udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
285
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-285
Névmutató:
Papp Annamária
1999. december 24.
A Kolozsvári Magyar Demokraták Tanácsa megalakulásának 10. évfordulója alkalmából dec. 23-án szervezett találkozón közéleti személyiségek, politikusok, egyházi vezetők az 1989-es forradalmi események tanulságaiból kiindulva a hogyan tovább kérdésre keresték a választ. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke vitaindítójában elmondta: azért gyűltek össze, hogy emlékezzenek, illetve emlékeztessenek a tíz évvel ezelőtti történésekre, megállapítva azt, hogy a kezdeti elképzelésekből, sajnos, mára, nem minden valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a kolozsvári magyar demokrata értelmiségiek 1989. december 23-án megfogalmazott kiáltványát, a Hívó Szót, amely a romániai magyar közösség alapvető célkitűzéseit tartalmazta. Somai József, az MKT elnöke Bodó Barna levelét olvasta fel, aki annak idején első elnöke volt a Bánsági Magyar Demokrata Szövetségnek. Üzenetében Temesvár és Kolozsvár szerepét emelte ki: míg Temesváron Tőkés László törte meg a hallgatás falát, addig Kolozsváron a magyar értelmiség próbált ellenállni még 1989 előtt a kommunista rendszernek. Mózes Árpád evangélikus püspök a találkozón személyesen jelenlévő Tőkés Lászlónak mondott köszönetet 1989-ben tanúsított helytállásáért. A püspök hozzászólásában kiemelte: a tíz évvel ezelőtti események kirobbanásában a kolozsváriak 1989-et megelőző tevékenysége, a falurombolás ellenes közös fellépés, a határon túl, a térségben érlelődő folyamatok egyaránt szerepet játszottak. Tőkés szerint az RMDSZ akkori elnökének felfogásában nem igazán tapasztalta az 1989-es események folytonosságát, annak markáns jelenlétét. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár kifejtette, hogy nem teremtődtek meg a szellemi tőke felhalmozásához szükséges intézmények, a szellemi élet nem jövő, hanem múltorientált volt. /Papp Annamária: RMDSZ-jubileum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./1999. december 30.
A dec. 28-i kormányülésen heves vitát váltott ki annak a sürgősségi kormányrendeletnek az elfogadása, amelynek értelmében a kormány anyagi támogatást nyújt a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségekhez tartozó egyházi segítő személyzet fizetésének a fedezésére. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette, hogy ez az intézkedés sérti az egyházak közti egyenlőség elvét, és kifogásolta, hogy a kormány miért csak a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségeknek biztosít többletjuttatást. - Eckstein-Kovács sértőnek minősítette a két frissen kinevezett kormánytagnak, Petre Roman külügyminiszternek és Mircea Ciumara tárca nélküli gazdasági koordinációs államminiszternek a vita során tanúsított magatartását. Petre Roman és Mircea Ciumara többek között azzal vádolták meg Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, hogy Hargita és Kovászna megyéből el akarja űzni a román nemzetiségű állampolgárokat. Végül Isarescu miniszterelnök /Eckstein-Kovács Péter ellenérvei ellenére/ elfogadta a sürgősségi kormányrendeletet. /Papp Annamária: Sürgős támogatás a székelyföldi görögkeletieknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./2000. január 8.
Jan. 8-án Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezésében vitafórumot tartottak. Az RMDSZ születésének 10. évfordulójára emlékeztek, és a "hogyan tovább" kérdésre keresték a választ. Mindenkit meghívtak, akik 1990. január 6-án részt vettek Kolozsváron az RMDSZ első országos alakuló ülésén, többek között az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét is. Markó Béla szövetségi elnök nem jött el, távolmaradását azzal indokolta, hogy az előző napon Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, másnap nem ért volna el Kolozsvárra. A vitafórumon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tartott előadást. Többek között kifejtette: nem érzi azt, hogy a jelenlegi RMDSZ a forradalom, a rendszerváltás "gyermeke" volna, hanem inkább alkalmazkodik az általános politikai magatartáshoz, és nem vállalja a rendszerváltás "radikalizmusát". Hangsúlyozta, hogy sokkal következetesebben, elvhűséggel kellene képviselni a kisebbségi jogok ügyét. "Elrománosodtunk, asszimilálódtunk a román politikához, a megalkuvás, a következetlenség útjára léptünk. Ez a kisebbségi kérdés terén példázható a legjobban. Olyan román politikát legitimizálunk akarva-akaratlanul, amellyel szemben sokkal inkább harcolnunk kellene" - mondta. Temesvár az erdélyi magyarság számára hatalmas "erkölcsi és politikai tőkét" jelent, az elmúlt tíz évben ezt a tőkét nagymértékben "elherdáltuk". "Nemcsak a román nacionalizmus akart megfosztani bennünket ettől az erkölcsi tőkétől, nemcsak a kommunista hatalom örökösei rabolták el tőlünk ezt a tőkét, hanem mi magunk is partnerek voltunk ebben" - mondta a püspök. "Nem akarok szemrehányásokat tenni, de semmivel sem viszonyult az RMDSZ másként Temesvárhoz, mint a román hatalom. Akárhányszor hívtuk az SZKT-t Temesvárra, sohasem akart eljönni. A tizedik évfordulón sem akarták itt tartani az SZKT-t. Valószínűleg akkor a Kereszténydemokrata Platform (amely a legutolsó SZKT-én Tőkés püspököt elítélő nyilatkozatot terjesztett elő - szerk. megj.) már készítette önálló kezdeményezését, és a mozgalom vezetőjének kínos lett volna éppen Temesváron felolvasni azt" -jelentette ki a püspök. "Vissza kell térni 1989-hez, a kolozsvári nyilatkozathoz, a valódi keresztény értékekhez, vállalnunk kell eredetünket, akkori önmagunkat" - mondotta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke Az RMDSZ egysége: áldás vagy átok? című előadásában rámutatott: az RMDSZ-nek az elmúlt tíz év alatt nem sikerült alapvető célkitűzéseit megvalósítania. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke szerint az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége "tudatosan bűnös úton jár". Szász Csaba, a kolozsvári műszaki egyetem tanára arra az óriási "szakadékra" hívta fel a figyelmet, amely az RMDSZ csúcsvezetősége és a romániai magyarság között tátong. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Kincses Előd kifejtette: amennyiben az új kormányprogramba nem kerülnek be az RMDSZ alapvető célkitűzései, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke szerint el kell számoltatni azt a vezetést, amely a brassói RMDSZ-kongresszus határozatait nem hajtotta végre. A fórum végén Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa december 2-i határozatát ismertette. Ebben megállapították, hogy elengedhetetlenül fontos a Református Egyház és az RMDSZ viszonyának rendezése. Az egyház csak olyan politikát tud támogatni, amely messzemenően érvényesíti a magyar történelmi egyházak, s ezzel együtt a romániai magyarság érdekeit. Ennek megfelelően az Igazgatótanács párbeszédet kezdeményez, és egyeztetésre törekszik az RMDSZ-szel. /Papp Annamária: Visszatérni az eredeti célkitűzésekhez RMDSZ-születésnapi vitafórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./2000. február 11.
Febr. 10-én Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottságával folytatott megbeszélést, melyen Kötő József oktatási államtitkár is jelen volt. A találkozóra annak a kétnapos szimpóziumnak a keretében került sor, amelyet a Kisebbségvédelmi Hivatal szervezett azzal a céllal, hogy az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezéséről, a multikulturalizmussal kapcsolatos kérdésekről folytassanak eszmecserét. Az értekezleten Szilágyi Pál rektor-helyettes annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemen nagyon jók a kapcsolatok a különböző tagozatok között. Rámutatott: fontosnak tartja az anyanyelven történő oktatás bevezetését a jogi és a közgazdasági karon. Wolfgang Breckner rektor-helyettes a német tagozat kialakulásáról, felépítéséről, tevékenységéről, Mircea Muthu rektor-helyettes az egyetem külföldi kapcsolatairól, Simion Simon rektor-helyettes pedig a kollégiumok működéséről számolt be. Febr. 11-én a küldöttség tagjai Buchwald Péter alprefektussal, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelővel és a Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjével, Nagy Annával fognak találkozni. /Papp Annamária: Eszmecsere az anyanyelvű oktatásról. Városunkban a Kisebbségi Tanács tanügyi bizottsága. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./2000. március 13.
A református egyházon belül megjelenő különböző irányzatokról tájékoztatott Juhász Tamás teológiai tanár. Különböző, Nyugatról jövő hittérítők, buzgalmi csoportok jelentek meg a kommunizmus alól felszabadult Erdélyben, illetve egész Közép-Kelet-Európában. Az vezette őket, hogy ebben a térségben a kommunizmus szétverte a vallást, az egyházat, és nekik újból meg kell alapítaniuk az egyházat, a keresztyénséget. Ezeknek a mozgalmaknak egyik ága a Magyarországon jól ismert, de Erdélyben is elterjedt Hit Gyülekezete, amely főleg reformátusok között hódított. A református egyházon belül megjelent a koreai-amerikai gyökerű Miskolci Missziós Csoport, az utóbbi két évben pedig a Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett irányvonal, egy evangelizációs mozgalom. Ugyanakkor felélénkült az Erdélyben sokkal régebben működő CE-szövetség is. A miskolci csoport működése különösen 1992-1997 között volt nagyon erőteljes, de úgy néz ki, hogy most már lecsengőben van. Náluk túlbuzgóság és az idegen pénz érvényesítette befolyását. Itt-ott működnek kisebb csoportok: Brassóban, Széken és a Sóvidéken. A CE betűszó jelentése: Keresztyén Törekvés, angolul Christian Endeavour. Tagjai a református egyházon belül maradtak, de az egyházon belül fokozni kívánják a kegyességi hitgyakorlatot, bibliaórákat, imaköröket tartanak. A hittérítő és kegyességi körökön túl egész sor diakóniai feladatot is vállalnak. 1989 után a CE-szövetség jogi személyként is bejegyeztette magát, nyugati és magyarországi támogatással anyagi hatalomra tett szert. Kiépült struktúrája szerint a CE-szövetség már-már "egyház az egyházon belül". Vele szemben a hivatalos református egyház legnagyobb kifogása az, hogy olyan feladatokat is végeznek, amelyek kizárólag a hivatalos egyházra tartoznak. Templomban, gyülekezetben csak az egyház hivatalos lelkészei, tagjai prédikálhatnak, illetve oszthatnak úrvacsorát, keresztelhetnek. A CE-szövetség azonban ilyen irányba is önállósulni próbál. - Másfél-két éve megjelent Zimányi-féle mozgalom. Zimányi József valahol a Nyírségben lelkész. Szerinte a református egyházban ezelőtt ötszáz évvel nem történt meg végbe teljes mértékben a reformáció., ezért az egyház minden tagjának állandóan megújított vállalással kell megerősítenie azt, hogy ő az egyházhoz tartozik. Ezt az önkéntes vállalás a "megtérés". A mozgalom tagjai azt vallják, hogy a "megtért", köteles állandóan beszámolni tévedéseiről, ballépéseiről, kisebb-nagyobb bűneiről. Ezzel láthatóan el is különülnek a gyülekezetnek azon részétől, amely "nem tért meg". Úgy látszik, komoly anyagi bázissal rendelkeznek, mert táborokat, összejöveteleket és utaztatásokat könnyen meg tudnak szervezni. Tíz, tizenkettőre tehető már azoknak a zömmel fiatalabb református lelkészeknek a száma, akik a Zimányi-féle módszert kedvelik, elsajátították és továbbviszik. - Juhász Tamás leszögezte: a reformátusoknál az evangelizáció vagy hittérítő beszéd szokatlan és ismeretlen. Ezek a beszédek stílusukban távol állnak a református egyház megszokott tanítási és prédikálási módszerétől. A Zimányi-féle evangelizációk lebecsüléssel néznek a hivatalos egyházra, és annak intézményeire. Nem tartják elégségesnek vagy jónak azt, hogy egyháztagság egyenlő a keresztséggel. Ők azt állítják, hogy azt csak attól kezdve lehet keresztyénnek számítani, ha azt az illető személy "megtéréssel" ki is nyilatkoztatja. Lebecsüléssel nézik az egyházban a templomjárást, az egyházi hagyományokat, szokásokat. Üres szokásoknak tekintik, amíg ezeket a hívek megtérési nyilatkozattal nem erősítik meg. Juhász Tamás kifejtette: a református egyház nem tartja szükségesnek, hogy a meggyőzés hatását ilyen szóbeli nyilatkozattal erősítsék meg. Zimányiék szerint a tánc, alkoholfogyasztás, cigarettázás helytelen, ez tipikus szektás megnyilvánulás. Ezen a téren a Zimányi-féle evangelizáció találkozik a CE-szövetséggel, valamint a miskolci irányzattal. Juhász Tamás szerint hamis, helytelen szemléletük van a bűnről és a "megtérésről". A Biblia nyilatkozattétellel egybekötött látványos megtérésre felhívást nem ír elő. Azt, hogy az egyházban lévőnek azt mondják, térjen meg, nem tudják elfogadni, szögezte le Juhász. Hozzátette: a legfájdalmasabb az, hogy a tömbmagyar gyülekezetekben mind kulturális, mind politikai szempontból megosztják a közösséget. Ezek a térítők figyelmen kívül hagyják a magyarság egységének szempontját. Úgy látja, hogy nem áll fenn a szakadás veszélye a református egyházon belül. Egy hónapja folyik az a beszélgetéssorozat, amit az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége kezdeményezett a Zimányi-féle mozgalommal és a CE-szövetséggel. Élesek a viták, mélyek az ellentétek. Nem akarnak külön egyházat létrehozni, mint ahogyan azt a miskolci csoport szerette volna. Juhász Tamás attól tart, hogy akiket megzavar egy ilyen evangelizációs mozgalom, azok fogékonyak lesznek valamelyik szekta, szabadegyház irányába. /Papp Annamária: Egyház az egyházban? Interjú Juhász Tamás teológiai professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2000. március 15.
A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./2000. március 22.
A parlament szakbizottságai kivizsgálást kezdeményeztek az elmúlt napokban kirobbant, és Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatban. A Cotidianul bukaresti napilap ismertette a Zavtra című orosz hetilap cikkét, amely szerint Románia és Oroszország között egyeztetések folytak egy titkos telefonvonal kiépítése érdekében, amely összekötötte volna a Kremlt a Cotroceni-val. Az orosz hetilap kommentárja szerint amennyiben Romániában ismét a baloldal kerül hatalomra, Oroszország növelheti befolyását a Balkánon. Újabb "szenzáció" járta be a sajtót: az Evenimentul Zilei idézte Nicolae Plesita tábornokot, aki szerint Ion Ratiu, a KDNPP néhány hónapja elhunyt alelnöke "a magyar irredentizmus elleni harcban" együttműködött a Szekuritáté külföldi hírszerzési részlegével. - Teodor Melescanu volt külügyminiszter cáfolja, hogy Cotroceni és Kreml között egyeztetések folytak volna egy "forró vonal" bevezetése érdekében. Az RTDP a parlament szakbizottságait az ügy sürgős kivizsgálására szólítja fel, mivel szerintük ez kizárólag az RTDP és annak elnöke, Ion Iliescu ellen irányul. Rákóczi Lajos képviselő elmondta: 1958-ban kormányközi egyezmény született Románia és Szovjetunió között a speciális telefonvonal bevezetéséről. Ezt követte az 1969-ben elfogadott egyezmény, amely a különleges távirati vonalakról rendelkezett. Ez a két jogi norma működött 1989-ig, amelynek értelmében speciális telefonvonallal összekapcsolták a volt KGST-országokat. 1990-ben nem tárgyalták újra a kérdést. 1991-ben az orosz föderáció levélben fordult a román Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz, amelyben a kapcsolatok újraértékelését, illetve az ilyen jellegű szolgáltatásokról szóló új egyezmény megkötését javasolta. Az orosz és a román fél azonban nem tudott megegyezni. 1994-ben azután aláírtak egy technikai egyezményt anélkül, hogy konzultáltak volna a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal és a külügyminisztériummal. Úgy néz ki, hogy a javaslat Ion Iliescu volt államfő köréből jött. - Az információk zavarosak, a jövő héten is folytatják a meghallgatást. 1997-1998-ban a külügyminisztérium utasítást adott ki, amelyben elrendeli, hogy az összes ilyen jellegű telefonkapcsolatot meg kell szüntetni. Így 1998-ban megszűnt Csehországgal, 1999-ben Magyarországgal, 2000-ben Bulgáriával, idén, március 20-án némították el az orosz-román telefonvonalat is - tájékoztatott a képviselő. /Papp Annamária: Tovább bonyolódik a "Zavtragate" Inkább az állami intézmények közt kellene "hot-line" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2000. április 4.
A református egyházon belül jelentkező különböző vallási mozgalmak, irányzatok egyre nagyobb teret hódítanak a gyülekezetekben. Ezek közül a legismertebb a koreai-amerikai gyökerű Miskolci Missziós Csoport, a CE-szövetség, valamint a Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett evangelizációs mozgalom. A Fehér megyei Magyarlapád egyike azoknak a településeknek, ahol a vallási nézeteltérések komoly feszültséget idéztek elő a gyülekezet, valamint a helység magyar közösségének életében. A konfliktust Bódis Miklós lelkipásztor áthelyezése váltotta ki, akit azzal vádoltak meg, hogy szakadást idézett elő a gyülekezetben. A lelkész magyarlapádi hívei több alkalommal is kifejezték tiltakozásukat a döntés ellen, amelyet szerintük igazságtalanul hoztak meg. Bódis hívei mindaddig nem hajlandók új lelkészt beengedni a községbe, amíg nem tisztázódik a helyzet, és a püspökség korábbi ígéretéhez híven nem vizsgálja ki az ügyet. - A Szabadság szerkesztőségébe eljuttatott levelükben a magyarlapádi reformátusok több mint hetvenhárom százaléka azzal a kéréssel fordul az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatalához és az Igazgatótanácshoz, vizsgálják újra Bódis Miklós református lelkipásztor áthelyezésének okait. Az aláírók "törvénytelennek" tartják a lelkipásztor elmozdítását. Levelükben a magyarlapádiak cáfolták Juhász Tamás teológiai professzornak azt a kijelentését (Szabadság, 2000. március 13.), hogy a püspökséget felkereső magyarlapádiak káromkodtak volna. /Vallási "villongások" Magyarlapádon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ A Szabadság munkatársa dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke véleményét kérdezte a református egyházon belül megjelenő mozgalmakról. A püspök kifejtette, hogy az egyházon belül meginduló mozgalmakat meg kell különböztetnünk egymástól. Úgy látja, hogy a CE együtt akar dolgozni az egyházzal, és nem akar kiválni. Az együttműködés érdekében szükséges megteremteni a törvényes kereteket. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy a CE miképpen iktatódjon be az egyházi belmissziós mozgalmak közé. A püspök reméli, hogy a beszélgetések nem az egyházszakadás felé vezetnek. Csiha Kálmán a Zimányi-féle evangelizációs mozgalmat szélsőségesebbnek és módszereiben nem reformátusnak látja. Kettéosztja a gyülekezeteket, az embereket szembeállítja egymással. Ezért határozottan ellenzik a Zimányi-féle módszert. Erről körlevelet küldtek minden lelkipásztori hivatalba. Csiha Kálmán sajnálatosnak tartja a Magyarlapádon történteket. Sajnos, két csoportra szakadt a gyülekezet. Az Igazgatótanács február végén áthelyezte a lelkipásztort azzal az indokkal, hogy személye a gyülekezetben szakadást idézett elő. A tanfegyelem kérdésében most indult a kivizsgálás. Akkor lehet csak világos képet látni, amikor a kivizsgálás megtörtént. - Van egy másik mozgalom is, amelyet egy amerikai evangelizátor kezdeményezett. Új gyülekezeteket próbáltak létesíteni, de egész Erdélyben száz, százhúsz lelket tudtak csak toborozni. - A mozgalmak jelzik, hogy szükség van a megújulásra az egyházban, de ez egészséges megújulás legyen. /Papp Annamária: Szükség van megújulásra. Beszélgetés dr. Csiha Kálmánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./2000. április 20.
A református egyházon belül jelentkező különböző szakadár irányzatok elterjedéséről, az Erdély-szerte egyre nagyobb teret hódító vallási irányzatokról, mozgalmakról kérdezte a Szabadság Tőkés László püspök véleményét. Elmondta, hogy konfrontáció akkor következett be, amikor a Rapp-féle miskolci Missziós Iskola elkezdte tevékenységét. A legvadabb fundamentalista egyházellenes hangot ütötték meg, a református gyülekezetekbe körleveleket küldtek szét, amelyekben valósággal kiátkozták mind Tőkés Lászlót, mind Csiha Kálmán püspököt. Egyik fő vádjuk az volt, hogy "paráználkodunk" a római katolikus, evangélikus és unitárius egyházakkal való ökumeniában. Jelenleg öt-hat mikroközösségük tengődik Erdélyben. Nem lehet a dollárból hitet melengetni - jegyezte meg a püspök. A CE-szövetséggel hét-nyolc éven keresztül türelmes küzdelmet, párbeszédet folytattak. Végül a CE 1998-ban hivatalos levélben, illetve egyesületi határozatban megtagadták a református egyház joghatóságának elismerését. Nem tanbelileg, hanem egyházjogi szempontból támadtak ellentétek. "Az 1989 után beindult és elszaporodott vallási irányzatok úgy fonódnak az egyház testére, mint a fagyöngy." Ezek az új mozgalmak nem tartanak igényt az egyház egészére. Ők a kevesek, a hitbeli elit karizmatikus körére szorítkoznak. Tőkés László úgy látja, hogy bomlasztják a közösséget. Akarva-akaratlanul 1998-ban egymással összeugrasztották a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületet, valóságos internetháborút folytattak a Királyhágómelléki Egyházkerület ellen és fellármázták az egész nyugati sajtót, hogy itt vallásüldözés folyik. - Az új mozgalmak többsége saját diakóniai intézetet, könyvkiadót, újságot indít, és nem kívánja a hagyományos történelmi református népegyház keretében végezni a hitbeli megújítást. - El kell ismerni, hogy vannak valós egyházi hiányosságok és az ezekkel szemben jogos a megnyilvánuló elégedetlenség, állapította meg a püspök. Az intézményes egyház jellegéből fakadó a nehézkessége. Az egyházon belül lehet is lehet javítani a helyzeten. - Mindegyik mozgalomnak vannak elismerésre méltó vonásai. Nem is a tanításukkal van baj, hanem azzal az emberi attitűddel, "amelyet néhány meghatározó karizmatikus személy képvisel." Ezeknél a csoportosulásoknál erőteljes a szubjektív személyi függőség. /Papp Annamária: "Nem lehet a dollárból hitet melengetni" Beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), 2000. ápr. 19., folyt.: ápr. 20./2000. május 3.
A Zimányi József magyarországi lelkész nevével jelzett "Zimányi-féle mozgalom" egyike a református egyházon belül jelentkező megújulási mozgalmaknak. Visky János kolozsvári, lelkészt, a mozgalom híve. Nem szereti, amikor "Zimányi-féle mozgalomról" beszélnek, fejtette ki. Az egyház lelki megújulása nem egy mozgalomé, még kevésbé egy emberé. Az úgynevezett "Zimányi-mozgalom" célja az egyházon belüli lelki ébredés. A történelmi egyházak intézményesített, nehézkés mozgású világába, dinamizmust, vonzó lelki életet szeretnének bevinni. Az evangelizáció nyomatékosabb formájú igehirdetés. Az erdélyi református magyaroknak csak elenyésző hányada jár rendszeresen a templomba. A távolmaradó többség irányába igénybe kell venni a lelkek megmentésének új eszközeit is. A megtérés sokkal több annál, hogy valaki meg van keresztelve. Az evangelizációban tehát ilyen értelemben hangzik a Krisztus hívása. - Nem céljuk az elszakadás. - A házi közösségi összejöveteleket nem Zimányi vezette be. Ez náluk már hosszú évek óta gyakorolt közösségi forma. Az emberek annyira elszigetelődtek egymástól, hogy igény van az ilyen családias, bensőséges hangulatú bibliaórai közösségekre. /Papp Annamária: "Nem célunk a szakadás" = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./2000. július 1.
A Marosvásárhelyi Ítélőtábla jún. 28-án jogerősen három év és két hónap börtönbüntetésre ítélte a csereháti görög katolikus apácák kitessékelése miatt magánlaksértéssel vádolt Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost, volt megyei önkormányzati képviselőt. Bardóczynak jogában áll a Strasbourgi Emberjogi Bíróság elé terjeszteni az ügyet. A vádlottal eddig nem sikerült kapcsolatba lépni: értesüléseink szerint Bardóczy Csaba jelenleg nem tartózkodik Székelyudvarhelyen. A csíkszeredai törvényszék korábban két év felfüggesztett börtönbüntetést állapított meg, politikai nyomásra azonban a megyei főügyész megfellebbezte a csíkszeredai törvényszék határozatát az ítélőtáblánál. A helyi nagyobb szakszervezeti vezetők felhívásban tiltakoztak az ítélőtábla határozata ellen, politikai döntésnek minősítik az ítéletet. A székelyudvarhelyi csereháti bizottság nevében Hegyi Sándor református lelkész foglalt állást az ügyben: felkérik az RMDSZ csúcsvezetőségét, hogy vállalja fel a Bardóczy-ügyet, és tegyen meg mindent a börtönbüntetés eltörlése érdekében. - Ez a súlyos ítélet egyértelműen azt bizonyítja, hogy mögötte etnikai és politikai szempontok álltak - nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök. Az RMDSZ fellép ez ellen, most egyeztetnek a jogász kollégákkal. Védőügyvédje is alig akadt. Végül román ügyvédhez kellett fordulnia. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester igazságtalannak tartja azt ítéletet. /Papp Annamária: Három év és két hónapra ítélték Bardóczy Csabát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2000. július 12.
Ismeretes, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa múlt héten elfogadta a BBTE új Chartáját. A megszavazott változat nem rendelkezik a szenátus magyar tagjai által javasolt 5 önálló magyar kar létrehozásáról. A testület jelenlévő magyar tagjai egységesen tartózkodtak a szavazástól. A BBTE új Chartájának értékeléséről Kötő József oktatási államtitkárt kifejtette: Tartózkodásukkal a magyar oktatók kifejezték, hogy a Chartát nem tartják elég jónak, de mindenképpen előrelépésnek értékelik. A Charta meghatározása szerint az oktatási vonal az oktatási folyamatnak olyan szerveződési formája, amely kifejezésre jut katedrákban, főosztályokban és karokban. Ehhez azt is hozzá teszik, hogy egy fakultáson belül több oktatási vonal létezhet. Gyakorlatilag tehát távlatilag megfogalmazódik a katedrák és fakultások létrehozásának a lehetősége. A Charta biztosítja a képzésformák kezdeményezését, a tanerőkkel való gazdálkodás jogkörét, a versenyvizsgák meghirdetését, a tantervek összeállításának a felülvizsgálatát. Vagyis mindazokat az alapvető didaktikai feladatköröket elláthatja, amelyek lehetővé teszik a kezdeményezést és az illető oktatási vonal fejlesztését. A Charta egyik gyengesége, hogy bonyolult döntési jogkört ír le, amely nagyon elhúzhatja az oktatási vonal kezdeményezését. Amennyiben a főosztály indítványát a kari tanácsban leszavazzák, akkor ennek joga van azt a szenátus elé terjeszteni. A szenátus a javaslatot csak kétharmados többséggel szavazhatja meg. Ha viszont ez mégis megtörténik, paritásos bizottságot hoznak létre, amelyik kidolgozza a mindkét fél számára elfogadható megoldást. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeményezéseket ne szavazzák le már az első menetben. Ugyanakkor viszont beláthatatlan ideig elhúzhatják az ügyet. Az oktatási vonalak a titkárságon belül külön személyzettel és organigrammával fognak rendelkezni. A Charta szerint az adott oktatási vonalon belül csakis az illető oktatási vonal képviselőinek az egyetértésével lehet bizonyos képzéseket megszüntetni. Ezzel törvényesítették mindazt, ami eddig is létezett. A Charta előírja az egyetemi könyvtár mellett egy tudományos tanács működését, amelynek kötelező módon a magyar rektor-helyettes is tagja. A Charta szerint törvénybe iktatják a többnyelvűséget, lehetővé teszik az illető oktatási vonal nyelvének az akadémiai életben való használását. Az új Charta értelmében most a magyar tanulók olyan szakra is jelentkezhetnek, ahol nincs magyar oktatás. /Papp Annamária: Továbbra sem mondanak le az önálló oktatási struktúrákról. Kötő József államtitkár a BBTE új Chartájáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./2000. július 22.
A közelmúltban magyar kormány rendelésére a határon túli magyarok különleges jogállását szabályozó státustörvény kapcsán készült közvélemény-kutatás eredményét örömmel jelentette a román sajtó: "A magyarországi magyarokat nem igazán érdekli a határon túli magyarság sorsa" címmel. A közvélemény-kutatás alapján ugyanis a magyar állampolgárok mintegy hetvenöt százaléka nem ért egyet azzal, hogy a határon túli magyarok számára munkavállalási engedélyt biztosítsanak Magyarországon. A megkérdezettek harminc százaléka szerint a Magyarországon letelepedett és "románoknak" nevezett magyarok úgymond "ellopják" a helybéliek munkahelyeit. A felmérésből az is kiderül: az alanyok harminc százalékában a szülőhazájukból kivándorolt, Magyarországon letelepedett magyarok valóságos "erkölcsi viszolygást" váltanak ki. A megkérdezetteknek alig tizenöt százaléka ért egyet azzal, hogy a határon túli magyaroknak kettős állampolgárságot adjanak. Ennek ellenére az anyaországi magyarok mintegy negyven százaléka tekinti úgy, hogy a magyar kormánynak támogatást kell nyújtania a Magyarországon letelepedni szándékozó, Romániából kivándorolt magyaroknak. A felmérés szerint a megkérdezettek többsége nem tartja szükségesnek, hogy törvényben szabályozzák a határon túli magyarok jogállását, tizennyolc százalékuk pedig úgy vélekedik, hogy a státustörvényt nem a magyar kormánynak, hanem a határon túli magyarok érdekvédelmi szervezeteinek kellett volna kezdeményeznie. A megkérdezettek többségének nincs tudomása a határon túl élők számarányáról, tizennyolc százalékuk pedig a romániai magyarokat nem tekinti magyaroknak. - Olyan ez, mint amikor az édesanya bánik mostohán gyermekével, kommentálta a Szabadság a felmérést. Pedig csupán annyi a különbség köztünk, erdélyi magyarok és anyaországiak között, hogy országhatár választ el bennünket. Eredetünk, történelmi múltunk, hagyományaink közösek. - Elkeserítő, hogy egyáltalán feltevődik a kérdés: magyar-e a határon túli magyar? - Magyarországon hosszú évtizedeken át kommunizmus volt, olyan rendszer, amely gyökeresen átalakította az emberek gondolkodását. /Papp Annamária: Mit ér az ember, ha magyar? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./2000. augusztus 23.
Az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa (MKT) aug. 22-én nyilatkozatot fogadott el, melynek értelmében azonosulnak a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kidolgozott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezettel. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a megyei szervezet elnöke elmondta, hogy a Kolozs megyei szervezet felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy a szövetség nevében a külhoni állampolgársággal kapcsolatban nyújtson be törvénytervezetet a magyar országgyűléshez. A megyei elnök szerint vissza kell adni a kárpát-medencei magyarság identitástudatát azért, hogy ők is abba ″a magyar értékrendbe″ tartozzanak, mint az anyaországiak. Ugyanakkor olyan útlevelet kell biztosítani, amely lehetővé teszi számukra a mozgáslehetőséget az anyaországban mindenekelőtt, és az Európai Unió területén, ha majd Magyarország uniós tagsággal is rendelkezni fog. /Papp Annamária: A ″süllyesztőből″ emelte ki az MKT a külhoni állampolgárság kérdését. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ A Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Vajdasági Magyar Szövetség is kinyilvánította, támogatja a külhoni magyar állampolgárság intézményének bevezetését. Torgyán József szükségesnek tartja annak megvitatását a Magyar Állandó Értekezleten. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) az elmúlt hét során küldte el a magyar állami vezetőknek a szakértői csoportja által kidolgozott törvénytervezetet. Az előterjesztés szerint külhoni magyar állampolgárságra jogosult az a nem magyar állampolgár, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja, ismeri a magyar nyelvet, ellene a kérelem előterjesztésekor nem zajlik büntetőeljárás magyar bíróság előtt, felmenője valamikor magyar állampolgár volt, s jelenleg Ausztria, Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia vagy Ukrajna területén él. A törvénytervezet értelmében a külhoni magyar állampolgár gyermekét születésétől ugyanez a státus illeti meg. A külhoni magyar állampolgárságot magyar útlevél vagy külhoni magyar személyi igazolvány tanúsítja. A külhoni magyar állampolgárok jogai és kötelességei megítélésében a törvénytervezet az alkotmányt tekinti mérvadónak, de megjegyzi, nem lehet figyelembe venni a külhoni magyar állampolgárságot a diplomáciai védelemről, választójogról, társadalombiztosításról, művelődéshez való jogról és a honvédelmi kötelezettségről szóló alkotmányos jogszabályok értelmezésénél és alkalmazásánál. Az előterjesztés szerint a külhoni magyar állampolgárság sem eszköze, sem akadálya nem lehet a teljes jogú magyar állampolgárság megszerzésének. /A státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./2000. augusztus 24.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselőinek Tanácsa (MKT) aug. 22-én ülésezett. Elfogadták a képviselő- és szenátorjelölés feltételeit és módszereit: nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja a helyi szervezetnek, nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén, az eddigi választásokon függetlenként vagy más párt, szervezet listáján indult, nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek, vagy egyik társult szervezetének, az érvényben lévő ügynöktörvény hatálya alá esik, büntetett előéletű (kivéve a politikai elítélteket), a 2000-es helyhatósági választásokon polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki, illetve alelnöki mandátumot nyert. Az MKT döntése szerint a képviselő- és szenátorjelöltek sorrendjének megállapítása ne urnás előválasztásokkal történjen, hanem ez a küldöttgyűlés feladata legyen. A testület nyilatkozatot fogadott el a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetről. /Papp Annamária: MKT-gyűlés Kolozsváron. Elfogadták a parlamenti jelöltállítás módszereit. Szeptember 16-án küldöttgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./2000. szeptember 2.
A Kolozs megyei tanfelügyelőség, a Református Kollégium, a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum és a Viitorul Sportklub képviselői a héten véglegesítették azt a jegyzőkönyvet, amelynek értelmében átengednek egy szintet a régi kollégium Farkas utcai épületrészében a Református Kollégiumnak. Szükség van még a polgármesteri hivatal jóváhagyására, mivel a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum átadta az épületet a helyi tanácsnak. Ez jogtalan volt, hiszen az ingatlan már nem a Tanügyminisztérium, hanem az egyház tulajdonában van. A polgármester pedig hallani sem akar a jóváhagyásról. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa elmondta: a tavaly szeptemberben kiadott kormányhatározat értelmében a Református Kollégium egykori épületét visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának, a református egyháznak. A tanácsos tájékoztatása szerint a református egyház még mindig pereli a tanfelügyelőséget, a Gheorghe Sincai Elméleti Líceumot, valamint a Tanügyminisztériumot, mivel nem kötöttek semmiféle bérleti, átadási szerződést az egyházzal, és így a líceum és a sportklub immár egy éve illegálisan működik az épületben. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum nem hajlandó bérleti szerződést kötni, vitatja az egyház tulajdonjogát. Funar mindenféle érvet felhozott, hogy akadályozza a Református Kollégium beköltözését jogos tulajdonába. Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója elmondta: amíg nincsenek meg a szükséges engedélyek, a beköltözésre nem kerülhet sor. /Papp Annamária: Funar akadályozza a Református Kollégium visszaköltözését. Még mindig vitatják az egyház tulajdonjogát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./2000. szeptember 5.
Mariana Dragomir Kolozs megyei tanfelügyelő kijelentette, hogy azt a szerződést, melynek értelmében a kolozsvári Gheorghe Sincai Líceum egyik épületét át kellene adni a Református Kollégiumnak, semmissé fogják nyilvánítani. Gheorghe Funar polgármester közölte: a Gheorghe Sincai Líceum a helyi tanács alárendeltségébe tartozik, a 30/2000-es sürgősségi kormányrendelet értelmében pedig ebben az ügyben ki kellett volna kérni a tanács véleményét. Funar azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben az szerződést nem nyilvánítják semmissé, bűnvádi eljárást indít az aláírók ellen. A Tanügyminisztérium ezzel kapcsolatban sajtóközleményt adott ki: "Az egyetem előtti oktatási intézmények vagyonalapja a helyi hatóságok hatáskörébe került át, ők döntenek ebben az ügyben. A kolozsvári gondok kizárólag helyi gondok, és a jelenlegi törvények értelmében a Tanügyminisztérium nem javasolhat semmit, de nem is dönthet egyes tantermek vagy iskolaépületek kiosztásáról". /Mégse kapja vissza épületét a Kolozsvári Református Kollégium? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./ Szept. 4-én a református püspökségen tartott sajtóértekezleten Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa, Gyenge János jogtanácsos, Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója közölték: a polgármester által kezdeményezett szept. 2-i tiltakozó gyűlés eredményeképpen a tanfelügyelőség és a Sincai-líceum vezetősége hétfőn semmisnek nyilvánították azt a jegyzőkönyvet, amelynek értelmében az ideiglenesen a 16-os Általános Iskolában székelő Református Kollégiumnak helyet kellett volna cserélnie a líceumban működő Viitorul Sportklubbal. Ugyanakkor egy újabb jegyzőkönyvet állítottak össze, amely szerint addig, amíg nem születik törvényszéki döntés a tulajdonjog kérdésében az iskolák jelenlegi helyükön maradnak. Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója nem írta alá ezt a jegyzőkönyvet. Elmondta, hogy az ingatlan telekkönyvileg a református egyház tulajdonát képezi, és tízévi száműzetés után itt az ideje rendezni a kérdést. A tavaly kiadott sürgősségi kormányrendelet szerint a kommunisták által 1948-ban államosított iskolaépületet visszaszolgáltatták a református egyháznak. Mivel hosszas tárgyalások után nem sikerült megegyezni a Gheorghe Sincai Elméleti Líceummal, az egyház pert indított azzal a céllal, hogy érvényt szerezzen tulajdonjogának.. A következő tárgyalásra szeptember 18-án kerül sor. A református egyház a nemzetközi szerveket, a református testvéregyházakat, az egyházak világszövetségét, az Európa Tanácsot és a Fehér Házat is értesíti a kialakult helyzetről. A média rendelkezésére bocsátott közleményében az egyházkerület vezetősége többek közt leszögezi: a Református Kollégium és a sportklub cseréje során csupán egyszerű adminisztratív intézkedésre kellett volna sor kerülnie. A megyei tanfelügyelőség félrevezette az igazságszolgáltató szerveket, amikor a kolozsvári törvényszékhez küldött átiratban azt állította, hogy a 30/2000 sürgősségi kormányrendelet értelmében az ingatlan az önkormányzat tulajdonába került. - Amennyiben a törvényeket mégsem tartják tiszteletben, akkor ez azt jelenti, hogy az utóbbi tíz évben nem változott semmi Romániában - szögezte le Tőkés Elek. /Papp Annamária: Holtvágányon a Református Kollégium ügye. A református egyház a nemzetközi szervek segítségét kéri. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2000. szeptember 28.
Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke cáfolta a Ziuában megjelenő sajtókommentárt, amely azt sugallta, hogy a "radikális" megnyilvánulásairól közismert, és Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét támogató Kolozs és a Maros megyei szervezet szándékosan késlelteti a Frunda György államfői jelölését szolgáló aláírásgyűjtés megszervezését. /Papp Annamária: Kolozs megye nem bojkottálja a Frunda-aláírásgyűjtést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./2000. szeptember 30.
Az iskola újraindításának és énekkarának tízéves évfordulóját ünnepli a kolozsvári Református Kollégium. Az eseményre visszavárják mindazokat a volt diákokat és tanárokat, akik a kollégiumban végeztek, illetve tanítottak. Az eltelt tíz évre Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója emlékezett. Legnagyobb gondjuk még nem rendeződött, nem költözhettek be az egykori kollégium épületébe. - Eddig kilenc évfolyam végzett, több mint ötszázhatvan diák. A végzettek közül legalább negyvenen lelkészi, illetve tanári pályát választottak. Hárman egyetemen is tanítanak. - Az amerikai és a kanadai magyarok ösztöndíjakkal segítik a kollégiumot. Hálával tartoznak azoknak, akik elvitték a kórust az Egyesült Államokba és Németországba. - Az évfordulóra az iskola egy évkönyvet is kiadott. /Papp Annamária: Tízéves az újraindult Református Kollégium. Interjú Székely Árpád igazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./2000. október 2.
Szept. 30-án és okt. 1-jén ünnepelték a kolozsvári Református Kollégium újraindításának és az iskolakórus megalakulásának tizedik születésnapját. Az eseményre eljöttek az öregdiákok, jelen volt Kötő József oktatási államtitkár és Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is. Székely Árpád, a kollégium igazgatója köszöntője után dr. Anghi István, a Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora tartott előadást. Az ünnepség a Farkas utcai református templomban istentisztelettel folytatódott: Székely Árpád igazgató elmondta: a kórus rendszeresen szolgált Kolozsvár gyülekezeteiben, sikeresen vendégszerepelt az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Hollandiában, elnyerte a Romániai Magyar Dalosszövetség jutalmát. Felszentelték az énekkar zászlaját, amelynek zászlóanyjává a kollégium volt titkárát, Szabó Éva tanárt kérték fel. A Romániai Magyar Dalosszövetség részéről Major László elnök és Guttman Mihály tiszteletbeli elnök gratulált az elért sikerekért. A vasárnapi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A püspök hangsúlyozta: bár az iskolának nincs épülete, van lelke, szellemisége, amitől nem tudják megfosztani. /Papp Annamária: Ünnepelt az újraindult Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./