udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3976
találat
lapozás: 1-30 ... 3211-3240 | 3241-3270 | 3271-3300 ... 3961-3976
Névmutató:
Kelemen Hunor
2016. január 25.
Szabad, lélegző kultúrát kell építeni
Díjátadó gálákkal, tárlatnyitókkal, gazdag programsorozatokkal ünnepelték a hétvégén a magyar kultúra napját Erdély-szerte.
Erdélyért életműdíjat adtak át az RMDSZ jelenlegi és korábbi vezetői Egyed Ákos kolozsvári történésznek, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának a jeles nap alkalmából szervezett pénteki ünnepségen, a kincses városban. A díjat az RMDSZ, valamint az általa létrehozott Communitas Alapítvány és a Kós Károly Akadémia Alapítvány ítéli oda évről évre.
Az elismerésről Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke elmondta, kényszer hatására alakult úgy, hogy a magyar kultúra nagyjai az alkotómunkán túl a közéletben is szerepet vállaltak, de büszkének kell lennünk arra, hogy a magyar kultúrában az igazi élet és az igazi mű nem választható el egymástól.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi lét alapvetően védekező lét, de nem lehet azzal védekezni, „hogy magunkra zárjuk az ajtót". Úgy vélte, a kultúra azáltal is megszűnhet, „hogy elfelejt kérdezni". „Kérdező és nyitott, azaz szabad és lélegző kultúrát kell építenünk, ennek feltételeit kell megteremtenünk. Ha nem így teszünk, akkor abból csak skanzen lesz, abból csak múzeum lesz, ami szükséges, de nem elegendő" – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
„Most már azt is tudom, mi az életműdíj: először meg kell jól öregedni, hogy az ember megkaphassa" – késztette nevetésre a közönséget Egyed Ákos a díjátadón. A rendezvényen az Erdélyi Magyar Kortárs díjakat is átadták, elsőként Fekete Vince költő vehette át a kortárs irodalmat gazdagító alkotásaiért. A képzőművészek közül az elismerést idén Onucsán Miklós érdemelte ki, az előadóművészetek közül színházban és filmekben nyújtott alakításaiért Molnár Levente vehette át. A színész laudációját pályatársa, Dimény Áron írta, amelyben – a Saul fia című film sikerére utalva – úgy fogalmazott, a kortárs magyar kultúráért díj az Oscar előszobája.
Háromszék Kultúrájáért díjat is kapott Egyed Ákos
Háromszéken is kitüntették Egyed Ákost: a történészprofesszor ünnepélyes keretek között vette át az idei, a Kovászna Megyei Művelődési Központ által 2013-ban alapított Háromszék Kultúrájáért díjat. Az elismerést Tamás Sándor, a megyei önkormányzati vezető adta át a 86 éves történésznek a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségen, szombaton Olaszteleken. Az impozáns olaszteleki Daniel-kastély méltó helyszínként szolgált ennek a – Egyed Ákos szavaival élve – „történelmi eseménynek", amelyet a korhű öltözetű Kájoni Consort régizene együttes előadása még inkább ünnepélyessé tett.
„A professzor úr azt mondta egy alkalommal, hogy akkor éri el a célját a megemlékezés, a visszatekintés, ha képesek vagyunk levonni belőle a tanulságokat, ha ismerjük a történetünket, nemzedékről nemzedékre átadjuk és hozzátesszük a saját történeteinket, tapasztalatainkat. Egyed Ákos nemcsak ragaszkodott a történelemhez, de vigyázott is rá: úgy tárta elénk, hogy megismerjük, úgy adta tovább, hogy hozzátette a maga részét, de hagyta, hogy levonjuk belőle a saját tanulságainkat. Ez a díj a megbecsülés jele, a tiszteleté, a köszöneté: hogy ragaszkodott, de vigyázta is történelmünket" – méltatta a történész munkásságát Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
A történész Bodoson született, szülőfalujához kötődő élményei bevallása szerint végigkísérték életútját, és büszke arra, hogy Erdővidékről származik, ide mindig hazatér. Ahogyan az eseményen megtekintett portréfilmben is elmondta, már gyerekként nagy hatással voltak rá az édesapja által elmesélt történetek, majd később a Székely Mikó Kollégium szellemisége is arra buzdította, hogy a választott pályára lépjen.
A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem történelem és földrajz szakán tanult tovább, majd az átszervezett Román Akadémia kolozsvári kutatóintézetébe nevezték ki kutatónak, ahol 45 éven át dolgozott. „Kis nép, kis nemzet jobban kell vigyázzon a saját értékeire, mert kis nemzetnél, kis országnál kis hibák is nagy bajok forrásai lehetnek, vigyázzunk tehát, hogy a legfontosabb nemzeti kérdésekben az érdekegyesítés legyen minden magánérdeknél előbbre való" – vallja Egyed Ákos.
Bánffy-kiállítás Váradon
A nagyváradi vár C épületében nyitották meg a hét végén az Illuzió és tükröződés című, gróf Bánffy Miklós pályaképét bemutató tárlatot. Egy modern kori reneszánsz embernek, a sokáig méltatlanul elfeledett írónak, színházi rendezőnek, egyben Magyarország egykori külügyminiszterének állít emléket az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tárlata, amely Kolozsvár, Bukarest, Hága, Kisinyov, Rabat, Bécs, Szeged és Budapest után nyílt meg Nagyváradon.
A kiállítás a polihisztor művészi világát kívánja visszaadni és megkísérli bemutatni az írót, grafikust, politikust, karikaturistát, díszlet- és jelmeztervezőt, színházi rendezőt, valamint a koronázási ünnepségek megtervezőjét. A látogatók megtekinthetik egyebek mellett a Bánffy által A kékszakállú herceg vára című Bartók-operához tervezett jelmezek rekonstrukcióit is, amelyeket a kolozsvári magyar opera a Bánffy 2014 emlékévhez készített, de meghatározó részt képviselnek a New Yorkban élő Nicolette Jelen Bánffy modern szilikátművei is.
A kiállítás különleges aktualitása, hogy feleleveníti IV. Károly száz évvel ezelőtti koronázási ünnepségét is, amelynek kormánybiztosa, tervezője szintén a gróf volt. A bemutatónak minden helyszínen akad egy különlegessége is, ez Nagyváradon a család bárói ágának tulajdonát képező pecsétnyomó, amelyet Bánffy Farkas ajánlott fel a február 28-áig látható programra. A Szebeni Zsuzsanna kurátor és Szebeni-Szabó Róbert látványtervező által alkotott tárlatot Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár, az emlékév kezdeményezője nyitotta meg.
Művészetek összhangja a Kultúrpalotában
A zene, a képzőművészet, tánc, irodalom együttesen mutatkozott meg hat intézmény összefogásaként Marosvásárhelyen a magyar kultúra napja alkalmából, a Kultúrpalota harmadik emeletén, a magyar klasszikusokat, a Bernády-gyűjteményt bemutató képtárban. A Maros Megyei Múzeum, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, a Látó szépirodalmi folyóirat, az András Lóránt Társulat és a Tiberius vonósnégyes közös ünnepléssel emlékezett a Himnusz születésnapjára. A képtárban zenével, tánccal, verssel fűszerezett rendkívüli tárlatvezetésen vehettek részt a jelenlevők.
A gyűjtemény történetéről Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta, a műalkotások nagyobb részét letétbe kapta a város 1913-ban a budapesti Szépművészeti Múzeumtól, ám az 1920-as hatalomváltást követően soha nem adta vissza. A közelmúltban sikerült tisztázni a tulajdonjogot, és most már végérvényesen Marosvásárhelyé maradnak a festmények. Például ott látható Thorma János Tessitori Nóráról, a híres színésznőről festett arcképe, amely előtt Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója mondott néhány gondolatot.
A Tiberius vonósnégyes a Bordi András által festett Bernády György-portré előtt kezdte a zenélést, a színművészetis hallgatók, Pataky László: Krumpliszedők festménye előtt mutatták be első performanszukat. Majd Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője olvasta fel egy korábbi versét, amelyet a szatmárnémeti Kölcsey-gimnáziumnak írt. Úgy fogalmazott, a kultúra iránti fogékonyság hiánya a legnagyobb ellensége a kultúrának.
Kulturális nyílt nap
Nyílt napot tartott a Hargita Megyei Kulturális Központ a magyar kultúra napja alkalmából pénteken Csíkszeredában. Baráti találkozóra várták az érdeklődőket, amelynek keretében a központ munkatársai az intézmény szerteágazó tevékenységét mutatták be. A találkozón részt vettek a térség kulturális szakemberei, az intézmény partnerei, civil szervezetek képviselői, valamint a Kós Károly Szakközépiskola XI. C., építészeti osztálya is.
Az esemény egyik meghívottja Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum alapítója volt, aki a Márton Áron-emlékév tartalmát ismertette. Az emlékévet hivatalosan február 12-én nyitják meg, ennek kapcsán számos programot terveznek. Többek között egy, fiataloknak szóló helyismereti tábort Csíkszentdomokoson augusztus végén, de hirdetnek majd fotó- és kisfilmpályázatot, a múzeum anyagát Csíkszeredában is bemutatják, és készül egy kültéri kiállítás is, amelyet különböző fesztiválokon mutatnak be.
A Kájoni János Megyei Könyvtár részéről Kelemen Katalin elmondta, intézményük is a maga eszközeivel hozzájárul az emlékév programjaihoz, vetélkedőket szerveznek, valamint Márton Áronhoz kapcsolódó kiállításokat terveznek. A kulturális központ munkatársa, Botár László hangsúlyozta, sok mindennel foglalkoznak az intézményben, ezek közé tartozik a képzőművészet és vizuális művészetek bemutatása, és igyekeznek olyan kapcsolatrendszert kiépíteni, hogy a helyi értékeket népszerűsíthessék. Kiállításokat hoznak el, évente megszervezik többek között a Free Camp nemzetközi alkotótábort, a Hargitai szalon tárlatot. „Minden rendezvényünknek sajátos az arculata, és fel lehet ismerni, hogy a kulturális központban készült" – hangzott el.
Értékközvetítőket díjaztak
Öt díjazottnak adtak át elismerést az Udvarhelyszék Kultúrájáért gálaesten. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozatot koronázó díjátadón egy kulturális egyesületet, egy színjátszócsoportot, egy művelődésszervezőt, egy polgármestert és egy grafikust tüntettek ki Udvarhelyen. Idén a helyi G. Egyesület kapta a Közösségért díjat, mivel több száz koncertet, irodalmi estet, kocsmaszínházi előadást, képzőművészeti kiállítást, fesztivált és vetítést szervezett a városban.
A Vitéz Lelkek diákszínjátszó csoportnak ítélték idén az Udvarhelyszék Kultúrájáért Egyesület Értékközvetítő díját. A negyedévszázados társulat több mint amatőr színjátszó csoport, és több mint iskolások szabadidős tevékenysége, hiszen meghatározza a Tamási Áron Gimnázium diákjainak életét, teret adva személyiségük kibontakozásának. Az Értékteremtő díjat Rezi Erika-Gabriella alsóboldogfalvi művelődésszervező vette át kultúranépszerűsítő tevékenységei, irodalom és művészet iránti elszántsága elismeréseként.
Az értékmentő-díjat Tamás Ernőnek, Székelyvarság polgármesterének ítélte az Udvarhelyszék Kulturájáért Egyesület: több mint tizenöt éves munkássága alatt felismerte, az értékek megőrzése és közkinccsé tétele nemcsak egyéni felelősség, hanem közösségi érdek. Gyöngyössy János, Homoródkarácsonyfalván élő történelmi grafikusnak ítélték az Udvarhelyszék Kultúrájáért életmű díját, amellyel munkásságát ismerte el az egyesület.
Több tízezren szavalták közösen a Himnuszt és a Nemzeti dalt pénteken, a magyar kultúra napján. Az Együtt szaval a nemzet kezdeményezés központja idén Szarvas volt, de interneten keresztül Romániából, Szlovákiából, Szerbiából és Horvátországból is csatlakoztak a rendezvényhez. Krónika (Kolozsvár)2016. január 25.
A politika belülről: mire számíthatunk a visszalépések éve után?
A kisebbségi érdekérvényesítés lehetőségeiről és az önkormányzati választásokról beszélgettünk Kelemen Hunorral.
A 2016-os esztendő politikai kihívásairól és az ebben az évben esedékes választásokról beszélt Kelemen Hunor A politika belülről című műsor friss kiadásában. A politika miértjeire és hogyanjaira válaszokat kereső, Balázsi-Pál Előd által vezetett műsor hétfőn, január 25-én 21.35-től nézhető meg az Erdély TV-n, kedden, január 26-án délután hallgatható meg az Erdély FM-en, kivonata pedig alább olvasható a Transindexen.
Milyen évünk lesz 2016-ban a kisebbségi jogérvényesítés szempontjából?
Kelemen Hunor évértékelőjében azt mondta, hogy a 2015-ös esztendő a visszalépések éve volt a kisebbségi jogérvényesítés terén. Ebből kiindulva kérdeztük tőle, hogy milyen lesz 2016, tekintettel egyrészt a választási évre, másrészt az új kormányra. Az RMDSZ elnöke szerint választási esztendőben hajlamosak a román pártok nacionalista, magyarellenes hangot megütni, abban reménykedve, hogy így több szavazatot szerezhetnek.
Az RMDSZ elnöke a kormányváltástól azt várja, hogy közigazgatási és kormányzati eszközöket ne használjanak a kisebbségi jogok megcsorbítására, úgy, ahogy tette utolsó egy esztendejében a Ponta-kormány. Ilyen szempontból reménykedik, hogy Cioloş és a kabinetje tagjai, különösen a belügyminisztérium és az ő kötelékébe tartozó intézmények nem követik azt a gyakorlatot, amelyet 2015-ben látványosan követtek. A kormánnyal szemben ugyanakkor jogos elvárás az is, hogy úgy kormányozzon és olyan üzeneteket fogalmazzon meg, hogy a többség-kisebbség viszonyt ne feszítse és ne élezze tovább. Kelemen nem vár nagy áttörést minden területen, de fontos lenne, hogy a létező törvényeket betartsák és alkalmazzák.
Szükség lenne egy kisebbség-többség megállapodásra
A román pártok részéről nem nagy a nyitottság egy ilyen szerződés megkötésére, külön-külön mindenki benne van, mondhatni elméleti szinten, de mikor össze kellene ülni, megbeszélni a részleteket, akkor mindenik párt ódzkodik tőle, valószínű azért, hogy a másik szemében ne mutatkozzon túlságosan engedékenynek, és ezáltal szavazatokat veszítsen – mondta Kelemen Hunor, aki szerint 2016 nem a legalkalmasabb esztendő egy kisebbségi jogokat garantáló megállapodás aláírására, de fenn kell tartani a kérdést, és érveket kell szolgáltatni arra nézve, hogy miért van szükség egy ilyen szerződés megkötésére.
„Meg kell győzni a román politikai elitet, hogy miért lesz abból nagy baj, ha a romániai magyar kisebbségre ellenségként és kockázati tényezőként tekintenek, ha kollektíven megbélyegzik, és a nehezen megszerzett jogokat korlátozzák. Ezek súlyos feszültségekhez vezethetnek, ami senkinek sem érdeke” – mondta.
Az igazság mindig napvilágra kerül
Cseresznyés Pál halála ismét aktualitást kölcsönöz a marosvásárhelyi fekete márciusnak. Van-e esély arra, hogy valamikor szülessen egy olyan döntés a 26 éve történtekkel kapcsolatban, amelyik megnyugtató lehet a magyar közösség szempontjából, esetleg újranyithatják-e a dossziét ebben az ügyben? – kérdeztük Kelement. Azt a reményt soha nem adhatjuk fel, hogy az igazság napvilágra kerül – válaszolt a szövetségi elnök. Meglátása szerint a marosvásárhelyi fekete márciussal is ugyanazt meg kellene tenni, amit a ’89-es eseményekkel és a ’90-es bányászjárásokkal kapcsolatban, és ezt az RMDSZ sokszor szorgalmazta a parlamentben is. A fekete márciussal kapcsolatban is újra kell nyitni a dossziékat, mert ezzel adós a román igazságszolgáltatás. Kelemen úgy látja, hogy ebben az esetben is ki fog derülni, hogy kik voltak az események tényleges elindítói, mert az igazságot nem lehet a végtelenségig elkendőzni.
Vissza kell utasítani a közösség megbélyegzését
2015 végén a kisebbség-többség kapcsolatát a december elsejei kézdivásárhelyi események is meghatározták. Az RMDSZ elnöke szerint különbséget kell tenni aközött, hogy valakik butaságból vagy viccelődésből el akartak követni valami olyasmit, ami kétségkívül elfogadhatatlan – ezért egyénként mindenkinek kell vállalnia a felelősséget –, és a között, hogy emiatt az eset miatt az egész közösséget megbélyegezzék. „Meg kell tudni védeni a közösséget, és nem fogadhatjuk el, hogy kollektív bűnösként kezeljék az erdélyi magyar kisebbséget! Éles különbséget kell tenni a kettő között, hiszen akit ma terrorizmussal vádolnak, azt elássák és nem talál partnert sehol; ezért nem szabad az egész közösséget megbélyegezni, hiszen így a legapróbb jogos követelések kifutási lehetősége is a nullával lesz egyenlő” - figyelmeztetett.
Kelemen elutasítja az ügy során tapasztalt túlkapásokat: „Nekünk nagyon világosan el kell mondanunk, hogy semmilyen politikai szélsőségességgel nem tudunk közösséget vállalni. Viszont elfogadhatatlan az, hogy Wass Albert-könyveket „tartóztassanak le” és kobozzanak el házkutatások során.’89 előtt vittek el könyveket, nem juthatunk vissza oda huszonhat év után, hogy irodalmat koboznak el!” – fogalmazott.
Magyar terrorista vs. román színész
Az RMDSZ elnöke szerint a román társadalom viszonyulása ehhez az egész kérdéshez Molnár Levente filmszerepével kapcsolatosan lett még érdekesebb: Beke volt a terrorista magyar, és Molnár Levente a jó román, aki az Oscarig is eljuthat a Saul fiával. Ez megint csak azt mutatja, hogy a román társadalomban a magyarokkal szemben még mindig erős előítéletek élnek. Ha baj van, akkor ők a keletről, Ázsiából ideérkező bajkeverők, hogyha jelentős kulturális vagy tudományos eredményt érnek el, ők a jó románok.
Tisztábbak lesznek-e a választások most, hogy egy pártoktól független kormány van hatalmon?
Kelemen szerint a 2016-os évben egyetlen pártnak sem lesz lehetősége költségvetési eszközöket használni szavazatszerzésre. Ugyanakkor problémásnak tartja azt, hogy a munkaügyi minisztérium Hargita, Kovászna, Maros és Fehér megyében nem támogatja a Caritas szociális szolgáltatásait, mint az idősgondozás, beteggondozás, otthongondozási szolgálat, amelyekre hihetetlen nagy igény van, miközben az ország más részein támogatja ezeket. A minisztérium nem írt alá szerződést a szervezettel, ugyanakkor az állam nem veszi át ezeket a szolgáltatásokat, erre a problémára pedig mindenképp választ szeretnének kapni az RMDSZ-es törvényhozók a parlamenti ülésszak kezdetén.
Önkormányzati választások
"Az RMDSZ-ben elkészült a mérleg, hogy kik azok, akikkel tovább megyünk, és kikkel nem. Lesznek cserék, de nem mindenütt azért, mert nem vagyunk megelégedve a négyéves munkájával, hanem mert három-négy mandátum után már cserélni kell, vagy a polgármester maga gondolja úgy, hogy váltani kell. De a közösségek maguk látják és érzik, ki végzett jó munkát, és ki nem, hiszen mindenütt vita van ezzel kapcsolatban" – mondta el Kelemen Hunor arra a kérdésre, hogy hol volt elégedett az RMDSZ-es városvezetők tevékenységével. „Nagyon sok polgármesternek ki lehetne emelni a munkáját, a 204 RMDSZ-es polgármesterből nagyon sokan jól teljesítettek az elmúlt négy évben. Ha a városok szintjén nézzük, akkor mindenképp ki kell emelni Sepsiszentgyörgyöt és Csíkszeredát, ezek jól teljesítő közösségek voltak” – folytatta.
Kolozsvár: önbizalom kérdése
A közösség önbizalma hihetetlenül fontos, mert a közösségnek éreznie kell, hogy van egy olyan jelöltje, aki, ha megnyerné a választást, jól el tudná vezetni a várost; Horváth Anna egy ilyen ember Kolozsváron – indokolta a szövetségi elnök, hogy miért szükséges polgármester-jelölt indítása a városban. „Ez egy olyan önbizalmat erősítő kérdés, amelyről nem szabad lemondani, ugyanakkor az sem mindegy, hogy ki a listavezető. Interetnikus környezetben azt is figyelembe kell venni, hogy ha nem állít az RMDSZ jelöltet, akkor valamit kell mondani a közösségnek, hogy kire szavazzanak, ez viszont megosztaná a közösséget, és azt, aki mellé az RMDSZ beállna, a román nacionalisták megpróbálnák beőrölni. Ezt már megtapasztalhattuk 1990 és 2004 között” – tette hozzá.
Marosvásárhely: van-e igény a változásra?
Marosvásárhelyen Soós Zoltán személye már tavaly óta ismert, ő a magyar polgármester-jelölt. Neki van egy nagyon erős ellenfele a jelenlegi polgármester, Dorin Florea személyében, aki nagy valószínűséggel függetlenként fog indulni, de ez nem jelenti azt, hogy nem fogja megkapni a liberálisok támogatását (A PNL választási kódexe nem teszi lehetővé a bűnvádi eljárás alatt álló politikusok indulását – szerk.). A PNL ilyen szempontból nagyon kétszínű politikát folytat, hátulról mindenképp támogatni fogja Floreát – véli Kelemen.
Most fog kiderülni, hogy a marosvásárhelyi magyar közösség akar-e magyar polgármestert. Ha támogatják és melléállnak, akkor igenis meg lehet választani, aztán a listák és frakciók már másodlagos kérdés a magyar városvezetőhöz képest. Most ki fog derülni, hogy egy ilyen típusú összefogásnak, amikor nem egy párt színeiben indul a magyar jelölt, van-e alapja, van-e igény rá, vagy erről csak írnak és beszélnek a kávéházakban – mondta az elnök.
Csíkszereda: bírósági döntésre várva
Ráduly Róbert nagyon jó polgármester volt, egy nehéz ember, de amit az elmúlt mandátumok alatt Csíkszeredában megvalósított, azt mindenki értékeli, ezért egy kedvező alapfokú döntés olyan erkölcsi löketet adna számára, amely segítene abban, hogy elindulhasson – mondta Kelemen, aki akkor lenne elégedett és nyugodt, ha Ráduly indulni tudna.
Az MPP-vel megállapodott, az EMNP-vel versenyezni készül az RMDSZ
Az MPP-vel már 2014-ben kötöttek egy megállapodást, amely jól működött, ezért meghosszabbították 2016-ra. Ez egy országos keretmegállapodás, és helyben kell megtölteni tartalommal, hogy a legjobb eredményt tudja felmutatni a közösség érdekében. Lesznek olyan települések, ahol az MPP jelöltjét fogjuk támogatni, és olyanok, ahol az MPP az RMDSZ jelöltjét fogja majd támogatni – számolt be.
Kelemen szerint „hatalmas nagy blöff, vagy teljesen komolytalan” az EMNP javaslata. Emlékeztetett: a listákat 75 nappal a választások előtt le kell tenni, ugyanakkor elfogadhatatlannak és elképzelhetetlennek is tartja egy új párt bejegyzését. „Az a gyűjtő szövetség, amelyről ők beszélnek, az az RMDSZ, amelyből ők évekkel ezelőtt elmentek, és nem kellene kitalálni egy negyedik pártot. Akik versenyhelyzetet teremtettek, ne féljenek a versenytől!” - mondta. Marosvásárhely esetében adjuk meg a lehetőséget, hogy pártszínezet nélkül Soós Zoltánra lehessen szavazni, és ha a marosvásárhelyi magyarok meg tudják választani Soós Zoltánt, akkor van értelme továbbgondolni az együttműködést, különösen ott, ahol a románok magyarok fele-fele arányban élnek - vélekedett. Transindex.ro2016. január 26.
Lesz, vagy nem lesz közös képviselőjelölt-lista Marosvásárhelyen?
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei szervezetének vezetője felhívást tett közé, miszerint felettébb szükséges a marosvásárhelyi magyarság minél szélesebb körű összefogása, a helyi politikai erők egységes fellépése. Bereczki Ferenc szerint az előválasztások nyomán kijelölt, a magyar pártok által közösen támogatott marosvásárhelyi polgármesterjelölt, Soós Zoltán melletti kiállás csak az első lépés az összefogás megvalósulása felé, annak kiteljesedése csak a közös önkormányzati képviselői jelöltlista felállítása által valósulhat meg.
Egy ilyen lépés szervesen illeszkedik az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnökének, Szilágyi Zsoltnak egy választási párt – az Erdélyi Magyar Szövetség – létrehozására vonatkozó javaslatához. Az EMNP bízik abban, hogy az RMDSZ felismeri a magyarországi kormányszövetség – a Fidesz-KDNP – által kidolgozott Nemzeti Együttműködés Rendszerébe illő lépés fontosságát. Az ilyen összefogás lehet az egyetlen biztosítéka annak is, hogy a román törvényhozásban erős magyar parlamenti érdekképviselet alakulhasson ki.
A Kossuth Rádió munkatársa a közös tanácsosi listával kapcsolatos álláspontjáról kérdezte Brassai Zsombor megyei RMDSZ elnököt, Biró Zsoltot, az MPP elnökét és Soós Zoltánt, az közös polgármester-jelöltet. Brassai Zsombor azt mondta, hogy a választási párttal „egy kicsit messzire megy” a néppárt, és az összefogásnak vannak ennél biztosabb lehetőségei. A RMDSZ Maros megyei vezetője úgy tudja, hogy az összefogás kérdésében elkezdődött az egyeztetés Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt között. Brassai arról is beszélt, hogy a választási párt ötletét ők nem tudják támogatni, mert az jogilag „labilis és támadható”. Az MPP már tett példaértékű gesztust azzal, hogy bizonyos esetekben, ott ahol veszélyeztetett lenne a magyarság képviselete, lemondott a versenyről, a jelöltjei pedig valószínűleg az RMDSZ listáján fognak indulni – hangsúlyozta Brassai. Hozzátette: az EMNP-től is azt várja, hogy „kellő alázattal kezeljék ezt a kérdést, és ne licitálják túl, na használják ki ezt a helyzetet”. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke azt nyilatkozta: „Marosvásárhelyen össze kell fogni, más út nincs, de, hogy a tanácsosi lista, hogyan áll az össze, az még a jövő zenéje”. A Maros megyei EMNP felhívását Biró bár nem kívánta kommentálni, annyit mégis elmondott, hogy „nem a nyúl viszi a vadászpuskát, egy 5 százalékos pártnak kéne tudja, hogy a helye”.
Soós Zoltán polgármester-jelölt úgy nyilatkozott, hogy kialakulni látszik egy olyan tanácsosi lista, amin rajta lesznek a magyar pártok jelöltjei, és bár a technikai részletekről még folynak a viták, a lényeg az, hogy van szándék az összefogásra. Marosvásárhelyen az RMDSZ a Magyar Polgári Párttal már megegyezett, remélhetőleg az Erdélyi Magyar Néppárttal is megegyeznek – szögezte le Soós. Kossuth Rádió. Erdély.ma2016. január 26.
Többfordulós dilemma
Az erdélyi magyar politikai alakulatok képviselőinek többsége szerint nem kedvez a magyar érdekképviseletnek, ha mégsem egy, hanem két fordulóban választják meg a polgármestereket az idei önkormányzati választásokon. Akad viszont olyan RMDSZ-es elöljáró is, aki szerint a kétfordulós választás nagyobb legitimitást biztosít a győztesnek.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára hétfőn egyértelművé tette: az RMDSZ nem támogatja a kétfordulós voksolás visszavezetésére vonatkozó kezdeményezést.
„Vegyes vidékeken, ott, ahol 25 és 45 százalék közötti a magyar jelenlét, a második forduló nem a polgármester legitimitását erősíti, hanem az etnikumét, vagyis egyértelműen a román jelölt nyer – fogalmazott Kovács Péter, aki szerint a kétfordulós polgármester-választások idején, a második fordulóban természetellenes koalíciók alakultak csak azért, hogy ne a magyar jelölt nyerjen. Elmondta továbbá, az RMDSZ azért sem támogatja a kétfordulós önkormányzati választásokat, mert ez fölöslegesen megterheli a költségvetést, a milliárdos tételű többletösszegeket hasznosabban is el lehetne költeni.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a települések fejlődnek, ahol ügyes a polgármester, ez pedig nem függ közvetlenül össze azzal, hogy őt egy vagy két fordulóban választották meg. Azt láthatjuk, hogy négy évvel ezelőtt a szavazópolgárok közvetlenül választották meg a megyei tanácselnököket, nyolc évvel ezelőtt pedig az önkormányzati testület választotta meg őket, a két eset között pedig semmiféle legitimitásbeli különbség nem merült fel. Most megint visszatértünk a tanács által választott megyei tanácselnöki rendszerhez, és egyetlen párt sem mondta azt, hogy csökkent volna az elnökök legitimitása" – hangsúlyozta az RMDSZ főtitkára, aki szerint ez egy újabb populista kezdeményezés, amelybe a román pártok nagyon könnyen belelovalják magukat.
Kovács Péter kiemelte, a velencei bizottság ajánlását megerősítve az alkotmánybíróság is egyértelműen kimondta: nem lehet egy évvel a szavazás napja előtt a választási törvényen módosítani. ,,Játék közben nem szabad a játékszabályokat módosítani" – tette hozzá.
Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke is arra mutatott rá, a nagyobb városokban hátrányos lehet a magyar közösség számára a kétfordulós polgármester-választás, mert a második körben román összefogás körvonalazódhat a magyar jelölt ellenében. A szatmári politikus emlékeztetett: a 2008-as helyhatósági választások második fordulójának eredményeként, az első fordulóban nyertes 148 polgármesterhez további 36 csatlakozott, így öszszesen 184 helyi elöljárót állíthatott a szövetség. 2012-ben az RMDSZ 203 polgármesteri tisztséget szerzett.
„Az én példám is azt igazolja, hogy nincs éppen akkora jelentősége, hogy hány fordulós a választás, hiszen kétszer nyertem Szatmárnémetiben, és mind a két alkalommal kétfordulós volt a megmérettetés. Amikor veszítettem, egy körben választottak a szavazópolgárok" – ecsetelte a politikus.
Érdekek oltárán feláldozott elvek
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester viszont egyértelműen kijelentette, támogatná a kétfordulós választás visszavezetését. Úgy véli, az egy- és kétfordulós voksolásnak is megvannak az előnyei és hátrányai, de az utóbbi nagyobb legitimitást biztosít a győztesnek. Antal szerint az egyfordulós választás általában a tisztségben levő polgármesternek kedvez. „Négy évvel ezelőtt, amikor bevezették az egyfordulós választást, készültek különböző tanulmányok, amelyekből az derült ki, hogy általában a második fordulóban is ugyanaz a jelölt nyer, mint az elsőben, így leginkább megtakarítás miatt döntöttek az egy forduló mellett" – vélekedett Antal Árpád, aki szerint ebben az országban mindig az érdekek alapján és nem az elvek mentén hozzák meg a döntéseket.
Ezzel szemben Csoma Botond, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, az egyfordulós voksolás kedvezőbbnek tűnik az RMDSZ számára azokon a településeken, ahol papíron reális esély van a tisztség megszerzésére. Kérdésünkre elmondta: a kétfordulós választás mellett esetleg az szólhat, hogy akkor esély nyílna a politikai alkura olyan településéken, ahol a magyarság számaránya miatt nincs esély a polgármesteri szék elfoglalására. „Nem tudjuk az etnikai szavazás korlátait áttörni, ezért azokon a településeken, ahol a magyar közösség kisebbségben van, a második fordulóban az esélyesebb jelölttel ki lehetne alkudni egy alpolgármesteri tisztséget" – magyarázta.
Megmutatkoznak az instabilitás jelei
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy véli, a magyar közösség számára egyértelműen hátrányos a kétfordulós polgármester-választás, még akkor is, ha ilyen módon nagyobb legitimitást szerezhet a választott elöljáró. Ugyanakkor hangsúlyozta, ha szűk öt hónappal a választások előtt változtatnak a szabályokon, akkor megkérdőjeleződik a romániai demokrácia szilárdsága.
„Az egyfordulós választás során relatív többséggel elvileg visszaszerezhető Marosvásárhely, Szatmárnémeti és minden olyan település, ahol a magyarság számaránya ezt lehetővé teszi" – magyarázta a Krónikának a politikus. Biró emlékeztetett, a kormányválság után azért odázták el az előre hozott választásokat, mert alkotmánybírósági aggályokra hivatkoztak, miszerint egy évvel a választások előtt nem ildomos az erre vonatkozó jogszabályt változtatni, és nem tudták eldönteni, hogy a régi, választókerületes, vagy az újra bevezetett listás rendszerrel szervezzenek választásokat.
„A politikai számítások nem kellene eltántorítsák a demokratikus játékszabályok alkalmazásától sem az ideiglenes miniszterelnököt, sem az államfőt, bár mindkettőjük nyilatkozata arra enged következtetni, hogy támogatnák a kétfordulós polgármester-választás újrabevezetését" – mondta Biró Zsolt.
Az állandósult instabilitás jeleként értelmezi a választási törvény megváltoztatása körüli vitát Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is. Lapunknak elmondta, 26 évvel a rendszerváltás után egyáltalán nem kellene már a választási törvényt módosítgatni. „Az erdélyi magyar politikai pártok feladata az, hogy minden körülmények között maximalizálják a szavazatokat. Az egykörös választás jobban kedvez a magyaroknak, ám egyértelmű, hogy akkor tudunk maximális teljesítményt elérni, ha közös jelölteket állítunk" – szögezte le a néppárt elnöke.
Emlékeztetett, erről szól a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalássorozat is, amelynek újabb fordulójára csütörtökön kerül sor. „Arról is beszélnünk kell, hogy egy új helyzetben – kétfordulós választás esetén – hogyan tudnak a lehető legjobban teljesíteni a magyar politikai alakulatok" – tette hozzá a pártelnök.
Amint arról beszámoltunk, Klaus Johannis államfő szombaton Iaşi-ban azt nyilatkozta, jó ötletnek tartja a kétfordulós megmérettetést, a hatályos jogszabály módosítása a parlamenti pártokon és a kormányon múlik, amelyeknek azt kívánja: találják meg a legértelmesebb megoldást. A jelenlegi egy- helyetti kétfordulós polgármester-választás ötlete az elnökké választásáig Johannis által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) ötlete, amelyet azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem támogat.
Dacian Cioloş miniszterelnök néhány napja elutasította a PNL javaslatát, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosítsa a választási törvényt. Vasárnap azonban már újságírói kérdésre azt nyilatkozta, a kormány megvizsgálja a törvény módosításának lehetőségeit.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)2016. január 28.
EMNP: az RMDSZ visszautasította a magyar-magyar összefogást
Újra találkozott Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Kolozsváron. A mai tanácskozás után Szilágyi kijelentette: az RMDSZ attól is elállt, amiben legutóbbi találkozójukon megegyeztek, s egy egyéni jogértelmezéssel kibúvót találtak a magyar közösség érdekeit szolgáló együttműködés alól. A Néppárt elnöke bejelentette: tudomásul veszik, hogy az RMDSZ sehol nem akar összefogást, így saját jelölteket állítanak az önkormányzati választásokon.
A sajtótájékoztatón, melyen részt vett Bereczki Ferenc, a Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke is, Szilágyi emlékeztetett: december 21-én már sor került egy találkozóra közte és Kelemen Hunor között, amikor megegyeztek a marosvásárhelyi előválasztásokon győztes Soós Zoltán közös indításáról. „Az RMDSZ most mégis kitáncolt a tavaly év végi megegyezésünk mögül, és azt javasolták, hogy Soós Zoltán függetlenként induljon. A városi koalíciós listáról hallani sem akarnak, s mindezt a választási törvény egyik cikkelyére hivatkozva utasítanák el, mondván, hogy az nem teszi lehetővé kisebbségi szervezetek koalícióban való indulást. Kelemen Hunor állítását azonban cáfolják a tények, hiszen 2008-ban és 2012-ben is volt jogi precedens kisebbségi pártok összefogására, amikor Temesváron, először a Nemzeti Liberális Párt, a Német Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszt Párt alakított választási koalíciót, majd 2012-ben, a Nemzeti Liberális Párt nélkül, a két alakulat összefogva indult” – mondta Szilágyi.
„Amennyiben az RMDSZ szerint ez a törvény korlátozza a kisebbségi szervezetek koalíciókötési jogát, akkor joggal tevődik fel a kérdés, hogy miért nem tettek módosító javaslatot annak parlamenti vitájakor, vagy miért szavazták azt meg? Ugyanakkor, ha tudtak e törvényi részletről, a tavalyi év végén miért tettek mégis koalíciós ajánlatot a Néppárt számára a marosvásárhelyi listára vonatkozóan?” – tette fel a kérdést Szilágyi Zsolt. A Néppárt elnöke szerint a temesvári példák is azt bizonyítják, hogy ha van megfelelő politikai akarat, lehetőség van választási koalíció kialakítására. Szilágyi elmondta: az RMDSZ elutasította a választási párt megalakításának ötletét, valamint a területi leosztások szerinti indulás lehetőségét is, az összefogás egyéb módjára azonban nem tettek konkrét javaslatot. „Az együttműködés három különböző lehetőségét is felkínáltuk: egy választási párt megalakítását, a koalíciót és a területi leosztás lehetőségét is, ám az RMDSZ politikusai mindegyiket visszautasították. Nem komolyan vehető ajánlat az, hogy néppártosok RMDSZ-es listákon induljanak, hiszen a Néppárt épp azért jött létre, hogy egy önálló politikával képviselje az autonómia, a föderalizmus, vagy épp a korrupcióellenes harc ügyét” – mondta Szilágyi.
A marosvásárhelyi helyzettel kapcsolatban a Néppárt elnöke kijelentette: tartják magukat a helyi szervezetek megegyezéséhez, és támogatják Soós Zoltánt, ugyanakkor reméli, hogy az RMDSZ vezetősége is belátja, hogy az előzetesen – a Néppárt és az RMDSZ helyi szervezetei között – született szóbeli megegyezés értelmében, a városi lista is közös lesz. „Mindannyiunk érdeke, hogy erősebb magyar képviseletünk legyen az önkormányzatokban, így a <> elvében továbbra is hiszünk. Sajnáljuk, hogy az RMDSZ vezetői elzárkóznak a magyar-magyar összefogástól, és így világossá kell tennünk: saját jelölteket és listákat fogunk indítani. Marosvásárhelyre vonatkozóan továbbra is tartjuk magunkat a helyi szervezetek tavaly tavasszal megkötött egyezségéhez” – mondta Szilágyi.
A sajtótájékoztató végén Bereczki Ferenc elmondta: úgy érzi, a Néppárt már-már jobban képviseli Soós Zoltán érdekeit, mint maga az RMDSZ. „Ha Marosvásárhely közös polgármesterjelöltje mögött nem lesz egy széles körű támogatottság és egy koalíciós csapat, jóval kevesebb eséllyel indulhat a választáson. Soós Zoltán függetlenként való indítása politikai öngyilkosság, mellyel végleg letörölhetik a politikai térképről a marosvásárhelyi polgármester-jelöltet” – mondta Bereczki. Szilágyi Zsolt hozzátette: Erdély-szerte a magyar választópolgárok mobilizálására törekednek majd.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája. Erdély.ma2016. január 28.
Kiszorítanak úgyis
És Kelemen Hunor még most sem tűnik eltökéltnek arra, hogy civil, mozgalmi eszközöket is bevessen jogérvényesítési küzdelmünk során – a március 10-ére tervezett székely szabadság napjával kapcsolatos semleges álláspontja legalábbis ezt bizonyítja.
Pedig minden eszközzel és minden fronton zajlik a magyarság kiszorítása a döntéshozatalból, a román hatóságok láthatólag semmitől sem riadnak vissza, hogy az egyre instabilabb geopolitikai helyzetben egyszer s mindenkorra lezárják a magyar kérdést. Szinte már felsorolni sem tudjuk jogsérelmeinket, a visszaszolgáltatás leállításától jelképeink üldözésén át egyes magyar vezetők meghurcolásáig, a közösség egészének megbélyegzéséig – e visszarendeződési folyamatban pedig részt vesznek a legkülönfélébb állami hatóságok, kormánybiztosi hivatalok, egyes igazságszolgáltatási intézmények, titkosszolgálatok. Látják ezt az RMDSZ-ben is, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ez év elején ecsetelte, mennyire nehéz helyzetbe sodródott a magyarság, rámutatva ugyanakkor, mennyire megerősítették mindeközben az erőszakszervezeteket. És lám, maga Kelemen Hunor is panaszolja: számos erdélyi településen – köztük nagyvárosokban, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen – elúszik annak az esélye, hogy magyar polgármester kerüljön tisztségbe, ha mégiscsak módosítják a választási törvényt, és a polgármesterek személyéről két fordulóban kell dönteni. Kiszorításunk újabb fronton folytatódik tehát: az önkormányzatokban, amelyek pedig utolsó bástyáink közé tartoznak. Alkotmánybírósági óvásról, bizalmatlansági indítványról beszél az RMDSZ elnöke, pedig a taláros testület elnöke már elszólta magát: elfogadható a választási törvény módosítása néhány hónappal a voksolás előtt, ami pedig a kormánybuktatási kezdeményezést illeti, azt a szociáldemokraták nélkül aligha lehet megvalósítani. Márpedig Dragnea csapata belenyugodni látszik a változtatásba. Úgy tűnik hát, a két fő erő, a liberálisok és a szocdemek megegyeztek, az RMDSZ véleménye pedig senkit sem érdekel. Ehhez a helyzethez pedig lassan alkalmazkodnia is kellene a szövetségnek, veszélyben ugyanis a mérleg nyelve pozíciója: az ősszel esedékes parlamenti választások után ugyanis nagy eséllyel Traian Băsescu populista alakulata is bejut a törvényhozásba, a liberálisok pedig könnyen egykori szövetségesük felé fordulhatnak. Érdemes lenne tehát fontolóra vennie az RMDSZ felső vezetésének: valóban ugyanazon az úton kívánnak továbbmenni, amely jól láthatóan sehová sem vezet?
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. január 28.
Ami Tőkés Lászlónak sem tetszik
Az elmúlt egy hétben két anyagunkban is foglalkoztunk a közművelődési élet RMDSZ általi átpolitizálásával a Bihar megyébe szervezett kampányszerű rendezvények kapcsán, amelyekre a magyar kultúra napja adott alkalmat.
Január 27-én megszólalt Tőkés László volt nagyváradi református püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki bár a Fidesz-KDNP listáján került be az EP-be, de változatlanul Váradon lakik és vesz részt a közéletben.
El a kezekkel a magyar kultúráról! című nyilatkozata egyelőre csak a helyi sajtó ingerküszöbét érte el, noha az összes erdélyi sajtóorgánumok megkapták azt. Ebben a lelkipásztor-politikus kifejti: „Nagy bajban lehet a bihari RMDSZ, hogy a Megéneklünk, Románia nacionálkommunista kulturális intézményét mintegy lekopírozva és magyarra átültetve, önnön maga feldicsőítésére és hitelesítésére használja eszközként a Magyar Kultúrát. Elvakult szavazatszerzési igyekezetében a Magyar Kultúra Napját egyhetes kulturális propaganda-akciósorozattá degradálja, párt- és kultúraktivistái pedig attól sem riadnak vissza, hogy Kölcsey Ferenc szent nevét olcsó pártpolitikai célok szolgálatába hajtsák. Tudni való, hogy elsőrenden nem a tartalommal van baj, hiszen az elmúlt héten megannyi értékes műsor hangzott el, számos jeles ember és művész lépett fel vagy részesült kitüntetésben. A gond az, hogy a felvonultatott értékeket és személyiségeket az RMDSZ saját maga fényezésére, saját pártos érdekei népszerűsítésére igyekezett hasznosítani.”
A nyilatkozat így folytatódik: „A Kelemen Hunor pártelnök fővédnökségével megkoreografált pártrendezvények szervezői, köztük is a korrupció terhe alól szabadulni akaró Biró Rozália szenátor és Szabó Ödön képviselő saját maguk legitimálására és permanens választási kampányuk támogatására szereztek meg olyan jóhiszemű, a magyar kultúra iránt elkötelezett szellemi és politikai közszereplőket, mint Németh Szilárd, Vitányi István, Gál Kinga, Prőhle Gergely, Rácz Róbert és Böjte Csaba atya, akik gátlástalan meghívóiktól oly távol állnak, mint Makó Jeruzsálemtől.”
Tőkés László idézi az egyik bihari napilap cikkét is, amely Átpolitizált kultúrünnep cím alatt megállapítja: „A magyar nemzet megmaradásának alappillérei a kultúrája, nyelve és hagyományai, amiket nemcsak erkölcstelen politikai célra használni, hanem egyenesen bűn is.” A püspök ezzel zárja nyilatkozatát: „Szabó, Biró és Kiss kérjenek bocsánatot a Fidesz félrevezetett politikusaitól s az árvák atyjától, Böjte Csabától, valamint azoktól a drága nagyváradi, bihari magyaroktól, akikben ők nem mást, csak szavazókat látnak. És: el a kezekkel a magyar kultúráról!”
atv.hu, 2016. január 28.
Menekültek tízezreit toloncolja ki Svédország, gépekkel küldik haza őket
Svédország mintegy 80 ezer olyan menedékkérő kitoloncolását tervezi, akiknek a menedékjog iránti kérelmét tavaly elutasították - közölte szerda este Anders Ygeman svéd belügyminiszter.
A miniszter az SVT svéd televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány a rendelkezés végrehajtására utasította a rendőrséget és a bevándorlási hatóságot.
Mint kifejtette: rendes esetben az elutasított menedékkérőket menetrend szerinti repülőjáratokon szállítják vissza hazájukba, a nagy számra való tekintettel azonban ezúttal charterjáratokat bérelnek erre a célra. Hozzátette, hogy várhatóan így is évekig tart majd, amíg mindenkit kitoloncolnak.
Svédországban tavaly 163 ezer menedékjog iránti kérelmet adtak be. Az év végéig feldolgozott mintegy 60 ezer kérelem 45 százalékát utasították el.
A skandináv országban a menekültválság miatt novemberben újra bevezették a határellenőrzéseket, január óta pedig minden autóbusz- és vasúttársaság köteles azoknak az utasainak a személyazonosságát megvizsgálni, akik a Dánia és Svédország közötti Öresund-hídon utaznak. A kormány közlése szerint azóta napi néhány százra csökkent a menekültek száma, amely korábban a heti tízezret is megközelítette.
atv.hu / MTI. itthon.ma//erdelyorszag2016. január 29.
Kelemen Hunor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott Bukarestben
A romániai magyarokat ért jogfosztás is téma kell hogy legyen a román-magyar államközi kapcsolat javításakor. Magyarország külügyminiszterének romániai látogatása időszerű, a kétoldalú kapcsolat érdekében az RMDSZ régóta szorgalmazta az eseményt – hangsúlyozta Kelemen Hunor azt követően, hogy január 29-én, pénteken az RMDSZ bukaresti székházában találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Az RMDSZ elnöke szerint javítani kell a román-magyar államközi viszony jelenlegi helyzetén. „Dacian Cioloș akkor még nevesített miniszterelnöktől kértük azt, hogy tegyen a román-magyar viszony normalizálásáért. Ezért is örülök, hogy Szijjártó Péter miniszter ma Bukarestbe látogatott és találkozik a miniszterelnökkel, valamint a külügyminiszterrel” – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki azt is hozzátette: az RMDSZ-székházba tett látogatásán Szijjártó Péterrel a romániai magyar közösséget foglalkoztató ügyek, problémák és kihívások mellett a kétoldali kapcsolat gazdasági, kereskedelmi és infrastruktúrára vonatkozó kérdéseiről, a határátkelők száma növelésének szükségességéről is egyeztettek.
„Találkozónkon az a többszörös jogfosztás is szóba került, amely kapcsán mi korábban is kifejeztük elégedetlenségünk, és amely a román-magyar viszony egyik témája kell hogy legyen. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy vannak olyan, a magyarságot közvetlenül érintő törvények, amelyeket nem alkalmaznak Romániában” – jelentette ki a szövetségi elnök, aki példaként a tanügyi törvényt, valamint az anyanyelvhasználatra, kétnyelvű feliratokra vonatkozó jogszabályokat említette.
„A törvények betartása mellett a közösségi jogok intézményes bővítéséért is szót emel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy ez egy európai gyakorlat, amely azért szükséges, hogy a romániai magyarság szülőföldjén boldoguljon, biztonságban érezze magát” – fogalmazott Kelemen Hunor a Szijjártó Péterrel való bukaresti találkozóját követően, és hozzátette: bízik abban, hogy a kétoldalú viszonyban – a romániai magyarság érdekében is – lesz előrelépés.
Közlemény. Erdély.ma2016. január 29.
Közös ellenfeleink
Hogy az RMDSZ mennyire gondolta komolyan a magyar–magyar összefogást az idén esedékes választások során, az eléggé egyértelműen kiderül Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnapi, az Erdélyi Magyar Néppárt irányában megfogalmazott ajánlatából: induljon mindenki a tulipán jele alatt.
Az RMDSZ vezetője tisztában lehet azzal, hogy az összefogás mozgósító erővel bírhat, de továbbra sem kíván felülemelkedni ama – versenyhelyzetben különben érthető, demokratikus mércével nézve, nemzetpolitikai tekintetben viszont annál elítélendőbb – törekvésen, hogy politikai vetélytársait bekebelezze. Ráadásul Kelemen Hunor azt is jól tudja: az MPP országos elnökével kötött paktumnak köszönhetően a továbbiakban azt kommunikálhatja, hogy ők nyitottak az együttműködésre, lám, létre is jött az összefogás, csak a Néppárt képtelen erre.
Az Erdélyi Magyar Néppárt eleve nem volt könnyű helyzetben. Ha elfogadja az RMDSZ ajánlatát, saját választói érezhetik becsapva magukat, egyben megkérdőjeleződik az alakulat létjogosultsága. Ha elutasítja azt, várhatóan megbélyegzik, és azzal vádolják, hogy képtelen az együttműködésre. Az első változat alighanem a párt végét jelenthette volna, így aztán korántsem meglepő, hogy Szilágyi Zsolték inkább az utóbbit választották. A nehéz helyzetből így még nehezebbe kerültek: vállalniuk kell, hogy a rendkívül hatékony RMDSZ-es propaganda egységbontással, együttműködésre való képtelenséggel vádolja őket, s számolniuk kell azzal is, hogy gyenge szereplés esetén hosszú időre lekerülhet napirendről a magyar–magyar verseny, a magyar többpártrendszer, az erdélyi magyar pluralizmus kérdése. Márpedig jó eredményt mindkét tábornak nehéz lesz elérnie. Elsősorban azért, mert miközben egymás térdre kényszerítésével foglalatoskodnak, közös „ellenfeleikre” alig jut energia. Pedig mindannyian jobban járnánk, ha elsősorban ezekre összpontosítanának: az egyre súlyosabb demográfiai helyzetre, a megállíthatatlannak tűnő elvándorlásra, az erdélyi magyar közösség egyre nagyobb fokú közömbösségére, kiábrándultságára. Valódi megtisztulásra, korrupciós ügyekbe keveredett, régóta lejárt szavatosságú politikai dinoszauruszok helyett új, hiteles emberekre, itthon maradást ösztönző programokra, a fiatalok számára vonzó jövőkép felmutatására sokkal nagyobb igény volna, mint taktikai-kommunikációs csatákra vagy éppen politikai marketingeszközként szolgáló, valójában az egypártrendszer irányába mutató tessék-lássék összefogásra.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. január 29.
Nem született egyezség a hárompárti együttműködésről
A választásokon való együttműködés lehetőségeiről tárgyalt ismét Kelemen Hunor, az RMDSZ és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnap.
Az egyeztetést követően Kelemen a sajtónak elmondta: a szövetség nem tartja lehetségesnek a néppárt által javasolt választási párt létrehozását, ennek ugyanis komoly jogi akadályai vannak. Pártja kolozsvári székhelyén tartott tájékoztatóján Szilágyi Zsolt sajnálatát fejezte ki, amiért nem sikerült megállapodásra jutniuk az RMDSZ-szel a hárompárti együttműködésben az idei választásokon. Ismertette azt a javaslatot, amit két héttel ezelőtt nyújtottak be a szövetségnek, és amiben a választási párt létrehozását indítványozták. Elmondta, az RMDSZ elutasítóan nyilatkozott a közös pártról, a közös jelöltlistákról, abban sem tudtak megegyezni, hogy hol nem indítanak jelölteket egymás ellen. Szilágyi szerint az RMDSZ attól is elállt, amiben decemberben sikerült megegyezni a marosvásárhelyi közös jelöltet illetően.
Kelemen felajánlotta az EMNP-nek: induljanak az RMDSZ listáin. Szabadság (Kolozsvár)2016. január 29.
Önállóan vág neki a néppárt a helyhatósági választásnak
Kútba fulladtak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közötti tárgyalások, ennek következtében a néppárt önállóan vesz részt a júniusi önkormányzati választáson. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel csütörtökön folytatott egyeztetését követően Szilágyi Zsolt EMNP-elnök úgy vélekedett, a kolozsvári tárgyaláson a szövetség attól is elállt, amiben decemberben már megegyeztek.
Szilágyi emlékeztetett: decemberben megegyeztek abban, hogy a marosvásárhelyi előválasztások nyertesét, az RMDSZ-es Soós Zoltánt a három erdélyi magyar párt közös jelöltjeként mindhárom párt logójával indítják el a választási versenyben. Az RMDSZ viszont most már ahhoz ragaszkodik, hogy Soós Zoltán független jelöltként vegyen részt a választáson. A politikus megalapozatlannak tartotta az RMDSZ állítását, miszerint a választási törvény nem teszi lehetővé a kisebbségi szervezetek számára a koalíciók megkötését. Hozzátette, a törvény vitatott paragrafusa érvényben volt a két korábbi választáson is, és nem jelentett akadályt például a Német Demokrata Fórumnak abban, hogy Temesváron román pártokkal szövetkezve induljon az önkormányzati választásokon. Szerinte a törvénycikkelyre való hivatkozással az RMDSZ csupán kibúvót keres az összefogás alól, és a pártérdeket próbálja érvényesíteni a közösségi érdekkel szemben.
Szilágyi kijelentette: pártja tartja magát ahhoz, hogy Marosvásárhelyen Soós Zoltánt támogassa, a csütörtöki megbeszélés után azonban arra készül, hogy Erdély más településein önállóan állítson polgármesterjelölteket és önkormányzati jelöltlistákat. Az EMNP elnöke emlékeztetett rá: pártja korábban közös választási párt bejegyzését javasolta. Érzékelvén az RMDSZ elutasítását, a csütörtöki tárgyaláson azt javasolta, hogy koalíciós jelöltlistákkal erősítsék a képviseletet azokban a megyékben, ahol kisebbségben van a magyarság. Amikor az RMDSZ ezt is elutasította, akkor azt javasolták, hogy egyezzenek meg, hol nem indítanak jelölteket egymás ellen. Az RMDSZ viszont ezt sem fogadta el.
A néppárt vezetője komolytalannak tartotta az RMDSZ javaslatát, hogy a szövetség listáira kerüljenek fel az EMNP jelöltjei. Úgy vélte: nincs garancia arra, hogy az RMDSZ színeiben megválasztott EMNP-jelöltek megőrizhetnék politikai identitásukat. Szerinte az RMDSZ bármikor leválthatná őket az önkormányzati tisztségekből, és a saját jelöltjeit küldhetné helyettük.
Az EMNP kolozsvári sajtótájékoztatóján részt vevő Bereczki Ferenc, az alakulat Maros megyei szervezetének elnöke úgy vélekedett, Marosvásárhelyen az a furcsa helyzet alakult ki: amikor az EMNP azért küzd, hogy az RMDSZ-es Soós Zoltán megnyerje a polgármester-választást, a közös jelölt saját pártjának országos vezetősége viszont akadályozza ezt. Egyértelműnek tartotta ugyanis, hogy Soósnak akkor lehetnek esélyei, ha koalíciós jelöltként indul, és a magyar pártok az önkormányzati testületbe is koalíciós listát neveznek be.
Szilágyi Zsolt az MTI kérdésére elmondta, a csütörtöki tárgyaláson csak abban tudtak megegyezni, hogy mindkét félnek fontos a magyar választók mozgósítása az önkormányzati választásokon. Hozzátette: a tárgyalás anélkül fejeződött be, hogy újabb tárgyalási fordulóról egyeztek volna meg. Krónika (Kolozsvár)2016. január 29.
Szétfogás
Különösebben nem meglepő, hogy az RMDSZ és az EMNP elnöke nem tudott megállapodni a választási összefogásról.
Legfeljebb elszomorító, hogy még akkor sem lehet kompromisszumos megoldást találni, amikor a román állami szervek minden szinten megpróbálják megnyirbálni a magyar közösség szerzett jogait.
Az önkormányzati választási törvény kilencedik cikkelyére való RMDSZ-es hivatkozás – miszerint a kisebbségi szervezetek csak saját néven és saját logóval indulhatnak – inkább hárításnak tűnik, hiszen egy új párt már önálló entitást, új szervezetet jelentene, amely saját jogon indulhatna. De ha ez tényleg ennyire rizikós, akkor az RMDSZ is előállhatna alternatív megoldásokkal. Hiszen a szövetség retorikájának visszatérő eleme az, hogy kiváló szakemberek garmadájával rendelkezik – ha pedig ez így van, csak képesek lennének kidolgozni egy olyan formulát, amely azt eredményezi, hogy az összefogás is megvalósul, annak jogszerűségéhez sem férhet kétség, és az összefogásban részt vevő alakulatok sem érzik úgy, hogy többet veszítettek, mint amennyit nyertek.
Azonban a jelek szerint az RMDSZ továbbra is betegesen irtózik attól, hogy elismerje: rajta kívül létezhet más alternatíva – pedig riválisait a választópolgárok legitimálták, még ha kevesebben is. Az MPP-t némi befutóhelyek meglebegtetésével meggyőzte arról, hogy ne akarjon önálló arculattal megjelenni, inkább indítson jelölteket az RMDSZ-es listákon. Ebbe a vonulatba látszik illeszkedni a mostani marosvásárhelyi trükk is, miszerint függetlenként indítanák a közös magyar polgármesterjelöltet, hogy inkább az RMDSZ logója se legyen a neve mellett, semhogy amellett ott virítson az EMNP és az MPP jelképe is.
Persze tény, hogy amennyiben az összes részt vevő fő célkitűzéseit programjában felvállaló koalíció – vagy összefogás, nevezzük bárhogy – sikeres lenne, az nem feltétlenül azt bizonyítaná, hogy az RMDSZ eddig az egyedüli helyes utat képviselte, ez pedig jelentős presztízs-, illetve bevételi veszteséget jelenthetne a számára. De hogy egy klasszikust – jelesül Kelemen Hunor csütörtöki kijelentését – idézzünk: az összefogásnak a magyar emberek érdekeit kell szolgálnia, és nem a politikai szervezetek önös érdekeit.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)2016. január 29.
Kelemen–Szijjártó: kimozdultak a holtpontról a magyar-román kapcsolatok
Sikerült kimozdítani a holtpontról a magyar-román kapcsolatokat – jelentette ki pénteken a Maszolnak Kelemen Hunor a magyar külügyminiszterrel tartott bukaresti találkozója után.
Az RMDSZ elnöke elmondta, az erdélyi magyarokat érintő összes kérdésről, többek között a kisebbségi jogokról, nyelvi jogok korlátozásáról, a törvények be nem tartásáról tárgyalt Szijjártó Péterrel. Beszéltek arról, hogy két választás lesz idén Romániában, és szóba került az intézményes jogok bővítése is. „Mi fontosnak tartjuk, hogy napirenden tartsuk ezeket a kérdéseket a román féllel, és nyilván nekünk az a jó, ha Budapest ezeket ismeri és támogatja” – magyarázta a politikus.
A román-magyar kapcsolatokról Kelemen Hunor a magyar külügyminiszternek elmondta: üdvözli Szijjártó Péter bukaresti látogatását, amelynek jelentőségét növeli, hogy nem csak román kollégájával, hanem a miniszterelnökkel és a szenátus elnökével is találkozik a román fővárosban. „A kapcsolatunk formalizálása nekünk érdekünk. Az nem érdekünk, hogy a két ország között feszült legyen a viszony. Ezt mi az elmúlt hónapokban folyamatosan mondtuk, és most úgy látom, sikerült kimozdulni a holtpontról” – mondta Kelemen Hunor.
A találkozón gazdasági kérdések is terítékre kerültek. Elhangzott, hogy újabb határátkelőket kellene megnyitni, a határ menti együttműködést erősíteni, a kereskedelmi kapcsolatokat mélyíteni. „Ez mindkét fél, így az erdélyi magyarságnak is érdeke” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Szijjártó Pétert a nap folyamán Lazăr Comănescu külügyminiszter, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök és Dacian Cioloș miniszterelnök is fogadja.
Cs. P. T. maszol.ro2016. január 29.
Szijjártó Bukarestben: új lendületre van szükség a magyar-román kapcsolatban
Új lendületet kell adni a magyar-román együttműködésnek, hogy az egymás tiszteletén alapuljon, erőforrásként tekintsen a nemzeti közösségekre, és kiaknázza a gazdasági lehetőségeket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bukarestben, miután román kollégájával, Lazăr Comănescuval találkozott.
Szijjártó Péter a bevándorlási válságra utalva arra figyelmeztetett: a védtelenség, az európai tehetetlenség újabb „Kölnöket” fog szülni.
A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott: Magyarország stratégiai partnerként tekint Romániára. Felidézte, a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált. Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a jelenlegi román kormány hivatalba lépésével, ezért köszönetet mondott Lazăr Comănescunak a „baráti fogadtatásért, és konstruktív hangnemért”. Szijjártó Péter szerint vannak olyan ügyek a kétoldalú kapcsolatokban – például a kisebbségi kérdés –, amelyekben „sokat kell még dolgozni”, de úgy vélte: kellenek közös sikertörténetek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre is választ tudjanak találni a felek.
A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján a magyar diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy az Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar-román vállalatközi együttműködés fejlesztésére. Megállapodott román partnerével abban is, hogy 2019-ben összekötik Magyarország és Románia gázvezetékrendszerét. Az Európai Unió által is támogatott projekt jelentősen hozzájárul majd Közép-Európa energiabiztonságának növeléséhez – mutatott rá.
Két éven belül megnyílhat a második gyorsforgalmi összeköttetés is Magyarország és Románia között, amikor összekötik a magyar M4-es és román A3-as autópályát – közölte Szijjártó Péter. Megjegyezte: a határ átjárhatóságát is növelni akarják, hiszen versenyhátrányt jelent az, hogy míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként vannak határátkelők, a magyar-román határon csak 40 kilométerenként van átkelési lehetőség.
A bevándorlási válságról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a közös magyar és román álláspont az, hogy az EU külső határait meg kell védeni, de Európában ebben a tekintetben képmutató politika zajlik, és Európa jelenleg délről védtelen.
„Ha Görögország nem hajlandó teljesíteni a kötelezettségeit, akkor létre kell hozni egy másik védelmi vonalat Bulgária és Macedónia bevonásával, mert ha nem tudjuk megállítani a bevándorlási nyomást, amely Európára hárul, akkor majd lesz újabb Köln, meg tovább romlik a közbiztonság, tovább nő a terrorfenyegetettség Európában” – figyelmeztetett a Szijjártó Péter. Úgy vélte: komolyan kell számolnunk azzal a lehetőséggel, hogy a schengeni övezet déli határa át fog tevődni Görögország északi határára.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Magyarország a román határon is szándékozik-e kerítést építeni, Szijjártó Péter egyértelművé tette: a magyar kormány a szerb és horvát határszakaszon sem „jókedvében” emelt akadályt, hanem azért, mert másképpen nem tudta feltartóztatni az országba ellenőrizetlenül beözönlő napi 8-10 ezer bevándorlót. Megjegyezte, hogy ezáltal a tisztességes embereket nem érte kár, hiszen aki szabályszerűen akart beléni, az nem a zöldhatáron keresztül tette. „Nem építünk több kerítést, mint amennyi szükséges. Reméljük, Románia meg tudja védeni határait, és nem lesz szükség a kerítésre” – szögezte le Szijjártó Péter.
Lazăr Comănescu kijelentette, hogy egyetértettek magyar kollégájával a kisebbségek hídszerepében. Közölte, hogy két hét múlva a magyar-román gazdasági vegyesbizottság is összeül, hogy konkrét javaslatokkal segítse a kétoldalú együttműködést abban is, hogy az Európai Uniónak határozottan fel kell lépnie külső határai védelmében. Mint mondta, örömmel fogadta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
A külgazdasági és külügyminiszter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát is felkereste Bukarestben, ahol tárgyalópartnere, Kelemen Hunor szövetségi elnök abbéli reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú viszonyban normalizálásában – a romániai magyarság érdekében is – előrelépést hoz Szijjártó Péter bukaresti látogatása. Székelyhon.ro2016. január 30.
Stratégiai partnerség kölcsönös tisztelettel (Sziijártó Péter Bukarestben)
Új lendületet kell adni a magyar–román együttműködésnek, hogy az egymás tiszteletén alapuljon, erőforrásként tekintsen a nemzeti közösségekre, és kiaknázza a gazdasági lehetőségeket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Bukarestben, miután Lazăr Comănescu külügyminiszterrel találkozott. Szijjártó Péter a bevándorlási válságra utalva arra figyelmeztetett: a védtelenség, az európai tehetetlenség újabb „Kölnöket” fog szülni.
Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország stratégiai partnerként tekint Romániára. Felidézte, a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált. Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a Cioloş-kormány hivatalba lépésével, ezért köszönetet mondott Comănescunak a „baráti fogadtatásért és a konstruktív hangnemért”. Szijjártó Péter szerint vannak olyan ügyek a kétoldalú kapcsolatokban – például a kisebbségi kérdés –, amelyekben „sokat kell még dolgozni”, de úgy vélte: kellenek közös sikertörténetek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre is választ tudjanak találni a felek. A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján a magyar diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy az Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar–román vállalatközi együttműködés fejlesztésére. Megállapodtak abban is, hogy 2019-ben összekötik Magyarország és Románia gázvezetékrendszerét. Ismertette, két éven belül megnyílhat a második gyorsforgalmi összeköttetés is Magyarország és Románia között, amikor összekötik az M4-es és az A3-as autópályát. A bevándorlási válságról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a közös magyar és román álláspont az, hogy az EU külső határait meg kell védeni, de Európában ebben a tekintetben képmutató politika zajlik, és Európa jelenleg délről védtelen. „Ha Görögország nem hajlandó teljesíteni kötelezettségeit, létre kell hozni egy másik védelmi vonalat Bulgária és Macedónia bevonásával, mert ha nem tudjuk megállítani a bevándorlási nyomást, amely Európára hárul, majd lesz újabb Köln, még tovább romlik a közbiztonság Európában, még tovább nő a terrorfenyegetettség Európában” – figyelmeztetett Szijjártó Péter. Úgy vélte: komolyan kell számolnunk azzal a lehetőséggel, hogy a schengeni övezet déli határa át fog tevődni Görögország északi határára. Arra az újságírói kérdésre, hogy Magyarország a román határon is szándékszik-e kerítést építeni, Szijjártó Péter egyértelművé tette: a magyar kormány a szerb és horvát határszakaszon sem „jókedvében” emelt akadályt, hanem azért, mert másképpen nem tudta feltartóztatni az országba ellenőrizetlenül beözönlő napi 8–10 ezer bevándorlót. „Nem építünk több kerítést, mint amennyi szükséges. Reméljük, Románia meg tudja védeni határait, és nem lesz szükség a kerítésre” – szögezte le Szijjártó Péter. Lazăr Comănescu kijelentette: egyetértettek magyar kollégájával a kisebbségek hídszerepében. Közölte, hogy két hét múlva a magyar–román gazdasági vegyes bizottság is összeül, hogy konkrét javaslatokkal segítse a kétoldalú együttműködést abban is, hogy az Európai Uniónak határozottan fel kell lépnie külső határai védelmében. Megjegyezte, örömmel fogadta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe. Szijjártó Péter az RMDSZ székházát is felkereste Bukarestben, ahol tárgyalópartnere, Kelemen Hunor szövetségi elnök abbéli reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú viszony normalizálásában – a romániai magyarság érdekében is – előrelépést hoz Szijjártó Péter bukaresti látogatása. „Találkozónkon az a többszörös jogfosztás is szóba került, amely kapcsán mi korábban is kifejeztük elégedetlenségünket, és amely a román–magyar viszony egyik témája kell hogy legyen. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy vannak olyan, a magyarságot közvetlenül érintő törvények, amelyeket nem alkalmaznak Romániában” – jelentette ki Kelemen Hunor, példaként a tanügyi törvényt, valamint az anyanyelvhasználatra, a kétnyelvű feliratokra vonatkozó jogszabályokat említve. Bukaresti látogatása során Szijjártó Péter a parlament házelnökeivel, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi és Valeriu Zgonea képviselőházi elnökkel is találkozott, majd udvariassági látogatást tett Dacian Cioloş miniszterelnöknél. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2016. január 30.
Támogatást kért az RMDSZ az EMNP-től
Horváth Anna támogatását kérte az RMDSZ az EMNP-től
Horváth Annának, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltjének támogatására kérte a szövetség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi szervezetét.
Erről tegnap Csoma Botond megyei RMDSZ elnök nyilatkozott Soós Sándorral, az EMNP Kolozs megyei elnökével tartott közös sajtótájékoztatón. A helyi szervezetek vezetőinek tanácskozására annak ellenére került sor, hogy csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ- és Szilágyi Zsolt EMNP-elnöknek nem sikerült megegyezni az együttműködésről. A jelek szerint Kolozsváron is fárasztó tárgyalásokra lehet számítani, Soós Sándor szavaiból ugyanis az derült ki: Horváth Annát, „minden kolozsvári magyar jelöltjét” csak abban az esetben tudják támogatni, ha az alpolgármester függetlenként indul, ez viszont az RMDSZ számára nem járható út.
Tegnap délután a Megyei Állandó Tanács (MÁT) és a kolozsvári szervezet választmánya együttes ülésén ellenszavazat nélkül fogadták el Horváth Anna jelölését.
Csoma Botond megyei RMDSZ-elnök kifejtette: szimbolikus jelentőségű támogatásról van szó. A kolozsvári magyarság számarányát tekintve Horváth Annának, a város jelenlegi alpolgármesterének sajnos kevés az esélye megnyerni a városvezetői tisztséget. Ennek ellenére a saját jelölt indítása fontos, hiszen az elmúlt évekhez hasonlóan ez a kampány is jó alkalom arra, hogy hangsúlyosabban lehessen megjeleníteni a kolozsvári magyarokat foglalkoztató kérdéseket. A megyei RMDSZ Horváth Anna személyében olyan jelöltet indít, aki méltán számíthat nem csak a szövetség szimpatizánsainak, hanem valamennyi kolozsvári magyarnak a szavazatára, mondta. Ezért az RMDSZ azt reméli, hogy az egyházak, civil szervezetek mellett a másik két magyar párt, köztük az EMNP is támogatásáról biztosítja az alpolgármestert. Soós Sándor felvetését miszerint Horváth Annának függetlenként kellene indulnia, ha nagyobb támogatásra számít, Csoma Botond elvetette, ebben az esetben ugyanis a jelölt nem szerepelhetne az RMDSZ tanácsosi jelöltlistáján, és elesne az önkormányzati képviselői mandátumtól is.
Soós Sándor elmondta: a Néppárt közös koalíciós lista állítását javasolja, ha az RMDSZ-nek valóban komolyak az együttműködési szándékai, akkor ezt elfogadja. Bejelentette azt is: ismerve az RMDSZ kifogásait a közös listaállítással kapcsolatosan, az EMNP az Állandó Választási Hatósághoz (AEP) fordul, hogy tisztázza: a helyhatósági választást szabályozó törvény lehetővé teszi-e a kisebbségi szervezeteknek is koalíciós lista állítását, vagy sem, illetve hogy megőrizheti-e a pártidentitását az a jelölt, aki ilyen listán szerzett mandátumot.
Sz. K. Szabadság (Kolozsvár)2016. február 1.
Román–magyar külügyminiszteri találkozó
Új lendületet kell adni az együttműködésnek
Új lendületet kell adni a magyar–román együttműködésnek, hogy az az egymás tiszteletén alapuljon, erőforrásként tekintsen a nemzeti közösségekre, és kiaknázza a gazdasági lehetőségeket – jelentette ki Szijjártó Péter pénteken Bukarestben, miután román kollégájával, Lazar Comanescuval találkozott. A külgazdasági és külügyminiszter a bevándorlási válságra utalva arra figyelmeztetett: a védtelenség, az európai tehetetlenség újabb "Kölnöket" fog szülni.
Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország stratégiai partnerként tekint Romániára. Felidézte, a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált. Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a jelenlegi román kormány hivatalba lépésével, ezért köszönetet mondott Comanescunak a "baráti fogadtatásért és a konstruktív hangnemért". Szijjártó Péter szerint vannak olyan ügyek a kétoldalú kapcsolatokban – például a kisebbségi kérdés –, amelyeken "sokat kell még dolgozni", de úgy vélte: kellenek közös sikertörténetek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre is választ tudjanak találni a felek.
A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján a magyar diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy az Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar–román vállalatközi együttműködés fejlesztésére. Megállapodott román partnerével abban is, hogy 2019-ben összekötik Magyarország és Románia gázvezetékrendszerét. Az Európai Unió által is támogatott projekt jelentősen hozzájárul majd Közép-Európa energiabiztonságának növeléséhez – mutatott rá.
Két éven belül megnyílhat a második gyorsforgalmi összeköttetés is Magyarország és Románia között, amikor összekötik a magyar M4-es és román A3-as autópályát – közölte Szijjártó Péter. Megjegyezte: a határ átjárhatóságát is növelni akarják, hiszen versenyhátrányt jelent az, hogy míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként vannak határátkelők, a magyar-román határon csak 40 kilométerenként van átkelési lehetőség.
A bevándorlási válságról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a közös magyar és román álláspont az, hogy az EU külső határait meg kell védeni, de Európában ebben a tekintetben képmutató politika zajlik, és Európa jelenleg délről védtelen.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Magyarország a román határon is szándékozik-e kerítést építeni, Szijjártó Péter egyértelművé tette: a magyar kormány a szerb és horvát határszakaszon sem "jókedvében" emelt akadályt, hanem azért, mert másképpen nem tudta feltartóztatni az országba ellenőrizetlenül beözönlő napi 8-10 ezer bevándorlót. Megjegyezte, hogy ezáltal a tisztességes embereket nem érte kár, hiszen aki szabályszerűen akart belépni, az nem a zöldhatáron keresztül tette.
Lazar Comanescu kijelentette, hogy egyetértettek magyar kollégájával a kisebbségek hídszerepében. Közölte, hogy két hét múlva a magyar–román gazdasági vegyes bizottság is összeül, hogy konkrét javaslatokkal segítse a kétoldalú együttműködést abban is, hogy az Európai Uniónak határozottan fel kell lépnie külső határai védelmében. Mint mondta, örömmel fogadta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát is felkereste Bukarestben. Magyarország külügyminiszterének romániai látogatása időszerű, a kétoldalú kapcsolat érdekében az RMDSZ régóta szorgalmazta az eseményt – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint javítani kell a román–magyar államközi viszony jelenlegi helyzetén. "Dacian Ciolos akkor még nevesített miniszterelnöktől kértük azt, hogy tegyen a román–magyar viszony normalizálásáért. Ezért is örülök, hogy Szijjártó Péter miniszter ma Bukarestbe látogatott és találkozik a miniszterelnökkel, valamint a külügyminiszterrel" – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki azt is hozzátette: az RMDSZ- székházba tett látogatásán Szijjártó Péterrel a romániai magyar közösséget foglalkoztató ügyek, problémák és kihívások mellett a kétoldalú kapcsolat gazdasági, kereskedelmi és infrastruktúrára vonatkozó kérdéseiről, a határátkelők száma növelésének szükségességéről is egyeztettek.
"Találkozónkon az a többszörös jogfosztás is szóba került, amely kapcsán mi korábban is kifejeztük elégedetlenségünket, és amely a román–magyar viszony egyik témája kell, hogy legyen. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy vannak olyan, a magyarságot közvetlenül érintő törvények, amelyeket nem alkalmaznak Romániában" – jelentette ki a szövetségi elnök, aki példaként a tanügyi törvényt, valamint az anyanyelvhasználatra, kétnyelvű feliratokra vonatkozó jogszabályokat említette. "A törvények betartása mellett a közösségi jogok intézményes bővítéséért is szót emel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy ez egy európai gyakorlat, amely azért szükséges, hogy a romániai magyarság a szülőföldjén boldoguljon, biztonságban érezze magát" – fogalmazott Kelemen Hunor a Szijjártó Péterrel való bukaresti találkozóját követően, és hozzátette: bízik abban, hogy a kétoldalú viszonyban – a romániai magyarság érdekében is – lesz előrelépés. Népújság (Marosvásárhely)2016. február 2.
Csak Soós személyére zsugorodott az összefogás?
Az országos vezetőség szintjén kialakult patthelyzet ellenére az Erdélyi Magyar Néppárt tartja magát az RMDSZ-nek tett ígéretéhez, miszerint a marosvásárhelyi magyarság közös jelöltjét, Soós Zoltánt támogatja a polgármester-választáson – nyilatkozta az alakulat Maros megyei új elnöke, Bereczki Ferenc.
Nem került veszélybe Soós Zoltán hárompárti támogatottsága azok után, hogy Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ, illetve a Néppárt országos vezetői nem tudtak megegyezni a közös listák felállításáról. Bereczki Ferenc, az EMNP Maros megyei új elnöke úgy véli, „egy korábbi egyezséget nem szabad felrúgni csak azért, mert országos szinten az RMDSZ elnöke elhatárolja magát az együttműködéstől”.
A Kelemen–Szilágyi találkozó után Maros megyében Soós támogatásán túl szinte semmi jele nem maradt a két párt tavaly tervezett összefogásából. A közös jelölt neve is függetlenként kerül a szavazócédulára, nem a három magyar párt jelvénye alatt.
Brassai: nyitottak az RMDSZ listái
Hogy mi lesz a marosvásárhelyi lista esetében, Brassai Zsombor nem tudja, de mint mondja, erről nem a megyei, hanem a városi szervezetnek kell döntenie. „Nem engem, hanem Peti Andrást kell kérdezni” – hárított a megyei elnök. A városi szervezet vezetője korábban a Vásárhelyi Hírlapnak leszögezte, Marosvásárhelyen már csak azért sincs szükség közös listára, mert a magyarság matematikai esélyei lényegesen nagyobbak, ha a három párt külön-külön indul.
A megyei helyzetet illetően Brassai kijelentette, hogy az RMDSZ továbbra is nyitott a tárgyalás meg a két kispárt jelöltjei előtt.
EMNP: külön, ha nincs kivel összefogni
Arra a kérdésünkre, hogy a Kelemen–Szilágyi találkozó következtében az EMNP Maros megyei vezetői változtatnak-e a választási stratégián, Bereczki Ferenc szintén kérdéssel válaszolt: „Ha nincs kivel összefogni, nem kellene változtatni?” A megyei elnök hangsúlyozni kívánta, hogy a 2015-ös helyi egyezség értelmében a Néppárt továbbra is Soós Zoltánt támogatja a polgármesteri szék visszaszerzésére, azonban Marosvásárhelyen és a megye többi településén a párt saját listával jelentkezik.
Az RMDSZ-elnök kompromisszumos ajánlatát illetően, miszerint a néppárti jelölteknek is helyük lenne a szövetség listáin, Bereczki Ferenc úgy vélekedett, hogy az ő gerince nem engedi meg, hogy kollégáit arról győzködje, iratkozzanak fel az RMDSZ listáira.
MPP: összmagyar lista a tulipán jele alatt
A Magyar Polgári Párt Marosvásárhelyen a hétvégén összeült országos elnöksége ismételten leszögezte, hogy Székelyföldön nem csak adott, de üdvös is a politikai verseny fenntartása. Ezzel szemben Erdély többi részeiben az MPP-sek „megállapodás-pártiaknak” vallják magukat minden olyan esetben, amikor a magyarság részaránya korlátozza a versenyhelyzetet. Ennek az elvnek a mentén vázolták a megyei elnökök azon települések névsorát, ahol a párt polgármesterjelöltet állít, illetve önálló listával méretkezik meg az önkormányzati választásokon. A testület elfogadta, hogy Szatmár, Kolozs, Maros, Szilágy, Máramaros és Bihar megyék esetében a megyei önkormányzatok tekintetében közös magyar lista állítására törekedjenek az RMDSZ-szel.
Szucher Ervin. Székelyhon.ro2016. február 5.
Közös RMDSZ–MPP sajtótájékoztató
Kétharmad összefogás
Közös sajtótájékoztatón beszélt az összefogásról, a közös jelöltlisták körüli elvárásokról és a választási stratégiáról Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke, illetve Soós Zoltán, a marosvásárhelyi magyarok polgármesterjelöltje.
Bíró Zsolt ismertette az MPP legutóbbi bővített országos elnökségi ülésének határozatait és a választásokkal kapcsolatos stratégiáját, amelyről az elmúlt napokban már beszámoltunk, és amelynek a lényege, hogy a felelős politika jegyében a magyar közösség érdekeit kell szem előtt tartani. Beszélt arról, hogy Székelyföldön, ahol nem veszélyeztetik a magyar érdekek érvényesítését, választási küzdelemre készül, máshol pedig mindenhol együttműködésre törekszik az MPP. Ezen elvek tükrében az MPP Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen támogatja a magyarság jelöltjét. Mint mondta, Marosvásárhelyen Soós Zoltán felvállalta a Magyar Polgári Párt programajánlatát, amelynek vázolta is az "erős" pontjait.
Brassai Zsombor elmondta, hogy másfél éve beszélnek összefogásról, amikor a három magyar politikai alakulat aláírta az erről szóló szándéknyilatkozatot, és elérkezett az ideje, hogy megtalálják ennek a jogi kereteit. Az ezzel kapcsolatos hatályos törvények értelmében a kisebbségek szervezetei nem köthetnek választási koalíciót, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ nem indulhat koalícióban a választásokon, csak a saját jele alatt. Ezt a korlátot nem lehet anélkül átlépni, hogy "ne bukna meg rajta a tulajdonképpeni összefogás". Így jutottak arra a döntésre, hogy "az RMDSZ listái nyitottá válnak a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt előtt is, illetve szavatoljuk, hogy a Polgári Párt és a Néppárt listára iratkozó képviselői megtarthatják politikai identitásukat a választások után is". Felhívást fogalmazott meg az Erdélyi Magyar Néppárt irányába is, dacára annak, hogy "az elmúlt napokban ezzel ellenkező nyilatkozatokat olvashattunk a sajtóban" – jelentette ki.
Mint mondta, bízik abban, hogy a józan ész győzni fog, a Néppárt újragondolja álláspontját és elfogadja az RMDSZ által biztosított nyitottságot, ugyanis "el lehet játszani azt, hogy Soós Zoltánt független jelöltként indítjuk, de ezzel Soós Zoltánt és a magyar polgármester megválasztásának esélyeit feláldozzuk a véletlennek, illetve a listaháborúknak. Mert amennyiben a magyar szervezetek külön listákon indulnak a helyhatósági választáson, elkerülhetetlenné válik a politikai harc".
Soós Zoltán kijelentette, nyitott az együttműködésre, és igyekszik a pártok elképzeléseit Marosvásárhely jövőjéről egy olyan programba összefogni, ami a magyar érdekek összesítését fogja jelenteni. Ő is reményét fejezte ki, hogy "a Néppárt képviselőit ott fogjuk látni a városi tanácsosok listáján". Mint mondta, Marosvásárhelyen megvalósult a politikai összefogás, aminek eredménye a közös polgármesterjelölt, és véleménye szerint ennek "az lenne a legszebb folytatása", ha kiegészülne egy polgári összefogással.
A "virtuális" harmadik
Népújság: – Összefogásról beszéltek; hol van a harmadik fél, aki másfél évvel ezelőtt aláírta a szándéknyilatkozatot? Illetve, ha szél fúvatlan nem indul, hogyan röppent fel a hír, hogy Soós Zoltánt "függetlenítenék"?
– A múlt héten egyeztettem Kelemen Hunor elnök úrral, ahol az akkori álláspont az volt, hogy mindenképpen egy koalíció jelöltje leszek, de amennyiben ez nem sikerülne, nyilván az RMDSZ-listán fogok szerepelni. Volt szó arról, hogy külön szerepelek, amennyiben választási koalícióban gondolkozunk, és a jelölt a választási koalíció jelöltje lesz. Amennyiben a törvény ezt nem teszi lehetővé, természetesen nincs értelme annak, hogy független jelöltként induljak, hiszen az előválasztást RMDSZ-színekben vállaltam, egyértelmű, hogy ezentúl is ez a háttér biztosítva lesz.
Brassai Zsombor: – A harmadik fél tulajdonképpen virtuálisan, de jelen van ebben az összefogásban, és reménykedünk, hogy ténylegesen is itt lesz. A jelenlétüket abban látom bizonyosnak, hogy Szilágyi Zsolt elnök nyilatkozatai sem kifogásolják Soós Zoltán jelöltségét, úgy tekint rá ő is, mint a marosvásárhelyi magyarok egyetlen és közös jelöltjére. Ez virtuálisan ebbe az összefogásba már beemeli. De ennél többről is szó van, hiszen, ahogy ígértük, Soós Zoltán választási programját kiegészítettük egyrészt a Polgári Párt észrevételeivel, pontjaival, megközelítésével, és a Portik Vilmos által exponált programból is összefűztük azokat az elemeket, amelyek hiányoztak, amelyek mindannyiunk által felvállalhatók. Az összefogás hatékonyságát ez az attitűd garantálja. Azt gondolom, hogy az Erdélyi Magyar Néppártnak a saját alacsony küszöbét kell átlépnie ahhoz, hogy ebben a formális keretben is megtalálja a helyét. Mi teljes mértékben nyitottak vagyunk előttük, és várjuk a felkérésünkre a pozitív választ. Bízom abban, hogy a Néppárt is érzi azt a morális felelősséget, amivel mindannyian tartozunk a marosvásárhelyieknek.
Bíró Zsolt: – Amikor meghoztuk a döntést, a felelős politika jegyében hoztuk meg. Azt gondolom, hogy aki megérti az együttműködést, és elfogadja az együttműködés szükségességét, az felelősen gondolkodik. Aki nem, azt nem akarom minősíteni. Az összefogás szó sokszor elhangzott ma itt, de mi gyakrabban beszélünk együttműködésről, hiszen ez azt feltételezi, hogy legalább két fél vagy különböző felek együttműködnek egy bizonyos cél, érdek mentén. Üdvösebbnek tartanám, ha az együttműködésre fektetnénk a hangsúlyt.
Meg kell teremteni a társadalmi összefogást is
A Népújság kérdésére, hogy lesznek-e külön fenntartott helyek az együttműködő pártoknak, illetve a többi városban lesz-e együttműködés, Brassai Zsombor kijelentette: – Ha a Polgári Párt, a Néppárt vállalja a nyitottságunkat, bejutó helyet biztosítunk. Ami a listák összeállítását illeti, azt várom el a marosvásárhelyi szervezettől, de a Területi Képviselők Tanácsától is, amely összeállítja a megyei tanácsosi jelöltlistát, hogy a lehető leghitelesebb legyen az összeállítás módozata, nem szeretném, ha klikkérdekek és más egyéni szempontok érvényesülnének. Az RMDSZ alapszabályzata és jelölési szabályzata is egyértelműen a belső demokrácia elve szerint van megfogalmazva, és ennek a betartását teljes mértékben elvárom.
Példaértékűnek nevezte a kolozsvári RMDSZ lépését, amely felajánlotta a történelmi magyar egyházaknak, hogy a lista első helyére egy általuk megnevezett személy kerüljön, és javasolni fogja, hogy Marosvásárhelyen is gondolkozzanak el ezen a lehetőségen. Fontosnak nevezte, hogy a szakmai felkészültség kritérium legyen, illetve a polgári, társadalmi összefogás megteremtését. A megyében azt szeretné, ha a megyei tanácsosi listán biztosítva lenne a regionális képviselet, minden térségnek legyen képviselője, de itt is érvényes, hogy szakmailag felkészült tanácsosok legyenek.
Mint mondta, törekedni kell arra, hogy ezeken a listákon a Maros megyei Ifjúsági Egyeztető Tanácsnak legyen legalább egy bejutó helye és hasonlóképpen fontosnak tartja, hogy a nőszervezetnek is legyen elkülönített helye mind a megyei listán, mind a helyi listákon.
Bíró Zsolt szerint nem lesz akadálya annak, hogy a közös listát össze tudják hozni Marosvásárhelyen. Ami a megyét illeti, nagyon fontos, hogy olyan stratégiát alakítsanak ki, ami közérthető a választópolgár számára, verseny, ahol lehetséges az együttműködés, ahol szükséges. Bízik abban, hogy ezt megértik a választópolgárok is. Fontosnak tartja, hogy a megyei választás tekintetében olyan kommunikációra és együttműködésre törekedjenek, ami hatékony érdekképviseletet és szavazatokban mérhető eredményt hoz. Népújság (Marosvásárhely)2016. február 5.
Kisajátította az RMDSZ Soós Zoltánt
A korábbi megállapodást felrúgva nem a magyar politikai szervezetek közös jelöltjeként, és nem is függetlenként, hanem a tulipán jele alatt indítja Soós Zoltán polgármesterjelöltet Marosvásárhelyen az RMDSZ. A szövetség az MPP-n kívül az EMNP-nek is befutóhelyet ajánlott városi tanácsosi jelöltlistáján. A néppárt úgy véli, az RMDSZ minden eddigi ígéretét megszegte a mostani döntéssel, emiatt nem kér a felajánlott befutóhelyből.
Soós Zoltán a három magyar politikai alakulat jelöltjeként, de az RMDSZ színeiben indul a marosvásárhelyi polgármester-választáson – jelentette be csütörtökön Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei szervezetének elnöke.
A politikus Soóssal, valamint Biró Zsolttal, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével közösen rendezett sajtótájékoztatót a júniusi helyhatósági választások tárgyában.
Brassai az RMDSZ szövetségi elnöke által egy héttel ezelőtt ismertetett indokokkal magyarázta, hogy miért nem indíthatják választási koalíció polgármesterjelöltjeként a tavaly októberi magyar előválasztás győztesét, illetve miért nem lehet a három magyar szervezet jele alatt indítani közös tanácsosi listát.
Kelemen Hunor a múlt héten elmondta, az RMDSZ kivitelezhetetlennek tartja, hogy koalíciós listát állítsanak a júniusi önkormányzati választásokon az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP). Az elnök szerint ugyanis az önkormányzati választás lebonyolítását szabályozó törvény egyik cikkelye alapján a kisebbségi szervezetek csak a saját megnevezésük és logójuk alatt vehetnek részt.
Ezek alapján Brassai Zsombor csütörtökön úgy vélekedett, az összefogás listájához csak az RMDSZ tud jogi keretet biztosítani, a három pártjelvény alatt készülő lista pedig az összefogás elbukásához vezethet. Ezért az RMDSZ úgy döntött, hogy városi tanácsosjelölt-listája nyitva lesz az MPP és az EMNP számára, a szövetség színeiben mandátumhoz jutó képviselőknek pedig nem kell lemondaniuk politikai identitásukról.
Az RMDSZ egy-egy befutóhelyet hajlandó biztosítani a két kisebbik magyar alakulat képviselői részére. Miután az MPP elfogadta a felajánlást, az RMDSZ abban reménykedik, hogy a néppárt is él a lehetőséggel; Brassai szerint az EMNP megyei elnökével folytatott tárgyalása is közelebb hozta a két fél álláspontját.
Soós Zoltán is abbéli reményének adott hangot, miszerint a néppárt képviselői is szerepelnek majd a közös tanácsosi listán. „Az lenne a legszebb, ha Marosvásárhelyen polgári öszszefogás jönne létre, ha az egyházak, a civil szervezetek, ifjúsági és nőszervezetek valamennyien hozzájárulnának ahhoz, hogy a jelenlegi politikai hatalom ne maradjon meg a város élén” – hangoztatta az RMDSZ városi tanácsosa.
Soós hozzátette, abban az esetben volt szó az ő önálló polgármesterjelöltként történő indulásáról, amennyiben megvalósítható a választási koalíció. Ám miután ezt szerinte sem teszi lehetővé a hatályos helyhatósági választási törvény, annak sincs értelme, hogy függetlenként vágjon neki a megmérettetésnek. (Soós függetlenként indításának lehetőségét egy hete Kelemen Hunor vetette fel. Mint megírtuk, ez azzal a következményekkel járna, hogy Soós nem szerepelhetne a tanácsosi listán, vagyis ha nem nyeri el a polgármesteri tisztséget, nem lenne tagja a városi képviselő-testületnek.)
„Nem érdekel” – szögezte le tömören Bereczki Ferenc, az EMNP Maros megyei szervezetének elnöke, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye az RMDSZ által felajánlott befutóhelyről. A politikus már csak annak fényében is furcsállotta a mostani javaslatot, hogy állítása szerint Peti András, a szövetség marosvásárhelyi elnöke a napokban leszögezte: az alakulat tanácsosi listáján csakis RMDSZ-es jelöltek szerepelhetnek.
Bereczkit meglepetésként érte az is, hogy Soós RMDSZ-es színekben indul a polgármesteri tisztségért. „Én már lassan nyilatkozni se tudok az RMDSZ-es politikusok bejelentései kapcsán, mert félóránként változik az alakulat álláspontja. A mostani döntéseikkel gyakorlatilag felrúgtak minden eddigi egyezményt, emiatt oda jutottunk, hogy elviekben az EMNP-nek is jogában állna önálló polgármesterjelöltet indítani” – jelentette ki lapunknak Bereczki Ferenc. A Maros megyei néppárti elnök elmondta, az EMNP marosvásárhelyi szervezete csütörtök esti ülésén dönt arról, hogy önálló tanácsosi listával vesz-e részt a helyhatósági választáson, ő pedig határozottan támogatja ezt a forgatókönyvet.
Mint ismeretes, a három magyar politikai szervezet korábban abban állapodott meg, hogy Soós Zoltán az októberi előválasztás nyerteseként a marosvásárhelyi magyarság közös jelöltje lesz. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nemrég még úgy nyilatkozott, hogy a szövetség nem fogja kisajátítani Soós Zoltánt.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)