udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 197 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-197

Névmutató: Hrebenciuc, Viorel

1995. április 6.

Az elmúlt hetekben alakult meg Bukarestben az Armonia /Harmónia/ Alapítvány, amely ápr. 6-án országos találkozót hívott össze, hogy a vegyes házaspárok képviselőivel megvitassa idei munkatervét. Az összejövetelen 148 házaspár mellett jelen voltak román politikai vezetők, külföldi diplomaták és Iliescu elnök is, aki beszédében kijelentette, hogy a román politikai élet olyan demokratikus, hogy semmilyen megkülönböztetést nem tűr meg, elfogadhatatlannak nevezte az etnikai autonómiát. A Harmónia Alapítvány vezetője Matei Vintila mérnök kezdeményezését így indokolta: "A rádióban és tv-ben hallgatva az RMDSZ egyes vezetőinek a románokra szórt sértéseit, nagyon felháborodtam." Az alapítványban a Hajdu Győző vezette Együtt-Impreuna című, a román hatalom által támogatott magyar és román nyelvű kirakatlap szimpatizánsai foglalnak helyet. Vintila mérnök elmondta, hogy találkozott Viorel Hrebenciuc-kal, a kormány főtitkárával és Iliescu elnökkel is, akik támogatták az alapítvány gondolatát. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8., Magyar Nemzet, ápr. 8./ Vajnovszky Kázmér hiába közölte, hogy az Erdélyi Napló munkatársa és ő is vegyes házasságban él, nem engedték be, csak Iliescu beszéde után. Az újságíró sok tartalékos ezredest látott a teremben. Az alapítvány elnöke, Vintila mérnök eddig munkásságát ecsetelte: moldvai diákoknak ad ösztöndíjat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

1995. május 3.

A strasbourgi ET európai helyi és regionális önkormányzati konferencia küldöttsége máj. 3-án Bukarestben sürgette, hogy helyezzék vissza hivatalukba a leváltott polgármestereket. A delegáció máj. 2-án és 3-án Romániában vizsgálta a jobbára ellenéki polgármesterek felmentését. A küldöttség találkozott Octav Cozmanca közigazgatási államtitkárral és Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, akik elismerték, hogy szükséges a helyi közigazgatási törvény módosítása. A strasbourgi küldöttek sajtóértekezleten közölték, hogy vizsgálataik szerint a kinevezett prefektusok visszaélnek hatalmukkal, a megválasztott polgármesterek 4,5 százalékát, 133 főt menesztettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., Magyar Hírlap, máj. 4./

1995. május 17.

Az Európa Tanács helyi és regionális-hatalmi kongresszusának küldöttsége, élén Alain Chenard-ral, a kongresszus elnökével Bukarestben járt és a 133 felfüggesztett, leváltott, valamint a 260 lemondott polgármester helyzetéről tájékozódott. Megállapították, hogy a leváltásoknál az elsődleges szempont a pártállás volt, a prefektusnak túlzott a hatalma, "állam az államban", mindez a demokrácia hiányát mutatja. A küldöttség kérte az elmozdított polgármesterek anyagi és erkölcsi rehabilitálását, továbbá az igazságszolgáltatás decentralizációját. A román hatóságok - élükön Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral és Octav Cozmanca államtitkárral - magyarázták bizonyítványukat, mindent megígértek, intézkedni fognak, megszilárdítják a helyi autonómiát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 17./

1995. június 15.

Májusban rendezték meg Sződligeten, Budapest közelében a harmadik magyar-román értelmiségi találkozót, a megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözölte. A találkozón elfogadott közleményt egyik ország sajtója sem közölte, jegyezte meg Szász János. Jún. 9-10-én Hargitafürdőn a pécsi Magyar-Román Baráti Társaság csíkszeredai csoportja Minifórumot hívott össze, amelyen részt vett a társaság elnöke, dr. Iglói Zoltán és a társaság Hargita megyei filiáléjának elnöke, Szüszter Katalin is. Az egybegyűlteket Doru Vasloban prefektus köszöntötte, felolvasva Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár üzenetét. A társaság sok román tagja szólalt föl. Szász János úgy értékelte, hogy a közeledési mozgalmak kiléptek a nyilatkozat szakaszából és a barátság, a sorsközösség útján indultak el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1995. augusztus 15.

Negyvenhárom titkos dokumentum tűnt el a román kormánytól. A Romania Libera aug. 15-i száma szerint ezeket Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár szabálytalanul hazavitte. A lap fölsorolja a dokumentumok listáját, ezek között sok a magyar vonatkozású. A lehetséges gyanúsítottak között említik Kamel Kader román állampolgárságú palesztin fiatalembert, aki bejáratos volt Hrebenciuchoz, többször megfordult lakásán. A fiatalember jó viszonyban van az államelnöki hivatallal is. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16., Magyar Hírlap, aug. 18./

1995. augusztus 15.

Negyvenhárom titkos dokumentum tűnt el a román kormánytól. A Romania Libera aug. 15-i száma szerint ezeket Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár szabálytalanul hazavitte. A lap fölsorolja a dokumentumok listáját, ezek között sok a magyar vonatkozású. A lehetséges gyanúsítottak között említik Kamel Kader román állampolgárságú palesztin fiatalembert, aki bejáratos volt Hrebenciuchoz, többször megfordult lakásán. A fiatalember jó viszonyban van az államelnöki hivatallal is. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 16., Magyar Hírlap, aug. 18./

1995. augusztus 29.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án Bukarestbe látogatott, első útja az RMDSZ székházába vezetett, zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, elsősorban az oktatási törvényről. Markó Béla elmondta, hogy a törvényt szakaszról szakaszra áttekintették. Aug. 29-én Stoel Vacaroiu miniszterelnök, Adrian Nastase képviselőházi elnök, Viorel Hrebenciuc, a kisebbségi tanács elnöke, majd Melescanu külügyminiszter vendége volt. A Hrebenciuckal folytatott tárgyalása után az EBESZ főbiztosa kijelentette, hogy az oktatási törvény "teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek". Aug. 30-án Stoelt fogadja Iliescu elnök, aug. 31-én pedig a főbiztos újra tárgyal az RMDSZ-szel. /Magyar Nemzet, aug. 30./ Adrian Nastase képviselőházi elnök elmondta Max van der Stoel kisebbségi főbiztosnak, hogy az oktatási törvény körül mesterséges hangulatkeltés folyik, az RMDSZ olyan jogokat erőltet, amelyek különjogokat adnának a kisebbségeknek és lehetővé tennék a magyar kisebbség etnikai alapú autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

1995. augusztus 29.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án Bukarestbe látogatott, első útja az RMDSZ székházába vezetett, zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, elsősorban az oktatási törvényről. Markó Béla elmondta, hogy a törvényt szakaszról szakaszra áttekintették. Aug. 29-én Stoel Vacaroiu miniszterelnök, Adrian Nastase képviselőházi elnök, Viorel Hrebenciuc, a kisebbségi tanács elnöke, majd Melescanu külügyminiszter vendége volt. A Hrebenciuckal folytatott tárgyalása után az EBESZ főbiztosa kijelentette, hogy az oktatási törvény "teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek". Aug. 30-án Stoelt fogadja Iliescu elnök, aug. 31-én pedig a főbiztos újra tárgyal az RMDSZ-szel. /Magyar Nemzet, aug. 30./ Adrian Nastase képviselőházi elnök elmondta Max van der Stoel kisebbségi főbiztosnak, hogy az oktatási törvény körül mesterséges hangulatkeltés folyik, az RMDSZ olyan jogokat erőltet, amelyek különjogokat adnának a kisebbségeknek és lehetővé tennék a magyar kisebbség etnikai alapú autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

1995. szeptember 1.

Szept. 1-jén nyílt meg Bukarestben a hágai központú Interetnikai Kapcsolatok Alapítvány és a bukaresti Nemzeti Kisebbségi Tanács szervezésében "A nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szabályozás bevezetése Románia törvénykezésébe" címmel rendezett kétnapos nemzetközi szeminárium. Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár nyitotta meg a tanácskozást, majd Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa üdvözölte a résztvevőket. Felszólalt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, rámutatva a román törvénykezésnek az etnikai asszimilációt célzó kitételeire, valamint az elekronikus és írott sajtóban időnként megjelenő példátlanul durva magyarellenes kampányra, amely nem csitult a konferencia alatt sem /például Ioan Solcanu kormánypárti alelnöknek az RMDSZ betiltásával fenyegető kijelentése vagy a bécsi döntés 55. évfordulója kapcsán a magyarságot kollektív bűnösként elítélő rágalmak/. A kisebbségekre nézve megszorító intézkedésekről Renate Weber és Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság szakértői számoltak be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 1., 609. sz./

1996. február 3.

Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, az amerikai kongresszus meghívására az Egyesült Államokban tesz látogatást és ennek keretében - egy csoportos találkozó során febr. 1-jén rövid beszélgetést folytatott Bill Clinton amerikai elnökkel. Emil Constantinescu a világ 140 országából érkezett 3500 politikai vezetővel együtt vett részt az elnöki párral a hagyományos békeimán. /Emil Constantinescu az amerikai békeimán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Bill Clinton amerikai elnök febr. 1-jén rövid eszmecserét folytatott Viorel Hrebenciuckal, a kormány főtitkárával, aki az amerikai kongresszus és az elnökség által rendezett hagyományos washingtoni imanapon vett részt. /Viorel Hrebenciuc az amerikai elnöknél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

1996. szeptember 10.

Szept. 10-én nemzetközi szeminárium nyílt Bukarestben Kormányok a kisebbségekért címmel, melyen 17 kelet-közép-európai ország nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kormányszerveinek illetékesei, az Európa Tanács és a romániai kisebbségi szervezetek képviselői vesznek részt. Viorel Hrebenciuc, a Kisebbségi Tanács koordinátora elmondta, hogy Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményét, ezzel is mutatva, hogy tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek jogait. Az RMDSZ részéről viszont Niculescu Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az RMDSZ a keretegyezmény szellemében javaslatot tett a kisebbségek anyanyelvhasználatára a közigazgatásban, illetve a kétnyelvű táblák felállítására, a parlamenti vitában Melescanu azzal utasította el ezeket az igényeket, hogy a keretegyezmény még nem kötelező, mert nem ratifikálta 12 ország. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1996. november 29.

A bukaresti Ziua két napja arról cikkezik, hogy cáfolhatatlan bizonyítékai vannak Virgil Magureanu, a titkosszolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője akciójáról, aki megakadályozta a választási csalást előidéző számítógépes program végrehajtását. A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja ugyanis megvásárolt egy olyan speciális programot, mely 5-15 százalékerejéig Iliescu javára változtatta volna meg az eredményeket. Ezt a csalást Victor Hrebenciuc szervezte és Alexandru Radoceának, az Országos Statisztikai Központ igazgatójának kellett volna végrehajtania. Ez ellen lépett fel Magureanu, megakadályozva a program elindítását. A Ziua azt is tudja, hogy külföldről jött az utasítás a csalást előidéző program leállítására. - Magureanu az egyik nélkülözhetetlen támpillére volt Iliescu rendszerének. Igaz, hogy Magureanu már régebben felvette a kapcsolatot az ellenzékkel, még találkozott Coposuval, a parasztpárti elnökkel is, nemsokkal Coposu halála előtt. /Szilágyi Aladár: Egy gombnyomás volt a bűne. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

1997. január 16.

A volt kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja jan. 17-i országos értekezletén Ion Iliescu volt államelnököt elnökké választotta. Iliescu úgy értékelt, hogy pártja képtelen volt megfékezni a korrupciót, ez volt a sikertelen választási szereplés oka, ezért most a pártot megtisztítja a korrupt elemektől. - tudósított Gyarmath János Bukarestből. /Magyar Nemzet, jan. 18./ A Társadalmi Demokrácia Pártja megválasztott első alelnöke Adrian Nastase, a párt alelnökei: Teodor Melescanu volt külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu volt védelmi államtitkár, Oliviu Gherman volt pártelnök. Viorel Hrebenciuc volt kormányfőtitkárt beválasztották a párt országos tanácsába, ezzel hitelét vesztette Iliescunk az az ígérte, hogy a megújított párt leszámol a korrupcióval. Hrebenciuc törvényszegéseiről ugyanis éveken át írt a sajtó. /Magyar Hírlap, jan. 20./

1997. március 26.

Elkészült a vádirat Miron Cosma Zsil-völgyi bányászvezér ellen, aki az 1990-es és 1991-es többezer bányásszal valósággal megszállta és terrorizálta Bukarestet, az ellenzéki pártokat, erőszakkal véget vetett Petre Roman kormányfő országlásának. A bűnvádi eljárás ötéves késése nem a nyomozókon múlott. Számos bakigazgatót is őrizetbe vettek, a rendőrség nyomoz több volt államférfi, köztük Adrian Nastase, Viorel Hrebenciuc volt kormányfőtitkár és mások korrupciós ügyei után. /Magyar Nemzet, márc. 29./

2000. május 6.

Henri Pons, a párizsi Igazságügyi Palota gazdasági kérdésekben járatos elöljárója megjelent Bukarestben - megjelenése riadalmat keltett ellenzéki berkekben - ugyanis egy nagyszabású pénzmosási ügyben kíván nyomozni. A kiszivárgott hírek szerint a kilencvenes évek közepének TDRP-s vezérei - hogy pontosan kik, azt még nem lehet tudni - egy Franciaországban létrehozott cég segítségével mosták tisztára az állami költségvetésből eltulajdonított milliárdokat. A Le Parisien nem titkolta: az ügy nagyon kényes, hiszen jelentősen átrajzolhatja néhány vezető román politikus portréját. Egyelőre érintettnek látszik Adrian Nastase, Teodor Melescanu, Viorel Hrebenciuc, Liviu Razvan Temesan, Mircea Cosea, Iosif Boda... vagyis csupa egykori kormányzati vezető, akik most kötelesek lesznek megjelenni a törvény előírta meghallgatáson. Ez a pénzmosási ügy nem sokkal a "vörös drót" esete után pattant ki, arra enged következtetni: lesznek még időzített botrányok és leleplezések. "Akár azt is gondolhatnánk: több előre megírt botránykrónika és leleplezési forgatókönyv hever távoli országok tekintélyes intézményeinek páncélszekrényeiben" - írta Kereskényi Sándor. Az újságíró szerint ha román demokrácia keretei tágulnak, "nekünk csak jó lehet." - Mennyire züllött lehet itt a közéleti szereplőgárda? /Kereskényi Sándor: Mosás és mosakodás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 6./

2000. május 31.

Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke hosszas huzavona után elismerte, hogy valóban együttműködött a csalással gyanúsított Adrian Costea román származású francia üzletemberrel. Ion Iliescu bejelentette, hogy a vállalkozó valóban készített neki számos plakátot. Iliescu eddig cáfolta, hogy választási kampányukat pénzelte volna Costea. A Costea-üggyel foglalkozó szakbizottság előtt máj. 30-án megjelent Viorel Hrebenciuc volt kormányfőtitkár és Iosif Boda, Iliescu volt kampányfőnöke. Eddig mindketten halogatni próbálták a vallomástételt. Hrebenciuc neve a másik ügyletben is felmerült, amelynek során Costea egyik cégével illegális olajüzletet bonyolított az akkori román vezeté. Egyes elemzők szerint Iliescuék szándékosan robbantották ki a FNI-ügyet és próbálják most csődbe vinni a teljes bankrendszert, így próbálják elterelni a figyelmet a Costea-ügyről. /Costea-ügy. Iliescu beismerte bűnösségét! = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 31./ Viorel Hrebenciuc aláírása szerepel a Costeával megkötött szerződésen, amely 600 ezer tonna gázolja Romániába szállításáról szólt. /Ágoston Hugó: Többet tudnak, mint amit elmondtak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

2000. július 18.

Mugur Isarescu kormányfő az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége szervezte konferencián azt hangsúlyozta, hogy "már létezik egy kisebbségügyi törvényjavaslat is". Ez a javaslat véglegesen megoldaná a nemzeti és etnikai kisebbségek gondjait. Nem tudni, hogy a kormányfő milyen törvénytervezetre utalt, jegyezte meg Gyarmath János. Az elmúlt tíz esztendőben ugyanis legalább három, ha nem több ilyen dokumentum született. Kidolgozott egyet az ellenzékben levő RMDSZ, egyet a kormány akkori főtitkára, Viorel Hrebenciuc által irányított "kisebbségi sóhivatal", de közreadott egyet Gabriel Andreescu is. Azonban egyik sem került a parlament elé! Markó Béla szövetségi elnök megállapította, hogy létezik tervezet, de az nem volt megfelelő. Olyan kisebbségi törvényre van szükség, amiben minden benne van, tehát nyelvhasználat, oktatás, de ilyen tervezet nincsen még. Románia ratifikált egy sor Európában általában elfogadott, a nemzetiségek sorsát, helyzetét rendező keretegyezményt, kell-e, van-e értelme egy belső kisebbségi törvénynek? /Gyarmath János: Ha lesz, milyen legyen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2000. december 13.

Emil Constantinescu elnök dec. 11-re hívta össze a parlament nemrég megválasztott két házát. Mindegyik parlamenti csoport megválasztotta elnökét: a PDSR csoportját Viorel Hrebenciuc, az NRP-ét Augustin Lucian Balcas, az NLP-ét Valeriu Stoica, a DP-ét Alexandru Sassu, az RMDSZ-ét Kelemen Atilla fogja vezetni. Adrian Nastase bízik az új parlament hatékonyabb tevékenységében, a kormány és a parlament eredményesebb együttműködésében. A szenátusban szintén megalakították a parlamenti frakciókat. Az RMDSZ-frakció elnöke Verestóy Attila lett. /(Szász Attila): Jelentés a sokszínű parlamentből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2000. december 14.

Dec. 14-én a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) meghívására megbeszélést tartott az RMDSZ és a PDSR vezetőség. Az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi és Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője, valamint Borbély László ügyvezető alelnök. A PDSR-t Adrian Nastase első alelnök, Viorel Hrebenciuc szervezési és Serban Mihailescu ügyvezető titkár, valamint Ion Solcanu alelnök képviselte. - A két politikai alakulat folytatja a tárgyalásokat és a jövő hét közepére igyekszik megállapodásra jutni a tervezett kisebbségi kormány parlamenti támogatásának kérdéséről - jelentette ki a megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök. Elmondta, hogy a további tárgyalásokat folytató munkacsoport az anyanyelv használata, a magyar nyelvű egyetemi oktatás, a tulajdonjog rendezése, a regionális fejlesztés és a gazdasági reform kérdésével foglalkozik majd. A munkacsoport dokumentumba foglalja az RMDSZ számára fontos programpontokat. - A PDSR támogatja a készülő közigazgatási törvénynek a szenátusban már megszavazott változatát, amely tartalmazza a helyi közigazgatások nyelvhasználati rendelkezéseit. A magyar nyelvű egyetem kérdésében a PDSR támogatja a magyar nyelvű oktatás bővítését általában és ezen belül konkrétan a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű oktatás további bővítését és a minél nagyobb pénzügyi, szakmai, költségvetési önállóság megteremtését. A tárgyaláson a résztvevők megegyeztek abban, hogy keresik a megoldást az elkobzott egyházi tulajdon, és más tulajdon, illetve más, az RMDSZ számára fontos kérdésére általában. /Megbeszélés az RMDSZ és a PDSR vezetősége között. = RMDSZ Tájékoztató, dec. 14. - 1871. sz./

2000. december 29.

Dec. 28-i együttes ülésén a parlament kinevezte az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében részt vevő román küldöttség tagjait. A képviselők egyöntetűen megszavazták, hogy a delegációban a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, Corneliu Vadim Tudor és Ilie Ilascu is részt vegyen. (A szavazás formális, a parlamenti pártok között elosztott helyekre minden párt azt jelöl, akit akar.) A küldöttséget Viorel Hrebenciuc RTDP-s képviselő fogja vezetni. A testület ugyanakkor úgy döntött, hogy Liviu Maior RTDP-s szenátor töltse be az európai integrációért felelős bizottság elnöki tisztét. A parlament továbbra is Szabó Károlyt, az RMDSZ szenátorát nevezte ki a Nyugat-Európai Unió parlamentjébe akkreditált román parlamenti küldöttség élére. Mint ismeretes, az RMDSZ szenátora 1996 óta tölti be ezt a tisztséget. /Vadim és Ilascu az Európa Tanács parlamentjében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-197




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék