udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
340
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-340
Névmutató:
Szabó Vilmos
2002. július 6.
Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) júl. 17-21. között a Maros megyei Nyárádszentmártonban lévő Lovasfogadóban szervezi meg első Nyári Akadémiáját. A román kormány részéről a meghívottak között szerepel Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Georgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Vasile Dancu információs miniszter, Vasile Puscas, Románia EU tárgyalási bizottságának vezetője, a szociáldemokratákat pedig Cosmin Gusa főtitkár képviseli. A magyarországi meghívottai között szerepel Magyar Bálint oktatási miniszter, Jánosi György ifjúsági és sportminiszter, Szabó Vilmos politikai államtitkár stb. Az RMDSZ országos vezetősége mellett meghívást kapott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója, jelen lesznek még hazai és határon túli ifjúsági szervezetek vezetői. Nem Tusványos ellenpontja mindez? /(anikó): A Tusványos ellenpontja? A MIÉRT Nyárádszentmártonban rendezi meg az I. Nyári Akadémiát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./2002. július 13.
Az aggodalmak nem voltak alaptalanok, kezd nyilvánvalóvá válni: a kormányfő kijelentése, amelyik szerint az előző kormány "túlszeretett" bennünket, a kedvezménytörvény felülvizsgálása, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma megbízatásának idő előtti megvonása arra utal, hogy ez a kormány, akár Horné, híven kitart a kádári kolonc mellett: úgy szeret bennünket, mint az ablakos a hátraesést, írta Asztalos Lajos. Az Illyés Közalapítvány esetében például a jól bevált kommunista módszert alkalmazzák: Szabó Vilmos politikai államtitkár makacsul ismételgeti, hogy az alapítvány kuratóriumában megingott a bizalom, mert, úgymond, a folyó évi pályázatok támogatására fordítandó összeg nyolcvan százalékát elköltötték, miközben Veress László, a kuratórium igazgatója határozottan állítja, hogy nem igaz, mert eddig csak ötven egynéhány százalékot fizettek ki. A Medgyessy Péterrel, másképp a D 209-essel - ahogyan most "becézik", Péterkémmel, azaz Péter-kémmel - kapcsolatos botrány fölött nem lehet semlegesként átsiklani, azzal áltatva magunkat, hogy semmi közünk hozzá. - Előzőleg Orbán Viktort kinevezték országgyűlést felszámoló diktátornak, cigánynak, talált gyermeknek, szélsőségesnek, fasisztabarátnak stb. Beleakadtak abba, hogy az apja dolomitbányája szállítja a követ ide meg oda, hogy Bostonba ment a kitüntetést átvenni, s hogy milyen sokba került a repülőút. Tehát alkalmatlan a kormány vezetésére. Bezzeg Horn Gyula annál "alkalmasabb" volt. Már csak azért is, mert mint pufajkás, úgynevezett munkásőr, azaz karhatalmista részt vett az 56-os forradalom vérbefojtásában, szemtanúk szerint például az 1956. decemberi Kossuth téri mészárlásban, szódásüveggel verte szét egy később Svédországba meg egy Svájcba menekült ötvenhatos állkapcsát. Mindezt persze hiába hozták a nyilvánosságra, mert ő egy na és?-sel intézte el a dolgot, miközben a múltjára vonatkozó iratok szőrén-szálán eltűntek. A Magyar Nemzetben közölt titkos irat nyomán kiderült, hogy Medgyessy a D 209-es ügynök. Először tagadta, hogy igaz lenne. A titkosszolgálatokat felügyelő MSZP-s elvtárs kijelentette, hogy ez hamisítvány. Másnap reggel fordult a kocka: Medgyessy beismerte, hogy évekig kémelhárító volt. Azzal hozakodott elő, hogy magyar érdekekért tette, azért, hogy Magyarország a Szovjetunió akarata ellenére beléphessen a Nemzetközi Valutaalapba. Valójában akkor Magyarország semmit sem tehetett anélkül, hogy arról a szovjet kémelhárítás, a szovjet titkosszolgálat ne tudott volna. Ezt egy volt III/2-es tiszt is megerősítette. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke következetesen Medgyessy lemondását követelte, jött a bosszú: "egyesek" sürgősen kiderítették, hogy baj van a családjában, és közzétették apja múltbeli tevékenységét. Amikor felindultságában Pokorni lemondott, Medgyessy ártatlan képpel kijelentette, hogy a múltat le kell zárni, ne forduljon elő több családi tragédia, s a jövővel kell foglalkozni. Vagyis aki a múltban bármi - önkéntes titkos ügynök, ávós tiszt, verőlegény, besúgó, pufajkás meg egyéb válogatott legény - volt, felejtsük el minden disznóságát. A D 209 számára az lenne a legtisztességesebb lépés, ha lemondana. /Asztalos Lajos: Péterkémék és az erkölcs. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ 2002. július 15.
Sajtóhírek szerint Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem lesz jelen a júl. 17-én Budapesten sorra kerülő Magyar Állandó Értekezlet-ülésen, amelyen a szövetséget várhatóan a Markó Béla által vezetett ötfős delegáció képviseli. Szabó Vilmos, a magyar miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyeket felügyelő politikai államtitkára közölte, hogy Budapest az RMDSZ-nek küldött meghívót, nem személyeknek, s az érintett pártokra bízta, hogy kit delegálnak a MÁÉRT-re. Mint mondta, az RMDSZ egyelőre nem tájékoztatta Budapestet a delegáció összetételéről. Tőkés mellőzése nem jelent meglepetést, arra talán már abból is következtetni lehetett, hogy az egy héttel ezelőtti nagyváradi látogatása során Medgyessy Péter magyar kormányfő a püspökkel nem találkozott. Nem csupán Erdélyben vannak gondok a MÁÉRT-ülésre történő meghívásokkal kapcsolatban. A parlamenti képviselettel rendelkező Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) például arra gyanakszik, hogy a MÁÉRT-re egy olyan horvátországi magyar párt is meghívót kapott, amelyet korábban töröltek a pártok listájáról. Az állítólagos meghívást a HMDK ügyvezető elnöke, Jakab Sándor összefüggésbe hozta Szabó Vilmos államtitkár horvátországi látogatásával, amelynek során szerinte a politikus részt vett a Horvátországi Magyar Néppárt tanácskozásán. A Fidesz üdvözölte a MÁÉRT összehívását. Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor a testület felhígulásától tart, mert szerinte nem egyértelmű, milyen alapon hívja meg a magyar kormány a júl. 17-i tanácskozásra a határon túli szervezeteket. Németh fontos célnak mondta, hogy a MÁÉRT résztvevői nyilatkozatban rögzítsék közös álláspontjukat a nemzetpolitika aktuális kérdéseiről, és jelezte: a Fidesz el is készített egy ilyen nyilatkozattervezetet. /Felhígul a Magyar Állandó Értekezlet? Tőkés Lászlót nem hívták meg Budapestre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ 2002. július 15.
A státustörvény alkalmazásának a jogszabály módosításáig történő felfüggesztése nem jöhet szóba - jelentette ki Szabó Vilmos, a magyar miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára Adrian Nastase kormányfő erre vonatkozó júl. 12-i javaslatára reagálva. A román kormányfő a prefektusokkal tartott videokonferenciáján közölte: kívánatos lenne a státustörvény alkalmazásának befagyasztása mindaddig, amíg a jogszabályt a magyar országgyűlés nem módosítja. Szabó nem tagadta, hogy a státustörvény esetében a két fél álláspontja eltérő, de a vitás kérdéseket július végén napirendre tűzi a román-magyar kormányközi kisebbségi vegyes bizottság. /Nem jöhet szóba a státustörvény befagyasztása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ 2002. július 16.
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) júl. 18-i üléséről Szabó Vilmos államtitkár elmondta, az új kormány kibővíti a meghívottak listáját: a határon túli magyarságra bízzák, mely szervezeteket tartanak legitimnek. A Máért napirendjén az új kormánynak a határon túli magyarságot érintő elképzelései, a határon túli pártok, szervezetek álláspontjai, illetve a kedvezménytörvény végrehajtásának tapasztalatai szerepelnek - jelentette be Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. Az államtitkár jelezte: a Máért struktúrájában változást jelent a meghívottak körének kibővítése. "A határon túli magyarság által legitimnek tartott szervezeteket elfogadjuk, és nem kívánjuk Budapestről meghatározni, hogy mely szervezetek legyenek azok" - hangsúlyozta Szabó Vilmos, az újonnan meghívott szervezetek legitimitását firtató újságírói kérdésre válaszolva. Hozzátette: mind az először meghívott horvátországi, mind a kárpátaljai szervezetek reprezentatívak, és erről látogatásai során személyesen is meggyőződött. Szabó Vilmos jelezte: a kedvezménytörvény módosítását külön ülésen vitatná meg a Máért a későbbiekben. - Szabó Vilmos Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával tárgyalt kárpátaljai látogatásának végén júl. 14-én Ungváron. Az ukrán hatóságok nem emeltek kifogást az ellen, hogy a magyar parlament elfogadta a határon túli magyarokról szóló kedvezménytörvényt. A vereckei magyar honfoglalási emlékmű építéséről Kárpátalja kormányzója elmondta: elhárult a főként galíciai részről támasztott akadály Szabó Vilmos találkozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, majd Beregszászon az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának vezetőivel. Az utóbbiakkal folytatott megbeszélésen a politikai államtitkár hangsúlyozta, Budapest nem fog beavatkozni a kárpátaljai magyar szervezetek vitáiba, ám az új magyar kormány szakít elődjének azzal a gyakorlatával, hogy a kapcsolattartásban csak egyetlen kárpátaljai magyar szervezetet preferált. /Legitim Máért-meghívottak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./2002. július 17.
Júl. 17-én ötödik alkalommal ülésezik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Az ülést Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára nyitja meg, majd Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László magyar külügyminiszter tart előadást. A MÁÉRT-en az erdélyi küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője és Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke képviseli. Megerősítették ugyanakkor, hogy Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tagja a küldöttségnek. A MÁÉRT-ra nem névre szóló meghívók érkeztek, hanem a határon túli magyar szervezetekre bízták a döntést, hogy jelöljék ki azt az öt személyt, aki részt vesz az értekezleten. /Ma Budapesten ülésezik a MÁÉRT. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ 2002. július 22.
Nyárádszentmártonban, a MIÉRT nyári akadémián júl. 20-án Vasile Puscas EU-főtárgyaló elmondta: Románia 2000-ig csupán az EU-törvénykezés részleges átvételére volt hajlandó, ami megnehezítette a csatlakozási tárgyalások folyamatát. Kiss Károly, a magyar Külügyminisztérium főtanácsosa előadásában az integráció alappilléreiként a politikai és a gazdasági stabilitást, a tárgyalási fejezetek sikeres előmenetelét említette. Frunda György szenátor szóba hozta Románia alkotmányának kérdését is. Kijelentette: Romániában továbbra sem beszélhetünk "törvénykeretről, hanem csupán törvényködről". Szabó Vilmos politikai államtitkár örvendetesnek nevezte a kedvezménytörvény megszületését, valamint a jószomszédi viszonyokat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: nem tudják elfogadni azt az alkotmánymódosítást, amely nem gondolja újra a kisebbségek jogait szavatoló passzusokat. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a kisebbségben élő magyar közösségek folyamatos támogatását hangsúlyozta. Kijelentette, a jelenlegi kormány elkötelezett a támogatások megtartásának gondolata mellett, csupán különböző megoldási lehetőségek feltérképezésére, valamint hangsúlyeltolódásokra számíthatunk. Az elnök úgy véli, helyesebb, ha az illető közösség dönti el, ki a közösség legitim képviselője. Az elnök a HTMH fontos feladatának tekinti a szórványmagyarságnak nyújtott támogatási koncepció kialakítását. Vasile Dincu tájékoztatási miniszter és Verestóy Attila szenátor kijelentette: kisebbségben is rosszul érezte magát az előző években megszervezett tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. Verestóy Attila elmondta, változtatni kell azon, hogy a többség mondja meg a kisebbségnek, mit mikor és hogyan cselekedjen. A MIÉRT által szervezett első nyári akadémia júl. 21-én ért véget. /Borbély Tamás: Véget ért a MIÉRT nyári akadémia. Az Európai Unió - kihívás a fiatalok számára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ A rendezvényen Vasile Dancu tájékoztatási miniszter elmondta: a nemzeti kisebbségek követelései "spirálisan gyarapodók": minél többet teljesítenek a követelésekből, a kisebbségek annál többet akarnak. Frunda szerint Romániát idén ősszel felkérik a NATO-csatlakozásra, míg becslése szerint az ország 2008-ban lehet az Európai Unió tagja. Szabó Vilmos államtitkára kijelentette: "Végre megérthetjük, hogy a kisebbség iskolái, kultúrája, intézményrendszere semmilyen veszélyt nem jelent a többség számára. Az új magyar kormány felelősséget érez a határon túli magyarok sorsa iránt, és azt minden lehető eszközzel segíteni, támogatni szeretné". Az államtitkár a tisztázandó kérdések közé sorolta, hogy a román kormány bejelentette: meglátása szerint a magyar fél tévesen alkalmazza az egyetértési nyilatkozat egyes előírásait. Markó Béla szövetségi elnök közölte: az RMDSZ nem fogadja el az alkotmánymódosítást, ha abban nem szerepel majd kitétel az anyanyelvnek az igazságszolgáltatásban való használatára vonatkozóan. Az RMDSZ elnöke szerint az alkotmány módosításának utalnia kellene az anyanyelvnek az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban való használatára, illetve a közigazgatás decentralizálására. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról számolt be a Nyári Akadémián, hogy a kormányok változásától függetlenül a HTMH-ban folyamatos volt a munka. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben a pártpolitika ne érvényesüljön a hivatal munkájában, valamint hogy az ifjúság fontosabb szerephez jusson tevékenységünkben" - összegzett az elnök. Újhelyi István magyarországi országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal Ifjúsági Szövetség elnöke előadásában elmondta, a magyarországi fiatal baloldalnak esélye van arra, hogy a következő négy évben ne csak a tanulási folyamatban vehessen részt, hanem a közéletben is megmutassa arcát. Kovács Péter, a Miért elnöke sikeresnek nevezte a találkozót. Kovács közölte, két okból nem vesz részt a ma kezdődő Bálványosi Szabadegyetemen: a Miért-elnöksége ebben az időszakban magyarországi úton vesz részt, másrészt a szervezet ideológiailag egyoldalúnak tartja a Tusványosnak nevezett rendezvényt. Kovács elmondta, Nyárádszentmártonban felkérték Ocsovay Tamást, a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkárát, közvetítsen a Miért és a Magyar Ifjúsági Tanács közötti konfliktus feloldása érdekében. /Bakó Zoltán: A kisebbségi létről ifjúsági szemmel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./2002. július 25.
Bizonytalan, hogy részt vesz-e a XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem hátralévő programján Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az eddigi vitákban a Szociáldemokrata Párt egyetlen meghívott politikusa sem vett részt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki a program szerint két vita szereplője is lett volna, nem lesz jelen Tusnádfürdőn, mivel álltása szerint a szervezők előzetesen nem egyeztettek vele részvételéről. Az eltérő nézetet valló politikusok, közéleti személyiségek, újságírók párbeszéde eddig elmaradt. A szabad és felelős sajtó kérdésében rendezett vitában a magyarországi sajtóhelyzetről a Fidesz, a Heti Válasz és a Magyar Nemzet képviselője beszélt. Elmaradt Stumpf István és Kéri László politológusok tervezett vitája, és nem került sor a helyzet tisztázására alkalmas párbeszédre a megosztott romániai magyar ifjúsági szervezetek között sem. Partner nélkül maradt Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke, volt ifjúsági és sportminiszter is, mivel nem jött el a szabadegyetemre Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt vezető ifjú politikusa, aki a korábbi román kormányban vezette az ifjúsági és sportminisztériumot. /Akik nem lesznek jelen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./ 2002. július 30.
Júl. 30-án ül össze Bukarestben a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága. Az ülésen román részről Cristian Diaconescu külügyi államtitkár, magyar részről Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vesz részt. A tanácskozás fő témája a magyar kedvezménytörvény és a törvény végrehajtásával kapcsolatban tavaly decemberben kötött magyar-román egyetértési nyilatkozat lesz. /Ülésezik a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./ 2002. július 30.
A Nyárádszentmártonban tartott MIÉRT-táborban az RMDSZ elnöki hivatalából származó tájékoztatás szerint "az európai integráció és a kisebbségpolitika kérdéseiről tartottak vitafórumot vezető magyar és román politikusok". A híradások semmiféle vitáról nem szóltak, ugyanis a táborban teljes volt a baloldali összhang mind román-magyar, mind magyar-magyar, mind generációs viszonylatban, állapította meg az Erdélyi Napló. A felszólaló Markó Béla RMDSZ-elnök szerint egyes eszközök programadó jelentőségűekké válhatnak. Példaként említette, hogy a kormányon lévő SZDP és az RMDSZ parlamenti együttműködése modellként szolgálhat arra, miként lehet a többségi demokráciát "megállapodásos demokráciává" változtatni. Markó hangsúlyozta Nyárádszentmártonban, hogy a romániai magyarság olyan önálló közösséget kíván formálni magából, amely részese a román társadalomnak, ugyanakkor szervesen kapcsolódik a magyar nemzethez. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke egyaránt arra helyezték a MIÉRT-táborban a hangsúlyt, hogy alapvetően a folyamatosság elve érvényesült az elmúlt 12 évben a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyar politikában. Szabó az előző négy évhez képest elsősorban a szomszédságpolitikában tart szükségesnek változásokat. Itt kell helyreállítani a megbillent egyensúlyt. Ebből a körmönfont megfogalmazásból kihámozható, hogy az egyensúlyt a polgári kormány billentette fel - nyilván Magyarország kárára - a kedvezménytörvény megalkotásával, amely viszont a szocialista kormány szerint is fontos eredmény volt. Tehát az egyensúly helyrehozása az illető törvény visszavonásával lenne elérhető, akármennyire is fontos eredménynek mondják. Magyarország javát egy olyan egyensúly szolgálná a szomszédságpolitika terén - Szabó szavaiból következtetve -, amely nem adna okot a szomszédos államok berzenkedésére, ám mivel a szomszédok a területükön élő magyarok iránti budapesti érdeklődést és gondoskodást veszik leginkább rossznéven, ergo ezt kell visszafejleszteni, megszüntetni, csökkenteni. /D. L.: Egy- és kétértelműségek Nyárádszentmárton kapcsán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 30./2002. július 31.
A román-magyar kisebbségi vegyes bizottság júl. 30-i bukaresti ülésén megegyezés született arról, hogy augusztus végén szakértői tanácskozás lesz, majd az ősz folyamán tartják meg a kisebbségi vegyes bizottság teljes ülését. Szabó Vilmos államtitkár megerősítette román kollégájának: a magyar félnek szándékában áll a törvény megváltoztatása. Ebben a magyar kormányt támogatja a Magyar Állandó Értekezlet, illetve a kérdésről konzultációkat folytat minden érintett ország kormányával. A találkozón részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mind a két fél egyetértett abban, hogy amíg nem találják a közös megoldást, addig az egyetértési nyilatkozat érvényben van. Szabó Vilmos átadta Cristian Diaconescu külügyi államtitkárnak azt a levelet, amelyet Medgyessy Péter küldött Adrian Nastasénak. A magyar kormányfő ebben a levélben választ adott a kolozsvári találkozón felvetett román javaslatokra, és arról tájékoztatta a román miniszterelnököt, hogy készülnek a magyar javaslatok a román-magyar partneri együttműködés kialakításáról Kolozsváron átadott román emlékeztetőre. A magyar fél átadott az együttműködés egyéb kérdéseire vonatkozó válaszjegyzékeket is. Ezek egyebek között a Gozsdu-alapítvány kérdéséről, illetve a munkavállalással kapcsolatos dolgok kezeléséről szólnak. A román külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé arról, hogy a találkozón a román fél "a Velencei Bizottság és a Jürgens-jelentés értékelése alapján megfogalmazott európai normáknak megfelelően, a román-magyar kétoldalú párbeszéd keretébe ágyazottan" közelítette meg a kedvezménytörvény módosításának kérdéseit. /Magyarország módosítaná a státustörvényt. Érvényben van a Nastase-Orbán egyetértési nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ Konkrét eredmények nélkül zárult a román-magyar vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának elnökei közötti találkozó. A román fél képviselője, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár nem nyilatkozott a sajtónak. A találkozó után Szabó Vilmos magyar társelnök, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, hogy a megbeszélés kötetlen napirenddel zajlott. "Egészen pontosan abban állapodtunk meg, hogy augusztus végén a kisebbségi vegyes bizottság ülését előkészítő szakértői találkozóra kerül sor" - fogalmazott az államtitkár. Szabó Vilmos nagyon jó hangulatú, őszinte és eredményes megbeszélésnek nevezte a találkozót. "Nem volt szándékunkban, hogy konkrét kérdésekben most dűlőre jussunk" - mondta Szabó Vilmos. /Szőcs Levente: Tartalmatlan román-magyar találkozó. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./2002. július 31.
A magyar-román kisebbségi vegyes bizottság tegnapi ülésének kapcsán, ahol a feleknek egyszerűen nem volt közlendőjük. A tartalom és a koncepció hiányát Cristian Diaconescu és Szabó Vilmos társelnökök olyan formulákkal igyekeztek leplezni, miszerint a felek között csupán "politikai egyeztetés", illetve "szakértői konzultáció" folyt. Joggal lehet azt mondani, hogy a magyarországi kormányváltás visszalépést jelentett a határon túli magyarság támogatásának ügyében, írta Salamon Márton László. A mostani ülés után a román külügyminisztérium és Cristian Diaconescu államtitkár nem nyilatkozott, és a betervezett sajtótájékoztató is elmaradt, zárónyilatkozat elfogadásáról nem is beszélve. /Salamon Márton László: Diétás diplomácia. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./2002. augusztus 9.
A magyar kormány szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriumának tagjai "veszélyeztetik a közalapítvány célját", azaz a határon túli magyarság támogatását, ezért júl. 18-án bíróságon kezdeményezte a kuratórium felmentését. A kuratórium tagjai az elmúlt napokban kaptak értesítést a lépésről. A levélben Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekben illetékes politikai államtitkára megköszönte a kurátorok munkáját, és tapasztalataik átadására bíztatta őket. A IKA kuratóriuma visszautasította a felmentési kereset indokait, és azt várja a kormánytól, hogy pontosan jelölje meg a veszélyeztetés mibenlétét. A kuratórium képviselői azt kérik a kormányzattól, hogy a jogszabályoknak megfelelően kitölthessék mandátumukat, mely október elsején jár le. Veress László, az IKA igazgatója szerint a kuratórium tagjai a rendelkezésükre álló valamennyi jogi eszközzel megvédik szakmai és emberi tisztességüket. /Lukács Csaba: Veszélyeztetik a támogatást? = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./2002. augusztus 13.
Minden olyan támogatást, amelyet a határon túli magyarság eddig kapott, továbbra is megkap, és az anyaország anyagi lehetőségeihez képest növelni is kívánja ezeket - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekkel foglalkozó politikai államtitkára aug. 12-én Debrecenben, az Ady Endre Akadémia megnyitóján. - A magyar nemzeti kisebbségnek békés eszközökkel akarjuk érvényesíteni a jogait, érdekeit - jelezte az államtitkár. Hozzátette: a belpolitikai csatározásokból ki kívánják vonni a határon túli magyarok ügyét. Idén az Ady Akadémiának csaknem 260 hallgatója van, akik Horvátországból, Jugoszláviából, Romániából, Szlovákiából és Ukrajnából érkeztek a továbbképzésre. /Megnyílt az Ady akadémia Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ Szabó Vilmos a közelgő európai uniós csatlakozással összefüggésben kifejtette: a határon túli magyarsággal kiépített kapcsolatokat úgy kell bevinnie Magyarországnak az unióba, hogy azt ott értékként kezeljék. Orosz István, az Ady Endre Akadémia elnöke emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 12 évben több mint két és félezer résztvevője volt a határon túli értelmiségiek számára fórumot teremtő rendezvénynek. /Szabó Vilmos: növekedhet a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./2002. augusztus 19.
Az új magyar kormány eltökélt szándéka a kedvezménytörvény érvényben tartása, végrehajtásának biztosítása - jelentette ki Szabó Vilmos, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal (MEH) határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkára a Székelyszentistvánon szervezett emlékünnepségen. Az Orbán-Nastase-féle egyetértési nyilatkozatról szólva rámutatott, hogy a magyar fél mindaddig érvényben lévőnek tekinti az okmányt, amíg nem születik megoldás a nyitott kérdésekre. A Medgyessy-kormánynak szándékában áll még az idén módosítani a kedvezménytörvényt, méghozzá oly módon, hogy a velencei bizottság ajánlásainak eleget téve zárja le a nyitott kérdéseket. /Még az idén módosítanák a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2002. augusztus 19.
Erdély egyetlen iskolája viseli az államalapító magyar királynak, Szent Istvánnak a nevét. Székelyszentistván Csokfalvával és Atosfalvával képezi Hármasfalut. Az iskolaavatás nem felhőtlen körülmények között történt. Aug. 16-án Muszka József igazgató köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Kelemen Atillát, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust és dr. Kötő Józsefet, az EMKE országos elnökét. Dr. Kelemen Atilla kiemelte: vannak gáncsoskodók, akik gondoskodnak róla, hogy ez az iskolaavató "magyar ügy" legyen. A prefektusi hivatal "nem hagyta jóvá" a névadást. - Kívánom, hogy még legalább ezer évig legyen magyar diákja ennek az iskolának! - zárta beszédét a szónok. Borbély László erélyesen visszautasította Victor Ciorbea volt parasztpárti miniszterelnök kijelentését, amely szerint az RMDSZ idejétmúlt képződmény volna, jobb, ha betagolódik a román pártokba stb. Az a tény, hogy 500 településen van magyar helységnévtábla is, hogy 5.500 magyar érettségiző volt az idén, hogy 4.700 hely van a magán- és állami egyetemeken a magyarul tanuló hallgatók részére, azt bizonyítja, hogy az RMDSZ egyáltalán nem "idejét múlta képződmény". Dr. Kötő József a Felső-Küküllő menti művészek tárlatának kapcsán jelentette ki: ezek a képzőművészek erdélyi lélekkel és európai szemmel élnek és alkotnak. Az iskola tanulói ünnepi műsort mutattak be, ennek alapját a nagy király Intelmei képezték Imre fiához. Aug. 17-én lovas legények és a helybeliek népes gyülekezete fogadta Csokfalva "határában" az érkező egyházi és világi vezetőket, személyiségeket, dr. Jakubinyi Györgyöt, Erdély római katolikus érsekét, Török Elek unitárius lelkészt, Ötvös József református lelkészt, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Károly szenátort, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust, Szabó Vilmost, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, az erdélyi és az anyaországi művelődési élet több ismert személyiségét. A Szent Imre tér és a Szent Imre park közepén áll Simorka Sándor alkotása, az 1031-ben meghalt Imre herceg egész alakos sárgaréz szobra. A szobrot Markó Béla a falu legidősebb lakosával, Szoboszlai Alberttel együtt leplezte le. Az ökumenikus istentiszteleten ünnepi szentbeszédet mondott dr. Jakubinyi György érsek, Török Elek unitárius esperes, Ötvös József marosvásárhelyi lelkész, püspök-helyettes, Kiss Dénes helybeli lelkész. Markó Béla szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte: István király nemcsak egyházi, hanem világi értelemben is szent. Szent az, amit érettünk tett, hiszen ha országépítő munkája nem sikerül, mi sem volnánk. Tőle kapta a magyar nemzet ezer évét. A Szent István-i munka soha nem fejeződik be. Szabó Vilmos államtitkár tolmácsolta a m kormány elismerését a hármasfalusi közösség kilenc éve folyó következetes munkájáért, amellyel Szent István emlékezetét, kultuszát ápolják. A továbbiakban a magyar koronáról beszélt, amely több más mellett annak is a jelképe, hogy sosem mondunk le a korszerű jövőről. Aranyabroncsával láthatatlanul is összefog bennünket. Istentisztelet után a templomkertben, az 1998-ban felállított Szent István szobránál a hármasfalusiak nevében Somai József beszélt. A Sántha Csaba alkotta szobor talapzatához az emlékezés és tiszteletadás koszorúit helyezték el. /Bölöni Domokos: "Eljött immár Szent Istvánnak tisztelendő ünnepe". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./2002. augusztus 20.
Az új magyar kormány eltökélt szándéka a kedvezménytörvény érvényben tartása, végrehajtásának biztosítása - jelentette ki Szabó Vilmos politikai államtitkár. Szabó Vilmos a megoldásra váró nyitott kérdések között említette a magyarországi munkavállalás ügyét. Az államtitkár fontosnak nevezte a magyar nemzeti ünnepek megünneplését a határon túli magyarság körében, és hangoztatta: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy bátorítsa, jelenlétével erősítse ezeket az ünnepi eseményeket. - Az anyaország kormánya számára fontos, hogy ehhez támogatást adjon az itt élő magyar közösségnek, és érzékeltesse, hogy együtt gondolkodik vele és támogatja törekvéseit - mondta a MEH politikai államtitkára. /Szabó Vilmos a román-magyar kapcsolatokról. Megoldásra vár a munkavállalás ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./2002. augusztus 20.
A magyarországi kormányváltás óta első ízben hivatalos megbeszélést folytatott Budapesten a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetése a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő államtitkárral, Szabó Vilmossal. Az esemény után Tonk Sándor kifejtette: Szabó Vilmos hangsúlyozta: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye, az egyetem léte nem képezheti vita tárgyát, támogatása a jelen kormánynak is feladata. Az egyetem továbbra is számíthat a magyar költségvetésben eddig megítélt évi kétmilliárd forint támogatásra. - Ez az összeg két-három évig még biztosítja működésüket - szögezte le a rektor. Tonk kifejtette: a Sapientia Egyetem "egy olyan közösségi ügy, amelyet nem sajátíthat ki senki magának." - Habár az EMTE alapítványát 2000-ben az erdélyi történeti egyházak nyolc képviselője hívta életre, a Sapientia Egyetem építésében az egész erdélyi, sőt, az Erdélyen túli magyar társadalomnak is részt kell vennie - hangoztatta a rektor. A tárgyalások során felvetődött az egyes karok és szakok iránti idei gyér érdeklődés is. Tonk Sándor az okokat némely szakok indulásának késedelmes engedélyezésében, illetve a felvételi vizsgák "visszatartó hatásában" jelölte meg a rektor. /Pintér Attila, Budapest: Budapesten tárgyalt az EMTE vezetése. A Sapientia egyetem léte nem vita tárgya. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./2002. augusztus 21.
Augusztus 20. alkalmából Szent István emlékét idéző világi és egyházi ünnepi rendezvények zajlottak Erdély-szerte. Hármasfalu község Székelyszentistván nevű településén került sor a legfőbb erdélyi Szent István-ünnepségre. Részt vett Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektus és az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében Szent István király nevét vette fel a helybeli iskola, és a községhez tartozó Csokfalván felavatták Simorka Sándor Szent Imre-szobrát. Szabó Vilmos beszédében fontosnak nevezte a magyar nemzeti ünnepek megtartását a határon túli magyarság körében. Rámutatott: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy bátorítsa, jelenlétével erősítse ezeket az ünnepi eseményeket. Az anyaország kormánya számára fontos, hogy ehhez támogatást adjon s érzékeltesse, hogy ebben a törekvésben együtt gondolkodik a határon túli magyar közösségekkel és támogatja azokat - hangsúlyozta. Markó Béla kifejtette: "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldön". - Csíkszentkirályon tartott ünnepségek keretében felavatták a faluból származó Andrássy-család egyik neves képviselőjének, Andrássy Gyulának a szobrát. Szoboravatás volt a Marosvásárhely környéki Sárpatak nevű faluban is. A település főterén felavatták Miholcsa József szobrász kőbe faragott Szent István-szobrát. A Temes megyei Buziásfürdőn a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány és a helyi RMDSZ által rendezett ünnepség keretében szobrot állítottak a bánsági származású Trefort Ágostonnak. Háromszéken a Kézdiszentlélek melletti Perkőn zajlott a vidék legjelentősebb Szent István-napi rendezvénye. Erdély történelmi egyházainak templomaiban mindenütt ünnepi istentiszteletek és felekezeti rendezvények keretében idézték az államalapító Szent István király emlékét. /Szent István-napi rendezvények Erdélyben. "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldünkön". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2002. szeptember 7.
A Zsoboki Művésztáborban készült alkotások színe-java látható Kolozsváron, a Korunk Galériában. A tárlatot rendező Kántor Lajos elmondta: élvezetet jelentett számára olyan jeles művészek alkotásai közül válogatni, mint Balázs Imre, Kádár F. Tibor, Szabó Vilmos, Veress Pál, Soó Zöld Margit, Lészai Bordy Margit, Tompos Opra Ágota, Forró Ágnes, Gonda Zoltán és Simó Enikő. A szervezők egy multifunkcionális, a helyi építészeti stílushoz igazodó alkotóház felépítését tervezik Zsobokon. A telket megvásárolták, a tervrajz is elkészült, most már csak a megfelelő anyagi támogatás szükséges ahhoz, hogy a művésztábor vendégei még kényelmesebb otthonra találjanak. A tábor szervezői visszahódítottak egy szinte elveszett falut. Élővé, pezsgővé varázsolták, bevonták a kulturális vérkeringésbe. S ebben a Molnár lelkészházaspárnak is nagyon jelentős szerepe van. /(-th): Zsobok - művészi átlényegítésben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./