udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
83
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-83
Névmutató:
Kovács Béla
2001. december 17.
A nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán 1997-ben megalapított tanítóképző karnak, az Országos Akkreditációs Bizottság pozitív ítélése ellenére, a Partiumi Keresztény Egyetem Főiskolai Karaként nem sikerült még akkreditációt szereznie. Kovács Béla, az egyetem rektora elmondta, a Sulyok Főiskola jogutódjaként és szellemi örökén létrejött egyetem is kérte a kar elismerését. Azonban az Országos Akkreditációs Tanács nyár óta halasztja az ügy megvitatását. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony az állami egyetemeken látná szívesen a felsőfokú tanítóképzést. A Partiumi Keresztény Egyetem négy évfolyamának nappali és levelező tagozatos tanulói, mintegy 300-an úgy tűnik, mégis levizsgázhatnak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. A két felsőoktatási intézmény vezetői ebben állapodtak meg. Az első két (1999-2000 és 2000-2001-es) végzett évfolyam, decemberben, a most végzők pedig júniusban záróvizsgázhatnak a Babes-Bolyain. Tanügyminisztériumi rendeletre Biharban 141 szakképzetlen pedagógust kell elbocsátani év végéig, és sok vidéki tanító, mivel nem tudott levizsgázni novemberben, a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképzősei egyre elkeseredettebbek lettek. A hallgatók levelet írtak az egyetem vezetőségéhez, amelyben megtagadták az egyetem fenntartói járulék befizetését. Sok végzős kikérte iratait az egyetemről, majd megpróbáltak visszatérni, miután a Babes-Bolyain sikerült kieszközölni a vizsgát. /Balla Tünde: Partiumi Keresztény Egyetem. Elvi megoldás a tanítóképzősök ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2001. december 28.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) működő tanítóképző szak akkreditálásának, valamint a tanulmányaikat befejezett diákok - két évfolyam mintegy 160 hallgatója - államvizsgájának elmaradása csak a legutolsó sorban a Sulyok István Református Főiskola (SIRF), illetve a PKE hibája. A főiskola, majd a jogutódjaként nyomába lépő egyetem minden lehetőt megtett a maga idejében az akkreditáció elnyerése, illetve az államvizsgák lebonyolítása érdekében - szerepel a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumának tájékoztató állásfoglalásában. A tanítóképző szak a kedvezőtlen törvényi szabályozások, a román tanügyben fennálló általános bizonytalanság miatt jutott arra a sorsra, hogy nem tudta biztosítani két évfolyam végzett diákjainak államvizsgázását" - szögezi le a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma nevében Tőkés László elnök és dr. Kovács Béla alelnök. Az állásfoglalás szerint a kolozsvári BBTE szenátusának december 7-i határozata értelmében a nagyváradi tanítóképzőn 1999-ben és 2000-ben végzettek 2002 februárjában diplomavizsgát tehetnek, míg a jelenlegi II. és III. éves hallgatók a Partiumi Keresztény Egyetemen folytathatják tanulmányaikat, és azok befejeztével szintén Kolozsváron diplomázhatnak. A Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma kifogásoltak a Krónikában megjelent közléseket. /Állásfoglalás a tanítóképzőről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./2001. december 29.
Nemrégiben Adrian Nastase kormányfő újból nemet mondott a regionalizmussal kapcsolatos országos vita puszta felvetésére is. Ioan Rus belügyminiszter hülyeségnek, Adrian Nastase miniszterelnök pedig "eltévelyedettek"-nek nevezte a Memorandum szerzőit. Tófalvi Zoltán az előzményekre emlékezetett. Az 1956-os magyar nemzeti szabadságharc ürügyén futószalagon gyártott koncepciós perekben is akkor hozták a legsúlyosabb, gyakran kivégzéssel járó ítéleteket, amikor az autonómia, Erdély hovatartozásának kérdése felvetődött. 1958-ban ennek a kérdésnek a puszta felvetéséért tizennégy személyt ítéltek halálra, és tizenkettőt ki is végeztek. Közülük az egyik, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvéd román anyanyelvű volt. Az 1956-os szabadságharc leverése után Erdélyben rendezett öt, úgynevezett "hazaáruló-per" már önmagában is jelzi a retorzió méreteit. Ezek a perek: a "Szoboszlay-per", az "érmihályfalvi csoport", az "ENSZ-Memorandum", a "Fodor Pál baráti köre" és Teodor Margineanu lázadási kísérlete. Az első négy az "erdélyi kérdés" megoldását tűzte zászlajára. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatására - Temesváron még korábban - különböző elképzelések születtek az erdélyi kérdés megoldására: Erdély tartozzon Romániához, Erdélyt csatolják Magyarországhoz, lakosságcsere révén mindkét fél számára méltányosan és igazságosan oldják meg az erdélyi kérdést. Szoboszlay Aladár magyarpécskai-temessági plébános - igaz, szóbeszédek szintjén és gyermekien naivan - felvetette a föderalizmus, a konföderáció gondolatát is. Így kezdődött az ötvenes évek végének legsúlyosabb politikai pere, melyben jelképesen 56 személyt ítéltek el, közülük tizenegyet halálra. A halálraítéltek közül tízet kivégeztek. Szoboszlay Aladár megkérte a görög katolikus egyház egyik képviselőjét, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvédet, hogy többpártrendszer programját jogi szempontból öntse komoly formába. Meg is tette. Románul és magyarul is elkészült a program. A lényeg, az elgondolás az volt, hogy az erdélyi román-magyar kérdést meg kell oldani, egy közös párt alapján: a Keresztény Szolidaritás Pártja révén. Közel 200 személyt tartóztattak le, legtöbbjüket ártatlanul. Több papot is elítéltek: Ferencz Béla (Ervin), Müller Jenő, Mezei Mózes Levente, Ábrahám Árpád, Ráduly István, Rádulyu Géza, Kosza József, Kovács Béla, Kovács Balázs római katolikus papokat, valamint Dan Aurel görögkeleti papot. Az ügyész mind az 56 vádlottra a halálbüntetés kiszabását kérte. Végül, 1958 májusában tizenegy vádlottat halálra ítéltek, tízet közülük kivégeztek: Szoboszlay Aladárt, báró Huszár Józsefet, Ábrahám Árpád római katolikus lelkészt, Orbán Károly marosvásárhelyi földbirtokost, dr. Kónya István-Bélát, dr. Fintinaru Alexandru ügyvédet, Tamás Dezsőt, Tamás Imrét, Orbán Istvánt, Lukács Istvánt. /Tófalvi Zoltán: A Memorandum-vita előzményei. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./2002. március 29.
Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2002. július 4.
Szándéknyilatkozatot írt alá a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében a nagyváradi PKE mezőgazdasági szakot létesít a cívis városi egyetem együttműködésével - tájékoztatott Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke. Az együttműködési megállapodás alapján 2003-ban, legkésőbb 2004-ben bevezetik az agrárképzést a PKE-n. Kovács Béla rektor elmondta: a PKE-n tizenhárom szak közül hét már szerepel a Hivatalos Közlönyben és hamarosan másik három - közgazdaság, reklámgrafika és szociológia - is megkapja a szükséges engedélyeket. /Simon Judit: Mezőgazdasági szak a PKE-n. A debreceni és nagyváradi egyetemek együttműködése. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./2002. július 29.
Júl. 28-án Szatmárnémetiben a Németi református templom fennállásának 200. évfordulója alkalmából szervezetek emlékünnepélyt. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök a gyökerekhez való ragaszkodásra intett, abban a korban, amikor sokan megint gúnyaként vetik le a szülőföldet. Az egyházak világraszóló gondja a gyökerét vesztett száz-és százezrek, milliók sorsa, akik nyakukba veszik a világot. A népszámlálással kapcsolatban megállapította, hogy az erdélyi magyar társadalom megroppant, a statisztikák mögött áll az öregedés, a munkanélküliség, az iskolahálózat visszaesése áll. Megmaradási köröket kell létrehozni és mindenkit mozgósítani. - Egyetlen esélyünk a fennmaradásra, hogy kollégiumot és templomot építsünk, gyermekeket vállaljunk - zárta igehirdetését a püspök. Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök szerint a mai társadalomban erkölcsi megmaradást csakis a történelmi egyházak adhatnak. Kovács Béla, a Partium Keresztény Egyetem rektora az egyetemen üresen maradt helyeket ajánlotta a fiatalok figyelmébe. /Elek Anikó: A Németi Templom fennállásának 200. évfordulóját ünnepelte a gyülekezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./2002. szeptember 6.
Szept. 6-8-a között Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem a házigazdája a Magyar Professzorok III. Világtalálkozójának. A rangos rendezvényt Tőkés László és Tempfli József püspökök nyitják meg. A meghívott előadók között van a kárpát-medencei és a nyugati magyar tudományos élet több jeles képviselője. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, a Temesvári Műszaki Egyetem professzora, a Világtalálkozó főszervezője elmondta, hogy a szervezetnek januárban 605 tagja volt - 342 anyaországi és 263 külföldön élő professzor. A programban öt témakör megvitatása szerepel: Anyanyelv, Tudományos továbbképzés, Nemzetközi kapcsolatok, A Partiumi Keresztény Egyetem, Az MPV tudományos szekciói. A munkabizottsági ülések során egy hatodik témakörben is lesznek előadások, ez a "visiting" professzori rendszer, amelynek célja éppen az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat megerősítése, ha kell, akár nyugati professzorokkal is. A plenáris üléseken 59 előadó mutatja be dolgozatát, ami nagyon nagy szám. Kovács Béla előadásának címe Magyar Egyetem Partiumban - története és eredményei. A Partiumi Keresztény Egyetemen idén 11 szakra hirdettek felvételit, tavaly 670 hallgatójuk és 125 tanárunk volt, jövőre az új szakokkal együtt 880 hallgatóra számítanak. A magyar államtól kapott pénzből mini campust hoztak létre, felújították az Arany János Kollégium régi szárnyát és az ősszel avatják fel az új, a XXI. századi követelményeknek megfelelő kollégiumot. /(Pataki Zoltán): Magyar Professzorok III. Világtalálkozója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./2003. február 24.
A Bolyai Társaság /Kolozsvár/ kezdeményezte a találkozót febr. 22-én Temesváron, a felsőoktatásban tevékenykedő, magyarul beszélő egyetemi tanárokkal. Az összejövetelen tizennyolc temesvári magyar egyetemi tanár, valamint a Temesvári Magyar Diákszervezet néhány tagja volt jelen, akiket dr. Kovács Béla, a Temesvári Műegyetem Gépészmérnöki Karának tanára, a nagyváradi Keresztény Egyetem rektora üdvözölt. A Bolyai Társaság temesvári fiókszervezet megalakulását kezdeményezték. Dr. Kovács Béla professzor kiosztotta a Bolyai Társaság temesvári fiókjának megalakítását szorgalmazó értelmiségieknek a tagsági igazolványt, majd dr. Ferencz András, dr. Pogány András, dr. Matekovits György, Bakk Jutas TMD-elnök, dr. Salló Ervin, dr. Zimán Magda, dr. Preitl István fejtették ki véleményüket. /Pogány András: Temesvári fiókszervezet a Bolyai Társaságnak? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./2003. április 4.
A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ 87 tanítóképző főiskolása a budapesti Károli Gáspár Egyetemen államvizsgázhatott. Ez a szám több mint fele a tulajdonképpeni Sulyok István Református Főiskola örökségéből fennmaradt főiskolai karon végzett tanítóknak. Az RMDSZ működtette Apáczai Alapítvány támogatta a diplomák honosítását. Dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora. 2001. október végén megjelent 1027-es kormányhatározat szerint a tanítók felsőfokú képzése nem folyhat magánegyetemen, csak állami egyetem keretei között. A rektor a miniszter asszonyhoz fordult, segítségét kérte, hogy a Sulyok István Református Főiskola végzettjei diplomához jussanak. A válasz az volt, hogy más egyetemen, de magyar bizottságnál államvizsgázhatnak. A Babes-Bolyai Egyetem nem vállalta az államvizsgáztatást. Közel 70-80-an a margittai Goldison keresztül a Babes-Bolyai Egyetemen államvizsgáztak. Diplomájukat ma sem kapták meg, mert a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett szaka sem volt akkreditálva. A miniszter asszony nem engedte, hogy a diplomákat kiosszák amíg ezek a szakok nem lesznek államilag elismerve. A Bihar megyei RMDSZ-honatyák nem segítettek, sőt azt állították, magyarországi diplomavizsga után a hallgatók nem térnek vissza. Ez nem így történt, csak két hallgató maradt, a többi mind hazajött. A másik kifogásuk az volt, hogy sokba fog kerülni a honosítás. Valójában nem így történt, alapítványok viselték a költségeket. Ősztől a a PKE keretében a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tanítói tagozata fog működni. A PKE-n idén is gyarapodik a képzés: 2001 októberében még csak hét szak működött, 2002 őszén már 11 egyetemi szakkal indultak, ősztől 14-gyel, 15.-ként pedig bejöhet az agrárképzés, melynek nemrég letették az akkreditációját Bukarestben. /Balla Tünde: Lediplomáztak az első tanítók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./2003. április 11.
Ápr. 5-én, Pécsett tartották meg a Gordiusz matematika tesztverseny döntőjét, amelyre a Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Főgimnázium két tanulója kapott meghívást. Magyarország, valamint Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék magyar tannyelvű középiskoláiból 188 tanuló vett részt ezen a versenyen, Szathmári Balázs Pécs Megyei Jogú Város különdíjában részesült - a határon túli versenyzők közül ő érte el a legjobb eredményt évfolyamában. /Kovács Béla tanár, Kölcsey Ferenc Főgimnázium: Szathmári Balázs különdíjat kapott a Gordiusz matematika-verseny döntőjén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 11./2003. július 1.
Az idei Ditrói Falunapok legemelkedettebb pillanatai a Kossuth-park felavatása és a két székely kapu megáldása volt. A két kapufaragó, Rozsnyai János faragómester, illetve Petres Lajos nyug. zenetanár, valamint Bardócz Ferenc polgármester köszöntötte a Kossuth Lajos park névadására egybegyűlt ünneplőket. A nagytemplommal szemben a község önkormányzata állított kaput. A felirata: "Mikor nem lesz hon, csak világ, a magyaroknak akkor is lesz hazájuk, hiszen övék volt Kossuth Lajos". A bejárat fölött Kossuth Lajos képe látható. A park északnyugati bejáratánál a helyi közbirtokosság állíttatott székely kaput. Avatásakor Kovács Béla közbirtokossági elnök vágta el a szalagot. Készítője, Petres Lajos díszkapunak nevezi, mert minden oldala székely motívumokkal díszített. /Bajna György: Kossuth-park Gyergyóditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./2003. augusztus 18.
A II. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet aug. 10. és 15. között tartották meg Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székházában a Magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának, a PKE Diákszövetségének és a Temesvári Magyar Diákszervezetnek a közös rendezésében. Magyarországról, a Vajdaságból, Kárpátaljáról és a Felvidékről is érkeztek fiatalok. A rendezvényt köszöntötte Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok, továbbá a Kovács Béla, a PKE rektora, aki úgy vélekedett: a felsőoktatási intézet dinamikusan fejlődik. Az egyetemisták tematikus előadásokat hallgathattak, a státustörvény, az autonómia és kettős állampolgárság kérdéséről beszélt nekik Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom vezetője, Tőkés László püspök és Almássy Kornél, az MDF vezetőségi tagja. /A Kárpát-medencei magyar diákság összejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2003. augusztus 25.
Szabályos vadászat folyt a Hortobágyi Nemzeti Park területén múlthét végén, melyen Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására Adrian Nastase is részt vett - erről a park a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon keresztül adott ki közleményt. "A vadászatra jogosult társaság az előírásoknak megfelelően jelentette be a Hortobágyi Nemzeti Park illetékeseinek a hétvégi vadászatot, amelyet Turi- Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő kifogásolt" - áll a közleményben. A nemzeti park tájékoztatása szerint a vadászoknak volt engedélyük, és kizárólag erre a célra tenyésztett tőkés récékre vadásztak. (Az MTI nyomán) /Kormányfői vadászat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./2003. október 4.
Minden eddiginél több szakkal és hallgatóval kezdi meg az idei évet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), jelentette be a tanévnyitó alkalmából Kovács Béla rektor. A 2003/2004-es tanévben 927 hallgatója lesz a PKE-nek, köztük 365 elsőéves, akik 14 szakon tanulnak. Az előző évhez képest a szakok száma hárommal bővült, 2001-hez képest pedig megduplázódott. Idén 122 végzős köszönt el az intézménytől, kiknek túlnyomó többsége becsülettel megállta helyét az államvizsgán. A zenepedagógia és menedzsment szakok hallgatói átlagon felüli teljesítményt nyújtottak, valamennyien sikerrel államvizsgáztak. Az idei tanévben a PKE kezdeményezni fogja az intézmény mint egész, valamint azon belül két szak, a vallástanár-szociális munkás és vallástanár-német nyelv és irodalom végleges akkreditálását. A 2004/2005-ös tanévben további két szak, a zenepedagógia és a menedzsment kaphat végleges akkreditációt. Kovács Béla elmondása szerint 2003-ban a PKE újabb felsőfokú oktatási intézményekkel kötött együttműködési szerződést, legutóbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadója arról szólt, újabb telket és ingatlant sikerült megvásárolni a PKE főépületének szomszédságában. Ez utóbbiban diákszállást alakítanak ki, mivel az egyetem jelenlegi kollégiumi kapacitása - mintegy 260 férőhely - nem elégíti ki az igényeket. /Pengő Zoltán: Fejlődő egyetem. Megnyitották a tanévet a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./ Az anyaországi támogatások megduplázásra volna szüksége a Sapientia-EMTE-PKE erdélyi magyar egyetemi hálózatnak a jelenlegi 1,85 milliárd forint helyett, mert az új tanévben a működési költségek fedezésére sem lesz elegendő az 50 millió forinttal még meg is kurtított támogatás. Az ingatlanberuházások és infrastrukturális fejlesztések nélkül nem tartható fenn a rendszer - hangzott el a tanévnyitón. A három irányban építkező: tanítóképzésre, közgazdaságtanra és művészetekre szakosodott PKE-nak 145 tanára van: 15 professzor, 30 docens és több, mint 40 adjunktus és arra is figyelnek, hogy a fiatal tudományos értelmiségnek teret adjanak. Nagyváradon 2500 diák számára alkalmas Egyházi Művelődési Központot kívánnak idővel létrehozni, amelynek jelentős része az egyetemmel, az Arany János Kollégiummal, az új rektori hivatallal már elkészült. A Lorántffy Zsuzsanna Középiskola eddig használt épületét várhatóan az egyetem kapja meg. /(Balla Tünde): Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./2003. december 11.
Tíz éve hunyt el Antall József, a rendszerváltozás első szabadon választott magyar kormányának miniszterelnöke. 1932. április 8-án született Budapesten. Édesapja, id. Antall József a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként sok ezer Magyarországra menekült lengyel, francia és zsidó polgár életét mentette meg. 1945 után újjáépítési miniszter és a Független Kisgazdapárt pártigazgatója volt. A fiatal Antall József a nemzet iránt elkötelezett, keresztény-konzervatív családban nőtt fel. A budapesti Piarista Gimnáziumban tanult. Érettségi után, az 1950-es évek elején, az ELTE bölcsészettudományi karán, majd az állam- és jogtudományi karon folytatta tanulmányait, történelem szakos középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést, illetve a történettudomány tárgyköréből bölcsészettudományi doktorátust szerzett. Néprajzi, művészettörténeti, antropológiai, iszlám művelődéstörténeti tanulmányai mellett közgazdaságtani tanulmányokat is folytatott. Egyetemi évei után, 1954-től az Országos Levéltárban, a Pedagógiai Tudományos Intézetben, a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, az Eötvös József Gimnáziumban és a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított, illetve felnőttoktatással is foglalkozott. 1964-től a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár tudományos munkatársa, főmunkatársa, igazgatóhelyettese, majd 1974-1990 között főigazgatója volt. A politikai életbe 1956 októberében kapcsolódott be, amikor egyrészt az Eötvös Gimnázium forradalmi bizottsága elnökévé választották, másrészt részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalapításában. Kapcsolatban állt a Nagy Imre-kormány több miniszterével (Tildy Zoltán, Kovács Béla, Bibó István, Farkas Ferenc). Az 1956-os forradalmat eltipró szovjet beavatkozás után részt vett a belpolitikai és külpolitikai vonatkozású tervezetek, memorandumok elkészítésében. Politikai tevékenységéért egy időre őrizetbe vették, a magyar rendőri szervek többször kihallgatták. Fegyelmivel a Toldy Gimnáziumba helyezték, és publikációs tilalom alá került. 1959-ben állásából felfüggesztették, a tanári pályától eltiltották. 1963-tól újra publikálhatott, ezután mintegy 350 könyve, tanulmánya, cikke jelent meg a politika, a művelődés- és orvostörténet tárgyköréből. 1967-től az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztője, 1972-től a Magyar Orvostörténeti Társaság főtitkára, 1982-től elnöke, az MTA több bizottságának és albizottságának tagja, illetve elnöke, a Nemzetközi Orvostörténeti Akadémia, a Nemzetközi Gyógyszerésztörténeti Akadémia tagja, valamint a Nemzetközi Orvostörténeti Társaságnak vezetőségi tagja volt. Közreműködött a kisgazdák és a kereszténydemokraták újjászervezésében, és 1988-ban a Magyar Demokrata Fórumhoz (MDF) csatlakozott. 1989-ben az MDF egyik fő delegátusaként kiemelkedő szerepet játszott az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységében és a Nemzeti Kerekasztal háromoldalú egyeztető tárgyalásain. 1989. október 21-én az MDF elnökévé választották. 1990 augusztusától az Európai Demokratikus Szövetség (EDU) elnökhelyettese volt haláláig. Az 1990. március 25-én és április 8-án rendezett szabad választásokon pártja, az MDF biztos győzelmet aratott, majd Antall József május 23-án megalakította - a kereszténydemokraták és a kisgazdák bevonásával - hárompárti koalíciós kormányát. Miniszterelnöksége idején Magyarországon kibontakozott a plurális demokrácia politikai intézményrendszere, elindult a piacgazdasággá alakulás. Fő külpolitikai irányává vált az euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozás, a jószomszédi viszony a környező államokkal, és az ott élő magyarok támogatása. Magyarország társult tagja lett az Európai Közösségnek, tagja az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek. Magyar földről kivonultak a szovjet csapatok, megszűnt a Varsói Szerződés és a szocialista gazdasági együttműködési szervezete, a KGST. Kezdeményezője lett a "Visegrádi országok" együttműködésének. Kormányfői működésének szinte a kezdetétől küzdött az alattomos kórral, a nyirokrendszer daganatos megbetegedésével, amely 1993. december 12-én legyőzte. Síremlékét, Melocco Miklós alkotását 1999 májusában avatták fel a Kerepesi temetőben. Antall József a modern, nemzeti konzervativizmus híve volt. /Tíz éve hunyt el Antall József. Tizenötmillió magyar emlékezetében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./2004. február 25.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja Magyarországon Kovács Bélának, a Független Kisgazdapárt egykori főtitkárának elhurcolásához kapcsolódik. A parlamenti képviselőt 1947. február 25-én szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával letartóztatták, majd 25 évi, a Szovjetunióban letöltendő kényszermunkára ítélték. Kovács Béla 1956-ban szabadult, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták. Az Országgyűlés 2000 júniusában döntött arról, hogy minden évben Kovács Béla elhurcolásának a napján, február 25-én tartsák meg a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját. /A kommunizmus áldozatainak emléknapja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./2005. április 22.
Bár számos biztonsági intézkedést tettek az újabb ciánszennyezés megakadályozására a nagybányai Aurul cégnél, ezek nem elegendőek ahhoz, hogy kizárják egy újabb katasztrófa lehetőségét – ezt a következtetést vonta le Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés környezetvédelmi szakbizottságának elnöke a helyszínen tett látogatás alapján. A szakbizottság helyszíni látogatást tett április 20-án a nagybányai Aurul vállalatnál. Turi-Kovács Béla aggasztónak nevezte, hogy a cég vezetői meg vannak győződve arról, mindent megtettek a biztonság érdekében. Márpedig az a tartalék tározó, amelyre a vállalat a biztonságot alapozza, a zagynak csak egy kisebb részét képes befogadni. Öt évvel ezelőtt, januárban az aranymosással foglalkozó nagybányai Aurul bányaipari vállalat ipari derítőjének gátja átszakadt, s mintegy 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan pedig a szennyezés a Szamosba, majd a Tisza magyarországi szakaszára került. /Nagybányán nem kizárt az újabb ciánszennyezés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2005. október 21.
Az év elején jelent meg Stefano Bottoni olasz történész Konföderáció a cél című tanulmánya az 1956-os romániai eseményekről, nevezetesen a Szoboszlay-ügyről. Szoboszlay Aladár temesvári római-katolikus plébános annak a „kísérletnek a szellemi atyja és operatív motorja”, amelynek célja a kommunista rendszer megdöntése egy Magyarországon és Romániában egyidőben kirobbantott forradalom révén, illetve egy közös román-magyar államalakulat, az ún. Confederatio létrehozása – állította a történész a periratok és más források tanulmányozása alapján. Melyik nemzetnek az ügye, kérdezte Bottoni, tekintettel arra, hogy a román Fintinaru másodrendű vádlott, és a per során még tucatnyi román embert ítélnek el. A Szoboszlay-ügyben közel kétszáz személyt vettek őrizetbe államellenes összeesküvés vádjával. Ötvenhét személy ellen emeltek vádat, közülük tízet (Szoboszlay Aladárt is) kivégeztek, 47 személyt életfogytiglani vagy több tízéves kényszermunkára, börtönbüntetésre ítéltek. A Szoboszlay-ügyben 15 embert ítéltek el Háromszéken, köztük nyolc papot: Ábrahám Árpád (Torja), Kovács Balázs (Szentkatolna), Kovács Béla (Kovászna), Kosza József (Ozsdola), Ráduly Géza (Gelence), Páll Gyula (Futásfalva) plébánosokat, Mezei Levente Mór ojtozi és Kovács István esztelneki szerzetest. Továbbá hét „világi” személyt: Baróti Pált, Szörcsei Eleket és Lőrincz Károly Sándort Torjáról, Farkas Pál kézdivásárhelyi tanárt, Bulárka Istvánt (Csernáton), Kónya Béla-István és Vajna László kézdivásárhelyi ügyvédeket. Ábrahám Árpádot és Kónya Béla-Istvánt halálra ítélték és kivégezték. A perbefogottak közül ma már csak hárman élnek: Bulárka István, Farkas Pál és Vajna László. Lőrincz Károly Vargyason élő volt politikai fogoly a Székely Hírmondónak elmondta, Szoboszlay terve az volt, hogy 1956. augusztus 28-án Bukarestben forradalmat robbantson ki. Egy tankegység-parancsnoknak az lett volna a feladata, hogy alakulatát Bukarestbe vezérelje és elfoglalja a belügyminisztérium, a rádió stb., épületét, miközben a Székelyföldről különvonattal érkező magyarok csatlakoztak volna a katonákhoz, de ez gyermekes, igen naiv elgondolás volt, nem is lett semmi belőle. Nagy Imre Snagovra hurcolását követően kapóra jött ez a szervezkedés a román hatalomnak, jó ürügyet szolgáltatott az erdélyi magyarok üldözéséhez. Nem sokkal az interjú elkészülte után Lőrincz Károly meghalt. /Kocsis Cecília: 1956 Romániában: melyik nemzet ügye? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./2005. október 21.
„Elsősorban a római katolikus papokat ítélték nehéz börtönre: Ferencz Béla Ervin ferencrendi szerzetest és Ráduly Géza csíkmadéfalvi plébánost életfogytiglanra, Ráduly István gelencei plébánost huszonkét évi, Dénes Dávid akkoriban hátszegi plébánost húszévi, Mezei Mózes Levente ferences szerzetest ugyancsak húszévi, Müller Jenő érszegi plébánost tizenöt évi, Kosza József ozsdolai plébánost és Aurel Dan görög-katolikus főesperest tíz-tíz évi, Kovács Béla törcsvári plébánost hétévi, Kovács Balázs szentkatolnai plébánost négyévi fegyházra. Utóbbi a temesvári tárgyalás idején 73 éves volt. Azzal vádolták, hogy szentkatolnai plébánosként nem jelentette fel mindazokat, akik a „Szoboszlay-összeesküvés” tagjaiként megfordultak a parókián. A csíkmadarasi Mihálcz Andrást 1960-ban huszonöt évi börtönbüntetésre ítélték. Hasonlóan bántak az ugyancsak 73 éves Szörcsei Elek gazdaemberrel, akit magas kora ellenére tizenöt évi fegyházbüntetéssel sújtottak. Ő volt a kevesek egyike, aki a tárgyalás után találkozhatott a hozzátartozóival. Ekkor kapta azt a végzetes csomagot, amely nagyon rövid időn belül az életébe került. Ugyanis attól félt, hogy a börtönben éhen fog halni, s amikor megkapta a csomagot, az ujjairól addig nyalta a zsírt, amíg gyomorgyulladást kapott, és a galaci börtönben rövid időn belül meghalt. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Baróti Pál torjai gazdaembert, Schell István és Kuun Zsigmond volt földbirtokost; huszonöt évi nehéz börtönnel sújtották a tbc-s beteg Lőrincz Károlyt, a csernátoni Bulárka Istvánt, Pataki Istvánt és a 17 éves Orbán Pétert, a halálra ítélt és kivégzett Orbán István fiát, akinek az volt a bűne, hogy ő hívta a Szoboszlay Aladárral való csíkszeredai találkozóra az ott beszervezetteket. Tizenöt évi fegyházbüntetést kapott báró Bánffy István, dr. Rend László állatorvos, a marosvásárhelyi állatkert későbbi megteremtője, Pietsch Béla aradi ügyvéd és fia, ifj. Pietsch Miklós építész, gróf Mikó László. A kivégzettek és a börtönben elhunytak emlékét ma faragott kopjafa őrzi a kézdivásárhelyi református temetőben, a torjai római katolikus temetőben és Sepsibükkszádon. Ugyancsak kopjafát állítottak a Szoboszlay-per mártírjainak Budapesten, a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.” /Tófalvi Zoltán: Megbűnhődött magyarság. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./2007. február 24.
Magyarországon 2000 óta február 25-e a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja. 1947. február 25-én, hatvan esztendeje tartóztatták le szovjet katonák Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, országgyűlési képviselőt, és minden jogot felrúgva elhurcolták a Szovjetunióba. Az Országgyűlés ezért tette erre a napra az emlékezést. Ez az országgyűlési határozat rólunk és nekünk is szól, írta Sylvester Lajos, nem csak azért, hogy „a magyar nemzet részei vagyunk, hanem azért is, mert az erdélyi, általában a határon túli magyarság az 1947-es párizsi diktátum után mindenik újraszabott kommunista hatalomnak alávetett államban arányaiban számottevőbben szenvedett a nacionalista-kommunista rémuralmak miatt. ” A bolsevista-moszkovita káderek, Rákosi, Gerő, Révai, Péter Gábor és keretlegényeik révén többet ártottak a magyar nemzetnek, mint a tatárjárás vagy Mohács együttvéve. Ezt aztán betetézte Kádár ‘56 utáni nemzeti vérvétele, írta Sylvester Lajos. Romániában 1947-től következett a magyarokkal való tömeges leszámolás. Ez már él a köztudatban. Azonban hatalmas törleszteni való adósság halmozódott fel a nemzeti érzelmű erdélyi magyar arisztokrácia, a középrétegek, a gazdaemberek és az egyház tönkretételével, ezrek és ezrek elpusztításával kapcsolatosan. /Sylvester Lajos: A kommunizmus áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./