udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
122
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-122
Névmutató:
Papp-Kincses Emese
2002. december 2.
Nov. 30-án Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották meg az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei közgyűlését és a 2002-es esztendő díjainak átadását. Dr. Kötő József elnöki tájékoztatójából kiderült: jelenleg az EMKÉ-nek több mint 1500 bejegyzett egyesülete működik. Átnyújtották az EMKE 2002-es évi díjait. A kitüntetettek a következők: Maksay Ágnes (a tízéves Duna Televízió képernyőjére került erdélyi közművelődési tevékenységéért), László Csaba (az erdélyi magyar néptánckultúra minőségi megőrzésért), Incze László (kézdivásárhelyi múzeumalapító munkásságáért), Csanádi János (Újzerinden tanár intézményteremtő, több évtizedes közművelődési tevékenységéért), Orosz Pál József (zenei anyanyelvünk népszerűsítéséért, zenepedagógiai és székelyudvarhelyi karnagyi munkájáért), Szilágyi Ferenc (kolozsvári operaénekes a magyar operajátszás több évtizedes szolgálatáért), Hatházi András (kolozsvári színészi, drámaírói, művészpedagógiai tevékenységéért), F. Márton Erzsébet (nagyváradi színjátszásért), Danaliszyn József (gyergyói színjátszó az öntevékeny színjátszásért), Károly Sándor post mortem és Károly Zöld Gyöngyi (képzőművészet műveléséért és szervezéséért), Muckenhaupt Erzsébet (könyvtáros a nemzeti kulturális örökség feltárásáért), Ábrahám Zoltán (közművelődési és népfőiskolai szervezésért), Koós Ferenc (szellemi értékek megőrzéséért), Kiss Margit (kultúrapártolásért), Bálint Árpád (kultúrapártolásért), Kincses Emese (művelődési életben kifejtett minőségi tevékenységéért). /Ördög I. Béla: Átadták az idei EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2002. december 21.
A csíkszeredai Kéknefelejcs Egyesület, a Caritas és magánszemélyek igyekeznek szebbé tenni a Megyei Kórház gyermekosztályán levő, elhagyott kisgyermekek karácsonyát: játékokat adnak át a kórházban tartott szentmise után. - Élmény volt dec. 19-én a Sapientia előadótermében a Papp Kincses Emese által rendezett Karácsonytól Golgotáig című irodalmi est. A gyönyörű színpadkép - száz gyertyából kirakott kereszt -, a Virrassz velem című regény megrázó részletei a szerző tolmácsolásában, a szavalatok a közösségi összetartozás érzését lobbantották fel a lelkekben. /Karácsonyi örömszerzés. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./2003. január 10.
Muckenhaupt Erzsébet /sz. Szombatság, 1952./ a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum főmuzeológusa régikönyv-szakértő, feladata a múzeum gyűjteményében található XV-XIX. századi régi könyvek és kéziratok tudományos feldolgozása. Kutatásairól írt tanulmányai számos folyóiratban, évkönyvben jelentek meg. Önálló kötete /A csíksomlyói Ferences Könyvtár kincsei. Könyvleletek 1980-1985/ 1999-ben látott napvilágot. Az EMKE a csíksomlyói ferences könyvtárban végzett munkásságáért, a nemzeti kulturális örökség feltárásáért Monoki István-díjjal jutalmazta. Muckenhaupt Erzsébet elmondta: 1980-ban előkerültek a csíksomlyói elrejtett könyvek: a Mária-szobor talapzatából került ki 33 értékes könyv. A másik részüket 1985-ben találták meg. A ferencesek a rend feloszlatása előtt elrejtették ezeket a könyveket. Jegyzőkönyvet készítettek, hogy a könyvek a kolostor tulajdonában maradnak. Azonban a titkosrendőrség beavatkozott, a múzeumba szállíttatta a megtalált könyveket. Muckenhaupt Erzsébet tanulmányozta a könyvkötéseket. A kötések a bejegyzéseken kívül a könyv történetére, tulajdonosaira, használóira és a használat helyére és idejére vonatkozó lényeges adatokat is hordoznak. /Oláh-Gál Elvira: Sorsom a régi könyvekhez kötött. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10. - Részlet a Székelyföld című kulturális folyóirat 2002. novemberi számában megjelent interjúból/ Orosz-Pál József, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző Főiskola zenetanára, több kórus vezetője kapta az EMKE Nagy István-díját zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért. 1972 óta tanít Székelyudvarhelyen. Több éven át vezetett egy 150 tagú kórust. Ebből alakult egy kislétszámú kórus, a Camerata leánykórus 1985-ben, amely később vegyes karrá alakult. A főiskola kórusa az országban az egyetlen kórus, amely tagja a világválogatott énekkarnak. Több alkalommal szerepeltek külföldi versenyeken. Legközelebb Norvégiába van meghívásuk.Augusztusban Ópusztaszerre hívták őket. Rendszeresen jelen vannak az Orbán Balázs-ünnepélyeken, március 15-én is. Idén 75 éves lesz a Balázs Ferenc Énekkar, amelynek szintén ő a vezetője, az évforduló tiszteletére egy fesztivált szerveznek. Nemrég jelent meg Orosz-Pál József Kör-kör, ki játszik? című kötete, amely az óvodai ének-zenepedagógiai mű és dalosgyűjtemény. /Kovács Attila: Továbbra is szolgálni az ügyet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./Dr. Papp Kincses Emese tanár /sz. Marosvásárhely, 1943/, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatója, megyei önkormányzati képviselő. Német-magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). 1981-ben nyerte el a filológiai tudományok doktora címet a BBTE-n. Disszertációja témája: A két világháború közötti romániai magyar történelmi regény. Tudományos dolgozatai, recenziói, irodalomtörténeti és nyelvtudományi, módszertani dolgozatai különböző kötetekben és periodikákban látnak napvilágot. Virrassz velem című dokumentumregénye harmadik kiadása a napokban hagyta el a nyomdát. Tudományos konferenciák szervezője és meghívott előadója, ugyanakkor több színpadi produkció rendezője, szövegkönyvírója, esetenként zeneszerzője. Az EMKE 2002-ben életműdíjjal jutalmazta munkásságát. Dr. Papp Kincses Emese vallja: "magyarnak lenni érték, így feladatunk a magyarságtudat erősítése. A keresztény értékrend, a tisztesség, a hűség, az igazság kimondása erkölcsi parancs." /Sarány István: Magyarnak lenni érték. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./2003. január 29.
A 2002-es esztendő EMKE-díjasai között van dr. Papp Kincses Emese, Csíkszeredában élő, magyar-német szakos tanárnő is. Két testvérének is jó az írás készsége. Elemér, színművészeti akadémiát végzett, drámaíró is egyben, Előd is könyvet írt 90 márciusáról (Fekete március címmel). Tíz évig volt magyartanár Gyergyóalfaluban, majd 1975-ben került Csíkszeredába. Annak ellenére, hogy megszerezte az irodalomtudományok doktora címet, csak évek múlva engedélyezték, hogy magyart taníthasson. Közel tíz évig kutatta a két világháború közötti erdélyi történelmi regény fejlődését, ebből született a disszertációja is. Már 199l-ben a kisebbségi autonómiában gondolkodott, emiatt sok ellenséget szerzett magának. Sok-sok cikket, tanulmányt írt, könyveket, lapokat szerkesztett. A Lármafa együttessel elért legszebb sikere a Mikor Csíkból elindultam című előadás volt 199l-ben. Virrassz velem c könyve 1999-ben jelent meg, s hetek alatt elfogyott, a napokban megjelenik a harmadik kiadása. /Forró Miklós: Még nem aludt ki a remény világító lángja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ 2003. december 15.
Dec. 12-13-án mintegy hatvanan jelentek meg a Sepsiszentgyörgyön megrendezett Háromszéki Közművelődési Fórumon. A Megyei Művelődési Intézet kezdetnek szánta a mostani találkozót. Az intézet munkatársai elkezdték Háromszék művelődési kataszterének elkészítését. Részben már megszületett egy adatbázis, amelyben a megyében tevékenykedő egyének, csoportok elérhetőségét, szakterületét összegzik, a tervekben pedig szerepel egy közös, lehetőleg interaktív eseménynaptár összeállítása. - Nincsen általános képünk az egészről - összegzett Imreh István, a Művelődési Intézet vezetője. Papp Kincses Emese feladataként az értékmegőrzést, az értékteremtést, az értékközvetítést és az értékcserét határozta meg. A megbeszélésen kiderült: szakképzésekre, illetve pályázatírással kapcsolatos információkra lenne szükség. A színjátszó csoportok munkáját segítené, ha összesítenék, és mindenki számára hozzáférhetővé tennék a különböző csoportok tulajdonában levő darabokat. /Farkas Réka: Készül a háromszéki kataszter. Közművelődési fórumot tartottak Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./2004. február 1.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai hallgatói csíksomlyói, csíkszeredai és marosvásárhelyi fellépésük után jan. 17-én a csíkszentsimoni templomban is előadták a dr. Papp Kincses Emese tanárnő által írt és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriumot. /Igazi lelki élményt jelentett. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./2004. március 2.
Nem szeretem, ha „határon túli magyarnak" neveznek. Ha határon túliként emlegetnek, tudatosítani akarják bennem, hogy sorstársaimmal együtt valami nagyon lényegesen kívül rekedtem, írta Papp Kincses Emese. Ő szabad erdélyi, székelyföldi, senkitől sem függő, autonóm módon gondolkodó és cselekvő magyar. Mutassuk meg, szólított fel, hogy a tőlünk megvont egymilliárd forint támogatás hiányában is képesek leszünk magyar egyetemünk, intézményeink életben tartására. Mindenki ajánljon fel amit tud. Reméli, hogy a multimilliárdos szenátor kezdi majd az adakozást. /Papp Kincses Emese: Szabad emberként. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./ A multimilliárdos szenátor: Verestóy Attila. 2004. március 30.
Az előválasztáson Csíkszeredában ezerrel kevesebben voksoltak, mint négy évvel ezelőtt. A megyei önkormányzati képviselők listáján a összesített szavazatok szerint a következő kilenc személy kapta a legtöbb szavazatot: Borboly Csaba (8500 szavazat), Korodi Attila (8236), Zsombori Vilmos (7763), Borbély Ernő (7752), Papp Kincses Emese (7303), Mátéffy Győző (6805), Nagy Benedek (6202), Rácz Árpád (5925) valamint Bokor Márton (5898). Csíkszeredában nyolc választó körzetben szervezeték meg a szavazást és itt 3762 személy járult az urnák elé – mondotta Hajdú Áron a városi RMDSZ elnöke. A listán a legtöbb szavazatot kapta Hajdu Gábor (1067) és Bokor Márton (998). /(Daczó Dénes): Megújult önkormányzati képviselői listák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./2004. május 2.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának hallgatóból álló színjátszó csoport az első nagysikerű csíkszentsimoni fellépésük után egyre több helyszínen és közösségnek adják elő a dr. Papp Kincses Emese által írt és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriumot. Csíkdánfalva és Csíkszentkirály után Kolozsvárra is eljutottak. A következő állomásuk Csíkszenttamás volt. /Veress Dávid: Hitük és nemzetük szolgálatában… = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 2./2004. június 9.
Hargita megyében a 31 tagú megyei önkormányzati testület összetétele: RMDSZ – 22 mandátum, Népi Akció (AP) és Szociáldemokrata Párt (PSD) – 3-3 mandátum, Demokrata Párt (PD) – 1 mandátum, valamint Beder Tibor független jelölt. A megyei tanács 22 RMDSZ-tagja: Bunta Levente Zoltán, Borboly Csaba, Farkas Zoltán Béla, Kolumbán Sándor-Gábor, Korodi Attila, Burus Tibor, Borbély Ernő, Sófalvi László, Ilyés Béla Károly, Zsombori Vilhelm, Vákár Gavril, Papp Kincses Emese, Tifán Ervin Csaba, Petres Sándor, Mátéffy Győző, Pálffy Domokos, Bondor Stefan, Nagy Benedek, Bende Sándor, Szabadi Kinga Zsófia, Rácz Árpád és Sándor Kálmán. Az AP tanácsosai: Kocs Ilona, Kis Zoltán és Both Emese. A bejutási arányt tekintve, az RMDSZ valamivel gyengébben szerepelt, mint korábban, hiszen 1996-ban és 2000-ben a bejutó tanácsosok 72,9%-a képviselte az RMDSZ-t, most ez az arány 70,9%-ra csökkent. /Sarány István, Szász Emese: RMDSZ-többségű megyei tanács. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./2004. augusztus 25.
A prefektúra pert indított a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal ellen, mivel – úgymond – törvénytelenül állíttatták fel a város központjában levő parkban a tizenegy magyar történelmi nagyság és két szimbolikus alak, Csaba királyfi és a „vándor székely" alakját megörökítő szobrokat. A pert Borbáth István udvarhelyi magyar RMDSZ-es városi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető feljelentése alapján indították el. Az RMDSZ csúcsvezetése sem örült a szoboravató ünnepségnek. Markó Béla fanyalogva nyilatkozta, hogy a szobrok száma tizenhárom, ami pontosan annyi, mint az aradi szoborcsoporté, mégiscsak bántó a vértanúk szemszögéből nézve. Hargita megye újonnan megválasztott tanácselnöke, Bunta Levente pedig kijelentette a marosvásárhelyi RMDSZ SZKT-ülésen, hogy Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít. A szobor valójában egy csöppet sem hasonlít a Székelyföldön nagy népszerűségnek örvendő volt magyar kormányfőhöz. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Szobor-per és igazság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./2004. október 29.
Ferenczes István, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője és a Hargita Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy a Székelyföld szerkesztősége a lap indulásának évfordulójára készül, az első szám 1997. októberében jelent meg. A Székelyföld mellett a Moldovai Magyarság című csángó lapot is szerkesztik. A Székelyföld 80 példánnyal indult, ma már eljutottak a 2000-res példányszámig, s 900 állandó előfizetőjük van. A Kárpát-medencei folyóiratpiacon az első öt között tartják a folyóiratot számon. A Hargita Könyvkiadó először 2000 februárjában adta ki Kincses Emese Virrassz velem című könyvét, azóta 19 kiadványuk látott napvilágot. Ezek közül az egyik a Tündérkert – erdélyi költők gyermekverseinek antológiája. /László Miklós: A Székelyföld egykor és ma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 29./2005. szeptember 10.
Szeptember 9-én kezdődött el Kolozsváron az erdélyi magyar civil szféra VII. fóruma. A kétnapos megbeszélés témája: Civil szervezetek és a közösségi önrendelkezés az EU-s csatlakozás folyamatában. A Civitas Alapítvány alelnöke, Dr. Kolumbán Gábor a civil szervezetek és a közösségi önrendelkezés viszonyáról tartott előadást. Jagasics Béla kormányzati tisztségviselő a nemzeti civil alapprogram szerepét emelte ki a nemzeti és az EU integráció szolgálatában. Dr. Papp Kincses Emese /a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója/ Kulturális önazonosságunk és a civil szféra a globalizálódó Európában címmel tartott előadást. A nyelv erős vár, kommunikációnk, kultúránk és nemzeti megmaradásunk hordozója – fogalmazott az előadó. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kétnapos civil fórum Kolozsváron. Az integráció és a globalizáció hatásairól értekeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./2005. szeptember 10.
Kolozsváron a VII. Civil Fórumon dr. Papp Kincses Emese előadást tartott a kulturális önazonosság megőrzésének lehetőségeiről, a globalizálódó Európában. Ercsey-Ravasz Ferenc szerint a megoldás: a befelé forduló, védekező álláspontról át kell térni egy expanzív magatartásra. A világ elé kell tárni mindazt, ami kultúránkban maradandó és értékes. Az újságíró szerint az idei harmincadik néptánc-tábor csak annak a néhány lelkes fiatalnak használ, aki ezeken rendszeresen részt vesz. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Egy előadás margójára…= Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./2005. november 22.
Bunta Levente Hargita megyei tanácselnöknek a doktorátussal kapcsolatos illetékeinek, vizsgadíjainak kifizetését vállalta el határozatában Hargita Megye Tanácsa, hat ellenszavazattal és négy tartózkodással. Bunta Levente tanácselnök kijelentette, ő maga nem akarta, hogy ez a határozattervezet most a tanács elé kerüljön. Ő csak azt kérte, vizsgálják meg, hogy a megyei önkormányzat tudja-e állni a képzési díjat. „Nagyon helyes dolog, ha egy vezető képezi magát, de ennek a költségeit ne közpénzből állja. Maga a doktorátus nem szakmai továbbképzés” – nyilatkozta Papp Kincses Emese megyei tanácsos, aki maga is a határozat elfogadása ellen szavazott. A tanácsos kijelentette, ő is a saját költségén szerezte meg doktorátusát. Papp Kincses Emese szerint „példátlan, hogy valaki közpénzen akar tovább tanulni, morálisan nem tartom ezt tisztességesnek és elfogadhatónak.” Bunta Levente úgy érzi, hogy politikai hajsza indult ellene. /Daczó Dénes: Bunta: politikai hajsza indult. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./ Hargita Megye Tanácsa 100 millió lej (pontosabban 10 200 új lej) támogatást szavazott meg Bunta Levente tanácselnöknek doktorátusa költségeinek fedezésére. Ő első személy, akinek doktorátusi költségeit állja a megyei tanács. Az annak idején szintén megyei tanácselnökként doktoráló Zsombori Vilmos minden költséget a saját zsebéből fizetett. Jelenleg is vannak a megyei tanács apparátusában dolgozó személyek, akik éppen doktorálnak, de saját zsebből fizetik a költségeket. Bunta Levente bejelentette, hogy a számára megszavazott összeget felajánlja az árvízkárosultak számára, de fenntartja: a továbbképzéseket törvényesen fizetni lehet. /Szondy Zoltán: Pozitív gesztus a megyevezető részéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 23./2006. március 3.
Székely Golgota címmel az 1764-es madéfalvi vérengzés tragikus eseményeit megörökítő rockoperát ír Papp Kincses Emese. Az alkotás a szerző Ne késsetek, harangok rockopera és az Árpád-házi Szent Erzsébet oratórium nagysikerű produkciók sorát kívánja kiegészíteni. – A megrendítő, sorsfordító történéseknek számos, mához szóló üzenetét is tolmácsolja a készülő zenés darab: a mindenkori hatalomnak való behódolás vagy bátor szembenállás, a hűség és megmaradás vagy menekülés dilemmáját, és a legfontosabbat: a székely nép olthatatlan szabadságvágyát – vallja az alkotó. A zenei anyag hangszerelését, a hangfelvételeket a Role együttes készíti. A közel ötven szereplőt felvonultató előadásban fellépnek a Role együttes énekesei, a Segítő Mária Gimnázium és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai. A bemutató előadást a pünkösdi zarándoklat előestéjére tervezik – tájékoztatott Papp Kincses Emese, aki az előadás rendezője is. /Sarány István: Újabb rockopera-előadás készül. Székely Golgota. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./2006. április 5.
A szegedi Kultúra–Művészet–Média kulturális magazin által Kávéház tematikával meghirdetett Kárpát-medencei novellapályázaton harmadik díjat nyert Papp Kincses Emese A semmi ágán ülve című írásával. /Díjazták Papp Kincses Emese pályamunkáját. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./2006. április 26.
2002 áprilisa óta, a szocialista-balliberális tábor győzelme óta hideg szél fúj Erdélyben. A kommunista sajtómunkásokból balliberálissá vált tömegkommunikációs „szakemberek” a magyar média nyolcvan százalékát uralva démonizálták Orbán Viktort és a Fidesz nemzetegyesítő politikai célkitűzéseit. Gyurcsány miniszterelnök népszerűsége attól nőtt meg, hogy a kettős állampolgárságról szóló szavazás ügyében NEM-re buzdított. A magyar kultúrnemzet, a magyarság határokon átívelő nemzetegyesítésének gondolata idegen tőle. – Verestóy Attila szenátor megjelent az MSZP választási győzelmi ünnepségén. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Ellenszélben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2006. május 3.
Április 29-én Csíkszeredában, a Sapientia – EMTE aulájában a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség etnográfusai, kutatói, népi alkotói egész napos tudományos tanácskozást tartottak. Körükben üdvözölhették a 80 éves Kallós Zoltán néprajztudóst is. Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke szorgalmazta egy olyan fórum megalakítását, mely felelősséget vállal e nemzeti kincs ápolása érdekében. Dr. Balázs Lajos a kulturális identitás meghatározásának problematikáját boncolta, a népművészet szemszögéből. Dr. Papp Kincses Emese a népi kultúrát fenyegető veszélyekre (identitásvesztés, a kulturális globalizáció veszélye), valamint az értékmentés fontosságára, a giccs kiszűrésére hívta fel a figyelmet. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy szükséges az Erdélyi Népművészeti Tanács megalakítása. /Kristó Tibor: Megalakult a népművészek tanácsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./2006. június 2.
Elindultak az első keresztalják a pünkösdi búcsú helyszíne felé. A csíksomlyói pünkösdi búcsú színhelyén, a kegytemplomban június 2-án, péntek délutántól fogadják a keresztaljákat, majd este hat órától ünnepi szentmisét tartanak. Csíkszereda és környéke készül a búcsús közösség fogadására. Június 2-án reggel Székelyudvarhelyről ötszázan és a környékről még ennél is többen gyalogosan indultak útnak, hogy énekelve és imádkozva hagyják maguk mögött a kilométereket. Gyergyószentmiklósról elindultak a huszárok Csíksomlyóra. Június 2-án, a búcsú előestéjén a város főterén a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új előadást mutatja be Csudatarisznya címmel, a Városi Művelődési Házban Papp Kincses Emese Székely Golgota című rockoperájának ősbemutatóját tartják. /Csíksomlyó várja a zarándokokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./