udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
538
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 511-538
Névmutató:
Szabó Csaba
1999. április 1.
Márc. 31-én Kolozsvárott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezett tanácskozást az 1999-2000-es tanév beiskolázási tervéről. Török Ferenc, Kolozs megye főtanfelügyelője kiemelte, hogy a nyolcadikosok 65 %-a elméleti líceumokban akar továbbtanulni, annak ellenére, hogy érettségi után nehéz lesz elhelyezkedniük azoknak, akik nem folytatják tanulmányaikat egyetemen. /Szabó Csaba: Az 1999-2000-es tanév beiskolázási terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./1999. április 1.
Florian Pantazi brassói ellentmondásos, külföldöt járt újságíró az Erdélyi Köztársaság szervezésén "ügyködik", legalábbis erre utal a különböző román lapokhoz, politikusokhoz eljuttatott kiáltványa, amelyben az új állam statútumát, közigazgatását, hivatalos nyelvét (román, magyar, angol), pénznemét (erdélyi euro) stb. is tárgyalják. E nyilvánvaló diverzió szerzője szabadúszó újságíró. /Szabó Csaba: Brassóban is divat - Erdélyi Köztársaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./1999. április 9.
A kolozsvári ügyészség írásban értesítette Sabin Ghermant, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást ellene abban a "hazaárulás-ügyben", amelyet az RTDP, NRP és RNEP helyi szervezete próbált meg a fiatal tévészerkesztő nyakába sózni. Vasile Chis, Kolozsvár főügyésze kiemelte, hogy az Elegem van Romániából kiáltvány és általában Sabin Gherman véleménynyilvánításai nem olyan természetűek, hogy Románia területi egységét veszélyeztetnék. - Mivel az ügyészség "ártatlannak" talált - mondta Gherman -, elhatároztam, hogy most én verem el a port a "hivatásos nemzetmentőkön": Húsvét után beperelem őket becsületsértés, rágalmazás és zaklatás vádjával. Kíváncsi vagyok, milyen képet fognak vágni hozzá? /Szabó Csaba: Már nem "hazaáruló" Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./1999. április 24.
Két éve hivatalos tantárgy Romániában "A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai", azaz az erdélyi magyarság történelme. Idén megjelent a kolozsvári Vincze Zoltán és a zilahi László László történelemtanárok írta tankönyv. Vincze Zoltán elmondta, hogy bizonyára sokan bírálni fogják ezt a tankönyvet. "Nyilvánvaló, hogy Erdélyben is a magyarság történetét, és nem egy nemzeti kisebbség történetét kellene tanítani. Ezt én is tudom." "A lényeg viszont az: ebben a tankönyvben mi is benne vagyunk." László László zilahi a tankönyv hetedikeseknek szóló részét (A kuruc szabadságharctól napjainkig) írta. Sok volt a huzavona a tanügyminisztériumi jóváhagyás körül: hol engedélyezték, hol nem. Végül január végén megjött a jóváhagyás. /Szabó Csaba: Ebbe mi is benne vagyunk A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./1999. május 6.
Máj. 6-án Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusi termében Andrei Marga román és Anatol Gremalschi moldovai tanügyminiszter aláírta a két állam új oktatási egyezményét. Ezek szerint Románia és a Moldovai Köztársaság továbbra is támogatja az egyetemi hallgatók és tanárok cseréjén alapuló azon közös programot, amely lényegében már 1991-től működik. Az aláírt egyezmény újdonságai közé tartozik a román fél által a moldovai kilencedikesek, illetve egyetemi hallgatók számára elkülönített ösztöndíjak számának lényeges növelése (az egyetem előtti oktatásban a tavalyi 550 helyett 800 ösztöndíjat biztosít Románia, a főiskolások esetében az 1998?99-es tanév 800 ösztöndíja helyett 1000-et), valamint a felvételiket ellenőrző román?moldovai tanári vegyes bizottság felállítása. /Szabó Csaba: Kolozsváron írták alá Románia és Moldova új tanügyi egyezményét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./1999. május 8.
Cserés Ferenc második prózakötete /Aranyosszéki emberek (Stúdium, Kolozsvár, 1999/ a szerző 1989 előtti és utáni publicisztikáját tartalmazza. Hősei kisemberek: ingázók, népművelők, gazdálkodók. Érdemes a könyvet Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című művével együtt olvasni. Hasonló módon közelítenek szűkebb pátriájuk felé. /Szabó Csaba: Szerelmem, Aranyosszék. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1999. május 26.
A Wildt József Tudományos Társaság és a Babes-Bolyai Tudományegyetem szervezésében - a Soros-alapítvány támogatásával - a matematikatanárok számára állandó jellegű továbbképző tanfolyam működik Kolozsváron, a Báthory István Líceum tantermeiben. A továbbképzési tanfolyam két félévre oszlik. Az előadókat a Babes-Bolyai Tudományegyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem biztosítja. Általában Erdély legtevékenyebb matamatikatanárai gyűlnek itt össze. /Szabó Csaba: Állandó matematikai továbbképzés Kolozsváron Közeledik a tanfolyam első félévének vége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./1999. május 27.
Máj. 25-én szervezett szakmai tanácskozást Kolozsváron a Romániai Magyar Szórványtanács és a Diaszpóra Alapítvány. A tanácskozás célja - mint az a házigazda, Vetési László meghívóleveléből is kitűnt - az erdélyi szórványtelepülések népoktatását megtervező, e hetekben a teológiai hallgatók által útnak indítandó felmérő lapok tartalmának megvitatása volt. A felmérő lap utolsó, negyedik változata 8 oldalas, és minden olyan településre eljut majd, ahol legalább 30 magyar él. A felmérő lap a magyar oktatás lehetőségeit akarja felmérni. A jelenlévők minden fejezet kérdéskörét megvitatták. /Szabó Csaba: Felmérési hadjárat indul a szórványban. Közösen menteni, ami még menthető. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./1999. június 1.
Május 28-án Zilahon tanügyi fórumot szervezett a helyi RMDSZ. A Szilágy megyei gyerekek nem remekeltek a próbafelvételin. Amennyiben a képességvizsgán is így lesz, mihez kezdenek a magyar nyolcadikosok? Bukott képességvizsgával csak inasiskolába lehet beiratkozni. Szilágy megyében még a mai napig sem lehet tudni biztosan, hol indulnak szakiskolai osztályok. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy minden valószínűség szerint két magyar szakiskolai osztály indul Szilágy megyében. A megye egyetlen magyar tannyelvű inasiskolai osztálya Szilágynagyfaluban lesz. /Szabó Csaba: Tanügyi fórum Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./1999. június 4.
A Dacia Könyvkiadó részvényeinek. 40 százalékát a szatmári Estromtel Rt. cég vásárolta meg, így a lényegében a könyvkiadó magánkézbe került - ismertette helyzetüket Stefan Melancu főszerkesztő. A szatmári cég már komoly összegeket fektetett a kiadóba, így pillanatnyilag 32 alkalmazottal dolgoznak. A kiadó havonta több mint 30 könyv kiadását tervezi. A kiadó ragaszkodik a Dacia magyar jellegű hagyományaihoz, így egy magyar részleget is szeretne működtetni. Pillanatnyilag van már egy magyar nemzetiségű szövegszerkesztőjük a frissen végzett Lőrincz Kinga személyében. /Szabó Csaba: Magánkézben a Dacia Könyvkiadó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1999. június 12.
Jún. 12-én véget értek a Pro Zilah Alapítvány, valamint az EMKE és RMDSZ helyi szervezetei által megrendezett III. Zilahi Napok. A helyi EMKE-házban bemutatott fotókiállítás a régi és új Zilahot tárta fel. Szemléletesek voltak azok a képek, amelyek Fadrusz János Wesselényi-szobrának 1936-ban történt ledöntését, majd bivalyokkal való elhurcolását idézték fel. A szobor 1942-ben újra a helyére került, egy valamivel magasabb talapzatra. - Az ötvenes években "osztályellenség" lett a szobor. Mivel elterjedt a városban, hogy a szobrot 1942-ben aláaknázták, nehogy valaki még egyszer levétesse, bedeszkázták. - A másik zilahi Fadrusz-szobor, az oszloptalapzaton pihenő bronzturult Fadrusz ajándékozta a városnak, és ugyancsak a század elején avatták fel a Szikszai-kertben (a mai Kraszna utcaeleje). A kőtalapzaton rovásírással voltak feljegyezve a pogány magyarok Nap-, Hold-, Csillagok-, Föld- és Ég-mondái. A zilahi turul sorsa 1968-ban pecsételődött meg, amikor is a helyi hatalom önkényesen szétromboltatta, és a turult rendőrségi pincébe vonszoltatta. Azóta hiába próbálnak a zilahiak a nyomára bukkanni. A Kraszna utcai háznál, ahol egykoron Ady Endre lakott, emléktáblát avattak fel a költő halálának 80. évfordulója alkalmából. Az emléktábla leleplezését Seres Dénes és Vida Gyula Szilágy megyei honatyák végezték. Az emléktábla - amelynek fő látványossága egy bronzból öntött Ady-arc - története több lelkes zilahi nevéhez fűződik. - A féldomborműves emléktábla gondolata - mondta avatóbeszédében Kovács Kurucz János tanár - egy kalotaszegi kis falucskában, Nyárszón született, amikor Vincze Minya István református lelkésszel Ady gyökereit felkutató, és ezeknek emléket állító rendezvények megszervezésén törtük a fejünket. Ott, Nyárszón született meg egy négylépcsős Ady-megemlékezés megszervezésének gondolata, melynek keretében Nyárszón, Lompérton, Diósadon és Zilahon állítanánk emléktáblát Adynak, valamint őseinek. Ez a zilahi emléktábla, íme, már fel is avattatott. A gipsznegatívot Meszesi Lajos készítette, a bronzba öntést pedig Csóka Jenő mérnök, a Salimet Rt. igazgatója jóvoltából Asztalos István öntőmester készítette. Az Ady-emléktábla avatása után az ünneplők az egykori Református Kollégium előtt álló Ady-szobrot koszorúzták meg. Ünneplő beszéd helyett Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ energikus elnöke Ady Endrének egy 1903-ban megjelent publicisztikáját olvasta fel: Itthon vagyok. A Megyei Múzeumban, a megye legismertebb képzőművészeinek kiállításán Szabó Vilmos festőművész-tanár volt a tárlatvezető. A III. Zilahi Napok a polgármesteri hivatal tükörtermében megrendezett gálaesttel ért véget. /Szabó Csaba: Véget értek a III. Zilahi Napok Hová lett Fadrusz zilahi turulja? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./1999. június 23.
Tordán a magyar tannyelvű szakiskolai osztályba (autószerelő szakra) csak hárman jelentkeztek, ez a tavaly beindult (a megyében egyetlen) magyar tannyelvű szakiskola. Legközelebb az Elektrotechnikai Líceum /Kolozsvár/ magyar tannyelvű szaklíceumi osztálya áll a beinduláshoz: csak öt nyolcadikos hiányzik. - Még van egy utolsó lehetőség: az augusztusi pót-képességvizsgát sikerrel letevő nyolcadikosok jöhetnek számításba. /Szabó Csaba: Sok hely üresen maradt a magyar szakiskolai és szaklíceumi osztályokban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./1999. június 30.
A Brassai Sámuel Líceumban a 226 érettségire beiratkozott diák közül a megjelent nappalisok és estisek közül 191-nek sikerült a román szóbeli vizsgája. Az Apáczai érettségi központban az Apáczai Líceum, a Református és Unitárius Kollégium diákjai vizsgáztak. Itt a 163 diák közül csak ketten buktak meg a román szóbelin. A Báthory Líceumban - ahol a Báthory Líceum és a Római Katolikus Líceum vizsgázott - a 132 diák közül egy bukott el a román szóbelin. Az Elektrotechnikai Szaklíceumban 43 megjelent diák sikerrel vette a román s a magyar szóbeli vizsgát egyaránt. Désen a líceum minden magyar diákja sikeres volt mindkét vizsgán, Tordán is csak egy diák bukott meg románból; magyarból száz százalékos volt a sikerarány. Szamosújvár is remekelt: a román s a magyar szóbeli vizsgán minden diák átment. Bánffyhunyadon csak ketten voltak képtelenek elérni az ötös jegyet románból. A magyar szóbeli eredménye is ismert: mindenkinek sikerült. /Szabó Csaba: Folyik az érettségi Remekeltek diákjaink a román és magyar szóbeli vizsgákon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./1999. július 13.
Õsztől kötelező lesz a kilencedik osztály is, így az általános oktatás időszaka nyolcról kilencre nő, a líceumié pedig négyről háromra csökken. A tervek szerint az első diákok, akikre már érvényes az új oktatási rendszer, az ősszel ötödik osztályba iratkozók lesznek. /Szabó Csaba: Kötelező a kilencedik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./1999. július 14.
A Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ jelenteti meg a Diákabrakot és a Géniuszt. Az előbbiből nyolc szám jelent meg az idén, ha hozzávesszük a Kánikulát, a Tinivár nyári magazinját is, mely lényegében három Diákabrak egy kötetbe sűrítve. Idén indul a Géniusz (alcíme: Ifjúsági ismeretterjesztő szemle), már három szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó megjelent kötetei között van Horváth István: Harmatgyöngy, Nagy Olga: A szabadság hat napja, Kiss-Bitay Éva: Sárkányok alkonya, Zsakó Magdolna: A Maghreb gyöngye, Horváth Arany: Az elrabolt méltóság, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (III. kötet), G. Katona József: Fecskék havazásban, Rónaky Edit: Kész röhej és Ambrus Lajos: A kolontos legény. Újra megjelent egyik legsikeresebb kiadványuk, a Maturandusok (V. szám). Tervezik a hetedik Diákévkönyv kiadását, egy angol-magyar diákszótár megszerkesztését, és ezenkívül hét-nyolc kötet megjelentetését (Csősz Irma: Disznajói Rhédeyek és Fráterek nyomában, Pávai György: Energiahordozók, Vallasek Júlia: Angol mesék, Tolna Éva: Közös játék, közös öröm, Szabó Csaba: A tátorján szél, Kozma Dezső: Eleven örökség, Zsakó Magdolna: Karthágótól Asszuánig). - Anyagi szempontból hullámvölgyben vannak. /Erdei Róbert: Tinivár Kiadó - Megvalósítások és tervek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./1999. augusztus 19.
Aug. 19-én nyitotta meg hivatalosan Orbán Viktor miniszterelnök a Határon Túli Magyarok Hivatalának új székházát. A Gellért-hegy oldalán levő épületet szépséghibája, hogy a Budapesten járatlan határon túli magyar számára nehézkes a megközelítése. Az átadási ünnepséget a hivatal elnöke, Szabó Tibor nyitotta meg, kihangsúlyozva, hogy a határon túliak is tekintsék magukat a ház gazdáinak, mely közös ügyeinket hivatott szolgálni. A rendezvényre 78 határon túli magyar személyiség - politikai és egyházi vezető - kapott meghívást: A Külügyminisztérium nevében Németh Zsolt államtitkár szólt az egybegyűltekhez, emlékeztetve arra, hogy ez alkalommal a Határon Túli Magyarok Hivatala fennállásának 10 éves évfordulóját is ünnepeljük. A Határon Túli Magyarok Hivatala a következő szervezeti egységekből tevődik össze: Elemző Főosztály - vezetője dr. Gyurcsik Iván, Dokumentációs, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály - vezetője dr. Bátai Tibor, öt területi főosztályból: Román Referatúra - vezetője Bálint-Pataki József, főosztályvezető helyettes Sagyebó László, főtanácsos Takács Ferenc; Szlovák Referatúra - vezetője Czimbalmosné Molnár Éva; Horvát, Szlovén, Jugoszláv Referatúra - vezetője Pirityiné Szabó Judit; Nyugati Magyarság - vezetője dr. Pusztaszeri László; Ukrán Referatúra - vezetője Tóth István, továbbá Koordinációs és Jogi Főosztály - vezetője dr. Szabó Csaba, Igazgatási Osztály - vezetője Horváth Sándorné, Gazdasági Főosztály - vezetője Katrinecz Lászlóné és a Mo-2000 Konferencia Titkársága - Keszthelyi Gyula vezetésével. Orbán Viktor miniszterelnök a nemrég elhunyt Wass Albert szavait idézve adta át a Határon Túli Magyarok Hivatala új székházát: "Jönnek majd újra boldog építők, és kiássák, ami odalent volt, s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt, templomot". Ünnepi beszédében a magyar kormányfő hangsúlyozta, a kormány változatlanul vallja, hogy "Magyarország polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet". /(Guther M. Ilona): Tíz év után önálló székházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./1999. augusztus 24.
Az oktatási reform sokrétű: a szeptember elsejére előrehozott tanévkezdés, a kilencedik osztály kötelezővé tétele, a tanítóképzőt felváltó egyetemi szintű tanítóképzés. A legnagyobb gondot az iskolák finanszírozásának új rendje, az ún. hármas forrás jelenti. A minisztériumi finanszírozást (1) kiegészítő helyi költségvetésből származó iskolafenntartó támogatás (2) és a szülői megajánlások (3) hármasa ugyanis az iskolák hagyományos függetlenségének bizonyos fokú feladását is feltételezi. A helyi tanács nyilvánvalóan nem fogja "ingyen" támogatni az iskolát: több-kevesebb beleszólási jogot követel majd a tanintézménytől. /Szabó Csaba: A közoktatás beteglapja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./1999. szeptember 2.
Románia mintegy 34 000 lutheránusa negyvenkét templomban dicséri Istent. A kolozsvári lutheránus templom külsejének felújítása nehezen megy. A polgármesteri hivatal ragaszkodott ahhoz, hogy sárgára fessék a templomot. Kiss Béla lelkész, a lutheránus egyház püspök-helyettese elmondta, hogy a templomot hagyományosan zöldre festették, másrészt nem lehet a templomot a könnyen piszkolódó világos színre festeni. Elküldeni a kérelmet a bukaresti központba. Ion Caramitru miniszter jóvá hagyó aláírásával vissza is jött az aktacsomó, a templom zöldre festését engedélyezte tehát az Országos Műemlékvédő Bizottság. A városháza azonban nem engedett: sárgára kell festeni, állt a felszólításukban. - Az evangélikus egyház visszaköveteli Kolozsváron például a Szőlő utcai villát. Ez tíz szobából álló épület, amelyet egy Németországba kitelepedett hölgy hagyott végrendelet útján az egyházra. 1989 után az egyházközség azonnal át akarta venni ezt az épületet, de a városháza elutasította a kérést, államosított házról van szó. Az evangélikus egyház ígéretet kapott, hogy visszakap a Barcaságban egy kultúrotthont, valamint Nagyváradon egy óvodának otthont adó ingatlant. Persze, az ígéretek papíron maradtak.- Kolozsváron 1200-ról mintegy 600-ra csökkent az evangélikusok lélekszáma. - Erdélyben Brassóban van a legnagyobb lutheránus gyülekezet, az utóbbi években rendkívüli fejlődésnek indult a sepsiszentgyörgyi gyülekezet; ahol - külföldi segítséggel - templomot is sikerült építeniük. Csíkszeredában is megnőtt a lutheránusok száma: nemrégiben létrehoztak egy kis fiók-egyházközséget. Apácán és a mai Szecselevárosban is igen erős gyülekezetek vannak. - A Házsongárd szomszédságában van a lutheránus temető, a sírkert gondozását, adminisztrálását is az egyház végzi. A temető zárt: az egyház nem ad el sírhelyeket. A helybérlőknek viszont nem lehet megtiltani, hogy ne temessék ide más nemzetiségű hozzátartozóikat. Ennek következtében történik meg az, hogy egyre több a nem magyar felirat a sírköveken. /Szabó Csaba: A lutheránus egyház ezredvégi gondjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./1999. szeptember 7.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete fennállásának legnagyobb sikerét könyvelhette el a napokban, amikor a tanfelügyelőség alkalmazottaival karöltve sikerült elérnie: Kolozsváron újra beindult a magyar tannyelvű iskolai szakoktatás. Tavaly ősszel még nem sikerült a kolozsvári magyar szakiskolai hálózat kialakítása. /Szabó Csaba: A pedagógusszövetség győzelme. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./1999. szeptember 7.
Kolozsvár mindkét magyar tannyelvű szakiskolai osztályában megkezdődött szept. 6-án a rendszeres oktatás. A Könnyűipari Iskolaközpontban, a ruhakonfekció szakos osztályban már az egyházi jellegű tantárgyak oktatási gondjait oldják meg; az iskola aligazgatónője, Simion Margit székelyföldi hasonló jellegű iskolákkal is keresi már a kapcsolatot tapasztalatcsere céljából. - Nagy F. István, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta, hogy legalább kétszer ennyi magyar tagozatos szakiskolai diák kellene hogy legyen Kolozsváron, mint amennyi most van. /Szabó Csaba: Megkezdődött az oktatás a magyar szakiskolai osztályokban. Az RMDSZ elégedetlen Kolozsvárral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./