udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
177
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-177
Névmutató:
Székely Ervin
2000. november 7.
A képviselőház nov. 7-én megvitatja az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetről készült egyeztető bizottsági jelentést. Székely Ervin képviselő hangsúlyozta: az ingatlantörvény nem felel meg az RMDSZ elvárásainak, de egyik napról a másikra nem lehet jobb törvényt elfogadni. A semminél ez is több, hiszen a jogszabály értelmében a volt tulajdonosoknak körülbelül 80-90 százaléka kapná vissza ingatlanát, illetve részesülne kárpótlásban. Az RMDSZ képviselőházi frakciója a törvény "mellett" fog szavazni, Székely szerint a tartózkodás egyenlő az "ellene" szavazással. Az RMDSZ a szenátusban a szavazáskor tartózkodott. Kelemen Attila RMDSZ-frakcióvezető szerint ez nem ellentmondás, hanem törvényhozási technika. /Napirenden az ingatlantörvény a képviselőházban. Az RMDSZ megszavazza a jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2000. november 16.
Margittán a helyi RMDSZ választási kampánygyűléssel egybekötött Ady-emlékünnepséget rendezett nov. 12-én. A díszvendégek között volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Komlós Attila budapesti református lelkész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának ügyvezető elnöke. A megyei RMDSZ részéről jelen volt Kapy István elnök, Lakatos Péter ügyvezető alelnök, alprefektus, valamint Pete István államtitkár, szenátorjelölt, Székely Ervin, Kovács Zoltán, Fazakas László képviselőjelöltek. /Kampánygyűlés és Ady-emlékünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2000. december 4.
Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2000. december 14.
Székely Ervin parlamenti képviselő, jogász, újságíró dec. 15-én Nagyszalontán bemutatja most megjelent kötetét /Magyarázom a rendszerváltást/. Kifejtette, hogy könyve helyszíni tudósítás az átmenetről,ebben közreadta 1994-től 1997-ig megjelent írásait.. Kéziratban a második kötete is elkészült, 1997-től 2000-ig. /Wagner István: Székely Ervin kötetének bemutatója. Magyarázom a rendszerváltást. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./2001. január 17.
Jan. 16-án a parlament alsóházának plénuma elfogadta az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt. Márton Árpád képviselő plénum előtti felszólalásában kifejtette az RMDSZ állásfoglalását: az RMDSZ-frakció megszavazza az ingatlantörvényt, annak ellenére, hogy az hiányos - mivel nem rendezi az egyházi és közösségi javak helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 16. - 887. sz./ Az RMDSZ, mint korábban is, kifogást emelt a törvény 16. szakasza ellen, amely azoknak az ingatlanoknak a sorsáról rendelkezik, amelyekben állami intézmények működnek, és amelyeket nem szolgáltatnak vissza volt tulajdonosaiknak, hanem csupán kárpótlást próbálnak jóváhagyni, tájékoztatott Kónya-Hamar Sándor képviselő. Adrian Nastase miniszterelnök elmagyarázta, hogy valójában egy jogi keretet akartak létrehozni annak érdekében, hogy a tulajdonosok visszakaphassák javaikat. Székely Ervin Bihar megyei képviselő ismertette a törvényt: mindazok a magán-, valamint jogi személyek, akiktől 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között elkobozták az ingatlanjaikat, visszakaphatják ezeket, vagy méltányos kárpótlásban részesülnek. A törvény szabályozásai nem vonatkoznak az egyházi ingatlanokra. Ezek jogi helyzetét ugyanis külön törvényben fogják szabályozni, mindaddig azonban az érintett ingatlanok rendeltetésén nem lehet módosítani, és nem lehet ezeket elidegeníteni sem. Ami a jogi személyeket illeti, ezek csak akkor tarthatnak igényt elkobzott ingatlanjaikra, ha az elkobzástól a mai napig megszakítás nélkül működtek. Ez lehetetlenné teszi esetükben a visszaszolgáltatást, hiszen a diktatúra ezeket a jogi személyeket megszüntette - mondta Székely Ervin. Itt az a lehetőség adódik csupán, hogy a volt egyesületek tagjai magánszemélyként kérjék vissza a saját ingatlanrészüket. Megszorítás az is, hogy azok a bérlők, akik az 1995-ben életbe lépett, az állam tulajdonába átvett lakások visszaszolgáltatásáról szóló 112. számú törvény alapján jóhiszeműen megvásárolták az általuk bérelt lakást, megtartják ezeket a lakásokat, a volt tulajdonosok pedig csak kárpótlásban részesülhetnek, természetbeni visszaszolgáltatásban már nem. Ha az ingatlanokban intézmények, pártszékházak, civil szervezetek székelnek, szintén csak kárpótlásra számíthat a tulajdonos. Abban az esetben, ha állami tőkével működő gazdasági társaság, vagy állami intézmény által működtetett kereskedelmi társaság, szövetkezet tevékenykedik egy valamikor elkobzott ingatlanban, a volt tulajdonosok csak akkor részesülhetnek a természetbeni visszaszolgáltatásban, ha az illető gazdasági társaság ilyen értelemben dönt. A törvényt egy ideig az is alkalmazhatatlanná teszi, hogy a kárpótlás értékét külön jogszabályban fogják szabályozni, illetve egy ezután létesített minisztériumközi bizottság döntheti el az ehhez való jogot. Székely Ervin szerint ez egy visszás helyzetet idéz elő, hiszen egy alanyi jogon járó kárpótlást nem dönthet el egy politikai alapon szervezett bizottság. Az RMDSZ úgy gondolta, hogy ez a kezdete lehet az igazságszolgáltatásnak, és remélik, hogy rövidesen módosíthatják a törvényt. /Elfogadták az államosított ingatlanokról szóló törvényt. Kezdete lehet az igazságszolgáltatásnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2001. április 4.
A parlamenti szakbizottságok befejezték az idei költségvetési törvénytervezet vitáját, és eljuttatták módosító indítványaikat a költségvetési és pénzügyi szakbizottsághoz, a bizottságok ápr. 3-án kezdték ezek elemzését. Közel 400 módosító indítványt terjesztettek elő. A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) felügyelő parlamenti bizottság az SRI költségvetésének 600 milliárd lejjel való kiegészítését, illetve az SIE különböző adósságainak az eltörlését kérte, ami közel 30 milliárd lej megtakarítást jelent ez utóbbi számára. Székely Ervin Bihar megyei képviselő elmondta: az RMDSZ szerint elsősorban minél nagyobb decentralizációra, a helyi önkormányzatok kompetenciájának növelésére kellene törekedni. Ezért az RMDSZ szerint a helyi tanácsok költségvetését 25%-kal kellene növelni az országos költségvetés rovására. Nem készül kimutatás arról, hogy egyes megyék milyen mértékben járulnak hozzá a költségvetéshez, és mennyit kapnak vissza belőle. Kifogásolható, hogy a költségvetés jelentős hányadát az idén is a támogatások teszik ki. Ráfizetéses vállalatok támogatása helyett beruházásokra kellene fordítani a pénzt - hangsúlyozta a képviselő. Mindezt kifejtették az RMDSZ-küldöttség és a Mihai Tanasescu pénzügyminiszter közti megbeszélésen. /Székely Kriszta: Több száz módosító indítvány a költségvetési törvénytervezethez. RMDSZ: növelni a helyi önkormányzatok hatáskörét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Az RMDSZ számos módosítást javasolt és 50 konkrét kérdést tett fel különböző, általánosságban elosztott összegeket illetően - tájékoztatott Winkler Gyula RMDSZ képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja. A kérdések többnyire arra vonatkoznak, hogy a befektetésekre, kiadásokra szánt pénzek milyen megoszlásban kerülnek el az ország különböző megyéibe, mivel az RMDSZ fontosnak tartja, hogy világosan eldőljön, milyen vidékekre költik el ezt a pénzt. A költségvetésben jelenleg a jövedelemadó 35%-át juttatják vissza a helyi önkormányzatoknak, 10%-át a megyéknek, 15%-át a megyei tanácsoknak. Az RMDSZ-képviselők javaslata szerint 40% illetné meg a helyi önkormányzatokat és 20% a megyei tanácsokat. /Javaslatok a költségvetéshez. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./2001. április 19.
Románia kétoldalú egyezmény-tervezetet terjesztett a Moldovai Köztársaság kormánya elé, amelyben útlevél bevezetését kezdeményezi a szomszédos ország állampolgárai számára. A kormány ugyanakkor javasolja a kettős állampolgárság bevezetését is, erre vonatkozó terveit szintén eljuttatta a moldovai kormánynak. A külügyminisztérium reményei szerint az egyezmény szövegét legkésőbb júliusig véglegesítik, így Románia teljesítheti az Európa Unióval szemben vállalt kötelezettségeket. Székely Ervin Bihar megyei képviselő kifejtette: meglepi a kormánynak a kettős állampolgárságra vonatkozó tervezete, hiszen eddig minden ilyen felvetést elutasított. /Kettős állampolgárság a moldovai románoknak? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2001. május 4.
Az RMDSZ politikusai közül egyesek pozitívan vélekednek a státustörvény által biztosított kedvezményekről, mások szerint azonban a jogszabály viszonylag "szerény" előnyökben részesíti a határon túli magyarokat, jelentette a Mediafax. Székely Ervin Bihar megyei képviselő a hírügynökségnek kijelentette: valamely nemzethez való tartozás az állampolgárnak kizárólagos, személyes ügye, amit törvényben nem lehet szabályozni. Mint fogalmazott, magyar igazolvány nélkül is magyarnak tartja magát. A képviselő a törvénytervezet egyik hibájának tekinti, hogy ezáltal lehetőség nyílik az "álmagyarok" megjelenésére, akik a jogszabály biztosította kedvezmények reményében vallják magyarnak magukat. Kovács Csaba Brassó megyei képviselő szerint a státustörvény a Fidesz választási ígéreteinek a megvalósítását jelenti. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila (Maros megye) a Mediafaxnak kijelentette: a román és a magyar diplomácia közti egyeztetésre azelőtt kellett volna sor kerülnie, mielőtt a magyar országgyűlés napirendre tűzte volna a törvénytervezet vitáját. A képviselő természetesnek tartja a jogszabályban megfogalmazottakat, mivel szerinte minden államnak meg kell védenie a határain túl élő nemzettársait. Kelemen úgy véli, Romániának is követnie kellene a példát. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szerint a kedvezmények biztosításával a magyar állam elsősorban a szülőföldön való maradást kívánja elősegíteni. Kónya-Hamar Sándor szerint a jogszabály egy olyan politikai és történelmi helyzetet próbál orvosolni, amelyben a nemzet határai nem esnek egybe az anyaország határaival. - A magyarországi státustörvénnyel kapcsolatos román hivatalos kifogások nem veszélyeztetik az RTDP és az RMDSZ közti parlamenti együttműködési megállapodást - hangoztatta Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő. Az RMDSZ Reform Tömörülés nevű platformjának vezetője a Cotidianul kérdéseire adott válaszában úgy vélte, hasznos, ha a törvény kapcsán a magyar és a román kormány konzultációt folytat egymással. Toró annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezeknek a konzultációknak a nyomán - tekintettel arra, hogy a magyar kormány milyen kedvező tapasztalatokat szerzett az Európai Unióval való viszonyban - Romániában is megszületik a határon túli románok érdekeit védelmező, a magyar státustörvényhez hasonló jogszabály. Úgy vélte, a magyar státustörvénnyel szembeni támadásokat az is magyarázza, hogy a román kormány tagjainak nincs elegendő információja. /Nincs konszenzus az RMDSZ-ben a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./2001. május 17.
A készülő státustörvénnyel kapcsolatos újabb állásfoglalásokat mutatta be a lap. Az Ukrajina Moloda c. populista ukrán napilap Te már jelentkeztél magyarnak? című cikke szerint a szomszéd államok attól tartanak, hogy a kedvezmények reményében egyre több lakos kezdi keresni magyar gyökereit és tömegesen "magyarrá válik". Kijev támogatja Magyarország alapvető kezdeményezéseit. A nagyváradi Varadinum ünnepség keretében Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, bírálta az RMDSZ-t, úgy vélte, elsősorban az egyházak hivatottak a státusztörvényhez az ajánlásokat kibocsátani. Székely Ervin képviselő bírálta a státustörvényt. Szerinte méltatlan dolog igazolványt kibocsátani a nemzethez tartozásról. Varga Gábor államtitkár azt hangsúlyozta: a státustörvény sikeressége azon is múlik, "sikerül-e megértetni, mit akarunk". Szerinte nacionalista felhangok várhatók. Szilágyi Zsolt képviselő szerint a státustörvény "a nemzeti egység kodifikációja", amelyet számos kritika ér majd. Constantin Jurca nagyváradi alpolgármester úgy vélte, hogy a törvény az egységes Európa kialakításának eszköze lehet. Dr. Hende Csaba magyar politikai államtitkár hangsúlyozta: az ajánlás, amelyet csak az adott közösség hivatott kibocsátani, kizárná, hogy valaki üzleti megfontolásból vallja magát magyarnak. - Ján Figel szlovák külügyi államtitkár cáfolta azokat a román sajtóértesüléseket, melyek szerint a készülő magyar státustörvény ellen "valamiféle közös szlovák-román front" kialakítását tervezik. - "A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja aggódik a kedvezménytörvénnyel kapcsolatosan kialakult kormányközi viták miatt - hozta nyilvánosságra az Országos Sajtószolgálat. - Félti a határon túli magyar közösségeket...A kormány többszöri sürgetésünk ellenére sem folytatott megfelelő szintű és érdemi tárgyalásokat a szomszédos országok kormányaival." /Státustörvény határokon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2001. június 6.
Lucian Mihai, az Alkotmánybíróság volt elnöke az elmúlt héten személyes okokra hivatkozva beadta lemondását mind az elnöki, mind pedig az alkotmánybírói tisztségéből. Helyébe, az alkotmánybírói tisztségbe Rodica Stanoiu igazságügyminiszter férjét, Serban Viorel Stanoiu ügyvédet nevezte ki Ion Iliescu államfő. Az új bíró kinevezése elődje mandátumának még fennmaradt idejére szól, 2007. július 13-ig, és az esküt, három új bíróval együtt jún. 7-én teszik le. Az RMDSZ részéről Székely Ervin, a Demokrata Párt részéről pedig Emil Boc képviselők bírálták Ion Iliescu döntését, hogy az igazságügyminiszter férjét nevezte ki alkotmánybírónak, és ezt politikai szempontból "szerencsétlen megoldásnak" tartották. Székely Ervin szerint rossz hatása lesz annak, hogy a romániai bírósági rendszer élén egy család két tagja áll. A demokrata képviselő szerint ezzel a kinevezéssel visszatértek a kommunista időkbeli gyakorlathoz, amikor "családban kormányoztak", a politikai tisztségeket pedig örökölték, átadták és nem pedig megszerezték. Az Alkotmánybíróság kilenc tagja titkos szavazással választja ki soraiból az elnököt. /Az igazságügyminiszter férjét nevezték ki alkotmánybírónak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2001. június 6.
Vihart kavart a napokkal ezelőtt bejelentett amnesztia törvényének elképzelése. Az Antonie Iorgovan szenátor által felvetett javaslatot egyes politikusok elutasították, mások üdvözölték, a miniszterelnök megpróbált kibújni a véleménynyilvánítás alól, a sajtó pedig az 1989-es decemberi események megtorlóinak, valamint a bukaresti bányászjárásban vétkeseknek, többek között Miron Cosmának a kiszabadítására tett kísérletként értékelte a tervet. Az elképzelés szerint kegyelemben részesítenének mindenkit, aki 1989 decemberétől kezdődően társadalmi megmozdulásban vett volna részt. Ion Iliescu államfő nyilvánosan is üdvözölte ezt az elképzelést, sőt, egyik kijelentésében megemlítette az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket is, amelyekre szintén ki kellene terjeszteni az amnesztiatörvényt. Székely Ervin képviselő elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényének javaslatát, és remélik, ezt a kormány sem teszi meg. Az amnesztiának jelzésértéke van, amellyel azt akarják bizonyítani, hogy a politikai hatalom erősebb a bírói hatalomnál, amelyet maga alá akar gyűrni, és amely által a bírói hatalom valójában a politika szolgálójává válik, mondotta Székely Ervin. /(Ú. I.): Az RMDSZ nem támogatja az amnesztia törvényét. Csak rendkívüli helyzetekben lenne szabad alkalmazni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2001. június 14.
Jún. 13-án az RMDSZ képviselői immár harmadszorra vonultak ki a képviselőház jogi bizottságának üléséről, mivel nem értettek egyet azzal, ahogyan Ionel Olteanu bizottsági elnök vezette az ülést. A testület a diszkriminációellenes törvénytervezetet vitatta meg, amelyet az RMDSZ és a DP hiányában pozitívan véleményezett. Székely Ervin képviselő elmondta: a szövetség tiltakozását az váltotta ki, hogy az ülésvezető elnök nem volt hajlandó beismerni, hogy a jogszabály szövegének egyes részeit nem megfelelő módon ismertette. Az RMDSZ-hez csatlakoztak a Demokrata Párt (DP) képviselői is. /Kivonult az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./2001. július 18.
Markó Béla RMDSZ- elnök júl. 17-én az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatainak előkészítésére kinevezett egy külön bizottságot, amelynek tagjai a következő jogászok: Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdu Gábor, Kovács Csaba, Seres Dénes, Székely Ervin, Tokay György, Varga Attila. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 18. - 2012. sz./2001. augusztus 22.
A román parlament képviselőházának jogi bizottsága elnapolta a magyar státustörvénnyel kapcsolatos állásfoglalásának kialakítását. Ion Olteanu, a jogi bizottság elnöke közölte: aug. 22-re halasztották annak a három független jogi szakértő által összeállított jelentésnek a megtárgyalását, melynek alapján a testület kialakíthatja álláspontját azzal kapcsolatban, hogy mennyiben egyeztethető össze a román jogszabályokkal a magyar státustörvény alkalmazása. Székely Ervin, az RMDSZ Bihar megyei képviselője, a jogi bizottság tagja kijelentette: az RMDSZ képviselői nem vesznek részt a státustörvénnyel kapcsolatos szakértői előterjesztés vitáján, ugyanis: a téma megvitatásának nincsenek meg a bizottság működésére vonatkozó eljárás-szabályzati feltételei. A vitának csak politikai céljai lehetnek, nevezetesen, hogy nyomást gyakoroljon a magyar kormányra, illetőleg az RMDSZ-re - mutatott rá Székely Ervin. /A jogi bizottságnak gondjai vannak. Az RMDSZ képviselői nem vesznek részt a státustörvény vitáján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2001. augusztus 24.
A képviselőház jogi bizottságának elnöke bejelentette: a jövő hétre halasztják a magyar státustörvényről szóló szakértői jelentés megvitatását. Ion Olteanu bizottsági elnök aug. 20-ra jelezte a testület ülését, majd közölte, hogy a bizottság csak aug. 22-én foglalkozik a státustörvénnyel, most "technikai okokra" hivatkozva jelentette be az újabb halasztást. Székely Ervin képviselő, a jogi bizottság tagja az RMDSZ heti sajtóértekezletén a témáról szólva elmondta: a halasztás tulajdonképpeni oka az, hogy a titokzatos "három egyetemi jogi szakértő" valójában még nem készült el a jelentéssel. A szakértői jelentés "titokzatos szerzőiről" maguk a bizottság tagjai sem tudják, kicsodák, de Olteanu szerint "kiváló szakértők", csak azért nem fedte fel kilétüket, hogy "senki se zavarja őket". - A törvényelőkészítő tanács alkotmányellenesség címén elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM) indítványát a magyar igazolványok tulajdonosai, illetőleg az igazolványok megszerzésében közreműködő szervezetek és intézmények elleni megtorlására. /Nehezen kezelhető a státustörvény kérdése. Újabb halasztás a parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./2001. szeptember 13.
A szept. 10-i ülésén a kisjövedelműek vagyonának differenciált adózását előíró törvénykezdeményezés vitája során Ráduly Róbert képviselő hangsúlyozta a PRM-s törvénytervezet hiányosságait, amelyet nem hangoltak össze a helyi közigazgatási törvény előírásaival. - Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszterhez intézett interpellációjában Székely Ervin képviselő elmondta: több hónapja érvénybe lépett a nemzeti kulturális vagyon védelméről szóló 2000/182-es törvény, alkalmazni mégsem lehet, mert a szakminisztérium még nem dolgozta ki az alkalmazási normákat. A képviselő sürgette azok megjelenését. - Eckstein-Kovács Péter a szenátus szept. 10-i ülésén az elkobzott és államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alkalmazását sürgette. /RMDSZ-honatyák a parlamentbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./2001. szeptember 28.
Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagja közölte, hogy a bizottság /rajta kívül Hajdú Gábor, Frunda György, Tokay György, Varga Attila, Székely Ervin, Eckstein-Kovács Péter/ megfogalmazta javaslatait, figyelembe véve azokat az állásfoglalásokat, melyeket különböző megyékből, testületektől kaptak. Szükségesnek tekintik az alkotmány reformját. A huszonegyedik században a nemzetállami megjelölés elavult, másrészt a kisebbségeket kirekeszti. Bírálatot kapott az RMDSZ a szuverenitási megjelöléssel kapcsolatban is. Mi úgy tartjuk, hogy más alkotmányokhoz hasonlóan legyen belefoglalva az alkotmányba az integrációs lehetőség, ami szükségszerű. A tulajdonjog szavatolását szeretnék elérni. Megfelelőbb lenne az egykamarás parlament. Jelenleg párhuzamosan mindkét ház ugyanazt a tevékenységet folytatja. Javasolták a vizsgálóbíró intézményének a bevezetését. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy nincs meg a bírói hatalom felügyelete. /Tóásó Áron Zoltán: Alkotmányreformot akar, nem csupán módosítást. Beszélgetés Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2001. október 4.
Heves vita alakult ki a képviselőház okt. 4-i ülésén a 137/2000 kormányrendelet körül. A kormányrendelet jogszabályba öntötte azokat az intézkedéseket, amelyek célja mindenfajta diszkrimináció megelőzése, illetve a diszkriminatív eljárások büntetése. A bizottsági viták során még a legelemibb eljárási szabályok megszegésének árán is olyan változatot fogadtak el, amely a rendelet szövegéből kivette a "nemzeti közösségek" fogalmát azzal az ürüggyel, hogy ez a kollektív jogok elismerését jelenti. A plénum vitáján az Emberjogi Bizottság alelnöke, Tokay György felhívta a plénum figyelmét, az elkövetett eljárási hibákra, majd pedig a kérdés érdemi részének vitájában hangsúlyozta az eurokonform megoldások megalapozottságát és szükségességét. Az RMDSZ képviselője többször is felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a diszkrimináció irányultsága, Romániában és bárhol másutt a világban, nem individuális, hanem csoportokat érintő magatartási forma, és ebből következően, a diszkrimináció elleni harc a közösségek védelme érdekében folyik. Napjaink romániai közéletében számos konkrét példája van a kisebbségi közösségek elleni izgatásnak, a nemzeti közösségek nyílt diszkriminációjának, legyen ez a magyarok, a romák vagy, legutóbb, az országban élő arabok közössége. Varga Attila, Márton Árpád valamint a jogi bizottság tagjaként Székely Ervin képviselők megalapozott érvei sem találtak végül megértésre, így a képviselőház nem fogadta el véleményüket. A végszavazásnál az RMDSZ a megcsonkított törvény ellen fog szavazni, abban a reményben, hogy az egyeztetés után végül a szenátus változatát emelik törvényerőre. /Nem ismerik el a "nemzeti közösségek" fogalmát. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 4. - 2051. sz./2001. december 8.
Közös ünnepi ülésen emlékezett meg dec. 7-én a parlament két háza arról, hogy tíz évvel ezelőtt lépett életbe Románia jelenlegi alkotmánya. Az ülésen részt vett Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase kormányfő és a kormány több tagja is. Az államfő megállapította, hogy az alkotmány elfogadása óta nem következtek be azok a pozitív hatások, amelyeket életbe lépésétől az országban vártak. Iliescu az elszegényedés, a társadalmi polarizáció és a korrupció ellen foglalt állást. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és az RMDSZ az alkotmány módosítását sürgette. A Nagy-Románia Párt képviselője viszont az alaptörvény módosításának gondolatát határozottan elutasította. Az RMDSZ nevében felszólaló Székely Ervin képviselő leszögezte: az RMDSZ szerint a "nemzetállam" idejétmúlt fogalommá vált, s nem felel meg az európai integrációs követelményeknek. Kifejtette: a nemzeti kisebbségek védelme olyan alkotmányos előírások bevezetését teszi szükségessé, amelyek a kulturális és oktatási autonómiát, az anyanyelvhasználathoz való jogot, illetve az identitás megőrzését, fejlesztését és kinyilvánítását szavatolják. Székely rámutatott: az RMDSZ szerint az alkotmányt főképp a parlament két házának hatásköre, a parlament által történő elnökválasztás, a vizsgálóbíró intézményének bevezetése, a prefektusok hatáskörének szűkítése és a régióalkotási jog szavatolása tekintetében kellene módosítani. - Az alkotmányt 1991. nov. 21-én fogadta el a parlament, s 1991. dec. 8-án népszavazás emelte jogerőre. Az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt egy része akkor az alkotmány ellen szavazott. /Az alkotmány ünnepén a parlament az alaptörvény módosításáról tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ 2001. december 10.
Dec. 7-én az alkotmány elfogadásának 10. évfordulója alkalmából ünnepi együttes ülést tartottak a parlamentben. Az RMDSZ részéről Székely Ervin képviselő szólalt fel elmondva, hogy az alkotmány biztosította az átmeneti időszakban a román társadalomban a törvényességet, és ennek alapján vált Románia a nemzetközi élet elismert szereplőjévé. Hangsúlyozta, hogy az alkotmány már elfogadása pillanatában sem felelt meg teljes mértékben azoknak a követelményeknek, amelyek az alapvető emberi és kisebbségi jogok és szabadságok tiszteletben tartására és az euró-atlanti integrálódásra vonatkoznak. Az RMDSZ alkotmány-módosítási javaslatai a kisebbségek kulturális és tanügyi autonómiájának, az anyanyelv használatának és az identitás megőrzéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogok biztosítására, a két ház hatáskörének valamint a parlamenti- és elnök-választás szétválasztására, a megyei és helyi tanácsok hatáskörének megnövelésére vonatkoznak, fejtette ki a képviselő. /Tíz éves Románia Alkotmánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./