udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
462
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 451-462
Névmutató:
Borbély Tamás
2007. május 23.
Alkalmas pillanatban követte el Traian Basescu elnök az újságíróval szembeni agressziót. Basescu magatartása arról tanúskodik, hogy az államelnök úgy érzi, neki már mindent szabad. Basescu, műveltsége, lélektani alkata és kulturális meghatározottsága okán legjobb esetben is csak egy demokratább Putyinná válhatna. /Borbély Tamás: Tanulságos agresszió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./2007. május 28.
A TEKT ülése után nyilatkozó László Attila kifogásolta, hogy a TEKT véleményét nem kérték ki. Az RMDSZ elhibázott döntést hozott, ezért a megyei elnökök a központi vezetőket tették felelőssé. Az RMDSZ alacsonyabb beosztású vezetői és végrehajtói, a civil szféra, valamint a választók jelentős része már beletörődött abba, hogy az RMDSZ-ben minden egyes nagyobb horderejű döntést egy szűk körű, vezetői csoport hoz meg. Mindez nem menti föl a felelősség alól a szervezet alacsonyabb szintjein funkciókat betöltő vezetőket, így a megyei elnököket sem. A népszavazás okozta presztízsveszteség részben akár hasznos is lehet, ha a megyei elnökök az eddiginél erőteljesebben hallatják hangjukat. A médiának nem sikerült bemutatni, hogyan születnek meg az RMDSZ-ben a lényegbevágó döntések. A szükséges számú támogató aláírások birtokában lévő Tőkés Lászlónak immár nem érdeke közös listára kerülni az RMDSZ jelöltjeivel együtt. Valószínű, hogy az RMDSZ ismét a kizárást alkalmazza majd. /Borbély Tamás: Döntések. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./2007. június 9.
Eredménytelenül végződött június 8-án Traian Basescu államfő és a politikai erők közötti konzultáció, mivel sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), sem a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogadta el a Basescu által javasolt új kormánykoalíciót. Basescu javasolta előzőleg, hogy a jelenlegi PNL és RMDSZ alkotta kisebbségi kormányt a PNL, a Demokrata Párt (PD) és a Liberális Demokrata Párt (PLD) váltsa fel. A megbeszéléseken részt vett még az RMDSZ, a Konzervatív Párt (PC) és a többi nemzeti kisebbségek frakciója. Basescu államfő szerint az említettek jóindulatukat bizonyították az átlátható parlamenti többség megteremtésére. Az államfő beszédében ismét rendkívül élesen bírálta a kormány tevékenységét. /Borbély Tamás: Eredménytelen Cotroceni-i konzultáció. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Traian Basescu elnök bejelentette, hogy eredménytelenül végződött konzultációja a politikai pártokkal, elismerte, hogy súlyos kommunikációs hiány tapasztalható közte és a kormányfő között. Emil Boc, a demokraták /PD/ elnöke hangsúlyozta, a demokraták nem fognak olyan kormányban részt venni, amelynek a szociádemokraták /PSD/ is tagjai. /Eredménytelen konzultáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./2007. június 11.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésével kapcsolatban túlzottak voltak az esetleges személycserékhez fűzött remények. Igaz hogy Eckstein-Kovács Péter több vezető visszalépését követelte, de ezzel az RMDSZ-en belül általánosan elfogadott, tudatos ellenzéképítés-koreográfiába próbált beilleszkedni. A szabadelvűek bírálata betöltötte eredeti szerepét, a közvélemény az eddiginél erőteljesebb belső ellenzéket vélhet felfedezni, ami az RMDSZ megítélésének használ. A kisebbségi közösségek szervezeteiben fokozottabb a megkövesedés veszélye, mint a többségi pártban. Ezzel az RMDSZ nem tud mit kezdeni, írta a lap, hozzátéve, akárcsak ellenzéke, amely képtelen leváltani a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) élén álló Szász Jenőt, „de a közéleti szerepvállalásban alaposan megkopott, sok tekintetben anakronisztikussá vált Tőkés Lászlóval szemben sem sikerült új vezéregyéniséget felmutatniuk. ” Az RMDSZ-ben vitát kell folytatni a belső megújulásról. Ezen az úton az első lépést jelenthetné a Tőkés László független európai parlamenti képviselő-jelölttel való kiegyezés. Az RMDSZ vezetőségének, de főleg a Kelemen Hunor ügyvezető elnök által képviselt „új hullámnak” el kellene gondolkodnia azon, hogy mit kezd a romániai magyar közösséget megillető román állami támogatással, amelynek részrehajló, sokszor politikai szempontok alapján történő elosztásával folyamatos támadási felületet biztosít ellenfeleinek. /Borbély Tamás: A nehezebbik úton. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./2007. június 16.
Még nagyobb elszántságra ösztönözheti a magyar kormány állásfoglalása a román hatóságokat abban, hogy maximális céltudatossággal járjanak el az RMDSZ vezetői ellen indított ügyészségi nyomozásokban. A román politikai erők kivétel nélkül barátságtalanok az RMDSZ-szel, a román sajtóban tapasztalható RMDSZ-ellenes össztűz. Az RMDSZ nyolc éve hatalmon van, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányának nyújtott parlamenti támogatás hozzávéve tizenkét évre visszanyúló hatalom-közeliség mutatható ki. Ez sok a román politikusnak. A magyar külügynek azért lehet szemrehányást tenni, hogy hosszú ideje érdektelenséget mutatott a romániai magyarokat érintő kérdésekben, most pedig maximálisan eleget tett a határon túlról érkező egyik elvárásnak. A Gyurcsány-kormány azt a mentalitásváltást szorgalmazza az erdélyi magyar közösségben, hogy ne nézzék Magyarországot fejőstehénnek, miközben Románia gazdasága dübörög. Borbély Tamás újságíró szerint ez a személetmód korrekt, meg kell próbálni bevonni a romániai magyar magántőkét a közösséget szolgáló projektekbe. Így az RMDSZ és az egész romániai magyar intézményrendszer sem lenne kiszolgáltatott. /Borbély Tamás: Korszerűtlen kérések és válaszok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2007. június 28.
Az Európai Bizottság döntését elsősorban politikai szempontok alapján hozta meg, amelyeknek köszönhetően Románia és Bulgária is csatlakozhatott január 1-től az Európai Unióhoz. Az unió vezetői sokszor a román igazságszolgáltatásnak csak bizonyos szeleteivel foglalkoznak. A mostani jelentés is leghangsúlyosabban a korrupcióellenes harcot jelöli meg. Minden egyes frissen csatlakozott országnak jelentős életminőség javulást biztosíthat az uniós tagság, ha kormánya képes kidolgozni megfelelő támogatáslehívó rendszereket. Az EU soha nem tette szóvá, hogy a román igazságszolgáltatás működése még mindig embertelenül vontatott. Elég csak a visszaszolgáltatás folyamatára gondolni. Ezért a romániai vezetőknek nem kellene megfeledkezniük erről a hiányosságokról sem. /Borbély Tamás: Félig végzett munka. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./2007. július 2.
A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./2007. július 7.
Hiábavalónak bizonyulhatnak a romániai nagykorrupció leleplezése érdekében tett ügyészi erőfeszítések, miután az Alkotmánybíróság precedens értékű döntést hozott Adrian Nastase volt miniszterelnök pere ügyében. A volt kormányfő ellen fél év alatt kétszer is vádat emeltek. Azzal vádolják: kormányfői mandátuma alatt az építkezési szakhatóság vezetőjétől összesen 1,3 millió euró értékű kenőpénzt kért cserébe azért, hogy megtartsa tisztségében. Emellett a nyomozók azzal is el akarják számoltatni őt, hogy a 2004-es választási kampány alatt a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként majdnem 1 millió eurót szerzett, amit a törvényes előírások megszegésével fordították a PSD választási kampányának finanszírozására. A 2004 végén kinevezett Monica Macovei igazságügyi miniszter szinte teljes mértékben kicserélte az ügyészi gárdát és megkezdték Adrian Nastase gyanús ügyeit vizsgálni. Most Nastase azt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy ne „halandó” román állampolgárként, hanem egykori miniszteri rangú vezetőként kezelje őt a vádhatóság. Egyelőre csak a Calin Popescu Tariceanu kormányfő kabinetjének volt miniszterelnök-helyettese, az egymillió eurós adócsalással vádolt George Copos ellen indított per folytatódik, mivel az ő hasonló kérését elutasította a taláros testület. /Borbély Tamás: Füstbe ment nagykorrupciós küzdelem? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2007. július 10.
Borbély Tamás újságíró szerint szappanoperává silányulhat az eddig többnyire kudarc jellemezte romániai magyar felsőoktatás ügye, ha civilek, politikusok, szakmai csoportocskák továbbra is egyeztetés nélkül tűzik zászlajukra ezt a témát. Most kedvezőbb szelek fújnak: nagyrészt a magyarországi európai parlamenti képviselőknek köszönhetően a Bolyai Egyetemről már Brüsszelben is viszonylag sokat hallhattak. A téma széleskörű ismertetésében nagy szerepe volt a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak, főleg Hantz Péternek, akinek végül az állásába került az, hogy megpróbálta a figyelem homlokterébe állítani a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) visszásságait. Az RMDSZ európai parlamenti képviselői konkrét cselekvésbe kezdtek. Azonban maguk a kezdeményezők is kételkednek sikerükben. Kelemen Atilla bevallotta: nem hiszi, hogy sikerül összegyűjteni a téma napirendre tűzéséhez szükséges törvényhozói aláírást. A magyarországi európai parlamenti képviselők is kifejtették, hogy az EU érzéketlen a nemzeti kisebbségek jogai iránt. Feloldhatatlannak tűnő ellentét van a romániai magyar közösségen belül. Az ellentét az önálló egyetemet ellenző BBTE magyar oktatóinak többsége, illetve az új felsőoktatási intézmény mellett síkra szálló politikusok között húzódik meg. A helyzet nem ennyire egyszerű, az oktatók körében is vannak, akik önálló egyetemet akarnak. A BBTE magyar tanárainak többsége a status quo hívei, az intézmény tekintélyéből ők maguk is profitálnak. Azonban a jelenlegi állapot fenntartása veszélyes. Az Európai Unióhoz való csatlakozás nem jelent garanciát az etnikai kérdés megoldására. A 2004-ben csatlakozott Szlovákiában most betiltanák a településnevek magyar használatát. Mindezt Brüsszel passzívan szemléli. Az egyetemi szenátus etnikai összetétele miatt a magyarok véleménye bármikor lesöpörhető az asztalról. /Borbély Tamás: Buktató mulasztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2007. július 11.
Borbély Tamás cikkében (Buktató mulasztás, Szabadság, július 9.) felsorolta azokat a gondokat, amelyek a BBTE magyar tagozatának megosztottságát okozzák. A rendszerváltás előtt az egyetemi oktató számára kötelező tulajdonságokhoz egy további is társult: a politikai megbízhatóság, amely gyakran döntő mértékben pótolta az egyéb hiányosságokat. Az 1990-ben újra beindult magyar tagozatra meghirdetett posztokról a túlnyomó részben vagy egészében román nemzetiségű oktatókból álló tanszéki, kari, szenátusi tanácsok döntöttek. Az újrainduló magyar nyelvű szakokon sokkal fontosabb lett volna a jó előadó készség és pedagógiai gyakorlat, azonban a létszám feltöltése elsősorban a kutatói területekről történt. A magyar tisztségviselők (dékán-helyettes, tudományos titkár, szenátusi tagok) kijelölésénél az egyetem vezetőségével szemben túlzottan lojális magyar tanárok kerültek túlsúlyba, s ez megmutatkozott az önállóságra való törekvések elutasításánál. A professzori cím elérése egyre nehezebb a magyar oktatók számára, mivel nem elég hozzá a feltételek teljesítése, a poszt létesítése is szenátusi román többség kezében van. A magyar tagozati professzori státus létesítésére nincs akarat. Emiatt a doktori iskolák vezetése csak egyes professzorok jogosultsága, és nagyon kevés magyar egyetemi tanár jogosult doktori iskola vezetésére. Megoldás csak a magyar anyanyelvű témavezetésben rejlik. Jelenleg a legtöbb karon/tanszéken egy-egy magyarul tudó vizsgabizottság kijelölése is komoly nehézségekbe ütközne. A fentieket összefoglalva Kessler Jenő professzor más következtetésekre jutott, mint Borbély Tamás a magyar tagozat oktatóinak megosztottságának tekintetében: 1. nem megfelelő a kiválasztási feltételrendszer a magyar oktatói gárda tekintetében; 2. túlzott a lojalitás tanúsítása sokuk részéről a román vezetőség irányában; 3. a karokra, tagozatokra, tanszékekre lebontott konkrét elképzelések hiánya, illetve a meglévők összehangolatlansága. Ugyanis lényegesen mások az elvárások és lehetőségek a természettudományi és a bölcsészeti vagy társadalomtudományi szakokon. Ezeknek pontos definiálása, elfogadása, együttes követelése vezethet eredményre. /Dr. Kessler Jenő, a BBTE nyugalmazott professzora: Kívülről – belülről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2007. július 20.
Cs. Gyimesi Éva áttanulmányozta a Babes–Bolyai Tudományegyetem időszaki közleményének, a Buletin Informativ című kiadványnak mintegy két évfolyamát, hogy megnézze, milyen a belső tájékoztatás az egyetem ügyeiről. Andrei Marga mint rektor, majd akadémiai tanácsi elnök személyes vonatkozású híreket és levelezést közölt bennük, a személyi kultuszra hajló mértékben. Erre egy példa: Magyari-Vincze Enikő professzor asszony sikeresen futó szakmai projektumait egyetlen nap lesöpörteték az Európai Tanulmányok Intézete képzési, kutatási tervei közül, hogy az a jelszóvá silányodott multikulturális „tanulmányokkal” cseréljék ki. Ezt bizonyítja Kása Zoltán írás a Szabadságban: „2005 őszén a magyar tagozat akkori vezetői (Salat Levente, Nagy László, Szamosközi István) végigjárták a karokat, elbeszélgettek a magyar oktatókkal, és elkészítettek egy írásos összefoglalót, amelyet szándékuk szerint a közlönyben megjelentettek volna. Az anyag óvatos bírálata volt a jelenlegi multikulturálisnak mondott struktúrának. Már első mondatában szerepel, hogy a karokon a magyar kollégák körében frusztráltság uralkodik, de nem volt benne semmi kivetnivaló (hacsak az nem, hogy nem volt elég szókimondó, hanem inkább óvatos). Ennek ellenére nem jelent meg, és az egyetem román vezetősége ráuszította a dokumentum készítőire a dékánokat, akik megpróbáltak mindent cáfolni. ”Cs. Gyimesi Éva ismét elítélte a magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottságot. Nevüket nem írta ki, hanem elismeréssel idézte Borbély Tamás cikkét: „szappanoperává silányulhat az eddig többnyire kudarc jellemezte romániai magyar felsőoktatás ügye, ha civilek, politikusok, szakmai csoportocskák, frakciók továbbra is egyeztetés nélkül, külön-külön tűzik zászlajukra ezt a témát. ” Cs. Gyimesi Éva szerint az egyetem ügye csak oktatók és az egyetem hallgatók ügye. Az egyetem csak a szellemi igényeket kielégítve felelhet meg feladatának. „És ezeket nem lehet – a kis létszámra hivatkozva – lecsavart lángon, félaggyal, félszájjal, félszeretettel kielégíteni. ” /Cs. Gyimesi Éva: Ismét az Egyetem körül. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./2007. július 26.
Meglepő javaslattal állt elő internetes naplójában Nagy Zsolt felfüggesztett informatikai és távközlési miniszter, európai parlamenti képviselőjelölt. Azt szorgalmazta, hogy az RMDSZ-nek és a rajta kívül álló civil szervezeteknek közösen megállapított kritériumrendszeren alapuló előválasztásokat kellene szerveznie az európai parlamenti választásokra. Toró T. Tibor, az RMDSZ képviselője erről elmondta: nem a novemberi, hanem a következő választások perspektívájából van jelentősége a javaslatnak, ugyanis az ilyen belső választás lebonyolításához szükséges az úgynevezett kataszter, vagyis a romániai magyarok nyilvántartási listájának az összeállítása. Toró, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, közölte: az EMNT egyik kiemelt javaslata az RMDSZ-szel tervezett csúcstalálkozón éppen ennek a kataszternek az elkészítése. Szerinte ezt a feladatot a magyarigazolvány kibocsátásával foglalkozó státusirodák végezhetnék el. Ezt viszont képtelenség elkészíteni az EP-választások előtt, ezért nincs idő az előválasztás megszervezésére sem. Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű Kör platformjának a vezetője a Szabadság kérdésére elmondta: elvileg egyetért Nagy Zsolt ötletével. Szerinte az elkövetkező időszakban minden jelöléskor lehetővé kell tenni a belső választást. /Borbély Tamás: Nagy Zsolt előválasztásokat javasol. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./2007. július 27.
A Cotidianul című napilap két oldalas interjút közölt Tőkés László református püspökről, továbbá Marius Cosmeanu, a lap szerkesztője véleménycikket is írt az egyházfőről. A lap emlékeztetett arra, hogy legalább öt éve nem kért interjút a román sajtó a püspöktől, aki időközben a romániai magyarság „fekete bárányává” vált. A magyarok irányába több gesztussal is előrukkoló lap megpróbált kitörni a román sajtó hagyományos beszédmódjából és értékítéletéből. A lap megállapította, hogy az elmúlt években a román közéletben nem kívánatos személlyé vált Tőkés László, akit „nacionalista” nézetei miatt folyamatosan marginalizálnak. A püspök kizárólag a Szekuritáté művének tüntette fel azt, hogy már évek óta ördögi színben mutatják be személyét. Marius Cosmeanu elismerte, hogy Tőkés nem paktált le semmilyen rendszerrel. Félő, hogy a Cotidianul kísérlete csak egyedi próbálkozás marad, amelyet a romániai magyarság közösségi erejét megtörni akaró román politikai erők felhasználnak majd céljuk elérése érdekében. /Borbély Tamás: Újszerű megközelítés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./2007. július 31.
Békülékeny hangnemet ütött meg Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője azt követően, hogy az általuk vezetett küldöttségek tárgyalóasztalhoz ültek Kolozsváron. Mindkét erdélyi magyar vezető kerülte a nyilatkozatokban való konfrontálódást, s megpróbálták a lehető legszélesebben tárva hagyni a párbeszéd kapuját. Tőkés László először jelentette ki: hajlik arra, hogy az RMDSZ listáján induljon, de erről csak azt követően dönt, ha augusztus 24-ig a felek által felállítandó munkacsoportnak sikerül kompromisszumra jutnia. A párbeszéd folytatásáról egyezett meg július 30-án Kolozsváron a két küldöttség. Markó Béla és Tőkés László közös sajtótájékoztatón bejelentették: munkacsoportot hoznak létre, amelynek tagjai megpróbálják majd augusztus 24-ig egyeztetni a két fél által benyújtott javaslatokat. Tőkés szerint az EMNT „radikálisabb” csomagot terjesztett elő. Ennek egyik pontja a rendszerváltást sürgeti az erdélyi magyar közéletben. Többek között a kisebbségi törvény közvitájának az újrakezdését javasolják. Emellett teljes politikai és logisztikai támogatást kérnek az RMDSZ-től a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás tekintetében. A dokumentum szerint az RMDSZ-nek kezdeményeznie kellene a romániai párttörvény és a választási törvények kisebbségi szempontból diszkriminatív vonatkozásainak a módosítását. A tömbmagyar településeken a helyhatósági választásokon szabad teret kell engedni a magyar szervezetek és pártok politikai versenyének. Ahol viszont csak összefogással lehet önkormányzati tisztségeket szerezni, Tőkésék szerint a nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezet jele alatt kell közös listát állítani. A támogatottság megmérésére a helyi belső választásokat javasolják. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek szerint a román és a magyar állami támogatások esetében a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos bizottsága szabná meg a főbb irányokat, a közvetlen elosztást pedig a civil szervezetek által jelölt grémiumok végeznék. Markó Béla szerint nincs szükség rendszerváltásra, de szemléletváltásra igen. Ezt követően Tőkés megjegyezte, kompromisszum tárgyát képezheti, hogy milyen mértékű változásra van szükség, majd úgy értékelte: önmagában is nagy dolog, hogy sikerült találkozniuk. Az RMDSZ elnöke úgy gondolja, hogy a két elképzelésben sok olyan javaslat található, amelyek egybeesnek vagy hasonlítanak egymásra. /Borbély Tamás: Egyelőre csak a párbeszéd folytatásáról született egyezség. Elvi konszenzus esetén Tőkés elfogadná az RMDSZ által felkínált helyet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2007. július 31.
Romániában az a politikai erő győz, amely élvezi a titkosszolgálatok támogatását. Ez a már közhelynek számító állítás főként a belföldi (SRI) és a külföldi hírszerző szolgálatra (SIE) vonatkozik. Legutóbb éppen Emil Constantinescu volt államfő beszélt erről, aki magas rangú pozíciójából láthatta, hogyan működnek a rendszerváltás óta még mindig homály fedte titkosszolgálatok. Constantinescu szerint a SRI és a SIE az elmúlt hónapokban egyértelműen átállt Traian Basescu államfő oldalára. A köztük létrejött állítólagos paktum szerint Basescu nem csorbítja meg a SRI és a SIE hatalmát, befolyását, ugyanakkor a hírszerzők besegítenek az államfőnek abban, hogy megerősítse hatalmát. Továbbra sem tisztázódott a homály a törvényes telefonlehallgatásokat illetően. Korábban ugyanis Gheorghe Zamfir hírszerző tábornok beismerte: nem csak a SRI, hanem a Legfőbb Ügyészség keretében működő Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT), valamint a rendőrség kötelékében működő szervezettbűnözés-megelőzési osztály, illetve a belügyminisztérium titkosszolgálata (DGIPI) is rögzíthet magánbeszélgetéseket. Ezt a vallomást a bizottság munkájáról készült jegyzőkönyv tartalmazza, amit a Gardianul című napilap közölt. Az érintett intézmények sorra próbálták cáfolni a vádat, végül az SRI tett közzé egy közleményt, hangsúlyozva, hogy csak ők végeznek lehallgatásokat, de elismerte: például a DNA tavaly március 1-je óta a hangfelvétel birtokába juthat, és a Daniel Morar által vezetett ügyészek rögzítik papírra a beszélgetés tartalmát. Felmerül azonban a jogos kérdés: ha a hangfelvételek kikerülnek a SRI-ből, akkor mi a garancia arra, hogy ezeket később illetéktelen személyek nem használják fel az érintettek zsarolására. Miközben a Legfőbb Ügyészség tagadta, hogy az intézmény rendelkezne a lehallgatásra alkalmas, úgynevezett terminállal, a Mediafax hírügynökség megjegyezte: köztudott, hogy a DNA-nak van ilyen berendezése, hiszen a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv lehetővé teszi az ügyészeknek, hogy nagyon fontos esetekben bírói engedély nélkül is megfigyelés alá helyezzék 48 órán keresztül a gyanúsított telefonját. Laura Codruta Kövesi főügyész közölte: a törvény lehetővé teszi, hogy a Legfőbb Ügyészségnek legyen ilyen technikai berendezése, de nincs a birtokában terminál. Leszögezte: nem végeznek lehallgatásokat. A főügyész megerősítette, amit a SRI is nyilvánosságra hozott közleményében, hogy a DNA és a DIICOT is megkapja elektronikus formátumban a lehallgatásokat. A napokban a Ziua című napilap ismertette a DNA-nak a Legfelső Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) júniusban elküldött jelentését. Eszerint 2005 és 2007 között a DNA által végzett 465 lehallgatásból mindössze 268 volt sikeres, ugyanis csak ennyi esetben született vádemelés. A telefonlehallgatások kapcsán zajló vita közben kiderült, hogy az elektronikus levelek sincsenek teljes biztonságban. /Borbély Tamás: Régi beidegződések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2007. augusztus 6.
Van pozitív hozadéka Traian Basescu államfő székelyföldi látogatásának. A Konstancán született, így a magyarokkal sokat nem érintkező államfőnek eddig jogosan rótták fel, hogy nagyon keveset tud a romániai magyarság problémáiról, ahogy a kisebbségpolitika iránt sem mutatott a mindenkori román államfőtől jogosan elvárt empátiát. Székelyföldi kiruccanása nyomán végre Basescu maga szembesülhetett azzal, amit az RMDSZ vezetői 1990 óta hangsúlyoznak: egész Erdélyt, de főként Székelyföldet elhanyagolta a mindenkori román hatalom, amely tudatosan elszegényítette a régiót. Basescu továbbra is kerüli, hogy a romániai magyar közösség helyzetének hosszú távú és megnyugtató rendezését etnikai szempontú megközelítésbe helyezze. Ennek még a látszatától is tartózkodik. /Borbély Tamás: Basescu Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./2007. augusztus 11.
Jól kezdődött az RMDSZ és a Tőkés László református püspököt támogató civil szervezetek munkacsoportjai közötti egyeztetés, de a végső egyezség még nem született meg. A RMDSZ részéről Kelemen Hunor, Tőkés László részéről pedig Szilágyi Zsolt vezette a két munkacsoportot. Mindketten derűlátóan nyilatkoztak. A három órás egyeztetés során megállapodtak abban, hogy támogatják a különböző autonómiaformákat. Szilágyi szerint ez azt jelenti, hogy az RMDSZ támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett népszavazást, de a Tőkés köré csoportosuló civil szervezetek is egyetértenek Székelyföld modernizációjával, ami az RMDSZ által kezdeményezett a Szövetség a Székelyföldért egyesület célja. A közoktatási és a felsőoktatási kérdések is összekötik a feleket, akárcsak a csángóügy, valamint az egyház és a politikum közötti partneri viszony megerősítése, a decentralizáció, illetve a restitúció felgyorsítása. Szilágyi szerint a választási törvény és párttörvény diszkriminatív kitételeinek módosítása elől sem zárkózott el az RMDSZ. /Borbély Tamás: Sikeres tárgyaláskezdet Markó és Tőkés között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2007. augusztus 13.
Traian Basescu államfő augusztus 11-én ebéden látta vendégül Hargita és Kovászna megye több önkormányzati vezetőjét és polgármesterét Kovászna fürdőváros állami üdülőjében. A meghívottak többnyire pozitívan értékelték a Basescuval folytatott kötetlen beszélgetést. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester közölte: rajta kívül jelen volt a találkozón Hargita és Kovászna megye tanácselnöke és prefektusa, Székelyudvarhely, Csíkkozmás és Kovászna polgármestere, illetve Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. A több mint három órát tartó beszélgetésen Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök szerint áttekintették a két székely megye gondjait és az európai uniós programok biztosította fejlesztési lehetőségeket. Az államfő is úgy találta, hogy a régió legaggasztóbb gondja a szegénység. Szóba került a decentralizáció, a helyi-pénzügyi autonómia. Hargita megye tanácselnöke egy konkrét igényt is megfogalmazott. Tájékoztatta az államfőt arról, hogy az önkormányzat a vidéki lakosság több mint felének ivóvízhálózatot épített ki, most viszont a szennyvíztisztítást szeretnék megoldani, hogy megőrizzék az Olt, a Maros és a Küküllő folyók tisztaságát. Basescu pozitívan válaszolt a felvetésre, és igényelte, hogy írásban fogalmazzák meg javaslataikat és kéréseiket. Az államfő ismét megerősítette, hogy decentralizáció párti. Az államfő is úgy látja, hogy a jelenlegi romániai régiók túl nagyok. Basescu szerint a két megyének mindenképpen egy közös régióhoz kell tartoznia, ugyanis természetellenes lenne, ha szétválasztanák egymástól őket. Fontos gesztusnak nevezte a találkozón szintén részt vevő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, hogy az államfő kötetlen beszélgetésre hívta a két megye vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy Basescu meglátogatta a 2005-ben árvíz sújtotta Farkaslakát is, hogy megnézze mennyire sikerült az újjáépítés. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nem tulajdonít nagy fontosságot ennek a találkozónak, mert Romániában az államfő nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel egy megye fejlesztésébe hathatósan bele tud szólni. „Nyolcvan éven keresztül tudatosan építette le a román hatalom Székelyföldet, és ennek helyrehozására nem elég tizenhét év munkája” – mondta Demeter. Felvetették, hogy több pénzforrás bevonásáért meg kellene alakítani az RMDSZ által szorgalmazott önálló székelyföldi fejlesztési régiót, de erre Basescu kitérően reagált. Demeter János szerinte Basescu éket akar verni az RMDSZ és a választói közé, ugyanis mindenkivel próbálja elhitetni, hogy ő akarja a decentralizációt, ezzel szemben az RMDSZ nem támogatja az elképzelést. Augusztus 10-én este, székelyudvarhelyi látogatásán, Basescu Szász Jenővel együtt ellátogatott a városban zajló Míves Emberek Sokadalmába, ahol egy sörsátorban negyven percen keresztül beszélgettek. Ezen a nem hivatalos találkozón Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt. Utóbbi kettő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti. Toró elmondta: Basescu megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a széleskörű decentralizáció Székelyföld gondjait is megoldaná. Ekkor beszélgetőpartnerei a dél-tiroli minta alapján a régió különleges státusának biztosítása mellett érveltek. Basescu nem mondott véleményt erről. Szóba került egyebek között Székelyföld autonómiája, a régió infrastrukturális elmaradottsága, a román nyelv oktatása, a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügye és a romániai magyarság parlamenti képviselete. Ez utóbbi kérdésről Basescu úgy vélekedett – mondta Toró -, hogy a romániai magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre. Ezért az államfő úgy véli, hogy jó lenne, ha az RMDSZ megegyezne Tőkés László református püspökkel. Ezt cáfolta Szász Jenő, aki szerint az államfő csak annyit mondott, hogy az RMDSZ szempontjából érti, miért fontos a romániai magyar érdekvédelmi szervezetnek megállapodni az egyházfővel. „Toró RMDSZ képviselő, őt most aktivizálta az RMDSZ vezetősége, ezért most bizonyítania kell. Lehet, hogy éppen a következő parlamenti mandátumát kötötték ehhez az RMDSZ-törekvéshez. Én értem Toró T. Tibort szubjektív alapon, de nem szabad az egyéni érdekeket összetéveszteni a közösségi szempontokkal. Ezt tudom mondani neki, még akkor is, ha a barátom” – fogalmazott Szász, aki köztudott, hogy ellenzi az RMDSZ és Tőkés kiegyezését. /Borbély Tamás: Székelyföldi vezetőkkel találkozott Basescu. Az államfő kitér a sarkalatos kérdések elől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ A Toró T. Tiborékkal folytatott kötetlen beszélgetésen a román idegen nyelvként való oktatása, az autonómia és a fejlesztési régiók, a külföldi munkavállalás és a politikai rendszer átalakítása, a Magyar Polgári Párt (MPP) küszöbönálló bejegyzése és az európai parlamenti választások is szóba kerültek. Az államfő elmondta, szándékosan sokkolta a hazai társadalmat az „idegen nyelvként tanítani a román nyelvet” megfogalmazással. Hozzátette, nagyon súlyos, a kisebbségeket hátrányosan érintő problémáról van szó, és a román nyelv tanításának régóta változásra váró ügyét kijelentésével is ki kívánta mozdítani a holtpontról. Az önrendelkezés kapcsán megismételte: véleménye szerint a decentralizáció jelenti az autonómiát, amit egységes országos modell szerint kell kialakítani – tehát Caracalnak és Székelyudvarhelynek is ugyanolyan autonómiára van szüksége. Basescu Székelyudvarhelyen megtekintette az Emlékezés parkjának szobrait és a főtéri Orbán Balázs-szobrot is. /K. Cs. : Basescu a székely sokadalomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./2007. szeptember 1.
Ismét csak részleges megállapodás született az RMDSZ és a Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét támogató civil szervezetek között a Kolozsváron augusztus 31-én tartott megbeszélésen. Az álláspontok közeledését látszik alátámasztani az a tény, hogy ezúttal az RMDSZ javasolta: Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László foglalják el az első két helyet a november 25-i európai parlamenti jelöltlistán. Az erdélyi magyar egyeztető fórumról elvben megállapodás született, ugyanúgy a támogatási rendszer megreformálásáról is. Az esetleges megállapodásról a végső döntés jövő héten várható. A tárgyalási eredményt Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, a püspök kampányfőnöke jelentette be. Kelemen Hunor elmondta: megegyeztek abban, hogy létrehozzák az úgynevezett erdélyi magyar kerekasztalt. Az RMDSZ kapott a másik fél részéről egy cselekvési tervet, amelyet tanulmányozni fognak. Ebben Tőkésék konkrét határidőket és törvénykezdeményezési javaslatokat fogalmaztak meg. Ezekről a részletekről a feleknek nem sikerült megállapodniuk, ezért úgy döntöttek, hogy a legkésőbb szeptember 6-án sorra kerülő Markó Béla és Tőkés László közötti újabb találkozón határoznak az esetleges megállapodásról. A cselekvési tervben a Tőkést támogató civil szervezetek kérik: szeptember 7-ig alakuljon meg a fórum. Azt is szorgalmazzák, hogy az SZKT fogadjon el határozatot az SZNT kezdeményezte belső népszavazásról. Emellett az RMDSZ illetékes kormányzati tisztségviselőinek indítványozniuk kellene 2008. február 1-ig a fejlesztési régiók felülvizsgálatát, illetve az önálló székelyföldi, esetleg partiumi fejlesztési régió kialakítását. Az RMDSZ-nek emellett szeptember 2007. szeptember 30-ig kormányhatározatot kellene kezdeményeznie a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar karainak és tanszékeinek létrehozásáról. /Borbély Tamás: Markó és Tőkés befutó helyen az európai parlamenti jelöltlistán? Részleges megállapodás az RMDSZ és a Tőkést támogató szervezetek között. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./2007. szeptember 3.
A határon túli magyar szervezetek üdvözlik, hogy nemzetpolitikai törvény benyújtására készül Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A magyar nemzetpolitika tizenhét éves sikereit és kudarcait ismerőket aggodalommal töltheti el: a körvonalazódó tervek nem mutatják a magyar–magyar viszony új alapokra helyezését és az újszerű szemléletet. Nézeteltérések mutatkoztak az Országgyűlés elnöke és a kormány között. Ugyanis a Gyurcsány-kabinet részéről Gémesi Ferenc államtitkár máris leszögezte: nem ért egyet régi-új intézmények életre hívásával, mint amilyen például a Magyar Állandó Értekezlet vagy a Magyarok Világszövetségéhez hasonló, a világ magyarságát képviselő mamutszervezet. A magyar kormány mellett Szili Katalin is személyesen próbált hidat építeni Budapest és a határon túli magyar szervezetek között. Sólyom László köztársasági elnök is különutas határon túli magyar politika kiépítésére törekszik, konzultációsorozatot kezdeményezett határon túli magyar tudósokkal. Az újságíró szerint a panaszkultúrát kellene megszüntetnie a kis-Máértnak, annak ugyanis nincs haszna, hogy a kisebbségi szervezetek vezetői összeülnek, s elmondják: milyen rossz a magyar kormány. /Borbély Tamás: Nemzetpolitikák. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./