Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 138 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-138

Névmutató: Kozma József

2007. augusztus 14.

Nyílt konfliktus alakult ki a Gergely István plébánost marasztalni akaró csíksomlyói hívek, valamint a katolikus egyház erdélyi hierarchiája között, valamint azért, mert Czirják Árpád kolozsvári kanonokot hívei akarata ellenére áthelyezni kívánja a gyulafehérvári érsekség, óhatatlanul felmerül a kérdés: miért nem találkozik a katolikus egyház szolgáló gyakorlata a hívek igényeivel?A lap szerint méltatlan hangot használt Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános nyílt levelében, amikor kioktatta ki a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolának és Papnevelő Intézetnek a Babes–Bolyai Tudományegyetembe való betagolása ellen szavukat emelő híveket. A Krónika szerint az egyházi hierarchia nem készült fel híveinek közéleti aktivitására, továbbá Gergely István vagy Czirják Árpád a hitükre hivatást építettek, olykor szembekerülve azokkal, akik a hitet csupán a kánonok megtartásának gondolják. /Bakk Miklós: Hit és hivatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

2007. augusztus 25.

A Magyar Tudományos Akadémia Báthory-díjjal tüntet ki több olyan ismert közéleti személyiséget, politikust, akik kiálltak a határon túli magyar felsőoktatás visszaállításáért, támogatásáért. A díjkiosztásra augusztus 28-án Budapesten kerül sor. A díjazottak: Csányi Sándor, Baldauf László, gr. Degenfeld Sándor, Széles Gábor, Göran Lindblad, Nagy Elek, Németh Zsolt, Vizi E. Szilveszter, Schöpflin György, Komlóssy József, Kónya-Hamar Sándor, Kozma József, Almássy Kornél és Balázs Sándor. Az ünnepségen beszédet mond Szabó T. Attila, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete főtitkára, Zsigmond Barna, az egyesület elnöke, Kovács Lehel és Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökei. /Báthory-díj a határon túli magyar felsőoktatás támogatásáért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2007. augusztus 29.

A határon túli magyar felsőoktatást támogató, annak visszaállítását szorgalmazó közéleti személyiségeket, politikusokat tüntetett ki augusztus 28-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára a Báthory-díjat Baldauf Lászlónak, Csányi Sándornak, gróf Degenfeld Sándornak, Göran Lindbladnak, Nagy Eleknek, Vizi E. Szilveszternek, Németh Zsoltnak, Schöpflin Györgynek, Komlóssy Józsefnek, Széles Gábornak, Kónya-Hamar Sándornak, Kozma Józsefnek, Almássy Kornélnak és Balázs Sándornak nyújtotta Tőkés László EMNT-elnök és Hantz Péter, a BKB alelnöke. /Báthory-díjgála. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

2007. augusztus 30.

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Báthory-díjakat adtak át a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. „Vannak vidékek, ahol a tudományok szabadon fejlődnek. De olyan vidékek is vannak, ahol akadályokat gördítenek ezek fejlődésének útjába“ – hangsúlyozta Szabó T. Attila, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének főtitkára nyitóbeszédében. „Ilyen nehézségekkel kell szembesülniük mindazoknak, akik Erdélyben magyar iskolát, egyetemet szeretnének létrehozni, és ilyen akadályok lebontásában segítettek azok a személyiségek, akiket itt köszöntünk” – mondta a főtitkár. Az elismeréseket, amelyeket – a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács adományoz, Tőkés László püspök és Hantz Péter, a BKB alelnöke adta át. A díjazottak: Almássy Kornél parlamenti képviselő, Baldauf László, üzletember; Balázs Sándor egyetemi tanár; Csányi Sándor, Közép-kelet-Európa meghatározó bankcsoportjának elnök-vezérigazgatója; Gróf Degenfeld Sándor üzletember; Komlóssy József kisebbségi szakértő; Kónya-Hamar Sándor EP-képviselő; Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke; Göran Lindblad svéd EP-képviselő; Nagy Elek üzletember; Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke; Schöpflin György politológus; Széles Gábor, a munkaadók szövetségének elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. /Kánya Gyöngyvér: „Akadálybontó” Báthory. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2008. május 16.

Római katolikus segédpüspöki hivatal építését tervezik a csíkszeredai Millennium templom mögötti területen, hogy az ideiglenes megoldás helyett saját székhelyet kapjon Tamás József segédpüspök. Darvas Kozma József, a Szent Kereszt-plébánia esperese elmondta, a kilenc évvel ezelőtt kinevezett segédpüspöknek a Szent József-kápolna papi otthonában – mely nyugdíjas papok számára készült – tudtak szállást és irodát biztosítani, mivel nem állt rendelkezésükre más ingatlan. Jakubinyi érsek óhaja volt, hogy Csíkszeredában legyen segédpüspök, aki az érsek nevében teljes jogú megbízatással bír. A segédpüspöki palota tervezői Makovecz Imre és Bogos Ernő. /Székely Zita: Székhely a segédpüspöknek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2008. december 4.

Közpénzzel támogatott törvénytelenség? címen a Hargita Népe november 6-án félretájékoztatta a napilap olvasóit. Törvénytelenséggel vádolta meg egyrészt a csíkszeredai Szent Kereszt-plébániát, Darvas-Kozma József esperest, másrészt Csíkszereda tanácsát. A Hargita Népében megjelent írást rosszhiszemű támadásnak tartják, olvasható a Márton Áron Katolikus Férfiak Szövetsége állásfoglalásában. /Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./ A Hargita Népe szerkesztősége válasza szerint az állásfoglalás hemzseg a valótlanságokról. A templom kerítésének javítását 2006-ra befejezték, olvasható. Valójában az építkezési engedély nem vonatkozott a műemléklistán külön szereplő kerítésre. A város egykori tisztségviselőinek síremlékei a műemlékvédelem tárgyát képezik. A lap nem szándékozott ellenséges cikket írni. /A Hargita Népe szerkesztősége: Hazudni bűn…= Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

2009. május 28.

Válasz nélkül hagyta a bukaresti külügyminisztérium, hogy május 26-án Budapesten az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, Kozma József kijelentette, az EU normáit sérti a romániai magyar hivatalvezetők tömeges elbocsátása. Az ÚMSZ azzal a kéréssel fordult a román külügyhöz, kommentálják Kozma József nyilatkozatát, de választ nem kaptak. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke Markó Béla szövetségi elnökkel közösen május 28-án Budapesten az évente megrendezett magyar-magyar konzultáción vesz részt, s határon túli magyar politikusok értekezletén szintén felveti az elbocsátott intézményvezetők kérdését. /Cs. P. T. : Nem reagál a román külügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2009. június 2.

Román belpolitikai ügynek nevezte a magyar nemzetiségű megyei intézményvezetőket is érintő leváltási hullámot Crin Antonescu, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, aki bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy az ügyben Magyarország támogatását kérte. Markó Béla RMDSZ-elnök Antonescu tájékozatlanságának rovására írta a liberális vezér diskurzusát és nem látta akadályát annak, hogy a két ellenzéki párt az EP-választások után közösen nyújtsa be egyszerű indítványát az intézményvezetők leváltása kapcsán. Crin Antonescu ellenzéki politikussal ellentétben a román külügyminisztérium továbbra sem kívánta kommentálni a magyar diplomaták múlt heti kijelentéseit a romániai magyar intézményvezetők leváltásával kapcsolatban. Egy hete Budapesten az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, Kozma József kijelentette, az EU normáit sérti a romániai magyar hivatalvezetők tömeges elbocsátása, Szabó Vilmos külügyi államtitkár pedig azt mondta: a magyar diplomácia már keresi a megoldást erre a kérdésre. A Szabadság azzal a kéréssel fordult írásban a román külügyhöz, kommentálják Kozma József és Szabó Vilmos nyilatkozatait. Azt a választ kapták, hogy erre a kormányszóvivő iroda illetékes válaszolni. „A külügy így nem kívánja kommentálni ezeket a kijelentéseket. ” /Cseke T. Péter, Moldován Árpád Zsolt: Visszafogott reakciók. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2009. július 28.

A közeledő választási bukástól való félelem közrejátszik abban, hogy az öndefiníciós zavarokkal küszködő MSZP legutóbb a határon túli magyarok felé nyújtotta ki kezét. Sőt az ugyancsak meghasonlott SZDSZ is újragondolná a kettős állampolgárság kérdését. Az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a „külhoni magyar státus” törvénybe iktatását, fogalmazott Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke néhány hónappal ezelőtt, egy márciusi ungvári rendezvényen a magyar nemzet újraegyesítését a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyik alappillérének nevezte. 2004-ben Gyurcsány Ferenc kormányfő a népszavazás előtt kijelentette: „Nemmel szavazok a kettős állampolgárságra, a nemzetegyesítésre hivatkozó nemzetmegosztásra. ” Kovács László 2004-ban gyermeteg elképzelésnek nevezte, hogy egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt váljanak magyar állampolgárrá. Ha az állampolgárság megszerzése egyszeri döntéssel nagy tömegekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő – mondta. Mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak – vélekedett Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős biztosa. Annak idején Népszabadság Korózs Lajos, az egészségügyi minisztérium politikai államtitkárának kalkulációit idézte, amely 800 ezer ember áttelepülésére végzett számításon alapult. Eszerint az állampolgársággal járó juttatások – ilyen például a gyes, a gyed, a rokkantsági ellátás, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás, a nyugellátás – 161 milliárd forintos pluszkiadást jelentenek. A Népszabadságban pedig szivárogtattak a szocialisták: hatástanulmányuk becslései szerint mintegy 750 ezren rendelkeznek magyarigazolvánnyal, e személyek áttelepülése 95 milliárd forintos szociális többletköltséget okozna. Ez az összeg félmillió személy esetén 63 milliárd, százezer ember esetén pedig 12 milliárd lenne. Eközben Gyurcsány Ferenc több megszólalásában is a következményekre figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy nem a pénzről van szó, de mégis: „ez az ügy pénzbe kerül”. A Times-nak adott interjújában pedig azt mondta: hogy a románok és a szerbek a kettős állampolgárság megadása után azt mondhatják a magyaroknak: „Mit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza kellene mennetek?” Lendvai Ildikó, most az MSZP elnöke, 2004-ben, MSZP frakcióvezetőként egy televíziós műsorban azt mondta: a kettős állampolgárság nem megoldás sem a határon túli magyaroknak, sem Magyarországnak, mert egy tömeges bevándorlás összeroppanthatja az anyaország gazdaságát. Közölte azt is: egy felmérés szerint az erdélyi 18 és 35 év közötti magyar fiatalok közül minden harmadik kivándorolna Magyarországra, ha megkapná az állampolgárságot. „Ez egy második Trianon” – jövendölte. A kettős állampolgárság hívei számára hatalmas csalódással végződő népszavazás után a határon túli magyarok egy része megtagadásuknak érezte a szocialista ellenkampányt. Az SZDSZ most szintén rátalált a magyarokra. A 2004-es népszavazás idején viszont Eörsi Mátyás deklarálta, nemmel fog szavazni. Gusztos Péter, az SZDSZ akkori ügyvivője azt mondta, az igenek az erdélyi magyarságot kiszolgáltatott, kiszorítható helyzetbe hoznák. Fodor Gábor sem szerette volna alanyi jogon osztani a kettős állampolgárságot. Az atomizálódott SZDSZ új elnöke, Retkes Attila már azt mondta: az európai uniós példákat követve a kettős állampolgárság megadható bizonyos oktatási, kulturális kedvezményekkel, de egyéni kérelmek alapján, nem pedig alanyi jogon. /(HVG): Határon túliak: már nem riogat az MSZP, de vajon mit akar? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2009. augusztus 3.

A történelmi Székelyföldet alkotó három megye önkormányzati vezetői közösen emlékeztek meg augusztus 1-jén az 1849-es nyergestetői ütközet 160. évfordulójáról. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke beszédében elmondta: Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői első alkalommal ünnepeltek együtt a Nyergestetőn. Ezzel is kifejezik Székelyföld egységességét, valamint a székelyek önrendelkezési igényét. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felidézte Tuzson János és honvédei szabadságharcát, és hangsúlyozta, hogy a székelyek leginkább olyankor mutatták meg igazi énjüket, amikor szabadságuk elvesztésének a veszélye fenyegette őket. Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke kijelentette: a nyergestetői csata biztosít arról, hogy érdemes magyarként élni Erdélyben. Egyed Ákos kolozsvári történész a nemzeti emlékhelyek fontosságára hívta fel a figyelmet hangsúlyozva, hogy a székelységnek erőt kell meríteni saját múltjából. /Közös megemlékezés Nyergestetőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./ Együtt emlékezett a három székely megye az 1849-es hősökre. Kopjafát avattak és zászlót adtak át. A csíki és a háromszéki huszárok a Nyerges-tetőre vonultak, a két huszárcsapat élén ott lovagolt Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor. A harmadik székely megye, Maros önkormányzatának elnöke, Lokodi Edit Emőke hintón érkezett az emlékműhöz, Bodó Dávid, Csíkkozmás polgármestere társaságában. Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános a román hatalom kisebbségellenes magatartására hívta fel a figyelmet. /Huszárt toboroztak a Nyerges-tetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2009. október 20.

Október 12-én az Országgyűlés három ellenzéki politikusa – Semjén Zsolt (KDNP), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz) – törvénymódosítást nyújtott be, amelynek értelmében mindenki, akinek a felmenője magyar és beszél magyarul, lakóhelyétől függetlenül kapja meg a magyar állampolgárságot, ha kéri. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője kijelentette, ha a Fidesz kormányra kerül, első ténykedései közé tartozik majd a kettős állampolgárságról szóló törvény megalkotása. Kozma József, az MSZP külügyi munkacsoportjának vezetője szerint a kettős állampolgárság helyenként újabb konfliktusok forrása lehet. Az SZDSZ, bizonyos feltételekkel ugyan, de támogatná a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2010. május 6.

Magyartanár kényszermunkán (Ópra Benedekre emlékezünk)
103 éve született néhai tanárunk Kézdiszárazpatakon, paraszt származású pedagógusszülőktől. Az elemi iskolát a szárazpataki felekezeti katolikus iskolában végezte, ahol papok és kántortanítók nevelték hitre, Isten, Haza és embertársak szeretetére.
A középiskolát Kézdivásárhelyen a Római Katolikus Gimnáziumban végezte, ahol 1926-ban érettségizett. Egyetemre a mai Babeş—Bolyai Tudományegyetem elődjébe jelentkezett francia—magyar—román szakra, ahol 1932-ben megszerezte tanári oklevelét, majd Párizsban ösztöndíjasként tökéletesítette franciatudását.
Pályafutását Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában, a római katolikus gimnáziumban kezdi el, majd Szilágysomlyóra kerül, ezután visszatér Csíkszeredába. Innen az 1948-as államosítás után Brassóba költözött, és ott tanított magyar irodalmat a Fémipari és Elektrotechnikai Középiskolában. Az iskolák megszüntetése után, 1955-ben a mai Áprily Lajos Líceumban tanít.
A Brassói EMISZ /Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége/ megalakulásakor, mely egy időben történt az 1956-os eseményekkel, fiatal diákok, értelmiségiek, munkások tanácsokat kértek Ópra Benedek tanárunktól azzal a nem titkolt szándékkal, hogy beavassák őt tevékenységükbe. Ő válaszként csak annyit tanácsolt: ,,Fiaim, hogyha a magyar kultúra érdekében teszitek, akkor vonjátok be a széles értelmiségi és szakmunkás fiatalokat is. Tudjátok meg, akkor hal ki egy nemzet, ha feladatának teljesítéséhez nem hozza világra a megfelelő embereket." Ez volt tanárunk bűne, aminek alapján 25 évi kényszermunkára, teljes vagyonelkobzásra és tízévi polgári jogvesztésre ítélték azon hamis váddal, hogy rendszerellenes bűncselekményt követett el.
A kényszermunkán nem kímélve gyenge egészségét, állandó jelleggel bátorította, oktatta, nevelte a körülötte levő magyar fiatalokat, hirdette a szabadulás hitét még bilincsbe verve is. Sok hányattatást követően, hatévnyi börtön letöltése után 1964-ben közkegyelemben részesült. Távozáskor azonban szigorúan meghagyták, hogy minden, ami történt a hat év alatt a kényszermunkán, titok maradjon, és nem folytathatta tanári tevékenységét sem. Csak mint kétkezi munkást lehetett alkalmazni. Élete végéig továbbra is gerinces székelymagyar emberként oktatta, tanította magánúton a fiatal nemzedéket Csíkszeredában, valamint soha el nem felejtett szülőfalujában, Kézdiszárazpatakon.
Tagadhatatlan, hogy a munkatábori körülmények, a végtelenül rossz bánásmód aláásta Ópra Benedek egészségét, és így szívgyengeséget, infarktust kapott, ami 1978. november 25-én a halálát okozta. Halála után 13 évvel a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád post mortem kitüntetésben részesítette, és 1956-os emlékéremmel jutalmazta.
Életútját Kovács Erika az Igazság szolgája című kötetében írja le tényszerűen, melyben volt tanítványai, sorstársai, barátai is megszólalnak. Annak bizonyítására, hogy valóban az igazság szolgája volt, álljanak itt ezek az idézetek:
,,Ópra Benedek tanárunk bátorságban, példás életben, a szenvedés viselésében, hűségben messze megelőzött bennünket, igaz székely ember volt, küzdelme egy szebb és igazabb jövőért folytatott harcra hív."
,,Kemény, következetes, igaz ember, aki felelősséget érzett a rábízott ifjúságért."
,,Szigorú tanár volt, megkövetelte a tudást, és arra nevelt, hogy a székelynek tudásán, műveltségén keresztül kell felülmúlnia az elnyomókat, mert csak így tud fennmaradni."
,,Nem soviniszta szellemben beszélt, oktatott, de mindig azt mondta, hogy kisebbségben csak úgy lehet megmaradni, ha lesznek értelmiségiek, akik kézben tudják tartani, segítik a népet."
1948-ban a csíkszeredai végzős tanítványokhoz így szólt: ,,Az élet esetlegességében ez az iskola jelentette számotokra elsősorban a férfiélet alapját, a kötelességteljesítés komolyságát. Az emlékezés percében gondoljatok arra, hogy népünk egyik legrégibb iskolájának voltatok tanulói, amelyben hosszú századokon át kérges tenyerű édesapák és munkától, szüléstől elnyűtt édesanyák gyermekei voltak a ti elődeitek. Emlékezzetek vissza a csíki székelység nagy iskolájára."
,,Légy hűséges népedhez, az élet semmilyen csábítása el ne tántorítson tőle! Öröme legyen az örömöd, bánata neked fájjon a legjobban, jogtalanságát és szegénységét el ne tűrd. Emlékezzél gyermek- és ifjúkorod napjaira, kísérjen a tiszta lelkiismeret, a csíki havasok csendje, kicsi erdei tisztások békés derűje."
Mi, 1954-ben végzett növendékei, a Brassói Fémipari Technikum volt tanulói közeli kapcsolatban álltunk a mi Benci bácsinkkal, aki négy éven keresztül oktatott és nevelt. Mindenben magunkévá tesszük élete útját, jellemét, hazaszeretetét és közösségi munkásságát. Szelleme örökké élni fog bennünk, amit a kézdiszárazpataki I—VIII. osztályos Ópra Benedek-iskola kertjében elhelyezett emlékkopjafával fejeztünk ki 2006-ban.
Hogy feledésbe ne merüljön, 2010. május 8-án 9.30 órakor a csíkszeredai régi katolikus temetőben (a vasútállomás mellett), néhai tanárunk síremlékénél szintén emlékkopjafát avatunk n. t. Darvas Kozma József csíkszeredai esperes úr áldásával.
A megemlékezésre tisztelettel meghívjuk volt sorstársait, diákjait, barátait és tisztelőit.
ID. LŐRINCZ ISTVÁN
Kovács Erika: Az igazság szolgája /Kézdiszárazpatak, 2006/ Magánkiadás
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. június 30.

Az RMKDM szélesebb konzultációt szorgalmaz
A hatalomba kerülő RMDSZ-képviselők elfeledkeznek azokról, akik oda küldték őket
Eppur si muove, és mégis mozog, nem a Föld, hanem a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyik volt alelnökének, Puskás Bálint alkotmánybírónak a lelkiismerete. Megmozdult és a nyugdíjasok millióinak az érdekében döntött úgy, nem engedi, hogy meggondolatlan kormányhatározatok még nagyobb nyomorba döntsék őket, mint amilyenben találhatók, nyilatkozta a Népújságnak Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke.
Elmondta, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az RMDSZ-ben működő platformja, a Kereszténydemokrata Társulat vezetői már a viták elején, a vásárhelyi nyilatkozatban a mellé a vélemény mellé szegődtek, amely megengedhetetlennek tartja a nyugdíjasok megnyomorítását. Véleménye szerint a közvélemény elítéli, hogy az RMDSZ szenátorai és képviselői nem annak a fogadalomnak megfelelően cselekedtek, amely szerint a közjót fogják szolgálni, és ilyen fontos döntések előtt, a belső demokrácia szellemében, nem operatív bizottsági döntésre lett volna szükség, hanem rendkívüli SZKT-ra, vagy akár rendkívüli kongresszusra.
Az RMKDM vezetése, dr. Bárányi Ferenc politikai alelnök, Darvas Kozma József szociálpolitikai alelnök, Zsombori Vilmos megyei önkormányzati alelnök, Hajdú Gábor, Nagy Benedek és mások egybehangzó véleménye, hogy bár politikai megfontolásból tették, meggondolatlan cselekedet volt ilyen körülmények között továbbra is a kormányban maradni, mert a hosszú távú következmények súlyosak lesznek az RMDSZ-re nézve.
Kelemen Kálmán kijelentette: sajnos, ismét bebizonyosodott, hogy a hatalomba kerülő RMDSZ- képviselők néhány hónap után elfeledkeznek azokról, akik oda küldték őket, és nem hajlandók a választókkal tárgyalni, hanem hatalmi pozícióból lekezelik őket, és egy szűk testületben döntenek sorskérdésekről. Az RMKDM vezetői szerint nagyobb lelkiismereti odafigyeléssel kellene gondolni azokra az immár kinevelt fiatal RMDSZ-es politikusokra, akikre sokkal szebb jövő várt volna, ha ezeket a döntéseket nem kényszerítik rájuk. Ugyanakkor úgy vélik, szükség lenne egy higgadt, belső önvizsgálatra, felmérni, ki hol hibázott, és végre felvállalni a felelősséget, bármilyen pozícióban legyen az, aki ezeket a döntéseket erőltette, sugallta vagy elnézte és eltűrte.
Az elnök szerint arra sem ártana odafigyelni, hogy az RMKDM még mindig rendes tagja a Kereszténydemokrata Internacionálénak, amelynek most két fontos ülése következik, az egyik Marokkóban, a másik Dubajban, ahol államelnökök, kormányfők fognak azon dolgozni, hogy a válság negatív hatásait kisebbre csökkentsék, de a mozgalom szavazati joggal való részvétele attól függ, hogy az RMDSZ hajlandó lesz-e kifizetni az elmaradt tagdíjat. Mint mondta, nem kellene sutba dobni, főleg a jelenlegi romániai körülmények között egy olyan kapcsolatrendszert, ami tekintélyt ad az RMDSZ-nek, s nem ártana, ha hagynák, hogy az RMKDM képviselje az RMDSZ-t a nemzetközi találkozókon. Felrótta, hogy az RMKDM-t nem hívták meg a Magyarország kereszténydemokrata miniszterelnök- helyettesével való találkozóra, pedig hozzájárulhattak volna annak sikeréhez.
Végül kijelentette: "A jövő évi kongresszusunkon felmérjük, mit kell tennünk, hogy politikusaink komolyan vegyék és olyan felelősséggel vállalják a munkájukat, amilyenről Puskás Bálint alkotmánybíró tett tanúságot."
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

2010. szeptember 13.

A második bécsi döntés évfordulója Csíkszeredában
(MTI) – Csíkszeredában lovas felvonulással emlékeztek meg arról, hogy a hetven évvel ezelőtt létrejött második bécsi döntés értelmében Észak- Erdély visszatért Magyarországhoz – olvasható a székelyhon.ro hírportálon.
A beszámoló szerint szombat délelőtt megkoszorúzták a kivonuló román katonák által agyonlőtt Kopacz Béla sírját a csíktaplocai temetőben. A megemlékezés a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) csíkszeredai szervezetének rendezésében válhatott valóra.
A Mátyás Huszáregyesület jóvoltából lovas felvonulással emlékeztek jelképesen a magyar honvédség bevonulásának napjára. A menet élén egy délceg fehér paripa jelképezte a magyarság mitológiai fehér lovát.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Székelyföld volt, Székelyföld van és Székelyföld lesz, viszont ez mindazokon múlik, akik itt képzelik el életüket, gyermeket nevelnek, és magyarul beszélnek hozzá. Mi a magyar újjászületés 70. évfordulóján követelhetjük azt, amit nekünk 1918-ban Gyulafehérváron ígértek, követelhetjük azt, hogy a magyar emberek fölött magyar ajkúak döntsenek” – fejtette ki többek között a város első embere. Az ünnepségen beszédet mondott Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője, Vitéz Benkő Emőke és András Endre csíkszéki huszárőrmester.
A történelmi egyházak képviseletében jelen volt és szólt a hívekhez Darvas Kozma József római katolikus plébános, Szatmári Ingrid református lelkész és Solymosi Alpár unitárius lelkipásztor. Népújság (Marosvásárhely)

2010. szeptember 13.

Horthy kísértett Csíkban
Észak-Erdély visszacsatolására emlékeztek a városvezetés részvételével
A Horthy- és a Szálasi-korszak jelképeivel emlékeztek a hétvégén a második bécsi döntésre Csíkszeredában. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett ünnepségsorozatot engedélyezte a helyi önkormányzat és a csendőrség is, az ünnepi szónokok között felszólalt Ráduly Róbert polgármester, RMDSZ-es politikus is.
Árpád-sávos lobogó árnyékában, a Horthy korszak relikviáinak bemutatásával a II. Bécsi döntésre és Észak-Erdély Magyarországhoz való „visszatérésére” emlékeztek a hétvégén Csíkszeredában. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által kezdeményezett ünnepségsorozatot a Csíkszéki Nemzeti Tanács, valamint a Mátyás Huszáregyesület támogatta, ünnepi beszédet Ráduly Róbert Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere mondott.
Szellemlovak és szellemlovasok
A helyi lakosok mérsékelt figyelemmel követték a lovas felvonulást, amely a vasútállomástól indult, végighaladt a Kossuth Lajos utcán és a Mikó-vár előtti térre vezetett. Horthy Miklós „szellemét” a menet élén vezetett, felnyergelt, de senki által nem lovagolt fehér ló idézte meg. Az ünneplők előtt felolvasták a kormányzó kolozsvári beszédét.
Az eseményen képviseltették magukat a történelminek nevezett egyházak: beszédet mondott Darvas Kozma József római katolikus esperes, Szatmári Ingrid református lelkész és Solymosi Alpár unitárius lelkipásztor. A felszólalók „reményt adónak” nevezték a szeptembert és a felszabadulás emlékét.
A helyhatóságokat Ráduly Róbert RMDSZ-es polgármester képviselte, aki az évfordulót a „magyar újjászületés” évfordulójának nevezte: „Mi a magyar újjászületés 70. évfordulóján követelhetjük azt, amit nekünk 1918-ban Gyulafehérváron ígértek, követelhetjük azt, hogy a magyar emberek fölött magyar ajkúak döntsenek” – figyelmeztetett az elöljáró.
Ráduly mellett beszédet mondott Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője is. A megemlékezés részeként a résztvevők megkoszorúzták Kopacz Béla polgárőr sírját, akit a városból kivonuló román katonák lőttek le a korabeli szemtanúk szerint. Az ünnepségsorozaton részt vettek a magyarországi „Horthy Miklós vitézi rend” tagjai, a Szakszervezetek Művelődési Házában pedig Horthy életéről tartott előadást Tompó László irodalomtörténész.
A válasz: nincs válasz
A csíkszeredai évfordulón nemcsak a Horthy-korszak több jelképével, de a Szálasi korszakra emlékeztető Árpád-sávos zászlóval is szembesülhettek a résztvevők és szemlélődők: lapunk szerette volna megkérdezni Ráduly Róbert polgármestert, tájékozódott-e a rendezvény előtt, milyen önkényuralmi jelképek kapnak szerepet a megemlékezésen, és ennek tudatában engedélyezte-e a helyi testület az ünnepségsorozatot?
Ugyancsak szerettünk volna tájékoztatást kérni az elöljárótól arra vonatkozóan, hogy tekinthető-e politikai állásfoglalásnak együttműködése a szélsőséges szervezetként számon tartott Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal. Ráduly Róbert azonban többszöri megkeresésünkre sem reagált.
Az eseményt engedélyezte a helyi csendőrség is. A testület képviselője Adrian Cigărean a jóváhagyással kapcsolatban elmondta, fenntartásaik voltak a kezdeményezéssel kapcsolatban, de az önkormányzati engedély mellett értelmét vesztette a tiltás. „A vonatkozó jogszabályok értelmében az önkormányzat akkor is hozzájárulhat egy nyilvános akcióhoz, ha a csendőrség és a rendőrség ellenzi azt” – figyelmeztetett Adrian Cigărean.
A megemlékezés jellegével és üzenetével kapcsolatban óvatosan fogalmazott Ladányi László, Hargita megye prefektusa is. „Az önkormányzatiság azt jelenti, hogy a döntéseket helyi szinten hozzák. Ha polgármester úgy döntött, hogy engedélyezi a megemlékezést, a prefektúrának nincs joga ezt felülbírálni” – ismételte meg a helyi csendőrség érveit a kormányzati elöljáró.
Ladányi László hangsúlyozta: az általa vezetett hivatalnak feladata azon őrködni, hogy a rendezvény törvényes keretek közt zajlódjon le. Kérdésünkre, miszerint a megemlékezés, abban a formában, ahogy az a hétvégén, Csíkszeredában zajlott, a fasiszta jelképeket tiltó törvény hatálya alá esik-e, a prefektus azt válaszolta: „Én nem voltam ott a rendezvényen, nem tudom, milyen jelképeket használtak. Ha azonban valaki kifogásolható szimbólumokat látott, bepanaszolhatja a rendezvény szervezőit és a polgármesteri hivatalt”.
Egry: ez a korszak nem az a korszak
Egry Gábor történész-politológus, a budapesti Politikatörténeti Intézet munkatársa szerint elnagyolt kép áll az erdélyi közvélemény rendelkezésére a Horthy-rendszerről.
„A probléma az, hogy sokan szemmel láthatóan a történelmet akarják felszabadítani és a történelemben szeretnék elérni azt, amire egyébként ma lenne szükségük. Akármit is gondoljunk Észak-Erdélyről, ennek nem sok köze van mai kisebbségpolitikákhoz, kisebbségi jogokhoz. Legalábbis olyan közvetlen formában, ahogy azt sokan hiszik” – fogalmazott Egry. Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. december 5.

A szórványosodás folyamatát lassítani kötelességünk
Temesváron a november 26–28. között megtartott Civil Napok átfogó programmal várta mindazokat, akik ezt a hétvégét magyar közösségben kívánták eltölteni. A több helyszínen zajló rendezvény számos ötletes elfoglaltságot kínált kicsiknek és nagyoknak: az adventi játszóház az óvodás és elemi iskolás gyermekek birodalma volt, a fiatalok és felnőttek az ünnepvárás hangulatában „kézügyeskedtek”, a helyi civilszervezetek munkatársai, valamint az itt lévő különböző egyházfelekezetek képviselői előadásokon és kiállításon vehettek részt, szombaton este az Eszterlánc Kulturális Egyesület bált szervezett, vasárnap pedig a bánsági hagyományőrző énekkarok és néptáncegyüttesek léptek színpadra.
A Temesvári Civil Napok keretében november 27-én, szombaton délelőtt a temesvár-belvárosi református templomban Magyar identitás őrzői a végvárakban – egyházak és civilszervezetek témakörben konferenciát tartottak, amelyen részt vett az erdélyi és délvidéki római és görög katolikus, református, evangélikus és unitárius egyház több lelkipásztora, a bánsági civil szervezetek számos képviselője. A tanácskozáson meghívott előadóként jelen volt Szászfalvi László, a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára, Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Szász János, a gyulafehérvári főegyházmegye gazdasági igazgatója, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, dr. Bodó Barna egyetemi docens, a Szórvány Alapítvány elnöke, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul.
A konferenciát Fazakas Csaba temesvári református esperes nyitotta meg, majd átadta a szót Szászfalvi László államtitkárnak, aki a magyar kormány által kidolgozott szórványstratégiát és -programokat ismertette. Mint azt az államtitkár többször is hangsúlyozta, a stratégia egyelőre javaslat, végleges formáját a szórványban tevékenykedő szervezetek képviselőivel közös megbeszélések során nyeri majd el. Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a szétszórtan élő magyar közösségek megmentéséért azonnali cselekvésre, akciótervre van szükség, ugyanakkor olyan programokat kell életbe léptetni, amelyek folyamatosan működnek. Ezek kidolgozásában az első számú partner az egyház, mivel a valláshoz, a felekezethez való kötődés több generáción keresztül megmarad.
A magyarországi előadók értekezését több hozzászólás követte. Csűry István református püspök saját eddigi tapasztalataira építve a test–lélek–szellem egységének tükrében a szociális szervezet–egyház–civilszervezet együttműködést hangsúlyozta. Szász János gyulafehérvári kanonok kiemelte: a szórványosodás folyamatát megállítani nem tudjuk, de lassítani kötelességünk. „A szükség közelről látszik, ezért fontos, hogy együtt gondolkozzunk és tervezzünk a jövő támogatási rendszerekről és prioritásokról” – mondta.
Dr. Bodó Barna egyetemi tanár szerint a Bánságban eddig három nemzetpolitika érvényesült: a személyi, amilyen például a német nemzetpolitika, amely kimentette nemzettársait e vidékről; a román, amely területi elvű; és a magyar, amely közösségi elvű.
Az evangélikus-lutheránus egyház képviseletében Kovács Zsombor temesvári lelkipásztor, az erdélyi unitárius egyház küldötteként Szabó László lelkész, a mintegy tizenötezer hívőt tömörítő magyar görög katolikus közösségek nevében pedig Pallai Béla parókus szólalt fel. Szilágyi Mátyás főkonzul a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének módját taglalta. A konferenciát fórum zárta, amelyen a résztvevők kérdései, véleménye, kiegészítései hangzottak el. Darvas-Kozma József csíki esperes például kiemelte: fontos, hogy a szórványban ne csak a civilszervezetek, hanem a különböző vallásfelekezetek is keressék egymással a kapcsolatot, a közös programok, projektek megvalósításának lehetőségét.
A Civil Napok megnyitóját követően Szászfalvi László államtitkár a temesvári püspökség vendége volt, ahol Roos Márton főpásztorral találkozott. Kérdésünkre az államtitkár elmondta: „Az ötezer lélekszám alatti közösségek esetében a magyar anyanyelvű lelkipásztorok számára a jövő évtől anyagi támogatást szeretnénk biztosítani. A közeljövőben az egyházi szórványprogram keretében tervezzük a közösségek lelki és szellemi támogatását is, például ifjúsági táborok vagy egyéb programok szervezésével.”
A vendéglátó lelkipásztor, Fazakas Csaba református esperes a jövő évre újabb találkozó megtartását kezdeményezte az egyházi és a civilszervezetek képviselői számára.
Sipos Enikő, Vasárnap (Kolozsvár)

2010. december 11.

Kongresszusoztak a kereszténydemokraták
Kelemen Kálmán maradt a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke — erről az RMDSZ-platform Kovásznán megszervezett harmadik kongresszusán döntöttek. Traian Băsescu államelnök délelőtti jelenléte ráirányította a figyelmet az ülésre, de nem csak a sajtóérdeklődés volt jelentős, a megyei RMDSZ-es elöljárók többsége is tiszteletét tette a munkálatokon.
Az elnök mellett öt alelnököt is választottak: Kiss Tibor gazdasági, Zsombori Vilmos politikai, Tischler Ferenc ifjúsági ügyekért felel, Dávid Péter társadalompolitikai kérdésekért, Darvas-Kozma József pedig egyházi ügyekért. A kereszténydemokrata mozgalom arról is határozott, majd a jelentkezők ismeretében azt az RMDSZ-elnökjelöltet támogatják, aki felvállalja értékrendjüket, tesz annak megvalósításáért, és erősíti az RMDSZ néppárti tagságát — fejtette ki a Háromszéknek Kelemen Kálmán. Az alapszabályzatot lényeges pontokban nem módosították, célul tűzték ki tagszervezetek létrehozatalát olyan megyékben, ahol eddig nem tudtak megerősödni. A Tőkés László által kezdeményezett új párttal kapcsolatosan nem alakítottak ki álláspontot, nem örvendenek a magyar szavazatok megoszlásának, de véleményt csak azután nyilvánítanak, ha megismerik a pontos szándékokat, ha tárgyalnak az új alakulat képviselőivel — mondotta Kelemen Kálmán. A kereszténydemokrata mozgalom kongresszusának nem Traian Băsescu volt az egyetlen rangos vendége, jelen volt Szili Katalin, a magyar Országgyűlés volt elnöke, aki a húszéves platformot olyan hajónak nevezte, amely tudja, merre tart, és jó szelet kívánt, hogy megvalósíthassák céljaikat.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2010. december 14.

Az RMKDM erősíteni kívánja az RMDSZ-t
Januárban döntenek, melyik elnökjelöltet támogatják
A múlt hét végén tisztújító kongresszust tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Kelemen Kálmánt választotta meg újabb négy évre a testület. Társadalom-, sajtó- és szervezési kérdésekkel foglalkozó alelnök Dávid Péter, Kiss Tibor a régi/új gazdasági alelnök, az új politikai alelnök Zsombori Vilmos, egyházügyekkel továbbra Darvas Kozma József csíkszeredai főesperes foglalkozik, Tischler Ferenc lett az ifjúságért felelős alelnök.
A kongresszuson részt vett Szili Katalin, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának elnöke, illetve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes személyes képviselője. Az alábbiakban Kelemen Kálmán válaszolt kérdéseinkre.
– Mi volt a tétje a kongresszusnak?
Az, hogy milyen új vezetőséget választanak, és az RMDSZ-kongresszus távlatában milyen feltételeket szabunk ahhoz, hogy valamelyik jelöltet támogassuk. Azonkívül a fő tétje az volt, hogy létrehozzuk a regionális felelősöket országos vezetőségi tag minőségben, akik az illető régióban a mozgalom tagsági szervezésével, fiatalok bevonásával foglalkoznának.
– Történtek-e jelentős módosítások az alapszabályzatban?
– Egyik lényeges pontja, hogy ezentúl a szenátorok/képviselők nem lesznek automatikusan tagjai az országos vezetésnek. Döntés született arról, hogy újból tagkönyveket kell kiadni és tagsági díjat beszedni. Megválasztottuk az új pénzügyi ellenőrző és fegyelmi bizottságot. Előbbi elnöke Gáll Enikő, utóbbié András Dezső.
A kongresszus kicsengése az volt, hogy az elkövetkezendőkben minden eszközünkkel – ahogy eddig is tettük – erősíteni fogjuk az RMDSZ-t, annál inkább, mivel olyan mellveregető nyilatkozatok jelentek meg, hogy az újonnan születendő párt majd megmutatja, hogy egyenrangú félként fog tárgyalni az RMDSZ-szel. Ezért erős RMDSZ-re lesz szükség az elkövetkezendőkben. Viszont nyilván azt a jelöltet tudjuk teljes vállszélességgel támogatni, aki megbecsüli értékeinket.
– A kongresszuson hívásra vagy hívatlanul megjelent Traian Basescu elnök is.
– Meghívót kapott. Nagyon jól érezte magát, elmondta, hogy a megszorító intézkedések nincsenek a kedvére, de az elmúlt húsz esztendőben többet fogyasztottunk, mint kellett volna, a liberálisok ezt még annyira túllihegték, hogy amikor bekövetkezett a válság, nagyon mély pontról kellett a pénzügyi-gazdasági egyensúlyt valamilyen módon biztosítani. Véleménye szerint Írországhoz képest Románia nincs olyan rossz helyzetben, ahogy egyesek állítják, és kilátás van arra, hogy a jövő év első félévében a beruházásokra fordított források révén túllépünk a mélyponton, s nem lesz szükség további megszorító intézkedésre.
– Ismerve az elnök ellentmondásos nyilatkozatait, holnap meglehet épp az ellenkezőjét fogja állítani, s letagadja, amit mondott, a sajtót vádolva ferdítéssel.
– Én megkérdeztem Basescutól, kire szavazzunk az RMDSZ-jelöltek közül. Mert egyelőre úgy néz ki, hogy két liberális beállítottságú jelölt van, és biztosít-e garanciát arra, hogy megsegít minket majd, nehogy kiseperjenek a Néppártból egy liberális RMDSZ-elnök miatt. Amíg a válaszon gondolkodott, feltettem az újabb kérdést: igaz, hogy szándékosan szét akarja verni az erdélyi magyarság érdekképviseletét?
– Gondolom, egyetlen percig sem hitte, hogy őszintén bevallja, ez a szándéka?
– Nagyon őszinte volt. Azt mondta, ő nem igyekszik szétverni, mert szüksége van arra a formációra, amelynek volt bátorsága a megszorító intézkedéseket felvállalni. A felvetésemre, hogy ha feljutnak a "csúcsra", akkor nem fogják majd a "kistestvért" okolni minden rosszért, s odadobják martalékul a támadóknak, azt válaszolta, nem lesz erre szükség, mert minden etnikum önmagát veri szét.
– Meglehetősen furcsa, hogy épp Basescutól kért tanácsot, hogy az RMKDM kit támogasson az RMDSZ- ben...
– Az RMKDM elnökének joga van kikérni bárki, akár az államelnök véleményét is, főleg annak az elnöknek, akivel többször személyesen is találkoztam néppárti rendezvényeken. Tudom, hogy szerepel külföldön.
– Vagy inkább leszerepel?!
– Messze másként van, ahogy a sajtó bemutatja. Én testközelből tudom, hogy mekkora tekintélye van, és mennyit adnak a szavára. Sikerült túllihegni szociáldemokrata gyűlöletből a Basescu- ellenességet. Nem úgy áll a helyzet, ahogy a sajtó próbálja beállítani.
– A sajtó azt közli, amit lát, hall, lefilmez. De ha már a sajtóról beszélünk, az egyik tévéadásban láttam egy felvételt, az önök kongresszusán készült, ahol az elnök azt magyarázta éppen, hogy az állam nem felelős az állampolgárokért. Erre önök mit válaszoltak?
– Ez egy megvágott, egyoldalúan és rosszindulatúan bemutatott anyag volt. A teljes szöveg úgy hangzott, hogy szomorú, hogy a rendszerváltás után húsz évvel kommunista módon mindenki az államtól várja a szükségletei kielégítését. Erről le kell szokni. Egyesek egészen más berendezkedést akartak létrehozni húsz esztendő alatt, s ha tényleg demokráciát akarunk kiépíteni, akkor le kell szokni arról, hogy kommunista módon kielégítsünk minden embert. Ezután jött az a mondat, amit a sajtó felkapott.
– Beállt az államfő ügyvédjének? Egyébként, bárhogy vesszük, ha mi adófizető polgárok vagyunk, és mi fizetjük Európában a legtöbb adót, akkor az államnak is van kötelezettsége velünk szemben. Az Alkotmány értelmében az állam köteles élhető életet biztosítani minden polgárának. Ehhez képest nálunk a lakosság nyolcvan százaléka a szegénységi küszöb környékén tengődik.
– Ezt mi is mondtuk, s azt is, hogy feltételezzük róla a jóindulatot, de elvárjuk, hogy benyúljon olyan helyekre, ahol rengeteg pénz fekszik még, aminek az előkerítése nem tenné szükségessé, hogy nyugdíjakat faragjanak, megadóztassanak, fizetéseket levágjanak. Kimondtuk nyíltan, tudomásul vette, hogy ez az álláspontunk.
– Túl sokat beszéltünk az államelnökről. Azóta volt egy SZKT-ülés, két jelölt jelentette be bizonyosra, hogy indul az elnöki székért. Eldöntötték, hogy melyik szimpatikusabb az önök számára?
– Nem döntöttünk. A Kereszténydemokrata Mozgalom kongresszusi felhatalmazással, januárban, a csíkszeredai országos vezetőségi gyűlésen fog erről dönteni.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

2011. április 7.

Kollégiumépítésért fogtak össze
Egy közösségépítõ szerepet is betöltõ csíkszeredai kollégium megépítéséért fogtak össze és indítottak el egy felhívást önkormányzatok, az egyház és a tanfelügyelõség képviselõi, közéleti szereplõk, neves tudósok és kutatók. A Márton Áron és Segítõ Mária gimnáziumoknak helyet adó épületben ugyanis a jelenleg zajló felújítás után már nem mûködhet tovább a bentlakás.
Példaértékû összefogás kezdõdött két évvel ezelõtt Csíkszereda és Hargita megye önkormányzata, valamint az egyház között. Ennek eredményeként újul meg a 100 éve épült római katolikus gimnázium, Csíkszereda legmonumentálisabb mûemlék épülete. A felújítás után azonban az épületben többé már nem kaphat helyet a bentlakás, melynek így megszûnésével a gimnázium elveszíti regionális elitképzõ szerepét.
Egy közösségépítõ szerepet is betöltõ kollégium megépítéséért fogtak össze és indítottak el egy felhívást - amely egyben szándéknyilatkozat is - a megyei és a helyi tanács, az egyház és a tanfelügyelõség képviselõi, valamint közéleti szereplõk, neves tudósok, kutatók, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium volt diákjai és bentlakói tegnap a csíkszeredai megyeházán. A dokumentumot aláírta Hargita Megye Tanácsa részérõl Borboly Csaba elnök és Petres Sándor alelnök, Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, Sárosi Béla helyi tanácsos, Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) örökös tiszteletbeli elnöke, a Márton Áron Gimnázium egykori iskolaigazgatója, Ferencz S. Alpár fõtanfelügyelõ, Korodi Szabolcs építész és Darvas-Kozma József fõesperes. A kollégium megépítésének kezdeményezõi továbbá Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, Fülöp Tünde egykori bentlakó, jelenleg a göteborgi egyetem professzora, Korodi Attila parlamenti képviselõ, dr. Kristály Sándor, Románia kiemelkedõ matematikusa, egyetemi docens, valamint Rafain Zoltán megyei tanácsos, a csíki közbirtokossági szövetség vezetõje. Mint azt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a dokumentum aláírásakor elmondta, várják a további támogatók csatlakozását. A felhívás és szándéknyilatkozat aláírói egyetértettek a kollégium megépítésének fontosságában, és lehetõségeik függvényében mindannyian támogatni szeretnék a terv megvalósulását. Sárosi Béla a tervismertetõ során a száz évvel ezelõtt történtekre emlékeztetett - szerinte az akkori példaértékû összefogást kell megismételni a jelenben is, hogy felépülhessen a kollégium. Borboly Csaba, a Márton Áron Gimnázium egykori végzõseként és bentlakójaként kiemelte, Székelyföldnek szüksége van ma is az elitképzésre, amely olyan intézményekben valósulhat meg, amely a tanórák utáni közösségépítést is biztosítja. Szerinte ide kell gyökereztetni a fiatalokat, ebben fontos szerepet tölthet be a kollégium közösségépítõ jellege.
Korodi Szabolcs ismertette a kollégium építésére vonatkozó eddigi terveket. Szerinte a Márton Áron és a Segítõ Mária gimnázium, valamint a Nagy István Mûvészeti Líceum számára elképzelt kollégium egy tágabb kulturális régiótervezés is egyben, amely az eddig történtek feltérképezésén alapul. Elképzelésük szerint a jelenlegi igényeknek egy 200-400 fõs, 4000-6000 négyzetméteres kollégium felelne meg. Ezt 3,5-5 millió euróból lehetne megvalósítani. Az építész szerint a gimnázium udvara lenne a legmegfelelõbb helyszín a kollégium felépítésére, azonban errõl még nem született döntés.
Lászlófy Pál István tapasztalataira alapozva elmondta, ez a kollégium sokat adna a térség magyar közösségének. Emlékeztetett, a gimnáziumhoz kötõdõ két nagy magyar püspök, Majláth Gusztáv Károly és Márton Áron is mennyire fontosnak tartotta a kollégium közösségépítõ, nevelõ szerepét. Ferencz S. Alpár az infrastruktúra mellett a tehetséggondozás fontosságát hangsúlyozta, és e téren támogatásáról biztosította az elképzelést. Antal Attila - mint Csíkszereda oktatásért felelõs alpolgármestere - szerint a jelenlegi törvényes keretek mellett nagy kihívás egy ilyen kollégium megépítése és fenntartása mind infrastruktúra, mind tartalommal való feltöltés szempontjából. Folytatjuk az eddig elkezdett folyamatot, partnerek vagyunk a megvalósításban - mondta az elöljáró. Darvas-Kozma József az egyház támogatásáról biztosította a terv kivitelezését. Kiemelte, a kollégium erõsíti az intézményt, neveléssel egészíti ki az oktatást. A fõesperes ugyanakkor elmondta, amennyiben a gyakorlatban is visszakapja az egyház azt az épületét, amelyet jelenleg az erdészeti hivatal foglal el, ezt felajánlanák egy kollégium mûködtetésére. Korodi Attila, Kristály Sándor és Fülöp Tünde levélben fejezte ki támogatását a kollégium felépítése kapcsán. Petres Sándor szerint - aki számára a családi hagyomány továbbvitele szempontjából is fontos lenne a kollégium megépítése - hosszú úton indultak el, a jelenlegi esemény, a szándékuk kinyilvánítása az elsõ lépés a megvalósítás felé. A konkrét tervezési folyamattal Korodi Szabolcs foglalkozik, a megye, a város és a parlamenti képviselet pedig a lehetséges pénzügyi forrásokat igyekszik megszerezni.
Hargita Népe (Csíkszereda)

2011. június 6.

Centenáriumi ünnepség a Márton Áron Gimnáziumban
Szoboravatással, emléktábla-állítással és könyvkiadással ünnepelte Csíkszereda polgármesteri hivatala, s Hargita Megyei Tanács, illetve a Római Katolikus Fõegyházmegye a Márton Áron és a Segítõ Mária Gimnáziumnak otthont adó iskolaépület átadásának 100. évfordulóját.
A centenáriumi ünnepségen a városi, megyei, egyházi elöljárók mellett szép számban voltak jelen az iskola volt diákjai is - sokaknak ez az alkalom nyújtott lehetõséget a sok év utáni viszontlátásra. Mivel az idõjárás nem kedvezett a kültéri események elkezdésének, az utolsó programponttal, az iskola körbejárásával, a felújítási munkálatok megtekintésével kezdõdött az ünnepély. Ezt követõen mindenki bevonult az erre az alkalomra a 100 évvel ezelõtti formájában rekonstruált díszteremkápolnába, ahol az ünnepi beszédek hangzottak el. Borboly Csaba, a megyei közgyûlés elnöke a Bukarestben egyre többet emlegetett Székelyföldre utalva elmondta, a székelyek létezésének legjobb példája a Márton Áron Gimnázium. Azt kívánom a jövõre nézve, hogy töltsék meg élettel az iskolát, hogy bármit és bármikor mondanak Bukarestben, ne legyen igaz - jelentette ki.
Darvas Kozma József esperes-plébános, az épülettulajdonos Római Katolikus Egyház képviselõje rövid történelmi sétára hívta az egybegyûlteket, amely során bemutatta az egyház és az iskola kapcsolatát, felhívva a figyelmet a krisztusi üzenetre: Tegyetek tanítványokká minden embert! Mint mondta, Jézus Krisztus óta a tanítás az egyház feladatává vált. Iskola nélkül egy nép nem tud meglenni, nem tud fölemelkedni - hangsúlyozta az egyházi elöljáró. Az ünnepségen jelen lévõ véndiákok közül a legidõsebb, a 90 éves Erõss István szólt az ünneplõkhöz. Felidézte, a bécsi döntést megelõzõ 1940-es éveket, amikor még Brassóban román nyelven kellett vizsgáznia a gimnázium 25 tanulójának.
Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója az iskoláról, a 100 éves épületrõl mint identitásunk meghatározó részérõl, közös múltunk egyik jelentõs darabjáról beszélt. Nehéz feladat nemhogy felnõni hozzá, de méltóképpen viseltetni ezzel a gyönyörû épülettel szemben - mondta. Varga kijelentette, az iskola jóvoltából az a hely a szülõföld szellemi térképén kitüntetett helyen van. Tamás Levente, a Segítõ Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója rámutatott, 2010-ben pontosan június 5-én írták alá az iskola felújításáról szóló szerzõdést - 2011. június 5-én pedig már elkészült az épület egyik szárnya, amit az egybegyûltek is megtekinthettek. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere felidézte az elmúlt 100 év eseményeit, megemlítve a világháborút, azt, hogy 1948-ban kiûzték Jézus Krisztust az épületbõl illetve hogy mivel 1916-1917-es tanévben nem fogadott diákokat az iskola, a 100 év alatt csupán 99 nemzedék ballagott el a gimnáziumból.
Miután az idõjárás is kedvezõbbé vált, az iskola udvarán gróf Mailáth Gusztáv Károly és Márton Áron püspököt ábrázoló szobrok mellé két új került: egyik Mikó Bálintot, néhai fõispánt, illetve az iskolát építtetõ bizottság elnökét ábrázolja, másik pedig Ujfalusi Jenõt, aki a gimnázium építése idején volt a polgármestere Hargita megye központjának. Az esemény záróakkordjaként a polgármester elmesélte, 1911. június 5-én este a felavatott gimnázium minden ablakában egy-egy gyertyát gyújtottak - ezt tegnap este, a régmúlt példájára megismételték.
Forró Gyöngyvér
Krónika (Kolozsvár)

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-138