udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1217
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 1201-1217
Névmutató:
Bethlen Anikó
1997. június folyamán
Megjelent a Gyulafehérváron működő Gróf Majláth Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium diáklapjának, a Szikrának az új száma. Hírt adnak arról, hogy a líceum kórusa több helyen fellépett, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, idén eljutottak Franciországba is. /Szikra (Gyulafehérvár), II. évf. 7. sz./1997. június 4.
Sepsiszentgyörgyön szobrot állítanak gróf Mikó Imrének /1805-1876/, akit kortársai Erdély Széchenyijének neveztek, aki az 1859-ben induló Erdélyi Múzeum-Egyesület létrehozója volt. A bronzszobor elkészítésére Bocskay Vince /Szováta/ és Petrovits István /Sepsiszentgyörgy/ szobrászművészeket kérte fel a szoborbizottság. A testület a szükséges összeg előteremtéséért hírlevélben fordult a kárpát-medencei és nyugati magyarsághoz. /Magyar Nemzet, jún. 4./1997. július 2.
Veszélyben a román nyelv, írta szitkozódó, szidalmazó cikkében az Adevarul főszerkesztője, Cristian Tudor Popescu, lapjának júl 2-i számában. Kirohant a miniszterelnök ellen, mert engedélyezi Románia földrajzát és történelmét magyarul tanítani. A főszerkesztő szerint "a magyar párt egyetlen, egyre világosabban kirajzolódó stratégiai célja a szeparatizmus. Ha egyelőre Erdélyt nem lehet Magyarországhoz csatolni, emeljünk az erdélyi magyarok és a ?büdös oláhok? közé minél több nyelvi, gazdasági, közigazgatási stb. sorompót". A cikkben szó esik még grófi fölényről, de a helységnévtábláról is. A parasztpárti képviselőket hazafiatlannak minősítette. /Szász János: Veszélyben a román nyelv? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./11997. július 16.
Szinte mindegyik bukaresti lap közli, hogy az Avram Iancu Szövetség visszavonta Ciorbeatól a szervezet tiszteletbeli tagja címet, mivel a miniszterelnök "cselekedetei ellentétben vannak a szövetség statútumával". Ezen cselekedetek között megemlítik, a tanügyi törvény, valamint a helyi közigazgatási törvény módosítását. Úgy vélik, hogy az államosított lakások, valamint a földtörvény módosítása lehetővé teszi a magyar grófok és klérus utódainak visszatérését, ami konfliktusokhoz vezetne, mivel a "jelenlegi román generáció nem hajlandó elviselni a magyar nemesek büszkeségét, dölyfösségét és megszégyenítését". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 16., 133. sz./1997. augusztus 20.
Marosvásárhelyen több mint ötven éve tolókocsiban él gróf Bethlen Anikó, aki fáradhatatlan abban, hogy másokon segítsen. Nyelveket tanult, hogy másokat taníthasson, irodalmi munkákat fordít, külföldre jár. Múlt év júniusában bejegyeztette a Bethlen Alapítványt. Sokan támogatták kezdeményezését, így már eredményeket ért el. Az alapítvány elsődleges célja, hogy a keresztény szellemben a mozgássérülteken segítsen, de másokat is támogatnak. Nagyobb mennyiségű gyógyszert kaptak, átadták a kórházaknak. Rászoruló egyetemistákat támogatásban részesítenek. Gróf Bethlen Anikó elmegy a koncertekre, a színházi bemutatókra is, Marosvásárhely szellemi életének közismert egyénisége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./1997. szeptember 4.
Gróf Mikó Imrének, Erdély Széchenyijének - akinek adományából létesült Sepsiszentgyörgy híres iskolája, a Székely Mikó Kollégium - szobrot szeretnének állítani . A Gróf Mikó Imre szoborbizottság adakozásra szólít fel mindenkit. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./1997. szeptember 7.
Szept. 7-én emlékeztek Jobbágytelkén a helyi iskola fennállásának 140. évfordulójára. Az ünnepség alkalmából két emléktáblát helyeztek el az iskola falán.. Az egyiket gróf Mailáth Gusztáv Károly volt erdélyi püspök /1897-1937/, egyben az iskola mecénása, a másikat Petre Kálmán /1887-1927/ tanár, költő és közíró emlékére. A helyszínen meg lehetett vásárolni a Bekecsalja lapot. Az ünnepségre eljött komáromi iskola tanulóinak néptáncosai felléptek, őket követte a jól ismert jobbágytelki együttes. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./1997. október 25.
Sepsiszentgyörgyön meghívásos pályázatot írt ki a Gróf Mikó Imre Szoborbizottság 1997 januárjában Bocskai Vince és Petrovits György számára gróf Mikó Imre, Erdély művelődéstörténetének kiemelkedő személyisége emlékének megörökítésére. A tervezett művet a város főterén állítják fel. A bizottság Petrovits István terve mellett döntött, egyben felhívást tett közzé, melyben adakozásra szólított fel, hogy elkészülhessen a szobor. Bocskai Vince szobrászművész elmondta, hogy Petőfi-szobra állt Szovátán, 1992-ben készült, Mikes-szobrát idén avatták, Marosvásárhelyen áll egész-alakos Bernády György-szobra. Szovátán 1996 őszén állították fel világháborús emlékművét. A szobrászművész megnyerte a Kézdivásárhelyen felállítandó, az 1848-as szabadságharc és a két világháború hősi halottai előtt tisztelgő emlékmű pályázatát, ugyancsak megnyert egy Apor Vilmos-pályázatot Gyulán, ez egész alakos bronzszobor a mártírhalált halt püspökről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./1998. január 12.
A Rompres szerint a Szilágy megyei Ördögkút /Treznea/ községben feszült helyzet alakult ki: a lakosság attól tart, hogy az 1946-ban Kolozsváron háborús bűnösként elítélt Bay Ferenc földesúr örökösei a földtörvény értelmében földet kaphatnak vissza a faluban. A gróf egyik dédunokája a ma kizárólag románok lakta faluban az örökös 50 hektár földet és 30 hektár erdőt igényelt vissza a polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérelmében a hajdani birtokból. A falu polgármestere "kiszámíthatatlan következményeket" helyezett kilátásba arra az esetre, ha az igénynek helyt adnának. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt "hivatalos" szárnyának vezetője nyilatkozatot adott ki az "ördögkúti helyzettel" kapcsolatban. Nyilatkozata azt mutatja, hogy a "magyar kérdésben" nincs érdemi különbség az RNEP általa vezetett erői és az elnökévé Funart deklaráló szárnya között. Valeriu Tabara nyilatkozatában azzal vádolta a "bestiális atrocitásokban" vétkes Bay Ferenc utódait, hogy "szégyentelenül és érzéketlenül" követelik vissza jogaikat "többszáz hektárnyi erdőre és földre". Ezt a Parasztpárt felelőtlensége tette lehetővé az egységpárti elnök szerint, aki hozzáfűzi, hogy az ilyen akciók "sértik a román nép méltóságát és lábbal tiporják az ország alapvető nemzeti érdekeit". A Parasztpárt "feltehetőleg elfelejtette a horthysta csapatoknak a magyar grófok segítségével Erdély területén elkövetett borzalmas bűneit" - olvasható Tabara nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./1998. január 22.
Harmincnyolc éves fennállása után "hazaérkezett" a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi Erdélyi Tájékoztatója. Ezentúl Kolozsváron, a Misztótfalusi Nyomdában készülnek a következő számok. A kiadványnak négyoldalas angol nyelvű melléklete is van. A Transsylvaniát gróf Teleki Béla alapította. A kilencvenes években, a tiszteletbeli főszerkesztő halála után Cseh Tibor csernátoni származású mérnök-tudós vette át a lap irányítását, melynek Kovalszky Péter volt a főmunkatársa. A Transsylvania sokszínű válogatást nyújt, 15 ezer szerzőt, lapot, folyóiratot követ figyelemmel, ezek között van például az ausztráliai Adelaide-i Értesítő, a Kaliforniai Magyarság, a szekszárdi Átalvető, ugyanúgy több budapesti napilap, de erdélyi lapok is, így az Erdélyi Napló (Nagyvárad), a Keresztény Szó (Kolozsvár), a Református Család (Kolozsvár), a Partiumi Közlöny (Nagyvárad), a Szabadság vagy a Romániai Magyar Szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./1998. február 21.
Kilencven éves korában öngyilkos lett Wass Albert /Válaszút, 1908. jan. 8. - Astor, 1998. febr. 17./ író, életművének nagyobb része emigrációban keletkezett. A kolozsvári Ellenzék munkatársa, az Erdélyi Szépmíves Céh tagja volt. 1945-ben halálos ítéletet hirdettek ki ellene szülőföldjén, ezért kellett emigrációba vonulnia. Még a hetvenes években is több merényletet kíséreltek meg ellene a diplomata-útlevéllel fölszerelt Securiate-ügynökök. 1956 után megalapítója volt az Amerikai Magyar Szépmíves Céhnek. 1994-ben az összmagyarság kultúrájának támogatására létrehozta a Gróf Czegei Wass Albert Alapítványt. A hallgatás köré emelt falát nehezen lehetett áttörni, az Új Magyar Irodalmi Lexikon mindössze kilenc sort szentelt neki, műveit is hiányosan sorolta fel. Az újabb nemzedék fölfedezte Wass Albertet, elbeszélései, meséi iskolai olvasókönyvekbe kerültek. Inámi Zsófia irodalomtörténész gyűjteni kezdte az anyagot az íróról szóló monográfiájához. Wass Albert 88 évesen, 1997-ben levelet írt a magyar belügyminiszternek: magyar állampolgárként kíván hazalátogatni, hogy alapítványát bemutassa. Jó fél esztendeig válasz sem érkezett, bár Tar Sándor tiszteletbeli konzul is sürgette az intézkedést. A belügyminisztériumi állampolgári főosztályon azt állították, hogy csak a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából értesültek a kérelemről, ekkor válaszoltak az írónak: csak akkor lehetséges a visszahonosítás, ha Magyarországon lakik. Ekkor Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke 1997. máj. 26-án levélben fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez, kérve a méltányosságot. Erre a levélre 1997. júl. 4-én született válasz, a belügyminiszter arról tájékoztatott, hogy megküldték Wass Albertnek a magyar állampolgárságának fennállását tanúsító állampolgársági bizonyítványt. Wass Albertnek nagyon fájt, hogy az állampolgársági bizonyítványon az szerepelt: kiállításától egy évig érvényes. /Lőcsei Gabriella: "Pusztuló gyümölcsfák vagyunk..." Wass Albert örökre elbujdosott. = Magyar Nemzet, febr. 21./1998. március 3.
A Gróf Mikó Imre Alapítvány kuratóriuma és az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége első alkalommal nyújtotta át az Entz Géza-díjat. A rangos elismerést a két testület ötévenként, márc. 3-án, a díj névadójának halála napján adja át annak, aki erdélyi vonatkozású történelmi, régészeti munkásságával rászolgál erre. Imreh István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott közgazdász-történész professzora, az MTA külső tagja Látom az életem nemigen gyönyörű című munkájáért és az egész életművét betöltő, a Székelyföld múltját feltáró tevékenységéért részesült ebben a kitüntetésben. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./1998. április 28.
Gróf Bethlen Pál végleg hazatért Bethlenbe. 1997-ben hunyt el Párizsban, végakaratának megfelelően hamvait hazahozták. Búcsúlevelet írt, melyet - kérésének megfelelően - felolvastak a református templomban. Szeretett faluja lakóihoz szólva azt kérte, hogy hamvait Bethlenben szórják szét, "hogy onnan a jó Istenen kívül senki se küldhessen száműzetésbe. Én csak Bethlenbe vágyom..." "Szeretett falumbelieknek pedig azt kívánom. hogy tartsák meg hitüket, a munkájuk adja meg reménységüket és szeressék felebarátaikat. Az anyanyelvüket pedig ápolják..." /Guther M. Ilona: Gróf Bethlen Pál hazatért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./1998. augusztus 15.
A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata azzal a céllal hozta létre a Szigligeti Alapítványt, hogy a szűkös állami támogatáson túl más anyagi forrásból is finanszírozhassa a magyar nyelvű színházi előadásokat. Az első nagy kihívás a nagyváradi hivatásos színjátszás 200. évfordulójának méltó megünneplésére tervezett egyhetes színházi fesztivál lesz szept. 20-26-a között. 200 évvel ezelőtt, 1798. aug. 26-án a mai Sasa-palota helyén álló fogadóban Kótsi Patkó János kolozsvári társulata adta elő Hunnius A siketnéma című játékát. Azóta tartanak színielőadásokat a városban. Nagyváradon 1799-ben gróf Rhédey Lajos jóvoltából megalakult az első hivatásos társulat, a Nemzeti Jádzó Társaság. Az évfordulós rendezvények védnökei: Tempfli József megyéspüspök és Tőkés László püspök. Erre az alkalomra hazavárják a már külföldön szereplő hajdani nagyváradi színészeket is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./1998. augusztus 16.
A Fehér Megyei Prefektúra levelet intézett a kormány főtitkárságához, ebben tiltakozott a gyulafehérvári Battyaneumnak a magyar kisebbség tulajdonába való átadása ellen. Az értékes könyvtárat és múzeumot Batthány Ignác /a levél szerint Ignatius, Erdély püspöke, Batthyan gróf/ adományozta a katolikus egyháznak és Erdélynek. A prefektúra szerint a könyvtár a román állam tulajdona. Nagy értékekről van szó, 68 ezer XV-XIX. századbeli régi könyv és kézirat, 609 ősnyomtatvány /a legnagyobb ilyen nyomtatványgyűjtemény az országban/, ehhez jön még 11 ezer dokumentum, valamint értékes numizmatikai, archeológiai és ásványtani gyűjtemény. A prefektúra arra is figyelmeztetett levelében, hogy az átadás "precedenst idézhet elő, s más könyvtárakban és múzeumokban levő gyűjtemények integritását is megkérdőjelezné és veszélyeztetné". /A Fehér Megyei Prefektúra levele a kormány főtitkárságához. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./1998. szeptember 4.
Aug. 28-30-án tartotta háromnapos küldöttközgyűlését Budapesten a Magyarok Világszövetsége. Erről számolt be Patrubány Miklós, az MVSZ alelnöke. Az MVSZ 1998. augusztus 18-án ünnepelte 60. évfordulóját annak, hogy gróf Teleki Pál és báró Perényi Zsigmond javaslatára elfogadták első alapszabályzatát. A mostani küldöttközgyűlés módosította az alapszabályzatot és megvitatta a jövőbeli teendőket. A sokat vitatott alapszabályzati pontot az elnök és az elnökhelyettes ellenjegyzését illetően pontosan meghatározott hatáskörök váltották fel. - Az MVSZ tagjai ötvenkét országban élnek, az egyéni tagok és a tagszervezetek révén számuk meghaladja az egymillió főt. Idén az MVSZ megszervezte a magyar professzorok első világtalálkozóját, társszervezője volt a magyar polgármesterek világtalálkozójának, augusztusban rendezte meg a külhoni magyar sportcsillagok világvetélkedőjét. A neves sportolók felhívással fordultak hozzánk, kezdeményezzük az összmagyar sportjátékok négyévenkénti megrendezését. A küldöttközgyűlés felkarolta a javaslatot, és ez irányban felhívást intézett a MOB-hoz, a magyar kormányhoz és a különböző magyar sport-szakszövetségekhez. Tőkés László püspök javasolta: 2000-ben, a magyar államalapítás évfordulóján, minden magyar, bárhol is éljen a Földön, látogasson haza szülőföldjére. A küldöttközgyűlés határozott a Bolyai Internet Egyetem nemzetközi tanácsának létrehozásáról, olyan célból, hogy az kezdeményezze egy olyan Internet egyetem megvalósítását. Az MVSZ közgyűlése tiltakozott a magyar nemzetiségű fiataloknak a koszovói harcokba való bevetése ellen, és üdvözölte a háborúban lerombolt Szentlászló község újjáépítésére fogant össznemzeti mozgalmat. Az MVSZ választmányának áprilisi állásfoglalását, hogy az anyaország határain kívül élő valamennyi magyarnak teremtsék meg a lehetőséget a Magyar Köztársaság jogrendjébe való beépítésre. A küldöttközgyűlés kinyilatkozta, hogy a csángókat a magyar nemzet részének tekinti, nemzetközi konferenciát hív össze a csángókérdés kezelésére, és a Szentszékhez fordul a magyar nyelvű misézésük engedélyezése ügyében. Az elnökség ugyanakkor megerősítette a csereháti erőszakos fellépés elleni állásfoglalást, és megbízta a szövetség elnökségét, hogy folyamodjon minden nemzetközi fórumon támogatásért az erdélyi magyar közösség tudományos és felsőoktatási fellegvárának, a Bolyai Egyetem visszaállításának az érdekében. És szorgalmazzuk az erdélyi magyar egyházi, közösségi és magántulajdonú ingatlanok visszaszolgáltatását. Szeretnék kiterjeszteni minden kárpát-medencei magyar közösségre a nálunk már beindított nagycsaládos programot. - Az MVSZ minden pártnak elküldte a Nemzeti Minimum tételgyűjteményt, és felszólította azokat, hogy csatlakozzanak ehhez. A májusban hatalomra jutott pártok igen melegen üdvözölték ezt. /Ördög I. Béla: Megújulóban a Magyarok Világszövetsége. Interjú Patrubány Miklós alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1998. szeptember 15.
Lapohos András a mezőségi szórványban három falut mutatott be. Vasasszentivánban 1891-ben Kádár József monográfiájában még 41 református lelket említett, mára már egyetlen református sincs a faluban, nem áll a templom. Vasasszentegyeden már csak 18 lelkes a református gyülekezet, a templom belsejét 1996-ban javították. Vasasszentegyeden 1900-ban még 112 tagja volt a gyülekezetnek. Vasasszentgothárdon már csak két református él a faluban. Elmondták, hogy 1944-ig a vasárnapi istentiszteleteken gróf Wass Albert kastélyában vettek részt. /Lapohos András ny. tanár, Ördöngösfüzes: Szórványaink. Vasasszentiván, Vasasszentegyed és Vasasszentgothárd. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezi lapja), Kolozsvár, szept. 15. – 18. sz./1998. október 23.
Megalakulásának 139. esztendejében, 65 évvel az első Sepsiszentgyörgyön tartott vándorgyűlése után az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszatért Háromszékre: okt. 23-án a városban tartotta az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya éves vándorgyűlését. A tudományos ülésszak címe: Örökös válaszúton - 1956. Kónya Ádám a Cimbora-olvasó Maléter Pál és Benedek Elek kapcsolatáról, Gagyi Balla István pedig /felolvasták/ 1956 Sepsiszentgyörgyön, a Székely Ifjak Társasága történetének tükrében címmel tartott előadást. Benkő Levente bemutatta Volt egyszer egy 56 című, a Háromszék Lap- és Könyvkiadó gondozásában /H-Press Kiadó/ megjelent könyvét. Ezután két szakosztályban folyt tovább a vándorgyűlés, amelyen az 1848-as szabadságharcra emlékeztek. A Kor és forrás témakör előadásai dr. Egyed Ákos történész, a Hősök és emlékeké dr. Csetri Elek irányításával hangzottak el. A részvevők megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt gróf Mikó Imre dokumentációs emlékkiállítást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24., az előadások felsorolása: okt. 22./ Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című könyvéből vett részlettel emlékezett a forrdalomra a brassói hetilap. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./1998. november 14.
Nov. 14-én Sepsiszentgyörgy központi parkjában felavatták gróf Mikó Imre bronzszobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Az ünnepségen Egyed Ákos történész Mikó Imre elévülhetetlen érdemeiről beszélt, Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet a mai Mikók közösségépítő munkájához kívánt sok sikert. Az ünnepség második részében a városban levő Székely Mikó Kollégium dísztermében felavatták Mikó Imre arcképét, melyet Barabás Miklós festménye alapján Kiss Béla tanár készített. /Gróf Mikó Imre figyelő tekintete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./1998. november 26.
A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság alelnöke, Molnár Szabolcs, a Hungarológia Tanszék vezetője háromszéki körutat szervezett a tagság részére. Sepsiszentgyörgyön jelen voltak gróf Mikó Imre szobrának leleplezésénél, jártak Csomakőrösön, Kézdivásárhelyen, Alsócsernátonban és Dálnokon. Hiányolták, hogy Csomakőrösről és Dálnokról nincs tájékoztató anyag. /Bakó Mária: Vissza a gyökerekhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./