember 6.
Javaslattal fordult a Bihar megyei RMDSZ-hez, és a megyei tanács elnökéhez Szilágyi Zsolt, független parlamenti képviselő, a levélben Lakatos Pétert és Kiss Sándort arra kérte, hogy közös előválasztásokon jelöljék ki a megye magyar képviselő és szenátor-jelöljeit. Közvetlen állóurnás, titkos és egyenlő előválasztást szorgalmazott. Hasonló levéllel fordult Markó Béla szövetségi RMDSZ elnökhöz Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Pécsi Ferenc, az MPSZ szatmári vezetője Ilyés Gyula RMDSZ-elnök polgármesterhez juttatott el hasonló javaslatot. Szilágyi Zsolt képviselő kifejtette aggályait a választási törvénnyel szemben, amely megszabja, hogy milyen kisebbségi politikai szervezetek jelölhetnek, ezzel az MPSZ-t újabb sérelem érte. /(Balla Tünde): Közös előválasztásokat az RMDSZ-szel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./