udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 127 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-127

Névmutató: Török Sándor

2007. március 16.

Március 15-én, a legnagyobb nemzeti ünnepen – 1989 után tizennyolcadik alkalommal immár szabadon – Kézdivásárhely, a céhes város főtere ünnepi díszbe öltözött. A főtéri rendezvényeket megelőzően iskolások és óvodások Turóczi Mózes sírjánál, az óvodáskorúak gyermekotthonának falán található Szacsvay-emléktáblánál, a Molnár Józsiás-mauzóleumnál, az 1848/49-es szabadságharc, valamint az első és második világháború áldozatainak emlékművénél, az eresztevényi Gábor Áron-sírnál, a Kossuth-szobornál, a Petőfi-domborműnél, a Petőfi-, a Bem- és Turóczi-szobornál és -síremléknél koszorúztak. Ezután a város öt közép- és három általános iskolájának tanárai és tanulói vonultak a Gábor Áron térre. A kézdivásárhelyi diákokkal együtt vonultak a szentendrei, paksi, kecskeméti és nagykanizsai testvériskolák küldöttei is. A 15. Székely Határőr gyalogezred I. és II. zászlóalja gelencei és bélafalvi, a szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület hagyományőrző csapatainak, valamint a Sobri Jóska Dunántúli Betyárok Csapata Hagyományőrző Egyesület tagjainak és a felső-háromszéki települések hagyományos lovas és szekeres küldötteinek felvonulása következett. A bereckiek és gelenceiek Gábor Áron ágyújának hű mását is felvonultatták. Az ünnepséget Török Sándor polgármester nyitotta meg. A polgármester után Szőllősi Tamás, a Zúg Március szónokverseny győztese szólt az egybegyűltekhez. Nagy Zsolt miniszter mondott beszédet. /Iochom István: Március idusa Háromszéken: Ötezren a Gábor Áron téren. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

2007. június 28.

Jó esély mutatkozik arra Kézdivásárhelyen, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskola az új tanévet a huszonnégy tantermes, 1990-ben megkezdett épületben indítsa. Török Sándor polgármester elmondta: 60 ezer lejt kaptak idén az építés folytatására, de ez nem elég, hogy befejezzék az iskolát, még 120 ezer lejre lenne szükség. Ígéretet kaptak arra, hogy a hiányzó összeget is átutalják a városkasszába. /Iochom István: Új iskola Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

2007. október 29.

“Tengerből kiemelkedő kies sziget” – így jellemezte az Arad megyei, egykor Új-Fazekas-Varsándnak nevezett községet Csepregi György lelkész, akinek 1892-ben megírt falumonográfiájának második, változatlan kiadását vehették kézbe a Fazekasvarsándon megszervezett falutalálkozón. Az október 27-28-án zajló eseményre ilyen formában eddig nem volt példa, a magyar közösség apraja-nagyja besegített a szervezésbe. “Megvan az ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje a kövek összerakásának” – emlékeztette Horváth Csaba evangélikus lelkész a híveket az egyre kevesebb lelket számláló településről szétszéledt, elszármazott magyarok összegyűjtésének, a gyökerekhez való visszatérésének a fontosságára. Istentisztelet után az evangélikus templom udvarán megkoszorúzták a Kossuth-emlékművet, valamint Obetko Mihály fazekasvarsándi lelkész sírját. A lelkész 1825-től 1843-ig vezette hivatalát, ő építette az Obetko-házként ismert, templom mellett lévő gyülekezeti épületet. Az imaterem falait a helybeli Török Sándor amatőr festő képei díszítették. /Sólya R. Emília: Örömkönnyek és baráti ölelések. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

2007. október 31.

A harmincezer lelket számláló Kézdivásárhely október 30-tól Székelyföld legnagyobb sportcsarnokával dicsekedhet, amely ezerkétszáz férőhelyével jóval nagyobb azoknál a létesítményeknél, amelyek az elmúlt évek során kormánytámogatással épültek. A csarnokot Borbély László fejlesztési miniszter és Török Sándor helyi polgármester adta át. Borbély reméli, hogy jövő év végéig befejezik a jégpályát is. Borbély László elmondta: azért épült itt Székelyföld legnagyobb sportcsarnoka, mert láttak hajlandóságot a helyi önkormányzat részéről, hogy pénzt áldozzon erre. /Illyés Judit: Székelyföld óriáscsarnoka. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2008. március 11.

„Lövéte a katholicizmus végső bástyája – írta Orbán Balázs –, mert ezen alól már unitárius világ következik. ” A 2002-es népszámlálás szerint a községben közel 3600 személy lakott. A kezdetben elvándoroltak nagy része hazatelepedett és vállalkozni kezdett. A Török Sándor vezette Kékvirág Egyesület lendületet adott a népdal- és a néptáncoktatásnak. Fúvószenekara is van a közösségnek. Nevével sokat elárul a Falusi Vendégszeretők Egyesülete. A március 15-i megemlékezéseken főszerepet vállal a Lövétei Ifjak Egyesülete és a Lövétei Sport Egyesület is. A faluból elszármazottak ötévente – 1996, 2001, 2006 – két nap erejéig hazalátogattak. „Lövétei közbirtokossági terület”, olvasható több helyen is, nagykiterjedésű erdőkről és legelőkről, tízezer hektárnyi külterületről van szó. A helyi közbirtokosság egyike a vidék legjobban működő társulásainak. Lövétén a szociális konyha hatvan idős és rászorulónak biztosít naponta meleg ebédet. /Kozán István: Lövéte – az ezergyermekes falu. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

2008. március 18.

Március 16-án, vasárnap az RMDSZ Kézdivásárhelyen előválasztást tartott. Két polgármesterjelölt, Török Sándor közgazdász, jelenlegi városvezető és Sükösd Ede közgazdász pályázott, Török Sándor kapott több szavazatot, ő az RMDSZ jelöltje. /Iochom István: Kézdivásárhelyen Török Sándor győzött (RMDSZ-előválasztás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2008. május 9.

Május 7-én Kézdivásárhelyen tartotta közgyűlését az Egyesület az MTS Rt. Vagyona Megmentéséért. Ráduly Baka Lajos, az igazgatótanács elnöke rendkívül éles hangon támadta Török Sándor kézdivásárhelyi polgármestert, Tamás Sándor parlamenti képviselőt és az RMDSZ csúcsvezetőségét, amiért kampánycélokra használják fel a csavargyár megvásárlásáról szóló ,,maszlagot”. Ráduly Baka Lajos szerint az államnak még mindig harmincöt százalékos tulajdonjoga van a csavargyárban, és mégis tétlenül nézik annak kifosztását. A teremben lévő volt csavargyári alkalmazottak Németh Csaba szenátort marasztalták el, aki szerintük itthon fűt-fát megígért, de amikor pár csavargyári képviselő Bukarestbe ment, gyáva módon nem mert velük mutatkozni. Ráduly Baka Lajos felolvasta a kisrészvényesek nevében megfogalmazott nyilatkozatot, melyben arra szólítják fel a céhes város vezetőit, hogy hagyjanak fel a diverzióval, és ne használják kampánycélokra a csavargyárat. A gyűlésen a legtöbb elmarasztalás és támadás Markó Béla, a város nagy szülöttje ellen szólt, a jelenlevők arra kérték, ne jöjjön többet Kézdivásárhelyre, mert köze van a csavargyár kirablásához. /Iochom István: ,,Markó ne jöjjön többet Kézdivásárhelyre!” (Csavargyári közgyűlés) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2008. június 2.

Lapzártáig a tizenhárom körzetből beérkező adatok alapján a Magyar Polgári Párt jelöltje győzött Kézdivásárhelyen. A helyi választások nagy vesztese Török Sándor jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 40,91 százalékát kapta. Második forduló lesz Kézdiszentléleken és Ozsdolán. – Csernátonban Bölöni Dávid, Torján Daragus Attila, Kézdiszentkereszten Jakab Mária Edit, Esztelneken Vargha Attila, Kézdialmáson Molnár István, Lemhényben Lukács Róbert, Bereckben Dimény Zoltán, Gelencén Szakács Tibor, Szentkatolnán Tusa Levente RMDSZ-színekben megválasztott polgármesterek vezetik a következő négy évben a településeket. /Iochom István: Kézdivásárhely váltott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

2008. június 3.

Kézdivásárhelyen Rácz Károly, a Magyar Polgári Párt polgármester-jelöltje győzött, a szavazatok 52,81 százalékával. Török Sándor, az RMDSZ jelöltje 40,58 százalék bizalmat kapott. Kézdivásárhely városi tanácsában az MPP-nek tíz, míg az RMDSZ jelöltjeinek kilenc képviselői szék jut. /Iochom István: Kézdivásárhelyen az MPP győzött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2009. július 16.

A húsz évvel ezelőtti indulás felidézésével nyitották meg július 15-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Telt ház volt a kempingben, elfogytak a sátorhelyek, a környező panziók, szállodák is kitehették a foglalt táblát. Itt vannak a táboralapító ,,nagy öregek”, akik egykor kitalálták, elindították a folyamatot, és rengeteg a fiatal, a tizen-, huszonéves, aki most kezdi kóstolgatni Tusványos hangulatát. A megnyitón az ,,alapító atyák” emlékeztek a kezdetekre. Török Sándor, Kézdivásárhely egykori polgármestere az 1989-es szilveszterről mesélt, amikor Németh Zsoltékkal kitalálták a szabadegyetemet. Németh Zsolt magyarázattal szolgált az idei tábor mottójára is, amely József Attilát idézve így szól: ,,Húsz esztendőm hatalom”.,,Nekünk a húsz esztendőnkre, Tusványosra és az ebből fakadó értékekre épül a hatalmunk. A nemzeti közösség összetartozása, a szabadság és a hagyomány értékére” – hangsúlyozta. Legújabb kezdeményezésként egy Tusványos Intézet életre hívását tervezik, mely a szabadegyetem előtt és után is életben tartaná e szellemiséget. /Farkas Réka: A nemzeti összetartozásért (XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

2009. július 17.

Az elmúlt tizenkilenc év Bálványosi Nyári Szabadegyetemek legemlékezetesebb pillanatait elevenítették fel egykori és jelenlegi szervezői a táborban. A bálványosi folyamat kulcsfigurái (Török Sándor, Gazda Zoltán, Tárnok Mária, Bencze Tibor, Németh Zsolt, Ilyés Szabolcs, Toró T. Tibor, Sándor Krisztina) emlékeztek k az első táborok megszervezésének nehézségeire. A bálványosi táborok mintájára idén tizenhetedik alkalommal szerveznek tábort Kárpátalján. – Ezek a rendezvények hozzájárultak a határon túli politika alakulásához, közben pedig kapcsolatok is kialakultak. Sándor Krisztina megjegyezte: a Magyar Ifjúsági Tanács számára kihívás volt átvenni tavaly a szervezést; ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a következő években is méltók lesznek a tábor folytatására. Molnár Gusztáv budapesti geopolitikus adott hangot annak, hogy kifulladt az európai és euroatlanti integráció. – Minden jel arra mutat, hogy a lengyel–ukrán határnál megfeneklett az integrációs lendület. Úgy érzem, ismét kiéleződnek a kontinens nyugati és keleti része közti határok. Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos úgy vélte: a többpártrendszer, a sajtószabadság és a jogállam, valamint a demokrácia más intézményeinek visszásságai ellenére Romániában megtörtént a rendszerváltás. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke és Németh Zsolt fideszes képviselő leleplezte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megalapításának huszadik évfordulója alkalmából Alsócsernátonban készített életfát. /F. ZS., K. O. : Tusványosról – húsz év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ Traian Basescu román államfő is részt vesz Tusványoson az Orbán Viktor Fidesz-elnök jelenlétében tartott megbeszélésen – erősítette meg Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos. Orbánnal való megbeszélést azonban nem tervez. Román államfő egyébként első alkalommal vesz részt Tusványoson, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. Július 16-án a táborban a térség válságkezeléséről értekeztek. Becsey Zsolt, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője felhívta a figyelmet a hitelesség fontosságára a gazdaságpolitikában. „Magyarország öt-hat év óta gyakorlatilag egyfolytában hazudott, és ez a térség néhány más országára is befolyással volt” – mondta. A magyar gazdaságpolitika elmúlt években elkövetett hibáira hívta fel a figyelmet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ostorozta a rendszerváltás utáni liberális gazdaságpolitikát. Egy demokráciában nem az MSZP határozza meg, hogy ki mikor és mit mond – közölte a Fidesz-frakció Nyakó István nyilatkozatára reagálva. A Magyar Szocialista Párt szóvivője azt mondta: pártja azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn a Jobbikról mondjon véleményt. /Horváth István: Basescu–Orbán Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2009. szeptember 22.

Kézdivásárhely Református Kollégiuma fennállásának tizenötödik évfordulóján szervezte meg az immár hagyományossá vált református kollégiumok – a szatmári, nagyváradi, kolozsvári, zilahi, marosvásárhelyi, enyedi, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi – közös egyházi tanévnyitóját. A református kollégiumok képviselői szeptember 20-án, vasárnap ünnepi istentiszteleten vettek részt, melyen László Margit kolozsvári tanár átvette az idei Bethlen-díjat, illetve a házigazda iskola vezetősége díjazta azokat, akik az elmúlt tizenöt esztendőben sokat tettek a kollégiumért, annak fejlődéséért. Díszoklevelet kapott Szentgyörgyi Zsombor lelkész, Baka Mátyás, Papp Anna és Egyed Mária Magdolna ny. tanár, Papp Zsolt és Tamás Orsolya volt iskolalelkész, valamint Török Sándor volt polgármester. Az évforduló alkalmából a kézdivásárhelyi iskola évkönyve is megjelent. Kézdivásárhelyen a Református Kollégium nyolc osztályában 189 tanuló kezdte meg az új iskolai évet. /Iochom István: Ünnepelt a kézdivásárhelyi Református Kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2009. december 17.

Közönségtalálkozóval egybekötött elnökségi ülést tartott december 15-én Székelyhídon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete. A gyűlést Török Sándor Bihar megyei elnök vezette. A beszélgetésen kiderült, az EMNT az elmúlt hetekben azért hívta fel magára a politikai huzakodásból kiábrándult magyar emberek érdeklődését, mert azt a célt tűzte ki maga elé, hogy civil eszközökkel szolgáljon közös és hasznos politikai célokat. Szükség van egy olyan „ernyőszervezetre”, amely alatt egyesülhetnek a magyar politikai tömörülések, irányzatok, így az RMDSZ és az MPP is. Egyre többen csatlakoznak az EMNT-hez. Nagy József Barna váradi elnökségi tag kérte: az EMNT javasolja, hogy a magyar nyelven tanuló romániai gyerekeknek megítélt oktatási-nevelési támogatás kiosztását átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tegyék. /Szőke Mária: Lehetőség a közös, jó célok megvalósítására. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 17./

2010. január 18.

Körös utcát, Széles utcát… magyar utcaneveket! – Városszeretet könyvben és díjazásban
Jussuk iránt elkötelezett, ekképp európaiságukban is példamutató emberek gyűltek össze pénteken a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. A megyeszékhely egyik legszebb terére, az Ezredévi emléktérre – melyet immár jó ideje Szabadságnak, azaz Libertăţiinek kellene titulálni – nyíló, a váradolaszi református egyházközség udvarában, a templom mellett lévő épületben talán a megszokottnál is többen tömörültek össze, hogy meggyőződjenek arról, nem mellőzendő nyakasság Körös utcának nevezni a Körös utcát.
Erre a visszaigazolásra – úgy tűnt – sokaknak igényük támadt, hiszen az intézmény vezetője, Török Sándor is szólt házigazdai köszöntőjében arról, hogy több szék vált szükségessé. Hiánypótló könyvről beszélt a továbbiakban az esemény egyik szervezőjeként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke: a Várad lelke – Nagyváradi magyar utcanevek című kötet azonképpen rendszerezi a várost, hogy az itteni magyar megmaradást erősítse.
A másik szervező csoportnak, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Partiumi–Nagyváradi organizációjának nevében Lovassy Cseh Tamás elnök beszélt arról az őrállási szükségről, amely arra vezetett maroknyi fiatalt, hogy tevékenykedjen a már-már eltünedező magyar utcanevekért is.
A lélekmelegítő rendezvény kevésbé fenséges pillanataként a könyvben is szereplő verseket igyekeztek elszavalni diáklányok. A közönség szerint több-kevesebb sikerrel… Persze taps biztatta a továbbgyakorlásra az előadót az első poéma után. Ám összehasonlíthatatlan vastaps méltatta a következő előadást: az EMI elnökségi tagja, Csomortányi István jó érzékkel hol adalékokkal, hol konkrét tényadatokkal domborította ki, hogy mennyire is a tolerancia városa Várad. Beszélt a passzív beolvasztásról s az etnikai tisztogatás egyik számadatáról: a mai 754 utcanévből tucatnál is kevesebb a magyarsághoz köthető. Az áldatlan állapot egyik felelősének mondta az RMDSZ-t, melynek vezetői „dőzsölnek”, szobrot állítanak maguknak, és bár a megyeszékhely elöljáróiként lépnek fel, nem biztosítják még a városházán sem a magyar nyelv használatának lehetőségét. A továbbiakban Lakatos Péter parlamenti képviselőt bírálta, amiért a magyarországi média pöcegödréből Váradra invitálta a kádári-horni-gyurcsányi rezsim vezető propagandistáját, Aczél Endrét. Az öt éve alakult váradi EMI tevékenységéről is szólt, valamint arról, hogy szerte a kontinensen elfogadott a többnyelvű utcanévtábla, s ezt határozatba foglalta a váradi tanács is, de semmi sem történt a gyakorlatban…
A lokálpatrióták gyülekezetének nevezte a teremben lévő bő száz Váradért elkötelezettet Kupán Árpád nyugalmazott tanár, helytörténész. Beszélt arról, hogy a szótárak meghatározásai szerint negatív töltettel is bírhat ez a lokálpatrióta kifejezés, mert földhözragadtságot, köldöknézést és elvakultságot sugall. Szerinte ez a könyv nem erről szól, mert itt elsődlegesen értékmentésről és dokumentálásról van szó. Ismertetésében szólt a kötet igen értékes részeiről, így az utcanevek 20. századi változásairól számot adóról. A térképfüggeléket, a Várad-szeretetükről tanúbizonyságot tett költőóriások verseinek szerepeltetését is méltatta, akár azt, hogy a kortárs versíró, lapunk külmunkatársa, Pataki István költeménye is helyet kapott a kiadványban. Könyvértékelését azzal zárta, hogy minden lokálpatriótához jusson el ez a kötet, s használja a benne lévő adatokat.
Ezután a szerző vette át a szót. Nagy József Barna elmondta, hogy nemcsak az övé, hanem az EMI-sek munkája is a kötet. Segítséget is kért a jelenlévőktől és könyvének minden majdani olvasójától: mivel nem teljes az utcák elnevezéseinek magyarázatát és a névadók rövid életrajzát taglaló fejezet – az adatokat bővíteni lehet majd az utánnyomásig. A kötetben szerepel az utcanevek régi magyar, valamint a mai, a hivatalos megnevezése. Az összeállító elmondta, a magyar elnevezéseket szeretné népszerűsíteni, mégpedig azért, hogy a magukat a magyar nemzethez tartozóknak vallók használják ezeket beszédben és írásban egyaránt.
A könyvbemutatót az EMNT Bihar megyei szervezete „Magyar helytállás” elnevezésű díjának átadása követte. Előbb a szervezet elnöke, Tőkés László európai parlamenti képviselő szólt a váradi magyarság megaláztatásának egyik példájáról: a városalapító király, Szent László nevét mindössze egy 300 méteres, teljességgel jellegtelen utca viseli, ráadásul Sfântul Ladislau-ra fordítva-torzítva. Szólt arról is, hogy a tizenöt általános iskola közül egyetlennek sincs magyar a neve, s a tucatnyi állami középiskola között is csak egynek. Kiegészítette Kupán Árpád észrevételét is: a patrióták a sajátjukat értékelők megnevezése, s ennek ellentettje a sovinisztáké, akik annyira gyűlölik a másét, hogy azonképpen sajátjukat sem szeretik. Javaslattal is élt a volt református püspök: a magyar tannyelvű és tagozatú középiskolákban is mutassák be a könyvet, ezzel is elősegítve az összeállítók céljának elérését.
A laudáció felolvasása után kiderült, hogy a magyar helytállásért odaítélt díszoklevelet és emlékplakettet hatan kapták meg idén, köztük a tavaly elhunyt, Várad-szeretetben is példamutató Tolnay Tibor (özvegye vette át) és a Reggeli Újság, amely 2004-es elindulása óta következetesen használja a régi magyar utca- és helyneveket.
A Váradot egykori fényében bemutató filmhíradók részleteinek levetítésével zárult volna az esemény, ám technikai gondok adódtak, így a Szózat eléneklését a dedikáció követte. Egyébként száznál több kötetet vásároltak meg a bemutatón, a további érdeklődők a Teleki utcai Illyés Gyula és a Garasos-híd melletti Libris Antica könyvesboltban vásárolhatják meg.
Megyeri Tamás Róbert
Nagy József Barna: Várad lelke – Nagyváradi magyar utcanevek. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. február 18.

Markó beáll-e majd Tőkés ernyője alá? – Fogyunk, hát fogjunk össze! – EMNT-fórum Margittán a nemzet jövőjéről
Lakossági fórumokon ritkán tapasztalt parázs eszmecsere alakult ki kedd este Margittán. A Berettyó-parti városban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetének rendezvényén majd félszázan jelentek meg, s szóltak hozzá érdemben – ami párját ritkító – a nemzetpolitikai kérdéshez: hogyan tovább erdélyi magyarság.
A központi Margaréta étterem egyik különtermében már jóval a beharangozott késődélutáni hat óra előtt gyülekeztek az érdeklődők, nem csak margittaiak, hanem a közeli Albisból is tucatnyian érkeztek. Talán azért is meglepő mindez, mert mindössze az aznapi Reggeli Újságban jelenhetett meg az esemény beharangozója. Ezt is magyarázta vitaindító beszédében Török Sándor, az EMNT megyei szervezetének elnöke: a közelgő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megszervezésének teendői miatt csak aznap derült ki, hogy sem Tőkés László EMNT-elnök, sem Toró T. Tibor ügyvezető elnök nem tud részt venni a margittai eszmecserén. Ezért nem hirdették meg jobban a fórumot – tudatta Török, aki ismertette a politikai célokért civil eszközökkel küzdő szervezet meg-, illetve újjáalakulásának indokait: az erdélyi magyar megmaradást szolgálja az EMNT, illetve ennek megvalósíthatóságát, az autonómiát. A kivihetőséget pedig ernyőszervezetként szolgálná, egymáshoz közelítve a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és a Magyar Polgári Pártot, valamint a párton kívülieket. Az erdélyi magyar politizálás zsákutcába jutott – értett egyet Orbán Viktor volt (és valószínűleg leendő) magyarországi miniszterelnök diagnózisával. És ezért nélkülözhetetlen egy tömörítő erő, mégpedig az itteni magyarság hitelessége végett – érvelt. „Röhejessé váltunk azzal, hogy az RMDSZ úgymond mindenkivel lefekszik” – mondta, s arról is szólt, hogy az MPP sem olyan lett, amilyennek eltervezték. Arról is beszélt, hogy ilyen körülmények között a politikai hitelesség az egyetlen járható út, ennek pedig eszményeként Tőkés László leköszönt református püspököt, európai parlamenti képviselőt nevezte meg. Hosszas beszédében ismertette egyebek mellett az autonómiaformákat is, így a területit, a kulturálist.
A margittai EMNT-szervezet vezetője, Bordás István ezután példát mutatott abban, hogy lényegbeli hozzászólásokra hogyan lehet buzdítani: bemutatta a jelenlévőket, köztük iskolaigazgatót, nyugdíjas bankvezetőt, ügyvédet, vállalkozót, fazekasmestert stb. El is kezdődött a fórum lényege, az eszmecsere. A szomorú margittai valóságot ismertette például Juhász András, az egyetlen helyi magyar közjegyző. Szakmájából adódóan látta, látja, hogy míg a románságnak rendre van pénze a földeket megvásárolni, a magyarságnak nem. A siralmas anyagi közállapotainkon túl a magyarságtudat hiányát fájlalta. Legalább egy kis koncot kapunk, ha ezt sem, akkor semmit – jellemezte az RMDSZ hozzáállását, illetve az ebből adódó passzivitást. Nem ez a helyes magatartás, domborította ki válaszában Zatykó Gyula EMNT-alelnök, aki az MPP váradi szervezetének elnökeként összefüggést vélt felfedezni aközött, hogy az RMDSZ nem áll következetesen az autonómia – a megoldás – mögé és mindegyre kormányszerepre törekszik. Amint mondta, az RMDSZ ereje abban áll, hogy a bukaresti pénzcsapokat irányítja, következtetésképpen nem érdeke megszüntetni ezt az állapotot azzal, hogy erdélyi vagy még alacsonyabb szinten szülessenek meg a döntések. Juhász közjegyző beszélt később az elszomorító megfogyatkozásunkról, s a követendő utat az egyházak, illetve ezek intézményeinek megerősítésében jelölte meg, amint mondta, ezek hivatottak az erkölcsi és a nemzettudati nevelésre. Egyetértett ezzel Bereczki András paptamási parókus lelkész, az EMNT megyei szervezetének elnökségi tagja: a felekezeti iskolák révén lehet megállítani az erdélyi magyarság eltűnését. Színmagyar település tizenhárom konfirmandusából öten román tagozaton tanulnak – szolgált adalékkal a közállapotokhoz.
Ilyen körülmények között pedig szükséges az összefogás – derült ki több hozzászólásból. S ennek kivívását abban látták, hogy a Tőkés László kijelölte úton kell megindulni. Felmerült az a kérdés is, hogy vajon az RMDSZ be fog-e az EMNT-elnök által tartott esernyő alá állni. Törökék szerint mindez megvalósulhat politikai nyomásra, mégpedig azonképpen, hogy minél többen tagjai lesznek az EMNT-nek. A párbeszédet ki kell kényszeríteni – fogalmazódott meg.
A két óránál hosszabbra nyúló fórumon szó esett még egyebek mellett arról, hogy jeles és tenni képes vezetők helyi szinten is lennének, ám a balkáni mentalitás akadályozza ezt meg, hiszen a klikkesedés, a kliensrendszer mentén születnek meg a döntések. Mind az RMDSZ-ben, mind az MPP-ben a tagok sokasága jóhiszemű – hangzott el többször is –, a vezetőkkel van gond. Továbbá az is jó párszor elhangzott, hogy Tőkés László az egyetlen hiteles politikus. Az első alkalom, amikor ezekről így lehet beszélnünk – hangoztatta Kovács Gábor nyugdíjas, egykori városvezető, s a helyeslésekből kiderült, hogy hasonló rendezvényekre szükség van mind Margittán, mind a kisebb településeken.
Az elköszönések rendjén leginkább bölcsességet kértek a felszólalók, hiszen az autonómiához vezető rögös úton erre van leginkább szükség, továbbá azt hangoztatták, hogy az összefogáshoz elengedhetetlen az, hogy meglássuk egymásban a magyart. Hogy ne azt keressük, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt minket.
Megyeri Tamás Róbert. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. február 23.

Váradi összefogás magyar utcanevekért
Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármesterét, Biró Rozáliát kereste meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezetének elnöksége, hogy segítséget kérjen a város régi magyar utcaneveinek ügyében. A szervezet azt szeretné, ha a megyeszékhely közterein külön táblán tüntetnék fel a hagyományos magyar elnevezést is, de azt is megpróbálnák elérni, hogy egyes utcák és terek hivatalosan is visszakapják régi nevüket – mondta el lapunknak Török Sándor, az EMNT megyei szervezetének elnöke.
Biró Rozália alpolgármester múlt hét végén fogadta az EMNT küldöttségét, s az elnök elmondása szerint megígérte: mindent megtesz, hogy egy erről szóló határozattervezet mihamarabb a városi képviselő-testület asztalára kerülhessen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kérései között az is szerepel, hogy a régi magyar utcaneveket műemlékké nyilvánítsa a város, illetve a nemrég parkká alakított régi temetőben emlékművet állítsanak. Mindezekről egy újabb, március hatodikára ütemezett találkozón is tárgyalni fognak – mondta Török.
Néhány nappal a találkozó előtt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének vezetőségét fogadta Ilie Bolojan polgármester ugyanebben az ügyben, ám egészen mást mondott, mint Biró: az elöljáró szerint jelenleg sokkal fontosabb problémái is vannak a városnak, mint a történelmi utcanevek. „Ezt még megértettük volna, ami azonban igazán fájt, hogy Bolojan polgármester megjegyezte: aki ismeri az állam nyelvét, de szándékosan nem beszéli, az állammal szemben tanúsít tiszteletlenséget” – méltatlankodott Csomortányi István, az ifjúsági szervezet elnökségi tagja.
Az Erdélyi Magyar Ifjak helyi képviselői ugyanis nemcsak a névtáblákért, hanem a magyar ügyintézést is követelik egy ideje az önkormányzattól. Úgy vélik, a 2001/215-ös törvény alapján logikus volna intézkedéseket hozni az anyanyelven történő ügyfélfogadás megvalósítására a közintézményekben, például szerintük a hivatalokban táblával kellene jelezni, melyik pultnál beszél magyarul a dolgozó.
Nagy Orsolya. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

2010. április 21.

Pédaképe(i) Váradnak - Kiállítás nyílt a Székely Hadosztályról és parancsokáról
A Székely Hadosztály elfelejtett és elhazudott történetét bemutató hadtörténeti kiállítást nyitottak meg hétfőn a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett Trianon Év keretébe sorolt eseményen a megyeszékhely magyar katonai múltjához ezer szállal kapcsolódó hadosztályról és vezetőjéről, Kratochvil Károlyról előadások is elhangzottak.
Régi adósságát törleszti Nagyvárad, amikor megemlékezik a Székely Hadosztályról – mutatott rá Nagy József Barna. Az EMNT Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke – azért, hogy a majd százfőnyi jelenlévő lelkét ráhangolja az előadásokra – felkérte Márkus Zoltán kántor-karnagyot, Szőcs Lőrinc prímást és Antal Sándor brácsást a közreműködésre. A muzsikusok amolyan igazán szép katonadal-összeállítással kedveskedtek nagy sikert aratva.
A „házigazdai” köszöntések következtek ezután. Előbb az EMNT megyei szervezetének elnöke, Török Sándor – aki egyben a központ vezetője is – szólt, majd a társrendező szervezet, a Történelmi Vitézi Rend nagyváradi székének székkapitánya, Bereczki András tiszteletes beszélt.
Az esemény aktualitásait ismertette később Nagy József Barna. Rámutatott, hogy a megye román lakosságával ellentétben április 19-e, amikor is a román királyi csapatok „balkáni szellemiséggel” vonultak ide be, gyásznap a magyarság számára. Már csak a köröstárkányi vérengzés miatt is.
A Székely Hadosztályhoz fűződő családi emlékeiről és a vitézi rendről a Történelmi Vitézi Rend észak-erdélyi törzskapitánya, vitéz Kocsis László beszélt. Ismertette azt a lelkületet, amelyben a „Fiúk, aki haza akar menni, az tegye, ez már nem szégyen!” Kratochvil Károly-i felszólítás dacára vállalták az ezeréves haza védelmét a katonák. Erről a különleges parancsnokról, a felfedezetlen példaképről, Szentkereszthegyi Kratochvil Károlyról szólt előadásában Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár történész-levéltárosa. Beszélt az első világháború végén csapatait zárt katonai rendben az állomáshelyükre, Nagyváradra visszavezető katonai vezetőről, valamint az önkéntesekből és frontot járt katonákból ütőképes hadosztályt szervező hazafiról egyaránt. A másik anyaországi előadó a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár történész-levéltárosa, Gottfried Barna volt. A Székely Hadosztály történetét részletesen ismertette. Amint az elején a Szózat, az esemény végén a Székely Himnusz, valamint a Magyar hitvallás hangzott fel tiszta szívből és lélekből.
A fotókat, képeslapokat és térképeket, valamint számos ismertetést tartalmazó táblák hadtörténeti tárlatát jövő hónap közepéig lehet megtekinteni az Ezredévi emléktér (str. Libertăţii) 38. szám alatti egyházi központ múzeumtermében munkanapokon 10 és 15 óra között.
Megyeri Tamás Róbert
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. április 25.

Húsz éves a Harangszó
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja, a Harangszó húsz éves fennállását ünnepelte 2010. április 25-én, vasárnap.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-terme előtt kialakított alkalmi kiállítás helyszínén, ahol a Harangszó régi számait lehetett megtekinteni, Barabás Zoltán a Partiumi Magyar Művelődési Céh elnöke köszöntötte a megjelenteket, kijelentve, hogy a Harangszó eddigi húsz éve a hit szolgálatában telt el. A Bartók-teremben dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária tartott áhítatot, beszédét Pál apostolnak a filippibeliekhez írt leveléből vett igerészletre építve. Az áhítaton a közösségi élet és a gondolat fontosságát hirdette, végezetül pedig azt kívánta, hogy a Harangszó legyen kürt, mely hírül adja az Isten világának gazdagságát. A továbbiakban Sándor Lajos lelkész olvasta fel Tőkés László püspök, EP-képviselő üzenetét: „Velem készített első interjújában a lap első főszerkesztője akkor azok boldogságát hangsúlyozta ki, akik háborúságot szenvednek az igazságért. Manapság sok esetben és sokféleképpen nem az igazságért szenved az olvasó és a lapkészítő, hanem a ránk telepedő hazugságtól. De túl mindenen és a húsz év apályain, ma hálaadással osztozhatunk azok örömében, akikért a harang szól - szükség esetén a veszedelmet jelezve, máskor pedig az Evangélium örömét hirdetve.” Ezt követően Sándor Lajos Szubjektív visszatekintés címmel olvasta fel humoros, a Harangszó történetét a történelmi korszakolás szerint bemutatva úgy, hogy mindegyik korszakot egy-egy főszerkesztő nevével fémjelzett. Az Őskor a Farkas Antal-Gavrucza Tibor korszak volt, az Ókor Bereczki András nevéhez fűződik, majd Jakabbfy Zsolt főszerkesztésével beköszöntött a Középkor. Az Újkor Csűry István főszerkesztőségével telt, a Jelenkor pedig Fábián Tibor főszerkesztő nevéhez köthető, aki a tervszerűséget és az arculatváltást hozta el a lap számára.
Az egyházi sajtó szerepe
Radványi Károly a Harangszó volt grafikai szerkesztője a református sajtómúltról tartott rövid előadást, majd egyház és média kapcsolatáról szólt Somogyi Botond az Erdélyi Református Egyházkerület ugyancsak húsz éves Üzenet című folyóiratának főszerkesztője. Somogyi kifejtette, hogy az egyház sajtótevékenysége céltudatos és következetes szolgálat kell legyen, nem pedig öncélú hírközlés. Minden történet fontos az egyházi sajtó számára, mely az emberek szellemi, hitbeli, anyagi életére befolyással lehet, ezért az egyházi sajtó nem zárkózhat el a társadalmi, politikai, gazdasági problémák elől, hanem a felmerülő társadalmi, etikai dilemmákra tisztán, dogmatikailag megalapozott, biblikus választ kell megfogalmaznia. Mivel manapság a látogatottság, a nézettség utáni hajszában a sajtó rengeteg mocskot zúdít az emberekre, ezért az egyházi sajtó számára kiemelten fontos a hírek szelekciója, hiszen azokat a híreket kell kiválasztani, melyek kapcsán az evangélium szellemében megfogalmazható üzeneteket lehet továbbítani. Nemcsak a sajtóterméket, de az egyházi sajtóban dolgozók személyét is a hitelesség kell jellemezze - jelezte Somogyi, aki végül az egyházi sajtó missziós feladatát emelte ki, mondván, hogy az evangélium soha nem veszíti el aktualitását, ezért ezt mindig hirdetni kell. Végezetül Török Sándor a Lorántffy Egyházi Központ igazgatója, aki az ünnep folyamán több alkalommal olvasott fel verseket, zárásképpen Balázsné Kiss Csilla Harangszó-köszöntését tolmácsolta. Ezt követően Fábián Tibor főszerkesztő fújta el a születésnapi torta gyertyáit, majd a szeretetvendégség keretében kötetlen beszélgetéssel ünnepelték a megjelentek a húsz éves egyházi lapot.
Pap István
Harangszó (Nagyvárad)

2010. április 30.

Autonómiát kér az Érmellék
Székelyföldi mintára a partiumi-érmelléki régióban is beszélni kell az autonómia kérdéseiről és sajátos jogállásáról, ezért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnap Érmihályfalván megszervezi az Érmelléki Autonómia Fórumot – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor EMNT-alelnök és Török Sándor, a szervezet Bihar megyei elnöke.
A Bartók Béla Művelődési Házban tartott eseményen jelen lesz Tőkés László európai parlamenti képviselő is. „Kilencven évvel Trianon után az EMNT meghirdette gyógyítási programját és ennek a történelmi tettnek lesz a nyitánya ez a fórum” – hangsúlyozta Török Sándor. Hozzátette: autonóm régiót szeretnének létrehozni, melynek megvalósításához az Érmelléki Autonómia Fórum lesz az első lépés.
„Ez nem csak az EMNT ügye, nem pártállás kérdése, ez mindenki számára fontos, aki magyar érzületű” – mondta el Török. Szerinte egyforma teher mellett egyforma jogok járnak mindenkinek, ezen autonómia semmilyen negatív hatást nem jelentene a lakosságra nézve, a magyarság megmaradását segítené.
Toró T. Tibor, a szervezet országos alelnöke elmondta: az autonómia és a megvalósításához szükséges kérdések felvetését az EMNT Bihar megyei szervezete kezdeményezte, hangsúlyozva, hogy a székelyföldi törekvések mintájára a Partiumban is hasonló kellene. A kezdeményezők célja megerősíteni és tudatosítani az érmelléki emberekben az autonómiához való jogot, az önrendelkezés iránti igényt.
A kezdeményezéshez csatlakozott a Szatmár és Szilágy megyei EMNT-vezetés is. Egy interregionális tervet alakítanának ki, mely közös politikai, kulturális és gazdasági fejlesztési stratégiát jelentene, így „saját lábon állna” a régió.
„Ezen a vidéken igen nagy arányban laknak magyarok s az autonómia folyamata beilleszthető lenne a decentralizációs folyamatokba. A nyelvi jogok kiterjesztése is megvalósítható lenne, különös tekintettel arra, hogy ez már Európa-szerte elterjedt gyakorlat” – hangzott el a sajtótájékoztatón, melyen elmondták, egy emberekhez közel álló programot szeretnének, melyhez az EMNT adná a keretet.
A szervezet azt tervezi, hogy a soron következő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon kéri a kezdeményezéshez az RMDSZ támogatását is. Több oldalról kell „megtámadni” a problémát, hogy az autonómia valósággá váljon – hangsúlyozták. Az EMNT-s vezetők szerint igen fontos az egyezségkötés az RMDSZ-szel és az MPP-vel, hogy a magyar–magyar önös érdekek ne írják felül a közös érdeket.
A körülbelül 90-100 ezer lakosságot számláló Érmellék Székelyföld és Kalotaszeg mellett Erdély „legmagyarabb” kistérségének számít.
Totka László
Új Magyar Szó (Bukarest)

2010. május 4.

Partiumi-érmelléki fórum az autonómiáról
Székelyföld mellett a partiumi-érmelléki régió az a romániai terület, ahol tömbmagyarság él, s melynek sajátos autonóm jogállásáról tartott fórumot Mihályfalván az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az eseményen Bihar, Szatmár és Szilágy megye képviseltette magát.
Az EMNT-t Tőkés László országos, Török Sándor nagyváradi, Veres Kupán Enikő szatmári, Sándor József zilahi elnökök képviselték. Török Sándor – aki egyben az ülésvezető szerepét is betöltötte – köszöntötte Toró T. Tibor ügyvezető elnököt, Kovács Csaba EMNT-igazgatót, Lengyel György Bihar megyei MPP-elnököt, Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnökségi tagját, a magukat képviseltető Vitézi Rendeket, valamint a margittai, mihályfalvi és más érmelléki települések autonómia-pártolóit, akik megtöltötték a helyi művelődési házat.
A házigazda szerepét Kovács Zoltán RMDSZ-es polgármester, valamint Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, a helyi MPP-s tanácsos töltötte be. Tőkés László európai parlamenti képviselő ismertette a fórum lényegét, mely egy olyan kezdeményező bizottság megalakítását szorgalmazta, melynek tagjai hivatottak lesznek egy használható – a Partiumra és az Érmellékre szabható – autonómia-modell kidolgozására. Szilágyi Ferenc felolvasta Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos levelét is, aki szintén egy járható utat javasolt a régió autonómia-elméletére vonatkozóan. Majd ismertette saját jól dokumentált, demográfiai és földrajzi adatokkal alátámasztott elméletét is. Ezt követően Csomortányi István mondta el elképzelését, hogyan lehetne megoldani a nem tiszta magyar területek önrendelkezési jogának biztosítását nyelvi, valamint közigazgatási szinten. Toró T. Tibor jogi szempontból elemezte a lehetőségeket, majd a különböző települések megjelent küldöttei is elmondták észrevételeiket, javaslataikat. Tőkés László indítványozta, hogy az ismertetett elméleteket, modelleket az alakulóban lévő kezdeményező testület „tekintse munkaanyagnak”, majd megválasztották az elnökséget is Szilágyi Ferenc (elnök), valamint Csomortányi István (alelnök) személyében. Hozzájuk csatlakoznak majd az említett három megye képviselői által javasolt további elnökségi tagok is. Az autonómiaelmélet kidolgozásának fővédnöke Kovács Zoltán helyi polgármester lett. A fórum mottójának – Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája – jegyében zárult találkozót a Váradi Dalnokok igazi vérpezsdítő indulói, Kossuth-nótái, valamint Marozsán Csilla népdalai tették színesebbé, hangulatosabbá.
Sütő Éva
Reggeli Újság (Nagyvárad)



lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 121-127




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék