udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
79
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-79
Névmutató:
Soporan, Vasile
2001. december 19.
Funar, Kolozsvár polgármestere közleménye arról tájékoztatott, hogy "valószínűleg az RMDSZ utasítására" Vasile Soporan prefektus arra kérte őt, vonja vissza a nov. 29-én kiadott rendeletet. Mint ismeretes, a polgármester Kolozsvár területén betiltotta a kedvezménytörvény alkalmazására létrejött Országos Felügyelő Tanács működését. Funar szerint kérésével Soporan bebizonyította, hogy a "budapesti kormány irredenta érdekeit képviselő" szervezet, illetve az Országos Felügyelő Tanács törvényesen fejti ki tevékenységét Románia területén. /(k. o.): Soporan: Vissza a polgármesteri rendeletet! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2002. január folyamán
Vasile Soporan prefektus bejelentette: a miniszterelnök utasítására Kolozs megyében is megalakult a kedvezménytörvény alkalmazását monitorizáló bizottság. A bizottság tagja Kerekes Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke, illetve Nelu Pop megyei rendőrfőkapitány. /Kiss Olivér: RMDSZ-jelenlét a monitorizáló bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2002. január 16.
A román nyelv védelméért közel félezren tüntettek jan. 15-én Kolozsváron, a polgármesteri hivatal által szervezett tiltakozó megmozduláson. A tüntetők felháborodásukat fejezték ki az orosz nyelv tanulmányozását Moldova Köztársaságban kötelezővé tevő rendelet miatt. Tiltakozásukat levélben összegezték, amelyet Vasile Soporan prefektusnak nyújtottak át. A tüntető tömeg által hordozott transzparenseken többek között az alábbi jelszavakat szerepeltek: "Le Moldova Köztársaság oroszosítási politikájával", "Besszarábiai románok! Veletek vagyunk az oroszosítás és elnemzetietlenítés elleni harcban", "Dicsőség a román nyelvért a Dnyeszternél elesett románoknak", "Éljen a román nyelv, a románság keleti pajzsa". – A Moldova Köztársaságban jan. 15-től kezdődően lépett életbe az orosz nyelv tanulását kötelezővé tevő rendelet. A kolozsvárihoz hasonló tiltakozó akciókról Románia más városaiból is érkeztek hírek. /Moldovai testvéreikért tüntettek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./2002. január 19.
Vasile Soporan, Kolozs megye prefektusa szerint a kedvezménytörvény alapján létrehozandó irodák ügyében mérvadónak az Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfő által kötött megállapodásnak kell lennie. — A megállapodásban nem szerepel az, hogy az RMDSZ székházaiban tájékoztató irodák működjenek. A dokumentációt a magyar főkonzulátuson kell majd leadni. Tárgyaltam az RMDSZ egyik magas rangú tisztségviselőjével, aki arról biztosított, az érdeklődők az RMDSZ székházakban csupán útbaigazítást kapnak. Az említett tisztségviselő azt ígérte, Kolozs megyében nem hoznak létre információs irodát. Mint ismeretes, a múlt heti videokonferencián Adrian Nastase kormányfő arra kérte a prefektusokat, ne tegyék lehetővé az irodák létrehozását. /Soporan: Csupán útbaigazításról volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./2002. január 22.
Jan. 21-én országszerte megnyíltak a magyar státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs irodák. Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, incidensekről, provokációkról egyik megyéből sem érkezett jelzés. Jóllehet Kolozsváron provokációktól tartottak, a legnagyobb rendben kezdte el működését a Kolozs megyei információs iroda. Kónya-Hamar Sándor képviselő, kiemelte, hogy sikerült tisztázni a státustörvény alkalmazása kapcsán felmerülő problémákat Vasile Soporan prefektussal. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a konzulátus január 4-én küldte el az első kéréseket, amelyek meg is érkeztek Budapestre. Figyelembe véve, hogy a jogszabály szerint harminc nap az igénylések elbírálási határideje, február elején vagy közepén az első erdélyi igénylők megkaphatják a magyar igazolványt. A huszonegy iroda közül tizenhat (öt ugyanis a bukaresti magyar nagykövetséghez tartozik) a kolozsvári magyar főkonzulátushoz továbbítja a beérkezett kérelmeket digitális úton, amelyeket ők majd Budapestre küldenek. Egyelőre a huszonegy irodából csak négy rendelkezik bérelt vonallal, a konzul azonban kifejezte reményét, hogy mielőbb a többi irodával is sikerül digitális összeköttetést létesíteniük. Alföldi László kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy Budapesten információs iroda működne. A magyar igazolványt csak személyesen igényelhetik, kivéve a kiskorú gyermekeket, akik esetében a szülő járhat el. A magyar igazolványokat a Romániával szomszédos megyeközpontokban — Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten — vehetik át a közigazgatási hivataloknál. /P. A. M., Sz. Cs.: Megnyíltak az információs irodák. Eredményesen zárult az első nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2002. február 1.
Kolozs megye prefektusa, Vasile Soporan jan. 28-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az általa irányított intézményen belül létrejött egy bizottság, amelynek feladata a státustörvény gyakorlatba ültetésének, illetve a magyar–román egyezmény tiszteletben tartásának felügyelete. Arra a kérdésre, hogy konkrétan miből is áll majd a tevékenységük, Vasile Soporan csak annyit válaszolt, hogy a kolozsvári RMDSZ-székház megfigyelése. A kincses város szövetségi székházában létesített információs irodát éjjel-nappal katonák, rendőrök és a Romániai Hírszerző Szolgálat /SRI/ emberei figyelik. /Éjjel-nappal figyelik a székházat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./2002. február 7.
Balló Áron a Szabadság főszerkesztője emlékeztetett: a múlt év végén arról cikkezett e hasábokon, hogy ajánlatos lenne a sajátos kolozsvári követeléseket az RMDSZ-nek a kormánypárttal kötendő megállapodásba bevonnia. RMDSZ-es városi elöljárók beletörődve nyilatkozták a Szabadságnak, hogy a kétnyelvű feliratokra vonatkozó törvényt Kolozsváron úgysem hajtják végre, mert "nem akarja a polgármester". Vasile Soporan prefektus több hónapja megígérte, hogy a közigazgatási törvény életbe léptetéséről polgármesterünket "meggyőzi". Szomorú a helyzet egy olyan országban, városban, ahol valakit a törvények tiszteletéről meg kell győzni. - Az Erdélyben kiadott hét magyar nyelvű napilap közül hat piacvezető. Azaz a megjelenésének a helyén a megye legnagyobb példányszámú napilapja. Ez a helyzet nemcsak Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, de Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és — Kolozsváron is. A helyi tanácsok, megyei tanács, prefektúra, hivatalok, igazgatóságok, ügynökségek, nemkevésbé a közvetlenül Bukarestből irányított közintézmények helyi fiókjai csak elvétve irányítják a helyi magyar napilapok felé hirdetéseiket. Markó Béla RMDSZ-elnök értesült az erdélyi magyar sajtó ezen megalapozott kívánalmáról, és ígéretet tett a megoldás keresésére a helyi egyezmények szintjén. /Balló Áron: Jó helyi megállapodást! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/2002. február 15.
Febr. 18-án Budapestre utazik Mircea Geoana román külügyminiszter, aki társelnöki minőségében részt vesz a román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén. "Budapesten a kormányközi vegyes bizottság ülésével egy időben megünnepeljük a román-magyar alapszerződés aláírásának ötödik évfordulóját is" - mondta Geona. A magyar-román kapcsolatok fejlesztése keretében ugyanakkor Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára febr. 19-én és 20-án Kolozsváron és Szatmárnémetiben tesz látogatást, Kolozsváron megbeszélést folytat román partnerével, Cristian Diaconescuval, Vasile Soporan megyei prefektussal, továbbá találkozik Markó Bélával és Takács Csabával, az RMDSZ elnökével és ügyvezető elnökével, valamint a történelmi magyar egyházak vezetőivel, s részt vesz a Sapientia Egyetem ünnepi kuratóriumi ülésén is. /Megünneplik az alapszerződést. Mircea Geoana Budapestre készül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2002. február 19.
Febr. 19-re Kolozsvárra látogat Németh Zsolt. Erdélyi körútjának első napján a magyar külügyi államtitkár találkozik Vasile Soporan prefektussal, majd ellátogat az RMDSZ ügyvezető elnökségére, ahol Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök fogadja a vendéget. Németh Zsolt munkaebéden vesz részt a magyar történelmi egyházak vezetőivel, majd a Sapientia Tudományegyetem ünnepi kuratóriumi ülésére várják. Másnap a magyar államtitkárt Szatmárnémetibe várják. /Ma Kolozsvárra várják Németh Zsolt magyar államtitkárt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./2002. február 20.
Febr. 19-én Kolozsvárra látogatott Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, akit erdélyi körútjára Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának az elnöke is elkísért. A politikus Vasile Soporan prefektussal és Serban Gratian megyei tanácselnökkel folytatott tárgyalásokat, majd Markó Bélával és Takács Csabával, az RMDSZ elnökével és ügyvezető elnökével találkozott. Ezt követően megtekintette a Központi Tájékoztatási Irodát, majd Kónya-Hamar Sándor képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével folytatott rövid megbeszélést. Az erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel való munkaebéd után az államtitkár részt vett a Sapientia Alapítvány ünnepi kuratóriumi ülésén. Délután Németh Zsolt az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Reform Klub szervezte Polgári Fórumon tartott előadást, amelyen jelen volt Tőkés László és Pap Géza református püspök is. A Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárral estére tervezett találkozó a román fél távolmaradása miatt elmaradt. Németh Zsolt kolozsvári programja a Sapientia — Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (ELTE) készített dokumentumfilm és a Video-Pontes készülő új stúdiójának megtekintésével zárult. Németh Zsolt a sajtótájékoztatón kifejtette: jelen pillanatban teljes az egyetértés a magyar–román kapcsolatok terén. Úgy vélte: a Magyarország és Románia közti jó kapcsolat a térség stabilitásának fontos tényezője és hozzájárul ahhoz, hogy az egész régió szabályozott, rendezett módon haladjon az európai integráció útján. Örömmel állapította meg, hogy Kolozs megye több magyarországi településsel tart fenn elmélyültebb kapcsolatot, kifejezve reményét, hogy ezt a jövőben sikerül majd még szorosabbra fűzni a gazdaság, a tudományos és kulturális élet számos területén. Németh Zsolt végül közölte: együttműködésre vagyunk ítélve, Románia és Magyarország, a románok és magyarok érdekei nem ellentétesek egymással. Vasile Soporan prefektus úgyszintén pozitívnak ítélte meg a román–magyar kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy a Nastase-Orbán megállapodás aláírása történelmi pillanat volt. Az RMDSZ csúcsvezetőségével folytatott tárgyalások után Németh Zsolt és Markó Béla közös sajtóértekezletet tartott. Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a látogatásra rendkívül fontos és jó pillanatban került sor, a két ország közötti kapcsolatok az utóbbi időben rendkívül dinamikusan fejlődtek. Magyarország és Románia a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyetértési nyilatkozat aláírásával az egész térség számára fontos üzenetet fogalmazott meg az etnikai kérdést illetően azáltal, hogy az együttműködés és nem a konfrontáció útját választotta. Az RMDSZ elnöke örömmel újságolta el a sajtónak, hogy Németh Zsolt különös meglepetést okozott számára, ugyanis a magyar államtitkár személyesen hozta el a szövetségi elnök nevére kiállított magyar igazolványt, amit Markó fontos ajándéknak, szimbolikus meglepetésnek értékelt. - Az elmúlt évek során nagy utat tettünk meg Románia és Magyarország kapcsolatépítésében. Ez az időszak egyszerre vezetett Magyarország és Románia, illetve az erdélyi magyarság és az anyaország összefogásához - mondotta Németh Zsolt. A politikai államtitkár mindenekelőtt azt emelte ki, az Orbán-Nastase megállapodás egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. - Nem csupán a magyar–román összefogás tekintetében tettünk meg azonban nagy utat — folytatta —, hanem a Kárpát-medencei magyarság összefogásának a terén is. Ennek nagyon fontos célja volt, hogy megerősítsük az összetartozás érzését a Kárpát-medencében. Biztosak vagyunk abban, hogy egy egészséges identitású magyarság nagymértékben hozzájárul a szomszédos országok belső felemelkedéséhez és gyarapodásához. Ezért volt nagy jelentőségű például a Millenniumi-ünnepségsorozat, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) létrehozása és nem utolsósorban a státustörvény megalkotása — szögezte le a magyar politikus. Kifejezte reményét, hogy az új romániai magyar konzulátusok megnyitásának ügye kimozdul a holtpontról. Este zajlott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Reform Klub szervezésében a Polgári Fórum. Németh Zsolt előadásában többek között a Magyarok Világszövetségének 1997-ben tartott ülését idézte fel, amelyen az akkori magyar kormányfő, Horn Gyula jelenlétében Tőkés László püspök a kétszeres kisebbségi sorsot kifogásolva kijelentette: eljött az idő a határon túli magyarok egyenjogúsítására. A magyar politikus szerint a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest 2002-ben mind a Kárpát-medencei összefogás, mind pedig a korábban bizalmatlansággal átitatott román–magyar viszony kedvezőbb lett. A hosszú, feszültséggel telített időszakra a kedvezménytörvény kapcsán megkötött Orbán-Nastase megállapodás tett pontot, mondotta az előadó. Az EMTE létrehozását az államtitkár egyedülálló munkának értékelte. Nincs fontosabb az egyetem sikerre vitelénél, hiszen ez fontos eleme az erdélyi magyarság jövőképének, fogalmazott. Azt ígérte, hogy a magyar polgári kormány minden támogatást megad majd az intézménynek. Pap Géza református püspök megköszönte a magyar kormánynak az ádáz harcot, kitartást, amellyel a kedvezménytörvény megalkotásáért és érvényesítéséért harcolt. Tőkés László püspök előadása kezdetén közölte: Németh Zsolt egy magyar igazolvánnyal lepte meg. A püspök úgy véli: a jelenlegi RMDSZ-politika hitelesíti és alátámasztja azt a hamis állítást, miszerint Romániában modellértékű a kisebbségpolitika. Tőkés László utalt a kormánypárt politikusainak azon kijelentéseire, hogy külföldön kívánják mediatizálni az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodást, hogy "ország világ lássa, Romániában milyen jól megy sorunk". Hangsúlyozta: a magyarság asszimilációja és az egyre nagyobb méreteket öltő kivándorlás azonban nem támasztja alá azt a sikerpropagandát, amelyet az RMDSZ terjeszt. "Olyan csapdába kerültünk, amely végig ment Neptunon, Snagovon és Slanic Moldovan", mondotta. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy vélte: sok helyen az RMDSZ a kormánypárt platformjává válik, mint például Szilágy megyében. Hangsúlyozta: senki sem tudja elhitetni vele, hogy ez az "utódkommunista párt", a romániai MSZP, amely minden nyomorúságunk mögött áll, az erdélyi magyarság szövetségese lehet. Kifejtette: a romániai magyar közösség természetes szövetségese a magyar nemzet, és csak rájuk támaszkodva törhet ki ebből a helyzetből, hiszen a jelenlegi politikai palettán Romániában nem találhat igazi partnert. Felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai asszimáláció, a magyar politikai osztály beleolvadása a román politikába a magyarság számára végzetes lehet. Vigyázni kell, hogy "a kolozsvári gödrök ne váljanak az erdélyi magyarság csapdájává", összegezett a püspök. /Papp Annamária: Erdélyi körúton Németh Zsolt. Markó Béla átvette magyar igazolványát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"
2002. február 26.
Febr. 25-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar polgármester egy közleménnyel rukkolt elő: a parlament figyelmébe ajánlotta, tegyék lehetővé, hogy a magyar igazolványt kérők, akik "ezúttal magyar állampolgárokká válnak", még 2002. dec. 1-jéig átköltözhessenek a civilizált magyar anyaországba. Számukra nincs hely ebben az amúgy is szegény államban, itt hagyott lakásaikat majd cigányoknak oszthatják ki - hangzik a közlemény. Ugyanakkor levélben fordult Vasile Soporan prefektushoz, hogy rendeljen el vizsgálatot az Illyés-alapítvány kolozsvári tevékenysége és más magyar szervezetek ellen, amiért a magyar kedvezménytörvény értelmében ezekfebr. 20-tól 23 500 forinttal támogatják a gyermekeiket magyarul tanító családokat. Funar szerint emiatt veszélybe került a márciusban megtartandó népszámlálás tisztasága és Erdélyben interetnikai zavargások törhetnek ki. Az elmagyarosítási veszély sérti a nemzetbiztonsági törvényt és az alkotmányt — figyelmeztetett a levél. A kijelentéssel kapcsolatban Vekov Károly parlamenti képviselő elmondta: "Funar gyakran elárulja, mekkora az ő politikai műveltsége. Nyilatkozatai már jó ideje azt célozzák, hogyan lehet a magyarok idegeit borzolni és hogyan lehet elvonni a figyelmet az ő ténykedéseiről. Elérkezett az ideje annak, hogy a hatóságok fellépjenek az ilyen veszélyes manőverezések ellen. Az erdélyi magyaroknak semmi okuk pánikba esni egy ilyen álhír hallatán, nyugodtan folytassák a maguk jövőépítését e hazában." /"Elmagyarosítási veszélytől" tart a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./2002. március 7.
Márc. 7-én lejár a helyi közigazgatási törvény alkalmazásának határideje. A lap Kolozs megye polgármesteri hivatalaihoz intézett körkérdésére adott válaszokból kiderül: a legtöbb esetben a kétnyelvű helységnévtáblákat már megrendelték, azok kifüggesztése heteken belül megtörténik. Néhány helyen a kétnyelvű táblákat már évek óta kifüggesztették. A Kolozs megyei RMDSZ kéri Gheorghe Funar kolozsvári polgármester megbüntetését, amennyiben a városatya márc. 7-ig nem hagyja jóvá a kétnyelvű táblák kifüggesztését. Vasile Soporan prefektus megvárná a népszámlálásnak egy év múlva nyilvánosságra kerülő adatait, s csak azt követően lépne fel Funarral szemben, ha kiderül, Kolozsvár magyar lakosságának számaránya nem csökkent. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint törvénysértést követ el az, aki a megszabott határidőig nem tartja be a törvényt, amelynek előírásai az 1992-es népszámlálás adataira vonatkoznak. Funar szerint Kolozsváron a magyar nemzetiségű lakosság aránya alig 11 százalék. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy Kolozsvár polgármesterének ügyében lépjen közbe a kormánynál is. Gheorghe Funar határozottan kijelentette: Kolozsváron nem érvényes a szóban forgó jogszabály. Kolozs megyében 84 helységben kell kétnyelvű helységnévtáblákat elhelyezni. Bitay Levente szerint a helységek nagy részében nem lesz fennakadás a törvény alkalmazásával. Kisbács már megpróbálkozott egyszer a kétnyelvű táblák kihelyezésével, a településjelzőt azonban "ismeretlen tettesek" elégették. Kolozson is megtörtént a kétnyelvű helységnévtáblák megrendelése, azok a napokban meg is érkeznek. Egeres községben már folyamatban van a táblák felszerelése. Egyes polgármesterek letagadták a magyar lakosság 20% feletti arányát, így Bonchidán és Magyarszarvaskenden. /B. T. — K. E. — K. O. — J. B. N.: Nem siettek a kétnyelvű táblákkal. Soporan vonakodik fellépni Funar ellen, a népszámlálás eredményére vár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/2002. március 8.
Funar polgármester újabb sértő megjegyzéseket tett a kolozsvári magyarságra. Értesülései szerint az RMDSZ több ízben azt kérte nőnemű tagjaitól, hogy legalább négy-öt gyermekkel járuljanak hozzá a város magyarságának gyarapodásához. A magyar nőknek tetszik a szeretkezés, de a gyermekszülés már nem - tette hozzá a polgármester. Funar ismét levelet intézett Vasile Soporan prefektushoz, amelyben kérte, intézkedjék a megyeszerte elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblák azonnali eltávolítása érdekében, hiszen a települések elnevezése "a horthysta időszakból származik". Gheorghe Funar rendhagyó ülésre hívta össze az önkormányzati képviselőket, ennek ellenére a tanácsosok mégis azonnali hatállyal összehívott rendkívüli ülést tartottak. Az ad-hoc ülésen lehetőség nyílt arra, hogy napirendre tűzzék a kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó RMDSZ-tervezetet. A polgármester heves tiltakozása ellenére a testület egyszerű többséggel, titkos szavazással hozzájárult ahhoz, hogy 75 millió lejt utaljanak ki a táblák elkészítésére. A döntés ellenére Funar leszögezte: Ameddig én leszek Kolozsvár polgármestere, a város neve nem lesz kiírva magyarul. /Kiss Olivér: Tanácsi igen a háromnyelvű helységnévtáblára. A polgármester továbbra sem hajlandó betartani a törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./2002. március 22.
Vasile Soporan prefektus márc. 22-i sajtóértekezletén bejelentette: a rendőrség közhivatalnok által elkövetett közokirat-hamisítással vádolja Sorin Oltean számlálóbiztost, mert az érintett megszegte a népszámlálásra vonatkozó törvényes előírásokat. Mint ismeretes, Sorin Oltean több írásos figyelmeztetést állított ki azoknak, akik állítólag nem voltak hajlandók együttműködni a számlálóbiztosokkal. A rendőrség helyszíni vizsgálatot folytatott, és azt tapasztalta, az Oltean által írtak nem fedik a valóságot. /Közokirathamisítással vádolt számlálóbiztos. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2002. március 23.
Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben tiltakozott az ellen, hogy a prefektúra és a megyei rendőrkapitányság kivizsgálást kezdeményezett minden olyan népszámlálási rendellenesség ügyében, amelyre a magyar lakosság, esetenként a sajtó hívta fel a figyelmet. Gheorghe Funar szerint nem befolyásolja kedvezően a népszámlálók munkáját az a tény, hogy a rendőrség is "beleavatkozott" a népszámlálásba, és esetenként még házkutatást is elrendelnek azon biztosok ellen, akiket az "eremdéeszesek" megrágalmaznak. A polgármester véleménye szerint más megyékből szállítja át az RMDSZ a magyarokat, hogy növeljék ezek részarányát a megyében, és forintezrekkel, illetve élelmiszercsomagokkal győzködik a magyar eredetű románokat, hogy magyarnak vallják magukat. Vasile Soporan prefektus közleményt adott ki, amelyben utasította Funar polgármestert, hogy vonja vissza azokat az űrlapokat, amelyekkel egyes biztosok — a hivatalossal párhuzamosan — a polgármesteri hivatal népszámlálását végzik. /Sz. Cs.: Felfigyeltek a kolozsvári népszámlálásra. Orrára koppintottak a polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./ 2002. március 30.
Annak ellenére, hogy még mindig nem sikerült begyűjteni az összes népszámlálási űrlapot, Kolozsvár polgármestere máris bejelentette, hogy "jelek szerint" a város lakosságának 18,45%-a magyar. Számítása szerint ez azt jelenti, hogy 59 974 magyar él a városban. Szerinte az arány a lehető legderűlátóbb, és megtörténhet, hogy az új adatok hozzáadásával az arány csökken, de "semmiképp sem nő". Funar szerint egyes személyeket megvásároltak, másokat pedig autóbusszal hoztak Kolozsvárra annak érdekében, hogy mesterségesen növeljék a magyarság számát. Vasile Soporan azt nyilatkozta: a hivatalos adatokat a Statisztikai Hivatal hozza nyilvánosságra. A polgármesternek nem áll jogában ilyen jellegű bejelentéseket tennie. /Kiss Olivér: Törvénytelen polgármesteri eredményhirdetés. A prefektus "elemzi a kérdést", Kolozsvár magyarsága 21% körül lehet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./2002. április 6.
Funar, Kolozsvár polgármestere a magyar főkonzulátuson levő zászló azonnali eltávolítását kérte Vasile Soporan prefektustól és Adrian Nastase kormányfőtől. Szerinte "ez nem a Magyar Köztársaság zászlója, hanem horthysta szimbólum". Ezenkívül Funar azt kérte, a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok betiltásáról szóló 31-es számú, idén elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján a magyar konzulátust 250 millió lejre büntessék. Az elöljáró szerint a kormányrendelet alapján a zászlót kitűző személyeket 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítéljék. A prefektushoz és a miniszterelnökhöz intézett levelében Funar arról is beszámol, hogy a törvényszékhez fordult annak érdekében, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátust felszámolják. Vasile Soporan prefektus kifejtette: elemezni fogja a levélben foglaltakat és azt, hogy a zászló kitűzésével megszegték-e valamelyik román törvényt. /K. O.: Funar a magyar zászló eltávolítását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ 2002. április 10.
Vasile Soporan prefektus, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) megyei szervezetének első alelnöke csupán általánosságokat mondott az RMDSZ-el kötendő protokollum helyi vonatkozásáról. Még nem kapta meg az RMDSZ változatát, így nem tud véleményt mondani. Az SZDP és az RMDSZ közötti eddigi együttműködésről szólva Soporan elmondta: rendkívül jó, normális viszonyról beszélhetünk. A helyhatóság célkitűzése közül szinte valamennyi az érdekvédelmi szervezet képviselőinek támogatásával valósult meg. /K. O.: Soporan elégedett az eddigi együttműködéssel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2002. április 11.
Funar, Kolozsvár polgármestere kijelentette, hogy a népszámlálási biztosok összegzésének feldolgozása alapján Kolozsvár magyar lakosságának aránya 18,83 százalék. Közvetlenül a népszámlálás befejezése után a polgármester bejelentette: a városban 18,45 százalék a magyar. Korábban Vasile Soporan prefektus azt nyilatkozta, a hivatalos adatokat kizárólag a Statisztikai Hivatal hozza nyilvánosságra. - A polgármesternek nem áll jogában ilyen jellegű bejelentéseket tennie - tette hozzá a prefektus. A polgármesteri hivatal adatai szerint Kolozsváron 59 781 magyar él, a város állandó lakossága 317 379. Ebből 252 334 román nemzetiségű. Funar szerint 1992-höz képest a többségiek száma nőtt. A fenti szám a lakosság arányának 79,5 százalékát jelenti. (Az 1992-es népszámlálás végleges adatai szerint Kolozsvár lakossága 328 602 volt. Ebből 74 871 magyar, 3 201 roma, 1 149 német és 344 zsidó volt.) Funar "párhuzamos" népszámlálása azt mutatta ki, Kolozsváron 2 982 roma, 587 német, 194 zsidó, 108 ukrán, illetve 62 olasz nemzetiségű polgár él. A többi nemzetiséghez tartozók száma 50 alatti, 104-en pedig nem voltak hajlandók elárulni etnikai hovatartozásukat. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az eredeményhirdetés újabb bizonyíték arra, hogy az adatoknak semmi közük a valósághoz. Az RMDSZ szerint a kolozsvári magyarság aránya "nem csökkent lényegesen" az elmúlt tizenegy év alatt. Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, az RMDSZ adatbázisa még nem teljes, hiányoznak a Pata?Györgyfalvi negyed, a Belmonostor és a Tóköz adatai, de már így is több mint 50 000 kolozsvári magyart vettek nyilvántartásba. Ha a hiányzó adatok is bejönnek, akkor könnyen bizonyíthatóvá válik, hogy a kolozsvári magyarok száma nem esett 20% alá. Eckstein Kovács Péter szenátor szerint a közvélemény tudatos és sorozatos félrevezetéséről van szó. Javasolni fogja az RMDSZ vezetőségének, hogy a polgármestert jelentsék fel az ügyészségen. /Kiss Olivér: Újabb polgármesteri eredményhirdetés. A népszámlálás hivatalos eredményeinek nincs közük ezekhez az adatokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./2002. május 24.
Máj. 24-én Gheorghe Funar polgármester bejelentette: Kolozsvárnak nincs többé városi tanácsa. — Az "iszonyú koalíció" beadta a kulcsot, a városi tanács öngyilkos lett — nyilatkozta az elöljáró. Funar szerint az utóbbi három rendkívüli ülésen a kolozsvári városi tanács egyetlen határozattervezetet sem fogadott el. Azt szeretné, hogy a törvény értelmében a prefektus javasolná a kormánynak az előrehozott választások megszervezését. Javaslatáról levélben értesítette Adrian Nastase kormányfőt, Octav Cosmanca közigazgatási minisztert, illetve Vasile Soporan prefektust. Funar büntető feljelentést tesz azon tanácsosok ellen, akik hétfőre rendkívüli ülést hívtak össze. Funar azzal fenyegetőzött: amennyiben Vasile Soporan prefektus nem vesz tudomást a kolozsvári városi tanács megszűnéséről, a Nagy-Románia Párt tagjai és szimpatizánsai sztrájkőrséget szerveznek a prefektúra épülete előtt. Máj. 24-i kolozsvári sajtóértekezletén Cosmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) főtitkára elutasította a polgármester ötletét. Vasile Soporan prefektus szerint a polgármester azért próbálkozik a városi tanács feloszlatásával, mert szabadon akar rendelkezni a közpénzekről. Máté András ügyvéd, RMDSZ-tanácsos véleménye szerint a polgármester újabb provokációjáról van szó. /Kiss Olivér: Feloszlatta a városi tanácsot a polgármester. Előre megfontolt cselekedet volt — vallotta be a testület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./