udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3976
találat
lapozás: 1-30 ... 3181-3210 | 3211-3240 | 3241-3270 ... 3961-3976
Névmutató:
Kelemen Hunor
2015. december 10.
Székelyföldi terrorvád: az RMDSZ tárgyalt az államfővel és a miniszterelnökkel
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Klaus Johannis államelnökkel és Dacian Ciolos kormányfővel folytatott tájékoztató beszélgetést a kézdivásárhelyi terrorvádról, és levélben tájékoztatta álláspontjáról az Európai Unió országainak bukaresti nagyköveteit. A szövetség csütörtöki közleménye szerint Kelemen Hunor a leghatározottabban visszautasította, hogy a román politika és média egyes képviselői a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. „Komoly aggodalomra ad okot, hogy a kézdivásárhelyi történéseket az eljáró hatóságok nyomán a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta. Ennek könnyen belátható eredménye lehet, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyveli el a román társadalom" – idézett a nagyköveteknek küldött levélből az RMDSZ közleménye.
Az RMDSZ elnöke közölte, hogy az elmúlt napokban mind Klaus Iohannis államfőt, mind pedig Dacian Ciolos miniszterelnököt tájékoztatta a szövetség álláspontjáról, és mindketten osztották aggályait. Hozzátette, Románia vezetői megnyugtatták abban a tekintetben, hogy a történtek nem jelentenek irányváltást a romániai magyar kisebbséghez való viszonyulásban. „Ezért talán nem ok nélkül bízhatunk abban, hogy az elmúlt napok turbulenciái nyomán a román és a magyar közösség viszonya ismét normalizálódik" – hangoztatta Kelemen Hunor a nagyköveteknek szerdán eljuttatott levélben.
Az RMDSZ elnöke jelezte: a médiamanipuláció miatt tartotta fontosnak a tájékoztatást. Kitért azokra a súlyos torzításokra és manipulatív értelmezésekre, amelyek hosszú távon meghatározhatják többség és kisebbség viszonyát. Nehezményezte egyúttal azt is, hogy az illetékes hatóságok által még nem tisztázott ügyet a közéleti fórumokon azonnal összekapcsolták a párizsi terrorcselekményekkel, a sajtó pedig napokig a romániai magyarokra vonatkozó összeesküvés-elméletekkel volt tele. „A DIICOT eljárása és a kialakuló médiahisztéria nem maradt nyom nélkül a többségében magyarok lakta Kézdivásárhely közösségében sem. Az elmúlt napokban százak tüntettek folyamatosan Beke István szabadon bocsátása mellett és a média méltatlan támadásai ellen" – hívta fel az uniós diplomácia figyelmét az RMDSZ elnöke. Megerősítette. az általa vezetett érdekvédelmi szervezet elutasít mindenfajta, bármilyen irányból érkező szélsőséget, hiszen bebizonyosodott, 26 év alatt nem ezek határozták meg többség és kisebbség együttélését.
„A leghatározottabban visszautasítjuk azt, hogy a román politika és média egyes képviselői (…) a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. Ez a fajta gondolkodásmód nemcsak hibás, hanem káros is. Képes lerombolni mindazt, amit az elmúlt negyed század során a román és magyar közösség közösen kialakított, mert aláássa a toleranciát és a társadalmi békét" – szögezte le tájékoztató levelében Kelemen Hunor.
MTI
Erdély.ma2015. december 10.
Kiakadt és kínos helyzetbe hozta Orbán Viktort Tőkés László
Nem volt hajlandó felszólalni és nem írta alá az összes Kárpát-medencei magyar párt által szignált, autonómiát követelő nyilatkozatot sem Tőkés a Magyar Állandó Értekezlet ülésén.
A zárónyilatkozatot Tőkésen kívül mindenki aláírta, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor. A Népszabadság információi szerint a volt erdélyi püspök nem véletlenül nem írta alá az ívet, a lapnak a Máért több résztvevője azt mondta, hogy az egykori református püspök megsértődött a szervezőkre, a beszédét sem volt hajlandó megtartani.
A dokumentumban egyébként szerepel Tőkés egyik legfontosabb követelése is, ami az összmagyarság autonómiája, ennek ellenére nem írta alá azt.
Tőkés közvetlenül Kelemen Hunor után szólalt volna fel, viszont ő csak annyit mondott, azt tanácsolták neki, spóroljon a szóval, nem jut mindenkire elég idő, így nem fogja megtartani a beszédét, majd kinyomta a mikrofonját.
A levezető elnök, a fideszes Potápi Árpád hiába mondta azt, hogy van idő Tőkésre, nem akart beszélni, pedig még Orbán is a teremben volt.
Két résztvevő is azt mondta a lapnak, a miniszterelnök kínos helyzetbe került, kényszeredetten nevetgélt. Többen úgy emlékeznek, Tőkés a szünet után ott is hagyta a rendezvényt.
Az egyik ellenzéki politikus a Népszabadságnak úgy fogalmazott, Orbán elég hosszan beszélt, Kelemen Hunor is túllépte pár perccel az időkeretét, a résztvevők attól tartottak, hogy kicsúsznak az időből, ezért jelezték a szónokoknak, hogy szorít az idő.
A résztvevők között az a feltételezés terjed, Tőkés azért is sértődött meg, mert az elmúlt években Orbán inkább az RMDSZ oldalára állt, a többi erdélyi szervezet – így a Tőkés által képviselt Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – már nem jut akkora támogatáshoz, mint pár évig a Fidesz 2010-es kormányra jutása után.
24.hu
Erdély.ma2015. december 10.
Kelemen a kézdivásárhelyi ügy manipulatív beállításáról beszélt Johannisszal, Cioloșsal és nagykövetekkel
A kézdivásárhelyi történések manipulatív beállítása kapcsán tájékoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a hazai döntéshozókat és az uniós tagállamok nagyköveteit.
Kelemen a Klaus Johannis államelnökkel és Dacian Cioloș kormányfővel folytatott tájékoztató beszélgetését követően az Európai Unió tagállamai bukaresti nagyköveteinek címzett levelében ismertette a kézdivásárhelyi történésekkel kapcsolatos álláspontját. „Komoly aggodalomra ad okot, hogy a kézdivásárhelyi történéseket az eljáró hatóságok nyomán a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta. Ennek könnyen belátható eredménye lehet, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyveli el a román társadalom. Aggodalmainkról az elmúlt napokban alkalmam volt tájékoztatni az államfőt és a miniszterelnököt is, akik egyaránt osztották aggályainkat, azonban megnyugtattak abban a tekintetben, hogy a történtek nem jelentenek irányváltást a romániai magyar kisebbséghez való viszonyban. Ezért talán nem ok nélkül bízhatunk abban, hogy az elmúlt napok turbulenciái nyomán a román és a magyar közösség viszonya ismét normalizálódik”– hangsúlyozta Kelemen Hunor abban az angol nyelvű tájékoztató levélben, amelyet december 9-én, szerdán juttatott el az Európai Unió tagországai bukaresti nagyköveteinek a kézdivásárhelyi történések kapcsán.
Az RMDSZ elnöke a médiamanipuláció miatt tartotta fontosnak azt, hogy személyesen tájékoztassa az ügyről az uniós diplomáciai kirendeltségek vezetői. A tájékoztató levélben részletesen ismertette a december 1-jén kirobbant ügy eddig ismert adatait és a közvélemény által továbbértelmezett vonatkozásait. Kelemen Hunor nyomatékosan kitért azokra a súlyos torzításokra és manipulatív értelmezésekre, amelyek hosszú távon meghatározhatják többség és kisebbség viszonyát.
A szövetségi elnök ugyanakkor nehezményezte azt is, hogy az illetékes hatóságok által még nem tisztázott ügyet a közéleti fórumokon azonnal összekapcsoltak a párizsi terrorcselekményekkel, a sajtó pedig napokig a romániai magyarokra vonatkozó összeesküvés-elméletekkel volt tele. „A DIICOT eljárása és a kialakuló médiahisztéria nem maradt nyom nélkül a többségében magyarok lakta Kézdivásárhely közösségében sem. Az elmúlt napokban százak tüntettek folyamatosan Beke szabadon bocsátása mellett és a média méltatlan támadásai ellen” – hívta fel az uniós diplomácia figyelmét az RMDSZ elnöke, aki hangsúlyozta: az általa vezetett érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet elutasít mindenfajta, bármilyen irányból érkező szélsőséget, hiszen bebizonyosodott: 26 év alatt nem ezek határozták meg többség és kisebbség együttélését, így a hazai társadalom továbbra sem engedhet az ilyen jellegű hangulatkeltésnek.
„A leghatározottabban visszautasítjuk azt, hogy a román politika és média egyes képviselői egy egész közösséget bélyegezzenek meg, hogy a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. Ez a fajta gondolkodásmód nemcsak hibás, hanem káros is. Képes lerombolni mindazt, amit az elmúlt negyedszázad során a román és magyar közösség közösen kialakított, mert aláássa a toleranciát és a társadalmi békét” – szögezte le tájékoztató levelében Kelemen Hunor. (közlemény)
Transindex.ro2015. december 10.
Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását szorgalmazza az EMNT
A bevándorlási kvóták ellen megfogalmazott tiltakozási ívek aláírási folyamatáról, a honosítás eredményeiről és az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívásának kezdeményezéséről számoltak be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetői Marosvásárhelyen, az EMNT Klastrom utcai székházában.
Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a tanács valamennyi irodájában alá lehet írni a kötelező bevándorlási kvóták elleni tiltakozó íveket. Sándor Krisztina elmondta – az eltelt három hét alatt már ötezer aláírást sikerült gyűjteniük. Az irodákon kívül a következő napokban utcákra, terekre is kimennek az EMNT önkéntesei, hogy aláírásokat gyűjtsenek. Az országos ügyvezető elnök a november 27. – december 7. közötti időszakban megnövekedett magyarellenes antidemokratikus és alkotmányt, valamint kisebbségi jogokat sértő akciókra is felhívta a figyelmet (a csíkkozmási községháza eltávolított felirata, a csíkmadarasi zászlóügy, a Bihar megyei törvényszék zászlóügyben hozott döntése, a Csibi Barna és a Kárpátia zenekar énekesével kapcsolatos vádaskodások, és a kézdivásárhelyi Beke István-ügy). Ezek ellen határozott és közös, az egész erdélyi magyarság képviseletét felvállaló szervezeteknek, pártoknak össze kell fogniuk – hangsúlyozta.
Tiboldi László alelnök a honosítási eljárás eddigi eredményeiről számolt be. A 2011 óta tartó, 31 irodában zajló eljárás során több mint 231 ezer személynek segítettek a honosítási eljárásban, az utóbbi egy év alatt több mint 28 ezer személynek az anyakönyvi iratok beszerzésében, a Nemzeti Választási Iroda által kiküldött kérdőívek kitöltésében – az esetleg változott személyi adatok kiigazításában – is segédkeznek. Nagy könnyebbséget jelent, hogy a nagyobb irodákban konzuli napot tartanak, így már nem kell az igénylőknek Csíkszeredába vagy Kolozsvárra utazniuk.
Sándor Krisztina szerint az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását szorgalmazza a tanács, december 10-i dátummal levelet küldött Kelemen Hunornak és Bíró Zsoltnak, azt remélve, hogy még az idén sikerül egy asztal mellé ültetni a magyar pártok vezetőit a soron kívüli kérdések megbeszélésére.
Cseh Gábor elmondta – nyílt levelet szándékoznak küldeni Kelemen Hunornak a marosvásárhelyieket sértő kijelentése ügyében. Elmondta: Marosvásárhely nem a bársonyszékek alkujának tárgya kell hogy legyen. És ne Bukarestből vagy Kolozsvárról mondják meg, hogy mi a jó nekünk. „Ebben a levélben felkérjük Kelemen Hunor országos RMDSZ elnököt, hogy kérjen bocsánatot a marosvásárhelyiektől, s amennyiben ezt nem teszi meg, nemkívánatos személynek nyilvánítja az EMNT Marosvásárhelyen” – jelentette ki Cseh Gábor. „Mi szeretjük a lecsót, még akkor is, ha Kelemen Hunor nem kedveli” – zárta a tárgyban tett felszólalását az EMNT alelnöke.
Bakó Zoltán
Székelyhon.ro2015. december 10.
Maszatol és kekeckedik a magyarországi sajtó
Két napja köszörüli a nyelvét Tőkés László és Orbán Viktor viszonyán a magyarországi sajtó, megpróbálván ismét összeugrasztani őket. Aligha fog sikerülni.
Előbb a balliberális média kezdett el hisztizni szint egy héttel a Magyar Állandó Értekezlet december 4-i ülése után, amikor árgus szemek felfedezték, hogy a tanácskozás után kiadott zárónyilatkozat végén szereplő aláírások között nem szerepel a Tőkés Lászlóé. A dokumentum felsorolja a MÁÉRT-on részt vevő 26 szervezetet és azok képviselőit, akik szignálták azt. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevében Tőkés László elnök kellett volna aláírja a zárónyilatkozatot, ám a neve fölött valóban nem szerepelt a saját kezű szignója. Aminek nagyon egyszerű magyarázata van: akkor éppen nem tartózkodott a teremben, amikor a szervezők körbeadták a dokumentumot aláírás végett.
Elsőre a szocialista Népszabadság harapott rá a szenzációra, aztán az egész balliberális média fölsorakozott a képzeletbeli botrány mögé, mi több, a Simicska-birodalom médiája is elkezdte verni a tamtamot. A Magyar Nemzet például ilyen épületes felvezető mondattal indította Tőkés kínos pillanatokat okozott Orbánnak című „leleplező’ írását: „Az erdélyi püspök nem írta alá a határon túli vezetők nyilatkozatát, beszédet sem mondott, és elviharzott a szünetben.” Ebben az egy mondatban több pontatlanság is van, a legdurvább az, hogy a nyilatkozatot nemcsak határon túli magyar vezetők írták alá, hanem elsődlegesen a magyar kormány feje és annak helyettese. Az „elviharzott a szünetben” hangulatfestő kifejezés pedig merő újságírói kitaláció, sőt blöff.
Amúgy a MÁÉRT-ülésnek csak az elején, Orbán Viktor nyitóbeszéd elhangzásakor volt jelen a sajtó, azt követően kitessékelték az újságírókat, napokkal később kerültek elő az „értesülések, híresztelések, jól értesült források”. A sajtópletykák és hírlapi kacsák közé gusztustalan spekulációk is vegyültek, a pesti média viszont még ahhoz sem vette a fáradságot, hogy tisztességesen leírja, ki és milyen minőségében vett részt a tanácskozáson. A Magyar Nemzet például „Tőkés László pártjának” nevezi a civil szervezetként létrejött Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, a képviselőt pedig pártelnöknek.
Annak sem jártak utána, hogy miért nem szólalt fel a tanácskozáson a volt püspök, egyből Orbán-Tőkés-konfliktust próbáltak kreálni. Holott csak annyi történt, hogy a szervezők hibájából és a szónokok fegyelmezetlenség folytán csúszást szenvedett a program, emiatt aztán Semjén Zsolt csapata megpróbálta menet közben behozni a lemaradást, mégpedig úgy, hogy azt sugallták az Orbán Viktor és Kelemen Hunor után következő felszólalóknak, hogy rövidítsék le mondanivalójukat vagy álljanak el a hozzászólástól. Nem először próbálkoztak összemosni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot az Erdélyi Magyar Néppárttal, miközben ugyanezt nem tették meg az RMDSZ-szel és csatlósával, a Magyar Polgári Párttal. Orbán is és Kelemen is kicsúszott a saját időkeretéből, az RMDSZ-elnök például húsz percen át nyomta a szöveget, ennek láttán Tőkés László a számára fenntartott időt átengedte az utána következő Néppárt-elnök Szilágyi Zsoltnak.
A bulvársajtó heccelődése láttán az EP-képviselő sajtóirodája rövid közleményben pontosított ma: „A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) legutóbbi, december 3-i ülésén elfogadott záródokumentum kapcsán megindult sajtóspekulációkra vonatkozóan mindenki szíves figyelmébe ajánljuk, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kezdettől fogva egyetértett a zárónyilatkozatban foglaltakkal, támogatva annak elfogadását. Tekintettel arra, hogy a sajtóhoz a dokumentum aláíráslistájának egy korábbi, nem végleges változata jutott el, ezúton mellékeljük a Tőkés László szignóját is tartalmazó listát.”
Vagyis nincs semmilyen konfliktus Tőkés László és a magyar kormány vagy annak feje között, a MÁÉRT zárónyilatkozatának végleges változatán pedig mindenkinek ott szerepel az aláírása, akit felkértek aláírni azt, mondhatni „teljes nemzeti egységben”.
R. B. M.
itthon.ma//erdelyorszag2015. december 11.
Ki az utcán, ki a tárgyalóasztalnál
Olyan önkéntelen munkamegosztás kezd kibontakozni az erdélyi magyar társadalomban a kézdivásárhelyi Beke István Attila letartóztatása nyomán kialakult, igencsak kedvezőtlen helyzetben, amelyre bizony máskor is szükség volna, és amelyet jó volna tervezetten, előre leszögezett és mindenki által elfogadott stratégia mentén folytatni.
Kézdivásárhelyen és immár Sepsiszentgyörgyön is naponta tüntetnek Beke István Attila szabadon engedéséért és a példátlan manipulációs, magyarellenes kampány ellen. Felrázta az eset a közösséget, és újult erővel irányítja rá mindannyiunk figyelmét a titkosszolgálati diverziók veszélyére, az állami hatóságok túlkapásaira, a központilag vezényelt magyarellenes kampányokra – jó volna, ha minderre nem visszavonulás, beletörődés, félelem volna a válaszunk, hanem közösen keresnénk azokat a megoldásokat, amelyekkel semlegesíteni tudjuk ezeket.
De lám, felmerült a téma önkormányzati testületekben, például Kovászna Megye Tanácsának tegnapi ülésén, helyi képviselőink, vezetőink felszólalása olyan tekintetben is hasznos lehet, hogy talán csökkentheti az elmúlt időszakban csak növekvő szakadékot választó és választott között. Igen fontos mozzanata a történetnek az, amiről tegnap tájékoztatott hírlevelében az RMDSZ: Kelemen Hunor Klaus Johannis államelnökkel és Dacian Cioloş miniszterelnökkel tárgyalt a kézdivásárhelyi terroristavádról, de az uniós államok bukaresti nagyköveteivel is levélben ismertette a helyzetet, kifogásolva a magyarság kollektív megbélyegzését. Ráadásul pozitívumként könyvelhetjük el, hogy az államfő és a miniszterelnök egyaránt úgy nyilatkozott: a történtek nem jelentenek irányváltást a magyar közösséghez való viszonyulásban. Egyébként az is beszédes, hogy az elmúlt másfél hét során sem a kormány, sem az államelnöki hivatal nem reagált a terrorvádra – a szociáldemokraták uralma alatt ilyen visszafogottságra aligha számíthattunk volna, sokkal valószínűbb, hogy Ponta és csapata tovább hergelte volna a közvéleményt a magyarság ellen. Úgy tűnik tehát, mindenki teszi a maga dolgát – a román véleményformálók egy része is szövetségesünkké vált, de elférnének még a sorban a más esetekben oly bősz erdélyi magyar emberijog-védők is, elvégre mégiscsak rendőrállamot idéző intézkedéseknek vagyunk szemtanúi, és az például ez idáig nem sokakban merült fel, hogy milyen alapon hallgatják le magánszemélyek telefonbeszélgetéseit, kiket, miért és miként követ figyelemmel a titkosszolgálat 26 évvel azon rendszer bukása után, amelyben az állampolgárok megfigyelése az elnyomó hatalom egyik legfőbb eszköze volt.
A legfontosabb azonban talán most az volna, hogy energiáinkat ne egymás elleni civódásra, viszályra pazaroljuk. Ki az utcán tüntet, ne a tárgyalóteremben levőket hiányolja vagy szidja, ki pedig az ország vezetőivel beszélget vagy a nyugati államok nagyköveteit tájékoztatja a helyzetről, ne feledkezzék meg az igazságért tüntetőkről.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. december 11.
„Terrorügy”: súlyos torzítások és manipulatív értelmezések
Vizsgálati fogságban marad a merényletkísérlettel gyanúsított Beke István a legfelsőbb bíróság döntése értelmében. Ügyvédje a döntésről a sajtóból értesült, az indoklást nem kapta meg. Az RMDSZ elnöke az államfővel és a miniszterelnökkel is egyeztetett az ügyben.
A legfelsőbb bíróság elutasította szerdán este a merényletkísérlettel gyanúsított Beke Istvánnak az előzetes letartóztatás ellen beterjesztett fellebbezését – közölte a Mediafax hírügynökség. A jogerős döntés értelmében a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnöke harminc napig mindenképpen vizsgálati fogságban marad.
Dragoş Cristian Lică, Beke István ügyvédje csütörtökön a Krónikának elmondta, a döntésről a sajtóból értesült, az indoklást nem kapta meg, az erre vonatkozó értesítést pedig az intézmény honlapján sem tették közzé.
„Ilyesmi nem történt eddig velem az ügyvédi karrierem során. Egyébként egy héttel korábban kikértem a nyomozati anyagot az ügyészségtől, hogy megfelelőképpen előkészítsem a védelmet, de az iratcsomót csak szerdán, a legfelsőbb bíróság tárgyalása előtt bocsátották rendelkezésemre” – mondta Dragoş Cristian Lică. A Krónika kíváncsi volt a jogász szakmai véleményére az üggyel kapcsolatban, mint ahogy arra is, mivel magyarázható, hogy a merénylet előkészítésével gyanúsított Beke állítólagos cinkosait nem vették őrizetbe. Dragoş Cristian Lică azt mondta, erről majd a bírósági tárgyaláson fogja kifejteni a véleményét.
Dragoş Cristian Lică nem tartja korrektnek, hogy a központi sajtó negatív színben igyekszik feltüntetni HVIM-et, és nem tesz említést az ifjúsági szervezet karitatív tevékenységeiről. „Eljön annak is az ideje, hogy a védencem megadja a választ mindazokra a kijelentésekre, melyek az üggyel kapcsolatban elhangzottak” – tette hozzá a brassói ügyvéd.
Ezzel egy időben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Klaus Johannis államelnökkel és Dacian Cioloş kormányfővel folytatott tájékoztató beszélgetést a kézdivásárhelyi terrorvádról, és levélben tájékoztatta álláspontjáról az Európai Unió országainak bukaresti nagyköveteit. A szövetség csütörtöki közleménye szerint Kelemen Hunor a leghatározottabban visszautasította, hogy a román politika és média egyes képviselői a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani.
„Komoly aggodalomra ad okot, hogy a kézdivásárhelyi történéseket az eljáró hatóságok nyomán a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta. Ennek könnyen belátható eredménye lehet, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyveli el a román társadalom” – idézett a nagyköveteknek küldött levélből az RMDSZ közleménye. Az RMDSZ elnöke közölte, az elmúlt napokban mind Klaus Johannis államfőt, mind pedig Dacian Cioloş miniszterelnököt tájékoztatta a szövetség álláspontjáról, és mindketten osztották aggályait. Hozzátette, Románia vezetői megnyugtatták abban a tekintetben, hogy a történtek nem jelentenek irányváltást a romániai magyar kisebbséghez való viszonyban. „Ezért talán nem ok nélkül bízhatunk abban, hogy az elmúlt napok turbulenciái nyomán a román és a magyar közösség viszonya ismét normalizálódik” – hangsúlyozta Kelemen Hunor a nyaköveteknek szerdán eljuttatott levélben.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a médiamanipuláció miatt tartotta fontosnak a tájékoztatást. Kitért azokra a súlyos torzításokra és manipulatív értelmezésekre, amelyek hosszú távon meghatározhatják többség és kisebbség viszonyát. Nehezményezte ugyanakkor azt is, hogy az illetékes hatóságok által még nem tisztázott ügyet a közéleti fórumokon azonnal összekapcsolták a párizsi terrorcselekményekkel, a sajtó pedig napokig a romániai magyarokra vonatkozó összeesküvés-elméletekkel volt tele.
„A főügyészség szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztálya (DIICOT) eljárása és a kialakuló médiahisztéria nem maradt nyom nélkül a többségében magyarok lakta Kézdivásárhely közösségében sem. Az elmúlt napokban százak tüntettek folyamatosan Beke István szabadon bocsátása mellett és a média méltatlan támadásai ellen” – hívta fel az uniós diplomácia figyelmét az RMDSZ elnöke, aki hangsúlyozta: az általa vezetett érdekvédelmi szervezet elutasít mindenfajta, bármilyen irányból érkező szélsőséget, hiszen bebizonyosodott: 26 év alatt nem ezek határozták meg többség és kisebbség együttélését.
„A leghatározottabban visszautasítjuk azt, hogy a román politika és média egyes képviselői (...) a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. Ez a fajta gondolkodásmód nemcsak hibás, hanem káros is. Képes lerombolni mindazt, amit az elmúlt negyedszázad során a román és magyar közösség közösen kialakított, mert aláássa a toleranciát és a társadalmi békét” – szögezte le tájékoztató levelében Kelemen Hunor.
A háromszéki politikusok eközben a bizonyítékok felmutatását sürgetik a kézdivásárhelyi „terrorügyben”, valamint sepsiszentgyörgyi zászlócsere kapcsán. A Kovászna megyei önkormányzat csütörtöki ülésén napirend előtti felszólalásában Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) tanácsosa kijelentette, furcsának találja, hogy a megyei közrendészeti hatóság (ATOP) legutóbbi ülésén a prefektúra képviselője nem kívánta napirendre tűzni a két Kovászna megyei incidens megvitatását. Az ATOP ülésen szintén résztvevő Sabin Calinic szociáldemokrata tanácsos kifejtette: a rendőrség állítása szerint a sepsiszentgyörgyi ismeretlen katona szobra melletti zászló levételéről léteznek felvételek, ám ezek nem nyilvánosak, ezért nem mutatták be a testületnek sem.
Tamás Sándor megyei tanácselnök azzal kezdte beszédét, hogy az RMDSZ minden szélsőséges megnyilvánulást elítél, de elfogadhatatlannak tartja, hogy a sajtó egy része „egy feltételezett cselekvésre hivatkozva kollektíven terroristának bélyegezze meg Székelyföld lakóit”. „Elítélem Csibi Barnát, aki felgyújtotta Csíkszeredában az Avram Iancu-t ábrázoló szalmabábut, de ugyanígy jogi következményei kell legyenek annak, amikor román fiatalok meggyalázták a Kökös határában levő Gábor Áron emlékművet, és erről videót töltenek fel az internetre” – mutatott rá Tamás Sándor, aki azt kérte, vessenek véget az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a kettős mérce alkalmazásának.
A tanácselnök a sajtónak kifejtette, kérdések vetődtek fel azzal kapcsolatban, hogy valóban lecserélték-e november 30-án reggel az ismeretlen katona szobra mellett felhúzott román zászlót székely zászlóra. Hangsúlyozta, a lakosságot nem lehet két hétig bizonytalanságban tartani, ha vannak bizonyítékok, hozzák azokat nyilvánosságra. Egyébként a megyeszékhelyen többen úgy vélik, hogy a szobor mellett ugyanaz a régi, megkopott román zászló lobog, mint november 30. előtt, holott a rendőrség és a prefektúra szerint Sebastian Cucu kormánymegbízott vitt új lobogót az ismeretlen tettesek által eltávolított helyére. Csütörtökön egyébként ismét utcára vonultak a kézdivásárhelyiek és a sepsiszentgyörgyiek, hogy Beke István letartóztatása ellen tiltakozzanak.
Budapest is figyel
A magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint „le lehet szögezni, hogy valamilyen nagy magyar terrortámadásról nem lehet beszélni, ami a román állam ellen irányult volna a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom részéről”. A szocialista (MSZP) Molnár Zsolt a testület szerdai ülésén az üggyel kapcsolatban elmondta: keveset tudnak a HVIM-mel összefüggő, „robbanóanyaggal visszaélés, terrorgyanú és a román alkotmányos rend elleni szervezkedéssel kapcsolatos” ügyről. A politikus úgy vélekedett: a nyomozás feladata kideríteni, hogy „mennyire lehet ezt az ügyet komolyan venni vagy mennyire inkább alapvetően ez egy koncepciógyanús ügy lenne”. Szerinte egyiket sem lehet állítani a két változat közül.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Székelyhon.ro2015. december 11.
„Vissza akarjuk, vissza tudjuk szerezni Szatmárnémetit”
„Szatmárnémetit vissza akarjuk nyerni, vissza tudjuk szerezni. Magyar ember vezetheti ezt a várost, ha felismerjük ezt a fontos lehetőséget. 2016-ban Kereskényi Gábor győzelmét minden szatmárnémeti magyar embernek támogatnia kell, közösen kell akarnia a változást. Mindenki segítségére szükség lesz, és elsősorban azért, hogy a magyarság ismét itthon érezhesse magát ebben a városban” – mondta Kelemen Hunor az ünneplő hallgatóságának az RMDSZ Szatmárnémeti szervezetének 25. évfordulóján, csütörtökön.
Az elmúlt negyedszázad nem telt el hiába, mert ha a mostani állapotokat 1989 adventjéhez hasonlítjuk, amikor még senki nem sejtette, hogy néhány nap múlva megbukik a diktatúra, akkor fontos változásokkal számolhatunk – mutatott rá ünnepi beszédében a szövetségi elnök.
„25 év után is áll a Szövetségünk, amely meghatározó tényező idehaza, a Kárpát-medencében pedig az egyetlen magyar szervezet, amely ez idő alatt nem változtatott nevet, jelet, célkitűzéseket, így sikerült megfelelnie a kihívásoknak. Köszönet ezért a két és fél évtizedért a szatmárnémeti magyar embereknek, akik éltették ezt a szervezetet, és hittek abban, hogy ez az a szövetség, amely értékeiket képviselni tudja” – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen szerint ahhoz, hogy a következő 25 évben is meghatározó tényező lehessen, a magyarság érdekképviseletének országszerte fel kell ismernie az új kihívásokat. „Újratervezést hirdettünk tavasszal az RMDSZ kongresszusán. 2016-ban ez azt jelenti, hogy értékeinket úgy kell továbbvinnünk, javítanunk a hibáinkat, hogy a szatmárnémetiek továbbra is tudjanak hinni a Szövetségbe, és abban, hogy a magyarság a mi egyetlen szövetségesünk” – jelölte meg a jövő évi választások legfontosabb feladatát Kelemen Hunor.
Arra emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben számtalan olyan próbálkozás volt – Szatmárnémetitől Marosvásárhelyig –, amellyel megpróbálták megroppantani a „szövetség gerincét” azért, hogy elbizonytalanítsák a magyar közösséget. „Most is van olyan szándék, hogy megszüntessék, megbüntessék az RMDSZ-t, ezzel egyidőben pedig megpróbálnak békétlenséget kelteni magyarok és románok között. A többséget mi eddig is észérvekkel próbáltuk meggyőzni követeléseink jogosságáról, és a parlamentáris demokrácia eszközeit ezután sem fogjuk feladni” – szögezte le a szövetségi elnök.
Szatmárnémetit ismét magyar embernek kell vezetnie, hiszen tapasztalható, hogy még a románság egy jó része is visszasírja az egykori magyar polgármestert – nyomatékosította Kelemen Hunor, aki szerint a jövő évi győzelemhez a közösség támogatása és azok összefogása is szükséges, akik néhány héttel ezelőtt még versenyeztek egymással.
Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmárnémeti szervezetének elnöke, Szatmárnémeti polgármesterjelöltje beszédében arra emlékeztetett, hogy a szövetség 25 éve a demokrácia és jogállamiság útját választotta. „A folyamatosan jövő-menő politikai alakulatok között az RMDSZ negyedszázad alatt megőrizte azokat az értékeket, amelyeket alapítói megálmodtak. A közösségi jogok megszerzéséhez megvolt a kellő szakértelem, amelyet most a fiataloknak is el kell sajátítaniuk” – tette hozzá.
Elmondta: azt tapasztalta, hogy a városban már elkezdődött a magyar-román békés együttélés elleni kampányt, és csak az RMDSZ, a civil szervezetek, az egyházak és a szatmárnémeti magyar közösség összefogása jelenthet áttörést, változást Szatmárnémetiben. Kereskényi arra is kitért, hogy a szatmárnémeti magyarság számára hatalmas öröm volt, amikor a rendszerváltás után előbb magyar alpolgármestere, majd polgármestere lett a városnak. „Fel kell ébrednünk a rémálomból, amelybe a jelenlegi városvezetés taszított mindnyájunkat. Konkrét és megvalósítható tervek alapján kell jövőt biztosítanunk, tennünk a fiatalok itthon maradásáért” – hangsúlyozta a szatmárnémeti polgármesterjelölt.
Az ünnepi eseményen felszólalt Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, valamint Mille Lajos főkonzul. Az elmúlt 25 év munkájáért elismerésben részesültek és felszólaltak a szatmárnémeti RMDSZ-szervezet volt elnökei: Erdei Péter, Zakota Zoltán, Gergely Csaba, Kabai István és Ilyés Gyula. A negyedszázados évforduló sztárvendége a magyarországi Csík Zenekar volt.
maszol.ro2015. december 11.
Kelemen Hunor persona non grata lehet Marosvásárhelyen
Cseh Gábor, az EMNT alelnöke Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatón elmondta: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, megsértette a város magyarságát azzal, hogy a széles körű támogatottságnak örvendő magyar együttműködést olyan „lecsónak” nevezte, melyre – véleménye szerint – nincs szüksége a marosvásárhelyieknek.
Cseh kijelentette: amennyiben az RMDSZ elnöke nem kér bocsánatot, aláírásgyűjtésbe kezdenek azért, hogy Kelemen Hunort Marosvásárhelyen nem kívánatos személlyé nyilvánítsák.
Kezdeményezik az EMEF összehívását
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezetője beszámolt arról, hogy Tőkés László és Szilágyi Zsolt közös levelet küldtek Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének, melyben – a korábbi alkalmakhoz hasonlóan – ismét az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívását kezdeményezik. „Elengedhetetlen, hogy az EMEF keretei között újra egyeztessenek a tárgyaló felek, s közös fellépéssel vessenek véget az erősödő magyarellenességnek. A terrorvád kapcsán az RMDSZ részéről mindeddig inkább csak cinkos hallgatást tapasztaltunk. Ha eddig különböző okok miatt nem tartották fontosnak, hogy egy asztalhoz üljünk, hát most itt az alkalom” – mondta Sándor Krisztina.
itthon.ma//erdelyorszag2015. december 12.
Nemkívánatos személynek nyilvánítaná az RMDSZ elnökét
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei szervezetének elnöke, Cseh Gábor a Sándor Krisztina ügyvezető elnökkel és Tiboldi László alelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, nyílt levelet szándékoznak küldeni Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének, mivel egy korábbi nyilatkozatával megsértette a marosvásárhelyieket. "Marosvásárhely nem a bársonyszékek alkujának tárgya kell legyen, és ne Bukarestből vagy Kolozsvárról mondják meg a »tutit«, hogy mi a jó nekünk Marosvásárhelyen" – mondta egyebek között.
Az EMNT Maros megyei szervezete nevében, Cseh Gábor által megfogalmazott nyílt levél szerint megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy Kelemen Hunor "Marosvásárhely magyarságát lecsónak nevezte". Cseh Gábor úgy gondolja: "a marosvásárhelyi magyarok, félretéve politikai színezetüket, vallási hovatartozásukat, össze akarnak fogni városunk megmentéséért", amit az RMDSZ vezetői "elpolitizáltak, eltaktikáztak az elmúlt évek folyamán…" A levélben felkérik Kelemen Hunort, "nyilvánosan kérjen bocsánatot Marosvásárhely magyarságától". Amennyiben nem teszi meg, aláírásgyűjtést kezdeményeznek, hogy nemkívánatos személynek nyilvánítsák Marosvásárhelyen – jelentette ki Cseh Gábor. "Nekünk ízletes a marosvásárhelyi lecsó, még akkor is, ha ezt Ön nem szereti" – jelentette ki Cseh Gábor.
(mózes)
Népújság (Marosvásárhely)2015. december 12.
A többség és kisebbség közötti bizalom megromlásához vezetnek a Romániai fejlemények
Winkler Gyula EP-képviselő csütörtök este tájékoztatta az Európai Néppárt Politikai Közgyűlésének Brüsszelben tanácskozó tagjait arról, hogy Romániában, az elmúlt időszak eseményei a bizalom megromlásához vezetnek a román többség és a magyar kisebbség között.
Winkler szerint az interetnikai kapcsolatok szempontjából Romániát jó ideje, „rossz közhangulat jellemzi”, és a december elsején, a román nemzeti ünnep alkalmával, Kézdivásárhelyen történt sajnálatos incidenst, rendkívül veszélyes módon felhasználják „a teljes magyar közösség megbélyegzésére”.
Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök, megbeszélést folytatott Klaus Iohannis államelnökkel, valamint Dacian Ciolos miniszterelnökkel, akiknek jelezte a romániai magyar közösség jogos aggodalmait. Winkler bejelentette, hogy ezen aggodalmakat levélben közölték Joseph Daul, az EPP elnökével is.
A Politikai Közgyűlés keretén belül, az RMDSZ EP-képviselője utalt az ezelőtt egy hónappal, a bukaresti Colectiv klubban történt szerencsétlenségre, amely 60 halálos áldozatot és több tucat sebesültet követelt, és Victor Ponta miniszterelnök szociáldemokrata kormányának a lemondásához vezetett. Ennek következtében új, ezúttal technokrata, kormány alakult Dacian Ciolos, volt európai biztos vezetésével.
Ebben az összefüggésben Winkler elmondta, hogy Romániában a politikai osztályt teljességében elutasító magatartás észlelhető. Ezt a jelenséget, véleménye szerint, a lehető legkomolyabban kell kezelni. Az európai parlamenti képviselő azt is hozzátette: az Európai Néppártnak jelentős szerepe lesz a politika iránti közbizalom újjáépítésében, úgy Romániában, mint az EU valamennyi tagállamában.
Winkler Gyula EP-képviselő sajtóirodája
Brüsszel, 2015. december 11. surlottgradics.wordpress.com, 2015. december 12.
Kelemen a költségvetés elfogadását ajánlja
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, hogy a 2016-os évi állami költségvetés jó olyan körülmények között, hogy alig egy hónappal az új kormány beiktatása után elkészült.
„Az adott körülmények között, egy hónappal a kormány beiktatása után, ezt a tervezetet jónak lehet nevezni, valamennyi hiányossággal és menetközben felmerülő problémával együtt” –nyilatkozta Kelemen Hunor az RFI-nek.
A Szövetség elnöke azt ajánlja parlamenti kollégáinak, hogy szavazzák meg a büdzsét.
„Javasoltunk néhány, nem túljelentős módosító indítványt az összegeket illetően. Egyeztetünk a frakcióban, várhatóan hétfőn hozunk döntést. Én nem szeretném, ha azelőtt döntenénk, hogy látnánk a költségvetési bizottsági vitát. Azt ajánlanám a kollégáknak, szavazzák meg a költségvetést” – fogalmazott Kelemen.
Arra a kérdésre, hogy melyik az a módosító indítvány, amihez az RMDSZ a legjobban ragaszkodik, a Szövetség elnöke azt mondta: „Van néhány módosító indítvány, a nagyinfrastruktúrára vonatkozók, a körgyűrűk a legfontosabbak. Az oktatás terén is van egy javaslatunk, ami benne van a 2015-ös költségvetésben is, de eljárásjogi okokból nem sikerült véglegesíteni – egy oktatóképző központ Nagyváradon, ezt kellene finanszírozni”.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)2015. december 14.
Kereskényi: már elkezdődött az uszító kampány
Szatmárnémetit vissza kell nyerni, és ehhez mindenki segítségére szükség lesz, hogy a magyarság ismét otthon érezze magát a városban – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szövetség szatmári szervezetének 25. évfordulóján tartott beszédében.
Mint mondta, az elmúlt évtizedekben számtalan olyan próbálkozás volt – Szatmárnémetitől Marosvásárhelyig –, amellyel megpróbálták megroppantani a „szövetség gerincét” azért, hogy elbizonytalanítsák a magyar közösséget.
„Most is van olyan szándék, hogy megszüntessék, megbüntessék az RMDSZ-t, ezzel egy időben pedig megpróbálnak békétlenséget kelteni magyarok és románok között. A többséget mi eddig is észérvekkel próbáltuk meggyőzni követeléseink jogosságáról, és a parlamentáris demokrácia eszközeit ezután sem fogjuk feladni” – szögezte le a szövetségi elnök. Szatmárnémetit ismét magyar embernek kell vezetnie, hiszen tapasztalható, hogy még a románság egy jó része is visszasírja az egykori magyar polgármestert – fogalmazott.
Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, Szatmárnémeti polgármesterjelöltje beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a városban már elkezdődött a magyar–román békés együttélés elleni kampány, és csak az RMDSZ, a civil szervezetek, az egyházak és a szatmárnémeti magyar közösség összefogása jelenthet áttörést, változást Szatmárnémetiben.
Kereskényi arra is kitért, hogy a szatmárnémeti magyarság számára hatalmas öröm volt, amikor a rendszerváltás után előbb magyar alpolgármestere, majd polgármestere lett a városnak. „Fel kell ébrednünk a rémálomból, amelybe a jelenlegi városvezetés taszított mindnyájunkat. Konkrét és megvalósítható tervek alapján kell jövőt biztosítanunk, tennünk a fiatalok itthon maradásáért” – hangsúlyozta végezetül a szatmárnémeti polgármesterjelölt.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)2015. december 15.
Feketeleves
Érdekes eszmefuttatás látott napvilágot a napokban az egyik erdélyi magyar hírportálon, amelynek lényege tömören: a marosvásárhelyi magyar–magyar összefogás kudarcáért egyedül Brassai Zsombort, az RMDSZ megyei elnökét terheli a felelősség.
Merthogy a nevezett politikus a közös polgármesterjelölt kiválasztása céljából rendezett előválasztás előtt szélesebb körű összefogást „ígért” az EMNP megyei vezetőinek, és mindezt mandátum (értsd: a szövetség felső vezetőségének beleegyezése) nélkül tette.
Nos mi nem tudjuk, Brassai ígért-e bármit is a néppárt területi politikusainak, azt azonban szinte biztosra vesszük – bármennyire próbálja ezt utólag tagadni az RMDSZ csúcsvezetősége –, hogy igenis szóba került a megyei/városi szintű koalíció lehetősége is a jövő évi helyhatósági választások tekintetében. Amely azonban abban a pillanatban vált halott politikai projektté, hogy Kelemen Hunor a minap „lecsónak” nevezte, közös megfőzését és elköltését pedig ahhoz a feltételhez kötötte, ha az EMNP nem indul a 2016-os parlamenti megmérettetésen.
Szóval szerintünk elég egyértelmű, ki vétózta meg a marosvásárhelyiek összefogási kísérletét. Miközben az RMDSZ helyi, nagyobb terepismerettel rendelkező politikusai nem feltétlenül látnak ellenséget a néppártban, a csúcsvezetőség folyamatosan úgy állítja be az alakulatot, mintha egyedül rajta múlna az erdélyi magyar politikai érdekképviselet megerősödése.
Kelemenék a mai napig nem tudnak mit kezdeni politikai versenytársukkal, még ha tudjuk is : ez a konkurencia olyan, amilyen. Azt kérni a versenypárttól, hogy semmilyen formában ne induljon egy választáson olyan, mintha egy hentesüzlet felszólítaná a konkurens cégeket: csak ünnepnapokon nyissanak ki. Az RMDSZ számára csak akkor üdvös a politikai pluralizmus, a többpártrendszer megléte, ha ez kizárólag a román többségre vonatkozik, és nem az ő pozíciójukat veszélyezteti.
A szövetségnek tehát Marosvásárhelyen nem kell a lecsó. Nagyon attól tartunk azonban, a politikai boszorkánykonyhában már főzik neki a feketelevest, ami akár már a jövő évi parlamenti választáson megfeküdheti a gyomrát.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)2016. január 1.
Évértékelő - Erősödött tavaly az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Erősödött 2015-ben az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben. Az év során a közösség képviselőinek a meglévő jogok biztosítására, védelmére kellett összpontosítaniuk. A román hatóságoknak nem sikerült meggyőzniük az erdélyi magyar közvéleményt arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) okkal csapott le egyes székelyföldi önkormányzati vezetőkre, és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) tényleges merényletkísérletet hiúsított meg Kézdivásárhelyen.
A DIICOT által bejelentett állítólagos terrorista merényletkísérlet miatt december 1-jén Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, december 30-án pedig Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét helyezték előzetes letartóztatásba. Az ügyészség állítása szerint a gyanúsítottak házi készítésű szerkezetet akartak felrobbantani a december 1-jei román nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen. A házkutatások során azonban a hatóságok csak petárdákat találtak.
A magyar közösség képviselői eddig gyakran hangoztatták, hogy az erdélyi magyarok mindig békésen, parlamenti úton kérték jogaikat, és sérelmezték, hogy a román belügyminisztérium a márciusban közvitára bocsátott 2015-2020 közötti közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiatervezete ennek ellenére az etnikai alapú autonómia követelését is a veszélyforrások közé sorolta. A kitétel a magyar pártok és a román civil szervezetek tiltakozása nyomán kikerült a stratégia elfogadott változatából.
A székelyföldi terrorvád miatt heteken át estéről estére tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki a meghurcoltakkal. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tartottak.
Kétkedve fogadta a magyarság azt is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) január végén Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen, áprilisban pedig Ráduly Róbert és Szőke Domokos csíkszeredai polgármester és alpolgármester ellen indított eljárást hivatali visszaélés vádjával. Mindhárom elöljárót felfüggesztették tisztségéből, Ráduly le is mondott a mandátumáról. Az keltett visszatetszést, hogy a székelyföldi vezetők olyan apró ügyek miatt kerültek a vádlottak padjára, amelyek minden bizonnyal bármelyik polgármesteri hivatalban előfordulnak. Mezeinek azt rótta fel a DNA, hogy szabálytalanul képviselte a város érdekeit egy céggel szemben, amelyben a város kisebbségi tulajdonos. Ráduly - az ügyészség állítása szerint - azzal követett el visszaélést, hogy a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával adott építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének hőszigetelésére, továbbá egy alkalommal magáncélra használta a hivatali személygépkocsit.
2015-ben tapodtat sem haladt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata a számára törvényben biztosított önállóság felé, és a közösségi szimbólumok használata sem oldódott meg. Noha májusban a helyi zászlók használatáról fogadott el törvényt a parlament, a jogszabály nem biztosít jogi alapot a székely zászló használatához. A szimbólumot ugyan Hargita megye önkormányzata a megye jelképévé nevezte ki, de a törvény kimondja, hogy több közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Újabb jelkép is született 2015-ben. Májusban a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elfogadta a Partium zászlaját.
Az év során számtalan esetben keresték a bíróságokon az igazukat a közösség képviselői. A Magyar Polgári Párt (MPP) keresetére a Kovászna megyei törvényszék szeptemberben jogerős ítéletben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a megye prefektusa a magyar himnusz nyilvános elénekléséért rótt ki. A marosvásárhelyi bíróság azokat a bírságokat érvénytelenítette, amelyeket a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) két önkéntesére rótt ki a helyi rendőrség. A Cemo - megelégelvén, hogy a város román polgármestere 15 éve akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését, maga látott neki a táblák elkészíttetésének és kihelyezésének. A művelet a helyi rendőrség ellenlépéseinek egész sorát váltotta ki.
Kolozsváron is egy civil szervezet kezdett pereskedni a város határaiba kihelyezendő magyar és német nyelvű helységnévtáblákért. A Minority Rights egyesületet létrehozó jogászok tavaly egy hollandiai alapítvány képviselőiként már pert nyertek az önkormányzat ellen a helységnévtáblák ügyében, de az ítéletet másodfokon érvénytelenítette a törvényszék, úgy vélvén, hogy a holland alapítványnak nincs jogosultsága a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. Az újabb pert indító egyesület mellett 403 kolozsvári polgár is beszállt a perbe.
A magyar politikai pártok a 2016 nyarán tartandó önkormányzati és a 2016. őszi parlamenti választásokra készültek. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) februárban vezetőcserével próbálta feledtetni azt a presztízsveszteséget, amelyet a 2014. végi államfőválasztás versenyében szenvedett el. Toró T. Tibort Szilágyi Zsolt váltotta az elnöki tisztségben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) áprilisban tartott kolozsvári kongresszusán újraválasztották az elnöki tisztségbe Kelemen Hunort, aki az "újratervezés" programját hirdette meg a szövetségben. A Magyar Polgári Párt (MPP) decemberben az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást írt alá, mely a 2016-os választásokra is kitér. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberben őrtüzekkel világította ki Székelyföld határait. Az akcióval azt a területet jelölte meg, amely számára területi autonómiát kér.
A pártok Marosvásárhelyen gyakorolták az együttműködést. Közösen szervezett előválasztáson döntötték el, hogy Soós Zoltán önkormányzati képviselő, az RMDSZ politikusa lesz a magyarság közös polgármesterjelöltje a 2016-os önkormányzati választásokon. MTI2016. január 7.
Sértette valakik szemét
Száműzték Barcsay fejedelem emlékoszlopát
A nyugati országrész magyar napilapja, a Nyugati Jelen szomorú eseményről számolt be: december 29-én este a polgármesteri hivatal utasítására lebontották Barcsay Ákos erdélyi fejdelem dévai emlékművét.
A vármegyeház előtti téren 2011. november 12-én, a magyar szórvány napja alkalmából Kelemen Hunor akkori művelődési miniszter az RMDSZ számos helyi, megyei és országos tisztségviselője, illetve a helyi közintézmények képviselőinek jelenlétében leplezte le az emlékoszlopot, melyet Dézsi Attila akkori prefektus mentett meg az enyészettől. Az emlékoszlop ugyanis Kisbarcsán, a hajdani Barcsay-birtok területén került elő egy kukoricásban.
Másfél hónappal az emlékoszlop leleplezését követően már előkerült egy trikolóros éhségsztrájkoló, aki azonnali lebontását követelte. Előbb csak az emlékmű körüli kerítés tűnt el darabonként, aztán lekerült az emlékmű-állító neve, eltört egy-két gránitlap. Az éhségsztrájkoló pedig beperelte az önkormányzatot: légből kapott vádjaival első fokon pert veszített, de kitartó fellebbezés nyomán 2014 októberében elérte célját: a Gyulafehérvári Táblabíróság az emlékműállítás engedélyeztetési folyamatában elkövetett mulasztásokra hivatkozva elrendelte a Barcsay Ákos-emlékoszlop eltávolítását Déva központjából.
Az önkormányzat ugyan nem siette el a dolgot, és nem zárkózott el az RMDSZ-szel való egyeztetéstől sem, de a törvény betűire hivatkozva december 29-én 20 órakor a térre rendelt egy marógépet és egy kisebb teherautót, s néhány ember segítségével eltávolították az emlékművet. Hogy pontosan hová vitték, arról senki sem hajlandó nyilatkozni. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2016. január 7.
Erdélyi magyar számvetés és politikai prognózis
Az elmúlt esztendő Janus-arcú volt a magyarság szempontjából. Egyik oldalról Magyarország és annak kormánya mind európai szinten, mind belpolitikai síkon megerősödött, hála annak, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen európai kormányfő, aki a háttérből szervezett és irányított legújabb kori népvándorlás közepette tisztán, világosan, minden értelmes ember számára felfoghatóan beszélt és mutatott irányt. A másik oldalról viszont Erdélyben a magyarság pozíciói jelentősen meggyengültek.
A kis lépések lenullázott eredményei
Sokadjára bebizonyosodott, hogy taktikájával az RMDSZ még ahhoz a szűk célrendszerhez sem kerül közelebb, amit a szervezet 1993-ban lefektetett autonómiaprogramjának feladása után tűzött ki maga elé. E taktika lényege úgy foglalható össze, hogy kerüljük a konfliktust a létünkre törő román hatalommal annak érdekében, hogy az tartózkodjon a magyarellenes hangulatkeltéstől, s netán még valami jogmorzsát is ejtsen számunkra. Valójában a román hatalom még azokat a szerzett jogokat is jelentősen csorbította, melyeket közösségi szinten magunkénak érezhettünk. Betiltották a Székely Szabadság Napjának megünneplését, ismételt támadásokat indítottak közösségi szimbólumaink és az anyanyelvű feliratok ellen, s bevetésre került a HarKov jelentésre emlékeztető szabályos hecckampány is egy éppen annyira konstruált, koholt vádas ügyben, mint amilyen a Székelyföldről „elüldözött” románok „problémája” volt. Beke István és Szőcs Zoltán, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi és erdélyi elnökeinek letartóztatása egyértelmű justizmord, a bukaresti politikum és média ismét az áldozatból próbál bűnöst fabrikálni, mint tette azt a Ceauşescu-rendszer idején is. Az elnyomó hatalom azokból az engedményekből is visszavett, melyekre az RMDSZ oly nagy előszeretettel hivatkozik, lásd a MOGYE ügyét, a Mikó-ügyet, de ide illik az anyanyelvhasználat elleni megannyi támadás. Végül, de nem utolsósorban ott van az ártatlanul meghurcolt városvezetők, Mezei János, Ráduly Róbert és Szőke Domokos ügye. Ez esetben az RMDSZ-es korrupció visszaütött. Hiába hivatkozik az RMDSZ labanc vezetése arra, hogy a román hatalom politikai bunkósbotként használja a korrupcióellenes ügyészséget, mihelyt a perbe fogottak között olyanok is akadnak, akik érintettségéhez kétség aligha férhet.
A közhiedelemmel ellentétben a Markó–Neptun egységfront, majd az azt részben felváltó Kelemen Hunor-féle vezetés labancként történő leírása a valóságot megszépítő jelző, s nem sértés. A labanc főurak között nem kevesen nemzeti elkötelezettségűek voltak, akik igyekeztek az adott helyzetben a maximumot elérni a magyarság számára, kitölteni a nemzetpolitikai mozgásteret. A Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcot lezáró szatmári béke igen kedvező feltételrendszerét ennek köszönhetően sikerült kivívnia. Gróf Pálffy János tábornagy – aki egyébként a császári had főparancsnoka volt – ez idő tájt saját pozícióját veszélyeztetve folytatta a béketárgyalásokat. Bécs vissza akarta hívni, mert túl engedékenynek tűnt a kurucok s általában a magyarság jogköveteléseinek vonatkozásában.
Ha már békeszerződések történelmi kontextusait hasonlítjuk össze, Markóékról inkább a Károlyi Mihály-féle vezetés juthat eszünkbe, melynek tagjai Belgrádba mentek tárgyalni saját kül- és belpolitikai pozíciójukat erősítendő a nemzet rovására. „Sikerült” elérniük a történelmi határok kétségbe vonását – később pedig az ország tényleges szétdarabolását –, miközben a korábbi, pádovai fegyverszüneti egyezmény a határokat nem érintette.
Választások 2016-ban
A három magyar párt pozíciója, stratégiája már a 2015-ös tapasztalatok alapján megjósolható. Az RMDSZ a tavalyelőtti stratégiai partnerségi egyezményt követően 2015-ben lényegében lábon vásárolta meg a Magyar Polgári Pártot, kifizetve a vezetést néhány parlamenti hellyel. Erre már 2008-ban volt kísérlet, de akkor az RMDSZ olyan megalázó feltételeket diktált, hogy az MPP vezetői felálltak az asztaltól. Akkor ez volt a cél. Most viszont az a cél, hogy az RMDSZ felmutassa saját párbeszédképességét, nyitottságát az autonómia és az autonomisták felé anélkül, hogy a román nemzetstratégiai érdekeket kiszolgáló politikáján változtatna. Erre kell az MPP, valamint az ezer sebből vérző s a parlamentbe be sem nyújtott „székelyföldi” – valójában három román megyére vonatkozó – autonómiastatútum.
A marosvásárhelyi előválasztás, majd az azt követő RMDSZ–EMNP tárgyalás megelőlegezte a 2016-os választás forgatókönyvét. Az RMDSZ nem fog visszatérni az autonómiaprogramhoz, folytatja a maga klikkérdekű komprádor politikáját, az MPP pedig ehhez asszisztál. Arcpirító, hogy Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki elnöke most nemcsak védi az RMDSZ-szel kötött, a párt létértelmét kétségbe vonó stratégiai megállapodását, de az Erdélyi Magyar Néppártot vádolja meg azzal, hogy szétverte az erdélyi magyar jobboldalt, sőt, még az is a néppárt bűneként kerül felsorolásra, hogy a párt – ellentétben a Magyar Polgári Párttal – elindult a 2012-es parlamenti választásokon. Mondja ezt azon párt megyei elnöke, mely párt korábbi országos vezetője a választás szabadságának megteremtését még az autonómiának is elébe helyezte, hogy megszüntesse az RMDSZ politikai monopóliumát, s mely párt vezetői a 2012-es választáson mégis arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak az RMDSZ-re.
Mindebből világosan kitetszik, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Marosvásárhelyen megmarad az RMDSZ jelöltje, mint hárompárti jelölt, más városokban, de Vásárhelyen is – mint ahogy az országos választásokon – a tanácsosi listák vonatkozásában viszont verseny lesz. A maga számára az RMDSZ ezúttal is gondoskodott a négy megyében elérhető 20 százalékos eredmény alternatív küszöbként történő kodifikálásával. Ezt az RMDSZ jó eséllyel el fogja érni, így nem lesz arra kényszerítve, hogy hárompárti magyar koalíció megalakítását kezdeményezze. Egy ilyen koalíció nemcsak a bejáratott szimbólumot, a tulipánt tenné zárójelbe, hanem arra is rákényszerítené a szövetséget, hogy szakítson jelenlegi önfeladó politikájával.
Rózsa Gáspár húzása
Harc lesz tehát 2016-ban, s csak halvány remény mutatkozik arra, hogy tiszta játékszabályok, választási fair play mellett kerül megrendezésre a küzdelem. A tapasztalatok ugyanis mást mutatnak. Számtalan példa idézhető lenne a konkurens szervezetek kampánytevékenységének konkrét akadályozásán keresztül Rózsa Gáspár katolikus plébánosig, aki azt ígérte Markó Bélának, hogy az ő falujában 80 emberből 90 az RMDSZ-re fog szavazni, különben „agyonveri az egészet”.
„Nincs más vértem, mint akaratom tisztasága, nincs más társam, csak a lelkiismeretem, nincs más reményem, mint kötelességem teljesítése” – írta Szabó Dezső 1922-ben, egyedül maradva. Ez illik az Erdélyi Magyar Néppártra is, mely az egyetlen olyan szervezet az erdélyi politikai páston, mely társadalmi szövetségeseivel, az EMNT-vel, az SZNT-vel és a Magyar Ifjúsági Tanáccsal karöltve a magyar szabadságprogramot, az autonómiát az önérdek és a pártérdek elé helyezi.
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)2016. január 8.
Kelemen: a választások a legnagyobb kihívás
A helyhatósági és a parlamenti választások jelentik a legnagyobb kihívást 2016-ban az RMDSZ számára – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor az RFI-nek nyilatkozva.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a választásokon elért eredménytől függ majd a romániai magyarság sorsának alakulása az elkövetkező öt évben, de ez akár hosszabb távon is meghatározhatja a közösség életét. Kelemen kifejezte abbéli reményét, hogy sikerül a magyarság számarányának megfelelő képviseletet biztosítani a törvényhozói testületben, ehhez azonban a választók az eddigieknél is erőteljesebb mozgósítására van szükség. Az RMDSZ elnöke nem tartja kizártnak az RMDSZ esetleges kormányra lépését a parlamenti választások után. Kelemen bízik abban, hogy az RMDSZ-nek sikerül megőriznie mostani pozícióit az önkormányzatokban, jelenleg az RMDSZ színeiben mintegy kétszáz polgármester tevékenykedik. Úgy vélte, a választási kampányban kerülni kell a szélsőséges kirohanásokat, az autonómia kérdéskörét pedig racionálisan kell megközelíteni. Szabadság (Kolozsvár)2016. január 11.
Magyar párt, magyar érdek?
2004-ben, midőn a Magyar Polgári Párt elődszervezete, a Magyar Polgári Szövetség még komolyan vette megalakulásának célját, saját létértelmét, a választás szabadságának megteremtését, és ennek érdekében egyes megyékben együtt indult a Népi Akció nevű szervezettel, az RMDSZ teleragasztatta Székelyföldet egy rendkívül egyszerű üzenetű plakáttal. Ez állt rajta: „Magyar párt, magyar érdek, román párt, román érdek”.
A kampány hatékony volt, nagyon sokakat meggyőzött. Pedig messze állt az üzenet a valóságtól, hiszen egy csak nevében magyar párt állt szemben egy nevében román párttal.
Valójában pedig kollaboránsok álltak szemben ellenállókkal, a távlattalan politika a távlatossal, a bukaresti hatalom elvtelen kiszolgálása az autonómia-politikával.
Érdemes e leegyszerűsítő, igazságtalan és demagóg politikai szlogen első tagját, melyet egyben címül is választottam, közelebbről szemügyre venni egy minap megejtett elnöki nyilatkozat fényében.
Mint megtudhattuk egy külföldi rádiónak adott interjúból, Kelemen Hunor szerint az RMDSZ elsődleges célja, hogy átlépje a parlamentbe jutáshoz szükséges szavazati küszöböt.
Hol vannak már azok a régi idők, amikor komolyan felvetődött, hogy az RMDSZ vonuljon ki a törvényhozásból, hagyjon ott egy megfigyelőt és összpontosítson a társadalomépítésre, valamint a külpolitikára? A passzív ellenállás, Erdély problémájának a nemzetközi rendezést igénylő ügyek listájára való felhelyezése távlatilag sokkal inkább sikerrel kecsegtetett volna, mint a román hatalomnak a Nyugat irányában történő legitimálása, a modellértékű román kisebbségpolitika hazug mítoszának kialakulásához való segítségnyújtás.
Nehéz ma már elhinni, hogy volt olyan időszak, amikor az RMDSZ-en belül nem volt evidencia, hogy elsődleges cél a parlamentbe jutás, kiemelt prioritás a kormányzati szerepvállalás és háttérbe szorul mindaz, amiért tulajdonképpen a szervezet alakult: a közösség minél hatékonyabb megszervezése, a politikai elit és a választói bázis közötti szakadék felszámolása, a politika szervesítése, a tagság bevonása a szervezeti életbe, az önálló erdélyi magyar történelmi műhely, az autonómia megteremtése.
Bizonyára akadnak, akik szerint ez a folyamat szükségszerű része a politikai „elit” professzionalizálódásának, hiszen kevés kivétellel a világon mindenütt oligarchiák vezetik az egyes államokat, melyeknek sokkal fontosabb a klikkérdek, mint a nemzetérdek. A nemzeti érdek valamiféle képviselete inkább úgy jön számításba, mint retorikai kötelező gyakorlat a választói bázis irányában. Legalábbis ott, ahol erre egyáltalán igény van, hiszen a nemzetközi baloldal nyíltan hirdeti, élén az egyik fő ideológusával, Soros Györggyel, hogy le kell bontani a nemzeti határokat, értsd alatta: meg kell szüntetni a nemzeteket. Ebbeli igyekezetük egyes európai társadalmak nemzeti öntudatát s vele együtt ösztönös védekezőképességét (pl. német, osztrák, svéd) jelentősen lebontotta, nemzeti retorikával ezen államokban aligha lehet választást nyerni.
Az RMDSZ-re visszatérve, nem tudjuk, hogy mi lett volna, ha nem győz 1996. november 28-án a neptunisták logikája, akik a magyar érdek kockázatos és a román belügyi szervek által ellenséges ármánynak tekintett politikáját lecserélték a román nemzetérdek szolgálatára, az önálló, magyar érdekű külpolitikát a hivatalos román külpolitikába való besimulásra, a nemzeti önkormányzatkénti működést zsákmányszerző pártpolitikára, a belső pluralizmust monolit pártegységre, a partneri civil szervezetekből vazallust, a szabad sajtóból pedig pártsajtót csináltak.
Meg is lett az eredmény.
Az RMDSZ immár nem az első számú mumus a létünkre törő román hatalom szemében, nem nemzetbiztonsági veszély, hanem a mindenkori kormány legmegbízhatóbb partnere, melynek kongresszusán a román és a magyar baloldal ad egymásnak csúcstalálkozót, s a román pártvezetők, illetve közjogi méltóságok egymás kezéből kapkodják ki a mikrofont, hogy dicsérjék az RMDSZ partneri hűségét.
Az egykori nagyívű vízióból, az állam az államban funkcióból, a magyar nemzeti önkormányzatból, a háromszintű autonómia programjából ennyi maradt: a parlamentbe jutás, mint elsődleges cél.
Borbély Zsolt Attila. itthon.ma//szerintunk2016. január 14.
Választási párt létrehozását javasolja az EMNP
Erdélyi magyar választási párt létrehozását javasolja a 2016-os romániai önkormányzati, majd parlamenti választásokra az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP).
Az RMDSZ-nek eljuttatott javaslatot Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke ismertette egy csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatón. Szilágyi Zsolt szerint már a nyáron tartandó önkormányzati választásokon a létrehozandó választási párt színeiben indulhatnának a magyar jelöltek azokon a településeken, ahol a magyarság megosztottsága a képviseletet veszélyeztetné. Azokon a településeken, ahol a magyarság többséget alkot, a pártok versenyezhetnének a tisztségekért.
Az EMNP álláspontja szerint az őszi parlamenti választásokon a választási párt teremtené meg azt a keretet, amely a magyar pártok összefogását biztosítja, de nem számít koalíciónak. A koalíciók számára ugyanis a választási törvény a 6,5 százalékot kitevő magyarság számára aligha teljesíthető választási küszöböt szab meg.
Szilágyi Zsolt emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ decemberben azt kérte az EMNP-től, ne induljon az őszi parlamenti választásokon. Hozzátette, akkor nőnek meg a magyarok sikeres választási szereplésének az esélyei, ha a magyar pártok összeadják az erőiket, nem pedig kiszorítják egymást.
Az EMNP azt javasolta, hogy Erdélyi Magyar Szövetség néven alakuljon meg a választási párt, és annak logója összesítse az egyes erdélyi magyar pártok logóit. Mint magyarázta: az erdélyi magyar pártok összefogása egy olyan választóréteget is mobilizálna, amelyet külön-külön egyik párt sem tud az urnákhoz vinni. Szerinte a választási párt a megtisztulásra is lehetőséget teremtene. Ennek a jelöltlistáira csak olyan politikusok kerülhetnének fel, „akikre nem vetül a korrupció árnyéka”.
Az EMNP elnöke elmondta: az együttműködésre vonatkozó javaslatukat az elmúlt napokban juttatták el Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének, és arra készülnek, hogy az elkövetkező napokban tárgyaljanak róla. Hozzátette, olyan kétoldalú tárgyalásokra készülnek, amelyeken egyik oldalon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetsége, másik oldalon pedig az EMNP jelenik meg.
Szilágyi Zsolt szerint az RMDSZ-nek eljuttatott javaslatcsomag az erdélyi magyar politikai pluralizmusnak a tudomásulvételén alapul. Ebben javasolták az erdélyi magyar politikai szervezetek egyeztető fórumának az újraélesztését, az autonómiatörekvések összehangolását, egy közös erdélyi magyar jogvédő szolgálat elindítását és egy olyan közös testületnek a létrehozását, amely az erdélyi magyarságnak juttatott román költségvetési források elosztása fölött őrködne. Hozzátette, hogy a források fölött jelenleg egyedül az RMDSZ rendelkezik, és e források elosztása a közösség számára átláthatatlan. Az EMNP elnöke elmondta, bízik abban, hogy az RMDSZ vezetői tanulni tudnak a múltból, és belátják, hogy a közösség érdeke fontosabb, mint a pártérdek. Szilágyi Zsolt újságírói kérdésre hozzátette: ha van politikai akarat, megoldást lehet találni az összefogás technikai problémáira. Ezek közé tartozik, hogy az érvényes törvények szerint egy politikus nem lehet egy időben a saját pártjának és a létrehozandó választási pártnak is a tagja, és ha kilép abból a pártból, amelynek színében önkormányzati tisztséget nyert, elveszíti a mandátumát.
MTI. Erdély.ma