udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
161
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-161
Névmutató:
Szekernyés Irén
2003. február 6.
Temesváron két irodalmi rendezvény volt a Bartók Béla Elméleti Líceumban. A verskedvelő hetedikesek és nyolcadikosok tetszés szerint választott Ady-költeményeket adtak elő. Az első díjat Kós Tímea érdemelte ki. A Gerhardinum Római Katolikus Líceum diákjai és a bartókosok versmondással bizonyították: többet tudnak Adyról, mint amennyit a kötelező tananyag elvár tőlük. A vetélkedőn valamennyi csapat jól szerepelt. /Szekernyés Irén: Adytól, Adyról - versmondás és vetélkedő a Bartók Béla Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./2003. március 25.
Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában a zeneszerző születésnapi megemlékezéseit második éve szervezi a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság. A Szegedi Konzervatórium és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Kara legtehetségesebb diákjait vonultatja fel a születésnapi rendezvényen. Márc. 23-án, a nyitórendezvényen a zeneszerző köztéri szobrának megkoszorúzása alkalmával mondott beszédet Oncu Iosif, Nagyszentmiklós polgármestere, kifejtette, hogy idén a rendezvényt a regionális együttműködés és a népek közötti barátság jegyében szervezték. Meghívták testvértelepüléseik: Burgkirchen (Németország), Kazincbarcika, Kiszombor és Makó (Magyarország) önkormányzatának képviselőit. A DKMT Eurorégió művelődési rendezvényei közé sorolta az évente megszervezésre kerülő nagyszentmiklósi Bartók Napot. A Csongrád Megyei Önkormányzat nevében Herbert Bertalan főjegyző köszöntötte az egybegyűlteket, a Temes Megyei Tanács részéről jelen volt a Művelődési Bizottság elnöke, Bodó Barna, az RMDSZ-vezetést Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint Halász Ferenc megyei elnök képviselte. A Nákó-kastély dísztermében hangverseny volt. /Szekernyés Irén: Bartók Nap a régió népeinek barátsága jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2003. április 1.
A hét végi három napot Temesvár száz évvel ezelőtti múltjának felidézésével, valamint a hozzá kapcsolható jelen rendezvényeinek szervezésével töltötte a Geml József Társaskör tagsága. A Bartók Béla Líceum nagytermében számos érdeklődő vett részt a várostörténeti szimpóziumon. Marossy Zoltán megyei tanácsos, a társaskör elnöke a civil szervezet alakulásáról, célkitűzéseiről beszélt. Szekernyés János helytörténész a társaskör névadójának, Geml József polgármesternek városépítő tevékenységét mutatta be. Kiss Ferenc tanfelügyelő az óvodai oktatás múltjáról szólt. Ezután a résztvevők a közeli Temesrékáson, Geml József szülőhelyén folytatták a múltidézést. /Szekernyés Irén: Várostörténeti napok a Geml József Társaskör rendezésében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./2003. április 23.
Idén második alkalommal rendezett egyéni tárlatot Jecza Péter temesvári szobrászművész Budapesten. A Rákóczi úti Árkád Galéria (egykori Fényes Adolf-terem) látta vendégül a Heidelbergben, Münchenben és Frankfurtban is megcsodált Jecza-kiállítást. A szobrászművész is részt vett a tárlat megnyitóján, melyen legújabb kisplasztikáiból mutatott be több mint harmincat. /Szekernyés Irén: Jecza Péter egyéni tárlata Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./2003. május 31.
Temesváron minden évben megrendezik a Gerhardinum Napokat - fejtette ki Heinrich József főesperes, a Gerhardinum Római Katolikus Líceum igazgatója. Sportrendezvények, művészi műsor, érdekes vetélkedők, szavalóverseny mozgatják meg a diákságot. Felléptek a táncosok, énekesek és versmondók. Nagy sikert aratott az iskola mindkét moderntánc-együttese. A magyar tagozat versmondóitól a magyar költészet legszebb istenes verseit hallgathatták meg az érdeklődők. /Szekernyés Irén: Iskolanapok a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./2003. július 10.
A Szabadkán megjelenő Bácsország című történelmi, helytörténeti kiadvány 2003-as, első negyedévi száma sok olyan írást tartalmaz, amely Szerbia határain túl is érdeklődésre tarthat számot. A folyóirat főszerkesztője, dr. Vékony László a nagyobb tájegységek és a kisebb települések történelmét feltáró tanulmányokból állította össze a kötetet. A nagyobb földrajzi régió ismeretét szolgálják Lalia Gábor Címeres városaink összeállítása, Hallgató Imre: A feketicsi református templom kétszáz éves története, Uri Ferenc: Julián iskolák Szerémségben és Németh Ferenc nagybecskereki lányiskoláról szóló írása. /Szekernyés Irén: Temes a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./2003. július 16.
Karánsebes központjában a középkori ferences kolostor köveire Európa bármelyik pontján büszkék lennének. A helybéliek azonban igyekeznek "megszabadulni" tőle, eltakarni, elfeledni, nem létezővé tenni. Hatalmas ortodox templomot húznak föléje, hagymakupolásat. Az egykori kis templom szentélyét vasbeton oszlop szúrja át. Hiába minden kérés, hiába minden tiltakozás a katolikus egyház részéről. /Szekernyés Irén: A kő marad, a kő marad. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./2003. augusztus 5.
Temesváron Jecza Péter szobrászművész és felesége, Sorina Jecza-Ianovici saját házukban alakították ki a két évvel ezelőtt életre hívott Triáde Interart Alapítvány és Galéria székhelyét. Ezalatt a galéria jelentős helyet vívott ki magának a város képzőművészeti életében. Programjaiban elfelejtett értékeket hoz az érdeklődés előterébe, neves kortársművészeket mutat be, és fiatal alkotókat támogat. Jó szervezőmunkára és menedzseri adottságokra van szükség, hogy egy-egy szimpózium, kiállítás ,,tető alá kerüljön", s hozzá, illő grafikai kiállításban, katalógus, leporelló, album, a szimpóziumon elhangzó előadásokból pedig könyv készüljön. A Ház menedzsere Sorina asszony, szerkesztésében jelent meg a Jecza Péter életművét bemutató album és CD-ROM is, amelyért fél évvel ezelőtt Multimédia-díjjal tüntettek ki. A két év alatt több mint húsz kiállítást szervezett, és ugyannyi kiadványt jelentetett meg a Triáde Interart Alapítvány. Az évfordulót kiállítással és hangversennyel ünnepelték a Triáde Házban. A kiállító, Csuka Tibor reklámgrafikus 1999-ben fejezte be tanulmányait a temesvári Tibiscus Egyetem Ipari Formatervezés Karán, azóta több hazai és magyarországi cégnél dolgozott reklámgrafikusként. Két éve készíti a Triáde Ház rendezvényeinek meghívóit. A két év megvalósításaihoz tartozik az is, hogy - a Polgármesteri Hivatallal együttműködve - szoborparkot képeztek ki a ház előtti téren. /Szekernyés Irén: Kétéves a Triáde Alapítvány és Galéria. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 5./2003. augusztus 19.
A több mint tízéves Temesvári Máltai Segélyszolgálat, elsőnek az országban a nem kormányzati szervezetek közül, széleskörű szociális gondozói ellátási rendszert alakított ki. Idősotthont, napközit, szociális kantint, orvosi rendelőt és házi gondozást működtet. Dr. Bárányi Ildikó, a Máltai Segélyszolgálat temesvári szervezetének vezetője rámutatott, nagy gondot jelent, hogy a törvények állandóan változnak, nekik pedig elő kell teremteni száz gondozottuk ellátásához a szükséges anyagi alapokat. Húszan laknak az öregotthonukban, harmincan járnak be napközis foglalkozásra, ötven ember házi gondozását vállalták, naponta száz adagot főznek a kantinban, hatvanöt mozgásképtelen, idős embernek szállítják házhoz az ebédet. Az állami támogatás csekély. Idén, például, a házi gondozottakra járó személyenkénti havi 600 ezer lejnek csak a felét kapták meg, az idősotthon gondozottjai esetében pedig csak tíz hónapra számolták a szubvenciót. Mindig újabb és újabb formanyomtatványok, bizonylatok stb. kellettek a folyamodvány-dossziékba és az elszámolásokhoz. A megvitatás alatt álló tervezetben a gondozásba vételnek legalább 15 kritériuma szerepel, többek között az is, hogy öt napig kell vizsgálni a kérelmezés jogosultságát, s újabb öt napot várni a döntésre. Majd tervet készíteni arról, mi is lesz a kérelmezőnek a legjobb. Ha így jártak volna el minden ellátottukkal, fele most már nem élne. Volt, akit az árokpartról szedtek fel, még személyazonossági igazolványa sem volt. Bárányi hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy az önkéntesekkel létrehozott, és jól működő segélyszolgálat élére "kívülről" állítsanak igazgatót. A tervezetben erről is szó van. /Szekernyés Irén: Elbizonytalanodó segélyszervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./2003. augusztus 26.
Hiánypótló könyv látott napvilágot Delesega Gyula: Temesvári kalauz /Szórvány Alapítvány, Temesvár/ című, a város nevezetességeit bemutató, fényképfelvételekkel és térképekkel ellátott munkája. Közel kilencven éve nem jelent meg hasonló jellegű könyv a városról magyar nyelven. A szerző, Delesega Gyula nem történész, nem is tollforgató ember, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára. Megtalálható benne az utak és terek magyar és román elnevezése is. Sajnálatos, hogy a szerző nem nézette át könyvét a városban élő valamelyik történésszel. Bántó elírásoktól, tárgyi tévedésektől óvta volna meg olvasóit. /Szekernyés Irén: Városnéző sétákra hívó kalauz. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./2003. szeptember 9.
Szinte minden magyar vonatkozású rendezvényen részt vesz, sokszor besegít a szervezésbe is a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának végzős hallgatója, Szekeres Bernadett.. Úgy érzi, hogy az etnikumok még mindig hátrányos helyzetben vannak, s ez nincs rendjén. Gyergyóalfaluról költöztek Temesvárra. Sajnálja, hogy eljöttek Székelyföldről, rokonai, barátai mind ott élnek. Képzőművészként otthon van náluk. Gyergyóalfaluban egy kis művészcsoport, a lelke Balázs József, állandó kiállítóterembe gyűjti össze az onnan elszármazottak munkáit. Ő is szívesen küld, ajándékoz szülőfalujának. Jólesik, hogy számon tartanak, visszacsalogatnak. - Amikor új otthont kerestek, édesanyja kikötötte, hogy csak olyan helyre megy, ahol van magyar iskola, és vannak katolikusok. Így telepedtek le a Temesvárhoz tartozó Győrödön. Magyar közösségre találtak, s a gyárvárosi magyar iskola jó szellemi műhely volt. A képzőművészeti középiskolából nem sok jóra emlékezik. Ott értette meg, mit jelent szórványban magyarnak lenni. Az egyetemen is megkeresi a székelyföldi diákokat. Jó kis magyar csoportot alakítottuak, évente a Bánsági Magyar Napokon közös kiállítást szerveznek. Rövidesen diplomás divattervező lesz. Úgy látja, hogy az egyetemen a gyakorlati képzés rendkívül hiányos. A divattervezés mellett a szeret festeni. Nem festményeket készít, hanem tárgyakat fest, azokat rendezi kompozícióba. - Okt. 6-ra készít egy kiállítást Dobolyi Tamás grafikussal. A 13 aradi vértanúval kapcsolatos gondolataikat szeretnék kifejezni. "Úgy érezzük, az aradi tizenhármak áldozatvállalása nem volt hiábavaló, hiszen újabb és újabb nemzedékek öntik formába az eszmét, amelyért a vértanúságot elszenvedték." - vallja Szekeres Bernadett. /Szekernyés Irén: "Akkor jó egy művész, ha megértik üzenetét" Szekeres Bernadett vallomása a kötődésekről és a művészetről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./2003. szeptember 11.
A temesvári magyarság közgyűlésein, összejövetelein egyik leggyakrabban felmerülő téma a belvárosi református templom melletti téren emelt Mária-szobor sorsa. Emlékmű, amely Dózsa György parasztvezér kivégzésére emlékezteti az utókort. A Mária-szobrot carrarai márványból Kiss György szobrászművész faragta. Előbb az eredeti feliratot, néhány évtizeddel ezelőtt az arcot is megrongálták. Újabban táblákat szereltek az oszlopokra, a kerítést rikító kékre festették, perselyt szereltek rá, és gyertyákat égetnek a márványszobor lábánál. A műemléknek kijáró védelmet hiába kéri a lakosság egy része a Városházától. A Temesvári Magyar Nőszövetség aláírásgyűjtéssel annyit elért, hogy az adakozásra felszólító táblákat lejjebb szerelték, a szoborról a kerítésre, de többet nem sikerült elérni. A szoborra felmászó gyermekeket nem fékezik meg. /Szekernyés Irén: Ismeretlen kezek "szépítik" a Mária-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./2003. szeptember 23.
Temesváron hangversenyezett a harmincöt éves Csíky Boldizsár zongoraművész, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia tanára. A harmincöt éves zongorista tehetsége vitathatatlan, nemzetközi karrierje emelkedőben van. Csíky Boldizsár elmondta, hogy édesapja (Csíky Boldizsár) zeneszerző, otthon volt a hangszer, s hétéves korában, amikor látták hogy jó hallása van, leültették a zongorához. Marosvásárhelyi művészeti középiskola és a kolozsvári konzervatórium elvégzése után Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémián Jandó Jenő tanítványa volt, majd franciaországi mesterkurzusok következtek. Most éppen Marosvásárhelyen tart nemzetközi kurzust. Októberben fellép Bécsben, Drezdában, Kielben, Hamburgban és Münchenben. Azután hazarepül, majd Olaszországba megy lemezfelvételre. Rengeteg munkája van, s közben vigyáznia kell arra is, hogy az órái is megtartsa. /Szekernyés Irén: Csiky Boldizsár Temesváron hangversenyezett. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./2003. szeptember 23.
Dr. Matekovits György egyetemi tanár Temesvár legnépszerűbb magyar nyelvű művelődési egyesületének - Kisenciklopédia, majd a belőle alakult Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság - rendezvényét nyitotta meg az elmúlt hét végén. Kifejtette: ,,Annak idején azért jöttünk össze, hogy magyarul hallgassunk meg egy-egy előadást, mert abban az időben csak az iskolában és a templomban lehetett magyarul beszélni. Gyakrabban is találkoztunk, mint ahogyan az utóbbi években tettük. Most arra gondolok, hogy inkább kevesebb előadást, rendezvényt tartsunk, de annak legyen meg a tartása, színvonala." Dr. Matekovits Györgynek nem könnyű összehangolnia sokféle munkáját. Fogorvosi praxisa mellett a Temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Fogorvosi Karának tanára, október elsejétől professzora. Harmincöt éves munkájának betetőzése ez a cím. Több mint száz szakdolgozattal, tíz tankönyvvel és szakmunkával, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi tagságával a tarsolyában a temesvári felsőfokú oktatás büszkesége. ,,Ambícióm, hogy megtartsam a Temesváron tanuló magyar ajkú fogorvostan-hallgatók körét, amelyet 1999-ben alapítottam. Azóta minden évben - jelentős sikerrel - szakdolgozatokkal jelentkezünk Marosvásárhelyen a tudományos diákkonferencián"- fejtette ki a professzor. Rövidesen megjelenik Kolozsváron a Sapientia Alapítvány gondozásában egy román-magyar-angol fogorvosi szótár, amelynek elkészítésére két kolozsvári és egy temesvári orvostársával vállalkozott. A könyv 850 oldalán tizennégyezer szakszó szerepel három nyelven. Tíz évvel ezelőtt annyian jöttek el az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság előadásaira, hogy nem fértek be a terembe. Most jó, ha harmincan összejönnek. /Szekernyés Irén: Szívügye a tanítás és a közművelődés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./2003. október 28.
Közel negyven éve nem látták a múzeumlátogatók a két világháború közötti időszak legnagyobb romániai magyar szobrászművészének, a 110 évvel ezelőtt született Gallas Nándornak az alkotásait. Miklósik Ilona, a Bánság Múzeumának /Temesvár/ művészettörténésze a napokban megnyitott kiállításon közel harmincat mutatott be a raktárban rejlő remekművek közül. Gallas Nándornak (1893-1949) küzdelmekkel teli élet adatott. Temesváron született, művészetet tanulni indult Budapestre, ahol az Iparművészeti Főiskolán tanulmányai befejezése után tanársegéd volt az első világháború kitöréséig. Az orosz frontra került, hadifogságba esett, megszökött, majd Moszkvában a képzőművészeti főiskolán töltött két évet, közben rajzolóként egy észak-szibériai expedícióban is részt vett. 1921-ben érkezett vissza szülővárosába. A következő évben már kiállítást rendezett modern formanyelvű szobraiból. 1930-ban, a Barabás Miklós Céh kolozsvári bemutatkozásán egyedül képviselte az erdélyi szobrászatot. Varga Albert festővel művészeti szabadiskolát alapított. Domborművet tervezett Ady Endre temesvári lakóházára, elkészítette több kortársa: Varga Albert, Endre Károly, Szuhanak Oszkár mellszobrát, domborművel látta el a Temesvári Munkásotthon (ma a Szakszervezetek Háza) homlokzatát. Főművei: a Zsákhordó, a Balalajkás muzsik, az Útkövező, Groteszk táncosnő, Fájdalom, Szomorúság, Gyász, Könyörgés jelzik az alkotó minden szenvedés iránti érzékenységét. /Szekernyés Irén: Befele néző Gallas-szobrok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./2003. november 20.
Százötven évvel ezelőtt született Berkeszi István /Berkesz, 1853. dec. 6. - Temesvár, 1922/ Temesvár múltját kutató helytörténész. A város iránt érdeklődőknek alapmunka Berkeszi István "Temesvár, szab. kir. város kis monográfiája" című könyve. Berkeszi István Budapesten meg, történelem és földrajz szakos tanári diplomát, majd bölcsészeti és levéltárosi képzést is szerzett. Első jelentős munkája a radványi kastély könyvtárának és levéltárának leltározása volt. 1889-ben költözött Temesvárra, a Főreáliskolában történelmet és földrajzot tanított. 1911 és 1919 között az intézmény főigazgatója volt. Bekapcsolódott az Ormós Zsigmond kezdeményezésére megalakult Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat tudományos tevékenységébe. Az egyesületben a titkári, 1901-től a főtitkári tisztségét is betöltötte. Szerkesztette a Történelmi és Régészeti Értesítő negyedéves folyóiratot. Kinevezték a Dél-magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum élére. Igazgatói-múzeumőri minőségében újjászervezte az intézményt, leltárba vette és gyarapította a történelmi, régészeti, szépművészeti és néprajzi gyűjteményeket. A millenniumi ünnepségre megírta a Temesvári Állami Főreáliskola történetét, 1897-ben közzétette Adatok a reformkorszak történetéhez c. írását, 1898-ban nyomtatta ki Temesvár színészete a XVIII. században és az első magyar színészeti előadások c. tanulmányát. 1900-ban megírta A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom történetét. A Magyarország Vármegyéi és Városai monográfia-sorozat Temesvár kötetében ő írta meg a város művészetét és színészetét bemutató részt. /Szekernyés Irén: 150 éve született Berkeszi István. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./ 2003. december 11.
A Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjai közé választotta dr.Higyed István nyugalmazott lugosi lelkipásztort. Az egyház- és közösségépítő református pap a szűkebb pátriája művelődési életében betöltött szerepe mellett irodalom- és egyháztörténeti kutató munkájával vívta ki magának a rangos elismerést. Dr. Higyed István 1929-ben született Temesváron, ahol a piaristák iskolájában alapozta meg műveltségét. Teológiai tanulmányait Kolozsváron végezte. Diplomája megszerzése után segédlelkész Temesváron, parókus Bodófalván, majd Székelyhídra pályázik, rövidesen az érmelléki kerület esperese lesz, azután Nagyvárad-Újváros következik s a püspök-helyettesi beosztás. Ekkor Papp László püspök még a tartomány területéről is elűzte. Higyed István 1968-ban került vissza szülőföldjére, s lugosi lelkipásztorként szolgált 32 évet. Papi teendői mellett a város művelődési életének szervezőjévé vált. Jeles papelődje, Szombati-Szabó István, a két világháború közötti időszak jelentős költője hagyatékának feltárását végezte el. 1990-ben emléktáblát állítottak a templom melletti régi parókia épületére, ahol a pap-költő lakott. 1992-ben a lugosi magyar irodalmi kör felvette Szombati-Szabó István nevét. 2002-ben dr. Higyed István terjedelmes monográfiát jelentetett meg Szombati-Szabó István életpályájáról Szomorú szerelmes igric címen. A 2003-as év újabb sikereket hozott: napvilágot látott a költő Összegyűjtött verseinek kötete dr. Higyed István gondozásában, hazaszállították Budapestről a költő és felesége hamvait, s síremléket állítottak a templomkertben, felavatták a költő hagyatékából megalapozott és róla elnevezett egyházi könyvtárat, halála után Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki a versíró papot. Dr. Higyed István Lugos díszpolgáraként az általános elismerés légkörében a harmadik Szombati-Szabó István könyvön dolgozik, amely prózai írásokat és egy drámát tartalmaz. /Szekernyés Irén: Elismerés dr. Higyed István lelkipásztornak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./2003. december 15.
Rendeletek, törvénycikkek és vámszabályok labirintusában az önkéntesek áldozatos munkavállalása és a szükséget szenvedők iránti szeretete a Máltai Segélyszolgálat működésének legfontosabb garanciája - fejtette ki dr. Bárányi Ildikó Temesváron, a Temes megyei szervezet közgyűlésén. A 2003-as év első két hónapjában állami támogatás hiányában nem tudták munkaszerződéses alkalmazottaikat fizetni, mindenki önkéntesen dolgozott, de senki sem távozott emiatt. Az ország legnagyobb múltra visszatekintő Máltai Segélyszervezete 2003-ban 213 aktív és 25 támogató taggal és ifjúsági csoporttal folytatta munkáját. Segélycsomagokat (élelmiszert és ruhát) osztott 472 nélkülöző családnak, iskolákat, kórházakat, gyermekotthonokat támogatott, összességében több tízezer rászorulót. A segélyszolgálat vezetőjének beszámolója kitért az idősek állandó és napközi otthonában zajló tevékenységre, a szociális kantin, az orvosi rendelő és gyógyszertár, valamint a Segítő Jobb keretében végzett munkára. A temesvári szervezet saját erőforrásokból teremti elő költségvetése nagy hányadát. A Temes megyei szervezet vezetője a következő négy évre is dr. Bárányi Ildikó maradt. /Szekernyés Irén: Közgyűlés és tisztújítás a Máltai Segélyszolgálatnál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./2003. december 30.
Temesváron a Csiky Gergely Színházban egyéni műsorral, a Csókacsevetelővel mutatkozott be a közönségnek a magyar társulathoz szerződött Éder Enikő. Ez volt a Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhely idei első előadása. /Szekernyés Irén: Éder Enikő bemutatkozó előadása. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./2003. december 31.
A napokban került ki a nyomdából Dirschl Johann - Boér Jenő: Freidorf (Szabadfalu) /Solness Könyvkiadó, Temesvár/ című könyve, mely a ma már Temesvár egyik külső negyedének számító települést mutatja be. A 18. század elején a mai Franciaország Elzász tartományának Freidorf nevű településéről érkeztek az első svábok az akkor mocsaras területre. Rövidesen zöldség- és gyümölcstermesztésre rendezkedtek be, később a város tégla-, majd cukorgyárat telepített a gyarapodó lakosság foglalkoztatására. A németek kivándorlása a második világháború után kezdődött, s egy nagyobb hullámmal 1989 után zárult le. Az egykori sváb településen napjainkban kb. ötven német ajkú lakos él. A szülőföldjükre hazalátogatók azonban gondoskodnak a templomról, legutóbb 1991-ben újították fel. A német, magyar és román nyelvű könyv a Temesvár 7. kerületévé "előlépett" település leírása. /Szekernyés Irén: Háromnyelvű könyv Szabadfaluról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./