udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
101
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-101
Névmutató:
Stanik István
2003. április 26.
Stanik István pontosította életrajzi adatait, vitába szállva Tőkés Lászlóval, idézve az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2000 c. kézikönyvet. Eszerint őt 1988-ban politikai okok miatt eltávolították a sajtóból. 1990 után több lapnál volt /1990: a Bihari Napló és a Kelet-Nyugat főszerkesztője, 1991 augusztusáig a kiadóvállalat igazgatója. 1991-95: az Erdélyi Napló főszerkesztője, 1993-ban megszervezi az újságíró oktatást Nagyváradon, az Ady Endre Sajtókollégium első igazgatója, 1996-ban megalapítja a Scripta Kiadót./ Stanik szerint Tőkés László nyilatkozatának a sajtóra vonatkozó minősítései súlyosan sértik a demokratikus és alkotmányos jogokat. /Stanik István: Pontosítás. Tőkés László 2003. április 22. dátummal keltezett Nyilatkozatához. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Stanik pontosítása azzal egészíthető ki, hogy a Magyar Ki Kicsoda 2000 c. kézikönyvnek éppen ő a felelős kiadója2003. október 7.
Járassa ingyen házhoz a neptunos komcsi ideológiát, csak épp a postaköltséget fizesse ki! - írta olvasói levelében Toducz Endre. Az Erdélyi Riport ugyanis az év végéig ingyenesen kínálja magát, megrendelői szelvényt a Romániai Magyar Szó közölt. A "romániai magyar és a magyarországi vörösök létrehozták az Erdélyi Napló polgári hetilap ellenében az Erdélyi Riportot, amelynek doktriner szerepkört jelölt ki az MSZP és itteni megfelelője, az RMDSZ. Az Erdélyi Riport az ördögnek sem kell. Marosvásárhelyen az egyik lapterjesztő 40 példányt kap belőle hetente, amiből 36-ot kénytelen visszaküldeni a kiadónak, mert nem veszi be a nép. Az Erdélyi Riportot az a Stanik István csinálja, aki egykor az Erdélyi Naplót főszerkesztette, egy romániai magyar sajtóügyeskedő, egyféle sajtós Mudura." Magyarországi adófizetők pénzéből kínálgatják ingyen a neptunos komcsi ideológiát Erdélyben. Ezt kellene bevallania Szent-Iványi Istvánnak a Országgyűlésben! - Iliescu Budapestre utaztában magával vitte Hajdu Győzőt és Borbély Lászlót. Hajdut 1989 decemberében halálra keresték a felszabaduló vásárhelyi magyarok, tizenvalahány év múltán már egyazon delegációban utazik véle Európába a választottjuk, az eremdéeszes Borbély. /Toducz Endre, Mikháza: Nem hagyhatom szó nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./ Szerkesztői megjegyzés áll az írás alatt: elhatárolódnak a laptársra és kollégákra tett minősítő megjegyzésektől, azt valóban furcsa, hogy az Erdélyi Riport ingyen megrendelhető. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének - mint szakmai és etikai szervezetnek - lehetne ehhez egy-két szava, nemkülönben azoknak a közalapítványoknak, amelyek működési, nem pedig konkurencia-letörő költségtámogatásban részesítették magyar és román közpénzekből nevezett periodikát és kiadóját. A júliusban 55. születésnapját betöltő Művelődés című folyóirat összevont 6-9. száma Közművelődés, de kinek? alcímmel látott napvilágot. Az 1995-1998-as évfolyamokból összeállított gyűjtemény előszavában Szabó Zsolt főszerkesztő ekképpen fogalmaz: "Antológiánk a majdnem félszáz megjelent lapszámból tallózik, ám keresztmetszetünk nem éri el a tíz százalékot, s természetesen csak egyik megközelítése marad a Művelődés-jelenségnek. (...) Összeállításunk fő rendezőelve az volt, hogy lehetőleg a lap hagyományos szerkezetét követve a közművelődéssel foglalkozó írások állnak az élen, elsősorban erdélyi, de magyarországi és felföldi szerzők is szerepelnek." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./2003. november 19.
Erkölcsi és anyagi kárt okozó rágalmazás vádjával Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint az általa elnökölt Székelyudvarhelyért Alapítvány is pert indított az Erdélyi Riport című Nagyváradon megjelenő hetilap ellen. A kiadvány szept. 4-i száma szerint az alapítvány "csalás gyanújába keveredett" egy ingatlanvásárlás kapcsán. A Szász Jenő a gyanú árnyékában című riportban Stanik István és Mihály László így fogalmaztak: "Csalás gyanújába keveredett Szász Jenő polgármester alapítványa, amelyről kiderült, hogy az Illyés Közalapítvány pénzén, több mint ötmilliárd lejért, a reális érték közel tízszereséért vásárolt meg egy kétszobás székelyudvarhelyi ingatlant." Rátz-Illés Zoltán, a Szász által a saját és a Székelyudvarhelyért Alapítvány képviseletére felkért ügyvéd nov. 3-án három pert kezdeményezett az udvarhelyi bíróságon. A polgármester magánszemélyként hívja perbe az Erdélyi Riportot, illetve Stanik Istvánt és Mihály Lászlót, a vád a jó hírnév ellen elkövetett rágalmazás vétsége. Rátz-Illés elmondta, védence nevében egymilliárd lej összegű kártérítést kér, valamint a perköltségek kifizetését. Hasonló követelésekkel és ugyanazon személyek ellen indít rágalmazási pert a Székelyudvarhelyért Alapítvány is - amelynek kuratóriumi elnöke ugyancsak Szász Jenő polgármester -, feltüntetve az ügyiratban, hogy a riportban megjelent állítások rontották az alapítvány hitelét. Szász egy harmadik pert is indít Vánky Szabolcs Zsombor ellen, rágalmazásnak minősítve a vitatott ingatlan egykori tulajdonosának állításait, miszerint a polgármester törvénytelenül járt volna el a Kogalniceanu utcai ház megvásárlásakor, Vánkyval szemben ötszázmillió lejes követelést fogalmaz meg a felperes. Stanik István, az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője szakmailag teljesen korrektnek véli a lapban közölt írást, és nem tart a Szász Jenő által indított pertől. Az első tárgyalást mindhárom perben dec. 3-án tartják a székelyudvarhelyi bíróságon. /Perelik a Riportot. Kétmilliárd lejt követel Szász Jenő polgármester. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./2003. december 4.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei kolozsvári közgyűlésén tizennégy, az erdélyi kulturális és művelődési életben kimagasló szerepet vállaló személyiségnek adott díjat. Ennek keretében részesült - többek között - Spectator díjban Stanik István, az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap főszerkesztője, Both Aranka pedig az erdélyi magyar néphagyományok ápolásáért kapta meg az EMKE Kacsó András díját. Az erdélyi magyar népi kultúra értékeinek intézményes megőrzése és ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért Gazda Klára a Bányai János díjat, Muzsnay Árpád közösségmegtartó és közművelődési munkásságáért a Kun Kocsárd díjat vehette át. Az EMKE Buzás Pálnak ítélte a Nagy István díjat a magyar zeneirodalom értékeinek népszerűsítése terén végzett több évtizedes zongoraművészi és zenepedagógiai munkásságáért, Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője pedig népfőiskolaszervező munkásságáért Balázs Ferenc díjban részesült. /Erdélyi kulturális díjak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./ Nemes Levente a Bánffy Miklósról, Fülöp Zoltán a Kovács Györgyről, Fábián Enikő a Poór Liliről elnevezett, a színművészet terén elért eredményeket jutalmazó díjat kapta. A Szentgyörgyi István-díjat László Károly, a Szolnay Sándor-díjat Paulovics László, a Monoki István-díjat Szabó Klára, a Balázs Ferenc-díjat Garda Dezső, a Mikó Imre-díjat Székely Zsuzsa vehette át. A farkaslaki Tamási-ház hűséges gondozásáért Tamási Erzsébet vehetett át oklevelet. A közgyűlésen újra az egyesület alelnökévé választották Matekovits Máriát, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatóját. /K. ZS.: Átadták az EMKE 2003-as díjait. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./2004. március 11.
A magyar értékeink védőinek, az Erdély jövőéért legtöbbet cselekvőknek ítélik oda hat kategóriában az Erdélyi Riport most létrehozott Aranyalma Díját. 2005. márc. 15-én adják át a kultúra, politika és közélet, gazdaság és társadalom területén kiemelkedőt nyújtó személyiségeknek olvasóik szavazatai alapján, továbbá díjaznak egy-egy olyan magyarországi magyart és romániai románt is, aki az erdélyi magyarságért a legtöbbet tették, tájékoztatta a médiát Stanik István lapkiadó-főszerkesztő. A februári első szavazás alapján a politikai életben Markó Béla 69 szavazattal vezet, Garda Dezső 57 vokssal a társadalmi, Szász Károly 78 szavazattal pedig a gazdasági kategória vezetője, a kulturális életben Kovács Levente rendezőt 82 szavazattal ítélték a legkiválóbbnak. A magyarországi magyarok közül Cseh Áron főkonzul 67 szavazattal a legkiemelkedőbb, Mircea Geoana 78 szavazattal a legnépszerűbb román, az Erdélyi Riport olvasóinak véleménye szerint. /Balla Tünde: Aranyalma-díj az Erdélyi Riporttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./2004. május 26.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere beperelte az Erdélyi Riportot, pontosabban Stanik Istvánt és Mihály Lászlót, hasonlóképpen a Székelyudvarhelyért Alapítvány is pert indított becsületsértésért. Stanik István elmondta, hogy az Erdélyi Riport 2003. szept. 4-i számában arról írt, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány gyanús körülmények között vásárolt meg 5,2 milliárd lejért egy ingatlant. 5,2 milliárdot kifizetni készpénzben törvénytelen, 30 millión felül a jogi személyeknél nincsen is készpénzes kifizetés. Ráadásul a házat igazából nem is lehetett volna eladni, az államosított lakásokra vonatkozó törvény lehetővé teszi, hogy a bérlő megvásárolja a házat, de tíz évig nem idegenítheti el. Máj. 25-én volt a negyedik idézés az ügyben, a sepsiszentgyörgyi bíróságon. Szász Jenő, a felperes nem jelent meg. A következő tárgyalás jún. 24-én lesz. /(Oláh István): Inog az ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2004. július 19.
Nagyváradon került sor a Free Press Alapítvány szemináriumára, amelynek témája „A romániai magyar média szerepvállalása a választásokban” volt. A szeminárium háromrészes: szeptemberben és októberben folytatódik neves előadók bevonásával. Nagyváradon Stanik István, a Free Press Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, az Erdélyi Riport főszerkesztője nyitotta meg a szemináriumot. Az alapítványt 1996-ban néhány újságíró hozta létre. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) támogatásával másokat is bevonhattak a mostani képzésbe. Gáspárik Attila szerint a felméréseket nem vette figyelembe az RMDSZ kampánystábja. Székedi Ferenc, a Csíki Tv főszerkesztője beszélt a csíkszeredai helyhatósági választásokról, az RMDSZ szerepléséről, s azt is kifejtette, hogy szerinte csak látszatra demokratikus az előválasztás. Magyari Nándor szociológus szerint a média a politikai folyamatok foglya. /Nagyálmos Ildikó: A magyar média szerepvállalása a választásokban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./2004. július 21.
A romániai magyar sajtónak a helyhatósági választásokban betöltött szerepét és a médiumok helyzetét vizsgálták Nagyváradon, a Free Press Romania Alapítvány szervezte kétnapos szemináriumon. A tízesztendős múltra visszatekintő alapítvány a külső sajtómunkatársak támogatására született, általa jött létre előbb az erdélyi Krónika, majd az Erdélyi Riport, sommázta tevékenységüket Stanik István lapkiadó, a Free Press vezetője. Ezúttal Gáspárik Attila médiaszakértő az Audiovizuális Tanács tagjaként, Székedi Ferenc televíziósként, Magyari Nándor szociológusként, Székely Ervin politikusként fejtette ki véleményét az idei helyhatósági választásokról. „Romániában ma elsöprő manipulálási lehetőség van a televíziózásban" – mondotta Gáspárik Attila. Médiaszakemberek szerint az RMDSZ részvétele a romániai politikai kampányműsorokban csekély volt, a magyar közszolgálati média pedig ugyanazon a szinten kampányolt az illegitim MPSZ-nek, mint az erdélyi magyar érdekképviseleti szövetségnek, így nem is csoda, ha a romániai magyarok nem szívesen mentek el szavazni. A médiaszakemberek szempontjai szerint gyenge minősítést kapott az RMDSZ kampánya. /Balla Tünde: Ősszel csatatér lesz a média. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./2004. szeptember 22.
Magyar-magyar viszályt vetít előre a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügye, mivel a Magyarok Világszövetsége minden hatástanulmány nélkül kikényszerítette a népszavazást egy olyan kérdésben, amelyben a magyar állampolgárok tájékozatlanok és megosztottak – írta Stanik István, az Erdélyi Riport főszerkesztője. A magyarországi magyarok többsége nem ismeri érdemben a határon túli magyarok problémáit, a kettős állampolgárság bevezetésének következményeiről pedig leginkább azt gondolja, hogy azon a kevésen, amit a magyar állam biztosítani tud polgárainak, a mostaninál több embernek kell majd osztoznia. /Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 21./2004. november 11.
Az autonómiaprogram köré kellene integrálni az erdélyi magyar politikai elitet a novemberi romániai parlamenti választások után – fejtette ki Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ nov. 11-i számában. Toró T. Tibor mindeddig az RMDSZ "belső ellenzéke" egyik vezető személyisége volt. Az interjú készítője, Stanik István – a hetilap főszerkesztője – emlékeztetett arra, hogy annak idején az RMDSZ keretein belül működő, Toró vezette Reform Tömörülés feloszlott. Toró felidézte: a Reform Tömörülés az RMDSZ szatmári kongresszusa után oszlott fel, új mozgalom jött létre, amelynek az lett volna a feladata, hogy az RMDSZ-en kívüli és belüli autonomista erőket egyesítse. Ez lökést adott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakításához (amelynek Toró egyébként az egyik alelnöke). "Visszatekintve, másfél év perspektívájából úgy látom, talán a választások után fog eljönni az az idő, amikor a Reform Mozgalom ismét aktivizálódhat, hiszen az autonómiaprogram köré kellene integrálni az erdélyi magyar politikai elitet" – vallja Toró. "Egyáltalán nem okozott nekem problémát, hogy Temes megyei RMDSZ-képviselőként és képviselőjelöltként az autonómia mellett kiálljak" – mondta, hozzáfűzve, hogy az autonómiát parlamenti képviselet nélkül jóval nehezebb kivívni, mint parlamenti képviselettel. /Toró T. Tibor: az autonómia-program köré kellene integrálni az erdélyi magyar politikai elitet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./2005. január 20.
Erdélyi lapnak – az Erdélyi Riportnak – először adott interjút Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. „A magyar–román viszony az elmúlt évtizedekben folyamatosan a határon túli magyarság identitásának megőrzése körül forgott. Ami egy oldalról érthető, másik oldalról viszont sokkal több kiindulópontjuk van a kapcsolatoknak” – jelentette ki. „Közös programokat kell indítani az infrastruktúra, az oktatás fejlesztésére. Létre kell hozni a nagy megbékélést és kiegyezést.” „Egy fejlett Románia jobb otthona a nemzetiségeknek, egy fejlett szomszédságpolitika legjobb alapja az elégedettségre okot adó nemzetiségi politikának.” „Soha nem fogom megengedni, hogy az az egy-két vitás kérdés uralja a tárgyalásokat, s ne az a számos kérdés, amely közös.” „Csíkszereda egy fájó pont, 1996 óta nem tudjuk megoldani. Azért nem lehet megoldani, mert nagyon jelentős érzékenységeket sért.” Gyurcsány szerint más helyszín is megfelel. A kettős állampolgárság kérdéséről: „komoly csalódás érte a határon túli magyar közösségeket. Csalódás, mert önző és felelőtlen politikai tényezők elhitették ezekkel a közösségekkel, hogy hosszú évtizedek nyűgét, baját és keservét most hirtelen meg lehet oldani. Én ezt számító politikának gondolom.” „A kettős állampolgárság automatikus és tömeges kiterjesztése nemzetiségi alapon konfliktusok olyan tömegét okozta volna Európa ezen szegletében, amely messze meghaladta volna a mai csalódottság mértékét és következményeit.” Gyurcsány hangoztatta: „A román közigazgatás és a helyi önkormányzatok számos szakértőjét Magyarországon képezzük pályázati részvételre, az európai csatlakozásra való felkészítésben. Ebben a tekintetben mi tetszőleges szélességűre nyitjuk az ajtót. Amennyi embert szeretne képeztetni Románia önkormányzati szinten, illetve a központi igazgatás szintjén akár Magyarország, akár Románia területén, mi annyi szakértőt biztosítunk.” „Miközben a jobboldal vétóval fenyeget, hogy Magyarországnak vétózni kellene Románia csatlakozását, ha ezt vagy azt nem teszi meg, én azt állítom, hogy Magyarországnak nem csak felelőssége, hanem kötelessége is Romániát támogatni ebben az ügyben.” /Simon Judit, Stanik István: Ellentétek vonzásában – exkluzív interjú Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 20./2005. február 21.
Az RMDSZ nem fogadhatja el, hogy a román kormány prioritáslistájáról lekerüljön az észak-erdélyi autópálya ügye, amely a kabinetben lévő pártokkal való együttműködés egyik sarokköve – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a romániai magyar írott és elektronikus sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésen. Markó elmondta, hogy elsődleges fontosságú a kisebbségi törvény kidolgozása, amelyet reményeik szerint még a tavaszi ülésszakban sikerül elfogadtatni a román parlamenttel. Az RMDSZ a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakítását, továbbá az oktatási törvényt is módosítani szeretné úgy, hogy az tegye lehetővé a felekezeti oktatást, valamint a földrajz és a történelem magyar nyelvű oktatását. /(borbély): Az autópálya a kormánykoalíció próbaköve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Az újságírók nehezményezték, hogy a román hivatalok, állami intézmények nem juttatnak reklámpénzt a magyar lapoknak. Többen szóvá tették, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselők nincsenek felkészülve, nem tudnak érdemben beszélni feladatkörükről, nem lehet őket elérni, és gyakran a román sajtót részesítik előnyben – a magyar újságírókkal szemben. Az államtitkárok némelyike teljesen ismeretlen a tagság számára, sokan nem értik, milyen szempontok alapján választották ki őket e jelentős tisztségekre. Markó Béla bemutatta kommunikációs tanácsosát, Stanik Istvánt, a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport hetilap eddigi főszerkesztőjét. Lengyel Erika, a kolozsvári televízió korábbi munkatársa szintén a miniszterelnök-helyettes sajtótanácsosa lett. Stanik István közölte: évente körülbelül 80 milliárd lejnyi közpénz van elkülönítve az állami reklámtevékenységre, és ennek legalább a tíz százaléka a magyar sajtót illetné meg. Stanik azon lesz, hogy ezt a hazai lapok, rádió- és tévészerkesztőségek ezt megkapják. /Máthé Éva: Markó Béla párbeszéde a romániai magyar sajtóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2005. február 23.
Markó Béla arra kérte az RMDSZ által jelölt minisztereket, államtitkárokat, hogy sajtókapcsolatokért felelős személyeket is építsenek be az apparátusukba. Ezt Stanik István, Markó nemrég kinevezett médiatanácsadója mondta el a Krónikának. Stanik megígérte, hogy megsokszorozzák az RMDSZ-szervezetek és -tisztségviselők tevékenységét bemutató információk mennyiségét. Korszerűsítik az RMDSZ internetes honlapját. Stanik István az Erdélyi Riport főszerkesztői székét cserélte fel az RMDSZ-es tanácsadói tisztséggel. Az Erdélyi Riport munkáját ezentúl Szűcs László felelős szerkesztő irányítja. /G. Á.: Jobban figyelnek az imázsra. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./2005. március 4.
Március 2-án Bukarestben, a parlament épületében rendhagyó RMDSZ összejövetelre került sor. Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes meghívására a magyar sajtó munkatársai megismerkedhettek a kormányzati tisztségviselőkkel és az újonnan megválasztott honatyákkal. Markó Béla hangoztatta, fontosnak látja, hogy az RMDSZ kapcsolatot tartson a médiával. Elmondta, hogy a szenátorok, képviselők és a végrehajtás különböző szintjein működő tisztségviselők kéthetente találkoznak megtárgyalni az időszerű kormányzati és törvényhozási kérdéseket. Markó bemutatta sajtómunkatársait: Stanik István, kommunikációs kérdésekkel foglalkozó munkatársát, Márton Adél Evelin tanácsost, Lengyel Erikát, a miniszterelnök-helyettesi kabinet sajtófőnökét. /(Béres Katalin): Az RMDSZ rendhagyó seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./2005. április 25.
Az RMDSZ jó súllyal, aránnyal van jelen a kormányban, kormányfő-helyettese, három további minisztere, kilenc államtitkára van, és több államtitkári rangú vezetője dolgozik különböző országos hivatalok és hatóságok élén. Ezzel az RMDSZ valóra válthatja mindazokat az ígéreteket, amelyeket a választási kampányban tett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes április 23-án a Marosvásárhelyen rendezett sajtótalálkozón. A találkozóra – amelyet moderátorként Stanik István, a szövetség új kommunikációs tanácsosa vezetett – a hazai magyar írott és elektronikus sajtó képviselőit hívták meg. Az RMDSZ elnöki hivatalának sajtóirodája pedig erre az alkalomra elkészítette a Jelenlét című füzetet, amely – a sajtó munkájának megkönnyítése végett – az RMDSZ valamennyi szervezeti, kormányzati és parlamenti tisztségviselőjének címét és telefon-elérhetőségét is tartalmazza. Markó leszögezte: az erdélyi autópálya építése folytatódik. A kisebbségi törvénytervezetnek a kormány által történt halasztását az elnök a kabineten belüli ellenzéssel magyarázta. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-es médiatalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A kisebbségi törvénytervezetből kikerültek azok a rendelkezések, amelyeket a Velencei Bizottság és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa diszkriminatívnak talált, így az RMDSZ nem látja okát annak, hogy az említett szervezetek ne véleményezzék pozitívan a tervezet szövegét – jelentette ki Márton Árpád képviselő a marosvásárhelyi médiatalálkozón. A változtatás után 15 helyett a kisebbség összlétszáma 10 százalékának kell aláírnia a támogatólistát, illetve a 15 megyés területi megoszlásból kikerült a kötelező bukaresti taglista; a 25 ezres taglétszám felső határként érvényben maradt. A sajtóval fenntartott kapcsolatáról Markó Béla elmondta, politikusi pályafutása alatt soha nem perelt be egyetlen újságírót sem, a replika jogával is mindössze két-három esetben élt. „Szélsőséges pártokhoz közel álló lapoknak nem is replikázom” – jelentette ki Verestóy Attila szenátor, aki szerint nagyon sok alaptalan támadás érte személyét. /Salamon Márton László, Szucher Ervin: Nem diszkriminál a kisebbségi törvény? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./2005. augusztus 2.
A szerkesztőbizottság nevében nyilatkozó Czédly József helyettes igazgató megerősítette a hírt, miszerint a Romániai Magyar Szó megszűnik. A döntés mögött álló érdekcsoportot Czédly vonakodott megnevezni. A lapot működtető Transil Rt. főrészvényese, a külföldön nyaraló Birtalan József elmondta: nincs tudomása arról, hogy a részvényesek az újság megszüntetéséről döntöttek volna. Gyarmath János főszerkesztő nem érti, miért nem segített az RMDSZ. Az RMDSZ kommunikációs tanácsosa, Stanik István elmondta: a Romániai Magyar Szó akkora adósságot halmozott fel, hogy az RMDSZ nem tudja megmenteni a lapot. Sokfelé – így Kolozsvárra és Nagyváradra is – csupán másnapra jutott el a lapszám. Stanik István közölte: magánvéleménye szerint, a lap alacsony színvonala sem indokolná az RMDSZ részéről a nagyarányú befektetést. A Romániai Magyar Szó eltűnésével űr támad a napilapok piacán. Az RMDSZ országos vezetőségének szintjén még nincsenek konkrét elképzelések arra nézve, hogy ezt az űrt hogyan töltsék be. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tegnap jelent meg utoljára az RMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./2005. augusztus 4.
Várhatóan jövő héten jelentik be sajtótájékoztatón az Erdélyi Riportot is megjelentető Scripta Kiadó Kft. vezetői, hogy beindul vagy sem az az új magyar nyelvű napilap, a Romániai Magyar Szó megszűnése után. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsosa leszögezte: szükségesnek tartja az RMSZ által több mint ötven esztendőn át képviselt értékek átmentését, továbbélését. A Scripta Kiadó igazgató tanácsa dönt a kérdésről, tagjai között van Ágoston Hugó, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István. /Új magyar napilap? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2005. augusztus 4.
Az elvileg kizárólag magántőkéből működő Romániai Magyar Szó megszűnését Markó Béla, az RMDSZ elnöke tudatta a szerkesztőség vezetőségével. Megfeledkezett arról, hogy szóljon a papír szerinti főrészvényesnek, Birtalan Józsefnek, akinek a konkurens lapok érdeklődő újságíróitól kellett értesülnie a fejleményekről. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsadója azt próbálta elhitetni, hogy az általa vezetett Scripta Kiadó Rt. előbb „észlelte a romániai magyar sajtóban keletkezett űrt”, és csak azt követően kezdett az űr betöltésén töprengeni. Mindez aligha hihető annak a tükrében, hogy a Scripta vezetői már egy héttel a Magyar Szó megszűnte után sajtótájékoztatón kívánják bemutatni az új lap tervét, írta Gazda Árpád. E furcsaságok arra utalnak, hogy a Magyar Szónál tulajdonképpen a gazdi, az RMDSZ osztotta újra a lapokat. A Scripta részvényeinek 84,6 százalékát birtokló Verestóy Attilának lenne ugyan pénze, hiszen az év elején csupán a Hungastro étkezési jegyeket forgalmazó cégéből 2,3 millió eurót vett ki osztalékként. A szenátor azonban aligha kíván olyan vállalkozás egyedüli finanszírozója lenni, mely rövid és középtávon csak veszteséget ígér. Az új lap alighanem a napokban megalakult Szülőföld Alap felé kacsingat. Így hát az erdélyi magyar polgár az állampolgárság helyett ajánlott Szülőföld Alapból egy pártlappal vigasztalódhat. /Gazda Árpád: Állampolgárság helyett pártlap? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./2005. augusztus 6.
Megszűnt a Romániai Magyar Szó, az RMDSZ tulajdonában levő és azt hűségesen kiszolgáló magyar napilap. Megszűnt annak ellenére, hogy csak ebben az évben hárommilliárd lejt irányított ide a szövetség. Takács Csaba ügyvezető elnök közleménye szerint 2005-ben a Communitas Alapítvány (a romániai magyarság államkasszából kiutalt pénzeinek kezelője) 1,243 milliárd lejjel támogatta a lap megjelenését. Ennek a sajtótámogatásokat nyilvánosságra hozó honlapon nincs nyoma, itt az RMSZ három mellékletének összesen 200 millió lejes támogatása szerepel. A hivatalos kuratóriumi döntés ennyiről szól, az ügyvezető elnöki jelentés ennek hatszorosáról, akkor, amikor a valóban támogatásra szoruló irodalmi, kulturális heti és havilapok legtöbb 270 millió lejes támogatást kaptak, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. Az RMDSZ-nek újabb ,,forrásokat sikerült megnyitnia” – áll Takács közleményében –, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának Kisebbségi Tanácsa 600 millió lejjel járult hozzá a lap megjelenéséhez, RMDSZ-közeli intézmények, cégek szerződésben vállalták 1,2 milliárd lej kifizetését. A hárommilliárd lejes támogatás – amelynek töredéke is csak álom a romániai magyar napilapok többségének – azonban csak részben fedezhette a lap megjelenési költségeit, idéntől megszűntek az állami reklámok, a kampánytámogatások. A bejelentés másnapján kiderült, a Verestóy Attila szenátor többségi tulajdonában levő és a Stanik István RMDSZ-kommunikációs tanácsos által vezetett Scripta Kiadó ,,felismerte a sajtópiacon keletkezett űrt”, és új bukaresti magyar napilapot indítana. Az időzítés kitűnő, a magyar kormány a közeljövőben véglegesíti a Szülőföld Alap támogatási rendszerét, jó pontot szerezhet az RMDSZ-nél, ha finanszíroz egy új napilapot. /Farkas Réka: Bukásból újjászületve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./2005. augusztus 9.
Új Magyar Szó címmel országos közéleti és családi napilapot indít szeptember második felétől az Erdélyi Riportot is piacra dobó Scripta Kiadó. Az Ágoston Hugó, Bércesi Tünde, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István összetételű igazgatótanács (it) szerint a Romániai Magyar Szó megszűnése hiányt teremt a romániai magyar közvélemény tájékoztatásában. Az Új Magyar Szó a politika és a közélet témái mellett a tervek szerint kiemelt figyelmet szentel majd a gazdaság, a társadalom és kultúra, az ifjúság, a nők, az időskorúak sajátos problémáinak. A kiadó bukaresti és nagyváradi szerkesztőséget, valamint országos tudósítóhálózatot működtetve az új napilapot szeptember második felétől, heti hat alkalommal, 16 oldal terjedelemben jelenteti meg. /Lesz új magyar országos napilap. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ „Az Új Magyar Szó sem jogi, sem gazdasági szempontból nem lesz az RMDSZ lapja, hiszen a Scripta Kiadó tulajdona, programja és értékrendje azonban vitathatatlanul találkozik a szövetségével” – nyilatkozta Stanik István igazgatótanácsi elnök. A beindításra szánt 150 ezer eurót a Scripta részvényesi köre fedezi a Verestóy Attila által végrehajtott tőkebevonással, emellett a lap állami hirdetésekre is számít. A főszerkesztői tisztség várományosai között van Kereskényi Sándor politológus, az RMDSZ korábbi Szatmár megyei szenátora. Az Erdélyi Riport – amely év végéig párhuzamosan jelenik meg az új lappal – további sorsáról idén decemberben dönt a Scripta. /R. Sz.: Felvállalt RMDSZ-értékrend. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./