udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
63
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63
Névmutató:
Voronin, Voronin
2007. február 26.
Rendkívül élesen bírálta a hétvégén Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke és külügyminisztériuma a román hatóságokat. Voronyin a kisebbségekkel szembeni intoleranciával vádolta Romániát, sérelmezve, hogy Bukarest nem ismeri el kisebbségként a moldovai népet, a külügyminisztérium közleményben ítélte el a Bukaresti Ítélőtábla múlt heti döntését, amelyben részben felmentették Ion Antonescu marsallt a béke ellen elkövetett bűncselekmények vádja alól. Adrian Podar bíró szerint ugyanis „a Szovjetunió ellen indított háború legitim volt”. Az ítélet annak a pernek a folyománya, amelyben az Antonescuval együtt halálra ítélt Gheorghe Alexianu transznisztriai kormányzó rehabilitálását indítványozták. A második világháború alatt Transznisztria néven román igazgatás alá vont Dnyeszteren túli területekről Antonescu parancsára több tízezer zsidót és romát deportáltak. Történészek szerint az Antonescu-rezsim idején 270 ezer román és ukrán zsidót, továbbá mintegy 20 ezer cigányt öltek meg a Bukarest által igazgatott területeken. A chisinaui külügyminisztérium szerint a moldovai társadalom megrökönyödve fogadta a hírt, miszerint a bírósági döntés legitimnek nevezte a Szovjetunió elleni háborút. „Köztudott, hogy az Antonescu marsall által indított, úgynevezett felszabadító hadjárat idején a Moldovai Szocialista Szovjet Köztársaság területén 300 ezer zsidót és más nemzetiségű személyt végeztek ki” – áll a közleményben. Chisinau aggodalmát fejezi ki a döntés miatt, amely „drámai precedenst teremt a két ország közötti kapcsolatokban, ugyanakkor pedig komolyan megkérdőjelezi a román igazságszolgáltatás azon képességét, hogy európai szinten lássa el feladatát. ” Voronyin államfő azt sérelmezte, hogy Romániában szigorúan korlátozott az elismert kisebbségek listája, így az általa 10 millió főre becsült „moldovai kisebbséget” nem ismerik el. Hangsúlyozta: jóllehet a román és a moldovai nyelv egyforma, a moldovaiaknak jogában áll nyelvüket úgy nevezni, ahogyan az elmúlt 600 év alatt megszokták, éspedig moldovainak. /Farcádi Botond: Pruton túli idegesség. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./2007. március 13.
Egyre feszültebb a moldáv-román viszony, hervadni látszik az a tizenegynéhány éve Pruton készített virághíd, mely jelképesen bizonyította a két országban élő román nép testvéri együvé tartozását. Vladimir Voronyin moldáviai elnök Vasile Tarlev miniszterelnökkel együtt azért bírálja Romániát, mert ,,a moldáviaiaknak adott tömeges állampolgársággal beavatkozik az ország belügyeibe, veszélyeztetve a tizenhét éves állam nemzetbiztonságát…” A román hatóságok egyelőre nem törődnek a moldáv diplomáciai offenzívával. Európa egyik legszegényebb országának tartott Moldovai Köztársaság állampolgárai tömegesen kérik az állampolgárságot, számuk több százezerre tehető. Romániának jelenleg nem érdeke napirenden tartani az esetleges újraegyesítést, szüksége lehet viszont a Nyugatra távozó munkaerő pótlására, a moldáviai munkavállalókra. /Bogdán László: Hervadó virághíd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./2007. augusztus 27.
Tovább gyűrűzik a Bukarest és Chisinau közötti politikai feszültség. Vladimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke kijelentette, hogy a balti-i és a cahuli két román konzulátus nem nyitja meg kapuit. Hozzátette, hogy soha nem tett ígéretet a két konzulátus megnyitására, és azzal is vádolta Bukarestet, hogy lobbikat finanszíroz a Moldovai Köztársaság Romániával való egyesülésére. Voronyin kijelentette, hogy „a románok az ördöggel is készek cimborálni, hogy elfoglalják a Moldovai Köztársaság területét. Szövetkeztek Hitlerrel, Sztálinnal, hogy elérjék céljukat” – tette hozzá Voronyin. /Voronyin nyilatkozott. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./2007. október 26.
Egyre nagyobb a feszültség Románia és Moldovai Köztársaság között, s a bukaresti vezetők időről időre olajat öntenek a tűzre. Így történt ez szeptember végén is, amikor Traian Basescu államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésén utasította a kormányt, hogy egyszerűsítse a moldovaiak román állampolgársági kérelmének elbírálását. Az államfő arra utalva, hogy Besszarábia egykor Románia részét képezte, kifejtette: „Romániának erkölcsi és politikai kötelességei” vannak a moldovai állampolgárokkal szemben. Vasile Tarlev moldvai miniszterelnök elítélte Basescu elképzelését. A Basescu-féle kezdeményezést követően a kisinyovi hatóságok bevonták a Román Televízió sugárzási engedélyét. A román állami televízió évek óta külön országos csatornát bérelt Moldovában, csakúgy mint a Pervij Kanal orosz televízió, s adásait az ország egész területére eljuttatta. Traian Basescu kijelentése Nyugat-Európában is nagy visszhangot keltett. A londoni Daily Express szerint ha Basescu utasítását a román kormány végrehajtja, Moldova Köztársaságból, Európa legszegényebb országából az uniós munkapiacot több százezer munkavállaló rohamozhatja meg. Becslések szerint a már román állampolgársággal rendelkező moldovaiak száma több százezerre rúg. Más források ezt a számot egymillióra teszik. Vlagyimir Voronyin moldovai államfő oroszbarát politikája azóta vált nyíltan Románia-ellenessé, hogy a Konstanca melletti amerikai katonai támaszpont megkezdte működését. Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminiszter, Románia képviselője a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) vezető testületében néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: nem lehetetlen a két román ország, Moldova és Románia egyesülése. A „moldovai nyelvet” annak idején a Szovjetunió találta ki, hogy ezzel is elválassza Moldovát Romániától, ezt azonban 1991 után a Pruton túliak különállásuk és önálló államiságuk megerősítése végett időről-időre továbbra is hangoztatják. A valóság az, hogy a Moldovai Köztársaság lassan átcsúszik az orosz érdekszférába, s ez Bukarestnek fáj. Transznisztria pedig alig várja, hogy Koszovo elnyerje függetlenségét, amelyben saját önállóságának precedens értékű nemzetközi jogi megerősítését látja. /Tibori Szabó Zoltán: Befagyasztott román–moldáv testvériség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2007. november 13.
Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke imperialista kísérletekkel és belügyekbe való beavatkozással – a chisinaui pártok és a moldovai sajtó finanszírozásával – vádolta meg Romániát az Evenimentul Zilei bukaresti napilapnak adott nyilatkozatában. Az elnök továbbá agresszív beavatkozással vádolta a Román Ortodox Egyházat is azáltal, hogy a három ortodox püspökséget kíván újra létrehozni „azon a területen, ami egykor Romániához tartozott”. „Mi moldávok vagyunk, és moldávok is maradunk, ahogy moldávok voltak szüleink, nagyszüleink és ahogy az volt Stefan cel Mare is” – jelentette ki Voronyin. /Voronyin ismét bírálja Bukarestet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2007. december 10.
Oroszország üzenetének minősítette Vasile Puscas, a képviselőház külügyi bizottságának szociáldemokrata titkára Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke Romániát vádoló kijelentéseit, amelyeket Voronin, brüsszeli látogatása során, illetve a Financial Times című brit napilapnak adott interjújában tett. Puscas szerint az elhangzottak mögött Moszkva azon álláspontja érzékelhető, amely szerint Moldovában Koszovóhoz hasonló helyzet alakulhat ki a szakadár Transznisztria miatt. /Nagy B. István: Oroszország hangja? = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./2007. december 13.
A Moldovai Köztársaság kiutasított két román diplomatát az országból, egyúttal hazarendelték az ország bukaresti nagykövetét. A két diplomatát nem kívánatos személlyé nyilvánították, mivel diplomata státusukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak. A két ország közötti viszony az elmúlt napokban tovább romlott, amikor a chisinaui külügy bekérette Teodorescu román nagykövetet, és aggodalmát fejezte ki egy november végi nyilatkozata miatt. A nagykövet egyrészt azzal vádolta meg a moldovai illetékeseket, hogy halogatják a Romániával megkötendő partnerségi és együttműködési szerződés, illetve a két ország közötti határszerződés aláírását, másrészt pedig az 1947. február 10-én, Párizsban aláírt békeszerződés esetleges felülvizsgálatáról beszélt. A moldovai külügyi vezetés emlékeztette a román diplomatát, hogy az 1969-es Bécsi Egyezmény, illetve az ENSZ által 1978-ban elfogadott megállapodás értelmében a határokat rögzítő szerződések meghatározatlan időre szólnak, és azokat az érintett felek egyike sem módosíthatja egyoldalúan. Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő sajnálatát fejezte ki, amiért a moldovai hatóságok ily módon jártak el a két román diplomatával szemben. Az elmúlt héten Vladimir Voronin moldovai elnök Brüsszelben azzal vádolta meg Romániát, hogy folyamatos agressziót folytat országa ellen. /Balogh Levente: Chisinau bekeményít. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./2007. december 20.
A román–moldáv viszonyban a mélypont akkor volt, amikor a 2001-es nézeteltérések kiújultak. A román–moldáv politikai alapszerződésről és a határegyezményről szóló tárgyalások 2001-ben álltak le. A Moldovai Köztársaság ugyanis a moldáv nyelvről és moldáv identitásról szóló passzusokat szeretett volna belevenni a szerződésbe. 2005-től Traian Basescu elnök személye által érdemi és intézményes közeledés ment végbe, de úgy tűnik, ez sem volt elegendő. Az utóbbi pár hónapban a moldáv intézmények terület-visszafoglalási szándékkal vádolták meg Romániát, és Filip Teodorescu, Románia moldovai nagykövete kijelentése, miszerint az 1947-es párizsi békeszerződés idejétmúlt és meghaladott, a Vladimir Voronyint támogató Vasile Statit arra a nyilatkozatra késztette, hogy „a két ország háborúban áll egymással”. A román külügyminisztérium mindössze „barátságtalan” lépésnek ítélte a két román diplomata moldvai kitoloncolását, és nem áll el attól a szándékától, hogy Moldovai Köztársaságot továbbra is támogassa. Romániában a moldovai diákok számára fenntartott egyetemi helyek és ösztöndíjak száma növekedett. Miután 2007. augusztusában a moldáv főügyészség Alexandru Rus konzult korrupcióval vádolta meg, az államelnök azt mondta, ez volt az utolsó provokáció, amit Románia eltűr, és kemény válaszlépéseket ígért. Augusztus 25-én azonban a Szuverén Moldova kormánybarát napilap bizonyítékokat is bemutatott a kérdéses vízumkorrupció ügyében, és a román hangvétel ismét barátságosabbá vált. Elemzők szerint a mostani moldáv elhidegülés nem más, mint Vladimir Voronyin elnök 2009-re szóló választási kampányának szerves része. A Kommunista Párt nem áll túl jól a közvélemény-kutatásokban, ezért a Voronyin elnök vezette párt az orosz ajkú lakosság irányába próbál nyitni. /Fazekas Zoltán: Román–moldáv közelharc. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./2007. december 24.
Újabb diplomáciai szóváltásba torkollott a Moldovai Köztársaság és Románia között az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé váló viszony. Chisinau tiltakozását ezúttal az váltotta ki, hogy a hét végén Adrian Cioroianu román külügyminiszter részt vett a moldovai fővárosban az új román konzulátus avatóján, de elmulasztott kétoldalú találkozót kezdeményezni a helyi illetékesekkel. Cioroianu az újabb konfliktus nyomán párbeszédre hívta moldovai kollégáját, Andrei Stratant, egyúttal beismerte, hogy ellentétes az udvariasság és a diplomácia szabályaival, hogy a konzulátus avatójára nem hívtak meg egyetlen moldovai illetékest sem. Traian Basescu államfő kijelentette, megtörténhet, hogy a kommunizmust elítélő tavalyi nyilatkozatához hasonlóan a parlamentben nyilvánosan ítéli majd el az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop-paktumot is, amelynek nyomán a Szovjetunió megszállta a mai Moldovai Köztársaság területét. A moldáv–román viszony kapcsán leszögezte, Bukarest nem Vladimir Voronin moldáv államfő vagy a Moldovai Kommunista Párt számára kíván megoldásokat kidolgozni, hanem a szomszédos országban élő négy és fél millió román számára. Az államfő szerint az európai politikusok zöme úgy véli, a két országban élő családokat olyan paktum miatt választja el a Prut folyó, amelynek semmi köze a mai tényekhez. /Balogh Levente: Újabb diplomáciai baki. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./2008. január 8.
Egyházi vonalon folytatódik a román és a moldovai hatóságok között politikai és nemzetiségi alapon dúló ellentét. A romániai ortodox egyház a napokban bejelentette: kész a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon panaszt tenni amiatt, hogy a Moldovai Köztársaság az elmúlt hetekben kiutasította az ország területéről a Besszarábiai Érsekség négy román állampolgárságú papját és egy apácáját. A chisinaui belügyminisztérium arra hivatkozott, hogy nem rendelkeztek tartózkodási vagy munkavállalási engedéllyel. A Prut folyó két oldalán működő görögkeleti egyházak több mint másfél évtizede feszülnek egymásnak amiatt, hogy az autokefál román ortodox egyház 1992-ben – burkolt szándékkal a moldovai román nemzetiségi identitás erősítése céljából – létrehozta a Besszarábiai Érsekséget. A Pruton túli ország politikai vezetése által elismert, a moszkvai ortodox patriarkátusnak alárendelt Chisinaui és Moldovai Érsekség a kezdetektől fogva ellenezte a román ortodoxia térhódítását. A moldovai hatóságok nem ismerték el az érsekséget, a bukaresti ortodox egyház a strasbourgi bírósághoz fordult, amely 2001-ben hozott végleges ítéletében jóváhagyta az egyházalapítást. Ennek megfelelően a Szent Szinódus tavaly októberben elrendelte három egyházmegye megalapítását a Moldovai Köztársaságban, mindez felbőszítette Vladimir Voronin államfőt, aki azzal fenyegetőzött, hogy nem tartja tiszteletben a strasbourgi ítéletet. A moldovai határőrség hetekkel ezelőtt megalázóan viselkedett Petru Paduraru besszarábiai metropolitával is. A sculeni-i határátkelő Pruton túli oldalán többórás kihallgatás után nyilatkozatot írattak alá a megmotozott egyházfővel, miszerint saját felelősségére kijelenti: nincs nála kábítószer. /Rostás Szabolcs: Moldovai egyházüldözés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./2008. január 28.
Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin elnökkel. A találkozóról kiadott szűkszavú közleményt találgatások követték. Valószínűsítik, hogy a két államfő elsősorban a transznisztriai kérdésről tárgyalt, de nem írtak alá semmilyen egyezményt, Voronyin tehát üres kézzel távozott a Kremlből. Voronyinnak be kellett érnie a II. Alekszij orosz pátriárkától kapott kitüntetéssel, amit „a kanonikus ortodoxizmus megerősödéséhez való cselekvő hozzájárulásáért” – bukaresti román körök szerint a román papok elüldözéséért – vehetett át. Moldova semlegessége állhatott az orosz és moldovai államfő tárgyalásainak középpontjában. /Bogdán Tibor: Voronyin a Kremlben – béke vagy vereség? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./2008. március 14.
Igor Szmirnov, a Dnyeszteren túli terület elnöke határozottan elutasította azt a moldovai rendezési tervet, amelyet Vlagyimir Voronyin, Moldova államfője ismertetett azzal, hogy az élvezi Moszkva támogatását. A Voronyin által ismertetett elképzelés szerint a Dnyeszteren túli terület gyakorlatilag visszatérne Moldova kötelékébe autonóm köztársaságként. „Semmiféle közös államról nem lehet szó. A 2006-ban tartott népszavazáson 97 százalékos arányban kimondták a választók, hogy önálló államot akarnak, amely nem a NATO és az EU irányába, hanem Oroszországgal együtt fejlődik. Tárgyalni csakis a kapcsolatok normalizálásáról lehet” – mondta Szmirnov. /Szmirnovék elutasítják a moldovai rendezési tervet. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./2008. április 14.
Vladimir Voronin, a Moldovai Köztársaság elnöke április 11-én hét év után először találkozott a szakadár Dnyeszteren túli terület vezetőjével, Igor Szmirnovval. A találkozóra a Dnyeszter parti Tighina (Bender) városában került sor, az Oroszországgal szövetséges szakadárok által ellenőrzött térségben. A két vezető bizalomépítő lépésekre készül, javítani szeretnék a biztonsági helyzetet, valamint közös szociális és kulturális programokat indítanának. A 33 ezer négyzetkilométer kiterjedésű terület Moldovából még a kilencvenes évek elején szakadt ki, itt főként orosz lakosság él. Szmirnov kijelentette: fel fogja oldani azt a 2002 óta érvényben lévő tilalmat, amelynek értelmében magas rangú moldovai tisztségviselők nem utazhatnak a Dnyeszteren túli területre. Moldova mindmáig ragaszkodik ahhoz, hogy visszaállíthassa szuverenitását a térség felett, amelynek önálló államiságát egyetlen ország sem ismerte el. A Dnyeszteren túli vezetés márciusban ismét visszautasította azt a rendezési tervet, amelynek értelmében a terület autonóm köztársaságként gyakorlatilag visszatérne Moldova kötelékébe. /Vladimir Voronin hét év után átlépte a Dnyesztert. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2009. április 9.
Vladimir Voronin moldovai államfő azt állította, hogy a szomszédos Románia mesterkedése miatt törtek ki országában heves zavargások. Bukarest visszautasította a vádat. A kisinyovi vezetés közölte: vízumkényszert vezet be a román állampolgárokkal szemben. Ugyanakkor Románia moldovai nagykövetét és egyik tanácsosát nem kívánatos személynek nyilvánították, és kiutasították. Közben Kisinyov központjában április 8-án újra tüntetők gyűltek össze. Emil Boc miniszterelnök közölte: Románia nem tervez ellenlépéseket Moldovával szemben. Orosz kommentárok szerint Moldovában nincs forradalom, az ellenzék alaptalanul támadta meg a választások eredményét, és a történtekben része van Románia bizonyos köreinek is. A zavargásokba torkolló tüntetésekben román diákok is részt vettek és Románia és Moldova egyesülését követelő jelszavakat skandáltak – írta tudósításában az ITAR-TASZSZ. A román lapok egyhangúlag kiemelik, hogy a moldovai hatóságok ellenőrzésük alá vonták az elektronikus és az írott médiát, így a legtöbb információ az ottani eseményekről az interneten keresztül érkezett. A moldáv fiatalok a közösségi és a videómegosztó portálokon keresztül tájékoztatták a közvéleményt az eseményekről. /Elmérgesedőben a Románia és a Moldova közti viszony. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./2009. április 11.
Vladimir Voronyin moldovai államfő kijelentette: bizonyítékaik vannak arra, hogy az államcsínykísérletben, a zavargásokban román állampolgárok is részt vettek. Voronyin bírálta, hogy valamennyi román média aktívan támogatta az utcai megmozdulásokat. A moldovai főügyészség bejelentette, hogy őrizetbe vették Nicolae Iordan román állampolgárt, akit a parlament és az elnöki hivatal épületének kifosztásával végződött zavargások megszervezésével gyanúsítanak. Voronyin felkérte a moldovai alkotmánybíróságot, hogy rendelje el a parlamenti választások voksainak teljes újraszámlálását az ország stabilitásának helyreállítása érdekében. /Voronyin bizonyítékokat lobogtat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./2009. április 17.
Nem módosult a szavazatok újraszámlálása után a Moldovai Köztársaságban az április 5-i parlamenti választások hivatalos eredménye: a kommunista párt aratott győzelmet. Vladimir Voronin moldovai elnök amnesztiát javasolt az április 7-i chisinaui zavargások részvevői számára. Voronin szerint az Európai Uniónak ki kellene vizsgálnia, miként volt lehetséges, hogy egyik tagállama utcai harcokat provokált ki egy szomszédos országban. „Remélem, hogy előbb-utóbb Románia is tudatosítja, hogy a geopolitikai intrikák ideje lejárt. Sajnálom, hogy a bukaresti hatóságok összekeverik a történelmet és a kultúrát a politikával” – hangsúlyozta Voronin. /Maradnak a kommunisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./2009. április 23.
A román titkosszolgálat szervezte a kommunista hatalom elleni tüntetéseket Chisinauban – állítják a moldovai hatóságok. Bukarest már hosszú ideje vissza akarja szerezni egykor volt területét. Románok vagyunk, románok vagyunk! – skandált a tömeg minap Moldovában, a chisinaui parlament előtt. A tüntetés az után robbant ki, hogy az április 5-i törvényhozási választások első részeredményei nyilvánosságra kerültek. Az előrejelzések szerint a kommunisták a 101 tagú parlamentben 61 helyet szereztek, ezzel Vladimir Voronin kommunista elnök újból megszerezheti a legmagasabb közjogi méltóságot. A szervezők a twitter nevű blogszolgáltatáson és a Facebook nevű közösségi oldalon keresztül szinte pillanatok alatt egyik helyről a másikra irányították a harmincezres tömeget. Vladimir Voronin elnök éles kirohanást intézett Románia ellen, azzal vádolva a szomszédos országot, hogy beavatkozik hazája belügyeibe, és cselszövést sző Románia és Moldova egyesülésére. Kiutasították Filip Teodorescut, Románia chisinaui nagykövetét, akit a kormányhoz hű sajtó azzal is megvádolt, hogy a bukaresti titkosszolgálat tábornoka. A moldovai lakosság, melynek anyanyelve és kultúrája román, előszeretettel folyamodik román állampolgárságért. Jelenleg már majdnem egymillió állampolgársági kérelem fekszik a román hatóságok előtt. A román fővárosban az ott tanuló több ezer moldovai egyetemista követelte Románia és Moldova – román nevén Besszarábia – egyesülését. Traian Băsescu román államfő beszédet mondott a bukaresti törvényhozás két háza előtt. Bejelentette: azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy azok a moldovaiak, akik akaratuk ellenére veszítették el állampolgárságukat, „visszatérhessenek az európai népek családjába”. Traian Băsescu szerint az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének számos esetét jegyezték fel Moldovában, ezért Románia európai uniós vizsgálatot kér az ottani kommunista kormány ellenzékének elnyomása ügyében. /Megtartani Erdélyt és újabb területeket szerezni? = Erdély. ma, 2009. ápr. 23./2009. május 5.
Lemondott a moldovai kormány. Az alkotmány értelmében a miniszterek tanácsának még az új parlament megalakulása előtt be kell nyújtania lemondását. Vladimir Voronin államfő arra kérte a kabinet tagjait, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői minőségben folytassák munkájukat. Az új parlament május 5-én tartja alakuló ülését, valamint döntenek az új államfő megválasztásának időpontjáról. /Lemondott a kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./2009. május 13.
Parlamenti elnökké választották május 12-én Vladimír Voronin leköszönő moldovai államfőt, lehetővé téve számára, hogy továbbra is kézben tartsa a hatalmat. /Parlamenti elnökké választották Voronint. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2009. május 26.
Elmérgesedik a viszony Moldovai Köztársaság és Románia között, miután a leköszönő államfő, Vladimir Voronin felszólította az Európai Unió döntéshozóit, „tartsák kordában” Traian Basescu román elnököt és azokat a román politikusokat, akik a múlt hónapi chisinaui zavargásokat szították. Cristian Diaconescu román külügyminiszter szerint bizonyított tény, hogy Romániának nem volt köze az áprilisi zavargásokhoz. „Voronin elnök úrnak nincs hatásköre arra, hogy Románia és az Európai Unió közötti viszonyba beleszóljon” – fejtette ki Diaconescu. /M. Á. Zs. : Testvérből lett ellenség Moldova. Voronin az EU-nál panaszolná be a román politikusokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./