Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1808 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 1801-1808

Névmutató: Kovács Péter

1996. április 4.

Hány magyar állt fel csalódottan és elkeseredetten a világ nagy könyvtáraiban, Londonban, New Yorkban! Erdélyből kerestek volna hiteles dokumentumokat vitáikhoz, vagy éppen csak kíváncsiak voltak arra, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény mennyire tájékozott az erdélyi magyarság, egyáltalán a magyar nemzet történelméről -írja Beke György, majd folytatja: a könyvtárakban rengeteg könyv van Erdélyről, de magyar szerzőt alig. Mindegyik ugyanazt ismétli: Erdély őslakói a románok, a magyarok ezer évig elnyomták a románokat, majd a románok legyőzték a magyar megszállókat és 1918-ban önerejükből saját hazájuk uraivá lettek...Most azonban megtört a csend, Budapesten létrehozták a Kisebbségvédelmi Egyesületet, ügyvezető elnöke Kovács Péter miskolci egyetemi tanár. Két kiadványukat bemutatták első sajtótájékoztatójukon. Az első a felvidéki magyarság nyelvi elnyomatását mutatja be: The Slovak State Language Law and the Minorities, vagyis: A szlovák államnyelvi törvény és a kisebbségek A kötet közli az 1995-ben megszavazott és 1997-ben életbe lépő nyelvtörvényt, a hivatalos indoklást és az 1995. novemberi parlamenti fölszólalásokat. Összehasonlítás következik: mit mond a nyelvtörvény, mi áll az alkotmányban, az elfogadott alapszerződésben, továbbá a kisebbségi keretegyezményben, az ET 1201-es ajánlásában. A második kiadvány a román oktatási törvényt mutatja be /The Romanian Law on Education/, alcíme: Kritikai megközelítés a kisebbségek szempontjából. Közli a törvény szövegét, majd ezt bemutatja az 1978-as, illetve az 1993-as tanügyi törvények tükrében. A kisebbségi jogok zsugorítása szembeszökő. Mindkét füzet mellékleteket is tartalmaz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Előzmény: 587. sz. jegyzet

1996. április 5.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ápr. 3-i ülésén Markó Béla és Takács Csaba beszámolt a Magyar Szocialista Párt március végén tartott V. kongresszusáról, amelyen meghívottként vettek részt. - Béres András alelnök, az Oktatási Főosztály új vezetője bemutatta cselekvési programját. - Az ÜE szakértőket kér fel az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók javaslatok formájában történő megfogalmazására. A szakértői csoport személyi összetétele: Birtalan József közgazdász, Csiha Tamás jogász, Czédly József közgazdász, Eckstein-Kovács Péter jogász, Hajdú Gábor jogász, Székely István politológus, Varga Attila jogász és Vida Gyula közgazdász. - Az ÜE felkéri a területi szervezeteket, hogy a következő kéthetes időszakban jelöljenek ki egy napot, amelyen elültetnek 11 fát, megemlékezésként a honfoglalás 1100. évfordulójára. /Jön a millecentenáriumi faültetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1996. április 20.

Az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja ápr. 20-án tartotta tisztújító országos gyűlését, melyen jelen volt több külföldi és belföldi liberális párt és szervezet küldöttsége. Eckstein-Kovács Péter elnök beszámolója alapján elemezték a Szabadelvű Kör tevékenységét. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget: továbbra is Eckstein-Kovács Péter az elnök, alelnökök: Egyed Péter, Kolumbán Gábor, a titkár pedig András Péter. A Szabadelvű Kör helyzete az RMDSZ-en belül kényes, jelentette ki az újraválasztott elnök. A Szabadelvű Kör sokszor kritizálta az RMDSZ jelenlegi politizálási gyakorlatát, elsősorban azzal kapcsolatban, ahogyan az RMDSZ az önkormányzati modellt megvalósítani kívánja, de e jelenlegi vita tőlük nagyon idegen. A jelenlegi vezetőség és az őket támadók, a két tábor prioritási rendje más, mint a Szabadelvű Köré, mondta Kolumbán Gábor. "Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk mindig elsőrendűnek" - folytatta. A Szabadelvű Kör nem kíván a belső hatalmi harcokban részt venni. A közgyűlésen meghívottként jelen volt dr. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 764. /

1996. május 15.

Személyiségi jogaiban durván sértette az, hogy Melescanu külügyminiszter románnak nevezete és román nevet adott neki, nyilatkozta az Erdélyi Napló munkatársának, Simon Juditnak Torgyán József. A román bíróság előtt kér elégtételt, meghívja az emberjogi szervezetek képviselőit is, a bíróság előtt magyarul kíván szólni. Eckstein-Kovács Péter szerint Torgyán Józsefnek van jogalapja bírósághoz fordulni. Bencsik András, a Magyar Újságírók Szövetsége /MÚOSZ/ főtitkára szerint ez fölösleges politikai akció, szerinte ez nem tenne jót az erdélyi magyarságnak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./

1996. július 3.

Kolozsváron a városi tanácsban durván támadták Eckstein-Kovács Pétert az Antonescu-szobor felállításának vitájában, mert vitatott személyiségnek nevezte Ion Anonescut. Az egyik egységpárti tanácsos tűrhetetlennek mondta, hogy egy kisebbségi véleményt mondjon a román nép "nemzeti hőséről". Eckstein-Kovács Péter rasszista megnyilvánulásnak minősítette az egységpárti és a Nagy-Románia párti tanácsos uszító kijelentéseit. Végül a többség mégis megszavazta a díjnyertes szobortervre a hétmillió lej honoráriumot, az Antonescu-szobor felállítása viszont nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

1996. augusztus 14.

A Népszava napirenden tartja a Tibori Szabó Zoltán-vitát. Kolozsvári tudósítója, Gál Mária Czirják Árpád érseki helynök véleményét kérte, a nyilatkozat az egyházakat képviselte? Czirják Árpád kifejtette, hogy Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője nem volt tárgyilagos. A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ hiányosságait "mindnyájan ismerjük", de mindezt "kizárólag negatív értékelésben tálalni, egész közösségünkre nézve bántó. A svihák jelző használata" provokatív. Az egyházak képviselői személyes méltatlankodásukat fejezték ki. Eckstein Kovács Péter jogászként állapította meg, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot. A püspököknek, mint az MVSZ védnökségi tagjainak, "feladatuk is volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás." Szerinte partikuláris ügyben testületileg fellépni nem szerencsés dolog. /Népszava, aug. 14./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321, 1331, 1347. sz. jegyzet

1996. augusztus 14.

1996. szeptember 29.

Kolozs megyében folytatódtak a választási kampánygyűlések. Szept. 29-én Bánffyhunyadon és Kőrösfőn Eckstein-Kovács Péter szenátorjelölt, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselőjelölt találkozott a választókkal. Ugyanezen a napon Magyarvistán és Türén Újvári Ferenc és Papp Judit képviselőjelöltek, Tordatúron Buchwald Péter szenátor képviselőjelöltekkel vett részt választási gyűlésen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1., 877. sz./

1996. október 14.

A romániai magyarság körében számos problémát fogalmaztak meg, például az egyházi kártalanítás kimaradásával kapcsolatban, de dokumentum messze nem vált ki akkora elégedetlenséget, mint ahogy azt a magyarországi ellenzék látni szeretné, mondotta kolozsvári tapasztalatairól Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Eörsi okt. 11-én látogatott Kolozsvárra, egy lakossági fórumra. Találkozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Eckstein-Kovács Péterrel, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnökével. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. december 4.

Nov. 30-án a Fidesz meghívásának eleget téve Eckstein-Kovács Péter szenátor és Tamás Sándor képviselő Budapesten népes hallgatóság előtt beszámoltak a romániai választásokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 923. sz./

1996. december 12.

Eckstein Kovács Péter Kolozsváron volt ügyvéd, 1990-1992 között Kolozs megye parlamenti képviselője, 1992-96 között a városi tanácsban az RMDSZ-frakció szóvivője, az RMDSZ Szabadelvű Körének ügyvivője, 1994-től elnöke, az idei választások eredményeként az RMDSZ Kolozs megyei szenátora. Liberális elkötelezettségű ember, nyilatkozta, pragmatikus politikus. A gazdaság szerkezetátalakítása miatt nehéz időszak vár a kormányra, szeretné, ha a koalícióval való viszonyuk problémamentes lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

1996. december 21.

Kolozs megye leendő alprefektusi minőségében mutatkozott be dec. 21-én Buchwald Péter a sajtóértekezleten. Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, túlzás "hisztériának" minősíteni az RMDSZ-nek juttatott prefektusi helyek miatti tiltakozásokat, ennek ellenére szomorú lenne, ha mindez a kormánykoalíció képviselőit a tisztségek újratárgyalására késztetnék. Buchwald Péter kifejtette: azon lesz, hogy a kétnyelvű feliratokat, a közigazgatásban az anyanyelvnek a törvény által szavatolt használatát, avagy a magyar iskolákat sújtó diszkriminatív intézkedések mihamarabb hatályon kívül kerüljenek. Az RMDSZ programjában nincs semmi olyan, ami törvényes keretek között ne lenne megvalósítható. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

1997. január 7.

Alexandru Farcas, Kolozs megye parasztpárti prefektus nem konzultált a koalíciós pártokkal a megyei igazgatóságok, felügyelőségek vezető tisztségeinek elosztásáról, hanem maga küldte el javaslatait, ezekben minden funkcióra parasztpártit jelölt. Kolozs megyében a választási eredményeket tekintve az RMDSZ-t a vezető tisztségek 25-30 százaléka illetné meg. A megyei koalíciós pártok /köztük az RMDSZ/ levelet intéztek Ciorbea miniszterelnökhöz, kérve, hogy a vezetői tisztségek elosztása arányosan történjen. Jan. 8-án ültek le a pártok képviselői Farcas prefektussal, egyelőre csak vitatkoztak, döntés még nem született, Eckstein-Kovács Péter szerint nincs szó arról, hogy a prefektus nem tartaná tiszteletben a miniszterelnök és a koalíciós pártok közötti megállapodást. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

1997. február 15.

A Romániai Magyar Szó interjút közöl Eckstein Kovács Péterrel, a Szabadelvű Kör elnökével. A Kolozs megyei szenátor kifejtette, szükséges volt a probléma felvetése, de a Szabadelvű Kör rendezvényén elhangzott vélemények nem feltétlenül tükrözik az RMDSZ liberális platformjának álláspontját. "Azt akartuk, hogy az egész közösségre vonatkozó kérdést egyáltalán vita tárgyává tegyük. Arra törekedtünk, hogy olyanokat kérjünk fel előadónak, akikről tudtuk, hogy ezen a kérdésen éveken keresztül dolgoztak? ? mondta a szenátor. Mint ismeretes, ezen az előadáson hangzott el először annak a közvélemény-kutatásnak az eredménye, miszerint a kolozsvári magyar diákok többsége nem kívánja az önálló Bolyai egyetem újraalakítását, s ez jelentős vitát váltott ki nemcsak a kolozsvári, hanem a romániai magyar értelmiség körében is. /Zsehránszky István: A Bolyai-vita margójára. Felsőoktatás vagy tűzoltómunka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1997. február 17.

Az RMDSZ Szabadelvű Köre kiadott nyilatkozatában foglalkozott a jan. 31-én általuk szervezett nyilvános vitával /A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben/. A rendezvény célja a témában felmerült vélemények nyilvános megvitatása volt.A Szabadelvű Kör ebben a kérdésben is közvetítő szerepet óhajtott felvállalni szakma és politikum között, a rendezvényen nem kívánt állást foglalni a vitatott kérdésekben. A Szabadelvű Kör szükségesnek tartja az autonóm magyar nyelvű egyetemi oktatást. A tudományegyetem létrehozását, fejlesztését csak Kolozsvár központtal tartják megvalósíthatónak. Sajnálattal tapasztalják, hogy a "véleménynyilvánítás szabadsága szellemében fogant rendezvényünket egyesek felhasználták a Szabadelvű Kör elleni indokolatlan támadásokra." - olvasható a Szabadelvű Kör Elnöksége által kiadott nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19., 970. sz./ A nyilatkozatot Eckstein Kovács Péter képviselő, a Szabadelvű Kör elnöke olvasta fel a Kolozs megyei képviselők ülésén. A képviselő érdemként hangsúlyozta nyomásgyakorlásukat. A nyilatkozattal kapcsolatban több felszólaló nehezményezte, hogy az nem tartalmazza tételesen, hogy a Szabadelvű Kör a Bolyai Egyetem visszaállításáról beszél-e. /Miklós László: Állásfoglalások Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

1997. március 8.

A Szenátus márc. 10-i, hétfői ülésén a politikai nyilatkozatok során Eckstein-Kovács Péter és Kozsokár Gábor szólalt föl.

1997. március 15.

C. V. Tudor mentelmi jogának megvonása miatti tiltakozásul márc. 17-én az ellenzéki pártok, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt szenátorai kivonultak a teremből. Kifejtették: amennyiben a szenátus nem tér vissza erre a kérdésre, amíg az államelnök nem fogadja őket, a nem hajlandók részt venni a parlamenti munkában. Eckstein-Kovács Péter szenátor meglepőnek nevezte, hogy korábban a Társadalmi Demokrácia Pártja maga is a mentelmi jog megvonása ellen szavazott, most elkötelezte magát Tudor mellett. Ez a párt valójában a törvényhozás munkáját akarja szabotálni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

1997. április 9.

Eckstein-Kovács Péter nyilatkozott a nép ügyvédje intézményéről. Elmondta, hogy valószínűleg nyárig dönt a hatalom a nép ügyvédje személyéről, aki nem lehet semmilyen párt tagja, de ez a feltétel csak az állás elfoglalása után kell teljesüljön. Az RMDSZ javasolta, hogy legyen egy külön, kisebbségi problémákra szakosodott ombudsman, de a javaslatot nem fogadták el, noha erre van gyakorlat egyes országokban. Romániában egyetlen személy fogja betölteni a nép ügyvédje tisztét és két helyettessel fog dolgozni, de ezek hatásköreit még nem osztották szét. A törvény szerint a nép ügyvédjének nincs döntéshozói joga, rábeszéléssel és presztízzsel tud eredményt elérni. Az RMDSZ-es szenátor fontosnak tartja, hogy korlátlan információszerzési lehetőségei vannak, hiszen az információ megtagadását büntetik, de rá is érvényes a titoktartási kötelezettség. Tájékoztatott, hogy a nép ügyvédjének célja az emberi jogok védelme a hatóságokkal közintézményekkel szemben. Senkinek és semmilyen intézménynek nincs alárendelve, senki nem kötelezheti, hogy alávesse magát utasításainak, rendelkezéseinek. Munkájáról a parlament előtt tesz jelentést évente, vagy bármikor a parlament kérésére. Jelentései törvénymódosító javaslatokat is tartalmazhatnak. A szenátor tájékoztatott, hogy a sérelmezett írásos kérelemben kell feltűntesse, milyen jogait nem tartották tiszteletben és meg kel jelölje e törvénytelenül eljáró hatóságot vagy hivatalt. A jogsérelem megalapozottságának bebizonyosodásával a nép ügyvédje írásban kéri az érintett hatóságot, hogy orvosolja a sérelmet. Amennyiben az a felszólításnak nem tesz eleget, a felsőbb hatóságokhoz fordul, adott esetben értesíti a kormányt és eljuthat egészen a parlamentig. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9/

1997. április 9.

Ápr. 8-11. között a román parlament meghívására látogatást tesz Bukarestben a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége. A magyar parlamenti delegációt Eörsi Mátyás (SZDSZ), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vezeti, tagjai: Csóti György (MDF), Baráth Magdolna, Molnár Gyula (MSZP) és Németh Zsolt (FIDESZ). A magyar parlamenti delegáció április 8-án, kedden látogatást tett az RMDSZ székházában, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta, majd megbeszélésre került sor az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival. A találkozón az RMDSZ képviseletében részt vett Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint, a frakció titkára, Kovács Csaba, a képviselőházi frakció alelnöke, Eckstein Kovács Péter, Szilágyi Zsolt, a két ház külügyi bizottságainak tagjai, Mátis Jenő, továbbá a Tokay György kisebbségügyi miniszter és Borbély László területrendezési államtitkár. A megbeszélésen az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról, a megváltozott romániai politikai helyzetről, a két ország európai és euroatlanti integrációs törekvéseiről folyt eszmecsere. Ápr. 9-én a magyar parlamenti küldöttség a Szenátus épületében találkozott a két Ház külügyi bizottságainak tagjaival, a szenátusi frakcióvezetőkkel, majd délután a küldöttséget fogadta Gavrila Dejeu belügyminiszter és Tokay György kisebbségügyi miniszter. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 1004. sz./

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 1801-1808