udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 504 találat lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 481-504

Névmutató: Bíró Rozália

2012. december 12.

Megőrizte parlamenti súlyát a magyar közösség
18 képviselői és 9 szenátori körzetben nyert mandátumot az RMDSZ – jelentette be kedden Kolozsváron Kovács Péter főtikár, majd hozzátette: Székelyföldön, a szórványban, illetve az etnikai szempontból vegyes vidéken is sikerült megőrizni a súlyunkat.
Az országos kosárból újra képviselői mandátuma van Temes megyének, ahonnan Molnár Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb, 29 éves képviselője jutott be a Parlamentbe. Máramaros megyében megmaradt a magyar képviselet, a következő négy évben Bónis István látja el a képviseletet. Kolozs megyei magyarság visszaszerezte a szenátori mandátumát László Attila személyében. Vesztességként lehet elkönyvelni Arad és Brassó megyét, illetve egy Maros megyei szenátori mandátumot. Az RMDSZ 27 fős parlamenti csoportja a következő: Bihar: Cseke Attila, képviselő Szabó Ödön, képviselő Biró Rozália, szenátor Hargita megye: Antal István, képviselő Kelemen Hunor, képviselő Korodi Attila, képviselő Moldován József képviselő Tánczos Barna, szenátor Verestóy Attila, szenátor Kolozs: Máté András, képviselő László Attila, szenátor Kovászna: Fejér László Ödön, képviselő Markó Attila, képviselő Márton Árpád, képviselő Klárik László, szenátor Olosz Gergely, szenátor Maros: Borbély László, képviselő Kelemen Atilla, képviselő Kerekes Károly, képviselő Markó Béla, szenátor Máramaros: Bónis István, képviselő Szatmár: Kereskényi Gábor, képviselő Erdei-Dolóczki István, képviselő Pataki Csaba, szenátor Szilágy: Seres Dénes, képviselő Végh Sándor, szenátor Temes: Molnár Zsolt, képviselő rmdsz.ro
Erdély.ma

2012. december 12.

Huszonhét magyar a parlamentben, Frunda György nem jutott be
A szavazatok százszázalékos feldolgozottsága ismeretében az RMDSZ 27 törvényhozói mandátumot szerzett az új parlamentben, néggyel kevesebbet, mint a 2008-as parlamenti választásokon – közölte a Krónikával Kovács Péter főtitkár. A szavazatok visszaosztását követően kiderült, a szövetség kilenc szenátori mandátumot nyert, akárcsak 2008-ban, a képviselőházban pedig 18-at, ami néggyel kevesebb a legutóbbi törvényhozási megmérettetéshez képest. Nem jutott szenátori mandátumhoz Frunda György, az RMDSZ egyik legismertebb politikusa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja.
Frunda György 23 év után nem tudott újabb szenátori mandátumot szerezni
Frunda 39,86 százalékot szerzett az egyes számú Maros megyei választókerületben, megelőzve a Szociálliberális Unió (USL) színeiben induló kihívóját, Ştefan Someşant (34,7), ám az eredmény nem bizonyult elegendőnek. Ezzel szemben a marosvásárhelyi Kerekes Károly folytathatja képviselői munkáját a szövetség színeiben.
Kolozs megye négy év kihagyás után ismét szenátori mandátumot szerzett László Attila volt kolozsvári alpolgármester révén, míg a kalotaszegi választókerületben induló Máté András továbbra is képviselőként dolgozhat a törvényhozásban.
Temes megye szintén négy év szünet után jutott képviselői mandátumhoz a 29 éves Molnár Zsolt révén, aki a 2-es számú választói kerületben a szavazatok 4,71 százalékát kapta meg. Molnár az RMDSZ legfiatalabb képviselőjeként dolgozhat a következő négy évben.
Szintén tegnap derült ki, hogy Erdei Doloczki István (Szatmár megye), Szabó Ödön (Bihar) és Bónis István (Máramaros) is képviselő mandátumhoz jutott a visszaosztást követően. Az RMDSZ parlamenti csoportját továbbá Végh Sándor (Szilágy megye) és Pataki Csaba (Szatmár) egészíti ki. Arad és Brassó megyének viszont nem lesz parlamenti képviselete.
Amint arról beszámoltunk, tizennyolc RMDSZ-es jelöltnek sikerült abszolút győzelmet szereznie a választókerületében, így „első körben” parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila (Bihar megye), Antal István, Kelemen Hunor, Korodi Attila, Moldován József (Hargita megye), Fejér László Ödön, Markó Attila, Márton Árpád (Kovászna megye) Borbély László, Kelemen Atilla (Maros megye), Kereskényi Gábor (Szatmár megye) és Seres Dénes (Szilágy megye) képviselői mandátumhoz jutottak a szavazatok legalább felének begyűjtésével.
A választói kerületben aratott győzelemmel Biró Rozália (Bihar megye), Tánczos Barna, Verestóy Attila (Hargita megye), Klárik László, Olosz Gergely (Kovászna megye) és Markó Béla (Maros megye) szenátori székhez jutott. Kovács Péter főtitkár egyébként tegnap úgy nyilatkozott, a végeredmények azt mutatják, az urnákhoz járuló romániai magyarok 88,81 százaléka az RMDSZ-nek szavazott bizalmat.
Hangsúlyozta: az eredmény értékét növeli, hogy ez egyértelműen meghaladja a tavaszi önkormányzati választások során a szövetségre leadott magyar szavazatok arányát. 428 608 magyar választóból 47 955-en (11,19 százalék) pecsételtek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képviselőjelöltjeire, a szenátorjelöltek esetében a 447 291 magyar szavazóból 58 764-en (13,14 százalék) támogatták az alakulat jelöltjeit.
Az RMDSZ képviselőjelöltjei 380 653 választó bizalmát nyerték el (88,81), ugyanakkor 388 527-en (86,86) tartották fontosnak, hogy a szövetség szenátorjelöltjei jelenítsék meg érdekeiket a törvényhozás felső házában – tájékoztatott Kovács Péter.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

2012. december 14.

Változások az önkormányzatokban
Szatmár és Bihar megyében is változások lesznek önkormányzati szinten, miután tanácsosok nyertek parlamenti mandátumot. Bihar megyében például mind a megyei, mind a városi önkormányzati testület RMDSZ-frakciójának vezetője nyert törvényhozói tisztséget. A megyei közgyűlésből Szabó Ödön jutott visszaosztással parlamenti képviselői helyhez.
A politikus, aki egyben az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, a Krónika megkeresésére azt mondta, megyei tanácsosi helyét az önkormányzati választásokon indulók listájának következő helyezettje, Lakatos János veszi át, aki a roma kisebbség RMDSZ-en belüli képviselője. A frakcióvezetői helyet Szabó távoztával Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet elnöke és a megyei közgyűlés alelnöke tölti majd be. A városi önkormányzat frakcióvezetője, Biró Rozália egyéni választókerületét megnyerve szerzett szenátori mandátumot.
A listán a helyhatósági választáson bejutottak után ifj. Ritli László jogász következik, így ő lesz a váradi tanács friss RMDSZ-es tagja. Delorean Gyula tanácsos lapunk kérdésére azt mondta, az új frakcióvezető kilétéről később döntenek majd, ám hangsúlyozta: a városi tanácsban csapat dolgozik, és nem a vezető személye a leghangsúlyosabb, hanem a közös munka. Eközben a Német Demokrata Fórum önkormányzati képviselője juthat be Leitner István Attila személyében a szatmárnémeti városi tanácsba, miután Kereskényi Gábor az RMDSZ színeiben parlamenti képviselői mandátumot szerzett. A szövetség és a német fórum ugyanis a szatmári megyeszékhelyen  hagyományosan közös listát indít a helyhatósági választásokon a tulipán jele alatt, melyen jelenleg a tizedik helyet tölti be Leitner. Kereskényi Gábor szatmárnémeti RMDSZ-elnök szerint a városi választmánynak kell jóváhagynia az új képviselő tanácsba jutását, és szintén a testület dönt arról, hogy ki legyen az új frakcióvezető, ugyanis ezt a tisztséget is be kell tölteni távozását követően. A szóban forgó választmányi ülést várhatóan karácsony és szilveszter között tartják meg.
Babos Krisztina, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

2012. december 14.

Elsöprő baloldal, koalícióra törekvő RMDSZ
Mindent elsöprő szociálliberális győzelem és a jobboldali pártszövetség súlyos veresége jellemzi a december 9-i romániai parlamenti választások eredményeit. Az 5 százalék fölötti eredményt elérő RMDSZ elveszített néhány képviselői mandátumot, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig nem jutott be a parlamentbe.
A kormányzó Szociálliberális Unió (USL) tarolt a december 9-i parlamenti választásokon. Pártszövetség esetében a közel 4,5 millió szavazat a rendszerváltás óta a legjobb eredmény, amely kétharmados képviselőházi és szenátusi többséget biztosít az USL-nek. Ezzel párhuzamosan padlóra került a jobboldal, az Igaz Románia Szövetség (ARD) a szavazatoknak mindössze a 16,5 százalékát kapta. Az egykori Demokrata-Liberális Párt (PDL) és néhány kisebb, parlamenten kívüli párt szövetségeként a választások előtt létrejött politikai tömörülés kevesebb mint 1,3 millió voksot kapott. Az ARD ugyanakkor egyetlen választókörzetben sem nyert fele plusz egy szavazattal, így valamennyi parlamenti és szenátusi mandátumát visszaosztásból kapja meg, ami egyelőre bizonytalanná teszi a törvényhozásba bekerülő politikusok listáját. Harmadik helyen a populista Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) végzett: közel 1,1 millió szavazattal 14 százalékon áll. A parlamenti küszöböt átlépő utolsó pártra, az RMDSZ-re leadott 388 ezer szavazat 5,25 százalékot jelent. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem jutott be a parlamentbe: egyetlen választókörzetben sem nyert, az országosan elért szavazataránya a parlament esetében 0,64, a szenátusban 0,79 százalék. A választásra jogosult állampolgárok 41,72 százaléka járult az urnák elé, legtöbben a déli megyékből, legkevesebben Erdélyből.
Magyar eredmények
Az RMDSZ 12 képviselői és 6 szenátori körzetben nyert abszolút többséggel, azaz 50 százalék plusz egy szavazattal. Első körben 18 képviselőt juttatott be a román törvényhozásba. Lapzártakor a megyei és a töredékszavazatokból történő újraosztás nyomán a szövetség vezetői további 9-10 képviselői és szenátori helyre számítottak, ami a négy évvel ezelőtti eredményhez képest legalább 3-4 mandátumnyi veszteséget jelent. Az RMDSZ 50 ezer szavazattal kapott kevesebbet mint 2008-ban, az EMNP a helyhatósági választásokon szerzett voksokhoz arányítva valamivel többet, közel 60 ezer szavazatot könyvelhet el.
Alkotmányozó kétharmad
Az USL alkotmányozó többséget szerzett az 550 fősre duzzadó parlamentben. A hozzávetőleg 80 honatyával népesebb új román törvényhozás a jelenlegi választási rendszer nyomán duzzad fel. A választási törvény szerint a mindenkori ellenzéknek azokból a megyékből is jár mandátum, ahol a taroló párt az összes képviselői és szenátori körzetben nyert. A több mint 20 déli és moldvai megyében győzedelmeskedő USL-képviselet így ellenzéki mandátumokkal is kiegészül. Victor Ponta, a kormányfői tisztség várományosa szerint azonban a törvényhozás jövő évi költségvetése nem növekszik. Ponta már a választások estéjén bejelentette, kész koalícióra lépni az RMDSZ-szel, ami másnap nagy vihart kavart a liberálisok körében. Elemzők szerint azonban semmi meglepő nincs az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásában, még akkor sem, ha az USL nem feltétlenül szorul magyar segítségre. Aromán elemzők egyféle stabilitást látnak az RMDSZ kormányrészvételében, többségük szerint ez elsősorban külföld számára jó üzenet.
Széteső jobboldal
A PDL fennállásának legnagyobb válságát éli. Több területi szervezet az országos tanács sürgős összehívását, illetve Vasile Blaga pártelnök leváltását követeli. Elena Udrea szerint hibás döntés volt a jobboldali pártszövetség megalakítása. Elemzők azonban a jobboldal vereségének okát abban látják, hogy a PDL hagyományos erdélyi szavazótábora cserbenhagyta a pártot, nem ment el szavazni. A hagyományosan demokrata-liberális elkötelezettségű Kolozs, illetve Arad megye idén országos kullogó volt a szavazási részvétel tekintetében.
Az RMDSZ képviselői és szenátorai
Háromszék: Králik László és Olosz Gergely szenátor, Markó Attila, Márton Árpád és Fehér László Ödön képviselő.
Hargita megye: Verestóy Attila és Táncos Barna szenátor, valamint Kelemen Hunor, Korodi Attila, Moldován József és Antal István képviselő.
Maros megye: Markó Béla szenátor, Borbély László és Kelemen Atilla képviselő.
Bihar megye: Biró Rozália szenátor és Cseke Attila képviselő
Szatmár megye: Pataki Csaba szenátor és Kereskényi Gábor képviselő
Szilágyság: Seres Dénes képviselő
A leadott szavazatok visszaosztásából Erdei Dolóczki István (Szatmár), Szabó Ödön (Bihar), Bónis István (Máramaros), Kerekes Károlz (Maros), Máté András (Kolozs) és Molnár Zsolt (Temes) jutott be a képviselőházba. A visszaosztásból mandátumot kapott szenátorok: Végh Sándor (Szilágy), Pataki Csaba (Szatmár) és László Attila (Kolozs).
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2012. december 18.

Értékteremtő közjó szolgálat
Nagyvárad- Hétfő délután a Szent László Római Katolikus Iskolaközpontban bemutatták a Boldog Várad sorozat 3. és 4. kötetét, melyek a premontrei öregdiákok és a nyugdíjasok egyesületéről szólnak.
Két olyan váradi magyar, többnyire idős tagokból álló civil szervezet tevékenységéről esett szó a hétfő délután zajlott kettős könyvbemutatón, melyek értékmentő- és teremtő munkája útmutató lehet a mai ifjúság számára is. A Boldog Várad - Civil, polgári, szövetségi élet sorozat 3. és 4. kötete ugyanis a Premontrei Öregdiákok és a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének sokrétű és szerteágazó „életét” rögzíti, foglalja össze. (Előbbit az Újvárosért Egyesület, utóbbit pedig a PMNYE adta ki).
A Szent László Római Katolikus Iskolaközpont dísztermében megjelenteket Vonház Antal, az öregdiákok titkára üdvözölte, köszönetet mondva a Polgármesteri Hivatal és a Bihar megyei tanács anyagi támogatásáért, Zalder Éva igazgatónőnek a helyszín biztosításáért, valamint Pásztai Ottónak, V. Szilágyi Istvánnak és Szilágyi Ibolyának a kötetek összeállításáért és a nyomdának.
A házigazda tanintézmény III. B osztályos, Szallós Ildikó tanítónő által felkészített diákjainak zenés-táncos produkciója után- a Légy jó mindhalálig és a Mary Poppins című musicalekből mutattak be részleteket- Zalder Éva értékelte a két civil szervezet munkáját. Elsősorban azt emelte ki, hogy hiányuk teljesen megváltoztatná létünket, megalkotóik, működtetőik pedig olyan önkéntesek, akik a magyar közösséget szolgálják önzetlenül és fáradhatatlanul. Magatartásformájukra a civil kurázsi jellemző, olyan egyetemes értékek őrzésére és továbbadására összpontosítanak, mint az emberi méltóság, a szabadság eszméje, a személyiségfejlesztés, a tolerancia és a szolidaritás, miközben mindenekfelett a közjó megteremtésére törekednek. Példát mutatnak abból, hogy miként lehet „szépen és cselekvő szeretetben megöregedni”, identitásőrző tevékenységük pedig olyan szavakkal írható körül, mint derű, erő, nemzeti elkötelezettség vagy szolgálat.
Bemutatkozások
Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke kifejtette: 1994-ben alakultak meg, 44 egykori diák kezdeményezésére. Az évek folyamán a létszámuk 155-160 főre duzzadt, de az életkori sajátosságukból fakadóan 117 kollégájuktól búcsút kellett venniük. Jelenleg 143 tagjuk van, az utódiskolák diákjaival és a szimpatizánsokkal együtt, akik felvállalták a célkitűzéseiket, úgymint: a tagok mozgósítása, illetve lelki összefogása, a hajdani Premontrei Főgimnázium hagyományainak, a múlt emlékeinek gondozása, ápolása, a rendelkezésre álló dokumentációs anyag tanulmányozása, kapcsolatteremtés, az ifjúság felkarolása. Pásztai Ottó ugyanakkor a jelentősebb megvalósításaik közül Károly József Irenaeus kanonok, tudós, paptanár életének és teljesítményének népszerűsítését, a Szent László templom levő emléktábla felavatását, valamint a dr. Grósz Frigyes szemész főorvosnak való emlékállítást hangsúlyozta ki. Hozzátette: 18 könyvet is szerkesztettek és kiadtak, melyek közül öt a premontrei rendről, a gimnáziumról, egykori jeles diákokról szól, a többi pedig Nagyvárad kultúr- és sporttörténetével kapcsolatos.
Szilágyi Ibolya, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének vezetője felidézte, hogy 2003-ban gondolta ki Biró Rozália akkori alpolgármester a szervezetük megalapítását, a hivatalos bejegyzés pedig közel két évet vett igénybe. A szilárd alapokat Szombati Gille Ottó és Jakab Ibolya korábbi elnökök teremtették meg, közösségformáló programjaik pedig csapatmunka eredményei.
Kölcsönös támasz
A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete kórusának fellépése után (Köteles Erika vezényletével karácsonyi dalok csendültek fel) Pásztor Sándor RMDSZ-es városi önkormányzati képviselő is értékelte a jelen levő két civil szervezet munkáját, azon meggyőződésének adva hangot, hogy nagy szükség van ilyen eredményes munkát kifejtő társaságokra. Azt kérte tőlük: adjanak munkát a magyar helyi tanácsosoknak a továbbiakban is, hiszen a támasz kölcsönös jellegű.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2012. december 20.

December 19-én tartotta alakuló ülését a parlament
Markó Bélát választották az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének.
Helyettese Tánczos Barna, titkár Pataki Csaba. Az RMDSZ-nek a szenátusban is háznagyi tisztség jutott, erre Verestóy Attilát jelölte a frakció. Biró Rozália a szenátus emberi jogi bizottság elnöke lesz, Olosz Gergely a privatizációs bizottság alelnöke.
A képviselőházban Máté András Levente Kolozs megyei képviselő maradt a frakcióvezető. Helyettesévé Márton Árpádot és Szabó Ödönt választották, titkár Molnár Zsolt. Az RMDSZ háznagyi tisztséget tölt be a képviselőház vezető testületében, ennek a funkciónak a betöltésére Seres Dénes képviselőt kérték fel. Az RMDSZ egy bizottsági elnöki tisztséget kapott meg: a külpolitikai bizottságot Borbély László vezeti. Kelemen Attila a mezőgazdasági, Cseke Attila pedig a közigazgatási bizottság alelnöke.
Szabadság (Kolozsvár)

2013. január 18.

Kelemen–Mesterházy találkozó
A kolozsvári székházban fogadta tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnök a Magyar Szocialista Párt elnökségét – tájékoztat az RMDSZ sajtóirodája. A találkozón jelen volt Borbély László politikai alelnök, Bíró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Kovács Péter főtitkár és a szövetség főtitkárhelyettesei. Az MSZP küldöttségét Mesterházy Attila elnök vezette.
Kelemen Hunor a tavalyi önkormányzati és parlamenti választások eredményeiről számolt be, ugyanakkor ismertette a 2013-as esztendőben várható politikai napirendet: az alkotmány módosítása, a fejlesztési régiók átszervezése és a választójogi törvény módosítása.
Mesterházy Attila MSZP-elnök részletesen ismertette pártjának új nemzetpolitikai programját, amelyet az elmúlt időszakban lezajlott elemzések és azok következtetései alapján dolgoztak ki.
Az RMDSZ szaktestületei a következő időszakban részletesen elemzik az MSZP nemzetpolitikai programját, amelyhez a magyarországi párt észrevételeket, javaslatokat vár.
Az MSZP küldöttsége tegnap délelőtt a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen a magyar tagozat vezetőivel találkozott.
Összenő, ami összetartozik!
– hangoztatja közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). A Toró T. Tibor vezette politikai alakulat szerint az MSZP és az RMDSZ nyílt „egymásra találásának” van pozitív hozadéka: „elősegíti az erdélyi magyar közösség tisztánlátását egy olyan kérdésben, ami eddig is sejthető volt. Az MSZP-vezérkarral való kolozsvári találkozóval az RMDSZ nyíltan is felvállalta baloldali kötődését, a szövetséget jóhiszeműen támogató erdélyi magyarok végre láthatják, mire fordítja a szövetség a tőlük kapott bizalmat”.
„Az erdélyi magyar társadalom számára világossá vált, hogy az RMDSZ most azokkal vállalt nyílt közösséget, akik a 2004. december 5-i magyarországi népszavazás előtt a szomszédos országokba szakadt magyarok kettős állampolgársága ellen kampányoltak”, fogalmaznak. A néppárt szerint joggal merül fel a kérdés, hogy a szövetség maradjon-e az Európai Néppárt tagja, vagy a Szocialista Internacionáléban kérne helyet.
AZ EMNP szkeptikus az MSZP-nek az erdélyi magyarok iránt hirtelen támadt rokonszenvét illetően. A szocialisták másfél évvel a magyarországi országgyűlési választások előtt – amelyeken a külhoni magyar állampolgárok is választani fognak – villámcsapásszerűen felfedezték az erdélyi magyar közösséget, és féltő gonddal érdeklődni kezdtek iránta – vélekednek. „Nem tartjuk hihetőnek, hogy két évtizednyi teljes közömbösség, sőt, ellenséges viszonyulás után a nem is olyan régen még „23 millió román munkavállalóval riogató MSZP őszintén, hátsó szándékoktól mentesen közeledik az erdélyi magyarokhoz”, fogalmaz az EMNP.
Fidesz: az MSZP csak színlel
Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivőjének közleménye szerint az MSZP a határon túl bocsánatkérést színlel, Magyarországon pedig listázzák és románozzák az erdélyi magyarokat.
A politikus szerint, ha Mesterházy Attila MSZP-elnöknek valóban lelkiismereti kérdés lenne a bocsánatkérés, ezt nem csak azután tette volna meg, hogy a határon túliak szavazati jogot kapnak, hanem már korábban.
(„Szavazatmaximálás szempontjából irracionális a kolozsvári látogatás”
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke elhárította a feltételezést, miszerint pártja elsősorban a magyar állampolgárságot megszerző erdélyiek szavazatára pályázna. Tegnap este a Minerva-házban lapzártakor még tartó előadásában kifejtette: realista ebben a kérdésben, kolozsvári látogatásuk hatására a magyar szocialistáknak sem Erdélyben, sem a Felvidékben, sem a Vajdaságban sokkal több szavazója nem lesz a következő választásokon. „Nem azért jöttem ide, hogy arra biztassam önöket, ránk szavazzanak, hanem azért, mert őszintén hiszek abban, hogy az MSZP nemzetpolitikáján változtatni kell. Be akarjuk bizonyítani, hogy a Magyar Szocialista Párt nevében a „magyar” nagyon fontos a mi politikusaink számára. Ez ma még csak szavakban jelenik meg. Mondhatják joggal, hogy a puding próbája az evés, és igazuk van. Elfogadjuk, hosszú utat kell még megtennünk, hogy kivívhassuk az önök bizalmát, támogatását. De nem akarok meghátrálni ez elől, nem akarom, hogy azt mondják, mi nem akarunk szembenézni hibáinkkal”, hangoztatta a szocialista pártelnök.
Mesterházy hangsúlyozta, ha a „szavazatok maximalizálását” tekintené fő célnak, akkor biztosan nem jött volna Erdélybe. Annak, mondta, amit Kolozsváron előadott, megvan a kockázata: nem biztos, hogy az MSZP választóinak széles köre osztja véleményét. Ő azonban hisz abban, hogy hosszú távon mindenki érteni fogja majd a baloldalon, mennyire fontos, hogy az MSZP a nemzetpolitika területén markáns politikát képviseljen – vélekedett. „Szavazatmaximálás szempontjából irracionális a kolozsvári látogatás, a tisztesség szempontjából igenis racionális. Megéri vállalni ezt a kockázatot, mivel ez a párt politikáját olyan pályára helyezi, amiben hiszünk”, hangsúlyozta.
Kifejtette: Magyarországról bizonyos források olyan határon túli magyar szervezetek irányába mennek, amelyek nem az itteni magyar közösség célját szolgálják. Egyféle „szavazatvásárlás” van folyamatban, „logisztikavásárlás”, ami lehetővé tenné majd a Fidesz számára, hogy ne kelljen közvetlenül a határon túl kampányolnia. A többi párt ezt nem engedheti meg magának, ezért majd mutogatni fognak azokra a magyarországi politikai alakulatokra, amelyek Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban korteskednek. Mesterházy szerint e mögött más cél is húzódik, éspedig az, hogy a romániai választásokon legközelebb ne az a párt győzzön, vagy legalábbis ne olyan arányban, mint ahogy azt az RMDSZ tette 2012-ben. „Nem pártpolitikai ügy a magyarság ügye, Budapest nem válogathat a határon túli magyar szervezetek között. Akit a határon túliak legitim módon megválasztottak, az nekünk partnerünk.”
Bár az MSZP-nek az az elve, hogy a magyar belpolitikai harcokat nem szabad a határon túlra átszivárogtatni, a kampányok alkalmával nehezen lehet elkerülni ezt. Mesterházy ugyanakkor attól is tart, hogy a magyarországi pártok határon túli korteskedése megerősíti a román szélsőséges pártokat.)
Szabadság (Kolozsvár),

2013. február 14.

Alkotmányt és választási törvényt módosító bizottság alakult
Megszavazta tegnapi közös plenáris ülésén a képviselőház és a szenátus az alkotmánymódosító törvénytervezet összeállításával megbízott, valamint a választási törvény átalakításán dolgozó bizottság összetételét. Az RMDSZ-nek egy-egy teljes jogú, szavazattal rendelkező tagja van mindkét testületben.
A parlament két háza 439 igen-szavazattal és egy tartózkodással fogadta el, hogy a 23 tagból álló alkotmánymódosító szakbizottság vezetője a szenátus elnöki tisztét is betöltő nemzeti-liberális pártelnök Crin Antonescu legyen. A testület üléseit csak kétharmados részvételi aránnyal tarthatja meg. A szociáldemokraták kilenc, a liberálisok hat, a demokraták pedig három bizottsági taggal rendelkeznek. Két fővel képviselteti magát a Dan Diaconescu-féle Néppárt (PPDD), egy-egy megbízottjuk van a nemzeti kisebbségeknek, valamint a Konzervatív Pártnak (PC).
Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője lapunknak elmondta: az alkotmánymódosító bizottságban teljes jogú tagként ő képviseli az érdekvédelmi szövetséget, ő egyben a testület egyik alelnöke is. Az üléseken póttagként részt vehet továbbá Bíró Rozália szenátor, de nem rendelkezik szavazati joggal. Hozzátette: a választási törvényt kidolgozó bizottságban Márton Árpád képviselő, frakcióvezető-helyettes az RMDSZ megbízottja, aki titkári tisztséget kapott a testületben. Máté András kifejtette: nyilván jobb lett volna, ha az alkotmánymódosító bizottságnak legalább ketten rendes tagjai lehettek volna az RMDSZ részéről, de az alsó- és felsőházi frakciók csökkent létszáma miatt képviseleti arányuk is kisebb lett a testületben.
A politikus elmondta, hogy az RMDSZ mindenféleképpen javaslatot tesz majd az alaptörvény első cikkelyében foglalt, „nemzetállam” kifejezés törlésére. Hozzátette: amint a vita elkezdődik, módosításokat nyújtanak be a jogállam felépítésére, működésére vonatkozó több kitételre vonatkozóan is.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az alkotmánymódosítás során figyelni kellene az állam- és kormányfői jogkörök egymásra tevődésének elkerülésére. Mint kiemelte, a parlamentáris köztársaság mellett tenné le voksát, de elképzelése szerint a nagyon pontosan körülhatárolt feladatkörrel rendelkező államfőt továbbra is közvetlen módon kellene megválasztani, legitimitását így az állampolgárok szavazata biztosítaná. Az alaptörvényben korlátozni kellene annak lehetőségét is, hogy a kormány ne hozhasson törvényeket a parlament megkerülésével a rendeletek, sürgősségi rendeletek és a felelősségvállalás eszközeihez folyamodva – fejtette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint az alaptörvényben módosítani kellene a főügyészek – az utóbbiak a kormány tagjai kellene hogy legyenek, akárcsak más államokban – kinevezésére vonatkozó előírásokat is.
A választási törvény kidolgozásáért felelős bizottság összetételét 440 szavazattal fogadta el a törvényhozás. A 15 tagú testületből hat fő a PSD-t, három a PNL-t, kettő a PDL-t képviseli, az RMDSZ, a PP-DD, a PC és a nemzeti kisebbségek egy-egy taggal rendelkeznek. A tervek szerint novemberig tevékenykedő testület elnöki tisztét a szociáldemokrata Valeriu Zgonea látja el.
Victor Ponta miniszterelnök február első hetében bejelentette: a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) május elejéig ki szeretné dolgozni az alkotmánymódosítás tervezetét, hogy május-júniusban vitára, majd szavazatra bocsáthassák azt a parlamentben. A vonatkozó népszavazást a tervek szerint az ősz folyamán, valószínűleg szeptemberben szerveznék meg.
ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár),

2013. március 18.

Biró Rozália: az USL tárgyalni sem akar a nemzetállamról
Az alkotmánymódosító parlamenti bizottság következő ülésén nagy eséllyel lesöprik az asztalról az RMDSZ-nek azt a javaslatát, hogy képezze vita tárgyát a Romániát nemzetállamként meghatározó első cikkely is – nyilatkozta a maszol.ro-nak a testület RMDSZ-es póttagja, Biró Rozália szenátor.
Mint ismert, a parlamenti pártoknak múlt hétig kellett beterjeszteniük a bizottsághoz azokat a témaköröket, amelyek a szakértőik szerint módosulásra szorulnak az alkotmányban. Az RMDSZ szerint nem állja meg a helyét az alaptörvény első paragrafusa, amely szerint Románia nemzetállam, és erről is vitát szeretne a testületben.
Biró Rozália tájékoztatása szerint a múlt heti ülésen a bizottság szociáldemokrata alelnöke, Ioan Chelaru a pártok által javasolt témaköröket kommentálva kijelentette: vannak olyan felsorolt területek, amelyek nem képezik alkotmánymódosítási vita tárgyát. Az alkotmány 152. cikkelyére hivatkozott. Ez a cikkely azt a három paragrafust sorolja fel, amelyek nem módosíthatók az alaptörvényben. Többek között nem lehet hozzányúlni a Románia nemzetállami jellegére vonatkozó cikkelyhez sem.
A PSD-s alelnök bejelentését Crin Antonescu bizottsági elnök is azonnal felkarolta – számolt be az ülésen történtekről a szenátor. Tájékoztatása szerint Chelaru kifogásaira Máté András Levente, a bizottság RMDSZ-es alelnöke úgy reagált: elfogadhatatlan a szövetség számára, hogy bizonyos témákról még csak tárgyalni sem lehet.
Biró Rozália gyanúja szerint a Szociál-Liberális Szövetség (USL) paravánként használja a civil szakértőkből álló Alkotmányozó Fórumot az alkotmánymódosítási elképzeléseinek megvalósításához. Az RMDSZ-es politikus ezt a következtetést a parlamenti alkotmánymódosító bizottság eddig ülésein tapasztaltakból vonta le. „A gyanúm szerint ezzel a fórummal próbálják kikerülni azt, hogy a parlamenti bizottságban érdemi munka, vita legyen. Azt fogják majd nekünk mondani: az lehet, hogy a parlamenti bizottságnak más a véleménye, de lám, az Alkotmányozó Fórum, azaz a civil szféra, a szakértők ezt másképp látják. Vagyis a gyanúm szerint az USL az Alkotmányozó Fórumban megfogalmazott álláspontokat próbálja majd ráerőltetni a parlamenti bizottságra. Az sem véletlen, hogy ezt a fórumot az USL-hez közel álló Cristian Pârvulescu politológus vezeti" – fogalmazott a szenátor.
„Azt már én tenném hozzá: a bizottságot létrehozó kormányrendelet nem azt írja elő, hogy a parlamenti testület a román alkotmány módosításával foglalkozik, kivéve a 152. cikkelyt. A rendelet szerint a bizottság az alaptörvény egészével foglalkozik, a 152. pedig az egyik paragrafus a sok közül" – magyarázta Biró Rozália.
A legutóbbi ülésen az RMDSZ javaslatainak napirenden tartásáról nem született döntés, ezért várhatóan az e heti ülésen komolyabb vita fog kialakulni erről. „Ha ily módon söprik le az asztalról azt a javaslatunkat, hogy tárgyaljunk a nemzetállamiságról, akkor a továbbiakban arról sem lehet vita, hogy államalkotó tényezők-e a kisebbségek, és arról sem, hogy a magyar nyelv hivatalos státust kapjon bizonyos régiókban. Az első csatánk tehát az lesz, hogy elérjük: legalább érvekkel támaszthassuk alá, hogy szerintünk Románia miért nem nemzetállam" – mondta a szenátor.
Maszol.ro,

2013. március 19.

Bennem is megvan a székely konokság
A parlamenti alkotmánymódosító bizottság RMDSZ-es póttagja, Biró Rozália szerint a Szociál–Liberális Szövetség az Alkotmányozó Fórumban megfogalmazott álláspontokat próbálja majd ráerőltetni a parlamenti testületre. A szenátort, Nagyvárad korábbi alpolgármesterét a bizottság munkájáról, a románok tűréshatáráról Cseke Péter Tamás kérdezte.
Ha jól tudom, az alkotmánymódosító parlamenti bizottság tagjának jelölték, időközben azonban „lefokozták” póttaggá. Ez hogyan történt?
A bizottság úgy döntött, túl nagy a testület létszáma, és ezt csökkenteni kell. Így Máté András Levente képviselő a bizottság tagja, én pedig az RMDSZ által javasolt póttagja vagyok. Ám a testület szabályzata értelmében a póttagok is részt vehetnek az ülésen, kifejthetik az álláspontjukat a napirenden lévő kérdésekről.
Mi történt eddig az alkotmánymódosító bizottságban?
Eddig öt ülésünk volt, és a legutóbbi volt az első alkalom, amikor talán érdemben kezdett el tárgyalni a bizottság arról, melyek is a feladatai. Az ezt megelőző üléseken csak az kristályosodott ki, hogy megalakul a Cristian Pârvulescu politológus vezette, szakértőkből álló Alkotmányozó Fórum. A gyanúm szerint ezzel a fórummal próbálják kikerülni azt, hogy a parlamenti bizottságban érdemi munka, vita legyen. Ugyanis az előző üléseken ahelyett, hogy érdemben dolgozott volna a bizottság, inkább huzavona folyt. A testület elnöke, Crin Antonescu szenátusi házelnök valahogy megpróbálta az Alkotmányozó Fórumra testálni azokat a szerintem nagyon fontos lehetőségeket, hogy komoly, érdemi vita folyjon az alkotmánymódosításról. Tartok attól, hogy ezt a fórumot paravánként fogják használni. Párhuzamosan terveznek majd közvitákat, ezeknek az eredményeit összesítik és sorrendbe állítják, és azt fogják majd nekünk mondani: az lehet, hogy a parlamenti bizottságnak más a véleménye, de lám, az Alkotmányozó Fórum, azaz a civil szféra, a szakértők ezt másképp látják. Vagyis gyanúm szerint a Szociál–Liberális Szövetség (USL) az Alkotmányozó Fórumban megfogalmazott álláspontokat próbálja majd ráerőltetni a parlamenti bizottságra.
Varga Attila volt RMDSZ-es képviselő is tagja az Alkotmányozó Fórumnak. Ő azt nyilatkozta, hogy a parlamenti bizottság munkája az elsődleges, a honatyák nem kötelesek figyelembe venni a fórum ajánlásait. Ez nem ellentmondás?
Nézze, a parlamenti szakbizottságban is a szociál–liberálisok vannak többségben, és minden bizonnyal az sem véletlen, hogy az USL-hez közel álló Pârvulescu vezeti az Alkotmányozó Fórumot. Bár azt tudnám önnek mondani mondjuk két hónap múlva, hogy a sejtésem nem igazolódott be!
Mi történt a legutóbbi ülésen?
Valamennyi parlamenti párt beterjesztette azokat a témaköröket, területeket az alkotmányból, amelyeket szerinte módosítani kellene. A Demokrata-Liberális Párt például 13, a Dan Diaconescu Néppárt 24, az RMDSZ 27 ilyen témakört javasolt. A javaslatok nem arról szólnak, hogyan módosítanánk az adott témakörhöz tartozó alkotmányos előírásokat, csupán a módosítani kívánt területeket jelölik meg. Mi a felsorolásunkat a Romániát nemzetállamként meghatározó cikkellyel kezdtük, a második javaslatunk a történelmi kisebbségek államalkotó nemzetként való elismerése volt.
Mi lesz a sorsuk ezeknek a javaslatoknak?
A legutóbbi ülésen azt mondta a bizottság egyik, PSD-s alelnöke: a beérkezett témaköröket elemezve megállapíthatjuk – királyi többes volt, ami sértette a fülemet –, hogy vannak olyan felsorolt területek, amelyek nem képezik alkotmánymódosítási vita tárgyát. Nem mondta ugyan ki, de Románia nemzetállami jellegére utalt. Az alkotmány 152. cikkelyére hivatkozott, amely azt a három paragrafust sorolja fel, amelyek nem módosíthatók az alaptörvényben. Egyebek mellett nem lehet hozzányúlni a Románia nemzetállami jellegére vonatkozó cikkelyhez sem. A PSD-s alelnök bejelentését Crin Antonescu bizottsági elnök is azonnal felkarolta. Máté András képviselő kollégám erre úgy reagált: elfogadhatatlan számunkra, hogy bizonyos témákról még csak tárgyalni sem lehet. Hiszen – és ezt már én teszem hozzá, mert Máté András túlságosan is úriember volt ahhoz, hogy ezt elmondja – a bizottságot létrehozó kormányrendelet nem azt írja elő, hogy a parlamenti testület a román alkotmány módosításával foglalkozik, kivéve a 152. cikkelyt. A rendelet szerint a bizottság az alaptörvény egészével foglalkozik, a 152. pedig az egyik paragrafus a sok közül. Valószínűleg a következő ülésen erről komolyabb vita fog kialakulni. Ha ily módon söprik le az asztalról azt a javaslatunkat, hogy tárgyaljunk a nemzetállamiságról, akkor a továbbiakban arról sem lehet vita, hogy államalkotó tényezők-e a kisebbségek, és arról sem, hogy a magyar nyelv hivatalos státust kapjon bizonyos régiókban. Az első csatánk tehát az lesz, hogy elérjük: legalább érvekkel támaszthassuk alá, hogy szerintünk Románia miért nem nemzetállam.
Mi várható a bizottság következő ülésein?
A testület vezetősége összesíti és rendszerezi a beérkezett témajavaslatokat. Sok az átfedés. Több párt is javasolta, hogy az alkotmány korlátozza a sürgősségi kormányrendeletek számát. Az összesítés után ülésenként két-három témakört tárgyal majd a bizottság. Május 15-20. körül elkezdjük az egyes cikkelyek szövegszerű módosításait, a bizottság pedig kétharmados többséggel dönt a végső változatról. Ezzel egy időben megkezdi a közvitát az alkotmánymódosításról az Alkotmányozó Fórum is. A logikus az lenne, hogy a fórum és a parlamenti bizottság munkája párhuzamoson folyjék. Vagyis amikor a bizottság dönt az alkotmány egyes cikkelyeiről, akkor már figyelembe tudja venni a fórumban kialakult álláspontot az adott paragrafusokról.
Ilyen előjelek mellett van-e esély arra, hogy az RMDSZ „kisebbségspecifikus” javaslatait elfogadják?
Ha az USL-t nem tudjuk magunk mellé állítani, akkor erre kevés esélyt látok. Mert annak sem látom esélyét, hogy az USL-t alkotó pártok valamelyikét magunk mellé állítsuk. Én abban reménykedem azonban, hogy az Alkotmányozó Fórumban sikerül a javaslatainkról szóló vitákat szakmai síkra terelni. Az új régiókról szóló vita esetében is ugyanezt szeretnénk elérni. Meg kell nézni például azt, hány európai ország alkotmányában szerepel a nemzetállam meghatározás. Ezt nyilván a bizottságban is meg tudjuk tenni, ha nem születik olyan döntés, hogy a 152. cikkelyre hivatkozva lesöprik az asztalról a javaslatainkat. Ha ez a döntés születik, akkor csak az Alkotmányozó Fórumban zajló vitában reménykedhetünk.
Ön „újonc” a parlamentben. Hogyan történhetett meg, hogy az egyik legfontosabb parlamenti szakbizottságba javasolta az RMDSZ?
Tekintettel arra, hogy nincs jogászunk a szenátusban, és én az emberjogi, kisebbség- és egyházügyi bizottságnak elnöke vagyok, rám gondoltak, mert az alkotmánymódosítás valamennyire rokonterület. Három szakember is segíti a bizottsági elnöki munkámat. Például most éppen azon dolgoznak, hogy összehasonlítják az uniós tagállamok helyzetét a nemzetállamiság vonatkozásában. Kidolgozzák azt az érvrendszert, amellyel talán meg tudjuk győzni a bizottsági kollégákat, hogy ne érzelmek alapján, hanem eszükre hallgatva döntsenek.
Évekig Nagyvárad alpolgármestere volt. Hamar belejött a parlamenti munkába?
Az önkormányzati munkához szoktam, és a parlamentben egy egészen más világba csöppentem. A parlament olyan elméleti döntéseket hoz – törvényeket alkot –, amelyeknek a gyakorlatban óriási jelentőségük van, az önkormányzatok alkalmazzák a törvényeket – és ez lényeges különbség. A parlament más, és három hónap után elmondhatom, érdekes világ.
Az elmúlt hetekben a székelységgel kapcsolatos kérdések borzolják a kedélyeket Romániában. Előbb volt a székely zászló használatának ügye. Milyennek tűnt Nagyváradról a székelyzászló-botrány?
Tudni kell, hogy én csak húsz éve élek Nagyváradon, Marosvásárhelyen születtem. A családom egy része a férjem oldaláról most is a Székelyföldön él. Marosvásárhely a Székelyföld kapuja. Tehát én ilyen vegyes, partiumi-székelyföldi szemszögből tudom szemlélni ezt a kérdést. Bennem is megvan az a konokság, ami a székelyekben: törik, de nem hajlik. Azonban én tizenkét évet dolgoztam a Partiumban alpolgármesterként egy olyan városban, ahol a magyarság kisebbségben él. A székelyföldi kollégáinknak látniuk kell azt, hogy az erő az önkormányzatokban van. Az RMDSZ is azért szorgalmazza a decentralizációt, hogy minél nagyobb erejük legyen az önkormányzatoknak. Ebből kiindulva azt kell mondani: ott, ahol magyar polgármesterünk van, nem biztos, hogy arra van szükség, hogy fennhangon hirdessük azt, ami már úgyis tény. Hiszen a székely zászlók nem most kerültek ki a székelyföldi hivatalokra, hanem évekkel ezelőtt. Úgy hiszem, oda kell figyelni a román közösség tűréshatárára, és ezen a tűréshatáron belül kell cselekednünk. A tűréshatárt olyan ügyekben kell feszegetni, amelyek létkérdések számunkra. A székely zászlót ünnepi alkalmakkor – illetve máskor is, mert a törvény nem tiltja – kitűzhetjük, tehát nem ezzel kell a tűréshatárt feszegetni. Sokkal inkább lehet feszegetni, amikor a közigazgatási átszervezés kerül szóba, hiszen a jelenlegi kormányzati szándék szerint elvennék a hatalmat az önkormányzatoktól. Tehát nekem is nagyszerű érzés lobogtatni a székely zászlót, de nem ez a prioritás most, amikor ellenzékből, kisebbségként nagy horderejű döntéseket kell kivédenünk. Elsősorban az alkotmánymódosításra és az új régiók kialakítására gondolok.
Következett a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés. Egyetértett azzal, hogy a demonstráción az RMDSZ ne vegyen részt?
Egyetértettem. Nem azért, mert nincs szükség tüntetésre. Hanem azokért a tragikus eseményekért, amelyek szintén Marosvásárhelyhez köthetők. Én ezeken a tragikus eseményeken személyesen részt vettem annak idején. Autonómiatüntetések szervezésével iszonyú nagy esélyt adunk annak, hogy olyan indulatok forduljanak egymással szembe, amelyeket aztán nem tudunk megállítani. Ezért az autonómiatüntetést szerintem nem kellett volna március 10-re, és nem kellett volna Marosvásárhelyre szervezni. A demonstrációt Hargita vagy Kovászna megyében kellett volna megtartani. Ezt megelőzően pedig olyan egyeztetésekre lett volna szükség, hogy együtt tudjon tüntetni a magyar közösség.
Hogyan kommentálja azt, hogy székelyföldi RMDSZ-vezetők részt vettek a tüntetésen és a szervezésben is segítettek?
Személyes döntésük volt, én nem örültem neki. Úgy gondolom, hogy ha az RMDSZ-en belüli többség úgy dönt, nem veszünk részt a tüntetésen, akkor azt mindenkinek figyelembe kellene venni. Az más kérdés, hogy az RMDSZ belső fórumain meg kell tudnunk győzni mindenkit a többség igazáról.
Lehet-e Partium–Székelyföld ellentétekről beszélni az RMDSZ-en belül?
Nem, semmiképpen sem. Másságról azonban igen. Mások a két régió prioritásai. Nagyon sokszor elmondtam, hogy egész más eszközeink vannak a Partiumban ugyanazon célok elérésére, mint a Székelyföldön. Mondok egy konkrét példát. Ha Nagyváradon a helyi önkormányzatban pénzt szeretnénk megszavaztatni egy magyar iskola számára, teszem azt, épületfelújításra, akkor azzal a ténnyel nézünk szembe, hogy van huszonegy román nemzetiségű tanácsos, aki inkább a román iskolának adna pénzt, és van hat magyar tanácsos. Ez a Székelyföldön egész másképp néz ki. Ebből következik, hogy a céljaink azonosak, de az eszközeink eltérőek. Nekünk az összes eszköztárat használnunk kell a céljaink elérésére.
Az RMDSZ májusban kongresszust tart. Most a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnökét kérdezem: mi a tétje ennek a kongresszusnak?
Számtalan körülmény módosult az utóbbi években. A kongresszus alapvető feladata az, hogy a módosult körülményekhez igazítsa, aktualizálja, átalakítsa programját, esetleg a célkitűzéseit és a célkitűzéseknek megfelelő akcióterveket. Ez a tétje a közelgő RMDSZ-kongresszusnak is. Tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg egy óriási politikai többséggel állunk szemben Romániában. Ez szükségessé teszi azt, hogy másként közelítsük meg a céljainkat. A céljaink egyébként nem sokat módosultak. Többet közülük részben vagy teljes egészében megvalósítottunk. A mód, az ütemterv, amely alapján ezeket követni kell, az változhat a kongresszuson.
Erdélyi Riport (Nagyvárad),

2013. március 25.

Alkotmánymódosítás: három RMDSZ-javaslatot töröltek
Az RMDSZ három javaslatát „seperte le az asztalról” az alkotmánymódosító parlamenti bizottság – derül ki a parlament honlapján hétfőn közétett dokumentumból, amely a testület munkájának tárgyát képező témaköröket összesíti.
Az RMDSZ korábban összesen 27, az alkotmánymódosításhoz kapcsolódó témakört javasolt megvitatásra a bizottságnak. A testület azonban múlt heti ülésén úgy döntött, törli azt az indítványt, hogy vitassák meg a Romániát nemzetállamként meghatározó első cikkelyt. „Arra hivatkoztak, hogy az alkotmány 152. cikkelye tiltja az 1-es paragrafus módosítását” – magyarázta hétfőn a maszol.ro-nak Biró Rozália szenátor
A bizottság RMDSZ-es póttagjának tájékoztatása szerint törölték azt a javaslatot is, amely szerint nemzeti kisebbségek legyenek részarányosan képviselve az állami intézmények vezetőségében. „Azt mondták, hogy ez ellentmond a 16-os cikkellyel, amely szerint az állami posztokra versenyvizsgát kell hirdetni” – mondta a szenátor. Az RMDSZ harmadik elvetett javaslata a 152. cikkely módosításáról szólt. Ez a paragrafus az alkotmány bizonyos cikkelyeinek módosítását tiltja.
Biro Rozália elmondta, következő ülésétől a bizottság a pártok által javasolt témakörönként tárgyalja az alkotmánymódosítást. „Az lenne az ideális, ha ezeket a témaköröket előbb az Alkotmányozó Fórum vitatná meg, és utána kerülne hozzánk, ám nem tudom, hogy sikerül ezt megoldani” – mondta a szenátor.
Maszol.ro,

2013. április 18.

Festum Varadinum: új fejezet
Nagyvárad- Április 21-28. között a Varadinum Kulturális Alapítvány immár XXII. alkalommal szervezi meg a Festum Varadinum rendezvénysorozatot. Csütörtökön sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Felvezetőjében Biró Rozália szenátor felidézte az elmúlt 11 esztendő történéseit, amikor alpolgármesteri tisztségének betudhatóan ő volt a főszervező Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke. Úgy vélte, a Szent László király ünnepe köré rendezett Festum Varadinum, melynek ékköve a szentmise és a körmenet, nem csupán hagyományőrző szerepet tölt be, hanem büszkeséggel tölti el mindazokat, akik magukénak érzik ezt a várost. A 2002-ben kijelölt alapcélkitűzések változatlanok: a magyar közösség minél szélesebb rétegének megszólítása azáltal, hogy az RMDSZ együttműködik a történelmi egyházakkal, a civil szervezetekkel és a kulturális intézményekkel, prioritást képez a helyi értékek felmutatása, tehetségeknek a felkarolása, illetve a három Varadinum-díj odaítélése azon entitásoknak, melyek a korábbi évben a legkiválóbb eseményt szervezték (az emlékplakett Jankó Szép Noémi képzőművész munkája). Biró Rozália ugyanakkor örömének adott hangot, hogy az évek folyamán olyan rangos rendezvények nőttek ki magukat, melyek megszületésénél valamelyik Festum Varadinum „bábáskodott”, és olyan személyiségek vállalták el a fővédnökséget, mint Kelemen Hunor RMDSZ szövetségi elnök, volt művelődési miniszter, vagy Halász János magyarországi kulturális államtitkár.
Változások
A volt alpolgármesternő arra hívta fel a figyelmet: az idén új fejezet kezdődik a Varadinum Alapítvány, és értelemszerűen a Festum életében, hiszen az alapító okirat értelmében az elnöki tisztséget az a személy kell betöltse, aki a helyi politikai életben a legmagasabb funkcióban van, és jelenleg ez a közszereplő Pásztor Sándor, az RMDSZ-frakció vezetője. Ezen kívül a kuratórium szerkezete is módosult: a civil szférát két ernyő szerű szervezet képviseli (a Várszövetség Dukrét Géza PBMET-elnököt, a Nagyváradi Civil Kerekasztal pedig dr. Fleisz János BINCISZ-elnököt delegálta), illetve tag még a Szigligeti Színház mindenkori főigazgatója (jelenleg Czvikker Katalin), és a nagyváradi magyar oktási intézményeket is mindig reprezentálja ezentúl valaki, most éppen Pásztor Gabriella, a Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatónője.
Pásztor Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy április 21-28. között összesen 29 programmal várják az érdeklődőket. Amellett, hogy az eseménysorozatot igyekeztek átláthatóbbá tenni, több újdonsággal is készülnek. Például hangsúlyozottabban képviselik magukat Várad magyar tannyelvű iskolái (az Ady Endre Középiskola, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum, a Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégium, a Mihai Eminescu Főgimnázium, a Szacsvay Imre Általános Iskola és a Juhász Gyula Általános Iskola). Ugyanakkor olyan meglepetéseket is tartogatnak a résztvevőknek, melyek nem szerepelnek a műsorfüzetben, csak a helyszíneken derülnek ki. Érdekességként bevezették, hogy ne csak a városközpontban, hanem a biharpüspöki Bocskai István Közösségi Házban is legyen rendezvény (szombat délután 6 órától).
Meghívók
A Festum Varadinum hagyományos módon a Szigligeti Színházban tartott díjkiosztó ünnepséggel zárul. Ezúttal Madách Imre: Az ember tragédiája című drámáját mutatja be koprodukcióban a Debreceni Csokonai Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház. Meghívókat 15 lejért lehet igényelni péntektől a körzeti RMDSZ székházakban, a magyar iskolákban, az egyházaknál és a civil szervezeteknél.
A kuratóriumi elnök néhány egyéb eseményt is kiemelt a programkavalkádból, a teljesség igénye nélkül. Hétfőn 17 órától például a partiumi nyugdíjasok meghívására Péter I. Zoltán helytörténész tart előadást a két Rimanóczyról a Szent László líceum dísztermében, majd ugyanott 18 órától Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke értekezik Arany János Paszkál tanárról. Kedden 14 órakor a szoborcsoport előtt diákok tisztelegnek A Holnaposok előtt, szerdán 17 órától pedig Péter I. Zoltán A jelenkori Nagyvárad megalapítása című könyvét mutatják be az Ady líceumban. Érdekesnek ígérkezik ugyanakkor Makai Zoltán Szemelvények Bihar megye és vidéke ipartörténetéből című kötetének bemutatója, pénteken este 7 órától a KREK székházának dísztermében. „Bár anyagi források tekintetében szinte a padlón vagyunk, azért megpróbálunk hasonlóan színvonalas rendezvényeket lebonyolítani, mint eddig”, hangsúlyozta Pásztor Sándor, hozzátéve, hogy pályáztak a román Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumnál, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkárságánál és a Communitas Alapítványnál. Médiatámogató a Bihari Napló.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2013. április 29.

Körmenettel zárult a Festum Varadinum
A hagyományos körmenettel ért véget tegnap a Festum Varadinum Nagyváradon. Az egyhetes rendezvénysorozat végén, a római katolikus székesegyházban megtartott szentmisei alkalmat néhány éve Szent László-zarándoklattá nyilvánította Böcskei László megyés püspök, így idén sem csak a váradiak érkeztek az ünnepi együttlétre, hanem a környező megyékből, illetve az anyaországból is.
A szentmisét követően a papság, a lovagrendek, a testvéregyházak és az egyházi iskolák képviselői, valamint az ünneplő, több ezer fős gyülekezet a hagyományokhoz híven énekelve hordozta körbe a Várad alapítójaként tisztelt szent király hermáját a bazilika kertjében, illetve az utcán, a szomszédos Schlauch-kert (Petőfi park) körül.
A 2013-as Festum Varadinum április 21. és 28. között zajlott, összesen huszonkilenc különböző kulturális programot kínálva az érdeklődőknek. Voltak helytörténeti témájú előadások, könyvbemutatók, istentiszteletek, megrendezésre került a hagyományos civil nap, és a város magyar tanintézeteinek iskolanapjait is beépítették a programba.
A sorozat záróakkordja a vasárnap esti, a színházban megtartott gála és az azt követő, hagyományos díjkiosztó ünnepség. Az érdeklődők megtekinthették Madách Imre: Az ember tragédiája című drámáját, amelyet a Debreceni Csokonai Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház mutatott be koprodukcióban. Az idén egyébként a rendezvénysorozatot szervező Varadinum Alapítvány élén változás történt: a 2002 óta az elnöki feladatokat ellátó Biró Rozália helyét Pásztor Sándor, a városi közgyűlés RMDSZ-frakciójának vezetője vette át.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

2013. május 11.

Funartól a felelőtlenségig
Romániában számos jogszabály nyújt lehetőséget a magyar nyelv szabad használatára, Székelyföldet leszámítva közhivatalokban mégis alig hallani magyar szót. Az RMDSZ szerint a magyar nyelvnek regionális nyelvé válása jelenthetne áttörést, néppárti politikusok viszont úgy vélik, a jelenlegi törvényi kereteket sem használjuk ki.
Az erdélyi magyarság Trianon óta eltelt közel egy évszázada elsősorban a nyelvhasználati jogokért folytatott küzdelemről szólt. A nagyapáink idejéből ismerős „Beszélj románul” felirat a két világháború közötti Angelescu-korszak rémségeként maradt meg a közösségi emlékezetben egy olyan Erdélyből, ahol városaink zömében magyarok éltek többségben. Amit tiltó táblákkal nem lehetett kivitelezni, megoldotta a kommunista rendszer etnikai arányokat megváltoztató iparosító politikája: a betelepített román lakosság nyelvi terjeszkedésével háttérbe szorultak az őslakos magyarok, a közhivatalokból eltűnt a magyar nyelv. Magyar ember nem csak a katonaság vagy a rendőrség kötelékébe nem kerülhetett be, de közhivatalokba is ritkán alkalmazták. A kolozsvári Polgármesteri Hivatalban 1990-ben alig volt magyar alkalmazott, Szatmárnémeti 40 százalék fölötti magyar lakosságából néhány százaléknyi magyar dolgozott közhivatalokban. Ilyen állapotban érte a rendszerváltás az erdélyi magyarságot, a vegyes lakosságú és szórványvidékeken a képzeletbeli tiltótábla rég beköltözött az emberek tudatalattijába... A kisebbségek szabad anyanyelv-használatáról szóló első, rendszerváltás utáni hazai jogszabály az 1995/33-as törvény volt. Ezt követi a szintén a nyelvhasználati jogokat biztosító Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, amelynek betartását Románia a 2007/282-es számú törvényben vállalta. Számos nyelvhasználati passzussal 2001-ben jelent meg a 216-os közigazgatási törvény, de több más román jogszabályban történik utalás a kisebbségek szabad anyanyelv-használati jogára. Papíron Románia széleskörű jogokat biztosít kisebbségei számára, a valóság azonban mást mutat. Nagyvárosaink példája a bizonyosság rá, hogy megfelelő érdekérvényesítés nélkül a törvény írott malaszt marad. Nagyvárad, Kolozsvár vagy Marosvásárhely esete bizonyítja leginkább, hogy nagy múltú városainkban a magyarság komfortérzete igen keveset javult.
Elpuskázott nagyváradi lehetőségek
Az elmúlt évek legkeményebb, nyelvi jogaink visszaszerzését célzó próbálkozásai talán Nagyváradon folyt. A harc elsősorban nem a román hatalommal, hanem a helyi magyar politikai elit között dúlt. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke szerint rég magyar utcanév-táblák lennének a városban, ha az RMDSZ nem járatja le az ügyet. Évekkel ezelőtt Csomortányi az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) soraiban indította el a hagyományos magyar utcanevek kiharcolásáért folytatott kezdeményezést, miután Bíró Rozália RMDSZ-es politikus második alpolgármesteri mandátumában semmilyen előrelépés sem történt a helyi magyarság nyelvi jogainak ügyében. „Átgondolt és következetes érdekvédelmi munka nélkül nincs jelentősége annak, hogy egy-egy településen magyar a polgármester vagy az alpolgármester. Ezt igazolja Nagyvárad és Bíró Rozália példája, ahol 12 évnyi magyar alpolgármesterség alatt semmit nem értünk el” – összegzi az elmúlt évek keserű tapasztalatát a néppárti politikus. Szerinte az EMI, majd a Néppárt által követelt történelmi magyar utcanevek újbóli használatára az volt az RMDSZ válasza, mint a Nagy-Románia párté: Horthy-korszakbeli személységekről akarnak utcákat elnevezni. Terveik szerint a történelmi magyar utcaneveket tájékoztató jelleggel függesztenék ki előbb a belváros 40-50 utcájába, majd bővítenék a kört, miközben megmaradnának a hivatalos román utcanevek is. Csomortányi szerint az a legnagyobb baj, hogy a számunkra kedvező törvényi lehetőségeket sem aknázzuk ki. Érmihályfalván, Nagyszalontán és Nagykárolyban 1990 óta RMDSZ-es többségű helyi közgyűlés és magyar polgármester van, a nyelvi jogok terén azonban ott sincs előrelépés. „Vagy közömbösségből, vagy tudatlanságból” – teszi hozzá Csomortányi.
Ellenjavallt erőszakosság
Az RMDSZ főtitkárságának önkormányzatokért felelős új alelnöke, Illyés Gyula nyolc éven át volt Szatmárnémeti polgármestere. A partiumi nagyvárosban 40 százalék a magyarság részaránya, ennek ellenére a több száz utca öt százalékának sincs magyar neve. A volt polgármester szerint városainkban az utcanév-változtatás a legkényesebb ügy, de Illyés ezt nem is tartja prioritásnak: „Nehezen képzelhető el, hogy a város főbb útjait, utcáit románra keresztelő többség belemegy az utcanév-változtatásba. A helyi közgyűlés nem szavazza meg, mi meg hetvenkedünk, és növeljük kudarcaink számát. Polgármesterségem alatt annyit sikerült ezen a területen elérnem, hogy a városban megnyíló új utcák közül 8-10-nek magyar nevet adtunk, és egy belvárosi utcát is magyarra kereszteltünk” – összegez az RMDSZ-politikus. Illyés az utcanevek megváltoztatásának esélytelen háborúja helyett sokkal fontosabbnak tartja, hogy a közhivatalokban terjesszük ki a magyar nyelvhasználatot. Ezen a területen is nagy nehézségekbe ütközött, állítja, hiszen a polgármesteri hivatal örökölt személyi állományának 90 százaléka román volt, és az arányon lényegesen nem tudott változtatni. El kellett fogadnia, hogy az ügyfélszolgálattal foglalkozó alkalmazottak közel fele állította, hogy ért magyarul. Az már más kérdés, hogy a néhány mondatot magyarul értő vagy beszélő román alkalmazott magyarul válaszol-e a hozzá magyarul forduló ügyfélnek. A gordiuszi csomót a volt szatmári polgármester azzal vágta át, hogy néhány alkalmazottal létrehozott egy ügyfélfogadó, ügyintéző városi irodát, ahol az új alkalmazottaknak már kötelező volt a magyar nyelv ismerete is, és német nyelvű munkatársat is alkalmaztak. Mivel a magyar lakosság többsége már megszokta a román nyelvű kommunikációt a hivatalokban, Illyés szerint az emberek feleslegesnek tartják a magyar nyelvű kérvényezést, mivel a végkifejlet mindig a román ügyintézés marad. Szerinte a jelenlegi törvénykezés csak felszínes megoldásokat kínál. „Az igazi áttörés az lesz, ha a magyar nyelvet sikerül regionális nyelvként elismertetni Romániában. Ez hozhat megoldást nyelvi jogaink kivívásához. Ameddig egy-egy többségi román közgyűlési határozaton múlik a magyar nyelv használata, nincs érdemi előrelépés” – mondja az RMDSZ-es politikus. Azt azonban maga is elismeri: a jelenlegi törvényi kereteket maximálisan ki kéne használni, „lehetőleg a helyi közhangulat figyelembe vételével, és az erőszakosság kerülésével.” Csomortányi szerint viszont nem kéne visszariadni attól, ha a helyi önkormányzat elutasítja a magyar utcanevek használtát. Egy ilyen határozatot kétszer lehet napirendre tűzni, a második negatív szavazat után a közigazgatási bíróság elé vihető az ügy. „Következő lépésként minden elutasító döntést az európai fórumok elé kell terjeszteni, mert a magyar nyelvhasználat uniós jog” – vázolja a megoldást az ellenzéki politikus.
A megmentett Házsongárd
A nyelvi jogok szempontjából leginkább megviselt erdélyi magyar közösség kétségtelenül a kolozsvári. A Funar-korszak mindent lenullázott, az állóháborúra berendezkedett magyarság pedig egy idő után beletörődött sorsába. Az 1990-2000-es évek két RMDSZ-es alpolgármestere beleszürkült a mindennapok magyarellenes hangulatába. Némileg új színt hozott a város magyarságának életében Horváth Anna kinevezése az alpolgármesteri székbe, aki közel egy év alatt – többszöri nekifutás után és valamennyi román párt támogatásával – közgyűlési határozatot eszközölt ki a Házsongárdi temető állagmegőrzésére, és közel két évtizedes elutasítás után a város műemléképületeire felkerül a magyar nyelvű szöveg is. A történészbizottságban zajló munka ma már az utolsó száz méteren várja a szerencsés végkifejletet. A kincses város múltjának és jóval 20 százalék alá csökkent magyar népességének mindez aprócska, de nagyon fontos gesztus, miután a magyar nyelvhasználat gyakorlatilag valamennyi közhivatalból kiszorult.
Igen, tessék!
A hivatalban lévő magyar tisztségviselők vérszegény teljesítményét szerencsére több civil szervezet hatékony munkája egészíti ki. A Kolozsváron elkezdődött Igen, tessék elnevezésű mozgalom üzletekben, és egyéb szolgáltató cégeknél ösztönzi az anyanyelvhasználat kiterjesztését: a bejáratnál rendszerint matrica jelzi, hogy az alkalmazottak tudnak-e magyarul. A kolozsvári térhódítás után a civil szervezet Marosvásárhelyen és más erdélyi nagyvárosban is népszerűsíti szolgáltatását.
Hasonló feladatokat lát el az Erdélyi magyarságért nevű egyesület is, amelynek csíkszeredai elnöke, Asztalos István tucatnyi kétnyelvű matricát juttat el az érdekeltekhez. Asztalos szerint a magyar nyelv használatával nem csak Kolozsváron vagy Nagyváradon vannak gondok, hanem Székelyföldön is. Példaként Marosvásárhelyt említette, ahol a lakosság közel felét kitevő magyarság egyre inkább románul szólal meg üzletekben és hivatalokban. Ez a nyelvi térvesztés legbiztosabb jele, aminek ellensúlyozására tenni kell. Székelyföld-szerte fel kell lépni azért, hogy a nagyáruházakban is betartsák a magyar nyelvhasználat szabályait. Egyesületük tucatnyi kétnyelvű matricát készít minden tevékenységi területre, ezt szeretnék forgalmazni több üzletben, áruházláncban is.
Mintegy 300 hivatalban kellene magyarul beszélni
A Horváth István szociológus vezette Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT) által végzett felmérés szerint Romániában 298 polgármesteri hivatalban lenne kötelező a többnyelvűség. Kimutatásuk szerint 267 polgármesteri hivatal számolt be arról, hogy valamilyen formában biztosították az ügyfelek számára a magyar nyelvhasználatot. Míg a szóbeli kommunikációra vonatkozó előírások gyakorlati alkalmazásának többnyire nincs is akadálya, az írásos kommunikáció jóval problémásabbnak mutatkozik. A felmérés adatai szerint arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyarok milyen nyelven beszélnek a polgármesteri hivatalban, a következő válaszok érkeztek: 1. Csak magyarul: 45 százalék, 2. Nagyrészt magyarul, de valamennyire románul is: 7,5 százalék, 3. Fele-fele arányban magyarul és románul: 9 százalék, 4. Nagyrészt románul, de valamennyit magyarul is: 4,5 százalék, 5. Csak románul: 33,9 százalék. A kimutatás szerint a magyar nyelvhasználat a népesség felére volt jellemző. A többnyire magyar nyelvhasználat egyértelműen székelyföldi sajátosság, ahol az erdélyi magyarság fele tömbben él.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

2013. május 13.

Sok érdeklődőt vonzott idén is a Majális
Nagyvárad- Vasárnap a Pro Rogériusz Kulturális és Közösségi Egyesület, és az RMDSZ XIII. alkalommal szervezett Tulipán Majálist a vársáncban. Vasárnap este tehetséges Bihar megyei tánccsoportok és énekesek léptek fel, a rendezvény Kökény Attila és Demjén Ferenc koncertjeivel zárult.
Jó hangulatban telt a vasárnap második fele is a nagyváradi vársáncban rendezett XIII. Tulipán Majálison. Kellemesen sütött a nap, mikor a délutáni, illetve esti programok első jelentősebb eseményére, a helyi RMDSZ-körzetek között zajló Magyaros ízek főzőverseny eredményhirdetésére sor került. Bár mindegyik alapszervezet finom főtt étellel készült, a győztesnek járó serleget és oklevelet a csillagvárosiak kapták. Kalmár Erzsébet és Csuzi István a Bihari Naplónak elmondták: 365 töltött káposzta töltelékkel készültek, és ezek számának megegyezése az év napjaival nem a véletlen műve. Amúgy a vetélkedés nem csupán a gasztronómiáról szólt, hiszen mind a tíz körzet 20-20 ételadagot jótékonysági célra ajánlott fel: az ezek elfogyasztására feljogosító támogatói jegyek megvásárlásával az Orsolya óvoda várad-szőllősi kirendeltségének bútorfelújítását lehetett finanszírozni, végül 715 lej gyűlt össze. A nótaszóról ezután Kiss Lívia és Kiss Géza gondoskodott, valamint Bertalan Attila citeraművész is fellépett.
Ezt követően hirtelen nagy lett a népsűrűség a színpad előtt és környékén, ugyanis körülbelül két órán keresztül olyan Bihar megyei tánccsoportok léptek fel, melyek az elmúlt években számost sikert könyvelhettek el nem csupán bel-, hanem külföldi megmérettetéseken is. Ugyanakkor emellett olyan (apró) gyermekek szárnypróbálgatásainak is tanúi lehettek a jelenlevők, akik életükben először mutatkoztak be nagyközönség előtt. Természetesen a szülők nagyon lelkesek voltak, készültek a fényképek, filmfelvételek a családi fotóalbumba, videotékába. A Francisc Hubic Művészeti Iskola kis balerináinak Gavriş Ramona volt a koreográfusa, a Mystique mazsorett-csoport tehetséges menettáncos lányait pedig Varga Friderika készítette fel. Látványos volt a Sunshine csoport akrobatikus showtánc előadása is- koreográfus Szabó Tímea- akárcsak a margittai Unique és Clevers hip-hop csoportok produkciója, utóbbi műsorok koreográfiájáért Chende Noémi felelt. A Molnár Mónika énektanárnő által felkészített Stargroup tagjai ezúttal sem okoztak csalódást: közreműködésükben számos angol és magyar pop-rock sláger felcsendült.
Koncertek
Közben többször is volt sorsolás, a fődíjat, vagyis egy több napos utazást Csüdöm István nyerte. Az esti koncertek első sztárvendége Kökény Attila volt. A Megasztár 5 zenei tehetségkutató verseny döntőse saját szerzeményekkel és jól ismert magyar slágerekkel (Máté Péter, Cserháti Zsuzsa, Zámbó Jimmy és Hortváth Charlie-számok) lepte meg közönségét, lassú és gyors, többnyire a szerelemről szóló dalok váltották egymást. Az énekes Michael Buble: Sway című számánál ifjú tagokból álló tánckart toborzott magának, a gyermekek később is közreműködtek a jó hangulatú koncerten.
Az egybegyűlteket Biró Rozália szenátor, Czvikker Katalin főszervező és Pásztor Sándor RMDSZ-es frakcióvezető köszöntötték, és kiderült, hogy összesen 1500 lejt ajánlottak fel a Védd a gyermekeket Egyesület számára, mely pénzt a Városi Kórház gyermekonkológia részlegének szántak. Az est utolsó fellépője Demjén Ferenc volt, akinek eddigi pályafutását úgy gondoljuk, fölösleges bemutatnunk olvasóinknak, hiszen talán nincs is olyan, a pop-rock zene iránt érdeklődő magyar ember, aki legalább egy-két szerzeményét ne hallotta volna. A fülbemászó dallamok most is megtették hatásukat a rajongók, és mindazok körében, akik számára „Rózsi” még mindig egy ikon: volt csápolás, közös éneklés és „vissza-taps”, minden, ami ilyenkor megszokott és elvárható. A vársáncbeli majális az idén is tűzijátékkal zárult.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2013. május 27.

Markó: az RMDSZ tulipánja védi meg a székely zászlót
Markó Béla volt szövetségi elnök értékelte a felszólalókat fogadó zenei belépők, amely Oscar-díjkiosztó hangulatába röpíti beszélőt. „Nagyon tetszett Ráduly Róbert székely zászlós gesztusa, de van két kifogásom: az, hogy nem maradt itt, a másik pedig, hogy eltakart valamit, az RMDSZ jelvényét. Az RMDSZ a garanciája annak, hogy a székely zászló loboghat, a magyar himnusz elhangozhat, mi együtt itt lehetünk” – védte a tulipánt Markó.
Hozzátette: az RMDSZ azért maradhatott sikeres, azért őrizhette meg előnyét az újonnan alakult versenypártokkal szemben, mert a politikai küzdelem mellett társadalomszervezéssel is foglalkozik.
„Programunk legjelentősebb célkitűzéseiben magyarok vagyunk, a magyar ügy összeköt. A parlamenti politizálást és a kormányzati részvétel nem helyettesíthető semmivel. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel és várjuk a kormányzásra való felkérést. Egy politikai párt megteheti, de egy szövetség számára ez nem a járható út” – mondta Markó.
A volt szövetségi elnök szerint Erdély önállóságáért Bukarestben is szót kell emelnünk. Eszükbe kell juttatni, hogy az RMDSZ nélkül semmilyen, a magyarokról szóló intézkedést nem hozhatnak.
Markó üzent a versenypártoknak is, akik azt róják fel az RMDSZ-nek, hogy túlságosan mérsékelt. „Csapj oda barátom, ha olyan nagy csaphatnékod van” – fogalmazott, de emlékeztette őket, hogy az RMDSZ követelései állnak mindkét, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott kormány hátterében. „Ne rajtunk keressék a MOGYE-n vagy az autonómiát azok, akik töredékét se tették érte annak, amit mi” – tette hozzá.
Markó Béla védelmébe vette a Kelemen Hunor képviselte irányt, szerinte az utódja által megfogalmazott „Új fejezet” politikai program ugyanannak az RMDSZ-könyvnek a része.
Borbély: a kezdetektől benne van a statútumunkban az autonómia
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke szerint azért is volt fontos a kongresszus, mert ismételten bebizonyosodott, hogy a legfontosabb román és magyar pártok az RMDSZ-t tartják a romániai magyarság legitim szervezetének. „Nem voltak protokolláris beszédek, számon is kérjük rajtuk” – fogalmazott a szövetség politikai alelnöke.
Hozzátette: a kezdetektől benne van a statútumunkban az autonómia, nem úgy, mint mindenféle pártocskák esetében, amelyek félnek beletenni az alapszabályzatukba az autonómiát.
"Az akkori kormány nem csak, hogy folyamatosan támadott minket, de egyenesen kérte mind az RMDSZ, mind az SZKT betiltását, emellett pedig voltak olyan pártok – akik ma már vagy nem léteznek, vagy már nincsenek a parlamentbe – akik hetente mindent megtettek annak érdekében, hogy ellehetetlenítsenek. Amikor 1996-ban bekerültünk a parlamentbe lépésről-lépésre kellett a bizalmatlanság falát lebontanunk, és bebizonyítsuk azt, hogy másfél millió magyar jogát nem seperheti le a román politikum az asztalról” – nyilatkozta Borbély.
Kiemelte, a kormányra kerülésük során sikerült a tanügyi törvényt is elfogadtatniuk, ahhoz, hogy ma, 23 év után van egy olyan tanügyi törvényünk, amely az anyanyelvi oktatást minden szinten garantálja.
„Nyilván nem mondhatjuk azt, hogy minden rendben van, hiszen a MOGYE-ügy még rendezetlen, kollégáinkat börtönnel fenyegetik, a kúlturális autonómia törvénye nyolc éve a parlamentben stagnál, de mi azért vagyunk itt, hogy ezeket megoldjuk. Azok a felvetések és kérések, amiket már a 90-es években megfogalmaztunk, ma is érvényesek.
„A második könyv, amit elhoztam, a Dél-Tiroli autoniáról szól. 37 év kellett nekik ahhoz, hogy kiharcolják az autonómiát, pedig volt államközi egyezség, ENSZ-rezolúció, és legfőképp, volt kitartás. Előttünk most az áll, hogy világosan megfogalmazzuk a romániai magyarság jövőképét a következő tz-húsz évre. A ma elfogadott dokumentuok alapján egy olyan kemény gazdasági, szociális és az autonómiát is felmutató elképzelést kell felmutassunk, amely minden romániai magyar szmára útmutató kell legyen a következő években. Egy olyan elképzelés, amely a székelyföldi, pártiumi és szorvány magyarnak is lehetőséget nyújt egy jobb életre. Ez a kihívás számunkra és ehhez kivánok sok sikert a szövetségünknek” – zárta beszédét Borbély László.
Biró Rozália, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bihar megyei RMDSZ-es képviselő tapsot kért az újonnan megalakult nőtagozat számára.
Szabadság (Kolozsvár)

2013. május 27.

Kongresszusi hozzászólások 4,10 percben
Az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán felszólalásra összesen 37-en iratkoztak fel, mindegyikük 4 perc tíz másodpercben fejthette ki gondolatait. Ahogy az lenni szokott, kevés küldöttnek sikerült beleférni az időkorlátba.
Bíró Rozália, az SZKT elnöke hozzászólásában elmondta: székelyföldi születésű partiumi magyarként Székelyföldön és Partiumban is otthon érzi magát. „Zavaró, hogy szövetségünk berkein belül olyan tendenciák érvényesülnek, amelyek nem veszik észre, hogy egymásra vagyunk utalva. Álmainkat csakis közösen, egyhangúan tudjuk megvalósítani. Remélem, hogy ezen a Kongresszuson is minden kérdésbe érdemben döntünk” – jelentette ki.
Biró szerint az RMDZ új programja következetes, uniós elvárásoknak felel meg, és a gazdasági válságból való kilábalást célozza. A szenátor beszédében kitért az újonnan megalakuló női szervezet létrehozására, és reményét fejezte ki, hogy a kongresszus pozitívan értékeli a megalakulását.
Máté András Levente képviselőházi frakcióvezető beszédében azt hangsúlyozta, hogy a demokrácia, a jogállam és az európai értékek az RMDSZ számára nem csak címszavak. „Szeretnénk, ha a nemzetállam fogalmát törölnék az 1-es cikkelyből, kérjük a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőkként való elismerését. Kérjük a magyar nyelv használatát a hivatalos intézményekben, azokban a régiókban, ahol 20 százalék fölötti magyar ajkú lakosság él. Kérjük a helyi autonómia intézményesítését a helyi önkormányzatok által, illetve a sajátos hagyományokkal rendelkező régiók különleges jogállásának sarkalatos törvénnyel való elismerését. Az új alkotmány előírásai mélyen rányomják bélyegüket a mindennapi életünkre. Az új helyzetben új irányelvek és új célok mentén kell szerveződnünk” – mondta a politikus.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében a magyar összefogás megteremtése mellett szállt síkra. Az elmúlt hetek személyes tapasztalataira utalva Pál apostol Timóteusnak írott második levelét idézte fel, hangsúlyozva: a küzdelemtől egy közéleti vezető nem ijedhet meg, testileg-lelkileg késznek kell lennie erre. „Pál apostol élete utolsó szakaszában, földi megpróbáltatásai közepette, a Szentírás egyik legnagyobb hatású, mindenkor érvényes üzenetét fogalmazta meg. Ez a levél hozzánk, közösségünk evilági vezetőihez is szól, s arra int minket, hogy a jó harcot igenis megharcoljuk, a pályát igenis végigfussuk, a hitet igenis megtartsuk. Több harc áll még előttünk, mint mögöttünk. De ígérem, a harcot megharcoljuk, a hitet pedig megtartjuk” – zárta beszédét Borboly Csaba.
Székely István főtitkárhelyettes beszámolt a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakulása óta történt eseményekről, elért eredményekről. Rámutatott, hogy a jövőben egyre nagyobb szükség van az önkormányzatokra. „A tervezhető jövőt elsősorban az önkormányzatok elkötelezettségére, munkabírására tudjuk alapozni. Itt vagyunk erősek politikai széljárástól függetlenül” – hangsúlyozta Székely.
„Emelnünk kell nemzetünk belső értékét. Fokoznunk kell nemcsak az egyes ember teljesítőképességét külön-külön, hanem a nemzet együttes összmunkájának eredményét is. Ez pedig attól függ, hogy több legyen a magyarság kebelében a pozitív, mint negatív ember (...)” – Klebelsberg Kuno idézetével indította beszédét Szabó József, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke. Ugyanakkor kiemelte, a mindenkori ifjúság számára fontos, hogy lássa, merre tart, milyen példaképeket követ, ugyanis ez határozza meg tevékenységüket, jövőképüket.
„Magyar közösségünk az elmúlt 23 év alatt megtett minden magától telhetőt, amelyre mindeddig szükség volt. Hasonlóan tavaly decemberben, amikor a romániai magyarok kilencven százaléka az RMDSZ-re szavazott” – hangsúlyozta Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke, parlamenti képviselője. Felszólalásában kitért Szilágy megye sajátos jellegére: „Nem tudjuk, eldönteni, hogy szórvány vagy tömb magyarsághoz tartózunk, de a statisztikai adatok szerint az anyanyelvi oktatásban a Szilágy megyei gyerekek számaránya meghaladja a Szilagy megyei magyarok számarányát. Mindebben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek országos része volt ” – jelentette ki.
„Higgyék el, valóban egy új fejezet kezdődött szövetségünk életében, ez az az új fejezet, amelyben sikerült az elmúlt húsz év tanulságait úgy levonni, hogy abból a következőkben építkezzünk”- vélekedett Korodi Attila parlamenti képviselő a kongresszusi felszólalásában. Hozzátette: nehéz úgy dolgozni a közéletben, szembenézni ennek kihívásaival, hogy a román állam egyes szervei folyamatosan azon vannak, hogy ezt ellehetetlenítsék. „Sajnálom Borboly Csabát és családját, sajnálom Markó Attilát. Nem szabad elfogadnunk, hogy ők áldozatok legyenek, és minden létező demokratikus eszközt meg kell ragadnunk, hogy harcba szálljunk azokkal, akik minket akadályozni akarnak közéleti munkánkban" – fogalmazott a képviselő.
A fiatalok lendületére, lelkületére és álmodozására legalább annyira szükség van, mint az idősebbek racionalizmusára és tapasztalataira – hangsúlyozta Takács Aranka, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének küldötte, aki az idén negyedik alkalommal sorra kerülő Hunyad Megyei Magyar Napok megszervezését hozta fel példaként az RMDSZ és a MIÉRT együttműködésének eredményességére.
Peti András, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke beszédében emlékeztette a kongresszust a megyeközpont veszteségeire. „Ezt a tendenciát csak sok prábeszéddel, tisztánlátással, bölcsességgel lehet megfordítani, ezért nehéz munka vár arra a csapatra, amely ezelőtt 3 hónappal vállalta a kihívást. Vállaltuk és vállaljuk, csak együtt sikerülhet!” – jelentette ki.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke megyei oktatási gyorsjelentést készített. Mint mondta, Maros megye leképezi Erdély magyar közösségének helyzetét. „Nyárádszeredában és Szovátán természetes, hogy van önálló magyar iskolánk, hiszen a közösség nagytöbbsége magyar. Segesváron, Dicsőszentmártonban küzdünk az önálló magyar oktatási intézményekért – itt természetes, hogy küzdünk ezért, mert itt kis számban élnek magyarok. Marosvásárhelyt pedig még nem adtuk fel, mert még mindig van annyi magyar, hogy belakjuk. Egyetlen iskolából és óvodából se vonuljunk ki, miénk itt a tér, ezt skandáltuk 2008-ban Borbély László kampányában, ez a helyes politika, miénk itt a tér, egyetlen talpalatnyi helyet se adjunk fel” – mondta Brassai.
„A legtöbben nem mondják ki, de a bukaresti politikum fel akarja számolni a megyéket és össze akarja vonni a községeket. A mi esetünkben pedig a magyarságunk megélésének lehetőségét is el akarják venni. Legyen világos mindenki számára, hogy megyéinket nem hagyjuk. Legyen világos mindenki számára, hogy nem hagyjuk Székelyföldet feldarabolni. Az idei év legnagyobb kihívása, hogy megmentsük, amit ezer éven keresztül építettünk” – hangsúlyozta felszólalásában Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, az RMDSZ Háromszéki területi szervezetének elnöke. „A székely emberek határozott, bátor kiállást, és eredményt várnak tőlünk. Halljuk, látjuk, mindenki tudhatja, a székelyeknek elegük lett a bukarestiek által nyakunkra rakott kudarcokból, a tétovázásból, a toporgásból. Győzelmeket várnak. Le fogjuk tehát győzni a „merjünk kicsik lenni” szemléletet, az „oszd meg és uralkodj” politikát, az „el is lehet menni ebből az országból” típusú arroganciát” – ígérte Tamás Sándor.
Szabó Ödön Bihar megyei képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy 3 fajta üzenetet lehet megfogalmazni: egyet a román társadalom és a román politikum irányába, egyet a magyarországi társadalom és a magyarországi politikum fele, egy harmadikat pedig saját közösségünk számára. „A mi közösségünk és a Szövetség 24 éve küzd jogainkért eredményesen. Minden lépéssel előrébb haladunk és tudjuk, hogy közösségünk értékeli az igyekezetet, az eredményeket. A víz igazi ízét sivatagban érzi az ember: most érezzük, ellenzékben, hogy mit jelent ott lenni, ahol a döntéseket hozzák” – mondta a képviselő.
„A regionális kulturális homogenitás a fejlődés kerékkötője” – állítja az a tanulmány, amely tudományos alapja kíván lenni a román államreformnak. Ilyen elméletek mentén, Románia küszöbön álló, a regionalizáció köpenyébe burkolt közigazgatási átszervezése a posztkommunista időszak legnagyobb fenyegetése közösségünk irányába” - hangzott el Klárik László felszólalásában. A háromszéki szenátor hangsúlyozta: a regionalizáció az utóbbi két év román politikai közbeszéd vesszőparipája lett. „Ki lett kiáltva a csodaszernek, ami egy csapásra megoldja a gazdasági és társadalmi válságban vergődő ország problémáit. Románia kormánya más utat próbál követni. Ha ezt fogja tenni, annak az lesz az eredménye, hogy még mélyebb gazdasági és társadalmi válságba taszítja az országot. Megpróbálhatja. A mi magyar kulturális és politikai összetartozásunk öntudatát nem tudja csökkenteni” –zárta felszólalását Klárik.
Pataki Csaba Szatmár megyei szenátor a hozzászólásában kifejtette: „Legyen bármilyen régiósítási elképzelés ennek térségnek meg kell maradnia, minden lépést megteszünk és támogatásunkról biztosítjuk az itt élőket. Ha kell népszavazást írunk ki, ahhoz hogy Székelyföld megmaradjon ebben a formában”.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő negyvenezer magyar Szatmár megyei magyar üdvözletét tolmácsolta hozzászólásában: „Az elmúlt választásokon bizonyítottunk, Szatmár megyében közel negyven ezren építjük magyar közösségünk, én az ők üdvözletét adom át a Kongresszus küldötteinek”.
„Sokszor elmondtuk, hogy milyen Európát akarunk mi, erdélyi magyarok, Most az elmúlt két év munkájával eljutottunk oda, hogy legfontosabb célkitűzésünket a többi európai kisebbségi közösséggel együtt fogalmazzuk meg. Azt akarjuk, legyen európai szabályozás a nemzeti közösségek jogairól, melyek kisebbségben élnek. Az európai állampolgári kezdeményezés által, egy millió aláírással fogjuk nyomatékosítani akaratunkat” – mondta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke szerint helyt kell állni a jövő évi európai választásokon, és ott kell lenni, ahol a döntések megszületnek, különösen most, amikor Európa átalakul, amikor új szabályok születnek, amikor az európai intézményeknek közelebb kell kerülni az állampolgárokhoz, amikor megalakulhat a régiók és közösségek Európája.
Az Európai Polgári Kezdeményezés kapcsán Sógor Csaba EP-képviselő elmondta, nagyon fontos a civil társadalom hozzájárulása a törvényhozók munkájához. Emellett röviden kitért Románia aktuálpolitikai helyzetére, egy történettel illusztrálva üzenetét: „Az 1968-as megyésítéskor tüntetéseket szerveztek, különböző szlogeneket skandáltak: Udvarhelyre nem megyünk, aszalt szilvát nem eszünk! Hívták a helyi lelkészt, Pali bácsit is tüntetni, mondván, magyar emberekre van szükség! A lelkész azt válaszolta, nem, most józan észre van szükség”
Grüman Róbert, az Itthon, fiatalon mozgalom nevében szólalt fel, hangsúlyozva: közelebb akarják vinni a közügyeket és közösségi kérdéseket a fiatalokhoz. „Az Itthon, fiatalon mozgalom célja nem csupán szakmai rendezvények szervezése, hanem a fiatalok bevonása közösségi munkákba, mert nem csak az RMDSZ-nek van szüksége erős ifjúsági támogatásra, hanem az erdélyi magyar közösségnek is” – mondta a fiatal politikus.
Maszol.ro

2013. május 27.

Bemutatták a kongresszusi dokumentumokat
Az RMDSZ szombati csíkszeredai kongresszusán nyolc dokumentumot fogadnak el: alkotmánymódosítás, régióátszervezés, gazdaság, Székelyföld, szórvány, európai állampolgári kezdeményezés, valamint európai parlamenti választások témában, valamint egy szolidaritási állásfoglalást. Ezeket az egyes területek „témafelelősei” ismertették a küldöttekkel.
A nemzeti kisebbségek legyenek államalkotó tényezők – ezt szorgalmazza az RMDSZ kongresszusán elfogadásra javasolt határozat az alkotmány módosításáról. A szövetség öt pontban foglalta össze az erdélyi magyarságot érintő javaslatait alkotmánymódosítási témakörben. Az RMDSZ javasolja, hogy töröljék el a nemzetállam fogalmát, államalkotó tényezőként ismerjék el a nemzeti kisebbségeket, szabadon lehessen használni a nemzeti, közösségi szimbólumokat, teremtsék meg a közösségi (kulturális) autonómia törvényi szabályozásának lehetőségét és a magyar legyen hivatalos regionális nyelv ott, ahol jelentős számban élnek magyarok. Biró Rozália szenátor, az SZKT elnöke a dokumentum bemutatásakor hangsúlyozta, ha az első cikkelye az alkotmánynak így marad, akkor az alapot szolgáltathat a kisebbségellenes intézkedésekhez.
Regionalizáció: azt jelenti, hogy felelősség, ez a dokumentum felelősséget kér és üzen mindenkinek, aki ebben a kérdésben dönt, – mondta Cseke Attila parlamenti képviselő, aki a régiók átszervezésére vonatkozó határozatot mutatta be. Az RMDSZ kisebb és hatékonyabb régiókat kér. A dokumentum hangsúlyozza: a jelenlegi fejlesztési régiók nem csökkentik az egyenlőtlenségeket, fékezik a gazdasági fejlődést is. Az elmúlt 18 évben a fejlettebb régiók tovább gazdagodtak, a kevésbé fejlettek pedig nem tudtak felzárkózni. Az RMDSZ kisebb méretű, hatékonyabb, valamint a kulturális és etnikai adottságokhoz jobban illeszkedő régiók létrehozását szorgalmazza. A helyi döntéseket a helyi közösségeknek kell meghozniuk – az RMDSZ elutasítja, hogy a régiók közigazgatási hatáskört kapjanak, mert ez újabb központosítást eredményez.
A szórványban élő magyar közösségek vannak a legnehezebb és legkiszolgáltatottabb helyzetben, ezért az RMDSZ testreszabott programokkal támogatja magyar identitásuk megőrzését. A kongresszuson elfogadásra javasolt határozat – amelyet Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke mutatott be – kimondja: az erdélyi magyar nemzeti közösségünk megmaradásának létfeltétele a magyar szórványközösségek megerősödése, ezért vállalják, hogy közös erőfeszítéssel járulnak hozzá, hogy a szórvány közösségek identitásának megőrzéséhez, a szülőföldön való gyarapodásához és fejlődéséhez. Az RMDSZ 2011-ben elfogadott szórvány cselekvési terve új generációs programokat vezetett be, amelynek célja a közösségi hálózatok kialakítása, a meglévő intézmények erdélyi hálózatának kiépítése.
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszédében az erdélyi autonómiakövetelésben elengedhetetlen szemléletváltásról hangsúlyozta. “Minden erdélyi magyar embernek azt kell éreznie, hogy Székelyföld ügye az ő ügye is. Minél erősebb Székelyföld, annál erősebb az erdélyi magyarság. (…) Illúzióink nincsenek: törekvéseinket a törvényhozás nem fogja egyik napról a másikra, ujjongva elfogadni. De nekünk nem szabad karba tett kézzel várni a csodát. Nekünk dolgoznunk kell” – mondta Antal a Székelyföldre vonatkozó kongresszusi dokumentum bemutatásakor.
Az RMDSZ által javasolt gazdaságpolitikai intézkedéscsomag három célkitűzést fogalmaz meg: a fenntartható növekedés újraindítását, az új munkahelyek teremtését, valamint a kiszámítható és vállalkozásbarát üzleti környezet megteremtését. A határozattervezetet Winkler Gyula EP-képviselő ismertette. A kongresszuson elfogadásra előterjesztett dokumentum tíz olyan javaslatot fogalmaz meg, amelyek a válságból való kilábalás elengedhetetlen feltételei. Az RMDSZ többek között az adótörvénykönyv módosítását, a 19 százalékos ÁFA-hoz való visszatérést, az egykulcsos jövedelemadó-kulcs megtartását, a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, a mezőgazdasági adózási rendszer módosítását szorgalmazza.
A kisebbségi európai polgári kezdeményezés az európai őshonos nemzeti közösségek eddigi legjelentősebb összefogását eredményezte. ,,Hosszú út volt, hiszen meg kellett győzni hét, különböző uniós tagállamban élő, reprezentatív személyiséget, hogy vállalják a kezdeményezés elindítását” – értékelte az előkészítő munkálatok súlyát Borbély László politikai alelnök, aki a dokumentumot ismertette. Mint ismeretes, a kisebbségi európai polgári kezdeményezést az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) és a Dél-Tiroli Néppárttal (SVP) közösen indította el, olyan szabályozást kérve az Európai Uniótól, amely minden korábbinál erősebb intézkedésekkel védi a nemzeti kisebbségek identitását, nyelvét, kultúráját. Ehhez 1 millió támogató aláírás szükséges, 12 hónap alatt, 7 tagállamban. Az RMDSZ októbertől kezdődően 250.000 támogató aláírást szeretne összegyűjteni Romániában.
Kitartás, kezdeményezőkészség és partnerség, ez a három kulcsszava a jövő évi európai parlamenti választásoknak és a brüsszeli jelenlétnek - hangsúlyozta Vincze Lóránt külügyi titkár, aki bemutatta az erre vonatkozó kongresszusi dokumentumot. Romániában harmadik alkalommal lesznek európai parlamenti választások, 2014. májusban abba a testületbe választjuk meg képviselőinket, amely egyre inkább meghatározza mindennapjainkat. Az RMDSZ kongresszusán elfogadásra javasolt határozat hangsúlyozza, az európai parlamenti jelenlét folytonossága a szövetség számára kiemelt célkitűzés, magyar nemzeti közösségünk európai céljait és az Unióban a gyarapodó Erdélyt az erős brüsszeli EP-képviselet biztosítja. Mindezek tudatában az RMDSZ megkezdi az Európai Parlamenti választásokra való felkészülést.
„Jobb lenne, ha ma arról tudnánk beszélni, hogyan kell építkezni, de sajnos ez is az életünk része. Két kulcsszava van ennek a dokumentumnak: a szolidaritás és az erő” – fogalmazott Markó Attila parlamenti képviselő, aki a szolidaritási állásfoglalás bemutatásakor korábbi választási kampányok pólóját hozta magával, Együtt szabadon és Szövetségünk az Unióban felirattal. Az elmúlt időszakban felerősödtek és elszaporodtak a közösségünk elleni támadások – hívja fel a figyelmet a kongresszuson elfogadásra javasolt dokumentum, amely leszögezi, hogy az RMDSZ határozottan kiáll intézményeink, közösségi vezetőink, valamint minden olyan magyar ember mellett, aki a törvény adta nemzetiségi jogaival kíván élni. Visszautasítanak minden olyan próbálkozást, amely a megfélemlítés eszközével próbálja közösségünk tagjait eltántorítani a nemzeti törekvéseink érdekében folytatott küzdelemtől.
Maszol.ro

2013. május 28.

Elutasítja a magyarellenesség vádját a nagyváradi polgármester
Magyar politikusokkal és nem a nagyváradi magyarokkal van baja Ilie Bolojannak
Az elmúlt hónapokban több olyan eset történt Nagyváradon, mely sokak szerint az itteni magyar közösség kisebbségi jogait sérthetik. Magyar utcanevek megváltoztatása, parkok átnevezése keltett több alkalommal felháborodást, és ezeket a magyarellenesnek minősített rendelkezéseket a közvélemény egyértelműen Ilie Bolojan polgármester rovására írta. Sokan csodálkoztak is azon, hogy a városgazda miért lett egyszerre úgymond magyarellenes, hiszen előző mandátuma alatt, míg az RMDSZ-szel irányította a várost, a helyzet nem volt ennyire kiéleződve. Sok vélemény látott napvilágot a közelmúltban, egyedül a polgármester véleménye nem volt tisztázva. Megkerestük tehát a városgazdát, s neki szegeztük a kérdést: mi a baja tulajdonképpen a nagyváradi magyarokkal?
– Polgármester úr, az elmúlt hónapokban a nagyváradi magyarság körében kialakult egyfajta negatív hangulat, mivel sokan úgy vélik, az ön által hozott intézkedések nem veszik figyelembe a nagyváradi magyarok nemzetiségi jogait, illetve a város egykori magyar múltját szándékosan rombolni akarják. Ön hogyan látja ezt?
– Pontosan mire céloz, beszéljünk konkrét esetekről, mivel úgy vélem, nem helyes általánosítani.
Célzok itt a Bajor Andor utca átnevezésére, vagy például a pár hete bezárt Moszkva kávézóra, hiszen mindkét eset több keserű kérdést hagyott maga után, s a magyar váradiak közül sokan ezt etnikai alapú intézkedésnek vélték, vélik.
– Rendben. Kezdjük a Bajor Andor utcával. Ennek az utcának az átnevezése azért történt, mert maguk az utca lakói kérték. Írásos megkereséssel fordultak a város vezetőségéhez. Igen, jóváhagytuk ennek az utcának az átnevezését, de Váradon mégis van jelenleg olyan utca, amelyik a Bajor Andor nevét viseli. Nem merült fel annak a kérdése sem, hogy kiiktassunk egy magyar utcanevet Nagyváradon. Azon a tanácsülésen, amelyiken ezek az utcanévcserék történtek, senki nem emelt ez ellen kifogást, nem érvelt ez ellen. De nézzük meg, abban az esetben, amikor el kell döntenünk, milyen nevet kapjon egy utca, milyen kritériumokat kell figyelembe vennünk. Mikor jelzőkre utaló neveket adunk, például Csendes utca, amit magyarra és románra is le lehet értelmesen fordítani, fel sem merül annak a kérdése, hogy ez elfogadható vagy sem. Azonban amikor különféle ismert emberekről kell elnevezni, akkor igenis betartjuk azt, hogy minden negyedik újranevezendő utca magyar személyiségről legyen elnevezve. De van még valami, amiről nagyon őszintén kell most beszéljünk! Be kell látnia mindenkinek, hogy egyes magyar nevek kiejtése, helyes leírása nagyon nehéz a nem magyaroknak, ez ellen nem tudunk mit tenni. Volt olyan, hogy telefonos tárgyalás során lebetűzve se tudta leírni a címet a tárgyalópartner. Értsük már meg, ez nem egy magyarellenes dolog, ez a realitás, nyelvi korlát. De hangsúlyozom, a tanácsban mindeddig nem merült fel az, hogy Váradon már meglévő magyar utcaneveket megszüntessenek, kitöröljenek a köztudatból. Nézze ezt a most elém terjesztett utcanévlistát, láthatja, minden negyedik új utcanév magyar személyiség neve.
– És a Moszkva kávézó esete? Az egy olyan hely, ahol magyar kulturális eseményeket szerveznek évek óta.
– Legyen világos, a törvények betartása minden lokálra érvényes. Akár magyar, akár román törzsközönsége van. Nézze meg, itt van az asztalomon egy határozat, pont ma bírságoltunk meg és zárattunk be ideiglenesen egy Zöldfa utcai lokált, hasonló okokból, mint a Moszkva kávézót, mivel nem tartották be a csendvédelmi rendelkezést. A Zöldfa utcai lokál tulajdonosa román, akkor most ez egy románellenes intézkedés volt – kérdem én –, vagy egy, a város polgárainak az érdekeit szem előtt tartó rendelkezés? Legyen világos, a nagyváradi önkormányzat és a rendőrség között van egy megállapodás, mely szerint ha egy lokál kétszer figyelmeztetésben részesül amiatt, mert megszegte a csendvédelmi intézkedést, harmadik kihágáskor ab ovo be kell azt záratni. Senkit nem ér tehát meglepetésként az ilyen bezáratás. Tehát elmondom még egyszer, a Moszkva Kávézót nem azért zárattuk be egy hónapra, mert az egy magyarok által látogatott lokál, hanem azért, mert többszöri figyelmeztetés ellenére sem voltak hajlandók betartani az előírt szabályokat. Engem tökéletesen nem érdekel, hogy a lokálok mellett lakó és esetenként panaszt tevő polgárok, akiket zavar a nem megengedett lárma, milyen párthoz tartoznak, nagyromániások, liberálisok, RMDSZ-közeliek. – A nagyváradi magyarok mégis aggódnak amiatt, hogy egyre inkább terjed, a polgármester magyarellenes politikát folytat.
– Beszéljünk akkor nyíltan, mondjuk ki, mi is generálja valójában ezeket a botrányokat. Arról van szó, hogy az RMDSZ egyfajta lejárató, uszító kampányba kezdett most a román városvezetőség ellen, mivel nem jutottak vezető pozícióba az önkormányzatban. S ehhez legkézenfekvőbb, ha minden problémát etnikai síkra terelnek. Hogy saját sikertelenségüket leplezzék, azt akarják elhitetni az itteni magyar közösséggel, hogy a városvezetőség a polgármesterrel az élen egyszeriből mélységesen magyarellenes lett. Én a megelőző mandátumom alatt jól együtt tudtam működni mind az RMDSZ-szel, mind az itteni magyar közösséggel. És ami nagyon fontos, legyen világos, ami a megelőző mandátum alatt Váradon történt, akár jó, akár rossz dolgok, akár úgymond magyarellenes intézkedések, azokban az RMDSZ kivétel nélkül partner volt. Nem a liberálisok csinálták egyedül, hanem az RMDSZ-szel koalícióban. És az, hogy jelenleg hol tart ez a város – bármilyen szempontból –, akár jó, akár rossz értelemben, az nemcsak az én érdemem vagy hibám, hanem ugyanúgy az RMDSZ-é is, hiszen RMDSZ-es alpolgármesterrel, az itteni magyarok képviselőjével tettünk együtt mindent! Ha magyarellenes dolgok történtek netán, úgy ezeket is az RMDSZ-szel közösen tettük. Ez az igazság.
– Ön hogyan viszonyul emberként a magyarokhoz? Vannak magyar barátai, ismeri a magyar kultúrát, a régi Várad történelmét?
– Igen, vannak magyar barátaim és egész eddigi politizálásom bizonyítja, hogy nem vagyok magyargyűlölő. Elmondok most önnek egy eddig nem nyilvános esetet, csak hogy képbe legyen az én személyes hozzáállásommal, viszonyulásommal a magyarokhoz. Pár évvel ezelőtt kormányfőtitkárként helyettest kellett válasszak, az egyik jelölt egy Vâlcea megyei román liberális volt, a másik pedig a margittai RMDSZ-es, Cseke Attila. Én pedig Cseke Attilát választottam, és mikor Tăriceanu kormányfő is rákérdezett, hogy de miért, azt feleltem, én bihari emberként bizony jobban megbízok egy margittai magyarban, mint egy vâlceai liberálisban. És ezt jól tudják azok az RMDSZ-esek, akik most magyargyűlölőként akarnak engem beállítani, meg lehet tőlük kérdezni ezt is. Hiszi vagy sem, számomra nem az a fontos, hogy valaki milyen etnikumhoz tartozik, milyen funkciója van, hanem hogy emberileg mennyit ér. És több etnikai uszításra alapuló nagyváradi történetet elítélek, és tudom, hogy az itteni magyarok nem is ismerik a dolgok hátterét. Mint például azt sem, hogy mikor az Ady-líceum bérleti ideje lejárt, a megkérdezésem nélkül elkezdtek uszító hazugságokat terjeszteni arról, hogy a líceumot ki akarjuk onnan költöztetni. Fel is hívtam akkor a tanintézet igazgatónőjét, és elmondtam, hogy szégyellje magát, hogy először hergelik a szülőket, aláírásokat gyűjtenek, de nem egyeztetnek se velem, se a püspökséggel, és azt terjesztik, hogy kellemetlenség érheti a nagyváradi magyar diákokat. De több ilyen etnikai uszításon alapuló eset volt itt az elmúlt években. Pár éve, amikor az RMDSZ titokban, nem tudni milyen összeköttetések kapcsán meghívta Váradra Budapest polgármesterét, Demszky Gábort, engem mint nagyváradi polgármestert nem is értesítettek erről. Pedig elvártam, hiszen sok magyar él itt, és a magyar főváros polgármesterét illő módon akartam én is köszönteni. De nem is szóltak nekem erről az egészről. Ők tudják, miért, később ugyanis több furcsa dolog derült ki erről az állítólag irodalmi jelleggel felruházott látogatással kapcsolatban is. Mint ahogy azt sem tudják a nagyváradi magyarok, hogy a Rhédey-kápolna felújítását sem az RMDSZ-es alpolgármester szorgalmazta, hanem én vettem fel a kapcsolatot budapesti építészekkel, és több furcsaság történt ott, ami azt igazolta, éppen a magyar érdekképviselet nem tartotta szívügyének a romos magyar kápolna tisztességes rendbetételét. De gondolom, azok, akik most abból élnek, hogy én magyarellenes vagyok, ezekről nem beszélnek.
– Mi a logika az Olaszi temető átnevezése Mihai Viteazul parkra ? Mihály vajdának a történelmi kódexek szerint semmi köze nincs se a régi Váradhoz, se az Olaszi parkhoz. – A szóban forgó park átnevezésének egyetlen egyszerű magyarázata van. A nagyváradi főtér felújítása után Ferdinánd király szobra kerül oda, az eddig ott helyet kapott Mihály vajda-szobrot a volt Olaszi temető helyén kialakított parkba akarjuk átvinni, ez adta az ötletet, hogy a parkot is így nevezzük el. Ez azonban még nem került napirendre. Még nem dőlt el ezzel kapcsolatban semmi. Más javaslatot sem kaptunk a kérdéses park elnevezésére eddig.
– Politikai körökben az is elterjedt, hogy azért lett úgymond „magyarellenes", mert már nincs magyar alpolgármester a városban. Ha Biró Rozália még alpolgármester lenne, akkor is megszülethetnének ezek a döntések?
– Biró Rozália jelenléte nem igazán befolyásolna semmit. De elmondom, hogy alakult úgy, hogy miért nem akartunk most az RMDSZ-szel közös városvezetést. A legutóbbi választás előtt, amikor kezdődött a kampány, tárgyalást kezdtünk újfent az RMDSZ-szel, éspedig arról, hogy a következő mandátumra is legyen egy magyar nemzetiségű funkcionárius a város vezetőségében. Mi bele is mentünk ebbe. Azonban a kampány ideje alatt az RMDSZ igen furcsa mód kezdett el kampányolni, olyan kijelentéseket téve, hogy az eddigi városvezetőség és az eddigi polgármester – azaz én –, képtelen a tisztánlátásra, az előrelátásra, tervezésre, mint az elmúlt húsz év alatt a többi. Azaz a nép nyelvén szólva az eddigi polgármesterek simán hülyék voltak. S mentek a nagy kampányszövegek, hogy bezzeg a kisebbségi magyar vezetőknek hatalmas, világmegváltó terveik vannak, tehát rájuk kell szavaznia mindenkinek. A megállapodás ellenére nem velünk kampányoltak, hanem ellenünk. Mi akkor nagyon világosan megmondtuk nekik, hogy ez nem korrekt, s megkérdeztem: évekig benne voltatok a városvezetésben, alpolgármesteretek volt, mit tettetek konkrétan ezért a városáért, az itteni magyarokért? Fel tudtok valamit mutatni? Kiderült, nem. Erre logikus a válasz, hogy vagy pont olyan „hülyék” és a tisztánlátásra képtelenek voltatok, kedves RMDSZ-szes barátaink, mint én és kollégáim, vagy lehet, hogy valóban sokkal okosabbak vagytok, mint mi, voltak nagyra törő, magasztos terveitek, de inkább kormányoztatok velünk, az úgymond hülyékkel, és lapítottatok, elhallgatva a nagy ötleteket, javaslatokat. Miért? Mert nektek ez így ugye jobban megérte, kifizetődőbb volt a saját érdekeiteket nézve! S ami az úgymond magyarellenességre alapozó kampányt illeti, én elfogadom, hogy megszólnak, szidnak, ha valamit vétek, de hogy ezt tegyék csak azért, mert román vagyok, azt nem tűröm! Mint ahogy én sem gyalázok egy magyar politikust sem csak azért, mert az magyar nemzetiségű! Én már akkor megmondtam az RMDSZ-nek, ha nem tudtak tisztességesen játszani, betartva a megállapodást, nem is fognak bejutni a városvezetésbe, amennyiben az USL megkapja a kétharmados többséget az önkormányzatban. Van egy régi román közmondás, lehet, ismeri, így szól: „Minthogy egy hülyével győzni, inkább egy okossal veszíteni!” Egy dolog a politika, legyen szó akár egy kisebbségi nemzet politizálásáról, amit egy párt vezetőinek jelleme határoz meg, és más dolog az emberi tartás és jóérzés. Politikában sem szabad az emberi jóérzést semmibe venni. Így alakult, hogy ezt követően az RMDSZ, noha ők szegték meg a megállapodást, még ők érezték sértve magukat, s nehogy kiderüljön, mennyire tisztességtelenül politizáltak a kampány alatt, elkezdték terjeszteni, hogy a nagyváradi polgármester egy magyarfaló vadállat. Én mint polgármester, azon vagyok, hogy tiszteljek minden nagyváradi polgárt. A magyarok legyenek büszkék arra, hogy magyarok, mint ahogy én is büszke vagyok arra, hogy román vagyok. Sose szégyelltem bevallani, bármit hordtak össze rólam, igenis egy Rév mellőli kis faluból származom, és szeretem a szülőfalumat.
– Mit üzen azoknak a nagyváradi magyaroknak, akik sérelemnek vélik az ön egyes intézkedéseit, hiszen ön nekik is a polgármesterük?
– Ha valós gondokért, megoldatlan bajokért neheztelnek rám, azon leszek, hogy amire képes vagyok, megtegyem. De amit húsz év alatt sem tettek itt meg, azt én négy alatt meg kellene egy-kettőre oldjam? Iparkodom. Szeretném a tetteimmel igenis igazolni, hogy jót akarok ennek a városnak. Két évvel ezelőtt egy biharpüspöki fórumon az egyik öreg magyar azt mondta nekem, hogy mai napig olyan utcában lakik, ahol nincs aszfaltút. Száz éve lakik a családunk itt, mondta nekem az öreg, mutassa meg, mit tettek maguk ezért a városért, azonkívül, hogy adókat rónak ki ránk? Tudja, akkor elgondolkodtam, mert mit lehet mondani ott, ahol ma sincs aszfaltút, csatorna? Tisztában is voltam azzal, hogy ezek az emberek nem fognak rám szavazni. Vannak tehát valós, objektív gondok, amiket a szememre vethetnek. És vannak azok, az úgymond etnikai síkra terelt elégedetlenségek, melyek itt a magyarokat érintik. Kijelentem, én igenis tisztelem azt, amit a magyarok ebben a városban az idők során tettek. Kérdezheti, miben nyilvánul meg ez a tisztelet? Például abban, hogy azon vagyok, hogy bármi áron megmentsük a régi magyar világban épített műemlék épületeket. Nézzen csak szét, kérem, itt, az irodámban, ahol most beszélgetünk. A képeket, melyek a falon lógnak, szándékosan úgy válogattam össze, hogy Várad nagy építői legyenek rajta. Látja, az ott Rimler Károly polgármester, akinek nagy tisztelője vagyok, ő nagyon sokat tett ezért a városért. Mellette pedig ott van Aurel Lazăr arcképe is. Mint ahogy a másik falon magyar királyokat ábrázoló festményt is talál és román történelmi szereplőket. Ezek a képek így együtt adják Várad jelenét. Magyarokkal és románokkal, mert ez a valóság, még akkor is, ha ez sokaknak nem tetszik. Senki nem vitathatja el Várad magyar múltját. Én sem fogom, és nem is akarom. A nagyváradi magyaroknak meg azt üzenem, legyenek nyugodtak, hiába állítják egyes politikusok, hogy megváltozott a magyarsághoz való viszonyom, ez nem igaz. Elismerem a múltjukat és tisztelem őket. Persze legyen az is világos, hogy igenis lesznek, lehetnek még politikai vitáim olyan politikusokkal, akik magyarok. De a magyar emberek tisztelete és a magyar politikusokkal való esetleges politikai érdekellentétek esetünkben két külön dolgot jelentenek. És üzenem a nagyváradi magyaroknak, hogy akár hiszik, akár nem, azt szeretném, ha itthon éreznék magukat ebben a városban, hiszen itthon vannak benne.
Szőke Mária
Reggeli Újság
Erdely.ma

2013. június 12.

Kihelyezett parlamenti frakcióülés Brüsszelben
Európai biztosokkal tárgyaltak az RMDSZ-es honatyák
Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója a múlt héten kihelyezett ülést tartott Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében. Az RMDSZ-es honatyák Dacian Ciolos mezőgazdasági, Andor László szociális ügyekért felelős európai biztossal, valamint Johanes Hahn regionális politikáért felelős biztos kabinetjének tagjaival tárgyaltak.
A megbeszélés bevezetőjében Kelemen Hunor szövetségi elnök röviden vázolta a hazai aktuálpolitikai helyzetet és ismertette azokat a nagy témákat, amelyek kiemelt fontosságúak a romániai magyar közösség számára.
Dacian Ciolos egyebek mellett a közös agrárpolitika várható változásait és azok romániai vonatkozásait ismertette és kijelentette: az elkövetkezendőkben nagyobb hangsúlyt fektetnek a kistermelők, a fiatal gazdák és a hátrányos helyzetű területeken lakók támogatására. Kitért a LEADER program folytatására is, amely kapcsán számos negatív tapasztalat gyűlt fel Romániában, és biztosította az RMDSZ képviselőit, hogy a program gyakorlatba ültetése kapcsán találkozókat fog kezdeményezni a romániai döntéshozókkal.
Andor László vázolta az Európai Szociális Alap nyújtotta lehetőségeket, beszélt a fiatalkori munkanélküliség jelenségéről, amelyre az EB már konkrét válaszlépéseket is előkészített. Ugyanakkor elmondta, hogy európai szintű roma kezdeményezés alakult, amely tartalmazza az EU-s roma stratégia elemeit és a tagállamok integrációs stratégiáit.
Johannes Hahn kabinetjének tagjai a kohéziós politika jövőjéről, valamint a romániai regionalizációs folyamat európai megítéléséről tájékoztatták az RMDSZ-es képviselőket. Elmondták, hogy a romániai politikai retorikával ellentétben nem létezik EU-s határidő az adminisztratív régiók kialakítására, illetve az európai uniós pénzek lehívása nem függ az adminisztratív régiók létezésétől.
Az RMDSZ ismertette álláspontját a regionalizációval kapcsolatosan, és tájékoztatta az uniós tisztségviselőket azokról a szakmai kérdésekről, amelyek a régióátszervezési folyamat ellen szólnak.
Doris Pack-kel, az Európai Néppárt női tagozatának elnökével Biró Rozália Bihar megyei szenátor és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő találkozott. Biró Rozália tájékoztatta az EPP női tagozatának elnökét, hogy az RMDSZ XI. kongresszusán a képviselők alapszabályzatba foglalták a Nők Szervezetének megalakulását. Doris Pack támogatásáról biztosította az RMDSZ képviselőit, valamint az EPP női tagozatának idén sorra kerülő kongresszusára meghívta a nők szervezetét. Ugyancsak a kihelyezett frakcióülésen mutatták be az RMDSZ által kezdeményezett európai szintű kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést, ismertették a kezdeményezés szabályozását, bemutatták a polgári bizottság tagjait, illetve a Minority SafePack Initiative csomag tartalmát.
Rendkívül fontos politikai jelzés
A kihelyezett frakcióülés konklúzióit a Népújság kérdésére Markó Attila képviselő foglalta össze röviden. – A véleményem, és most a magam nevében beszélek, az, hogy az Európai Unióval való kommunikálásunk ebben a fázisban még nem egyértelműsíthető: hol fehér, hol fekete. Az unió eddig mereven elzárkózott az etnikai kérdésektől nem mert nyilvánosan állást foglalni olyan ügyekben, amelyek közösségi érdeket tartalmaznának, úgyhogy ebből a szempontból nem könnyű a dolgunk.
Másrészt viszont rendkívül fontos az, hogy az RMDSZ-frakció testületileg, az RMDSZ teljes parlamenti képviselete három európai biztossal, több európai parlamenti képviselővel találkozott. Ez egy olyan politikai jelzés, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni sem itthon, sem Európában. Dacian Ciolos meg is jegyezte, hogy soha nem volt még egy politikai alakulat parlamenti képviselete testületileg nála, ami azt jelzi, hogy a lobbitevékenység rendkívül hasznos lehet. Az EU működése egyébként is nagymértékben a lobbin alapszik, hiszen országok érdekei feszülnek egymásnak időnként, illetve különböző politikai érdekek. Az Európai Parlament a politikai csatározások színhelye, amelyek mögött a politikai csoportosulások érdekei mellett a tagállamok érdekei is fellelhetők, és e mögött a sok érdek, meg nagy háló mögött borzasztó erős lobbira van szükség. Tehát ilyen szempontból is nagyon fontos volt az RMDSZ jelenléte, és szerintem az ilyen találkozókat meg kell még ismételni.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 481-504




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék