udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 280 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-280

Névmutató: Vasile, Radu

1998. április 20.

Az Amnesty International Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén közzétett jelentésében azzal vádolta Romániát, hogy az országban az utóbbi években is számos alkalommal megsértették az emberi jogokat: a rendőrök bántalmaztak, kínoztak roma kisebbséghez tartozókat és faji megkülönböztetést alkalmaztak velük szemben, továbbá homoszexualitás miatt embereket börtönöztek be. A jelentés több súlyos emberijog-sértést részletesen ismertetett. Eszerint például 1997 júniusában egy Costica nevű, jégkrémlopás vádjával elfogott 10 éves cigány fiú lábára a rendőrök kötelet erősítettek, és a gyereket egy híd korlátjáról a mélybe lógatták, azzal fenyegetve őt, hogy ledobják. Összeverték a fejét és megrugdalták, az orvosi látlelet szerint koponyatörést és egyéb súlyos sérüléseket szenvedett a fiú, aki máig viseli ennek nyomait. Az Amnesty International szerint 1997. márciusa és 1998. januárja között Romániában mintegy 25 esetben ért rendőrök fegyverétől halálos lövés menekülésben lévő tolvajokat, illetve következett be haláleset a börtönökben a rossz bánásmód és a kínzások miatt. A nemzetközi emberjogi szervezet arra hívta fel az Európa Tanácsot, hogy vesse latba befolyását Romániánál - amely egyébként már több mint négy éve tagja a páneurópai szervezetnek -, hogy Bukarest és az összes tőle függő hatóság teljes mértékben tartsa be valamennyi, az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségvállalását. Az Amnesty International olyan megerősített információval is rendelkezik, miszerint homoszexuálisokat tartanak börtönben a romániai büntetőtörvénykönyv 200. cikkelye alapján, amely a felnőttek közti, közös beleegyezéssel a magánéletben fenntartott homoszexuális viszonyt is bűnnek tekinti. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint a román hatóságok nem védik meg az országban élő roma kisebbséget a rasszista indíttatású erőszakcselekményektől. A 90-es évek elejétől több tucatnyi roma közösséget ért ilyen támadás, ezek személyi sérüléseket és anyagi károkat okoztak, de a rendőrség nem folytatott ez ügyekben vizsgálatot. Az ápr. 20-i ülésnapon az Európa Tanács képviselői előtt felszólaló Radu Vasile új romány kormányfő azt hangoztatta, hogy az európa tanácsi határozatban tavaly, az ország ET-megfigyelési rendszerének megszüntetésekor megfogalmazott elvárások mind érvényesülnek. Az Amnesty International jelentéséről, az emberi jogok megsértésének romániai eseteiről megkérdezett Radu Vasile kijelentette: "Teljes mértékben és őszinte meggyőződéssel elutasítom e vádaskodásokat". Ugyanakkor hozzátette: "Lehetséges, hogy előfordulnak rendőri visszaélések a roma kisebbséggel szemben, de azok csak szórványos esetek, nem egy szándékos politika következményei". /MTI/

1998. április 21.

Ápr. 21-én Radu Vasile miniszterelnök Strasbourgban utazott és beszédet mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, majd sajtókonferencián nyilatkozott. Már indulása előtt hangsúlyozta, hogy utazásának egyik célja: végérvényesen megszüntetni Romániai monitorizálását, annak ellenére, hogy a korábbi feltételeket nem teljesítette. Radu Vasile kijelentette, hogy Románia minden vállalását teljesítette, illetve ami még hátra van, teljesíteni fogja. Elmondta, hogy a román kormány az elkobzott javakat visszaszolgáltatja, illetve kárpótlást nyújt, de csak olyan szellemben, hogy az ne sértse mások emberi jogait. A helyhatósági és az oktatási sürgősségi kormányrendelet kérdésére is kitért, mondván, előnyben részesítik a kormány változatát. A román miniszterelnök egy kérdésre válaszolva köszönetet mondott Magyarországnak és Csehországnak azért, hogy méltósággal reagáltak egy osztrák miniszternek arra vonatkozó felszólítására, hogy vezessenek be vízumkötelezettséget a román állampolgárok számára. Egyben leszögezte, hogy Románia vigyázni fog saját keleti határain, hogy megakadályozza a titkos bevándorlást, ügyelve arra, hogy megőrizze a jó kapcsolatokat a Moldovai Köztársasággal. Az az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén Becsület-érdemrenddel tüntették ki Radu Vasilét. - A román kormányfő hazatérése után sietett megnyugtatni honfitársait: kizárt dolog, hogy a romániai monitorizálás folytatódna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

1998. április 21.

Örvendetes, írta Szilágyi Aladár, hogy Radu Vasile kormányfő nagy sietve meglátogatta Hargita-Kovásznába elbitangolt nyáját, egybeterelendő és megsegítendő. A miniszterelnök felfedezte, hogy a kisebbséget csak pozitív diszkriminációval lehet megmenteni. Joggal remélhető, hogy Radu Vasile legközelebb meglátogatja Szeben megyét is, ahol 19 ezer magyar él /4 %/, Hunyad megyét. ahol 33 ezer magyar 6 százalékot képez, majd felkeresi Krassó-Szörény megyét a maga 2 %-nyi, mindössze 8 ezer fős magyarságával, Temes megyét 63 ezernyi /9 százalék/, illetve Arad megyét 60 ezernyi /12,5 %/, Fehér megyét 25 ezernyi magyar lakosával /6 %/, az 54 ezer magyar lakost számláló Máramaros megyét vagy a 21 ezer magyar lakosú Beszterce-Naszód megyét. /Szilágyi Aladár: Nekünk hány busz jár? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

1998. április 22.

Ápr. 22-én Radu Vasile miniszterelnök és a kormánykoalíciót alkotó politikai pártok vezetői, köztük Markó Béla, az RMDSZ elnöke megbeszélést folytattak az államtitkári tisztségek elosztásáról. A pártvezetők egyetértettek az államtitkári tisztségek számának csökkentésében, de még nem történt meg a pontos elosztás. Az RMDSZ az előző kormányzatban 12 államtitkári, illetve államtitkári rangú hivatalvezetői poszttal rendelkezett, ez ellensúlyozta, hogy kevesebb miniszteri tárcát kapott, mint amennyi parlamenti ereje alapján megilletné. Markó Béla a tárgyalás után úgy nyilatkozott, hogy a szövetség államtitkári tisztségeinek megőrzésére törekszik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1998. április 24.

Erdély olyan térség, amelyhez mindig is erős volt a szoros érzelmi kötődés. Nemzeti létünk tengelyének tekinthetjük - mondotta a Transilvania Jurnal ápr. 24-i számának adott interjújában Radu Vasile miniszterelnök. A kormányfő támogatta azt, hogy a kisebbségi iskolákban alternatív tankönyvet használjanak, erről már beszélt Andrei Marga oktatási miniszterrel. A román történelem és földrajz oktatásának nyelvéről szólva Vasile az RMDSZ-szel kötött koalíciós egyezségre utalt - amely nem kötelezte a román koalíciós pártokat a magyar nyelvű oktatási változat támogatására - de megjegyezte, hogy "meg lehet fontolni" mind a román, mind a magyar nyelvű megoldást. Az anyanyelvű egyetem kérdését bonyolultabbnak nevezte a miniszterelnök. "Elvben, ahogy nemzetközileg elköteleztük magunkat, nincs semmiféle akadálya egy magyar tannyelvű egyetem létrehozásának, a törvénynek megfelelően. Ilyen szelleműek az Európa Tanács ajánlásai is. Ha megvannak az anyagi feltételek, a finanszírozási keret, a statútum, létre lehet hozni ilyen egyetemeket. Létezik a multikulturális egyetemek változata is, amit javasoltak és amit el lehet fogadni". Megjegyezve, hogy a Hargita és Kovászba megyében is működik két főiskola egy magyar és egy román tagozattal, a kormányfő kifejtette, hogy az ilyen típusú oktatást is ki lehet terjeszteni. Ezt a megoldást, hangsúlyozta kérdésekre felelve Radu Vasile, a térségben teljes komolysággal figyelembe lehet venni. A miniszterelnök azt mondta, nem hiszi, hogy ezt ne szavazná meg a parlament, de számít a vitákra. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1998. április 25.

Gavril Dejeu román belügyminiszter rágalmazásért feljelentette Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnökét, aki azzal vádolta őt, hogy az 50-es években feladta testvérét az akkori kommunista titkosszolgálatnak. Súlyos rágalom, mondotta Dejeu, mert nem csupán személye, hanem a kormány egyik tagja ellen irányul. A miniszter kijelentette, sürgetni fogja C.V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztését. Ismeretes, hogy a szélsőséges szenátor ellen számos politikus és újságíró tett már feljelentést különböző rágalmai miatt, de ezek kivizsgálását lehetetlenné tette, hogy a politikus mentelmi jogot élvez. A Radu Vasile kormány programjában szerepel a mentelmi jog szabályozása is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1998. április 27.

Ápr. 26-án, vasárnap Bukarestbe érkezett Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap Romániával tárgyaló küldöttségének vezetője. Thomsen a Ciorbea-kormánnyal az IMF készenléti hitelének negyedik részletéről folytatott tárgyalások eredménytelensége nyomán januárban anélkül utazott el a román fővárosból, hogy megegyezés született volna a 86 millió dolláros részlet feltételeinek teljesítéséről. A vita akkor a tervezett román költségvetés teljesíthetőségéről folyt, a költségvetést azóta sem szavazták meg a román parlamentben, és a készenléti hitel negyedik részletét sem. Poul Thomsen találkozójára a Román Nemzeti Bank kormányzójával, Mugur Isarescuval már vasárnap sor kerül, ápr. 27-én, hétfőn Radu Vasile miniszterelnökkel, Daniel Daianu pénzügyminiszterrel, Radu Berceanu ipari és kereskedelmi és Sorin Dimitriu privatizálási miniszterrel folytat megbeszélést. /MTI/

1998. április 27.

Radu Vasile miniszterelnök ápr. 27-én Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét kinevezte helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak. Kolumbán Gábor feladatköre a közigazgatásra, a regionális fejlesztésre, az Európai Unió és a román kormány szakértői által a PHARE-program keretében tavaly kidolgozott "Regionális Fejlesztés Zöld Könyvében" szereplő feladatok megvalósítására, így az ehhez szükséges törvényes szabályozás - regionális fejlesztési törvény, a területfejlesztési törvény - előkészítésére terjed ki. Az államtanácsosi feladatkörbe tartozik az eurórégiók témaköre is, így annak a nyolc makrorégiónak a fejlesztése, amelyre Románia területét felosztották, illetve az olyan speciális régiók, mint Moldova, a Zsil völgye, a Duna deltája, Hargita és Kovászna megye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./ Kolumbán Gábor Székelyudvarhelyen született 1959. szeptember 30-án. A Bukaresti Egyetem Fizika fakultásán szerzett diplomát 1984-ben, majd 5 évig, 1989 decemberéig a székelyudvarhelyi Matricagyár laboratóriumában dolgozott. 1989-90-ben az ideiglenes helyi tanács elnöke, 1990-91. között az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, 1991-93: az RMDSZ szervezési kérdésekkel megbízott országos alelnöke. 1994-1996 között független menedzsment és fejlesztési tanácsadó (Novorg consulting). 1992-től a Hargita megyei Tanács költségvetési és fejlesztési kérdésekkel megbízott alelnöke, 1996-tól a Hargita Megyei Tanács elnöke. Részt vett az EU által 1994-ben Bukarestben szervezett, helyi demokrácia és fejlesztés témakörű konferenciának előkészítő munkacsoportjában. Az EU PHARE-programjának keretében kezdeményezte egy kisvállalkozás-fejlesztő központ létesítését Csíkszeredában és egy PAEM-központot Székelyudvarhelyen. A Civitas Alapítvány alapító tagja és kuratóriumi elnöke. Elvált, három fia van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./

1998. április 28.

Bukarestben ápr. 28-án Crin Antonescu román ifjúsági és sportminiszter terjesztette elő az európai ifjúsági miniszterek háromnapos tanácskozásának határozattervezetét. A tanácskozás ápr. 27-én kezdődött, Emil Constantinescu román államfő beszédével. Az Európa Tanács égisze alatt ötödször megrendezett tanácskozáson, amelyen 49 ország állami ifjúságpolitikájának irányítói vettek részt, Koncz István címzetes államtitkár képviseli Magyarországot. Az értekezlet elé terjesztett dokumentum számos területen - így a fiatalok tájékoztatása, a fiatalok utazása, a fiatalok demokratikus nevelése kapcsán - állást foglal az Európa Tanács által szorgalmazott ifjúságpolitikai célok mellett. Bukarestben tartózkodik Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára is, akit fogadtak a román vezetők. Tarschys kijelentette, hogy Románia jelentős haladást ért el, amióta tagja a páneurópai szervezetnek. Radu Vasile miniszterelnök a találkozó után annak a véleményének adott hangot, hogy a Románia "monitorizálásának", azaz ellenőrzésének végleges megszüntetésére vonatkozó kérdések gyakorlatilag megoldást nyertek, csak a romák integrálódása és az elhagyott gyermekek problémája jelent még gondot ezen a téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

1998. április 29.

Ápr. 26-án érkezett Bukarestbe hogy Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap Romániával foglalkozó felelőse, tárgyalásai 29-én értek véget. Május végén visszatér Bukarestbe, hogy egy új megállapodásról tárgyaljon a román kormány illetékeseivel. Thomsen azért jött Romániába, hogy megismerkedjen az új kormánnyal. Poul Thomsen Radu Vasile miniszterelnökkel és több miniszterrel tárgyalt. Májusban jár le a készenléti hitel két utolsó részlete, melynek előírásait Románia nem tudta teljesíteni. A konkrét intézkedések ugyanis társadalmi ellenállásba ütköztek. Radu Vasile miniszterelnök a Thomsen-látogatás előtt úgy nyilatkozott, hogy Bukarest szeretné módosítani a költségvetéssel kapcsolatban még a Ciorbea-kormány és a Valutaalap által kidolgozott koncepciót. /Rövid távú szerződés készül az NVA-val. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

1998. május 6.

A kormánykoalíciót alkotó pártok máj. 5-én aláírták az államtitkári tisztségek elosztására vonatkozó protokollumot. Ennek megfelelően, a legnagyobb koalíciós párt, a KDNPP 20 államtitkárt, a Demokrata Párt (DP) 13-at, az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) egyenként 10-et, a Román Szociáldemokrata Párt (RSZDP) 3-at, és a Románia Alternatívája Párt pedig egy államtitkárt nevezhet ki. Az előzetes megállapodás értelmében az államtitkári posztok száma 69-ről 57-re csökkent, az RMDSZ kormányzati képviselete viszont lényegében nem változott; a parasztpárt ugyanis három államtitkári posztról lemondott az RMDSZ javára, annak ellensúlyozására, hogy az RMDSZ - bár parlamenti ereje alapján három miniszteri tárca illetné meg - csak két tárcát kapott a Radu Vasile-vezette kabinetben. A protokollumnak megfelelően a szövetség megtartja az oktatási, a művelődési, a mezőgazdasági, az ipari és kereskedelmi, a privatizációs, a területrendezési, a munkaügyi, a népjóléti, illetve a kormányfőtitkárságon betöltött funkcióit. Le kellett mondania ugyanakkor az egészségügyi, továbbá a környezetvédelmi államtitkárságokról. A Távközlési Minisztériumban betöltött funkció helyébe a Szállításügyi Minisztériumban kapott hasonló tisztséget, a remélt külügy helyett pedig az európai integrációs ügyekért felelős (miniszteri rangú) hivatalban jutott hely az RMDSZ-nek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1998. május 8.

Radu Vasile miniszterelnök a Magyar Hírlap máj. 6-i számában megjelent nyilatkozatában leszögezte: "Az RMDSZ jelenléte a kormányban rendkívül pozitív tényező." "A magyar területi autonómia gondolata nem merülhet fel, a kulturális autonómiát viszont a leghatározottabban támogatom. Adataim vannak róla, hogy nagy a magyar értelmiség elvándorlása, az utóbbi öt-hat évben százezren mentek el, ami megengedhetetlen egy olyan kisebbség számára, amely önazonossága megőrzésére törekszik. Ezért magalapozottnak tartom a saját oktatásra vonatkozó igényét is, ideértve az önálló egyetem létrehozását is.". Az "anyanyelvű oktatás szerepel a kormányprogramban, tehát megvalósítjuk". A kormányfő támogatja az alternatív kisebbségi tankönyveket is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1998. május 14.

Radu Vasile miniszterelnök 1998. május 14-én kinevezte az RMDSZ öt új, illetve új tárcához beosztott államtitkárát. Az új kinevezettek: - Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; - Dr. Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes a kormány főtitkárságán; - Dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; - Niculescu Antal - Európai Integrációs Főosztály; - Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-államtitkár megőrizte korábbi tisztségét, éspedig: Bara Gyula - a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban; Borbély László - a Területrendezési Minisztériumban; Erős Viktor -a Privatizációs Minisztériumban; Kelemen Hunor - a Művelődési Minisztériumban; Lányi Szabolcs - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ A román kormány ülésén az RMDSZ által jelölt több államtitkár kinevezését, illetve cseréjét hagyta jóvá. Így a Közoktatási Minisztériumban Béres András államtitkár helyét Kötő József, az RMDSZ eddigi első ügyvezető alelnöke és oktatási főosztályának vezetője vette át. Niculescu Antal, a kormány főtitkárának eddigi államtitkári rangú helyettese a kormány európai integrációs hivatalában lesz az államtitkár (itt csak egy államtitkár van, a hivatal élén miniszter áll a parasztpárti Alexandru Herlea személyében), Niculescu eddigi helyére pedig Demeter János, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke kerül. Kötő József és Demeter János jelölését az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén határozták el, de eddig még folyt az egyeztetés az érdekelt hivatalok vezetőivel. Ugyancsak közzétette a kormányszóvivő Birtalan József, az RMDSZ volt gazdasági alelnökének kinevezését közlekedési államtitkárrá: ő mintegy két hónapja már a Távközlési Minisztériumban töltött be ilyen tisztséget. A Mezőgazdasági Minisztériumban az RMDSZ döntése alapján Kovács Adorján helyébe Pete István nagyváradi közgazdászt nevezték ki államtitkárrá. Az RMDSZ által betöltött többi államtitkári poszton nem történt változás. - Figyelmet keltett a Pénzügyminisztériumban Corneliu Gorcea államtitkár felmentése. Gorcea a múlt héten anélkül, hogy konzultált volna erről miniszterével és a kormányfővel, befagyasztotta a RENEL, a villamosművek számláját, tekintettel az állammal szemben fennálló tartozásaira. A lépést Vasile kormányfő előbb jogosnak nevezte, de aztán a RENEL vezetőivel találkozva, illetve a Demokrata Párt elnökének, Petre Romannak ellenvetései nyomán az intézkedést visszavonták, illetve felfüggesztették addig, míg a Pénzügyminisztérium vizsgálatot folytat a RENEL pénzügyeiről - Gorcea pedig bejelentette lemondását. A RENEL nemrég emelte az áram tarifáját, ugyanakkor ennél a monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatnál a legmagasabb a bérszínvonal. Több lap is úgy kommentálta az epizódot, hogy a kormány, akárcsak elődje hasonló helyzetekben, meghátrált. A kormányszóvivő szerint Gorcea már régebben jelezte lemondási szándékát, felmentésének nincs köze az ügyhöz. /MTI/

1998. május 14.

Radu Vasile miniszterelnök úgy látja, az 1998 nem lesz könnyebb a lakosság számára mint az előző év; az új kormány ugyanis egy olyan megszorító gazdaságpolitikát folytat, amely az idei évben egy mintegy 45%-os inflációval, és egy 3.6%-os költségvetési hiánnyal számol. Beszédében Radu Vasile még rámutatott: a költségvetési tervezet számos olyan intézkedést tartalmaz, amely egy "határozott, és koherens" kormányzást igényel: a tervek szerint egyes állami intézmények alkalmazottainak számát 10%-al, a tisztségben maradók fizetését pedig hasonlóképpen 10%-al csökkentik. Az idei év legfőbb célkitűzéseként továbbá a kormányfő a veszteséges iparágak - a bányászat, a kohászat, az energetikai ágazat - átszervezését jelölte meg, kihangsúlyozva, hogy a ROMGAZ, illetve a RENEL Állami Autonóm Társaságok átszervezése halaszthatatlan feladat. A költségvetés "érzékeny pontjaira" utalva a lapok szerint a miniszterelnök kifejezte, hogy igen bizonytalan a privatizációs bevételek ez évi mértéke, de ugyanide sorolta az étkezési jegyekről szóló törvénytervezetet, valamint az egészségügyi dolgozók 35%-os béremelését is, amelyek életbelépése megítélésében egy jelentős inflációs hatást eredményezne. Beszédében Radu Vasile élesen bírálta a román adórendszert is; véleménye szerint ennek "rugalmatlansága és bizonytalansága" az adócsalásokat bátorította, kijelentve, hogy az elkövetkezendőkben jelentős változások várhatók a román adó politikában. Az RMDSZ részéről Puskás Bálint szenátor, valamint Mátis Jenő képviselő kért szót, annak az RMDSZ-álláspontnak adva hangot, hogy a megvitatásra váró dokumentum csupán egy átmeneti költségvetés, majd kihangsúlyozták: annak ellenére, hogy a késés politikai okai közismertek, az RMDSZ nem tudja elfogadni, hogy egy változatlan költségvetés és egy megváltozott kormányprogram egyeztetése sokáig elhúzódjon. Az RMDSZ határozottan kéri, hogy még a nyár folyamán megtörténjen a költségvetési kiigazítás. Az RMDSZ képviselői ugyanakkor határozottan kiálltak más olyan fontos törvények elfogadása érdekében, amelyek nélkül nem képzelhető el a költségvetési-politika reformja. Ilyen a helyi közigazgatási törvénytervezet, az állami és magántulajdon kezeléséről szóló törvénycsomag, a személyi jövedelemadó bevezetéséről szóló törvénytervezet, illetve a régiók fejlesztéséről szóló törvénytervezet elfogadása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1998. május 14.

Mátis Jenő, az RMDSZ képviselője a román parlament költségvetési vitájában kifejtette, hogy az RMDSZ a koalíció többi tagjához hasonlóan támogatja a Vasile-kormányt a költségvetési vitában, de kritikusan szemléli a tervezetet. Szerinte ugyanis a büdzsét már a nyáron módosítani kell. Ezt a költségvetést ugyanis a Radu Vasile-kabinet még a Ciorbea-kormánytól vette át, és lényeges módosítást nem hajtott rajta végre. Emiatt a tervezet nem tartalmazza azoknak a különböző új ígéreteknek, vállalásoknak a pénzügyi fedezetét, amelyek szerepelnek a Vasile-kormány programjában. Példaként Mátis Jenő azt említette, hogy bár szeptembertől a kormány ígérete szerint fizetést fognak folyósítani a vidéki papoknak, erre nincs meg a törvényes alap. A költségvetés még a régi tervezési szemléletet tükrözi, vagyis az egyes minisztériumoknak, intézményeknek oszt le összegeket, nem egyes konkrét projektumokat finanszíroz meg, nem eredménycentrikus. A képviselő hangsúlyozta, hogy ideje lenne már lebontani a túlközpontosított elosztó apparátust és megerősíteni a helyi költségvetéseket. Ezeket a célokat négy alapvető törvény elfogadásával kell előmozdítani, ezek már régóta előkészületben vannak. Az első helyi közpénzügyi törvény (azért nem helyi költségvetési törvény, mert ezek az összegek több évre szóló felhasználására vonatkoznak). A második egy törvénycsomag, amely az állami és a magán tulajdonjogot rendezi, a harmadik a személyi jövedelemadó bevezetése, a negyedik a régiókról szóló törvény. Ezeket azért kellene elfogadni, mert másképpen nem lehet beépíteni nem csupán a pótköltségvetésbe, de a jövő évi büdzsébe sem. - A jelenlegi költségvetés sem oldja meg a feketegazdaság, az adócsalás elleni hatékonyabb küzdelem problémáját. - A büdzsé pozitív oldalának tekintett Mátis, hogy a nem közvetlen adók - az általános forgalmi adó, a cigarettára, benzinre stb. kivetett jövedéki adó, a vámok bevétele idén több mint kétszeresen meghaladja a béradóból és a profitadóból tervezett bevételeket. - A költségvetési tervezet reálértékben nulla növekedéssel számol, de az egyes tárcák részesedési aránya változott. Így a nemzetvédelmi minisztérium tavaly a bruttó hazai termék, 2,43 százalékával gazdálkodott, az idei tervben 2,09 százalékkal kell beérnie. A közbiztonsági kiadások viszont 1,18 százalékról 1,28 százalékra nőnek. Az oktatásügy kerete a tavalyi 3,31 százalékról idén 3,57 százalékra nő, az egészségügyé 2,58 százalékról 2,92-re. A szociális kiadások aránya (nyugdíj, ösztöndíj, munkanélküli segély stb.) összesen a tavalyi 9,65 százalékról 9,75 százalékra emelkedett. - Komoly teher az adósságszolgálat, hívta fel a figyelmet Mátis Jenő. Tavaly a kamatok, törlesztések a GDP 3,69 százalékát igényelték, idén 4,94 százalék az előirányzat. Ez tehát egymaga nagyobb, mint a 3,6 százalékra tervezett költségvetési hiány. Fontos előírás, hogy az infláció nem fogja meghaladni a 45 százalékot: ezt valószínűleg tartani lehet, ha a gazdaság reformja, a privatizálás előre halad - jegyezte meg Mátis. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

1998. május 14.

Radu Vasile miniszterelnök levélben köszönte meg Horn Gyulának azt a gratulációt, amelyet a magyar miniszterelnök román kollégája kormányfővé választása alkalmából küldött. Radu Vasile azt hangsúlyozza, hogy Románia kormánya a továbbiakban is a reformok és az ország modernizálásának a híve. A román-magyar kapcsolatokat érintve Radu Vasile megemlítette, hogy nemzetközileg is elismert a két ország közötti megbékélési modell és aktív partnerségi kapcsolat. Meggyőződését fejezte ki, hogy az eddig elért eredmények kedvezően alakíthatják a román-magyar kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítését és az euroatlanti integrációs folyamatban a kölcsönös támogatás lehetőségét. /MTI/

1998. május 26.

Törökországi látogatása során Radu Vasile román miniszterelnök a Rompres máj. 25-i közlése szerint kifejtette: kérdőjeleket támaszt, hogy a kisgazdapárt várhatólag bekerül a magyar kormányba, mivel, mint mondotta, amikor előzőleg kormányon volt Torgyán pártja, problémák voltak a két ország kapcsolatában. - Remélem ugyanakkor, hogy az ellenzékben eltöltött idő megérlelte a Független Kisgazda Pártot, és a magyarországi politikai erők megértik, hogy konfliktusok a kétoldalú kapcsolatokban sem Románia, sem Magyarország számára nem kívánatosak - mondotta a kormányfő. - A Ion Iliescu volt államfő vezette Szociális Demokrácia Pártja máj. 25-én a polémiától óvakodó nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezte, hogy a magyar választások eredményét a választótestületi akarat kifejezésének tekinti és hogy egy szilárd többség kialakulása olyan kormányt teremt, amely továbbra is sikerrel folytatja a gazdasági reformot. A közös érdekek és a kétoldalú szerződés, valamint Magyarország nemzetközi kötelezettségei megfelelő keretet teremtenek az új magyar kormány számára annak megszilárdítására és közös építésére, amit elkezdtünk - hangzott az SZDRP nyilatkozata. Végül a párt a nyilatkozatban az RMDSZ-szel kapcsolatos fenntartásait hangoztatja oly módon, hogy annak a "reménynek" ad hangot, miszerint a magyarországi változások nem fognak oda vezetni, hogy "radikálisabbá válik az RMDSZ vezetőinek állásfoglalása és magatartása". A Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Valeriu Tabara korábbi állásfoglalásánál sokkal élesebb, az évekkel ezelőtti polémiák hangnemét felelevenítő nyilatkozatot tett közzé. Ebben azt fejtegette, hogy "a jobboldali és a szélsőjobboldali erők hatalomra jutásával Magyarország valóságos puskaporos hordót jelent majd Európa és a Balkán számára". Ezek az erők - hangoztatja - kétségbe vonják a határokat ebben a térségben és feltámasztják a Nagy-Magyarország iránti nosztalgiát. Az RNEP szerint az egész román politikai osztálynak szóló figyelmeztetést jelent ez a magyarországi választási győzelem, mivel - a nyilatkozat megfogalmazása szerint - "Orbán Viktor minden magyar miniszterelnöke kíván lenni". Az RNEP azzal riogatja a román közvéleményt, hogy "fel kell készülni a legrosszabbra Magyarország részéről". /MTI/

1998. május 27.

Radu Vasile román kormányfő szerint a Független Kisgazdapárt jelenléte a leendő magyar kormányban bizonyos problémákat eredményezne Budapest és Bukarest viszonylatában. A Horn-kormány előtt ugyanis, amikor a kisgazdák szintén hatalmon voltak, a két ország között igen feszült volt a hangulat. Vasile reméli, hogy az ellenzékben töltött évei alatt a kisgazdáknak lényegesen módosult a helyzetértékelő képessége, illetve, hogy a magyar politikai pártok felismerik: a két ország közötti viszony megromlása sem Romániának, sem Magyarországnak nem érdeke. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

1998. május 27.

A legnagyobb román ellenzéki párt, a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP, amely korábban még polémiát kerülő nyilatkozatot tett közzé a magyarországi választások eredményéről, új állásfoglalást publikált. Ebben azt a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak tulajdonított, a román sajtóban a bécsi Der Standardra hivatkozva publikált nyilatkozatot bírálja, mely szerint "Romániának új törvényt kellene kidolgoznia a magyar nyelvű oktatásról", és meg kellene próbálni a Magyarország és a szomszédos államok közötti szerződések módosítását. A volt kormánypárt szerint Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatai "súlyos feszültséget teremthetnek a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokban". Az SZDRP - emlékeztetve előző bizakodó állásfoglalására, amelyben éppen az alapszerződésre hivatkozott - máj. 27-i közleményében azt hangoztatta, hogy "sajnos a szomszéd ország új politikai vezetői nem csupán az alapszerződés tartalmát vonják kétségbe, hanem a kétoldalú kapcsolatok egész rendszerét. Egyidejűleg azt is megengedik maguknak, hogy leckéket adjanak a kisebbségi jogok tekintetében". Az SZDRP közleményében felszólította Radu Vasile miniszterelnököt, hogy kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól Orbán Viktor nyilatkozataival kapcsolatban, és határozottan utasítsa vissza az RMDSZ politikai vezetőinek túlzó követeléseit. - A Rompres ismertette Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és pártelnök állásfoglalását is, amely szerint Orbán Viktor nyilatkozatai az állam és a nemzet határairól "felelőtlenek" és a magyarországi jobboldal győzelme után a feszültség növekedése várható a szomszéd országokkal, mivel ismét a közvélemény figyelmének középpontjába állítják a trianoni békeszerződés és a "bécsi diktátum" következményeit. Funar szerint a budapesti kormány és a bukaresti kormányban lévő RMDSZ "románellenes offenzívája fokozódni fog", ezért minden román parlamenti erő összefogására lenne szükség. /MTI/ Annak ellenére, hogy a PRO TV magántelevíziónak nyilatkozva Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke már cáfolta a Der Standard hasábjain Orbán Viktor nyilatkozataként tálalt kijelentéseket arról, hogy törvényt kell kidolgozni Romániában a magyar nyelvű oktatásról és módosítani kell az alapszerződéseket Magyarország szomszédaival, a román nacionalista politikusok és sajtó által széles körben felkapott kijelentések a román kormány legmagasabb szintjein is reagálásokat váltottak ki. Radu Vasile miniszterelnök a Mediafax közlése szerint - előrebocsátva ugyan azt, hogy "amennyiben az AFP által ismertetett nyilatkozatra valóban sor került" - kijelentette, hogy az "semmi esetre sem tekinthető pozitív jelzésnek a kétoldalú kapcsolatokban". Egy új törvény kidolgozása a magyar nyelvű oktatásra vonatkozólag "kívül esne bármiféle európai standardon és ellentétes lenne magának a magyar kisebbségnek az érdekével is" - vélekedett a miniszterelnök. Radu Vasile kifejezte reményét, hogy fordítási hibáról volt szó, s hozzáfűzte, hogy további magyarázatokat fog kérni a bukaresti magyar nagykövettől a dolgok tisztázása végett. (/Szőcs Ferenc nagykövethez szerda estig nem érkezett ilyen megkeresés - a tud./. Az Emil Constantinescu elnök kíséretében Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter abbeli meggyőződésének adott hangot a Mediafax tudósítása szerint, hogy Orbán Viktor nyilatkozatát a magyar partnerek nem fogják politikai vita eszközévé tenni és a magyar fél ésszerű párbeszédre lesz kész. A külügyminiszter megjegyezte, a jelenlegi kormány maga is úgy véli, hogy az oktatási törvénynek nem szabad a magyar kisebbség ellen irányulnia: "jó törvénynek kell lennie, amely megfelelő jogokat biztosít bármely román állampolgárnak" - mondta a román diplomácia vezetője. /MTI/

1998. május 28.

Radu Vasile román miniszterelnök máj. 28-án közleményt adott ki arról az eszmecseréről, amelyet aznap folytatott Szőcs Ferenc nagykövettel, aki Végh Ferencet, a Magyar Honvédség parancsnokát kísérte el a kormányfőnél tett látogatására. A miniszterelnök leszögezte, hogy a beszélgetés "eloszlatott bármiféle gyanakvást az új magyar kormány megalakulásával kapcsolatban". A román miniszterelnök közleménye részletesen ismertette, mit tartalmazott a román sajtóban megjelent hírek szerint a bécsi Standardban megjelent Orbán-interjú arról, hogy Romániának "új törvényt kell kidolgoznia a magyar nyelvű oktatásról" és arról, hogy Magyarországnak meg kell védenie a szomszéd országokban élő magyar kisebbségeket, mivel az alapszerződések nem veszik figyelembe ezek fő problémáit, illetve a nagykövet válaszát, amely a Fidesz közlése alapján rámutatott, hogy az idézetek lényegében két különböző lapnak különböző időpontokban tett kijelentéseket kombináltak és a többszörös fordítás eltorzította értelmüket. A nagykövet, olvasható Radu Vasile közleményében, aláhúzta, hogy a jövendő magyar kormány tiszteletben fogja tartani a román-magyar alapszerződést és más területeken is fejleszti a román-magyar együttműködést, támogatja Románia európai és euroatlanti integrációs törekvéseit. Radu vasile leszögezte: "A magunk részéről határozottan kifejezésre juttatjuk azt a reményt, hogy a térségünk számára alapvető fontosságú román-magyar kapcsolatok minden területen továbbra is fejlődni fognak". /MTI/


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 271-280




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék